Időszakosan megjelenő elektronikus folyóirat

IV. évfolyam 2021. 3. szám

Európai Családtudományi Szemle ECSSZ

IV. évf. 2021/3 2 https://www.ecssz.eu

EURÓPAI CSALÁDTUDOMÁNYI SZEMLE

A folyóirat neve angolul: European Family Science Journal

Az Európai Családtudományi Társaság folyóirata

Alapítás éve: 2014.

IV. Évfolyam – 2021. 3. szám

Kiadó: Európai Családtudományi Társaság

Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gólyahír utca 1.

Kiadásért felelős személy: Czettele Győző

Főszerkesztő: Czettele Győző

E kötet az L'Harmattan Kiadónál 2019-ben megjelent „Boldogabb családokért és ifjúságért

II. Kötet” című, „Javaslatok a családi élet válsága és a demográfai válság megoldásához”

alcímű könyv második felét, tizenkét tanulmányát tartalmazza változatlan tartalommal. E

folyóiratban való megjelenést az L'Harmattan Kiadó támogatta.

E folyóirat kötetet szerkesztette: Csabai Tiborné és Balásházy Imre

Az L’Harmattan Kiadónál megjelent könyv szerkesztői: Balásházy Imre, Csabai Tiborné és

Farkas Péter

Szerkesztőbizottság tagjai:

Botos Katalin

Csabai Tiborné

Farkas Péter

Fekete Tamás

Krajsovszky Gábor

Krúdy Tamás

Len Adél

Mihalec Gábor

Nagykáldi Zsolt

Perczel-Forintos Dóra

Tomka Ferenc

Zych Tymoteusz (Lengyelország)

Varga Zs. András

Szerkesztőbizottság elnöke:

Balásházy Imre

Szerkesztőség: Czettele Győző, 1223 Budapest, Gyula vezér út 47/B, szerkesztoseg@ecssz.eu

A folyóirat honlapja: www.ecssz.eu

Nemzetközi azonosítószáma: HU ISSN 2064-8006

Európai Családtudományi Szemle ECSSZ

IV. évf. 2021/3 3 https://www.ecssz.eu

„A boldog családok jelentik a jövőt”

A folyóiratról

A párkapcsolat, a házasság és a család témakörei az emberi élet legelemibb kérdéseit ölelik

fel. Az ember legmélyebb vágyait nem képes kielégíteni semmi, ami kevesebb, mint a nő és a

férfi egysége, és ez a párkapcsolati, házassági egység a társadalom legfontosabb erőforrása. A

párkapcsolati szokásoknak életbevágó a jelentősége a házasságra és a családra nézve. Amilyen

a házasság és a család, olyan a kultúra. A másik tisztelete és szeretete nélküli szexuális

viselkedéstípusok elterjedése összezavarhatja az emberi létezés fő útjait. Amikor a szexualitás

a szeretetre irányul, akkor olyan boldog házasságokat, családokat és virágzó kultúrákat épít,

amelyek elismerik minden egyes személy végtelen értékét.

Az utóbbi évtizedekben Európában e kérdéskörre meglehetősen eltérő válaszok lelhetők fel.

E folyóirat felületet nyit azon érdeklődők és szakemberek számára, akiknek fontos a család, s

akik szeretnék, hogy majd gyermekeik is boldog családban élhessenek. A folyóiratnak 2014-

ben és 2015-ben megjelent már egy-egy száma magyarul, 2020-tól megújult formában, immár

magyarul és bizonyos mértékben angolul is olvasható.

Szerzőinknek

Az Európai Családtudományi Szemle (ECSSZ), mint elektronikus folyóirat, lehetőséget

biztosít a párkapcsolatok, a házasság és a család témaköreihez tartozó írások, tanulmányok és

szakcikkek megjelentetésére. Az ECSSZ célul tűzte ki a család körüli válság okainak és a

lehetséges kiutaknak a keresését, valamint elemzését. A publikálásra szánt anyagok lehetnek:

(i) a szerzők máshol magyarul még meg nem jelent saját írásai, vagy ha már megjelentek, akkor

e másodkiadáshoz az előző kiadó beleegyezése szükséges, (ii) már publikált anyagok

összefoglalói vagy fordításai, és (iii), beszámolók, ismertetők, vélemények, interjúk.

A kéziratokat e Folyóirat sablonjának megfelelő formátumban e-mail-ben kérjük beküldeni a

szerkesztoseg@ecssz.eu e-mail címre. A cikk sablon a honlapról letölthető:

ECSSZ_Cikk_sablon.

A folyóirat jellegének megfelelő és közlésre alkalmasnak talált kéziratokat lektoráltatjuk. A

kéziratok leadási határideje folyamatos, a megjelenés a sikeres lektorálást követően

megtörténik. A folyóirat egyes számainak megjelenési ideje egyelőre nem becsülhető pontosan.

A kézirat beküldésekor a (levelező) szerzőnek javasolt egy kitöltött "Kézirat benyújtási

nyilatkozatot"-ot is csatolni. A nyilatkozat a honlapról letölthető.

Európai Családtudományi Szemle  Tartalomjegyzék 
IV. évf. 2021/3  4  https://www.ecssz.eu 
 
 
TARTALOM 
 
 
Előszó  5 
Tanulmányok 
Muzslai Gábor és Muzslainé Nagy Etelka: Új generáció  8 
Nagy Péter: A családi életre nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban  19 
Pikó Bettina, Dr.: A családi életre nevelés kihívásai az értékek, attitűdök és 
magatartás tükrében  36 
Rosta Andrea, Dr.: A családterápia lehetősége és nehézségei a család- és 
gyermekjóléti rendszerben  46 
Székely János, Dr.: A gyermek: áldás  69 
Szilágyiné Dr. Szemkeő Judit: Sikeres szülő  72 
Téglásy Imre: Anthropophagia vagy anthropophilia?  90 
Telek Zoltán: A tisztaságban rejlő erő  107 
Tomka Ferenc, Dr.: A házasságok erősítésének útja – a szabad-szex megszüntetése  113 
Török Iván: Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére:  144 
Uzsalyné Dr. Pécsi Rita: Kötődési űr – érzelmi nevelés – elköteleződés  156 
Varga Csaba: Családteremtés  174 
 

Európai Családtudományi Szemle Előszó

IV. évf. 2021/3 5 https://www.ecssz.eu

Előszó

E kötet az L'Harmattan Kiadónál 2019-ben megjelent „Boldogabb családokért és ifjúságért

II. Kötet” című, „Javaslatok a családi élet válsága és a demográfai válság megoldásához”

alcímű könyv második felét, tizenkét tanulmányát tartalmazza változatlan tartalommal. E

folyóiratban való megjelenést az L'Harmattan Kiadó támogatta.

Az első tanulmánykötetünkhöz hasonlóan nagy örömmel bocsátjuk útjára e második kötetet

is. Szomorúan látjuk, hogy a fiatalok párkapcsolatokra vonatkozó szokásai általánosságban

messzemenően nem tekinthetők egészségesnek, de többnyire még ideáljuk és jövőképük sem

követésre méltó. A párkapcsolatot, a házasságot és a családot irányító értékrend mind

hazánkban, mind egész Európában továbbra is anarchikus állapotban van. Főként ez okozza a

családi élet válságát, és így a kedvezőtlen demográfiai adatokat is.

E válságokat nem a társadalom valamely alsóbb szintű helytelen törvénye vagy törvényei,

illetve szabályai okozták és okozzák. Hanem ellenkezőleg, a felnőtt ember történelmileg

bebizonyított egészséges létformájának, a házasságnak és a családnak immár globálissá vált

leépülése. Tehát az ember és a társadalom alapegységét sikerült globális szinten velejéig

megzavarni. Az ember önmagára ébredt lény, akinek szabadsága van, és aki önmagában

magányos. Az ember legmagasabb rendű képessége, hogy szeretni képes, így alapvető

rendeltetése és életcélja, hogy szeressen. Az ember kétnemű, és elemi komplementaritási

igénnyel rendelkezik, hogy kiegészüljön egésszé. Ha ezt az egésszé válást a szeretet köti össze,

amely a szeretet természetéből adódóan időben nem fejeződhet be, akkor ezzel boldog házasság

és család jön létre, amelynek legszebb gyümölcsei a testben és lélekben egészséges, vidám

gyermekek. Ha a kiegészülés nem a szereteten, hanem önző szempontokon, avagy éretlen

döntésen alapszik, akkor jutunk oda, amitől alapvetően gyötrődik mai világunk, azaz az

elmagányosodást, szenvedést és betegséget okozó ideiglenes párkapcsolatokhoz. Ezekben a

másik sokszor már élvezeti cikké vagy használati tárggyá silányul. Az ilyen kapcsolatok

generálják például az abortuszt, a demográfiai válságot, a nagyságrendileg megnövekedett

gyakoriságú pszichés betegségeket és párkapcsolati erőszakot, a nemek eltávolodását, a kevés

és késői, labilis házasságot, a bűnözést, az alkoholizmust és az elmagányosodást.

