Időszakosan megjelenő elektronikus folyóirat
V
I
. évfolyam 202
5
. 1
. szám
Európai Családtudományi Szemle
ECSSZ
V
I
. évf. 202
5
/
1
2
https://www.ecssz.eu
EURÓPAI CSALÁDTUDOMÁNYI SZEMLE
A folyóirat neve angolul:
European Family Science Journal
Az Európai Családtudományi Társaság folyóirata
Alapítás éve: 2014.
V
I
. Évfolyam
–
202
5
.
1
. szám
Kiadó
: Európai
Családtudományi Társaság
S
zékhelye:
1223 Budapest, Gyula vezér út 47/B
,
III. em
elet
8.
Kiadásért felelős személy: Czettele Győző
Főszerkesztő: Czettele Győző
Szerkesztőbizottság tagjai:
Dr. Balásházy Imre
Dr.
Botos Katalin
Dr.
Farkas Péter
Fekete Tamás
Dr. Habány Leventéné Dr. Oroszi Zsuzsanna
Horváth Júlia Borbála
Dr.
Krajsovszky Gábor
Krúdy Tamás
Dr.
Len Adél
Dr.
Mihalec Gábor
Dr.
Nagykáldi Zsolt
Dr.
Perczel
-
Forintos Dóra
Dr.
Surányi
-
Vadas Tímea
Dr.
Tomka Ferenc
Dr.
Varga Zs. András
Szerkesztőbizottság elnöke:
Dr. Pári András
Szerkesztőség:
Czettele Győző
1223 Budapest, Gyula vezér út 47/B
,
III. em
elet
8.
szerkesztoseg@ecssz.eu
A folyóirat honlapja:
www.ecssz.eu
Nemzetközi azonosítószáma:
HU ISSN 2064
-
8006
Európai Családtudományi Szemle
ECSSZ
V
I
. évf. 202
5
/
1
3
https://www.ecssz.eu
„A boldog családok jelentik a jövőt”
A folyóiratról
A párkapcsolat, a házasság és a család témakörei az emberi élet legelemibb kérdéseit ölelik fel.
Az ember legmélyebb vágyait nem képes kielégíteni semmi, ami kevesebb, mint a nő és a férfi
egysége, és ez a
párkapcsolati, házassági egység a társadalom legfontosabb erőforrása. A
párkapcsolati szokásoknak életbevágó a jelentősége a házasságra és a családra nézve. Amilyen
a házasság és a család, olyan a kultúra. A másik tisztelete és szeretete nélküli szexuális
viselkedéstípusok elterjedése összezavarhatja az emberi létezés fő útjait. Amikor a szexualitás
a szeretetre irányul, akkor olyan boldog házasságokat, családokat és virágzó kultúrákat épít,
amelyek elismerik minden egyes személy végtelen értékét.
Az utóbbi évtizedekben Európában e kérdéskörre meglehetősen eltérő válaszok lelhetők fel.
E folyóirat felületet nyit azon érdeklődők és szakemberek számára, akiknek fontos a család, s
akik szeretnék, hogy majd gyermekeik is boldog családban élhessenek.
Szerzőinknek
Az Európai Családtudományi Szemle (ECSSZ), mint elektronikus folyóirat, lehetőséget biztosít
a párkapcsolatok, a házasság és a család témaköreihez tartozó írások, tanulmányok és
szakcikkek megjelentetésére. Az ECSSZ célul tűzte ki a család körüli válság ok
ainak és a
lehetséges kiutaknak a keresését, valamint elemzését. A publikálásra szánt anyagok lehetnek:
(i) a szerzők máshol még meg nem jelent saját írásai,
vagy ha már megjelentek, akkor e
másodkiadáshoz az előző kiadó beleegyezése szükséges,
(ii) már pu
blikált anyagok
összefoglalói vagy fordításai, és (iii), beszámolók, ismertetők, vélemények, interjúk.
A kéziratokat e Folyóirat sablonjának megfelelő formátumban e
-
mail
-
ben kérjük beküldeni
a szerkesztoseg@ecssz.eu e
-
mail címre. A cikk sablon a honlapról letölthető:
ECSSZ Cikk
sablon
.
A folyóirat jellegének megfelelő és közlésre alkalmasnak talált kéziratokat lektoráltatjuk. A
kéziratok leadási határideje folyamatos, a megjelenés a sikeres lektorálást követően
megtörténik. A folyóirat egyes számainak megjelenési ideje egyelőre nem becsü
lhető pontosan.
A kézirat beküldésekor a (levelező) szerzőnek javasolt egy kitöltött "Kézirat benyújtási
nyilatkozatot"
-
ot is csatolni
a
. A nyilatkozat a honlapról letölthető
:
ECSSZ_Nyilatkozat
.
Európai Családtudományi Szemle
Tanulmányok
V
I
. évf. 202
5
/
1
4
https://www.ecssz.eu
TARTALOM
Tanulmányok
D
r. Habány Levente
és
D
r. Habány Leventéné
D
r. Oroszi Zsuzsanna
:
A házasság
fokozott alaptörvényi védelmének igénye
6
Muzslai
Gábor
:
A párkapcsolat és a házasság gerincét meghatározó tényezők
–
Miért kell tanulni a párkapcsolatot, miért érdemes készülni a házasságra?
1
4
Muzslainé Nagy Etelka
:
A fiatalok értékrendi útkeresése és a szexualitás a
párkapcsolat kérdésében
3
3
Papházi Tibor
: Gyermekvállalás, gyermektervezés
4
8
Dr. Puskás Balázs:
Szexuális nevelés és a gyermek boldogsága
79
Dr. Rézné Vitus Csilla:
A
jövőre hangolva
–
A „Boldogabb családokért”®
Családi Életre Nevelés (CSÉN) program, mint a JELEN innovációja a JÖVŐ
családjaiért
9
4
Nagy Péter
: Átfogó keresztény intézményi nevelési program kidolgozásának
szükségessége
–
Egy átfogó nevelési program rövid bemutatása
13
0
Véleménycikk
Dr. Krajsovszky Gábor
:
A gender
-
woke
-
LMBTQ ideológia, amely a családot,
mint
értéket, intézményt, a társadalom alapsejtjét romboló agresszív politika
14
3
Európai Családtudományi Szemle
Tanulmányok
V
I
. évf. 202
5
/
1
5
https://www.ecssz.eu
Tanulmányok
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
6
https://www.ecssz.eu
A házasság fokozott alaptörvényi védelmének igénye
D
r.
Habány Levente
, D
r. Habány Leventéné
D
r. Oroszi Zsuzsanna
Budapest
„[A] házasság nem merőben jogi, s
nem merőben ethikai intézmény,
hanem a legbensőbb emberi
együttélésnek, életszövetségnek a
társadalomban létrejött,
definiálhatatlan elemekből álló
létalakja.”
1
A teremtett világ bipolaritásának szakrális megalapozottságát és ennek következményeit a
konzervativizmussal és a zsidó
-
keresztény hagyomány iránti részrehajlással aligha vádolható
vallástörténeti kutatások az elmúlt két évszázad során mélységében feltártá
k és bizonyították.
„Az archaikus család több volt puszta természeti társulásnál: vallási megalapozottságú
intézmény volt. A nagy keleti világnézetek számára ugyanúgy, mint az antikvitás embere
idejében a ritualizálás keretei közt a házasság misztérium jel
lege domborodott ki, melyen
keresztül
–
és itt hangsúlyozottan a férfi és nő egyesülésének tényszerűségéből következően és
élményén keresztül
–
a férfiúi és női kozmikus megfeleléseknek (az Égnek és a Földnek)
tudatos átélése vált bárki számára elérhetővé,
ezáltal a transzcendens élmény alanyává
2
.
A kereszténység alaptanítása, hogy a házasság szentség és transzcendentális
megalapozottságú. „A kereszténység a házasságot «kis Egyháznak» tekinti, amelyben a
Szentlélek alászállása (epiklézis) egyesíti a férfit és nőt «egy testté». A házasság ezáltal
spi
rituális gyakorlat, nem egyszerűen két ember megegyezése, hanem Isten akaratának
kifejeződése”
3
.
Európában a házasság intézményének szabályozása kánonjogi gyökerű
4
. A Katolikus
Egyház Törvénykönyve 1055. kánon meghatározása szerint „a házasság az a szövetség,
amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely
természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére
irányul”
5
.
A szekularizáció következtében az állam által alkotott intézményi fogalommeghatározás
csak azokat az elemeket tartalmazza, amelyekhez a társadalom egésze szempontjából az
államnak valamilyen érdeke fűződik
,
és abban a vonatkozásban értéket tulajdonít neki. Ezzel
1
Dr. Buday Jenő
(1902)
: A házasság társadalmi védelme
, 3.oldal
.
Politzer Zsigmond kiadása
,
Budapest
.
2
Julius Evola
(2000)
: A szexus metafizikája, 247. old
al.
UR kiadó
, Budapest
.
3
Marriage, divorce and remarriage in the orthodox church, by Bishop Athenagoras (Peckstadt) of Sinope.
International Congress Catholic University of Leuven (18
-
20 April 2005)
4
Erdő Péter
(1991)
: Egyházjog
, 398.oldal
.
Szent István Társulat
, Budapest
.
5
CIC 1055. kánon. Egyházi Törvénykönyv
, 175.oldal
(ford. Erdő Péter)
(1984):
Szent István Kiadó
,
Budapest.
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
7
https://www.ecssz.eu
történelmileg hozzá is járult a házasságfogalom kiüresítéséhez
6
. Az Alaptörvény L. cikkének
hatályos szövege
:
„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között,
önkéntes elhatározás
alapján létrejött életközösséget”
–
semmi többlet tartalmat nem mutat a
Ptk. élettársi kapcsolat fogalmához képest
7
. Azáltal, hogy az Alaptörvény
intézményvédelemben részesíti, a házasság privilegizált helyzetben van, ami azt jelenti, hogy
„a törvényhozónak kötelessége olyan jogi környezet létrehozása, amely polgárait arra ösztönzi,
hogy a lehetséges együttélési formák
közül a házasságot válasszák”
8
. Hogyan tudja az állam
ezt a kötelezettségét teljesíteni, ha a konkuráló együttélési formák kötetlensége jóval vonzóbb
a ma emberének, aki irtózik a kötöttségektől? Ahogy a zsinati enciklika is megállapítja: „[az
emberek] a keresztény erkölcs aszketikus j
ellegét elviselhetetlen kihívásnak látják az egyén
boldogsága szempontjából”
9
. A de facto élettársi kapcsolatok számbeli növekedésének éppen
az az oka, hogy „a
de facto élettársak a házastársakhoz hasonlóan, rendszerint gyermekeikkel
együtt családot alkotva élnek, ugyanakkor mindezt a házassághoz képest kisebb kötöttségek
között kívánják megélni”
10
.
A házasság szakralitásának elvételével a modern ember számára e közösség legitimitásának
alapja az érzelem lett, létrejöttének okát a „szerelem erejében” vélte megtalálni újra
11
.
Ugyanakkor a jog az érzelmek különböző fajtáit és azok intenzitását nem tudja jogi tényként
értékelni. Általános emberi tapasztalatunk, hogy az érzelmek dinamikusak, változóak, de ez a
változás nem feltétlenül jelent romlást; gazdagodást is hozhat, hisze
n az érzelmek formálhatóak
is. Más együttélési formákkal szemben a házasság adja azt a keretet, amelyen belül az érzelmek
gazdagodása és fejlődése is megvalósulhat, mert a de facto együttélésekkel ellentétben a
tartósság, stabilitás és szolidaritás
12
iránti társadalmi igény a házasság intézménye által
biztosított.
A házasság intézményére a jog kétféleképpen tekint. Az elterjedtebb felfogás a szerződés
-
elmélet, amely a házasságot kötelmi viszonyként értelmezi
13
. A kötelmi viszonyt történetileg a
6
„[…] alapvető feszültséget okozhat, ha a házasság fogalmának jelentése az állam által alkotott jogban lényegesen
eltér attól a jelentéstartalomtól, amelyet a házasság intézménye hagyományosan hordoz, és amely a hatályos
egyházjogban is kifejezésre jut. […
] komolyan veszélyeztetik a házastársi kapcsolat és a család társadalmi súlyát
és értékét”. Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi házasságra vonatkozó kánoni előírások történetének vázlata.
Iustum Aequum Salutare, IV. 2008/3. 48. o.
7
Ptk. 6:514. (1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és
gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll
fenn mással házassági életközössége, be
jegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem
állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
8
154/2008 (XII.17.) AB határozat
9
Az Ortodox Egyházak Nagy és Szent Zsinatának Enciklikája, 2016. V. fejezet 10. pont
10
Kriston Edit
(2022)
: Szerződési szabadság a családi vagyonjog klasszikus szerződéseiben
, 46.oldal
.
Bíbor
Kiadó
,
Miskolc
.
11
Frivaldszky végletekig szubjektivizált és relativizált tartalmú fogalmakként írja le a szerelem és szeretet
szavakat. (Frivaldszky
(2020)
: A házasság és a család jogfilozófiája,
Európai Családtudományi Szemle
, III. évf.
2020./2, 123. o.)
12
Schanda
(2008)
: A házasság intézményének védelme a magyar alkotmányjogban.
Iustum Aequum Salutare
IV.
2008/3. 71. old.
13
Különösen kidomborítja Frivaldszky
(2020)
: A házasság és a család jogfilozófiája,
Európai Családtudományi
Szemle
, III. évf. 2020./2, 123. o.
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
8
https://www.ecssz.eu
germán jogi felfogás hangsúlyozta leginkább
14
. A másik megközelítésben a házasság
együttműködés alapú.
A szerződés
-
elmélet szembenálló feleknek tekinti a házastársakat. Házasságképe azt
sugallja,
hogy a felek azért tesznek a házasságért, hogy cserébe kompenzációt kapjanak. Ha
úgy tekintünk a házasságra, mint egy magánjogi szerződésre, amit a másikra való tekintet nélkül
ott lehet hagyni (pl. érdekmúlás), akkor messze kerülünk attól, hogy felelős fe
lek alkossanak
stabil családokat, akik úgy tekintenek egymással való kapcsolatukra, mint egy hosszú távra
vállalt állapotra, amiben mindenki érdekelt
,
és egyéni ér
dekén túl áldozatot is tud hozni a
családért
15
.
Kötelmi jogi szemléletben, ha mindenképpen létező formát akarnánk felismerni
benne, a házasság inkább személyegyesítő társasági formának tűnik, leginkább a polgári jogi
társaság fogalma fedi le „Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban:
tagok) arra
vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél
megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát
közösen viselik
16
.” A szerződés
-
alapú polgári házasságokkal természeténél fogva az a baj, hogy
felbonthatatlanságról, új minőségről nem beszélhetünk. A két fél különálló marad egy
szerződésen belül, a jog mindig így tekint rájuk, s ez gyökeresen ellenkezik a házasság, mint
szentség és két ember egységének felfogásával.
Ezzel szemben az együttműködési elmélet számára a házasság olyan intézmény, ami a
megszabott törvényi kereteken belül elsősorban a felek személyes kapcsolatán alapul,
méltányosság és szolidaritás jellemzi, a felek a jogviszony egyazon oldalán állnak
,
és csak a
személyes jogviszonyok mellett kapcsolódnak hozzá vagyoni jogkövetkezmények
17
.
Ezekből a megközelítésekből hiányzik a házasság szövetségi jellegének hangsúlyozása,
annak az új minőségnek az elismerése, ami a két különnemű ember egységéből ezáltal létrejön.
A házasság mint szövetség: lehetőség a szellemi, lelki, fizikális szinergiák k
iépítésére és
kiaknázására önmaguk, családjuk és a társadalom javára
18
.
Mik azok az ismérvek és elvárások, amik miatt úgy tekintünk erre az évezredes intézményre,
mint a létezést segítő és az egyént kiteljesítő életformára? A házasságról sok írás született
szociológiai, jogi, teológiai, stb. megközelítésben. A társadalmat alko
tó egyének tapasztalata
sok esetben nem látja igazolva a házasságról és a családról alkotott ideálkép
megvalósíthatóságát. A marxista szemléletnek könnyű dolga volt ezekre a negatív élményekre,
tapasztalatokra alapítani gondolkodását
,
és kijelenteni, hogy
a házasság a kizsákmányolás
14
Szuromi Szabolcs Anzelm
(2008)
: Az egyházi házasságra vonatkozó kánoni előírások történetének vázlata.
Iustum Aequum Salutare
, IV. 2008/3. 42. o.
15
„A házasság és a család mai válsága a szabadság és felelősség válságának, az énközpontú önmegvalósításba
való belesüllyedésnek, az egyén önteltségével, önelégültségével és autonómiával való azonosulásnak, valamint
a férfi és nő közötti egyesülés szentségi
jellege elvesztésének következménye. Mindezt az okozza, hogy
feledésbe ment a szeretet áldozatos moralitása. Az Ortodox Egyházak Nagy és Szent Zsinatának Enciklikája,
(
2016
):
III. fejezet 7. pont
16
Ptk. 6:498.§
17
Molnár Sarolta Judit
(2022)
:
A
házasság intézményének perspektívái
(
Doktori értekezés
), 68.oldal
.
Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Jog
-
és Államtudományi Kar
–
Pázmány Press
, Budapest.
DOI:
10.15774/PPKE.JAK.2018.007.
18
„Az “egy test” szavak alatt az Úr örök egzisztenciális egyesülést értett, nem csupán érzelmi, hanem testi, lelki
és szellemi, tehát az élet minden vetületét átfogó eggyé
válást.” X. János Antiokhia és az egész Kelet
pátriárkájának 2019. november 8
-
i enciklikája (ford. Habány Levente)
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
9
https://www.ecssz.eu
terepe, alapsejtje
19
. Ezzel szemben a természetjog értékközpontú szemlélete nem romboló,
megsemmisítő szándékkal, hanem támogató, létét, értékét elismerő megközelítéssel áll ki az
intézmény mellett. A jog azonban önmagában
–
mivel elsődlegesen konfliktusmegoldó,
érdekegyeztet
ő szerepe van
–
nem is vállalkozhat arra, hogy a házasság megéléséhez,
kiteljesítéséhez, gazdagításához az életviszonyok teljességét lefedő szabályrendszereket
hozzon létre
,
és ezeket úgy működtesse, hogy a házasfelek boldognak, elégedettnek érezhessék
magukat. „Két ember házassága is rendelkezik egy olyan érinthetetlen lényeggel, mely a jog
számára láthatatlan és szabályozhatatlan.
20
” A jognak is számos, olykor egymással ütköző,
különböző tudományos megalapozottságú megközelítést kell figyelembe vennie egy
-
egy
jelenség értékelésénél.
A házasságról
,
és az általa hordozott értékekről alkotott kép teljesebbé tételéhez egy eddig
magyar nyelven nem ismert, a legmodernebb társadalmi jelenségekre reagáló főpásztori levelet
fordítottunk le
21
. Ezen a szövegen keresztül szeretnénk rámutatni a házasság látható, de jogilag
nem mindig értékelt elemeire. A körlevél formailag a keresztény házasságokról szól, de
felmutatott értékeit a nem hívő házasságban élők is gazdagodásukra használhatják. Ne fele
djük
azonban, hogy a házasságkötéssel nem automatikusan kapjuk meg a házasság jótékony,
előnyös, erősítő, védelmi hatásait, hanem a házasfelek részéről hozzáadott, felvállalt
felelősségek és törekvések révén van lehetőségünk ezeket kibontakoztatni. A meglé
vő érzelmi
alap segít ebben a folyamatban.
