Európai Családtudományi Szemle

Számos kulturális vívmányt tartunk számon, főként (bár nem kizárólagosan) materiális értékeket, melyeket lokális, nemzeti vagy globális örökségnek tekintünk. Értelemszerűen a látható, az épített örökség vagy a természeti örökségek ebben kiemelkedő szerepet játszanak. A jelenkor egyik fontos vívmánya, hogy az ember alkotta, illetve természetes képződmények egy része védendő értéknek minősül. Ugyanakkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy miközben sajnálatos tényként kezeljük a hagyományos közösségek felbomlását, védelmük vagy megőrzésük kapcsán nem úgy tekintünk rájuk, mint kulturális örökségünkre. Holott a közösségek cselekvő jelenléte hiányában a kulturális értékek sem őrződnek meg. Korunk egyik leglátványosabb példája erre az erdélyi szászok kiürült városai, ahol a lakóépületeket...

We keep track of many cultural achievements, primarily (though not exclusively) material values, which we regard as local, national, or global heritage. Naturally, visible, built heritage and natural heritages play a prominent role in this. One important achievement of the present era is that some human-made and natural formations are classified as values worthy of protection. At the same time, the question may rightly arise: while we treat the dissolution of traditional communities as a regrettable fact, why do we not regard them—when it comes to their protection or preservation—as part of our cultural heritage? Yet without the active presence of communities, cultural values are not preserved either. One of the most striking examples of this today is the emptied towns of the Transylvanian Saxons, where residential buildings may still be utilised by the new population moving in, but churches can no longer be claimed as their own, they do not care for them, and thus not only their condition deteriorates, but they also lose their function...