Természetesen az ilyen párkapcsolatokhoz gyermekként sem igazán jó tartozni.

Ha gond van a család intézménye körül, akkor azt alapjaiban és keserűen éli át az egész

társadalom, annak minden felépítménye, így az oktatás, az egyházak, a munkahely, az

egészségügy és az állami struktúra valamennyi rendszere. A családok stabilitását a házasságok

harmóniája, azt viszont a párkapcsolatok kultúrája határozza meg elsődlegesen.

Mivel a demográfiai válság a családi élet válságának egyik tünete, így a demográfiai válságot

természetesen csak a családi élet válságának gyógyításával lehet és szabad megoldani, hiszen

ellenkező esetben az általános párkapcsolati válság fokozódása a társadalom szövetét tovább-

betegítené, és így a társadalom létét tovább veszélyeztetné és gyengítené.

Az első tanulmánykötetben a családi élet válsága és a demográfiai válság okainak

elemzésére került sor. Itt, a második könyvben, e válságokra megoldási javaslatokat, vagy a

válságot enyhítő programokat kínálnak a szerzők.

Európai Családtudományi Szemle Előszó

IV. évf. 2021/3 6 https://www.ecssz.eu

E kötet létrejöttét a Családtudományi Szövetséggé alakult Családtudományi Platform

szervezte, és egy sikeres konferencia előzte meg.

A tanulmányok minősége az érdeklődés fokozódására ad reményt. A témák súlya, társadalmi

fontossága és a tanulmányok tudományos alapossága jó eséllyel indíthatnak olyan

folyamatokat, amelyek elérhetik a legmagasabb szintű döntéshozókat. A szerzők és a

Családtudományi Szövetség célja nem is lehet más e kötettel kapcsolatban, minthogy fontosabb

mondanivalója visszatükröződjön a társadalmi mozgásokat meghatározó szabályozásokban.

Megfontolt építkezésre van szükség, amely nem néhány teoretikus gondolat zártkörű

eszmefuttatásában merül ki, hanem szilárd építményt hoz létre a társadalom különböző szintjein

elméleti- és gyakorlati vonatkozásban egyaránt, és végül egészséges családokban, pozitív

jövőképben és lelkes fiatalságban testesül meg. Összefogással és színvonalas érveléssel kell

végeznünk azt a feladatunkat, amelyre felelősségünk kötelez.

E kötet tudományos, esszé és rövid összefoglaló jellegű szakmailag lektorált írásokat foglal

magában. Tartalmukért és stílusukért egyedül a szerzők felelősek.

A szerkesztők reményeket fűznek a kötetben foglaltak jó szándékú, széles körű

átgondolásához, e témakörben a társadalmi együtt gondolkodás növekedéséhez, valamint a

megfogalmazottak megvalósulásához. Célunk most sem kevesebb, mint a jövő biztosítéka,

azaz: boldogabb párkapcsolatok, boldogabb házasságok, boldogabb családok és boldogabb

ifjúság.

Budapest, 2019. augusztus 5.

A szerkesztők

Európai Családtudományi Szemle Tanulmányok

IV. évf. 2021/3 7 https://www.ecssz.eu

Tanulmányok

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 8 https://www.ecssz.eu

Új generáció

Muzslai Gábor és Muzslainé Nagy Etelka

A történelem során azt láthatjuk, hogy a különböző korok megoldásra váró problémáira a

társadalomban mindig születtek olyan emberek, akik szerették volna megreformálni a jelent a

jobb jövő érdekében, sajnos számos esetben rossz eszközöket használtak ennek a célnak az

eléréséhez. Az érdekessége a világ fejlődésének az, hogy miközben fejlődésről beszélünk, maga

az ember érzelmi igényeiben semmit nem változott a teremtés óta. Az ember ősigénye, hogy

szeressen, és szeretve legyen, változhatatlan. A ma embere is szomorú és sír, ha veszteség éri,

dühös és haragszik, ha bántják, vagy, ha igazságtalanság éri és örül, amikor szeretik és

elismerik, ha látja a gyermekeit és az unokáit boldogságban. Hogyan lehetséges az, hogy az

ember alapvető igényeiben nem változott, a világ mégis fejlődik? Kérdés az is, hogy amit

fejlődésnek tartunk, az tényleg előbbre viszi-e az emberiséget, és egy jobb jövőt készít-e elő

vagy inkább hátralépés, és az emberiség önmaga alatt vágja a fát? Miért tart itt a világ, ahol

tart? Miért van szükség egy bátor, új nemzedékre? Mi is az az eszköz, ami igazán segíthet, hogy

a jövő szebb és boldogabb legyen?

Ha az ember érzelmeiben nem is, de gondolkodásában annál radikálisabban megváltozott,

látható ez az élethez való viszonyulásában, a szavahihetőségében, a tiszteletadásában, a

felelősségvállalásában, és még sorolhatnánk az egyre inkább eltűnő értékeket. Hogyan jutott az

európai ember idáig, hiszen olyan nagy tudósnak tarja magát? Minden érvelését szigorúan a

tudományokkal alátámasztva adja elő, mindeközben morálisan egyre lejjebb és lejjebb csúszik,

és lassan a kihalás veszélye fenyegeti. Hogyan lehetséges ez?

Tragikus válság van jelen hosszú idő óta a demográfiában, a családalapítási kedvben. Az

összefüggéseket nem nehéz meglátni, mert nem csak Európára igaz az említett megállapításunk,

hanem a föld többi, gazdaságilag legfejlettebb térségeire is (Észak-Amerika, Kelet-Ázsia), ahol

a jólétre való törekvés, és az individualista gondolkodás miatt a termékenységi ráta a

reprodukciós szint alatt van. Ezt a hozzáállást támogatja az egészségügy, és a fejlődő

orvostudomány, mert eszközt és lehetőséget ad arra, hogy a halálozási ráta alacsonyabb legyen,

és a születésszabályozás nem csak a felnőtteknek, hanem a kiskorúaknak is könnyen

hozzáférhető legyen. Az individualista gondolkodás, a gazdasági berendezkedés, a

versenyszellem, a nyugdíjrendszer miatt a gyermekvállalás kitolódik, mert a fiataloknak

előbbre való a karrierépítés, mint a házasság, és a családalapítás. Ezzel szemben azt láthatjuk,

hogy a fejlődő országokban, mivel szükség van a gyermekek segítségére a munkában, és hogy

a szüleikről gondoskodjanak idősebb korukban, illetve a fogamzásgátlás hiánya miatt magasabb

a termékenységi ráta. Ezekben az országokban nem az individualista gondolkodás a jellemző,

hanem sokkal inkább a család szeretete és fenntartása.

Tanulmányunkban munkánkhoz kötődő gondolatokat szeretnénk megosztani, mivel ahogy

írásunk elején említettük, az ember érzelmi szükségei kielégítetlenek, ezért törekednünk kell a

demográfiai válság, és a szabad szex okozta életellenes események megszüntetésére –

Muzslai Gábor és Etelka: 2=1 Családsegítő és Házasmisszió Magyarország Alapítvány vezetői

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 9 https://www.ecssz.eu

gazdasági, politikai, és egyéb megoldások mellett –, és a lelki segítségnyújtásra is.

Tanulmányunk második felében konkrét javaslatokat teszünk, amelyek radikálisak, de a jelen

helyzetben bátorságra, és határozottságra van szükség.