A házasság megjeleníti a társadalom különböző szintjei számára a házasfelek
–
egy férfi és
egy nő életre szóló
–
egybetartozását. Közösségükben két különálló személyiség dinamikus
kölcsönhatásba lép
,
és ezáltal egységet képesek létrehozni. A házasfelek egymásra tekintettel
,
és az őket összekötő érzelmi alap segítségével önként vállalják az élet nehézségeit is, készek
szeretetükkel, önfeláldozásukkal a másik szolgálatára is (ide tartozik segíteni egymást a
szenvedélyek elleni küzdelemben). Kapcsolatuk folyam
atos fenntartásának igénye kifejeződik
a rendszeres, közös értékeket kereső kommunikációjukban, abban, hogy egymást támogatják a
külvilággal való érintkezés során
,
és annak hatásainak feldolgozásában. Egymás iránti
viszonyulásukat az odafigyelés, a másik meghallgatása, a párbeszéd jellemzi, megadva a másik
fél számára a közlés örömét. A házastársi kommunikációban megadható és megtapasztalható a
szükséges érzelmi, le
lki támogatás. Fontos, hogy mindenről közösen döntsenek, és a közös
döntések mentén
,
azoknak
engedelmeskedve képviseljék önmagukat és a házasságukat. Közös
döntéseik számukra egységes szabályrendszert hoznak létre, segítve helyes és szeretetteli
működésüket. Rájuk jellemző szabályrendszerüket egymás közötti viszonyukban és a külvilág
felé is érvén
yesítik, ezzel védelmet nyújtva egységüknek. E normáknak való engedelmesség
megmutatja egymás iránti tiszteletüket, szeretetüket, megbecsülésüket
,
és segíti őket a
konfliktusok feloldásában és problémák kezelésében. Kölcsönös engedelmességük révén
mindkett
en betöltik szerepüket és hivatásukat a családban. Ez megköveteli bizonyos erények
kimunkálását: hűség (nem csak a testiségre kiterjedően, hanem a közös értékekre, közös
19
Frivaldszky János
(2008)
: A házasság és a család: elnyomó hatalmi viszonyok, avagy a jog relacionális
jellegének prototípusai? In:
Iustum Aequum Salutare
, 2008/3. 7
-
29.
20
Schanda:
A
házasság intézményének védelme
(2008)
.
In:
Iustum Aequum Salutare ,
2008/3. 65
-
73
.
21
X. János pátriárka
A család az élet öröme című (Family
–
The Joy of Life)
enciklikájának
(2019)
teljes szövege
a
https://tiszteloszo.webnode.hu/csaladvedelem/
honlapon érhető el.
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
10
https://www.ecssz.eu
döntésekre vonatkozóan is), türelem, kedvesség, alázat, megbocsátás, bocsánatkérés képessége,
áldozathozatal, bizalom, őszinteség, egyenesség.
A házasság egyik legfőbb célja a családalapítás és gyermekvállalás. A gyermeknevelés és az
utódokról való gondoskodás segíti a házaspár lelki növekedését
,
és együttműködésre készteti
őket. Ezáltal megélhetővé válik az apai és anyai szerepek betöltése iránti vágy. A gyermek
érzelmi, lelki, szellemi, testi (ideértve: szexuális) nevelés
é
hez kapcsolódó feladatok ösztönzik
a közös felelősségvállalást, közös döntéshozatalt
,
a gyermekek és saját maguk feletti kontrollt
,
illetve
felügyeletet. A családban megvalósul
hat az ésszerű és mások igényeit figyelembe vevő,
takarékos, a méltó élethez szükséges és hasznos javakra koncentráló gazdálkodás. A gyermekek
nevelése révén a szülőben tudatosulnak az értékei,
az azokhoz
való viszony
a
és a
z
érvényesítés
ükre vonatkozó késztetése
. A család életben tartja azt a vágyunkat, hogy nyitottak
és kíváncsiak legyünk egymásra és másokra.
Természet
jogi megközelítésben a házasság természetes és egyetemes intézmény,
amely
megelőzi a pozitív jogot.
Nem a jogi valóság terméke, törvény nélkül is létező.
22
Férfi és nő
teljes egyesülése az alapja a család fogalmának, s ennek „intézményesülése a társadalommá
válás első lépcsője”
23
. A jog a házasság fogalmát, alanyait, a családi jogviszony
jellegzetességet, tartalmi elemeit, az abban megélt konfliktusokat társadalmi célhoz kötötten
24
értelmezi, gondolkodik róluk, szabályozza. A házasságra vonatkozó szabályokat a családjogon
belül találjuk. A családra, házasságra mint speciális viszonyokra vonatkozó rendelkezések
vannak az Alaptörvényben (pl.: itt található a házasság intézményének mag
fogalma), a Ptk.
Negyedik Könyvében, a családok védelméről szóló törvényben, az anyakönyvi eljárásról szóló
törvényben, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben. De
találhatunk a családot védő
,
és a család diszfunkcionális működésével kapcsolatos igazgatási
szabályokat a Polgári Perrendtartásban (a Különleges eljárások között), a büntetőjogban,
munka
-
, szociális
-
, társadalombiztosítási jogban, közigazgatási és nemzetközi jogban. A Ptk.
Családjog
i Könyvének elején megtaláljuk az általános magánjogi elvektől eltérő, vagy azt
kiegészítő, csak a családjogra jellemző alapelveket, amelyekben hangsúlyt kap a törvényi
védelem a (4:1.§) (1)
-
ben. „A törvény védi a házasságot és a családot.” Ezen túl rögzít
ésre
kerül: a családi és egyéni érdek összhangjának elve a családjog tekintetében, a gyermek
érdekének védelme, a házastársak egyenjogúságának elve, a méltányosság és gyengébb fél
védelmének elve. A Ptk. Negyedik, Családjogi Könyvének szabályozási köre 3 n
agy területre
terjed ki: házasság, család/rokonság, gyámság tárgykörére. A házasság intézményével
kapcsolatosan rendelkezik a törvény a házasságkötésről, a házasság érvénytelenségéről, a
házasság megszüntetéséről, a házastársak személyi viszonyairól, a ház
astársi tartásról és a
házassági vagyonjogról. „A házasság azért is összetett jogintézmény, mert az egyik legintimebb
személyi viszonyok kérdéseit egyesíti vagyoni kérdésekkel, így kötelmi és dologi jogokkal, de
szorosan kapcsolódik az örökléshez is.”
25
A családjogi jogviszonyok jellemzője, hogy az
22
Molnár Sarolta Judit
(2022)
: A házasság intézményének perspektívái
(D
oktori értekezés
), 27.oldal
Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Jog
-
és Államtudományi Ka
r
–
Pázmány Press
, Budapest.
DOI:
10.15774/PPKE.JAK.2018.007.
23
Ua. 27. o
ldal
.
24
Ua. 28.old
al
.
25
Molnár Sarolta Judit
(2022)
: A házasság intézményének perspektívái
(D
oktori értekezés
), 36.oldal
Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Jog
-
és Államtudományi Ka
r
–
Pázmány Press
, Budapest.
DOI:
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
11
https://www.ecssz.eu
erkölcsi normák, értékek szerepe hangsúlyos, az állami beavatkozás iránti igény mérsékelt,
közvetlen állami kényszer nem mindig alkalmazható.
26
A házastársak személyi viszonyai (IV. cím, III. fejezet)
Á
ltalános rendelkezések
elő
írják
„közös céljaik érdekében”
az
együttműködési és támogatási kötelezettséget (ez jelent
személyes és vagyoni jellegű kötelezettségeket), s a hűséget, amelyet a jog nem csak a szexuális
kapcsolatra szűkít, hanem érti alatta az összetartozás megélését és a szolidaritás gyakorlását
is
.
Az Általános rendelkezések biztosítják a házastársak számára a közös (a házasélet és a család
ügyeiben) és önálló (személyüket érintő ügyekbe
n) döntés jogát, a család érdekeire
figyelemmel. Döntéseik során figyelembe kell venniük gyermekük és egymás érdekeit is. A
lakóhely megválasztás joga illeti meg őket, de ezt egymással egyetértésben kötelesek
gyakorolni. A házastársak névjoga az önazonossá
ghoz való jog részjogosítványa
27
. A házastársi
tartás szabályai a házassági életközösség megszűnése esetén válnak a megoldandó jogi
döntések eszközeivé. A házassági vagyonjog a közös élet gazdasági alapját biztosítja, illetve
válás esetén a vagyonmegosztásról rendelkezik.
Összefoglalóan elmondható, hogy a családjog a házastársak viszonyát két különálló személy
olyan viszonyaként értelmezi, amelyben egyénként az életközösség megteremtése és
fenntartása érdekében individuális alapjogaik önkéntes korlátozását valósítják meg.
A házasság célorientált közösség. Célja a közösség fenntartása és gyarapítása, tagjai jól
-
létének biztosítása. Ez az, ami állami szempontból igazolja védelmének igényét. Az állam az
emberi közösségek együttélésében a kapcsolat tartós jellegét tudja értékel
ni, és a konkuráló
tartós jellegű kapcsolatok
28
közül a házasságot azért emeli ki, mert a tapasztalatok szerint ez a
legszilárdabb és legidőtállóbb, leginkább életre szóló. Mint ilyen, hosszú távon potenciálisan a
legkevesebb állami beavatkozást igényli. A jó házasságban résztvevő felek azzal a
tudásan
yaggal vesznek részt a társadalomban, amely képessé teszi őket arra, hogy meg tudják
élni a boldogságot. A célorientáltság megköveteli a tudatosságot. Ennek meg kell tudni
mutatkozni a közös döntésekben, a vezetésben, a házasságot ért támadások elhárításáb
an,
egymás iránti felelősség tanúsításában, és a házasság gyümölcsei
–
a gyerekek
–
fejlődésének
értő kísérésében. Az állam tehát a család kilenc funkciójának
29
legteljesebb kibontakozását a
házasságra építve, annak keretei között látja biztosítottnak, ezért ezt az intézményt különös
védelemben
30
részesíti. Fontos szempont még az is, hogy a házasság a legkézzelfoghatóbb külső
jele a férfi és nő életszövetsége fennállásának, amely bizonyítás igénye nélkül az állam számára
rendelkezésre áll.
10.15774/PPKE.JAK.2018.007.
26
Hegedűs Andrea
(2015)
: Polgári jog, Családjog,
R.I.M.Á.K. Bt.
, Szeged
.
27
58/2001 (XII.7.) AB határozat
28
43/2012 (XII.20) AB határozat
29
A funkcionális szociológiai megközelítés biológiai, gazdasági, érzelmi szükségletet kielégítő, társadalmi státuszt
meghatározó, betegek ellátását és öregekről gondoskodást biztosító, kulturális igény felkeltésére irányuló, a
családtagok életének irányításá
t és ellenőrzését ellátó, szocializációs
-
nevelési
-
személyiségformáló és támogató
funkciókat különböztet meg.
Bodonyi
-
Busi
-
Hegedűs
-
Magyar
-
Vizely (2006). Idézi: Kriston Edit: Szerződési szabadság a családi vagyonjog
klasszikus szerződéseiben. 57
-
58. old.
30
43/2012 (XII.20) AB határozat
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
12
https://www.ecssz.eu
Az Alaptörvény ugyan meghatározza a házasság fogalmát, de ezzel a védelmét ki is meríti.
Ezért fontosnak látnánk a jelenleginél szélesebb körű alaptörvényi védelem megteremtését. A
házasságot érő támadások figyelembevételével olyan állami intézkedésekre va
n szükség,
amely
ek
alkalmas
ak
arra, hogy a házasságokat generálisan és az egyes házasságokat speciálisan
is képes
ek
legyen
ek
védelemben részesíteni. A házasságok a családdal együtt változatos és
rendkívül erős támadások tárgyává váltak. Nem vitatható, hogy
a görög
-
római, zsidó
-
keresztény hagyomány alapján szerveződő, európai családmodell minden korábbi történelmi
időben tapasztalt megpróbáltatásokat meghaladó mértékű relativizáló, szétziláló erejű
ideológiai támadásoknak van kitéve. A Családok Védelméről Sz
óló 2011. évi CCXI. törvény
7. § és 8. §
-
ai alaptörvény
-
ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló
Alkotmánybírósági határozatban mind az indítványon, mind az indokolásban ezen ideológiák
nyomot hagytak.
II. János Pál pápa több mint negyven évvel ezelőtt íródott
Familiaris consortio
kezdetű pápai
buzdítása felismeri, hogy az ideológiai viták mellett
–
vagy éppen ezek terjesztése céljából
–
a
támadások a mindennapi életbe szervesebben beágyazottan is jelentkeznek, és a család jó
működése ellen ható kísértéseket állítanak. „Megnyerő, m
űvészi módon, de tudatos irányítás
alatt (manipuláltan) […] olyan ideológiák eszközei lehetnek, amelyek az embereket
elválasztják egymástól, s hamis ítéleteket alakítanak ki ben
nük az életről és a családról, a
vallásról és az erkölcsről, mivel nem tisztelik az ember igazi méltóságát és rendeltetését. E
veszedelem nagyon közelről fenyeget, mert a mai életmód
-
különösen az iparilag fejlett
országokban
-
igen gyakran ráveszi a csal
ádokat, hogy nevelői feladatukat elmulasszák, illetve
könnyen kibúvót találjanak alóla (elsősorban a televízió és bizonyos népszerű olvasmányok
által).”
31
Az elmúlt negyven évben az internet a televíziónál is erősebb ingereket és kísértéseket
állított a családok elé.
A valamilyen szempontból veszélyeztetett vagy törékeny társadalmi csoportok az
Alaptörvényben lefektetett módon különös védelmet is élveznek. Nemzetközi egyezmények
alapján ilyenek a nők és a gyermekek, de Alaptörvényünk ide sorolja a fogyatékkal élőket és
az időseket, valamint a családokat is. Hasonlóképpen indokolt lenne a házasságban élőket külön
kiemelni
,
és ezzel megteremteni a házasság különös védelmének magasabb szintjét.
A legfontosabb feladat a házasságban élők, vagyis a hagyományos értelemben vett család
alapközösségét formáló közösségek alapjogainak listázása és jogszabályba ültetése lenne,
ahogy azt a
Familiaris Consortio
javasolja
32
. A későbbiekben alsóbb szintű jogszabályokban
ezt követően meg kell határozni azokat az állami intézkedéseket, amelyek alkalmasak a
házasságok létrejöttének és tartós fennmaradásának támogatására. A teljesség igénye nélkül az
oktatásban (pl. házasságvédel
mi képzések, házasságkötést megelőző életviteli tanácsadás), az
egészségügyben (pl. házasok számára járulék
-
kedvezmény, közös TB ellátásokra jogosultság),
az adózásban (pl. házastársi adókedvezmény), a munkajogban (házastársak évente bizonyos
számú szabads
ágot garantáltan egyidőben tudjanak kivenni), és számos más területen is el
lehetne ismerni és támogatni, ösztönözni a házastársak egymás iránti szolidaritását és azt a
z
érték
többletet, amit közösségük a társadalom számára azáltal termel, hogy individuális
ellátások igénybe vétele helyett vagy mellett
,
a házasok egymás támogatásával tehermentesítik
31
Familiaris consortio
(1981)
,
Szent II. János Pál pápa apostoli buzdítása,
76.
pont.
32
Familiaris
c
onsortio
(1981)
,
Szent II. János Pál pápa apostoli buzdítása
46. pont. 79
-
80. old
al
.
Európai Családtudományi Szemle
Habány
-
Oroszi
•
A házasság
jogi védelme
V
I
. évf. 202
5
/
1
13
https://www.ecssz.eu
az állami ellátórendszereket. A jogpolitikai intézkedések körét természetesen tudományos
kutatások eredményei alapján kell meghatározni.
Mindezek alkalmasak lehetnek arra, hogy a házasság jogi körülhatárolását közelítsék annak
természetes tartalmához; elismerjék és jogokkal ruházzák fel a létrejött új egységet
–
megkülönböztetve két önálló individuum közösségétől
–
s így megszilárdítva az i
ntézményt,
vonzóbbá tegyék a társadalom számára.
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
14
https://www.ecssz.eu
A párkapcsolat és a házasság gerincét meghatározó tényezők
–
Miért kell tanulni a párkapcsolatot, miért érdemes készülni a
házasságra?
Muzslai Gábor
t
eológus, család és házasság gondozó, párkapcsolati life coach
2=1 Házas misszió elnöke
„A téma az utcán hever, csak le kell hajolni érte.”
–
mondta Brachfeld Siegfried, a neves magyar
konferanszié és újságíró. Az ikonikus mondat az újságírás egyik ismert szlogenjévé vált, de
érvényes a társadalomtudományokra és a pszichológiai kutatásra is:
az élet legfontosabb
kérdései gyakran „az utcán hevernek”
–
mindennapi emberi tapasztalatokban, kapcsolatokban
és döntésekben (Bagdy
és
Mirnics, 2021). Ezt a szinte már szólás
-
mondássá vált kijelentést
akkor szoktuk használni, amikor valami olyanról kell í
rni, beszélni, tanítani, előadni, ami
nyilvánvaló, előttünk van és megragadható, csak meg is kell ragadnunk a lehetőséget, és le kell
érte hajolnunk. E tanulmány témája is ilyen. Mindenki érti és mindenki látja, tudja, és valahogy
mégsem. Ha valami leesik,
a földre kerül, akkor azzal sok minden történhet. Átlépjük: nem
fontos, hiszen leesett, már nem kell senkinek. Belerúgunk: minek ez itt, csak szemét.
Összeseperjük és kidobjuk: minden kis darabját gondosan eltüntetjük, hiszen már senkinek nem
kell. De van
más lehetőség is: ha a leesett valami értékes, akkor felkiáltunk és lehajolunk
–
erre
még szükség van!
A párkapcsolat és házasság témája is hasonló. Olyan, mint egy földre leesett tárgy. Sok
ember számára érték, de azt látják, hogy az emberek átlépik, belerúgnak, kidobják, és ezért ők
sem hajolnak le érte. Követik a többieket. Másoknak nem is érték. Meg van
nak győződve, hogy
nem véletlen az, hogy leesett. Megint mások örömmel hajolnak le érte, még ha az fáradságot is
jelent, mivel számukra fontos. A mai, progresszivitásra hajlamos társadalomban, ahol a
kapcsolatok felszínessége, az elköteleződés hiánya és a
családstruktúrák átalakulása egyre
gyakoribb, különösen fontos újra lehajolni ezért a „leesett értékért” (Kopp
és
Skrabski
,
2006);
(
Pikó, 2020). Tanulmányunk során ezt a lehajolást vesszük úgy, mint a tanulást, a befektetésre
való hajlandóságot. Célom az
–
ha nem is a teljesség
igényével, hiszen a terjedelem lehetőségei
komoly határt szabnak
–
, hogy e gondolatok kedvet támasszanak a tanuláshoz, a fejlődni
akaráshoz a fiatalokban. Továbbá segítség lehet e pár gondolat azoknak is, akik fiatalokkal
szeretnének foglalkozni ebben a té
makörben (Bagdy, 2018
;
Ranschburg, 2008).
Miért kell tanulni a párkapcsolatot, miért érdemes készülni a házasságra?
A válasz egyszerű:
a
zért, mert nincs olyan dolog a világon, ami önmagától lesz jó. Legalábbis,
ha olyan dologról van szó, ami az
emberrel, az ember alkotta dolgokkal és az ember körüli
eseményekkel kapcsolatos. Bár a tanulásról azt gondoljuk, emberi tulajdonság, érdemes
megfigyelni, hogy az állatvilágban is van rá példa, hogy az idősebb szülők tanítják a kölykeiket
a túlélésre, az é
lelemszerzésre, a repülésre, sőt még a párszerzésre is (Csányi, 2013).