Megoldási javaslataink

A társadalomban a házasság a legkisebb egység, amelynek állapota meghatározza a nemzet

állapotát. A házasságok helyzetének orvoslása történhet direkt, vagy indirekt módon. A

közvetett események, programok és támogatások az emberek számára információkat közölnek,

illetve anyagi segítséget adnak, viszont nem nyújtanak segítséget a lelki válsághelyzetekben, és

nem adnak válaszokat olyan kérdésekre, amelyek segítségével megoldást kaphatnának a

párkapcsolati, vagy családi problémáikra. Ezért tartjuk fontosnak az olyan civil szervezetek

törekvéseit, mint a 2=1 Házasmisszió, amelyben mozgalom jelleggel, belső motivációval

érintjük meg személyesen a házaspárokat.

Megoldásnak tartjuk tehát a házasságok megerősödése, a gyermekek megszületése, és az

egyre kevesebb mozaik család létrejöttének szempontjából a kiscsoportos kurzusokat azért,

mert itt válaszokat kapnak a résztvevők a kérdéseikre, és azt érzik, hogy fontosak, míg egy

konferencián csak egynek érzik magukat a tömegből, ahol a kérdéseiket nem tehetik fel.

Tapasztalatunk, hogy a 2=1 kurzusaiban, akik utolsó esélyként jöttek el a tanfolyamra, mert

különben elváltak volna, azoknak helyreállt a kapcsolatuk, és még újabb gyermekek

megszületését is vállalták. Akiknek jó a házasságuk, még erősebbé válik és ők is újabb

gyermekeket vállalnak. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a kormány támogassa kiemelten azokat

a civil szervezeteket, ahol a családi élet megjavításával, megerősítésével, és a gyermekvállalás

ösztönzésével foglalkoznak, valamint a fiatalokat felkészítik a házasságra. Sajnos jelenleg több

olyan civil szervezet nem nyer a pályázatokon, amelyeknek nagy szükségük lenne rá, hogy az

ilyen jellegű programjaikat megvalósítsák, és anyagiak hiányában nem tudnak olyan

hatékonyak lenni, amilyenek lehetnének.

„Életre szóló házasság” kurzus

A demográfiai kudarc egyik nagyon fontos tényezője a sok válás, ezért elengedhetetlenül

fontos a 2=1 Alapítvány házas kurzusa („Életre szóló házasság”). A szétesett családokban élő

gyermekek kevesebb %-ban vállalnak gyermekeket, és sokan össze se házasodnak, valamint

kétszer nagyobb eséllyel válnak el, mint a nem elvált szülők gyermekei, pontosan a lelki

sérüléseik miatt. Az elvált szülők gyermekei közül a lányok 60%-ban, a fiúk 35%-ban válnak

el.

A marakodó házasságokban felnőtt gyermekek instabil környezetben nőnek fel, szorongók

lesznek, hullámvölgyek sorozata az életük, ezért nem csak az fontos, hogy a szülők ne váljanak

el, hanem az is, hogy kiegyensúlyozott, boldog családban nőjenek fel a gyerekek, mert a

későbbi párkapcsolatukat a gyermekkori sérüléseik nagyban befolyásolják, ezt igazolják a

statisztikák.

A kiscsoportos kurzusok lehetővé teszik, hogy a múlt lelki sebeiből meggyógyulva

változtassanak jelen helyzetükön a párok. Megtanulnak egymásra figyelni, megtanulják

tisztelni egymás gondolatait, elsajátítják az értő figyelmet, felismerik, hogy hol, és miért

romlott el a kapcsolatuk. A legfontosabb esemény is megtörténik ezeken a kurzusokon:

Kun Gabi: Hogyan hat a válás a gyermekek felnőttkori párkapcsolatára? NLCAFÉ, 2015.11.24

https://nlc.hu/csalad/20151124/valas-gyerek-parkapcsolat/ (Letöltés ideje: 2019. 07. 10.)

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 10 https://www.ecssz.eu

megbocsátanak, és esélyt adnak egymásnak, illetve maguknak is az új kezdetre, megtanulnak

közös célokat kialakítani, és megvalósítani. Általában a házaspárok szégyellik a problémáikat,

úgy gondolják, hogy csak ők küzdenek nehézségekkel. A kiscsoportos tanfolyam biztosítja a

kölcsönös bizalmat azáltal, hogy megnyílhatnak egymás előtt a párok, és a problémájukat

egymással megosztva támogatást, és segítséget kaphatnak. Külön örömmel tölt el minket, hogy

a megújult párok gyakran újabb gyermekek megszületését is vállalják.

Intim Hétvége

A statisztikák, és a tapasztalataink szerint is a válások legfőbb okai közé tartoznak az

elhidegülés, a hűtlenség, anyagi okok, alkoholizmus, valamint a munka, és a túlterheltség. A

2=1 Alapítvány sikeres hétvégi tréningje, az Intim Hétvége, amely a pároknak gyakorlati

segítséget nyújt. A felsorolt válási okok összefüggésben vannak a romantika, a kommunikáció,

a minőségi idő, és az intimitás hiányával, valamint a pornó térhódításával. amelyek felőrlik a

párok kapcsolatát. Sok éves gyakorlati tapasztaltunk, hogy ezek a problémás területek

meggyógyulnak, helyreállnak, és újra elkezdenek jól működni a párok életében az Intim

Hétvégének köszönhetően.

„Ketten egy életre” kurzus

Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a párok házasságra való felkészítését. A 2=1 Házasságra

felkészítő kurzus („Ketten egy életre”) abban más a többi hasonló, ezzel a céllal működő

foglalkozástól, hogy nemcsak jegyespárok jelentkezhetnek a kilenc hetes kurzusra, hanem az

együtt járó, vagy együtt élő párok is. Segít nekik abban, hogy jó döntést tudjanak hozni arra

nézve, hogy valóban össze kell-e házasodniuk? A kurzus alatt megismerik önmagukat, és

egymást, megértik, hogy mit jelent a szövetség és a hűség egy életen át, megtanulnak közös

célokat felállítani, megtanulnak egészséges módon elszakadni a szüleiktől. A kilencedik hét

végére biztosan tudni fogják azt, hogy összeillenek-e, esetleg melyek azok a területek, amelyen

még dolgozniuk kell, hogy jó házasságban tudjanak majd élni egy életen át. Ezenkívül a kurzus

ösztönző erővel hat a gyermekvállalásra is.

„Szülők vagyunk egy életen át” kurzus

A 2=1 Alapítvány szülőknek szóló kurzusa nemcsak abban segít, hogy hogyan legyenek jó

szülők a párok, és hogyan neveljék a gyermekeiket, hanem a kilenc hét alatt megértik azt is a

résztvevők, hogy ők miért lettek olyanok, amilyenek, és hogy az ő szüleikkel való kapcsolatuk

hogyan befolyásolja az ő szülőségüket; miben kell nekik változtatniuk, vagy mit kell

továbbvinniük a szüleik mintájából. Ezenfelül azok a szülők, akik sérültek a szüleiktől, egy

megbocsátási folyamaton mennek át, ami szintén elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy ők

maguk egészséges szülőkké váljanak. Ezért ez a tanfolyam nemcsak kisgyermekes szülőknek

jó, hanem még nagymamáknak, és nagypapáknak is. Ezért is kapta a kurzus a „Szülők vagyunk

egy életen át” címet.

Meglátásunk szerint, ha ezek a lehetőségek az egész országban minél több helyre

eljuthatnának, akkor az sok házaspárnak, szülőnek, és házasságra készülőnek nagy segítséget

jelenthetne. Kevesebb lenne a válások száma, és több a helyreállt, megújult házasság, több

gyermek születne. S mivel a házasságra készülők valóban fel lennének készítve a házasságra a

kurzus által, így ez csökkentené a válások számát, ami hosszú távon azt jelenti, hogy kevesebb

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 11 https://www.ecssz.eu

mozaik család lenne, és kevesebb lelki sérült gyermek, akik majd szintén anyukák és apukák

lehetnek.