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
15
https://www.ecssz.eu
Vegyük példának okáért a fülemülét. Schmidt Egon sokak által kedvelt
Miért énekel a
fülemüle?
(1984) című könyvében elmesél egy esetet, amikor egy fülemüle fészekből kivette a
hímfiókákat, külön táplálta, majd visszatette a többiek közé. Mivel a fülemüle apuka éjjel
-
nappal énekel, az utódok a hat hét alatt, amíg a fészekben vannak, őt hallják. A k
ivett fiókák
nem hallották az apa énekét. Elmondása szerint a következmény megdöbbentő volt: hangjuk
rikácsoló maradt, nem tanultak meg énekelni. Márpedig ez a pár
szerzés fontos eleme a fülemüle
számára! A hím ugyanis az énekléssel hívja fel a figyelmét a nősténynek (Schmidt, 1984).
Egyes vélemények szerint nemcsak a fülemüle, hanem más madárfajok, például a kövirigó,
a feketerigó, a tengelic esetében is hasonló a következménye annak, ha
a
fiókák nem hallják
szüleik énekét. A tövisszúró gébicsek kísérletek szerint egyhónapos korukig képesek és
fogékonyak a hallott hangokra, ezután már nem tanulnak (Csányi, 2013). Nekünk, embereknek
van elsősorban szükségünk arra, hogy (tudatosan) tanuljunk;
az állatvilágból vett példák azt
mutatják meg, hogy a tanulásnak az állatvilág létszintjén is na
gy jelentősége van. Persze, ha a
jogosítvány megszerzéséről van szó, akkor ezt természetesnek véljük, vagy ha egy szakmát kell
elsajátítani, magától értetődő, hogy iskolába megyünk. De mi a helyzet a párkapcsolattal és a
házassággal? Eszünkbe sem jut, hogy
képzésre menjünk. Pedig
,
ha körülnézünk, akkor
láthatjuk ismerőseink, esetleg szüleink, környezetünk életében, hogy talán érdemes lett volna
tanulni a párkapcsolat titkait, a jó házasság lényegét megérteni valakitől (Bagdy,
2018;
Ranschburg, 2008). Ma már
nem kell statisztikákat keresni ahhoz, hogy meggyőződjünk a
társadalmi tragédiáról, nevezetesen a házasságok és családok elképesztően rossz állapotáról
(Kopp
és
Skrabski, 2006; Pikó, 2020).
Egy régebbi felmérés a következőt állapítja meg a válásban szenvedő családok állapotáról,
a
melyet gyermekek megkérdezésével készítettek: „Figyelemreméltó adat, hogy a kutatásban
részt vettek 20%
-
ának szülei még az igen sérülékeny, korai (0
–
5. életév) gyermekkorban, 50%
-
uk szülei pedig a még szintén sérülékeny időszakban, az iskoláskor ideje alat
t vál
t
ak el. Ezen
korai életszakaszokban a gyermekek éretlensége, fokozott sérülékenysége miatt a szülőknek
még nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk egymásra, a csa
ládi életre, a válás megelőzésére...”
(Kopp
és mások
, 2009, p. 24). A legtöbb esetben mi magunk vagyunk a szenvedő alanyok, vagy
környezetünk az. Egyik kislányom osztályában (tizenegy gyermek boldog apukája vagyok), a
huszonhárom gyermekből háromnak voltak még együtt az édes szülei. Én magam is elvált
szülő
k gyermeke vagyok, sőt nagyszüleim életében is megtörtént ez a családi krízis. Ha
valamikor, akkor korunkban hatalmas szükség van a tanulásra ezen a területen! Azért szükséges
tanulnunk, hogy alkalmassá v
áljunk a boldog házasságra. Olyan házasságra, amely nem
válással végződik, nem válik kontraproduktívvá vagy két magányos
ember
együttélésévé
(Bagdy, 2021). A fülemüle hasonlata segíthet azoknak, akik szülők vagy tanárok, illetve
képzéseket tartanak: felelősségünk, hogy beleénekeljük gyermekeink, diákjaink
,
illetve a
minket hallgató és figyelő fiatalok életébe a jó párkapcsolat és házasság tényezőit! Éneklés alatt
azt értem, amit a fülemüle tesz, amikor fiókáinak énekel: kétirányú tevékenységgel biztosítja a
jövőt a számukra. Egyik, hogy saját párjával kapcsolatba lépjen, és produktív módon élje meg
a kapcsolatot. A másik, hogy ezt továbbadja az utódoknak. Azt tudjuk hatékonyan továbbadni,
amit mi magunk is magunkénak tudunk, értünk, használunk. Senki sem adh
atja azt, amije nincs
(Ranschburg, 2008).
De a kismadár esete a fiataloknak is szólhat. Akarjunk tanulni! Becsüljük meg, ha jön felénk
annak üzenete, hogy milyen módon leszünk képesek építő és hosszan tartó házasságot
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
16
https://www.ecssz.eu
kialakítani! Jusson eszünkbe, a természetben arra is van példa, hogy a kakukkfióka kilöki az
eredeti és valódi családtagokat a fészekből! Az ilyen jellegű családban nem egymást építik a
tagok, hanem romboló hatással vannak egymásra. Fiatalként is megtanulh
atjuk felismerni saját
családunkban a negatív, romboló ideológiákat, kezelni a szülői és más családtagok mintáit,
identitásproblémákat, lelki sebeket, a gondolatainkba beférkőző pornó tartalmakat, amelyek a
kakukkfiókához hasonlóan ki akarnak lökni a testi
-
lelki biztonságból, vagyis az életünkre
törnek, és nem engedik, hogy épüljünk és fejlődjünk (Pikó, 2020). Az is lehet, hogy szüleink
nem énekelték bele az életünkbe a párkapcsolatban és házasságban való bizalmat, vagy az arra
való készségeket, de itt ne á
lljunk meg! Mi emberek képesek vagyunk arra, hogy megtanuljuk
ezeket! Az érzelmi intelligencia tanulható, fejleszthető (Bagdy, 2018; Seligman, 2012).
Mit tanuljunk meg?
Jelen tanulmány a teljesség igénye nélkül világít meg fontos tanulnivalókat.
Ezek a következők: a kimondott szó fontossága, a kommunikáció, a szülők, a nőkhöz vezető
út, a férfiakhoz vezető út, a szerepek, az identitás, a megbocsátás és az intimitás, illetve a
romantika témái (Muzslainé
és
Muzslai, 2021,
2022
;
Bagdy
és
Mirnics, 2021; Buda, 2012).
Természetesen egyiket sem tudjuk kifejteni a maga teljességében; értelemszerűen még más
fontos tényezők is szükségesek egy házasság gerincét jól felépítő életstílushoz (Ranschburg,
2008; Pikó, 2020).
Tágabb kontextusban igyekszünk kibontani ezen témákat az
Olthatatlan szerelem
(Muzslai
né
, 2022)
,
a
Feketén fehéren
. G
yermek
ünk
szexuális nevelése
(Muzslai
né és
Muzslai,
2021)
, az
Életre szóló igen
(Muzslai
és
Muzslai
né
, 20
16
)
, és az
Éden két oldala
(Muzslainé
,
202
3)
című könyveinkben, ahol sokkal bővebben elemezzük ezeket a té
mákat!
Mit jelent az igen, illetve a nem?
Sok ember számára nem feltétlen jelent gondot az, ha ígéreteit nem tartja meg. Az „igen” legyen
IGEN! Ha viszont „nem”
-
et kívánunk mondani, az legyen NEM! Ahhoz, hogy ígéreteink
megtartása természetes legyen számunkra, meg kell értenünk ennek a két látszólag egyszerű,
de fontos szónak a jelentését! Az IGEN szavunk tulajdonképpen egyetértést fejez ki
, vagyis azt,
hogy az adott közlés egyezik a valósággal, másképpen: úgy van.
„Igen, hozzád megyek.” vagy „Igen, szeretlek.” De folytathatnánk más példákkal is. Az
igenünk fontos, hogy IGEN legyen, különben nem vagyunk megbízhatóak, nem vagyunk
hitelesek (Bagdy
és
Mirnics, 2021). Az adott közlésünk tulajdonképpen egyezik a valósággal
–
ezt gondolja a kommunikációs csatorna másik végén minket hallgató fél. Nemet is lehet
mondani! A nem egy tagadószó,
a
mellyel világossá tesszük, hogy valaminek az ellenkezőjét
állítjuk, vagy ellenkezőjét szeretnénk. Mielőtt igent vagy nemet mondanánk, f
ontos, hogy
identitásunk területén kialakult teljes személyiséggel rendelkezzünk. Nehéz úgy határozottnak
lenni, ha magunkkal sem vagyunk teljesen tisztában (Ranschburg, 2008; Rogers, 2004). Ezért
fontos, hogy a fiatalok tanuljanak magukról, megértéseik le
gyenek a saját önazonosságukat
illetően, illetve saját életcéljuk legyen. A házasság egy életre szóló igennel kezdődik, viszont
ennek valódi jelentőségét meg kell tanulnunk! „A boldogító igen kimondása bátor dolog, és
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
17
https://www.ecssz.eu
nagy felelősség. Megígérjük, hogy társunkat egy életen át szeretni fogjuk
–
és ezt a társunk el
is hiszi!” Az IGEN elköteleződött életet jelent (Eggerichs, 2011
;
Muzslai
és
Muzslainé, 2022).
Kommunikáció? Létezik még?
Kis túlzással talán nincs is még egy olyan fontos dolog, amit tanulnunk kell, mint a
kommunikáció! A sikeres párkapcsolat és házasság alappillérei közül ezt hozom elsőként
(Buda, 2012). A szülőktől eltanult minták sokak számára nem a legjobb alap
ot adják,
vagy
legalábbis nem mindenben
azok.
Különböző háttérrel rendelkezünk, különböző szokásokkal, a
konfliktusok kezelésének területén is más és más megoldási kulcsaink vannak. Az érzelmek
kifejezése talán egyértelmű volt egyikünk családjában, míg társunk szüle
i
lehet, hogy
kevésbé
mutatták ki érzelmeiket (Pikó, 2020). A szavainkra talán figyelmesen hallgattak, kérdeztek,
érdeklődtek, szeretettel megérintettek, akár megpuszilgattak bennünket. Ha társunk nem ezt
tapasztalta saját családjában, akkor számára nem lesz egyértelmű
az ölelés, beszélgetés, az
érzések kinyilvánítása. Annak, aki jó házasságra vágyik, ezt a területet nem lenne szabad
figyelmen kívül hagynia! Lehet, hogy más területen vonzó leendő társunk, ugyanakkor az
érzelmeit nem képes megfelelően kifeje
zni. Fedezzük fel, mi az a szeretetnyelv, amellyel közel
kerülhetünk hozzá! (Chapman, 2011). Segítsünk neki abban, hogy megtanulja kifejezni, mi az,
amit érez! Ehhez türelemre van szükség. Ezen a ponton szintén előkerül az identitás kérdése.
Csak az képes
türelmes lenni, aki magával is tisztában van. Jó hozzáállás lehet az, ha
megtiszteltetésnek tartjuk, hogy segíthetünk jövendőbelinknek abban, hogy gyógyuljon az
esetleges lelki sérelmekből, vagy, hogy egyszerűen csak több önismeretre tegyen szert, és az
ér
zelmeinek kifejezésében növekedni tudjon! Ebben hatalmas erőforrás a dicséret! (Seligman,
2012). A dicséret segíthet abban, hogy az önértékelés,
illetve
a
fejlődés útján bátorságot
kapjunk, és ne adjuk fel.
A beszéd, az élet és a halál forrása
Az évszázadok során már sokszor bebizonyosodott, hogy a beszéd milyen sok kárt vagy hasznot
okoz, épít vagy rombol. Ennek kifejezésére születhetett meg Salamon bölcsességeiben ez a
gondolat: „Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen
ki
-
ki szeret azzal
élni, úgy eszi annak gyümölcsét.”
(Példabeszédek 18,21)
(Online Biblia, 2024). Önmagáért
beszél ez a kijelentés! Kevesen értik, és ezért tanítani kellene a fiataloknak a jó beszélgetés fő
titkát: a jó hallgató képességet. Nem sokra megyü
nk egy vita, illetve egy döntés meghozatala
során, ha addig, amíg a másik beszél, mi magunk a válaszon gondolkodunk! Tiszteletre van
szükség ahhoz, hogy társunk gondolatai számunkra értékes
n
ek és figyelemre méltónak
bizonyuljanak (Bagdy
és
Mirnics, 2021). Nem mindig kell egyetérteni a másikkal, de tisztelni
igen, mindig kell! A szavainknak óriási következményei vannak, mert miután kimondtuk őket,
beszédünk önálló életre kel. Vajon gondolkodtunk
-
e már azon, miért van két fülünk, és egy
szánk
? Képletesen szól
va bizonyára azért, hogy kétszer annyit hallgassunk, mint beszéljünk.
Ne gondoljuk, hogy beszédünket csak a kimondott szavak jellemzik! Lehet beszélgetni a
mimikánkkal és a gesztikulációinkkal
is
. Testünk nonverbális kommunikációja éppen olyan
kifejező, mint szavaink, sőt sokkal többet beszélünk általuk, mint gondolnánk (Buda, 2012).
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
18
https://www.ecssz.eu
Szüleink, mint kapuk, vagy sorompók
Sokak számára elképzelhetetlen,
hogy átessenek egy olyan mértékű változáson, amit a
szüleikről való leválás jelent.
A „papa
-
mama hotelek” kitartóan gondoskodnak lakóikról,
mindeközben elveszik a fiataloktól az önállósodás lehetőségét
(Mindset Pszichológia, 2023)
.
Ugyanakkor sokan élnek „single” (egyedülálló) életformában, vagy éppen „összejáró”
kapcsolatban élik meg a párkapcsolatot,
és hiába élnek külön szüleiktől
, mégis, ha házasságot
kötnek, szüleik beleszólnak az életükbe
(Onlinepszichológus.com, 2021)
. A fiataloknak tanítani
kellene a szülőkkel való kapcsolatuk dinamikáját
(Édesvíz Kiadó, 2020)
. Ha a házasság gerincét
alkotó tényezőkről kell beszélni, akkor ez egy olyan terület, amelyet feltétlenül meg kell
említeni!
S
züleinkkel való kapcsolatunk természetes módon lelki kötődést eredményez, amely
igen mély is lehet. Előfordulhat, hogy olyannyira erős, hogy a házasság megkötésének idejére
sem, de még később sem tudják elengedni gyermeküket a szülők (és adott esetben a gy
ermek
se a szülőt), és ez az attitűd a fiatal házasok kapcsolatát (negatív irányba) igencsak befolyásolni
fogja
(NoiSikertréner.hu, 2023)
. Szüleinket tisztelnünk kell, de tanuljunk meg tőlük függetlenül
is döntéseket hozni, és véghez vinni! Önállóvá kell válnunk, amikor házasok leszünk, és a
leghatékonyabb, ha erre már előre felkészülünk
(Psychology Today, 2024)
. Az, hogy a
házasságunk során nem vonjuk be szüleinket a döntéshozatalokba, nem jelenti azt, hogy nem
tiszteljük őket (és persze nem jelenti azt sem, hogy tanácsaikat, javaslataikat nem hallgatjuk
meg
,
és adott esetben nem fogadhatjuk meg)! Sok család dinamikájában felfedezhető az a
mintázat, hogy a szülők felelőssé teszik gyermekeiket a saját boldogságukért
, azaz a szülők
boldogságáért
(Lélekgyógyász.hu, 2022)
. Ez az érzés meg fogja törni az egységet az új
házasságban. Döntések meghozatalánál, gyermekeink nevelésében az a célszerű, ha közös
álláspontra jutunk a házastársunkkal, akinek a véleménye prioritást kell, hogy élvezzen! Nem
fogunk tudni a saját kapcsola
tunkra fókuszálni, ha a szüleink boldogsága elsőbbséget élvez a
házastársunkkal szemben! Szüleink kapuk lehetnek a házasságunk boldogulása felé, ha a velük
való kapcsolatot helyesen kezeljük. A nagyszülői szerep: áldás. Ugyanakkor sorompó is lehet,
ha nem
figyelünk a határokra
(Mindset Pszichológia, 2023)
. A szülőktől való egészséges leválás
hiánya adott esetben okozhat válást is
(Gao et al., 2019, PMC)
.
Körkörös kölcsönhatás
A házasságot kölcsönhatásként kell értelmeznünk. A körkörös dinamika oda
-
vissza gyakorolja
jótékony hatását, ha a férfiak és nők ezt a folyamatot értik. A legtöbben azt gondolják, értik.
Mégis, a válások gyakorisága azt mutatja, nem igazán gyakorlat a szer
etet
-
tisztelet útja. Ezt a
dinamikát Sue Johnson (2011) megközelítése kiválóan árnyalja: szerinte a párkapcsolati
nehézségek gyakran olyan negatív kölcsönhatási ciklusokból erednek, amelyekben a felek
egymásra reagálnak automatikusan
—
és nem látják, hogy
a probléma valójában nem annyira
a viselkedésük, hanem az interakciós mintázat („te nem vagy ott nekem”
↔
„én védekezem,
mert elutasítva érzem magam”) mögött húzódik (Johnson, 2019; Psychotherapy.net, 2020).
Johnson szerint az Érzelemfókuszú Terápia (EFT) célja, hogy felismerjük és megtörjük a
negatív körkörös mintázatot, és átfordítsuk azt olyan pozitív kölc
sönhatássá, amely a
biztonságos kötődéshez, érzelmi elérhetőséghez és felelősségteljes reagáláshoz vezet
—
az ún.
ARE
-
modell
(Accessibility, Responsive
ness, Engagement) szerint (Érzelemfókuszú Párterápia
Alapítvány, é.n.; eft
-
parterapia.hu, é.n.). Így amikor azt mondjuk, hogy „a körkörös dinamika
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
19
https://www.ecssz.eu
oda
-
vissza gyakorolja jótékony hatását, ha
… értik”, Johnson szemlélete alapján hozzátehetjük:
ez akkor válik jótékony hatásúvá, ha a felek nemcsak „értik” a szavak szintjén, hanem képesek
tudatosan közbeavatkozni a mintázatukba
—
felismerni, amikor visszahúzódnak vagy
támadnak, és helyette olyan v
álaszreakciót adni, amely azt üzeni a másiknak: „igen, látlak
T
éged, érzem, hogy szükséged van rám, itt vagyok
N
eked” (Johnson, 2011). Ez pedig már nem
pusztán jó szándék kérdése, hanem gyakorlat, amelyhez tudatos
ság kell
—
és sokszor támogatás
is. Johnson kutatásai rámutatnak, hogy azok a párok, amelyekben ez a tudatosság és struktúra
hiányzik, hajlamosabbak arra, hogy a „ha így vagy, akkor én sem maradok” mintába kerüljenek
—
és ez aláássa a házasság stabilitását
(EFT Magyarország, 2023). Ennek fényében az eredeti
állítás
—
„a válások gyakorisága azt mutatja, nem igazán gyakorlat a szeretet
-
tisztelet útja”
—
még inkább érthető: nem feltétlenül arról van szó, hogy a felek nem akarják a szeretetet vagy
a tisztelet
et, hanem arról, hogy nincs meg az a működő eszközkészletük, amellyel a körkörös
kölcsönhatást pozitív irányba fordíthatnák. Johnson szerint az EFT éppen ennek a hiánynak a
pótlására jött létre (Johnson, 2019; eft
-
parterapia.hu, é.n.).
A
nőkhöz vezető út a szeretet
A nők számára a kapcsolat legfontosabb érzelmi szükséglete a szeretet. Természetüknél fogva
a gondoskodás, az érzelmi közelség és a védelem jelentik számukra a biztonságot. Olyan férfira
vágynak, aki nem csupán szereti őket, hanem ezt a szeretetet tettekbe
n, figyelemben és
gyengédségben is kifejezi (Pálhegyi, 2016). A szeretet a nő számára nem csupán érzelem,
hanem biztonságos kapcsolódás: a gyengéd érintés, az odafordulás, a megértő figyelem és a
védelem érzése. Még azok a nők is, akik vezető szerepet tölt
enek be, a párkapcsolatban egy
megbízható, érzelmileg stabil társra vágynak, akire támaszkodhatnak (Ranschburg, 2007). Sue
Johnson (2011) szerint a nő akkor tud teljes szívvel kapcsolódni, ha érzi, hogy a férfi elérhető,
válaszkész és érzelmileg jelen van.
Ez teremti meg a „biztonságos kötődést”, amely nélkül a
kapcsolat érzelmi alapja meginog (Érzelemfókuszú Párterápia,
é.
n.). Johnson kutatásai alapján
a nők a kapcsolatban akkor érzik magukat biztonságban, ha a férfi empatikusan reagál az
érzelmeikre, és k
épes elfogadni őket még feszültséghelyzetben is (Johnson, 2019). A szeretet
tehát nem passzív érzés, hanem aktív odafordulás, amely megelőzi és formálja a nő bizalmát.
Amikor a nő érzi, hogy szeretve van, könnyen és természetesen adja a tiszteletet és a bi
zalmat
a férje iránt. Ez a gondolat szorosan kapcsolódik Dr. Emerson Eggerichs (2010)
Szeretet és
tisztelet
című könyvéhez, aki szerint a házasság két alappillére a szeretet és a tisztelet
kölcsönhatása. Eggerichs úgy fogalmaz:
„A férfi a tisztelet nyelvén
hall, a nő a szeretet nyelvén.
Ha bármelyik hiányzik, mindketten szenvednek.”
(Eggerichs, 2010, 24
. oldal
). Eggerichs
„körkörös kapcsolatnak” nevezi azt a dinamikát, amikor a nő szeretet hiányában visszahúzódik
vagy bírál, a férfi pedig tisztelet hiányában elzárkózik. A negatív kör megtöréséhez az egyik
félnek
—
ideális esetben a férfinak
—
szeretettel kell k
ezdeményeznie, mert a nő szeretetben
„nyílik meg”, és ez teremti meg benne a tiszteletet (Eggerichs, 2010; Johnson, 2011). A nő tehát
akkor érzi jól m
agát a kapcsolatban, ha szeretve és elfogadva van. A férfi szeretetének
állandósága
—
a megértés, a gyengédség és a megbízhatóság
—
megteremti azt az érzelmi
biztonságot, amelyben a nő természetesen tud tisztelni, bízni és odafordulni a társához
(Johnson,
2019; Eggerichs, 2010). A nőkhöz vezető út tehát nem a hatalom, hanem a szeretet
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
20
https://www.ecssz.eu
cselekvő megélése: amikor a férfi képes érzelmi biztonságot teremteni, a nő tisztelettel és
odaadással válaszol. Ez a kölcsönös dinamika képezi a kapcsolat legstabilabb alapját.
A férfiakhoz vezető út a tisztelet
A férfi éppoly érzékeny lény, mint a nő
—
különösen a tisztelet hiányára. Számára a tisztelet
az a „szeretetnyelv”, amelyen keresztül azt érzi, hogy értékes és megbecsült (Eggerichs, 2010).
Tapasztalataink szerint a házasságok egyik leggyakoribb krízisforr
ása a kölcsönös tisztelet
hiánya. Számos kapcsolat ment tönkre amiatt, hogy a férj nem érezte, hogy a felesége becsüli,
vagy fordítva: a nő úgy érezte, hogy hiába szeret, nem kap viszonzást. A fiataloknak ezt a
tényezőt is meg kell tanulniuk megérteni, mer
t a tisztelet nem születik automatikusan
—
tudatos
döntés és gyakorlás eredménye (Pálhegyi, 2016). A nők tisztelete a férfiak irányába sokféle
okból sérülhetett: társadalmi minták, családi traumák vagy rossz tapasztalatok miatt. Mégis, ha
valaki tartós és
egészséges házasságot szeretne, meg kell tanulnia tisztelni a társát (Ranschburg,
2007). Ahogyan a nők akkor érzik magukat tisztelve, ha szeretik őket, ugyanígy a férfiak akkor
érzik magukat szeretve, ha tisztelik őket. Ez a szeretet
–
tisztelet kölcsönhat
ás körkörös
dinamikát hoz létre, amelyben az egyik fél érzelmi szükséglete a másik fél reakcióját is formálja
(Eggerichs, 2010; Johnson, 2011). Dr. Emerson Eggerichs (2010) a „szeretet és tisztelet
köréről” beszél: ha a nő szeretet nélkül marad, nehezebben
tud tiszteletet adni, a férfi pedig, ha
nem érzi a tiszteletet, visszavonul és bezárkózik. Ez a negatív körkörös kölcsönhatás viszont
megtörhető, ha valamelyik fél
—
legtöbbször a férfi
—
kezdeményezi a szeretet útját, amelyre
válaszként megszülethet a ti
sztelet. Sue Johnson (2019) érzelemfókuszú megközelítése
ugyanezt hangsúlyozza: a férfiak is mélyen vágyódnak az elfogadásra és az elismerésre, még
ha ezt ritkábban is fejezik ki. Amikor a férfi érzi, hogy a társa megbecsüli, érzelmileg
elérhetőbbé válik,
képes megnyílni, és így a kapcsolat biztonságosabbá válik (Érzelemfókuszú
Párterápia,
é.
n.). Johnson szerint a tisztelet az a „biztonságos tér”, ahol a férfi nem érzi, hogy
védekeznie kell
—
és ekkor tud igazán szeretni és kötődni. A tisztelet tehát nem al
árendelődést
jelent, hanem elismerést és méltóságot: annak kifejezését, hogy a férfi értékes és fontos a
kapcsolatban (Eggerichs, 2010). Ez a szemlélet kulcsfontosságú ott is, ahol a bizalom korábban
sérült. Sajnos a társadalomban a férfiak iránti tisztele
t sokszor megingott, részben a családon
belüli erőszak és más visszaélések miatt
—
a KSH (2011) adatai szerint a hozzátartozók
sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma jelentős. Ezek a tények nem segítik elő
a férfiak iránti bizalom és tisztele
t helyreállítását, mégis
,
az egészséges kapcsolatokban
nélkülözhetetlen a kölcsönös megbecsülés. Azokban a házasságokban, ahol a tisztelet és
szeretet egyensúlya helyreáll, mély változás figyelhető meg. Ahogy Eggerichs (2010) írja:
„Ha
a férfit tisztelik, a nő szeretetet kap vissza. Ez a kapcsolat oxigénje.”
Sue Johnson (2011) szerint pedig ez a „kapcsolati biztonság tánca”, amelyben mindkét fél
elérhető és válaszkész a másik számára. Egy személyes történet is megerősíti ezt: egy
lelkipásztor egy előadásun
k
után így fogalmazott: „A feleséged tekintetében benne volt a
tisztelet, a bizalom és a szeretet. Ha valaki így néz a férjére, az mindent elmond.” Ez a
tiszteletteljes szeretet képes házasságokat megújítani és példát adni mások számára is. A
tisztelet tehá
t nemcsak a férfiak iránti megbecsülés, hanem a házass
ág érzelmi védőburka. Aki
megtanulja gyakorolni, az kiléphet a negatív családi mintákból, és képes lesz újraépíteni a
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
21
https://www.ecssz.eu
szeretet
–
tisztelet körét, amely minden egészséges kapcsolat alapja (Johnson, 2019; Eggerichs,
2010).
Szerepek
Jelen tanulmány csupán röviden képes érinteni a házasságon belüli szerepek kérdését, mégis
elengedhetetlen erről beszélni, hiszen a nemi szerepek és az ezekhez való viszonyulás
alapvetően határozza meg a párkapcsolatok minőségét (Ranschburg, 2007).
A férfi és nő kapcsolatát ma is jelentősen befolyásolja, hogy milyen társadalmi mintákat
követnek. Társadalmunk különböző gazdasági, ideológiai és kulturális hatások alatt
formálódik: a korábbi patriarchális szemléletet egyre inkább felváltja az egalitáriu
s
gondolkodás, amely az egyenlőség eszméjét hangsúlyozza (Gyarmati, 2019). A kérdés
ugyanakkor összetett: milyen tényezők határozzák meg, hogy a házaspárok miként
viszonyulnak a hagyományos nemi szerepekhez? A szerepfelfogásokat történelmi korszakok is
bef
olyásolták
–
az ókor, középkor és modern kor sem tudta teljesen feloldani a nemek közötti
egyensúlytalanságot (Muzslainé, 2023
;
Pálhegyi, 2016). A 21. században a kihívás nem pusztán
az, hogy a nemek egyenlőségét biztosítsuk, hanem hogy komplementaritást segítsünk elő a férfi
és a nő közötti kapcsolódásban (Muzslainé,
2023
;
Johnson, 2019). A házasságban és a
családban a nemi szerepek akkor válnak egészségessé, ha mindkét fél tiszteli a másik sajátos
testi, lelki és érzelmi igényeit.
A boldog kapcsolat alapja nem az azonos szerepek gyakorlása, hanem az, hogy mindkét fél
képes felismerni és elfogadni a másik nem szükségleteit, majd ezekre
helyesen
reagál
(Eggerichs, 2010; Johnson, 2011). Amikor a férfi és a nő kölcsönösen belátással fordul egymás
felé, természetes módon alakul ki az a harmónia, amelyben a maszkulin és feminin energiák
kiegészítik egymást, nem pedig versengenek.
Korunk nemi szerepekről szóló vitái gyakran az „egyenlőség” és az „egyformaság”
fogalmainak összekeveréséből erednek (Léder, 2020). Az egyenlőség nem azt jelenti, hogy férfi
és nő mindenben azonos, hanem azt, hogy mindkettőnek joga és kötelessége van a
kit
eljesedéshez. Ha ez a kölcsönösség megbomlik, akkor a kapcsolatban eltolódások, hatalmi
harcok és frusztrációk jelennek meg. Az egyenlőség és egyensúly egymást feltételező
fogalmak: nem létezik tartós egyensúly, ha az egyik fél jogai sérülnek, és nem beszé
lhetünk
valódi egyenlőségről sem, ha hiányzik a kölcsönös tisztelet és a másik nem támogatása
(Pálhegyi, 2016). Ahogy Eggerichs (2010) is megfogalmazta: a férfi a tisztelet nyelvén, a nő a
szeretet nyelvén hall. Az egyik nélkül a másik is elveszik.
Ez a körkörös kölcsönhatás nemcsak az érzelmek szintjén, hanem a szerepek gyakorlásában
is jelen van. A férfi és a nő közötti kapcsolati egyensúly csak akkor maradhat fenn, ha mindkét
fél hajlandó saját kötelességeit is vállalni a jogaival együtt. A modern
nemi szerepválság egyik
forrása éppen az, hogy a jogokat a felek gyakran elválasztják a kötelességektől, így a
kapcsolatban megszűnik a kölcsönös felelősségvállalás (Léder, 2020). A párkapcsolati
harmónia eléréséhez tehát elengedhetetlen, hogy a felek emp
átiával és önreflexióval
forduljanak egymáshoz. Amíg a partnerek egymást kritizálják, és magukat csupán szándékaik
alapján mentik fel, addig a kapcsolat nem fejlődik. Ha viszont képesek vagyunk megérteni
társunk viselkedését jó szándékkal, és először saját
tetteinket vizsgáljuk meg, akkor
megteremtjük a jog és kötelesség körkörös egyensúlyát, amely a kapcsolat stabilitásának alapja
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
22
https://www.ecssz.eu
(Johnson, 2019; Eggerichs, 2010). A szerepek tehát nem rögzített sémák, hanem dinamikus
kölcsönhatások. A modern párkapcsolatokban az a cél, hogy férfi és nő egyensúlyban, nem
pedig alá
-
vagy fölérendeltségben éljen egymással. Ez a kölcsönös tisztelet és f
elelősségvállalás
biztosítja a kapcsolat érzelmi, lelki és spirituális egészségét.
Természet adta képességeim
–
Ki vagyok én?
Az identitás kérdése a modern ember egyik legnagyobb kihívása. Ki vagyok férfiként, és ki
vagyok nőként? Hogyan határozhatom meg önmagam szerepét egy olyan társadalomban, ahol
a hagyományos nemi minták fellazultak, a kötődések gyengültek, és az egyéni szab
adság
hangsúlya gyakran a közösségi értékek rovására tolódik el (Zimbardo
és
Coulombe, 2017;
Orvos
-
Tóth, 2018). A párkapcsolat és a házasság hagyományosan egy férfi és egy nő
elkötelezett szövetsége volt, amely nem pusztán vallási, hanem természeti alapoko
n is
nyugszik. A természet maga tanít bennünket a kiegészítő szerepekre és az egymás iránti
felelősségre (Pálhegyi, 2016). A keresztény antropológia
—
hasonlóan a pszichológia evolúciós
megközelítéséhez
—
az emberi nemek közötti kapcsolatot a kölcsönös gon
doskodás, védelem
és egység rendjében értelmezi. Ugyanakkor a mai fiatalok számára a „
K
i vagyok én?” kérdése
sokkal összetettebb, mint korábban bármikor. A szocializációs minták hiánya, a családi
kapcsolatok gyengülése és a digitális tér dominanciája miatt
a fiatal generáció
identitásválságban él (Zimbardo
és
Coulombe, 2017). Az oktatási intézményekben, egyetemi
kurzusokon és házasságra felkészítő programokon a leggyakrabban elhangzó kérdések ma is
ezek: „Ki vagyok én férfiként?”, „Mit jelent nőnek lenni?”, és „Hogyan tudom jól betölteni a
szerepem, ha nem lát
tam előttem jó mintát?”. Orvos
-
Tóth Noémi (2018) rámutat, hogy
identitásunk nagy része öröklött mintázatokból épül fel, amelyek generációról generációra
továbbadódnak. Ezek a minták
—
legyenek tudatosak
vagy tudattalanok
—
befolyásolják
párválasztásunkat, kötődési stílusunkat és a házassághoz való viszonyunkat is. A válások,
elhagyások és feldolgozatlan traumák következtében sokan örökölt lelki sérüléseket hordoznak,
amelyek akadályozzák önazonosságuk és
kapcsolati stabilitásuk kialakulását. A kérdés tehát
nem csupán az, hogy
ki vagyok
, hanem hogy
kihez tartozom
. Sue Johnson (2019) szerint az
emberi identitás egyik legmélyebb dimenziója a kapcsolati kötődés. A biztonságos kötődés nem
gyengeség, hanem alap
vető emberi szükséglet, amely segít stabil éntudatot és egészséges
kapcsolatokat építeni. Az egyén akkor talál önmagára, ha képes meghatározni: kiben bízik,
kihez kapcsolódik, és hol találja meg az értelmet. Zimbardo (2017) is figyelmeztet: a modern
társad
alomban „a férfiak egyre inkább elveszítik kapcsolatukat önmagukkal és másokkal”, és a
magányos, digitális életforma hosszú távon kapcsolati kiüresedéshez vezet. Ez a „nincs
kapcsolat” állapot nemcsak a férfiak, hanem a nők körében is fokozza az önazonossá
g
keresésének nehézségeit. A spirituális és közösségi gyökerek hiánya miatt az emberek egyre
gyakrabban keresnek alternatív spirituális megoldásokat, akár a mágia, ezoterika vagy más
vallási irányzatok felé fordulva
—
ami jól mutatja a transzcendens iránti
igény fennmaradását
(Chieti Egyetem, 2018). E folyamatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a társadalomnak és az
oktatási rendszernek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az identitásfejlesztésre és a spirituális
nevelésre. Magyarországon a hittanoktatás ú
jraéledése jelentős lehetőséget teremt arra, hogy a
fiatalok ne csak ismeretet, hanem önazonosságot is kapjanak. A kérdés azonban továbbra is
fennáll: hány oktató érzi valódi hivatásának, hogy a gyerekek és fiatalok személyes
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
23
https://www.ecssz.eu
I
stenkapcsolatát erősítse, és ezzel elősegítse a lelki stabilitásukat. Az identitás kérdése nem
választható el a családi minták, a válások és a társadalmi elvárások problematikájától. A válások
traumája
—
ahogy Orvos
-
Tóth (2018) is írja
—
gyakran transzgene
rációs sebeket hagy maga
után, amelyek az önazonosságot és a kapcsolódási képességet egyaránt gyengítik. Még ha a
statisztikák szerint csökken is a válások száma, a lelki mintázatok mélyén tovább élnek azok a
sérülések, amelyek újratermelik a bizonytalan
kötődést és az önértékelési zavarokat. A fiatal
generáció számára a legfontosabb kérdés nem az, hogy miként különböznek egymástól a férfiak
és nők, hanem hogy hogyan kapcsolódhatnak önazonosan egymáshoz, miközben megőrzik
saját
,
természet adta képességeiket. Ehhez szükséges a tudatos önreflexió, a múlt megértése és
az érzelmi intelligencia fejlesztése. Csak akkor tudunk másképp dönteni, ha megértjük, miért
döntöttünk eddig ugyanúgy (Orvos
-
Tóth
,
2018)
.
Az önismeret, a kötődés és a spiritualitás
összefonódása
mutatja meg, hogy identitásunk nem statikus, hanem fejlődő valóság. Az a
személy, aki felismeri önmagát és tudja, kihez tartozik, képes lesz stabil kapcsolatokat, családot
és jövőt építeni.
Megbocsátás
Ez a terület szintén egy, a házasság gerincét alkotó téma, hiszen egyetlen kapcsolat sem
működőképes a megbocsátás „művészete” nélkül (Enright
és
Fitzgibbons, 2015; McCullough,
2008). A sok széthullott család, a válás és a rendezetlen kapcsolatok egyik legfőbb oka a meg
nem bocsátás. Kapcsolatainkat sohasem fogjuk jól kezelni, ha a viták során a saját igazunk
fontosabb lesz, mint a társunk vagy a k
özvetlen környezetünk. Mit ér, ha „megnyerünk egy
csatát” társunkkal szemben, és közben elveszítjük őt? Van
-
e b
ennem igaz szeretet? Egyáltalán
van
-
e adekvát megértésem arról, mi az igaz szeretet? E nélkül ugyanis nem leszek képes
elengedni, megbocsátani sérelmeket és fájdalmakat. A megbocsátás talán a legnagyobb „csoda”
az ember életében (Frankl, 2014/2024). Sokszo
r akkor is szükség lehet rá, amikor minket
bántottak meg, de nem kértek bocsánatot; ilyenkor is lényeges, hogy ne önalávetésből vagy
kapcsolatfüggésből bocsássunk meg, hanem inkább a feltétel nélküli szeretet etikai attitűdjéből
(Chapman
és
Thomas, 2006/20
15). A feltétel nélküli szeretet nem támaszt igényeket a
megbocsátás érdekében: határokat húz (nem örül a helytelennek), asszertíven kimondja az
igényeket, ám a megbocsátást nem köti feltételekhez (Chapman
és
Thomas, 2006/2015;
McCullough
és mások
, 1997). Ezen a területen bizonyára könnyebben eligazodnak azok, akik
keresztény alapokra helyezik életüket; a tapasztalat szerint a transzcendens hit, és az abból
táplálkozó szeretet és remény eszköztára nem könnyen helyettesíthető pusztán pszichológiai
t
echnikákk
al (Sárik, 2016). Hadd idézzem dr. Sárik Eszter sorait, aki doktori értekezésében így
fogalmaz: a vallás jelensége „praktikusan és filozófiai aspektusból is […] pótolhatatlan és
nélkülözhetetlen maradt a 21. század embere számára”, még akkor is, ha a pszic
hológia egyes
irányzatai megkísérelték kiváltani az átfogó értelemadás funkcióját (Sárik, 2016). A homo
religiosus igénye állandó; Guardini szerint az ember nem lehet meg Isten nélkül, s csak az a
kultúra emberhez méltó, amelyben megjelenik a transzcendens
. Habermas is elismeri: az ember
célokat igényel az életben. A pusztán materialista kontextusra szűkített élettáv „logosz
-
nélkülisége” egzisztenciális ürességhez vezethet; Frankl szerint ez a relativitástól a nihilitás felé
sodor (Frankl, 1997/2014/2024).