Ezért fontosnak tartjuk kihangsúlyozni azon civil szervezetek anyagi támogatását, amelyek

valóban a párkapcsolatok megerősítésén, a családok helyreállításán, és a gyermekek

megszületésén fáradoznak. A pályázati pénzek elosztásában prioritást kellene kapniuk ezeknek

a szervezeteknek, hiszen ők a jobb jövőt, és a demográfiai mutatók javulását segítik elő. Luxus

egy ilyen terhelt időben, hogy ennyire fontos szervezetek anyagi hiányok miatt ne, vagy csak

takaréklángon tudjanak működni!

A másik fontos javaslatunk az élet, és családellenes tevékenységek visszaszorítása,

népszerűsítésük csökkentése: szabad szex reklámozása, abortusz, meleg kampányok. Ezeknek

a megszűntetése nem lehetséges, mivel képviselőiknek a jog biztosítja cselekedeteik megélését.

Ellenben ugyanez a jog biztosítja az élet, és a családépítő eszmék mentén élni kívánó emberek

jogait is.

A homoszexualitás

Már az ókorban is jelen volt a társadalomban. Ezzel a témával kapcsolatban érdemes

megvizsgálni az első század egyik leghitelesebb tanítójának írását, amely azt tárgyalja, hogy a

teremtett világból felismerhető Isten, és az emberek fel is ismerték, ennek ellenére mégsem

dicsőítették, és nem adtak neki hálát, hanem belevesztek a saját okoskodásukba, és ezért az

érteni nem akaró szívük elhomályosult, és miközben kérkedtek bölcsességükkel, oktalanná

váltak. Ezért adta Isten őket arra, hogy saját gyalázatos szenvedélyeiknek éljenek. A nők

elváltoztatták a természetes nemi kapcsolatot természetellenesre, a férfiak pedig abbahagyták

az asszonnyal való természetes érintkezést, és egymás iránt gerjedtek fel buja vágyra, vagyis

férfi férfival űzött ocsmányságot.

Úgy gondolhatjuk, hogy ez a keménynek tűnő megfogalmazás szélsőségesnek tűnhet, de

tanulmányunk olvasóját csak arra kérjük, hogy a továbbiakban megfogalmazott

következtetéseket abban a kontextusban gondolja át, hogy az emberi jogok gyakorlata, és

védelme azoknak is jár, akik a természetes biológiai szexuális folyamatok mentén tudnak csak

gondolkodni. Ők elképzelhetetlennek tartják, hogy saját maguk, vagy gyermekeik, vagy azok,

akikre hatással vannak, számukra természetellenes módon éljék meg nemiségüket.

Láthatjuk, hogy a történelem folyamán ez a jelenség nem szűnt meg, hanem folytatódott, és

az említett szentírási szakaszban egyértelműen az oka is meg van nevezve a homoszexualitás

kialakulásának. Ha úgy tetszik, tudományosan ez azt is jelentheti, hogy a férfi és a nő

biológiailag meghatározott identitást hordoz, és ami ettől eltérő viselkedésforma, az a

természetestől való elszakadás. Ezt az esetek legnagyobb százalékában az apai elutasítás váltja

ki, ezt követően esetleg a környezeti hatás, állítja Dr. David Kyle Foster volt homoszexuális,

aki világszerte előadásokat tart ebben a témában.

Ezt az orvosolhatná, ha a házasság, és a

család, mint legkisebb egység megkaphatná azt a fajta lelki támogatást, amely által biztosítani

tudja az egészséges nemi identitás kialakulását, és megőrzését. Abban az esetben, ha a családok

lelki egészsége javulna, akkor azoknak a fiataloknak a száma csökkenne, akik a sérült

identitásuk miatt befolyásolhatóak a környezet által. Ha úgy tetszik, tanulmányunk ezen része

róluk, és értük is szól. Kurzusainkban

ehhez (is) nyújtunk támogatást.

Róm.1:20-28

Dr. Foster, David Kyle: Szivárványtól a fényig, Ellel Ministries Magyarország, 2015.

www.hazassagsikeresen.hu

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 12 https://www.ecssz.eu

Hazánkban egyelőre nem teljesen az európai trendet követjük a meleg mozgalommal

kapcsolatban. Az adoptálás vagy a társszülőség

révén a homoszexuális párok is ugyanolyan

jogokra tehetnek szert, és ugyanazokat a segítségeket megkaphatják, mint a férfi-nő alkotta

házasságok. Javasoljuk átgondolásra a szakmai területek képviselőinek és a törvényhozóknak,

hogy az örökbefogadás, és a nevelőszülőség eseteiben szerencsés-e a gyermekeket olyan szülők

hatása alá engedni, akik beállítottságuknál fogva nem képesek az egészséges családi minta

átadására? Fenyítés esetén pl. 2005 óta bíróság elé lehet vonni a szülőket, hogy kiszűrjék a

gyermekek elleni erőszakot, és meggátolják azt. Úgy gondoljuk, hogy ezen az alapon a magyar

törvényhozás védelmezhetné azokat a gyermekeket is a lelki sérülésektől, akiket meleg szülők

nevelnek, ami a legtöbb esetben nem azonnal látható, hanem fiatal felnőttként jön elő bennük

a zavarodottság és a lelki káosz.

Mark Regnerusnak, és csapatának a kutatása szerint:

„A homoszexuális vagy leszbikus

pártok által nevelt gyermekek közt (akik az egyik fél korábbi, heteroszexuális kapcsolatából

származó biológiai gyermekei) később háromszor annyi a munkanélküli, mint a hagyományos

családokban nevelkedettek között, és csaknem négyszer annyian szorulnak szociális segítségre.

Azon fiatal felnőtteknek, akiket olyan nő nevelt, akinek volt leszbikus kapcsolata, a 28%-a

munkanélküli, szemben a hagyományos családban nevelkedettek 8%-val. Az első kategóriába

tartozók 40%-a csalta meg házastársát vagy élettársát, míg a második csoportba tartozóknak

csak a 13%-a. Az első csoport 19%-a vett részt pszichoterápiás kezelésen depresszió,

aggályoskodás vagy épp kapcsolatai sikertelensége miatt, míg a második csoportnak csak a 8%-

a.”

Mark Regnerusnaknincs egyértelmű magyarázata minderre a különbségre, de van pár ötlete,

hogy mi okozhatja őket. Az egyik az, hogy az azonos neművel viszonyt folytató szülők

kapcsolata az esetek többségében sokkal instabilabbnak és változékonyabbnak bizonyult, mint

a házas különneműeké. A homoszexuális férfiak esetében kicsit jobb a helyzet, mint a

leszbikusoknál, de azon gyermekek, akiknek biológiai apja homoszexuális viszonyt folytatott,

általában hosszú ideig éltek együtt apjukkal, apjuk azonos neművel fenntartott

partnerkapcsolatai azonban sosem tartottak tovább három évnél. Természetesen akad számos

példa a stabil homoszexuális párkapcsolatra, de ez kivételes, nem pedig általános, és sokkal

kisebb az aránya, mint a hagyományos, heteroszexuális kapcsolatokban.

A leszbikus kapcsolatban élő nők gyermekeinek a 14%-a százaléka nevelőszülőknél

nevelkedett, szemben a heteroszexuális párok gyermekeivel, akiknek csak a 2%-a járt így; a

leszbikus kapcsolatban élő nők gyermekeinek a 40%-át nevelték a nagyszülei, szemben a

heteroszexuális szülők gyermekeinek 10%-ával; a leszbikus kapcsolatban élő nők

gyermekeinek 19%-a élt valamikor egyedül 18 éves kora előtt, szemben a heteroszexuális

szülők gyermekeinek a 4%-ával. Tulajdonképpen a leszbikus kapcsolatban élő nők

gyermekeinek csak a 2%-a töltötte élete első 18 évét végig az édesanyjával.

Igazán sokkolóak a kutatás korai szexuális iniciációra, és molesztálásra vonatkozó adatai. A

leszbikus anya által nevelt gyerekek 23%-a bevallotta, hogy „szexuálisan érintette” őt az anya,

vagy a partnernője. 31% bevallotta, hogy szexre kényszerítették akarata ellenére. Ugyanez

vonatkozik a homoszexuális apa által nevelt gyerekek 25%-ára. A leszbikus anyák által

Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), 4:187. §

Regnerus, Mark NFSS, 2012, http://www.magyarkurir.hu/hirek/rengeteg-szempontbol-hatranyban-vannak-

melegparok-altal-nevelt-gyermekek (Letöltés ideje: 2019. 07. 10.)