E gondolatok jól kifejezik a posztmodern ember lelki
válságának egyik fő okát: az Istennélküliségből fakadó élet
-
értelem
hiányt és az abból fakadó
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
24
https://www.ecssz.eu
erőtlenséget. A megbocsátás
–
jóllehet gyakorolható és tanulható
–
fenntarthatóságához és
indokolhatóságához mélyebb gyökerekre van szükség (Enright
és
Fitzgibbons, 2015). A valódi
megbocsátás nélkülözhetetlen eleme, hogy döntésünk mellett kitartunk, és sem önmagunkat,
sem a másik felet nem emlékeztetjük „kegyet gyakorló” pozíciónkra; alázat nélkül a
megbocsátás könnyen a kapcsolat mérgező eszközévé válh
at (McCullough, 2008). Két
gyakorlati alapelv különösen hasznos: a megbocsátás legyen időben gyors és int
enciójában
végleges. Gyakori kérdés, vajon a megbocsátás egyben bizalmat is jelent
-
e. A népi maxima
(„Megbocsátok, de nem felejtek!”) rámutat: a bizalom visszaépítése többnyire hosszabb
folyamat, mégis a megbocsátás útjának szerves része kell legyen (McCul
lough
és mások
, 1998).
Empatikus perspektívaváltással tehetjük fel a kérdést: ha velem szemben nem épül vissza a
bizalom, vajon megélhető
-
e számomra a megbocsátottság tapasztalata? A kapcsolati dinamika
olyan megküzdési képességeket feltételez, amelyek tan
ulhatók: önismeret, érzelmi szabályozás,
asszertív kommunikáció, valamint
–
sokak szerint
–
hit abban, hogy a megbocsátás nemcsak
engem formál, hanem a társamat is (Enright
és
Fitzgibbons, 2015; Chapman
és
Thomas,
2006/2015). Még ha döntünk is a megbocsátás mellett, érzelmeink sebei időnként
„visszahúzhatnak” a neheztelésbe. Ez normatív jelenség: az érzelmek hullámzása természetes.
A megbocsátás elsődlegesen akarati döntés, amelyet következetes cselekvésekk
el érdemes
megerősíteni; ennek nyomán az érzelmi gy
ógyulás fokozatosan bekövetkezhet (Enright
és
Fitzgibbons, 2015). Nem véletlen, hogy a Hegyi beszéd monumentális etikai alapelvei között
szerepel: „Szeressétek ellenségeiteket… áldjátok… tegyetek jót… és imádkozzatok azokért,
akik háborgatnak titeket” (Mt 5:44; Károli
-
rev.). E felszólítás négy gyakor
lati alapelvként is
olvasható: (1) szeresd, (2) áldd, (3) tégy jót, (4) imádkozz érte
–
vagyis a tudatos attitűd, a
jóindulatú beszéd, a proszociális cselekvés és az imádság/meditatív jókívánságok egysége,
amely
ek a megbocsátás útján személyes és kapcsolati értelemben is építhetnek (Chapman
és
Thomas, 2006/2015).
Intimitás
Az intimitás olyan terület, amelyet különösen sok támadás ér. Itt elsősorban nem csak a
kultúrharcra gondolok. Ezen folyamatok elképesztő hatással voltak, vannak a
közgondolkodásra, mégsem bennük gyökerezik az emberi faj intimitásról való ismeretének
hiány
a, állhatatlansága, alkalmatlansága, képtelensége. Ahhoz, hogy ezen a területen jobb jövőt
tudjunk építeni, meg kell értenünk múltunkat, hogy jelenünket értelmezni tudjuk. Hatalmas
tabuk, félreértelmezett antropológiai megközelítések, sokszor helytelen vag
y hiányos Isten
-
kép,
ideológiák és tanítások akadályoznak bennünket abban, hogy megéljük az intimitást úgy, ahogy
azt a maga teljességében megélhetnénk. A házasság gerincét vizsgálva hasonlíthatjuk az
anatómiai gerinc működéséhez a fontos tényezőket. Ha a
legfontosabb tényezők a csigolyák és
a porckorong, akkor talán az intimitást hasonlíthatjuk a létfontosságú megfelelő hidratáltsághoz
az egészséges gerincben. Tudjuk, hogy a dehidratáltság elvonja a vizet a porckorongoktól, és
így a gerinc rugalmassága meg
szűnik, fájdalmak lépnek fel, a mozgás beszűkül, gyógyulásra
van szüksége a betegnek. Ez egy népbetegségként kezelt probléma korunkban. Hasonlóan, a
„deintimitás” is elvonást jelent: ha egy kapcsolatból hiányzik a meghittség és a bizalom, a
házasság vagy p
árkapcsolat kulcsfontosságú elemei fokozatosan elveszítik rugalmasságukat és
életerejüket. Ahogyan testünknek szüksége van vízpótlásra, ugyanúgy kapcsolatainknak is
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
25
https://www.ecssz.eu
szükségük van intimitás
pótlásra. De mi is az az intimitás? A bensőségességnek az a szintje,
amikor két ember kapcsolatára a meghittség, a kölcsönös bizalom, a szeretetteljes nyitottság,
és az ezekből fakadó biztonságérzet jellemző (Johnson, 2008/2019). Ott, ahol működik az
intim
itás, az érzelmi közelség sem hiányzik, és a két fél őszintesége, egymásra való nyíltsága
biztosít egyfajta sebezhetőséget is. Sue Johnson (2004, 2008/2019) szerint ez az „érzelmi
elérhetőség és válaszkészség” (A.R.E.
–
Accessibilit
y, Responsiveness, Engagement
,
magyarul
:
Elérhetőség, Válaszkészség,
Elkötelezettség
) alkotja a tartós kötődés három pillérét, amely
minden mély és biztonságos kapcsolat alapja. Talán ezért is tartanak sokan a megnyílástól, a
kitárulkozástól és a bizalomtól: a sebezhetőség félelmetesnek tűnik, különösen akkor, ha
korábbi kapcsolati sérülé
sek vannak a háttérben (Johnson, 2004). Ahogy legtöbben csak későn
vesszük észre a fizikai szomjúságot, ugyanúgy az érzelmi kiszáradást sem kezeljük időben.
Ahogyan sokan nem pótolják tudatosan vízhiányukat, érzelmi intimitásuk pótlásában se
m elég
tudatosak. Gary Chapman (1992/2015) rámutat, hogy a kapcsolati „hidratáltságot” az is
befolyásolja, milyen szeretetnyelven kommunikálunk. Ha a partnerek eltérő módon fejezik ki
szeretetüket (pl. elismerő szavak, minőségi idő, ajándék, szolgálat, éri
ntés), könnyen
félreérthetik egymást, ami az érzelmi közelség csökkenéséhez vezethet. Az intimitás
fenntartásához tehát elengedhetetlen, hogy a felek felismerjék egymás „kapcsolati nyelvét”, és
abban fejezzék ki elköteleződésüket (Chapman
és
Thomas, 2006/2
015). Az intimitás nem
csupán érzelmi, hanem idődimenzióval is bír. Philip Zimbardo és John Boyd (2008) szerint az
emberek időperspektívája
–
vagyis
,
hogy inkább a múltra, jelenre vagy jövőre fókuszálnak
–
mélyen befolyásolja kapcsolati jelenlétüket. Az, aki „jövő
orientált” vagy „múlt
negatív”
szemléletben él, gyakran nehezebben tud teljesen jelen lenni a párkapcsolatban, ami a
meghittség csökkenéséhez vezet. A kiegyensúlyozott
időperspektíva, vagyis a múlt pozitív
megélése, a tudatos jelenlét és a mértékl
etes jövőorientáció együttesen támogatja az intimitás
fenntartását (Zimbardo
és
Boyd, 2008). Zimbardo és Coulombe (2015) kutatásai azt is
kimutatták, hogy a modern társadalomban
–
különösen a fiatal férfiak körében
–
az online világ,
a gyors jutalmazás és a „digitális menekülés” gyakran az intimitás elkerülésének formájává
válik. Az
intimitás helyett a „virtuális kapcsolódások” dominálnak, ami tovább fokozza a társas
elszigeteltséget és a kapcsolati kiüresedést.
Az érzelmi intimitás tehát nem pusztán érzés, hanem tudatos akarati döntések sorozata,
melyek a kötődés, bizalom, sebezhetőség és időbeli jelenlét fenntartását szolgálják. Aki képes
megélni a sebezhetőséget, az a kapcsolati biztonság mélyebb rétegeit is el
éri (Johnson,
2008/2019).
Rövid, gyakorlati implikációk lehetnek tehát: Ne a vitát „nyerd meg”, hanem a kötődést
építsd: nevezd meg az alatt
a
húzódó érzelmet/igényt („félek, hogy fontos vagyok
-
e
N
eked”), és
kérj/
válj
elérhetővé (Johnson, 2008/2019). Beszélj a partnered szeretetnyelvén minden nap: egy
rövid, célzott mikro
g
esztus (pl. 10 perc osztatlan figyelem) aránytalanul nagy intimitás
hozadékot adhat (Chapman, 1992/2015). Tedd rendbe az időperspektívád: építs „kütyümentes
jelenlét
ablakokat” (pl. napi 2×15 perc), hogy a gyors jut
almazás ne erodálja a bensőségességet
(Zimbardo
és
Boyd, 2008; Zimbardo
és
Coulombe, 2015).
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
26
https://www.ecssz.eu
Az intimitással telt szexualitás
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kielégítő szexuális élet alapja a beteljesült érzelmi
intimitás (Johnson, 2008/2019). A sztereotípiák súlyos felhői árnyékolják a nemek közti intim
kapcsolatok terét, és ezek gyakran torz képet adnak arról, mit jelen
t a valódi közelség. A
férfiaknak éppúgy szükségük van érzelmi intimitásra, mint a nőknek, noha eltérő formában élik
meg és fejezik ki azt (Chapman, 1992/2015). Miközben a férfiak gyakran a szexuális együttlét
révén tapasztalják meg a kapcsolat érzelmi biz
tonságát és szerelmi elmélyülését, számukra is
akkor válik az intim aktus valóban beteljesítővé, ha párjuk elismeri, megbecsüli és elfogadja
őket. Az elfogadás és a befogadás érzelmi feltöltődést nyújt a férfi számára, és alapját képezi a
pszichológiai int
imitásnak (Johnson, 2004). A nők esetében a helyzet fordított: az érzelmi
telítettség és a biztonságérzet előfeltétele a vágy fokozódásának és a szexuális elégedettségnek
(Johnson, 2008/2019). Az együttlét minőségét a gondoskodás, a figyelmesség és az érze
lmi
odafordulás határozza meg, nem pedig a technikai kiválóság (Chapman
és
Thomas,
2006/2015).
Ez a kölcsönösség
–
a férfi számára az elismerés, a nő számára az érzelmi biztonság
–
teremti
meg azt a szimmetrikus egységet, amelyben a házastársak egymást kiegészítve adják magukat
a kapcsolatba. Az ember
–
a bibliai antropológiával összhangban
–
test, lélek és szellem (szóma,
pszükhé, pneuma) egységeként létezik, és a valódi testi intimitás cs
akis spirituális és érzelmi
intimitással együtt teljesedhet ki. A szexuális élet nem önmagunkért, hanem a társunkért is van.
A modern pszichológia és párterápia eg
yaránt hangsúlyozza, hogy a szexuális kapcsolódás
egyik fő funkciója az érzelmi kötődés megerősítése (Johnson, 2008/2019). A kapcsolat akkor
épül, ha a szexuális aktus az adás és nem a birtoklás vagy teljesítmény logikája mentén
működik. Ugyanakkor számos
pár életét torzítja el a
pornográf kultúra
hatása, amely az
intimitást helyettesíteni próbálja azonnali ingerkereséssel és fantáziaképekkel. Gary Wilson
(2015) szerint a gyakori pornófogyasztás és az ahhoz kapcsolódó dopamin
-
túlstimuláció
neuroplasztikus v
áltozásokat
idéz elő az agy jutalmazó rendszerében, ami a valós intimitás
átélését nehezíti meg. A tartós fogyasztás korai magömléshez, erekciós zavarokhoz,
szorongáshoz, depresszióhoz, sőt, társas visszahúzódáshoz is vezethet (Wilson, 2015; Hilton,
2013). Zimbardo és
Coulombe (2015) ezt a folyamatot „intimitási válságnak” nevezik: a fiatal
férfiak egyre kevésbé képesek valós kapcsolatokban érzelmi és szexuális közelséget megélni,
mert az online világban megtanulták elkerülni a sebezhetőséget, amely az inti
mitás feltétele.
Az online pornográfia, a videojátékok és az azonnali kielégülés kultúrája „pszichoszexuális
dezorientációhoz” vezet
–
azaz a szeretet helyébe a stimuláció lép (Zimbardo
és
Coulombe,
2015). A „szexuális forradalom” sokak szerint valójában
szexuális háborúvá
alakult, ahol a
testiség elszakadt az érzelmi kapcsolódástól és a spirituális dimenziótól. Az értékrendek
felborulásával a szexuális gyönyör öncéllá vált, miközben a kölcsönös adni akarás
–
amely a
szeretet lényegi dinamikája
–
háttérbe szorult (Johnson, 2
008/2019). Az egészséges szexualitás
alapja tehát nem a technikai teljesítmény vagy a vágy maximalizálása, hanem az
önátadás és
tisztelet
.
A valódi szeretet nem használ, hanem épít; nem eszközzé teszi a másikat, hanem
önmagát adja neki (Chapman, 1992/2015)
. A házasság szövetség, nem csupán szerződés: „egy
-
test” kapcsolat, amelyben minden tettünk
–
testi, érzelmi és szellemi
–
hatással van társunkra.
A tisztaság és önuralom fogalmai
–
noha a modern kultúra gyakran elavultnak tartja
–
valójában
az emberi szab
adság mélyebb értelmét fejezik ki. Ahogy Gary Wilson (2015) is hangsúlyozza:
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
27
https://www.ecssz.eu
a valódi szabadság nem az, ha „azt tesszük, amit akarunk”, hanem ha szabadok vagyunk
nem
megtenni
azt, ami rabjává tesz bennünket.
A jó szexuális kapcsolat alapja tehát nem a vágy hajszolása, hanem az
érzelmi biztonság, a
tisztelet, a sebezhetőség és a kölcsönös adni akarás
.
Ezek nélkül a szexualitás puszta testiség,
velük viszont a szerelem spirituális élménnyé válik.
Romantika
A romantika a párkapcsolat egyik leggyakrabban félreértelmezett, ugyanakkor legfontosabb
fenntartó eleme. A romantikus gesztusokat a populáris kultúra hajlamos leegyszerűsíteni
–
virágokra, ajándékokra, látványos gesztusokra redukálni
–
, miközben a romanti
ka valódi
funkciója az érzelmi intimitás táplálása (Gottman
és
Silver, 2015). A hiedelmekkel szemben a
romantika nem egy
-
egy látványos cselekedet, hanem a tudatos odafigyelés és a partner érzelmi
igényeinek megértése (Chapman, 1992/2015). A romantika pszic
hológiai értelemben az
érzelmi válaszkészség és empátia kifejezése a kapcsolatban, amely a szenvedély, vágy és
intimitás alapját képezi (Johnson, 2008/2019). A romantikus viselkedés nem puszta
spontaneitás: „megtanulható” és fejleszthető kapcsolatépítő kés
zség (Gottman
és
Silver, 2015).
A romantika definícióját leírhatjuk így: minden olyan tudatos cselekedet, szó vagy gesztus,
amelytől a másik érzelmileg épül mellettünk. Ez az alapelv összhangban áll Gary Chapman
(1992/2015) „szeretetnyelvek” elméletével, m
ely szerint az érzelmi kielégültség akkor valósul
meg, ha a partner szeretetét azon a „nyelven” fejezi ki, amelyet a másik leginkább megért
–
legyen az elismerő szó, minőségi idő, ajándék, szolgálat vagy testi érintés. Ha mindkét fél
tudatosan gyakorolja e
zeket az érzelmi „nyelveket”, akkor megvalósul a kölcsönös érzelmi
telítettség, amely fenntartja a szenvedélyt és az intimitást. Sue Johnson (2008/2019)
kötődéselméleti megközelítése szerint a romantika valójában az érzelmi biztonság
megteremtésének eszköz
e: a pár közti szeretetnyilvánítások újra és újra megerősítik azt az
üzenetet, hogy „elérhető vagyok, válaszképes vagyok, számíthatsz rám”. A kutatások szerint a
hosszú távon elégedett párok nem azért őrzik meg kapcsolatuk szenvedélyét, mert folyamatosan
ú
j élményeket hajszolnak, hanem mert rendszeresen mikrogesztusokkal
–
mosollyal,
dicsérettel, apró figyelmességgel
–
táplálják a közelség érzését (Gottman
és
Silver, 2015). Ezzel
szemben, ahol a figyelem és az érzelmi befektetés elmarad, ott fokozatosan kih
űl a kapcsolat,
és az „érzelmi számla” egyensúlya megbomlik. A házaspárok milliói ülnek válóperes
tárgyalásokon azzal az indokkal, hogy „kihűlt a kapcsolatuk”, már „nem éreznek semmit”
egymás iránt. Ennek egyik fő oka, hogy nem táplálták az érzelmi intimit
ás tüzét, és a
mindennapi stressz, rutin és önzés felülírta a kapcsolati gondoskodást (Gottman
és
Silver,
2015). Az önzés és érzelmi elzárkózás hosszú távon „deintimitáshoz” vezet
–
olyan állapothoz,
amelyben a felek érzelmileg kiszáradnak és a kapcsolat t
artalmilag kiüresedik (Johnson, 2004).
Zimbardo (2015) szerint a modern társadalom „figyelemgazdasága” különösen megterheli a
romantikus kapcsolatok fenntartását. Az online jelenlét, a gyors jutalmazás és a közösségi
média „instant intimitást” ígér, miközb
en a valódi kapcsolatokhoz szükséges időt, figyelmet és
türelmet elvonja. A digitális figyelemmegosztás a romantika egyik legnagyobb ellenségévé
vált, mivel a romantikus viselkedés lényege éppen az osztatlan jelenlét és az érzelmi elérhetőség
(Zimbardo
és
Coulombe, 2015). A romantika tehát nem luxus vagy „nőies hóbort”, hanem a
kapcsolat érzelmi immunrendszere. Az a házasság, amelyben a felek tudatosan időt és energiát
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
28
https://www.ecssz.eu
fektetnek a másik iránti szeretet kifejezésébe, sokkal ellenállóbb a stresszel, a kiégéssel és a
külső kísértésekkel szemben (Johnson, 2008/2019). A romantika hiánya nemcsak érzelmi,
hanem spirituális ürességhez is vezethet, míg a valódi, másikat építő sza
vak, tettek és érintések
újra és újra visszaállítják az egységet, amelyben a szerelem fenntarthatóvá válik.
Összegzés
E tanulmány célja nem a párkapcsolat és házasság teljességének kimerítő vizsgálata volt, hanem
azoknak az alapvető pszichológiai, spirituális és antropológiai tényezőknek a felmutatása,
amelyek a kapcsolat „gerincét” alkotják. A házasságot a testhez hasonl
óan szemlélve
elmondható, hogy a kapcsolati stabilitás elemei
–
mint a csigolyák a gerincben
–
egymásra
épülnek, és csak együtt biztosítják a működőképességet. Az intimitás ebben a metaforában a
„hidratáltság”, amely nélkül a kapcsolat rugalmatlanná, merev
vé, sőt betegessé válik. Ahogyan
a testi dehidratálts
ága
fájdalmat és mozgásbeszűkülést okoz, úgy a deintimitás érzelmi
távolsághoz, kommunikációs hiányhoz és bizalmi válsághoz vezet (Johnson, 2008/2019). A
megbocsátás, az érzelmi intimitás, a szexualitás és a romantika együttesen alkotják azt a
pszicho
-
spirituális rendszert, amelyben a házasság képes regenerálódni, növekedni és
érzelmileg egészséges maradni (Chapman, 1992/2015; Gottman
és
Silver, 2015). A mai fiatal
generáció számára különösen fontossá vál
t a párkapcsolati kompetenciák tanulása és a
házasságra való tudatos felkészülés. A családi mintázatok torzulása, a nemi szerepek zavarai, a
válások számának növekedése, valamint a szexuális tartalmak torzító hatása (Wilson, 2015;
Zimbardo
és
Coulombe, 2015) komoly kihívást jelentenek a kapcsolati fejlődés szempontjából.
A pornográf kultúra, a fogyasztói szemlélet és a virtuális kommunikáció a fiatalok számára
sokszor a valódi kötődés hamis alternatíváit kínálja, miközben a kapcsolati érettség
hez
szükséges
empátia, figyelem és önreflexió nem fejlődik ki (Johnson, 2004; Zimbardo, 2015).
Mit tehetünk tehát? A társadalmi válasz nem egyetlen intézmény feladata. Innovatív,
rendszerszintű fejlesztésekre van szükség a párválasztásra, házasságra és szülőségre való
f
elkészítés területén. A formális oktatásban a család és párkapcsolat értékeinek valósághű,
hiteles és élményszerű tanítása kiemelt fontosságot kell, hogy kapjon (Chapman, 1992/2015).
Emellett elengedhetetlen a szakemberek
–
pedagógusok, lelkigondozók, pszi
chológusok
–
számára biztosított szupervíziós és képzési háttér, amely segíti őket abban, hogy hitelesen
tudjanak támogatást nyújtani. Az egyházak és közösségek felelőssége is kiemelkedő: szükség
van a hiteles, bátor és értékalapú tanításra, amely a szeret
et,
a
megbocsátás és
az
intimitás bibliai
antropológiai alapjait közvetíti (Frankl, 1946/2019; Guardini, 1956/2003). Ezzel párhuzamosan
fontos a párbeszéd és nyitottság fenntartása a különböző nézőpontok között, hogy a
kapcsolatokról,
a
szexualitásról és
a
szerelemről való gondolkodás ne megosztó, hanem építő
jellegű legyen. Végül a reform önmagunkban kezdődik. A párkapcsolati és családi kultúra
megújítása nem csupán rendszerszintű, hanem személyes feladat is: önismeret, fejlődés és hit
nélkül nincs tartós v
áltozás. Az ember
–
test, lélek és szellem egységeként
–
akkor válik képessé
a szeretetre, ha megtanulja az önátadást, a másik tiszteletét, és a kapcsolatban rejlő
transzcendens dimenzió felismerését.
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
29
https://www.ecssz.eu
Irodalomjegyzék
2=1 Házasmisszió (2020)
:
Házas kurzusok és családi programok Magyarországon.
https://www.hazassagsikeresen.hu/
Bagdy, E. (2018)
:
Családi szocializáció és
személyiségzavarok
[PDF]
.
Károli Gáspár
Református Egyetem
,
Budapest
.
https://csakamainap.club/index.php/konyvtar/bagdy
-
emoke/109
-
bagdy
-
emoke
-
csaladi
-
szocializacio
-
es
-
szemelyisegzavarok/file
Bagdy, E. (2021)
:
Párkapcsolat és család a 21. században
.
Akadémiai Kiadó
,
Budapest.
https://mersz.hu
Bagdy, E., & Mirnics, Zs. (2021)
:
Családi szocializáció és lelki egészség: Kihívások és
lehetőségek a 21. században
.
Akadémiai Kiadó
,
Budapest.
https://mersz.hu
Brachfeld, S. (
é.
n.)
:
„A téma az utcán hever”
–
Idézetgyűjtemény és sajtóforrások.
https://adt.arcanum.com/hu/
Buda, B. (2012)
:
A közvetlen emberi kommunikáció pszichológiája
(4. kiad
ás
).
Animula Kiadó,
Budapest
.
https://mek.oszk.hu/17400/17427/
Chapman, G. (1992/2015)
:
The 5 Love Languages: The Secret to Love That Lasts.
Northfield
Publishing
. (Magyar kiadás:
Harmat Kiadó
, Budapest.
)
Chapman, G., & Thomas, J. (2006/2015)
:
The Five Languages of Apology: How to Experience
Healing in All Your Relationships.
Northfield Publishing
.
(Magyar
kiadás:
A bocsánatkérés 5 nyelve.
Harmat Kiadó
, Budapest.
)
Chieti Egyetem. (2018)
:
A mágia társadalmi elterjedtsége Olaszországban.
https://www.unich.it/
Csányi, V. (2013)
:
Az emberi viselkedés: Etológiai bevezetés.
Typotex
,
Budapest.
https://mek.oszk.hu/12800/12814/
Édesvíz Kiadó. (2020)
:
Szerelem és az örökölt családminták
–
A 21 láthatatlan dinamika.
https://edesvizkiado.hu/onfejlesztes/szerelem
-
es
-
az
-
orokolt
-
csaladmintak
-
a
-
21
-
lathatatlan
-
dinamika
EFT Magyarország. (2023)
:
Sue Johnson és az érzelemfókuszú párterápia (EFT) bemutatása.
https://eft
-
terapeutak.hu/
Eggerichs, E. (2010)
:
Szeretet és tisztelet: Amire a férfinak és a nőnek leginkább szüksége van.
Harmat Kiadó
,
Budapest.
https://www.harmat.hu/konyv/szeretet
-
es
-
tisztelet
Enright, R. D.,
and
Fitzgibbons, R. P. (2015)
:
Forgiveness Therapy: An Empirical Guide for
Resolving Anger and Restoring Hope
(2nd ed.).
American Psychological Association.
Washington, DC
.
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
30
https://www.ecssz.eu
Érzelemfókuszú Család
-
és Párterápiás Alapítvány. (
é.n.
)
:
Mi az EFT
–
Érzelemfókuszú
terápia?
https://www.eft
-
parterapia.hu/mi
-
az
-
eft/
Frankl, V. E. (1946/2019)
:
…mégis mondj igent az életre!
Európa Könyvkiadó
.
Budapest
.
(Eredeti:
…trotzdem Ja zum Leben sagen
, 1946)
Frankl, V. E. (1997).
Orvosi lélekgondozás: A logoterápia és az egzisztencia
-
analízis alapjai.
UR Kiadó
.
Gao, M. M., et al. (2019)
:
Fluctuations Across Days and Changes Over Years: Marital and
Parent
–
Child Subsystem Linkages.
PMC
–
PubMed Central.
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6465110/
Gottman, J. M.,
and
Silver, N. (2015)
:
The Seven Principles for Making Marriage Work.
Harmony Books.
Guardini, R. (1956/2003)
:
A vallás lényege és jelentősége.
Vigilia Kiadó
,
Budapest
.
Gyarmati, A. (2019)
:
Nemi szerepek és társadalmi változások Magyarországon.
ELTE
Társadalomtudományi Kar.
https://tatk.elte.hu/
Hilton, D. L. (2013)
:
Pornography addiction
–
A supranormal stimulus considered in the context
of neuroplasticity.
Socioaffective Neuroscience & Psychology,
3
(1), 20767.
Johnson, S. M. (2004)
:
The Practice of Emotionally Focused Couple Therapy: Creating
Connection
(2nd ed.)
.
Brunner
-
Routledge
,
New York
.
Johnson, S. M. (2011)
:
Ölelj át!
–
7 lépés az életre szóló szerelemért.
Park Könyvkiadó
,
Budapest
.
Johnson, S. M. (2019)
:
Attachment Theory in Practice: Emotionally Focused Therapy (EFT)
with Individuals, Couples, and Families.
Guilford Press
,
New York
.
Johnson, S. M. (2019)
:
Szeretetérintés
–
Az érzelmek tudománya a tartós kapcsolatokban.
Harmat Kiadó
,
Budapest
.
Kopp Mária Intézet. (2021)
:
Magyar Lelkiállapot 2021
–
Család, egészség, közösség
[PDF e
-
könyv].
Kopp Mária Intézet
,
Budapest
.
https://www.koppmariaintezet.hu/books25/HU/2022/Magyar_lelkiallapot_Hungarostudy_b
ook_
-
ebook.pdf
Kopp, M.,
és
Skrabski, Á. (2006)
:
Magyar lelkiállapot az ezredforduló után
–
A boldogság nem
állapot, hanem aktivitás
[PDF].
Távlatok,
86
, 3
–
12.
https://www.tavlatok.hu/86/86kopp_skrabski.pdf
Kopp, M., Skrabski, Á.,
és
Pikó, B. (2009)
:
Magyar lelkiállapot 2008: Esélyerősítés és lelki
egészség.
Semmelweis Kiadó
,
Budapest.
https://mek.oszk.hu/12900/12954/
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
31
https://www.ecssz.eu
Központi Statisztikai Hivatal (2011)
:
A hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos
bűncselekmények megoszlása.
https://www.ksh.hu/
Léder, L. (2020
):
A férfi útja
–
Útmutató a XXI. század férfijának.
Harmat Kiadó
,
Budapest
.
https://www.harmat.hu/konyv/a
-
ferfi
-
utja
Lélekgyógyász.hu. (2022)
:
Miért szakítja meg annyi gyerek a kapcsolatot a szüleivel?
https://lelekgyogyasz.hu/miert
-
szakitja
-
meg
-
annyi
-
gyerek
-
a
-
kapcsolatot
-
a
-
szuleivel
McCullough, M. E. (2008)
:
Beyond Revenge: The Evolution of the Forgiveness Instinct.
Jossey
-
Bass
,
San Francisco.
McCullough, M. E., Fincham, F. D.,
and
Tsang, J.
-
A. (1998)
:
Forgiveness, forbearance, and
time: The temporal unfolding of transgression
-
related interpersonal motivations.
Journal of
Personality and Social Psychology,
75
(6), 1586
–
1603.
McCullough, M. E., Worthington, E. L., Jr.,
and
Rachal, K. C. (1997)
:
Interpersonal forgiving
in close relationships.
Journal of Personality and Social Psychology,
73
(2), 321
–
336.
Mindset Pszichológia. (2023)
:
Mit jelent érzelmileg leválni a szüleinkről?
https://mindsetpszichologia.hu/mit
-
jelent
-
erzelmileg
-
levalni
-
a
-
szuleinkrol
Muzslai
né Nagy Etelka és
Muzslai
Gábor
(2021)
:
Feketén
–
f
ehéren
. G
yermek
ünk
szexuális
nevelése
.
2=1
C
saládsegítő és Házasmisszió Magyarország
Alapítvány
,
Budapest
.
Muzslai Gábor
és
Muzslainé N
agy
Etelka (20
16
)
:
Életre szóló Igen
.
Polgári Magyarországért
Alapítvány,
Budapest
.
Muzslainé N
agy
Etelka (2022)
:
Olthatatlan szerelem
.
2=1 Családsegítő és Házasmisszió
Magyarország
Alapítvány
,
Budapest
.
Muzslainé Nagy Etelka (2023): Az Éden két oldala. A párkapcsolati kultúra alakulásának
áttekintése a teremtéstől a reformációig 1. kötet.
2=1 Családsegítő és Házasmisszió
Magyarország
Alapítvány
,
Budapest
.
NoiSikertréner.hu. (2023)
:
Szülői játszmák: Leválás a szülőkről.
https://noisikertrener.hu/szuloi
-
jatszmak
-
levalas
-
a
-
szulokrol
Online Biblia (2024)
:
Szentírás Online
–
Példabeszédek 18,21.
https://biblia.hu/szentiras/Peld/18
Onlinepszichológus.com. (2021)
:
Kapcsolat a szülőkkel
–
Konfliktushelyzet.
https://www.onlinepszichologus.com/
Orvos
-
Tóth, N. (2018)
:
Örökölt sors: Családi sebek és a transzgenerációs mintáink
.
HVG
Könyvek
,
Budapest
.
https://hvgkonyvek.hu/konyv/orokolt
-
sors
Pálhegyi, F. (2016)
:
A férfi és a nő titkai.
Harmat Kiadó
,
Budapest.
https://www.harmat.hu/konyv/a
-
ferfi
-
es
-
a
-
no
-
titkai
Európai Családtudományi Szemle
Muzslai G.
•
A párkapcsolat és a házasság
V
I
. évf. 202
5
/
1
32
https://www.ecssz.eu
Pikó, B. (2020)
:
Ifjúság, egészség, társadalom: Szociológiai és pszichológiai nézőpontok.
Akadémiai Kiadó
,
Budapest
.
https://mersz.hu/dokumentum/m1054
Psychology Today. (2024)
:
Adult Children, Parents, and the Issue of Boundaries.
https://www.psychologytoday.com/
Psychotherapy.net. (2020)
:
Sue Johnson
–
Emotionally Focused Therapy for Couples.
https://www.psychotherapy.net/
Ranschburg, J. (2007)
:
A nő és férfi varázsa.
Saxum Kiadó
,
Budapest.
Ranschburg, J. (2008)
:
Kapcsolatok iskolája.
Saxum Kiadó
,
Budapest
.
https://www.saxumkiado.hu/konyv/kapcsolatok
-
iskolaja
Rogers, C. R. (2004)
:
Valakivé válni
–
A személyiség születése.
Edge 2000 Kiadó
,
Budapest.
https://mek.oszk.hu/05500/05532/
Sárik, E. (2016)
:
Vallásosság, értékrend, ifjúság
(doktori értekezés tézisei).
Pécsi
Tudományegyetem
,
Pécs.
Sárik, E. (2020)
:
A
vallásfilozófiai és pszichológiai aspektusok a 21. században.
Doktori
értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
,
Budapest.
Schmidt, E. (1984)
:
Miért énekel a fülemüle?
Mezőgazdasági Könyvkiadó
,
Budapest
.
https://mek.oszk.hu/03300/03387/
Seligman, M. E. P. (2012)
:
Tanult optimizmus: Hogyan változtassuk meg
gondolkodásmódunkat és életünket
?
Akadémiai Kiadó
,
Budapest
.
https://mersz.hu
Szentírás (Károli
-
revízió)
:
Máté evangéliuma 5:44
.
Wilson, G. (2015)
:
Your Brain on Porn: Internet Pornography and the Emerging Science of
Addiction
.
Commonwealth Publishing.
Zimbardo, P.,
and
Coulombe, N. (2017)
:
Nincs kapcsolat: Hová lettek a férfiak?
HVG Könyvek
,
Budapest
.
(Angol eredeti:
Man, Interrupted: Why Young Men Are Struggling & What We Can Do
About It.
Conari Press
, 2015.)
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
33
https://www.ecssz.eu
A fiatalok értékrendi útkeresése és a szexualitás a párkapcsolat
kérdésében
Muzslainé Nagy Etelka
teológus, párkapcsolati life coach, misszionárius
A 21. századi
társadalmi változások hatására a fiatalok értékrendje, különösen a párkapcsolati
és szexuális normák tekintetében, jelentősen átalakult. Az individualizáció, a digitális kultúra
és a globalizáció következtében a korábbi, közösségileg osztott normák helyét
egyre inkább az
önmeghatározás, az élményorientált és az autonóm életvezetés eszményei vették át (Giddens,
1992; Inglehart, 2018). Ennek következtében a fiatalok körében meggyengült a vallási és
családi értékrend tekintélye, illetve a szexualitás témaköre
–
amely korábban elsősorban a
morális nevelés része volt
–
ma sok esetben pszichológiai, identitásbeli és társadalmi
önkifejezési területté vált (Bauman, 2000; Székely & Bauer, 2019).
E változások nyomán a pedagógiai és pasztorális munka egyaránt új kihívások elé került. A
fiatalok (főleg a keresztények) gyakran kérdezik:
miért érdemes megőrizni a szüzességet a
házasságig, amikor a mai korban ez már egy elavult nézet, és a kortársaik már másképp
gondolkodnak?
–
ez a kérdés nem pusztán vallási természetű, hanem pszichológiai és
szociológiai is. A válaszadás azonban sokszor nehézségekbe ütközik, mert a felnőtt generáció
–
még a vallásos közösségekben is
–
gyakran nem tud a fiatalok nyelvén
kommunikálni, és nem
ismeri kellő mélységben azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek befolyásolják a fiatalok
gondolkodását (Kopp
és
Skrabski, 2010; Papp, 2020). Emiatt, válaszadó felnőttként meg kell
tanulnunk a fiatalok nyelvén beszélni! A mai felnövekő generáció általában nem érti a
kánaáni
nyelvezetet, ezért, ha a Biblia szófordulataival, vallásos módon igyekszünk megadni a választ
előfordulhat, hogy semmit
,
vagy csak nagyon keveset fognak belőle megérteni. Válaszadóként
tehát az egyik legfontosabb h
ozzáállás, amit tanúsítanunk szükséges: érezniük kell a
fiataloknak, hogy ők fontosak a számunkra, értékesnek tartjuk őket! A neveléstudományi és
valláspszichológiai kutatások szerint a fiatalok hit és értékrendfejlődése elsősorban kapcsolati
és modellalap
ú tanulás révén valósul meg (Bandura, 1977; Fowler, 1981). Ennek megfelelően
a vallási értékek átadásának sikeressége nem elsősorban az ismeretátadáson, hanem a hiteles,
elfogadó felnőtt
–
fiatal kapcsolat minőségén múlik. A fiatalok érzékenyek az őszinteség
re és az
empátiára; ha azt tapasztalják, hogy a felnőttek
–
szülők, pedagógusok, lelkipásztorok
–
valóban
érdeklődnek irántuk, és nem pusztán „tanítják” őket, hanem kapcsolódni próbálnak hozzájuk,
akkor sokkal nyitottabbá válnak a vallási és erkölcsi érték
ek befogadására (Deci
and
Ryan,
2000). A fiatalokkal való kommunikációban a hitelesség alapvető. Bandura (1977) szociális
tanuláselmélete szerint a gyermekek és serdülők modellkövetés útján sajátítják el a viselkedési
normákat; vagyis nem azt követik, amit
a felnőttek mondanak, hanem amit ténylegesen tesznek.