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 13 https://www.ecssz.eu

neveltek 20%-a, és a homoszexuális apa által neveltek 25%-a nemi úton szerzett betegségben

szenvedett.”

Az alábbi idézetben olvasható a gyermek jogainak definíciója, illetve az is, hogyha valakinek

tudomására jut a bántalmazás, és ennek bejelentését elmulasztja, ő maga is bántalmazónak

minősül.

„A hazai jogalkotás több törvényben fogalmazza meg a gyermekbántalmazással és

elhanyagolással kapcsolatos teendőket. Különösen kiemelendő a gyermekek védelméről és a

gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban Gyermekvédelmi

Törvény), melynek 2005. január 1-től hatályos módosítása a világon 14.-ként mondja ki a

testi fenyítés teljes tilalmát. E szerint „a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben

tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással,

és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak,

testi fenyítésnek, és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve

bánásmódnak.” Az egészségügyi szolgáltatókat az egészségügyről szóló l997. évi CLIV.

Törvény, továbbá az egészségügyi, és a hozzájuk kapcsoló személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló 1997. évi XLVII. Törvény arra kötelezi, hogy értesítsék a gyermekjóléti

szolgálatot, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése, vagy betegsége bántalmazás,

elhanyagolás következménye, illetve, ha a gyermek egészségügyi ellátása során

bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményről szereznek tudomást. A jelzési, jelentési

kötelezettség elmulasztása maga is bántalmazó, elhanyagoló magatartásnak, de legalábbis

foglalkozás körében elkövetett gondatlanságnak minősül, mivel ez is veszélyezteti a

gyermeket, és neki további sérelmet okozhat.

Véleményünk szerint nemcsak a fizikai szexuális erőszak minősül bántalmazásnak,

amennyiben elismerjük, hogy az ember nem csak test, hanem pszichésen is működő lény.

Valószínű, hogy bűncselekménynek ítélné a jogrendszer a fenti törvény alapján, ha valakit

megnyomorítva hordóban nevelnének fel azzal a céllal, hogy kolduljon a család számára.

Ugyanilyen torzulást okoz pszichésen, és erkölcsileg egy olyan gyermekkor, ahol nem adtak

esélyt a gyermeknek, hogy egészséges férfi–nő kapcsolatot lásson mintaként a szüleinél.

Fiúként apa mellett nőjön fel, aki valódi férfi, és emellett ismeri az anyai ölelést is. Lányként

pedig anya mellett nőjön fel, aki valódi nő, és emellett ismeri az apai elismerést is. Azok a

gyermekek, akik ezt nem tapasztalhatják meg, mert homoszexuális vagy leszbikus párok

nevelik fel őket, „erőszakot” szenvednek a szexuális identitásukban, abban az értelemben, hogy

akaratuk és beleegyezésük ellenére nincs számukra biztosítva a természetes családi légkör,

amiből kifolyólag rossz mintát követhetnek, és emiatt torzult családi életet folytathatnak. Az

ilyen családokban nem a gyermek jogai és érdekei érvényesülnek, hiszen minden gyermeknek

joga van egy igazi apához és egy igazi anyához. A homoszexuális/leszbikus párkapcsolatokban

az a vágy, hogy gyermeket nevelhessenek közösen, valójában önmagukra irányuló vágy

pusztán, mert nem veszik figyelembe, hogy a gyermeknek mire van szüksége igazán.

A meleg pároknál a béranyaság vagy a mesterséges megtermékenyítés ugyan a

sokszorozódás látszatát kelti, de valójában nem biztosítja azt a fajta reprodukciós folyamatot,

amelyben az utódok olyan életmintát kapnak, amely képessé teszi őket az egészséges

párkapcsolatra, és a további reprodukcióra.

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 14 https://www.ecssz.eu

Előző tanulmányunkban részletesen kifejtettük a szabad szex fizikai, lelki, szellemi káros

következményeit az egyénre, a családra, és a társadalomra vonatkoztatva.

Olyan rendeleteket

nem hozhatunk, amelyek az egyén szexuális életvitelét szabályozzák, ennek ellenére

felelősségünk, hogy olyan rendeleteket viszont ne hozzunk, amelyek felszabadítják vagy

támogatják az olyan együttélési formákat, amelyek bizonyítottan fizikai, lelki, szellemi káros

következményeket vonnak maguk után, illetve a társadalom reprodukcióját veszélyeztetik.

Reprodukció alatt nemcsak a létszámnövekedésre gondolunk, hanem arra, hogy a következő

generáció olyan életvitelmintát kapjon, ami a további reprodukcióra képessé teszi őket. Az

élettársi viszony törvényekkel való megtámogatása azért nem segíti elő a hosszú távú

reproduktív folyamatot, mert olyan életvitel-minta elemeket hordoz, amelyek a következő

generációt kevésbé fogják ösztönözni arra, hogy egy elkötelezett életre szóló párkapcsolatban

gyermekeket hozzanak a világra, és azokat felneveljék. Ezzel szemben példát és bátorítást

kapnak a szabad szexuális életre, amivel egyébként az abortuszok számát is növelik.

Az élettársi kapcsolatok instabilak, emiatt nagyobb százalékban bomlanak fel, mint a

házasságok. Az ilyen kapcsolatban élő nők jogosan nem szívesen vállalnak gyermeket, mert

nem érezhetik magukat biztonságban, és egy esetleges szakítás után nem szeretnék egyedül

felnevelni a születendő gyermeküket.

Javasoljuk az élettársi kapcsolatokban élők támogatását a házassági elköteleződésre

azzal a céllal, hogy a fizikai, lelki és szellemi káros következményektől megóvjuk a

felnövekvő nemzedéket, valamint a demográfiai csökkenés ezáltal is kisebb mértékű

legyen.

Mind a szabad szex, mind a szexuális tisztaság hatással van az egyén identitására, sorsára,

kapcsolataira, környezetére, egészségére. A szexualitáshoz való hozzáállásunk a teljes

lényünket érinti, lelkünket, szellemünket, és testi állapotunkat - építheti vagy rombolhatja,

egészségessé, vagy beteggé teheti. Ahhoz, hogy teljes lényünk lelkileg, szellemileg, és

fizikailag ne legyen sebzett, és hosszú távú kapcsolatra alkalmatlan, hanem egészséges

személyiséggel rendelkezzünk, és így képesek legyünk házasságot kötni, és hosszú távon

fenntartani, a szexuális tisztaság megőrzésére van szükségünk. A társadalmunkban

felhalmozódott lelki mínuszok, és veszteségek csökkentéséhez, és azon személyek

megsegítéséhez, akik sebzettek, túl vannak néhány párkapcsolaton, és képtelenek bizalommal

tekinteni a jövőbe, a kormánynak, az egyházaknak, és a civil szervezeteknek segítséget kell

biztosítaniuk a helyreálláshoz.

Az abortusszal kapcsolatban a Koránból szeretnénk idézni: Korán, 6. szúra: 151: „Gyertek

ide! Majd elmondom, hogy mit tiltott meg nektek az Uratok. Ne öljétek meg a gyermekeiteket

csupán azért, mert féltek attól, hogy elszegényedtek.” „Tudjátok meg, Mi majd gondoskodni

fogunk rólatok, és róluk is.”

Az iszlám vallású kultúrák a családot eszmeileg védik olyan szinten, hogy pl.

Törökországban nincs családi pótlék, mégis 2,15 gyermek jut egy szülőképes korú nőre.

Ennek oka az ideológiai háttér, a vallási meggyőződés és az, hogy a meggyőződésüket

Muzslai–Muzslainé: A szabad szex okai és következményei, és a szexuális tisztaság hatásai, In: Boldogabb

családokért és ifjúságért. A családi élet válsága és a demográfiai válság okainak elemzése. Balásházy–Major–

Farkas (szerk.), L’Harmattan Kiadó, 2018, 311–342.

Muzslai Gábor – Muzslainé Nagy Etelka, A szabad szex okai és következményei, és a szexuális tisztaság

hatásai, In: Boldogabb családokért és ifjúságért. A családi élet válsága és a demográfiai válság okainak

elemzése. Balásházy–Major–Farkas (szerk.), L’Harmattan Kiadó, 2018, 311–342

https://hu.wikipedia.org/wiki/Országok_termékenységi_ráta_szerinti_listája (Letöltés ideje: 2019. 07. 10.)

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 15 https://www.ecssz.eu

gyakorlattá váltják. Ezzel szemben Európában, és Magyarországon a kereszténység kultúrává

alacsonyodott le, ami sok esetben kimerül a vasárnapi templomba járással, az ünnepkörök

megtartásával, de hiányzik belőle az ideológiai meggyőződés, és az ebből következő

következetes életvitel. Hit és ideológiai meggyőződés nélkül a vallás nem vonzó. „Minden

vallás egyforma: alapvetően nem más, mint merő bűntudat, csak más ünnepekkel.” (Cathy

Ladman)

1. ábra Magyar népesség vallási, felekezeti megoszlása 1930–2011 között

Látható az 1. ábrán, hogy az ország nagyobb része kereszténynek tartja magát. Több mint 5

millió ember! Ez óriási lehetőség lehetne, hogy megváltoztassa a nemzet házassághoz,

családhoz való viszonyulását. Ha valóban több, mint 5 millió keresztény van az országban,

akkor ez kritikus tömegként kellene, hogy megjelenjen, és azokat a produktumokat,

eredményeket kellene, hogy felmutassa, amelyek a keresztény hit természetes velejárói. Ha ez

az 5 millió ember valóban követné Krisztus tanításait, akkor nem küzdenénk a jelenlegi

demográfiai, és egyéb problémákkal.

A nemzet számára a megoldás sokkal inkább lelki szintű, mint politikai vagy gazdasági.

A magyar Alkotmány kimondja: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga

van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti

meg.”

Ennek ellenére naponta 100 magzat esik áldozatul az abortusznak. Azt látjuk, hogy hiába

vették bele az Alkotmányba a magzat védelmét, mégis megölhetik őket. Ez az állam részéről

egy adóság a megszületendő gyermekek felé.

Másrészről az egyház adóságát is látjuk, mivel hagyta a hitet kultúrává lealacsonyodni

azáltal, hogy sok esetben a közösségeikben nem hiteles, nem követendő módon tanítják a

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 16 https://www.ecssz.eu

keresztény értékrendet. A templomok karbantartása, a rendszer fenntartása van leginkább

fókuszban, az egyénnel való törődés, és az egészséges, tiszta tanítás helyett. Tisztelet azon

kivételeknek, akik lelkiismeretesen próbálják betölteni szolgálatukat/hivatásukat.

Tanulmányunk e szavai keménynek tűnhetnek, de minden munkának, így az egyház lelki

munkájának is a mutatója az elért eredmény.

A lelki oldalért az egyháznak sokkal többet kellene tennie – nem inkvizíciós eljárásokra

gondolunk! A jézusi hozzáállás a teljesség igénye nélkül ezeket jelentheti: az embereket a

maguk környezetében felkeresni, együtt lenni velük, nem az egyház érdekeiért, hanem

szeretetből foglalkozni velük, azonosulni a problémáikkal, határozott, bátor kiállást tanúsítani

a Biblia szavai mellett hiteles módon, valódi válaszokat adni, feltétel nélkül szeretni, stb. Ezek

segíthetnek a lelki oldal helyreállásában, ami egyben az abortuszok számának csökkenését, és

sokkal több gyermek megszületését is eredményezné.

Javasoljuk az egyházak állami támogatását újragondolni. Egy egyház elvileg nem

felelősségre vonható, mert független szerv. Munkájának eredménye elvileg szintén nem

mérhető, hiszen az emberek élete folyamatosan változik. Ennek ellenére, amire támogatást kap

az egyház a kormánytól, azokon a területeken fontos lenne az elszámoltathatóság. Ha egy orvos

nem végzi jól a munkáját, akkor megvonják az engedélyét, ugyanígy az egyházakban a hívek

közt is mérni kellene a szabados szexualitás mértékét, a házasságkötések arányát, a válások

arányát, a gyermekvállalások gyakoriságát, és ha anonim módon lehetséges, akkor az

abortuszok gyakoriságát. Ezeknek függvényében kaphatna az adott egyház további támogatást

az állam részéről.

Az egyház és az állam közti kapcsolat mindig érzékeny kérdés, de ezen a területen szükséges

egy olyan ügymenet kidolgozása, amelynek az a célja, hogy azok az egyházak kapjanak jelentős

pénzügyi állami támogatást, amelyek a családügyi, és a demográfiai területeken pozitív

változásokat tudnak felmutatni. Ezt azért javasoljuk, mert tapasztalatunk szerint az egyházi

közösségeknél is egyre több az élettársi kapcsolat, a válás, az újraházasodás, és az ebből születő

mozaik családok, ahol további sérült gyermekek növekednek fel. A kormánynak ez a fajta

hozzáállása motiváció lehetne az egyházak részére, hogy a családokkal kiemelten

foglalkozzanak.

A kibertérben található destruktív adatforgalom ügyében a kormánynak szükséges

radikális lépéseket tennie. Az interneten megtalálható pornó oldalak, agresszív játékok, és

szexuális vágykeltő reklámok betiltása vagy szabályozása sürgető lenne. Ezt, ahogy látjuk, már

sok országban megtették, Kínában, Izraelben, afrikai, és muszlim országokban. Angliában

2017-től arra kötelezik a pornóoldalakat, hogy minden látogatójuk esetében ellenőrizzék az

életkort. Ezt a bankkártya szám megadásával teszik meg, nem csak azzal, hogy az életkorukat

megjelölik. Amely weboldal ezt elmulasztja, 250 ezer fontig terjedő bírságot kaphat. „A

pornográfiaellenes küzdelmet lehet ókonzervatív alakok idejétmúlt törekvéseiként, a szólás és

önkifejezés szabadsága elleni bigott harcként feltüntetni. És lehet azt mondani, amire a

köztiszteletben álló amerikai szociálpszichológus, Philip Zimbardo figyelmeztet: félő, hogy a

most felnövő nemzedék fiait tönkreteszi a magány, az online játék és a pornó. Vagy pedig arra

a következtetésre jut, mint a feminizmus egyes képviselői: a pornográfia a prostitúció

előszobája, ezért, ha erkölcsi alapon nem is, legalább emberjogi, társadalmi okokból

szigorúbban kellene szabályozni.” Mi is követhetnénk azoknak a nyugati típusú

demokráciáknak a törekvéseit, akik erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a pornográfiától

megóvják a fiatalokat. Amikor Angliában David Cameron bejelentette, hogy kötelezni fogja az

internetszolgáltatókat, hogy blokkolják a pornográf tartalmakat, és csak azoknak az

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 17 https://www.ecssz.eu

előfizetőknek oldják fel, akik kimondottan kérik, akkor ennek hatására az internetezőknek több

mint a fele nem kérte a blokk feloldását.

Javasoljuk, hogy minél hamarabb tegye meg a kormány azokat a szükséges lépéseket,

amelyekkel betiltja a pornó oldalak, agresszív játékok, és vágyfokozó reklámok

használatát azzal a céllal, hogy egy egészséges nemzedék növekedhessen fel, és megóvja a

szenvedélybetegségtől azokat, akik ezeket az oldalakat használnák. Ugyanakkor a

házassági intimitás rombolását is megfékezhetné ezáltal.

Miért is adtuk írásunknak az Új Nemzedék címet?

Új nemzedék alatt értjük azokat, akiknek meg kell születniük, hogy a nemzet

fennmaradhasson, hogy az időseknek ne kelljen félniük a létbizonytalanságtól, mert ez a

generáció ki fogja termelni a nyugdíjukat, és akiknek továbbadhatjuk a keresztény értékeket.

Ezen túlmutatva szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy ahhoz, hogy ők megszülethessenek,

nekünk kell új generációvá válnunk a gondolkodásunkban, az életvitelünkben, a

hozzáállásunkban, és a felelősségvállalásunkban. Egy egykori példabeszéd szerint régi, kopott

posztóhoz nem varrunk újat, mert az új a régi ruhát még tovább szakítja.

Tehát új ruhára van

szükség, nem a régi foltozására. Javaslatainkkal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a nemzet

lelki élete megtisztuljon, és megújuljon.