Ez különösen igaz a vallási és erkölcsi kérdésekre, ahol a viselkedés és a beszéd közti
disszonancia a hitelesség elvesztéséhez vezet.
A vallásos nevelés hatékonysága nem a tanítás formájától, hanem a kapcsolat minőségétől
függ. A fiatalok akkor fogadják be a bibliai vagy erkölcsi tanításokat, ha azokat kapcsolati
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
34
https://www.ecssz.eu
közegben, elfogadó és szeretetteljes attitűdben élik meg (Fowler, 1981). A „tanítás” tehát
dialógussá válik, amelyben a fiatal is résztvevő, kérdései és kételyei pedig a fejlődés
természetes részei.
A vallási kommunikáció modern formái
–
ifjúsági csoportok, közösségi programok, online
fórumok
–
akkor hatékonyak, ha nem csupán információt közvetítenek, hanem közösségi
élményt nyújtanak. Az érzelmi biztonság élménye ugyanis a legjobb alap a belső értéke
k
interiorizációjához (Deci
and
Ryan, 2000).
A kortárs szociológiai kutatások (pl. KINCS, 2022; Pew Research Center, 2023)
megerősítik, hogy a fiatalok értékrendjében a vallás háttérbe szorult a „jól működő
párkapcsolat” tényezői között: a vallás a 35 vizsgált tényező közül a 34. helyre került.
Ugyan
akkor a válaszadók magasra értékelték az olyan belső értékeket, mint az empátia, a
kommunikáció és a kölcsönös tisztelet. Ebből arra következtethetünk, hogy a vallásos nevelés
sikeressége nem csupán a vallás dogmatikai ismeretátadás
á
n, hanem az értékek psz
ichológiai
és közösségi átélésén is múlik. A vallási közösségek értékátadó és hatékony eszközei lehetnek
az érzelmi, erkölcsi és közösségi érettség fejlesztésében (Hervieu
-
Léger, 2000).
A szexualitás témaköre egy olyan terület, amely minden történelmi korszakban izgalmas
kérdéseket vetett fel (Muzslainé, 2023), és mindig lázba hozta az embereket. Sajnos a legtöbb
családban tabuként kezelik ezt a kérdéskört, mert maguk a szülők sem tudnak
vagy akarnak
róla beszélni, melynek oka gyakran a szégyenérzet, esetleg a témától való félelem vagy akár az
is lehet, hogy nem érzik magukat hitelesnek. Ezért elengedhetetlenül fontosnak tartjuk azokat
a tanfolyamokat, amelyek szülőknek szólnak, és segítik
őket abban, hogy ebben a kérdéskörben
is bátran tudjanak megnyílni gyermekük előtt. Egy ilyen tanfolyam többek között a 2=1
Házasmisszió
1
szülőknek szóló tanfolyama
,
„
Szülők vagyunk egy életen át
” címmel. A szülők
képzését legalább olyan fontosnak tartjuk, mint a gyermekek/fiatalok felé való szolgálatot.
Meggyőződésünk, hogy a nevelés elsősorban a szülő feladata, és nem a tanintézeteké vagy az
egyházaké. Természetesen ez utóbbiakra is óriási szüks
ég van, de a Teremtő mindenekelőtt
mégiscsak a szülőkre bízta a gyermekeiket (Péld 22,6). A szülők szerepe tehát kulcsfontosságú.
A család
,
mint elsődleges szocializációs közeg közvetíti az alapvető normákat, hiedelmeket és
viselkedésmintákat (Bronfenbrenner, 1979). Ha a szülők nem beszélnek nyíltan a
szexualitásról, vagy tabuként kezelik azt, a fiatalok hajlamosak a digitális térből és kortá
rsaiktól
információkat szerezni, amelyek gyakran torzított vagy felszínes mintákat közvetítenek
(Livingstone
and
Hels
per, 2010). A családok felkészítése tehát nemcsak teológiai, hanem
pszichológiai és kommunikációs kompetenciák fejlesztését is jelenti. Ezért oktatási és
szülőképző programokra van szükség
–
mint például a
2=1 Házasmisszió
vagy más keresztény
családi kurzusok
–
, amelyek a nyílt kommunikációt, az empatikus odafordulást és a közös
értékrendépítést segítik elő (Phillipps, 2018).
Összességében elmondható, hogy a fiatalok vallási és erkölcsi nevelése a dogmatikai tudás
átadása mellett az értékorientált, párbeszéd
alapú,
lelkileg
érzékeny kísérést is jelenti, amely a
fiatalok autonómiáját tiszteletben tartva segíti őket a hiteles döntéshozatalban és az önazonos
életvezetésben.
1
www.hazassagsikeresen.hu
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
35
https://www.ecssz.eu
A vallás és a társadalmi értékrend viszonya a házasságban
A vallás társadalmi szerepének átalakulása, és a házasság értékrendi megítélésének változása
A házasság társadalmi megítélését jelentősen befolyásolta az elmúlt fél évszázad kulturális és
gazdasági átalakulása. A válások számának növekedése, a házasságon kívüli együttélések
normaként való elfogadása és a gyermekvállalás kitolódása mind arra utalna
k, hogy a házasság
,
mint intézmény elveszítette korábbi „szakrális” státuszát (Tomka, 2011).
A szociológiai adatok szerint a fiatalok nagy része ma is vágyik tartós kapcsolatra,
ugyanakkor bizonytalan annak formájában. Az Eurobarométer 2021
-
es felmérése szerint az
európai fiatalok 68%
-
a tartja fontosnak a házasságot, de csupán 37% gondolja úgy, ho
gy az
életre szóló elköteleződés reális cél. Ez az ambivalencia azt jelzi, hogy a házasság eszménye
tovább él, de a bizalom az intézmény iránt gyengült.
Pszichológiai szempontból a házasság és a párkapcsolat minőségét leginkább a
kötődésbiztonság, a kommunikáció és a közös értékrend határozza meg (Hazan
and
Shaver,
1987; Gottman, 1999). A vallásos meggyőződés a párkapcsolati stabilitásban akkor tölt be védő
szerepet, ha nem formális, hanem belső, integrált hitformaként van jelen, amely támogatja a
megbocsátást, a türelmet és a hűséget (Mahoney, 2010). Ezzel
szemben a pusztán külsődleges
vallási gyakorlatok nem feltétlenül járnak együtt magasabb kapcsolati e
légedettséggel.
A mai fiatalok általában kiábrándultak és csalódottak, mert alig
-
alig látnak hiteles, jól
működő házasságokat. Elég gyakran hallunk olyan indokot a házasodás ellen, amely arra mutat
rá, hogy a fiatalok már nem hisznek a házasság holtomiglan
-
holtáiglan foga
dalmában, hiszen a
tapasztalataik mások. Ezért, hogy kerüljék a válást, inkább meg sem házasodnak. Ugyanakkor
azt is érdemes megemlítenünk, hogy azok, akik
elkötelezettek a vallásban, kevésbé tartják
elavultnak a házasság intézményét, és nagyobb
értéket
tu
lajdonítanak az elköteleződésnek
(Székely, 2023). A hiteltelenség mellett persze egyéb okok is megjelennek, amelyek
visszatartják a fiatalokat a holtomiglan
–
holtodiglan elköteleződéstől, ilyenek például a
bizonytalanság, a jövőbeli terhek, az anyagi és t
ársadalmi kihívások. Ezek a riasztó okok a
vallásosoknak kevésbé lesznek elrettentőek, mert éppen a hit az, ami segít, hogy az
aggódásaikon túllépjenek. Mindemellett a kutatás
2
adatain látható volt az is, hogy sokan úgy
vélekednek, hogy ha egy házasság boldogtalan, akkor már az is indok lehet a válásra (Székely,
2023). Ugyanakkor a modern nyugati társadalmakban a vallás szerepe az elmúlt évtizedekben
fokozatosan visszaszorult. A
szekularizáció és individualizáció következtében a vallási értékek
már egyre kevésbé képezik az erkölcsi rend elsődleges alapját, hanem egyéni választás és
identitásformáló tényező lett belőlük (Inglehart
and
Norris, 2019). A magyarországi tendenciák
sem térnek el ettől: a Kopp Mária Intézet 2022
-
es felmérése
3
szerint a megkérdezettek az azonos
2
A felmérés 18
-
41 éves személyeket vizsgált.
3
A 919 válaszadó többsége nő (90,4%), közel kétharmaduk felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik (61%). A
válaszadók közel fele (49,5%) a 40 éves korcsoportba tartozik, de jelen vannak a 30
-
as
korosztály (24,2%) és az
50
-
es korosztály (17,2%) képviselői is. A válaszadók 52,6 százaléka budapesti és Pest megyei. Mind a 19
megyéből érkeztek válaszok, hasonló megoszlásban (1
-
2%, ez megyénként kb. 10
-
20 főt takar). A mintába került
határon túliak ará
nya 7%, a külföldi országokban élőké 5,5%. Településtípus szerint vizsgálva a fővárosiak
jelennek meg legnagyobb arányban, majd a városok és megyeszékhelyek lakói csaknem egyforma arányban,
végül nem sokkal lemaradva a községben élők (16%). Családi állapot
szerint nézve a megkérdezettek között
közel azonos arányban vannak a házasok (42,2%) és az elváltak (44,3%). Az elváltak több mint 20%
-
a jelenleg
párkapcsolatban él. A felmérésben részt vevők 96%
-
ának van gyermeke, egyharmaduknak egy (33,8%),
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
36
https://www.ecssz.eu
végzettséget vagy az Állam támogatását fontosabb tényezőnek tartják a jól működő
házassághoz
,
mint a vallást. A felmérés arra mutat rá, hogy a jól működő házassághoz
szükséges első tíz legfontosabb tényező a belső értékek, melyek között nem szerepel a hit. A
harmincöt tényező között a vallás a harmincnegyedik helyre került a fontossági sorrendben!
(KINCS, 2020). Ez az adat nem csupán a vallási intézmények gyengülését mutatja, hanem azt
is, hogy a fiatal generációk számára a vallás már nem társadalmi norma,
hanem magánügy.
A valláspszichológia és
-
szociológia egyaránt rámutat: a vallásnak kettős szerepe van a
modern társadalmakban. Egyrészt a közösségi kohézió és erkölcsi stabilitás forrása, másrészt
pszichológiai védőfaktor a krízisek, kapcsolati konfliktusok és életválságok idején (Pargament,
2013
; Emmons
and
Paloutzian, 2003). A vallásos közösséghez tartozás
–
függetlenül az
intézményes elköteleződés mértékétől
–
növeli a pszichológiai jóllétet, az élettel való
elégedettséget, valamint a kapcsolatok minőségét (Koenig, 2012
).
Ennek ellenére a posztmodern értékrendben az egyéni autonómia és a személyes szabadság
gyakran felülírja a kollektív erkölcsi normákat, beleértve a házasság szentségét is (Bauman,
2000). Ez a „folyékony modernitás” állapota
4
, amelyben az emberi kapcsolatok instabilabbá
válnak, s a tartós elköteleződés helyett a rövid távú érzelmi
és szexuális
kielégülés kerül
előtérbe.
Szintén a KINCS által végzett felmérésben láthatjuk azt is, hogy a gyermekes szülők és a
gyermektelenek között nincs szignifikáns eltérés a vallás kérdésében a jól működő házasság
szempontjából
(1. ábra)
. Ez a felmérés arról árulkodik, hogy a házasságokban a vallás/ a hit
megélése egyre ritkább, így az abban felnövő gyermekeknek kevesebb esélyük van, hogy
találkozzanak a valódi hittel. Életminta hiányában sok esetben eszükbe sem jut, hogy a
keresztény val
lásban keressék a kérdéseikre a válaszokat.
A vallás, mint pszichológiai és közösségi védőfaktor
A vallás és a spiritualitás pozitív pszichológiai hatásait számos kutatás igazolja. Pargament
(2013) szerint a vallásos hit a reziliencia egyik legfontosabb belső erőforrása, amely segíti az
egyént a stressz, a veszteség vagy a párkapcsolati konfliktus fel
dolgozásában. A vallási
közösséghez való tartozás pedig társas támogatást biztosít, amely elősegíti az egészséges
megküzdést.
A fiatalok számára a hit megélése nem elsősorban teológiai, hanem pszichoszociális
folyamat lett: identitásuk, erkölcsi döntéseik és kapcsolati mintáik integráns része. A hit
,
mint
értékrend
–
függetlenül attól, hogy intézményes vagy személyes formában jelenik meg
–
védelmet nyújthat a kapcsolati felszínesség és a szexuális önértékelési problémák ellen (Francis
and
Ziebertz, 2011).
A vallási nevelés feladata tehát ma nem a „tiltások kommunikálása”, hanem a belső értékek
és motivációk fejlesztése, amelyek a személyes felelősségvállalásra, önreflexióra és
szeretetalapú kapcsolódásra épülnek.
harmaduknak kettő (32,4%) és további egyharmaduknak (33,8%) három vagy több gyermekük van. (KINCS,
Felmérés a házasságok megtartásáról, 2020.)
4
A kifejezést Bauman „Liquid Modernity” (2000) című könyvében vezette be. Ezzel azt akarta kifejezni, hogy a
modern társadalmakban az emberi élet folyamatos változásban, bizonytalanságban van, a korábbi, „szilárd”
értékek és struktúrák
—
mint a család, vall
ás, közösség, nemi szerepek, erkölcsi normák
—
fellazultak.
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
37
https://www.ecssz.eu
1. ábra
A
stabil, jól működő házassághoz szükséges tényezők megítélése tízfokú skálán
(N=891)
A nevelés és a szülői felelősség pszichológiai aspektusai
A család, mint elsődleges szocializációs közeg
A család a vallási és erkölcsi értékek elsődleges közvetítője. A szülői modell hatása
meghatározó abban, hogy a gyermek miként értelmezi a párkapcsolati normákat, a hűséget, a
szeretetet vagy a szexualitást (Bronfenbrenner, 1979). Ennek ellenére gyakorta p
róbálják a
szülők a nevelést átengedni a különböző tanintézeteknek, vagy akár az egyháznak is, úgy
gondolkodva, hogy majd ott felvilágosítják arról gyermeküket, amit fontos tudnia az élethez,
akár a szexuális területén is. A szülők ezzel a hozzáállással is
tanítanak és üzennek valamit
gyereküknek. Legtöbb esetben azt, hogy a szexualitásról beszélni tabu, sőt, szégyellnivaló.
Ezáltal hamis képet adhatnak a szexualitásról a gyermekeiknek, amelynek hosszútávú hatása
lehet a házassági intimitásban. Amennyiben a
szülők a szexualitást tabuként kezelik,
veszélynek teszik ki gyermeküket, mert ezért gyakran külső forrásokból
–
médiából,
pornográfiából, kortársaktól
–
szerzik be az információkat, ami torzítja a valós képet és
bizonytalan identitásformáláshoz vezethet
(Livingstone
and
Helsper, 2010).
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
38
https://www.ecssz.eu
A legtöbb szülő természetesen nem akar rosszat a gyermekének, csak nincsenek felkészülve
erre a feladatra, nincsenek egészséges tapasztalataik, mintáik, irányvonalaik, célkitűzéseik arra
nézve, hogyan táplálhatják gyermekük hitét, látásmódját
. E
zért igyekeznek másra hárítani ezt a
gyönyörű feladatot, amelyről bátran leszögezhetjük, hogy az élet legnagyobb kihívása, hiszen
a szülőktől kapott életminta és nevelés nagyban fogja befolyásolni a gyermek sorsát. A családi
kommunikáció tehát alapfeltétel
e a szexuál
is és erkölcsi egészség fejlesztésének. A kutatások
azt mutatják, hogy azok a fiatalok, akik harmonikus, elfogadó, ugyanakkor következetes családi
környezetben nőnek fel, nagyobb valószínűséggel alakítanak ki stabil értékrendet és pozitív
énképet (Baumrind
, 1991; Barber et al., 2005).
A vallásos szocializáció hiányának pszichológiai következményei
A vallási közösségek elhagyása, a szekularizáció és az erkölcsi relativizmus hatásai leginkább
a kapcsolati stabilitásban és az önértékelésben mutatkoznak meg (Smith
and
Denton, 2005).
Azok a fiatalok, akik nem tapasztalják meg a hiteles hitközösség támogató erejét, gyakrabban
számolnak be magányról, egzisztenciális bizonytalanságról és identitáskonfliktusról (Arnett,
2014).
A vallási szocializáció hiánya pszichológiai szinten a transzcendens kapcsolódás elvesztését
is jelenti, ami az életértelemkeresés nehézségeiben, fokozott szorongásban vagy az
értékvesztettség érzésében nyilvánulhat meg (Frankl, 1969).
Ugyanakkor az identitásfejlődés szempontjából fontos, hogy a hit ne kényszerként, hanem
választásként legyen jelen. A legkedvezőbb pszichológiai hatások akkor figyelhetők meg, ha a
fiatal belső motivációból közelít a hithez
–
nem elvárásból vagy megfelelés
ből, hanem
személyes döntésként (Ryan & Deci, 2017).
A szexualitás pszichológiai és lelki dimenziói
A szexualitás, mint identitás és kommunikáció
A szexualitás az emberi lét egyik alapvető aspektusa, amely egyszerre biológiai, pszichológiai,
társadalmi és spirituális természetű. Erikson (1968) fejlődéslélektani modellje szerint a
serdülőkor központi feladata az identitás kialakítása, amelyben a szex
ualitás kulcsszerepet
játszik. A szexuális viselkedés nem csupán testi aktus, hanem önkifejezés, intimitás és
kapcsolódás módja is (Fromm, 1956).
A kortárs pszichológiai irodalom hangsúlyozza, hogy a szexualitás az érzelmi és kapcsolati
fejlődés integrált része. A fiatalok számára a szexuális aktivitás gyakran az önértékelés és
elfogadottság keresésének eszköze (Zimmer
-
Gembeck
and
Helfand, 2008). A szexuális
tapasztalatokat így nem önmagukban, hanem a pszichoszociális fejlődés kontextusában kell
vizsgálni. A korai szexuális aktivitás ugyanakkor növeli a kockázatát az érzelmi
bizonytalanságnak, a párkapcsolati instabilitásnak és a d
epresszív tünetekne
k (Halpern et al.,
2006).
A bibliai megközelítés, amely a szexualitást a házasságon belüli szeretetszövetség részeként
értelmezi (1Móz 2:24; Muzslainé,
2023), pszichológiai szempontból is értelmezhető: a
biztonságos kötődés, a kölcsönös elköteleződés és az érzelmi intimitás együttesen hozzák létre
a teljes testi
-
lelki egységet (Johnson, 2004).
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
39
https://www.ecssz.eu
A házasság előtti szexualitás pszichológiai hatásai
A szexualitás korai gyakorlása
–
különösen érzelmi kötődés nélkül
–
gyakran vezet pszichés
fragmentálódáshoz, mivel a testi kapcsolat nem jár együtt a lelki és spirituális egyé válással. A
pszichológiai kutatások szerint az alkalmi szexuális kapcsolatok ut
án gyakoribb a bűntudat, a
szégyenérzet, valamint az alacsonyabb önértékelés (Regnerus
and
Uecker, 2011).