Javaslataink összegezve

- Fontos az olyan civil szervezetek kiemelt állami támogatása, amelyek kiscsoportos

foglalkozások révén közvetlen személyes pozitív hatást gyakorolnak a házasságokra és a

családokra.

- A 2=1 Házas misszió szolgálata nemzetközi szinten 2,5 millió házaspárt ért el 30 év alatt.

Magyarországon is mérhető eredményeket mutat fel. Javasoljuk ennek a munkának a

támogatását, hogy még hatékonyabb lehessen az egész ország részére.

- Javasoljuk, hogy a gyermekvédelmi törvény kiterjedjen azokra az esetekre is, ahol a

gyermeket homoszexuális/leszbikus párok nevelik, és ezzel természetellenes életmintákat

adnak át, amellyel a gyermek akarata ellenére lelki válságba, és identitászavarba juthat.

- Javasoljuk az élettársi kapcsolatokban élők támogatásának újragondolását azzal a céllal, hogy

motiváljuk őket a házastársi elköteleződésre, hogy a fizikai, lelki és szellemi káros

következményektől megóvjuk a felnövekvő nemzedéket, és a demográfiai csökkenés ezáltal

is kisebb mértékű legyen.

- Javasoljuk az egyházak állami támogatásának újragondolását. Azok az egyházak kapjanak

jelentős pénzügyi állami támogatást, amelyek a szabados szexualitás visszaszorítása, a jó

házasságok kialakulásának, és fennmaradásának elősegítése, vagy másként fogalmazva a

családügyi és a demográfiai területeken határozott pozitív változásokat tudnak felmutatni.

- Javasoljuk, hogy minél hamarabb tegye meg a kormány azokat a szükséges lépéseket,

amelyekkel betiltja a pornó oldalak, agresszív játékok és vágyfokozó reklámok használatát,

azzal a céllal, hogy egy egészséges nemzedék növekedhessen fel, és megóvja a

Szőnyi Szilárd, Nem szégyen tanulni Izraeltől: így lehet korlátozni az online pornót! Válasz.hu, 2016.11.17.

http://valasz.hu/vilag/nem-szegyen-tanulni-izraeltol-igy-lehet-korlatozni-az-online-pornot-121369

(Letöltés ideje: 2019. 07. 03.)

Lk.5:35

Európai Családtudományi Szemle Muzslai Gábor és Etelka • Új generáció

IV. évf. 2021/3 18 https://www.ecssz.eu

szenvedélybetegségtől azokat, akik ezeket az oldalakat használnák. Ugyanakkor a házassági

intimitás rombolását is megfékezhetné ezáltal.

- Szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy ahhoz, hogy a gyermekek megszülethessenek,

nekünk kell új generációvá válnunk a gondolkodásunkban, az életvitelünkben, a

hozzáállásunkban, a felelősségvállalásunkban. Ha ez a változás a magát kereszténynek

nevező több mint 5 millió ember életében megtörténne, az biztosan jótékony hatással lenne

azok életére is, akik magukat nem nevezik kereszténynek.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 19 https://www.ecssz.eu

A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

Nagy Péter

Az alábbiakban összefoglaló áttekintést nyújtok a Katolikus Egyház Pécsi

Egyházmegyéjében a családi életre nevelés terén folyó tevékenységről. Röviden bemutatom a

különböző életkorú és életállapotú csoportok számára összeállított program tartalmát és

összegzem a 7 éve elkezdett munka eddigi tapasztalatait.

Előzmények

1993-ban egy pécsi általános iskolában tanítottam rajz és műalkotás elemzést, ami egyike

azon tantárgyaknak, ami sok lehetőséget kínál kötetlen beszélgetésekre, ahol a gyerekek

elmondják véleményüket, gondolataikat, beszélhetnek érzéseikről, problémáikról. A

szaktanteremben – ahol többnyire az egész napot töltöttem – a beszélgetések már az óraközi

szünetekben elkezdődtek, így a tanórák már eleve oldott légkörben indultak, ami többnyire az

óra végéig meg is maradt. Gyakran előfordult, hogy azok a tanulók vagy osztályok, akik a

kötetlen beszélgetésekben a legközlékenyebbek, legnyitottabbak voltak, emellett pedig

leginkább együttműködők a tanórán, a kollégák tapasztalata szerint kezelhetetlennek vagy

legalábbis problémás magaviseletűnek számítottak.

Ekkor fogalmazódott meg bennem először, hogy oktatási rendszerünkben a szükségesnél

jóval kevesebb idő jut a személyes ember-ember kapcsolatra, és hiányzik valamiféle „életre

nevelés”. Ekkor azonban még nem volt elképzelésem arra vonatkozóan, hogy miként lehetne

ezen változtatni, mint ahogy arra sem, hogy az egyéb tantárgyak esetében is megvalósítható-e

valamiféle együttműködésre hangoló program.

Másfél évtizeddel később vettem részt a Sapientia Egyetem Családtudományi Intézetének

szervezésében Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes vezetésével egy Családi Életre Nevelés-képzésen,

ami választ adott sok, korábban nyitva maradt kérdésre. Ezt követően elvégeztem az etikatanári

szakot.

2010-ben felkérést kaptam az iskolám igazgatójától, hogy az osztályfőnökök munkáját

támogatandó állítsak össze egy programot, ami segítséget nyújthat az oktatás hatékonyságának

növelésében és a magatartási problémák kezelésében. A munka során elkerülhetetlenné vált,

hogy felmenő rendszerben valami hasonlót kidolgozzak – az intézmény kollégiumában lakó –

középiskolás diákok számára, később pedig felmerült az egyetemisták megszólításának igénye

is. A programok elindítását követő negyedik évben Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök

úr kérésére a programot valamennyi egyházmegyei fenntartású oktatási intézményre

kiterjesztettük, és azóta is bővítjük.

Nagy Péter pedagógus, a Pécsi Egyházmegye Családi Életre Nevelés és Életstratégia Programjának vezetője

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 20 https://www.ecssz.eu

Problémafelvetés

Az oktatási intézményekbe kerülő gyermekek egyre nagyobb számban érkeznek alapvető

szocializációs és a személyiségüket érintő hiányosságokkal, amelyek különböző mértékben

ugyan, de megnehezítik az alaptantervben előírt és az életkor alapján elvárható tanulmányi szint

teljesítését. A verbális kommunikáció, a közösségben való alkalmazkodás, a konfliktusok

kezelése, a koncentráció, a vágyak késleltetése, az önfegyelem, mások és a szabályok

tiszteletben tartása, az empátia stb. terén jelentkező problémák, hiányosságok kezelése sok időt

és jelentős személyi kapacitást köt le. Ez egyrészt csökkenti a – pedagógus és a többi tanuló

mellett – a gyermek saját teljesítményét, másrészt jelentősen megnehezíti a másokhoz fűződő

emberi kapcsolatok kialakítását, sok esetben pedig terheli az intézmény kapcsolati légkörét is.

Az okok részletes feltárása külön tanulmányt igényelne, hiszen nem lehet figyelmen kívül

hagyni a különböző társadalmi, gazdasági, szociális, egészségügyi és egyéb szempontokat,

ugyanakkor a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a felmerülő problémák hátterében egyre

többször és egyre nyilvánvalóbban a házasságok és a család működésképtelensége áll. A

felszínes személyes kapcsolatok, az elköteleződés, valamint a jól definiált értékek hiánya, a

családi szerepek koordinálatlansága, a felelősség áthárítása és az anyagiasság sokszor minden

más szempontot felülíró egyeduralma a személyiség legfontosabb alapigényeit hagyja

figyelmen kívül: a szeretetkapcsolatban levést és az egyediséget, mint értéket.

Az elmúlt évtizedek különböző társadalmi folyamatai és hatásai komoly nyomással

nehezednek a családokra. A munkavállalási szokások és lehetőségek megváltozásából adódó

nehézségek, az individualizáció, az értékek relativizálódása, valamint a szülők egymás közti

viszonyában fellelhető magánéleti rendezetlenségek miatt egyre több gyermek kényszerül

nélkülözni hosszabb-rövidebb időre egyik vagy másik – nem ritkán mindkét – szülő fizikai,

érzelmi jelenlétét, figyelmét. A gyermekek veleszületett alapigénye, hogy „foglalkozzanak

vele, figyeljenek rá” így sok esetben kielégítetlen marad, ezért mindent el fognak követni, hogy

ezt pótolva magukra irányítsák a figyelmet.