Neurológiai szinten a szexuális együttlét során felszabaduló oxitocin és dopamin hormonok
kötődési folyamatokat indítanak el, amelyek kitörölhetetlenül bevésődnek a személyek
memóriájába. (Carter, 1998). Ezért a gyakori partnercsere frusztrációt, csalódást
, „kötődési
fáradtságot” eredményezhet, amely miatt a személy elveszti a mély intimitás képességét,
fokozatosan elkerülőbbé, érzelmileg zárkózottabbá válik, ami hosszú távon akadályozza a
tartós, szeretetkapcsolatok kialakítását és megélését. (Fletcher et
al., 2015).
A serdülők és fiatal felnőttek gyakran a szeretet és a vágy között nem tudnak különbséget
tenni; így a szexuális kapcsolatot sokszor az érzelmi hiány pótlására használják (Schaefer
and
Olson, 2017). Ezáltal sebezhetővé teszik magukat.
A keresztény szemlélet
–
amely a tisztaságot nem tiltásként, hanem az önbecsülés és érzelmi
integritás megőrzéseként értelmezi
–
összhangban áll a modern pszichológia álláspontjával,
miszerint az egészséges szexualitás feltétele a belső érettség és önrefle
xió (Rogers, 1961).
A szexualitás biológiai, lelki és spirituális integrációja
A szexualitás integrálása a személyiség egészébe az érett felnőttkor egyik legfontosabb feladata
(Maslow, 1968). A testi és lelki dimenziók közti egyensúly teremti meg az egészséges
párkapcsolati működést. A test, lélek és szellem egységének gondolata a ke
resztény
antropológiában és a humanisztikus pszichológiában egyaránt központi (Frankl, 1969; Tillich,
1951; Muzslainé, 2022).
A házasságban megélt szexualitás olyan kizárólagos „szövetségi kapcsolat”, amelyben a
felek egymásnak ajándékozzák önmagukat testi
-
lelki teljességükben. Pál apostol
megfogalmazása
–
„Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen közösülés; a
paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten.” (Zsid 13:4)
–
pszichológiai
értelemben az exkluzív
(kizárólagos)
érzelmi biztonság és a kölcsönös megbecsülés kifejezése.
Ezzel szemben a házasságon kívüli szexualitás gyakran széttöredezett önképet és érzelmi
bizonytalanságot eredményez. Az
önkielégítés és a pornográfia használata például a
dopaminrendszer túlzott ingerlése révén addiktív folyamatokat indíthat el, amelyek gátolhatják
a valódi intimitás képességét (Kraus et al., 2016). Az önkielégítés és a pornográfia magában
hordozza azt a ve
szélyt is, hogy az önmagához való kóros kötődés formája fog eluralkodni a
személyen, amely paradox módon önmagányhoz és kapcsolati elidegenedéshez vezethet
(Cooper, 1998).
A keresztény etika célja nem a bűntudatkeltés, hanem az önismeretre épülő szabadság
elősegítése: annak megértése, hogy a szexualitás a szeretet és a hűség szolgálatában
bontakozhat ki teljesen.
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
40
https://www.ecssz.eu
Az abortusz társadalmi és pszichológiai következményei
Teréz anya a Nobel
-
békedíj átvételekor 1979
-
ben kijelentette, hogy „a világbéke számára a
legnagyobb veszélyt/romboló erőt az abortusz jelenti.” A WHO (2021) adatai szerint évente
mintegy 40
–
50 millió abortusz történik világszerte, ami jelentős egészségügy
i és lelki terhet
jelent.
Az abortusz kérdése a modern etika egyik legnagyobb dilemmája, mivel az élethez való jog,
a nő önrendelkezése és a társadalmi felelősség konfliktusában áll. Korunkban az abortuszhoz
való jogot azzal igyekeznek alátámasztani, hogy a nőknek joguk van eldönte
ni, hogy mit
tesznek a testükkel. Ebben a hivatkozásban persze a férfi és a nő közötti egyenjogúság is
szerepet játszik. A férfiak hozhatnak a saját testükkel kapcsolatban döntéseket, a nőnek viszont
nincs ilyen szabadsága, ha nincs lehetősége megöletni a
benne fejlődő gyermekét. Az
abortuszban tehát lehetőséget látnak arra, hogy a nők jogai egyenlők legyenek a férfiakéval. De
ez a nézőpont
egyrészt
egy nagyon leegyszerűsített perspektíva, mert figyelmen kívül hagyja a
fejlődő emberi lény jogait
, másrészt biológiailag sem állja meg a helyét, hogy a magzat az anya
teste, hiszen a magzat az anya testében lévő
–
az anyától teljesen elkülönült
–
másik ember
. Az
ENSZ gyermekjogi egyezménye szerint
„minden gyermeknek elidegeníthetetlen joga van az
élethez.”
A kérd
és csak az, hogy mikortól kezdődik az ember élete?
Az 1992. évi LXXIX. magyar törvény értelmében
„
a fogantatással induló magzati élet
tiszteletet és védelmet érdemel”
. Ez a magyar állásfoglalás megegyezik a Biblia szempontjával,
mely szerint az ember élete a fogantatástól kezdődik. Több példát is találunk erre a
Szentírásban. Többek között azt olvassuk a Lukács evangéliumában, hogy amikor Mária (Jézus
anyja) meglátogat
ta rokonát, Erzsébetet, aki várandós volt Keresztelő Jánossal, akkor a
Szent
l
élek erős jelenléte betöltötte Erzsébetet, melynek hatására a ki
s magzat örömmel kezdett
ugrándozni anyja méhében. Ezenfelül Erzsébet természetfeletti kijelentés által Urának nevezte
a Mária méhében élő embriót. Elvitathatatlanul csak úgy lehet valaki valakinek az Ura, ha
személy
5
.
De idézhetjük Dávid királyt is, aki magasztalja Istent a 139. Zsoltárban, hogy fenségesen
formálta alaktalan testét, csodálatosan megkülönböztette, és egyediségében nagyszerű lett.
Isten nagy szolgái közül is többen arról számolnak be a Bibliában, hogy már anyjuk méhében
ki lettek választva szolgálatra. Egyértelműen megállapítható a bibliai hozzáállás ebben a
témakörben: az élet a fogantatástól kezdődik. Isten mesterműve minden egyes
ember, az Ő
képére és hasonlatosságára formált alkotása. Ez adja meg az emberi élet szentségét és indokolja
a védelmét.
Ennek alapján, amikor megölnek egy emberi embriót vagy magzatot, Isten alkotását ölik
meg, egyben isteni státuszba helyezi magát az ember, mert egyedül annak van joga elvenni az
életet, aki adta. (1Móz 9, 5
-
6; Muzslainé 2023)
A pszichológiai kutatások vegyes képet mutatnak: míg egyes nők nem élnek meg tartós
pszichés következményeket, másoknál megjelenhet a posztabortusz
-
szindróma, amelyet
bűntudat, szorongás, álmatlanság és depresszió kísér (Rue, 2004). Az élmény feldolgozását
befolyásolja a társas támogatás, a vallási meggyőződés és a társadalmi megítélés.
Az
abortuszban a nő döntési jogot kap a terhesség megszakításra, az apa viszont nem dönthet a
5
Lk 1
,
40
-
44
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
41
https://www.ecssz.eu
saját gyermeke élete érdekében. Az abortusz lelki következményei nemcsak a nőkre, de a
férfiakra is kihatnak. Ahogy a nőknél, úgy a férfiaknál is megjelenhet a depresszió, esetleg
függőség kialakulása, pl. alkoholizmus (Muzslainé
–
Muzslai, 2021). Sajnos a
témával
kapcsolatban jóval kevesebb a férfiakra vonatkozó irodalom
,
mint a nők esetében.
A keresztény antropológia szerint tehát az élet a fogantatással kezdődik (Zsolt 139:13
–
16),
ami etikai alapot ad az életvédelemhez. Ugyanakkor a vallási megközelítés pszichológiai
szinten is értelmezhető: a magzat elvesztése gyászfolyamat, amely megfelelő
lelki kísérés
hiányában hosszú távú traumát okozhat (Speckhard
and
Rue, 1992).
Az abortuszhoz való jogot azzal is igyekeznek alátámasztani, hogy ezáltal visszaszorítják az
illegális abortuszt, amely az anya egészségét veszélyezteti. Nem állnak rendelkezésre adatok az
illegális abortuszok számáról, de meggyőződésünk, hogy lehetne mego
ldás azoknak az
anyáknak a számára, akik a gyermekük életének a kioltása mellett döntenek.
Egy
-
két
lehetőségre szeretném felhívni a figyelmet: Az egyedül nevelő anyák szociális segítése. Az
örökbefogadás lehetőségének erőteljesebb népszerűsítése. Ha egyért
elművé vált az illegális (és
a legális) abortusz, akkor nagyon fontos a mentori, lelki segítségnyújtás hosszú távon. Élő hitű,
keresztény közösségbe való beépülés segítése, amely gyógyító, támogató közegként szolgálhat.
A homoszexualitás és a nemi identitás kérdése pszichológiai és etikai megközelítésben
A nemi identitás fejlődése és pszichológiai háttere
A nemi identitás kialakulása komplex b
iológiai
-
pszicho
-
szociális folyamat, amely a korai
gyermekkorban kezdődik, és a serdülőkor végére stabilizálódik (Money
and
Ehrhardt, 1972).
Erikson (1968) identitáselmélete szerint a serdülők az „identitás vs. szerepkonfúzió”
szakaszában keresik saját nemi és társadalmi önazonosságukat. Ebben az időszakban a család
szerepe már háttérbe szorul, és a kortársak, a média és a tár
sadalmi diskurzus kezd kiemelt
szerepet játszani az önmeghatározásban.
A nemi orientáció több tényező együttes hatására formálódik, amelyek között genetikai,
hormonális, pszichológiai és szociális tényezők is szerepet játszanak (Bailey, 2016). A
kutatások ugyanakkor egyértelműen
kizárják
a „homoszexuális gén” létezését (Ganna, 2019);
sokkal inkább egy többtényezős, fejlődési modell tűnik megalapozottnak, amelyben a korai
kapcsolati élmények
és valamilyen szinten a
biológiai hajlam
is
befolyásol
hat
j
a
a szexuális
orientáció alakulását.
A keresztény etika szempontjából a homoszexualitás megítélése történetileg normatív volt,
ugyanakkor a pszichológiai és pasztorális megközelítésben ma egyre inkább az elfogadás és
kísérés kerül előtérbe.
A Bibliának határozott véleménye van a homoszexualitással
kapcsolatban: Isten gyűlöli
6
(
3Móz 18:22; Róm 1:26
-
28; 1Tim 1: 9
-
10)
nem az embert, hanem
a tettet, és az ilyet cselekvők nem örökölhetik Isten országát (1Kor 6, 9
-
10). Az egyházak nem
dughatják homokba a fejüket, mert egyre inkább szembe kerülünk ezzel a problematikával. Az
egyszerű elutasítással nem oldódik meg a problém
a, sőt azt sugallhatjuk, hogy nem szeretjük
azokat a személyeket, akiknek a nemi identitásuk és orientálódásuk különbözik a miénktől. Az
egyházaknak úgy kell szeretnie a homoszexuális és leszbikus személyeket, hogy közben
határozott biblikus véleményt kell
képviselniük a homoszexualitással kapcsolatban. Ez igazán
6
3Móz 18
,
22; Róm 1
,
27
-
28; 1Tim 1
,
9
-
10
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
42
https://www.ecssz.eu
művészet, mert a homoszexuális/leszbikus személyek hajlamosak a határozott biblikus kiállást
támadásnak értelmezni, ezért sok keresztény inkább meg sem szólal, nehogy megbántsa őket.
A keresztény pasztorálpszichológia hangsúlyozza, hogy az emberi méltóság és az elfogadás
minden emberre kiterjed, függetlenül
szexuális
orientációjától (Sullivan, 2018). Ezt az
igazságot kell képviselni, miközben a kereszténység a Biblia tanítása szerint nem érthet egyet
semmilyen szexuális devianci
a kiélésével
.
A vallási közösség a fiatalok identitásfejlődésének egyik legfontosabb támogató közege
lehet, feltéve, hogy érzelmileg biztonságos térként működik. A pszichológiai kutatások szerint
az LMBTQ
-
fiatalok mentális egészsége szignifikánsan jobb azokban a közössé
gekben, ahol
elfogadásra, párbeszédre és közös imádságra van lehetőség (Puckett, 2019).
A fiatalok felé irányuló vallási nevelés akkor hiteles, ha képes különbséget tenni az ember
és a cselekedet között: a személyt feltétel nélkül fogadja el, miközben az erkölcsi normát
megtartja. E kettő egyensúlya teremti meg a valódi integritást, amelyben
a vallás nem elutasítja
a személyt, hanem segít és irányt mutat neki.
A korszellem és a nemi identitás pluralizmusa
A posztmodern társadalomban a szexualitásról és identitásról szóló diskurzus radikálisan
átalakult. A nemi identitás már nem biológiai adottságként, hanem önmeghatározásként jelenik
meg, amelyet a társadalomnak el kell fogadnia (Butler, 1990). Ugyanakkor e
z a pluralizmus
gyakran bizonytalanságot eredményez a fiatalok számára, akik pszichológiai biztonságot
keresnek a folyamatosan változó normák között (Arnett, 2014).
A keresztény nevelés fontos feladata, hogy értékorientált párbeszédet kínáljon a fiatalok
számára, ez a megközelítés segíthet nekik abban, hogy stabil identitást alakítsanak ki a hit, az
önismeret és a szeretet alapjain.
A tisztaság és elköteleződés pedagógiája: hogyan segíthetjük a fiatalokat a döntéseikben
Az értékorientált nevelés jelentősége
A vallásos és erkölcsi nevelés célja nem a fiatalok feletti kontroll, hanem az önálló
értékorientáció kialakítása (Ryan & Deci, 2017). Az értékek belsővé válása
–
az interiorizáció
–
akkor történik meg, ha a fiatal érzelmileg azonosul azokkal, nem pedig kü
lső kényszerként
éli meg őket.
A szexuális tisztaság pedagógiája ezért nem a tiltásokról szól, hanem a felelősségteljes
döntéshozás segítéséről. A fiataloknak fontos
megérteniük, hogy a döntéseik
következményekkel járnak, és hogy a hűség, a tisztelet és a szeretet nem korlátozás, hanem az
emberi méltóság kifejeződése (Frankl, 1969). Az is előfordulhat, hogy korlátnak élik meg a
hűséget, ebben az esetben azt fontos megé
rteniük, hogy a korlát egyben védelem is az ő javukra.
A házasság előtti tisztaságot éppen ezért nem „a házasságig”, hane
m a házasságért
érdemes
megőrizniük
–
az önbecsülés, az érzelmi integritás és a jövőbeni kapcsolati egészség
védelmében. A tisztaságra való nevelés tehát nem tiltás, hanem belső szabadságra való vezetés,
amely lehetővé teszi, hogy az ember értékelje önmagát (1Móz 1,27), e
záltal tud majd teljes
szívvel, félelem nélkül szeretni. Ezt az üzenetet kell ma a felnőtt társadalomnak hitelesen,
tudományosan és szeretettel közvetítenie a fiatalok felé.
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
43
https://www.ecssz.eu
A felnőtt generáció szerepe, mint értékminta
A fiatalok számára a legfontosabb tanulási forma továbbra is a modellkövetés. A szülők,
a
pedagógusok és
a
lelkipásztorok életvitele hitelességet vagy hiteltelenséget sugároz a vallási
értékek iránt (Bandura, 1977). Ha a felnőttek konfliktusai, házassági nehézségei és
kommunikációs mintái ellentmondanak a hirdetett értékeknek, a fiataloknak nehéz lesz
azonosuln
i azokkal.
A kutatások szerint a fiatalok vallásossága legerősebben az érzelmi kötődésen és bizalmon
keresztül öröklődik (Regnerus, 2003). A hiteles felnőtt
-
modell tehát nem tökéletes, hanem
önreflexív és őszinte: képes beismerni hibáit, de kitart az értékei mellett.
Ez a fajta hitelesség
teremti meg a párbeszéd lehetőségét.
A közösségi élmény és a spiritualitás, mint fejlődési erőforrás
A vallási közösségek szerepe a fiatalok értékfejlődésében megkérdőjelezhetetlen. Az ifjúsági
programok, családi kurzusok és közösségi szolgálatok olyan élményalapú tanulási tereket
biztosítanak, ahol a fiatalok nemcsak hallanak az értékekről, hanem meg is
tapasztalják azok
működését (Astin, 2011).
A spiritualitás
,
mint személyes tapasztalat
–
függetlenül az intézményi keretektől
–
a belső
iránytű szerepét tölti be az identitásfejlődésben (Emmons, 1999). A vallásos élmény
pszichológiai szinten a transzcendens kapcsolódás megélését jelenti, amely erősíti a reményt, a
megbocsátást és a jövőbe vetett hitet (Pargament, 2013), amelyek létfontosságúak a felnövekő
generációnak.
A fiatalok nevelésében tehát nem az a cél, hogy egy merev erkölcsi rendszert fogadjanak el,
hanem hogy felismerjék: az értékek és a hit az emberi teljesség forrásai, egyben
nélkülözhetetlenek.
Összegzés
A tanulmány három fő következtetése a következő:
1.
A vallás
,
mint pszichoszociális erőforrás
–
A vallásos hit és közösséghez tartozás jelentős
védőfaktorként működik a fiatalok mentális egészségében, különösen az identitáskeresés, a
szexuális önértékelés és a kapcsolati biztonság területén. A hit gyakorlása nemcsak
spirituális, hanem pszichológiai és szociális stabilitást is ad (Koenig, 2012; Pargament,
2013). A szexualitás és a párkapcsolat kérdése ma a fiatalok identitásfejlődésének központi
területe. A keresztény értékrend és a modern pszichológia közös pontja az
, hogy mindkettő
az ember méltóságát és kapcsolati teljességét tartja szem előtt. A vallás feladata, hogy irányt
mutasson a bibliai értékek alapján a szeretetre képes élet felé. A fiatalok segítése a bibliai
értékek megértésében tehát nem moralizálás, hane
m nevelői kísérés
–
az a folyamat,
amelyben a felnőttek hittel, tudással és szeretettel támogatják őket abban, hogy a
szabadságukat felelősen, Isten szava, a másik ember és önmaguk iránti tisztelettel éljék meg.
A társadalom szintjén a vallási közösségeknek kulcsszerepük lehet a mentális
egészségfejlesztésben, különösen a fiatalok körében. A spiritualitás és a közösségi élmény
Európai Családtudományi Szemle
Muzslainé
•
A fiatalok értékrendi útkeresése
V
I
. évf. 202
5
/
1
44
https://www.ecssz.eu
csökkenti a szorongást, növeli a rezilienciát, és elősegíti a társas kapcsolatok minőségét
(Emmons & Paloutzian, 2003).
A szexuális nevelés terén a vallásos megközelítés bizonyos területeken integrálható a
modern szexuálpszichológiai irányzatokkal, mert mindkettő az önismeret,
a
felelősségvállalás és
az
érzelmi érettség fontosságát hangsúlyozza.
2.
A szülői modell és a hiteles
kommunikáció szerepe
–
A vallási értékek átadásának
leghatékonyabb módja a modellalapú tanulás (Bandura, 1977). A fiatalok azokat a
felnőtteket követik, akik hitelesen, szeretettel és nyílt párbeszédben képviselik az értékeiket.
A hitelesség hiánya
–
a kim
ondott elv és a megélt viselkedés közötti ellentmondás
–
gyengíti
a vallási szocializációt.
3.
A tisztaság pedagógiája mint értékalapú szemlélet