Családi környezetben, személyre szabottan ez még jól kezelhető (lenne), mégis sok szülő a

neveléssel kapcsolatos tennivalókat másoktól várja el. Márpedig az oktatási intézmények

lehetőségei e téren sokkal korlátozottabbak annak ellenére is, hogy emberileg és módszertanilag

is komoly törekvések vannak rá. A másokkal nehezen együttműködő, folyamatosan személyes

törődést igénylő gyermek az iskolába kerülésével – ahol egy osztályban akár 25–28 tanuló is

lehet – minden, az oktatási rendszerben érintett többi résztvevő életére komoly hatással lesz,

amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A családi háttér hiányosságai miatt hátránnyal érkező

gyermek elvárja, de nem minden esetben tudja megkapni a személyes – szülői minőségű –

törődést, az osztálytársak és szüleik jogosan várják az intézmény által ígért és egyébként

elérhető oktatási színvonalat, a pedagógusok pedig szeretnének megfelelni mind a tanügyi,

mind az önmagukkal szemben támasztott szakmai és minőségi elvárásoknak. Nem utolsó

sorban pedig a fenntartók és az intézményvezetők – a megkerülhetetlen szakmai és

adminisztratív elvárásoknak való megfelelés mellett – szeretnék biztosítani a mindenki számára

nélkülözhetetlen kedvező légkört.

A problémák egy része tantárgypedagógia módszerekkel némiképp korrigálható, egy ponton

túlmenően azonban megkerülhetetlenné válik külön nevelési program beiktatása, így

elkerülhetetlen, hogy az oktatási intézményekben a mostaninál nagyobb figyelmet fordítsunk a

nevelésre – annak ellenére is, hogy a szülők ez irányú felelősségét egyetlen intézmény sem

vállalhatja magára.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 21 https://www.ecssz.eu

Célok meghatározása

A Családi Életre Nevelés és Életstratégia Program célja, hogy a szülők, családok szerepét

támogatva és erősítve – szükség esetén pedig pótolva – segítséget nyújtson a megfelelő

szocializációs és kommunikációs képességek, készségek kialakításában, elmélyítésében,

amelyek nélkülözhetetlenek az intézményi struktúrában zajló oktatásban, később pedig a

különböző társadalmi együttműködésben.

Ezek a képzési területek a tantárgyak oktatásában eddig többnyire közvetett módon voltak

jelen – általában módszertani elemként –, ám az utóbbi években sajnos – az alapok hiánya miatt

– ez már nem tekinthető elegendőnek.

A nevelés – mint értékrend átadás – kérdése azonban óhatatlanul szükségessé teszi az érték

fogalmának tisztázását. Az elmúlt évtizedek hiányos – legtöbbször hiányzó – világnézeti,

filozófiai, teológiai, etikai nevelésének következményeként meghatározóvá vált a materiális

szemlélet. Az egzisztenciális biztonságra épített magánélet azonban nem elégíti ki az ember

egyik legfontosabb alapigényét, a szeretetkapcsolat utáni vágyát, és nem tud megfelelő

segítséget nyújtani kritikus élethelyzetekben. Súlyos mulasztás lenne tehát, ha pont ezekre nem

készítenénk fel gyermekeinket.

A személyiséget érintő legfontosabb kérdések körüljárása, különböző életstratégiák

megismertetése elengedhetetlenül fontos a következő generációk számára, ha a szakmai

hivatásra való magas szintű felkészítés mellett a magánéleti boldoguláshoz, a tartós,

kiegyensúlyozott párkapcsolat kialakításához is segítséget szeretnénk nyújtani. Ezek

megvalósítása ugyanis sok esetben egészen más logika alapján történik, felépítésük nem a

materiális dolgok természete szerint zajlik, éppen ezért egészen más stratégiát és

személyiségjegyeket igényelnek. E módszerek, technikák megismerhetők, taníthatók,

tudatosításuk – a személyiséget formáló hatásuk révén – lehetővé teszi, hogy a gyermekek,

fiatalok megértsék, vagy legalább felismerjék a bennük zajló folyamatokat, és ezáltal – valamint

a szabadságukból adódóan – nagyobb esélyük legyen választásra, jó döntések meghozatalára.

A diákok számára meghirdetett iskolai programokkal párhuzamosan szükség van a felnőttek

– szülők – korosztályát célzó programokra is, akik sok esetben szívesen is fogadják a

gyermekneveléssel kapcsolatos megerősítést, ha az nem a személyes problémákon keresztül,

hanem általánosságban szólítja meg őket. A családi élettel vagy párkapcsolattal összefüggő –

de még szakember segítségét nem igénylő – problémák felszínre hozására, megbeszélésére

komoly segítséget jelenthetnek a szülői klubok, előadások.

Az oktatás-nevelés terén egyértelműen meglévő női dominancia egyelőre nem látszik

megváltoztathatónak, ugyanakkor a fiúk szocializációja szempontjából nagy szükség lenne az

apai jelenlét megerősítésére a családban, a férfi pedagógusok számának növelésére pedig a

tantestületekben. A különböző tematikus programok – fiú tanulók számára meghirdetett, a férfi

identitást felépítő és megerősítő Fiú-nap, valamint az apák számára meghirdetett szülői

értekezletek – jó alkalmat kínálhatnak arra, hogy a gyereknevelésről és az apának a gyermek

életében betöltött, mással nem helyettesíthető szerepről is szó essék.

A családi életre való felkészülés szempontjából fontos az egyetemisták, fiatal felnőttek

megszólítása is. A párválasztással kapcsolatos dilemmák – mint pl. az elköteleződéstől való

túlzott félelem – sokszor nem életszerű, az ember antropológiájától idegen elgondolásokon,

téveszméken alapulnak. Programunk célja, hogy nyilvánosan meghirdetett előadásokkal,

működő házasságok bemutatásával és megküzdött élethelyzetekről szóló személyes

tanúságtételekkel tágabbra nyissuk a házasságról, családról alkotott kép horizontját, és a pozitív

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 22 https://www.ecssz.eu

mintákat nélkülöző vagy negatív személyes tapasztalatokkal érkező fiataloknak alternatívákat

mutassunk.

A Családi Életre Nevelés és Életstratégia Program ismertetése

Az általános iskolák felső tagozatos diákjai számára összeállított program körkörösen, évről-

évre visszatérő alaptémákra épül:

1. Első közösségi élmény – a család

2. Önismeret – ki vagyok én?

3. Családon kívüli közösségek – szabályok jelentősége

4. Értékes élet – mik a céljaim?

5. Alapvető értékek

Az alaptémákat minden évben más tartalommal és változatos módszertani feldolgozásban

beszéljük meg az alábbi gondolatmenet alapján:

Témakör

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

Első közösségi

élmény

– a család

Mi a család?

– szerepek

a családban

Ahány család,

annyiféle

kommunikáció

alapjai –

helyzetgyakorlat

Milyen

családban

szeretnék élni?

Önismeret

– ki vagyok

én?

Tulajdonsága-

– kitől

örököltem?

Családban

tanult

viselkedés

Konfliktusok

a családban

– a vitatkozás

szabályai

Milyen

emberré

szeretnék

válni?

Családon

kívüli

közösségek

A közösség

fogalma

– családon

kívüli

közösségek;

A szabályok

jelentősége

Helyem az

osztályban –

szabályalkotás a

gyakorlatban

Önkritika és

példaképek –

„Csodapatika”

Idegen

környezetben

– divat és

etikett;

készülés

a szóbeli

felvételire

Értékes élet

– mik

a céljaim?

A tanulás

Értékes vagy!

A gondolkodás

szemüvegei

– döntéshozatali

szempontok

Felkészülés a

párkapcsolatra

– együttjárás

és szerelem

Alapvető

értékek

A barátság

fogalma

és szabályai

A bizalom –

kiben bízhatok?

Média és

közösségi

oldalak

Alkotmányozás

és vitanap –

a vitatkozás

szabályainak

gyakorlati

feldolgozása

Az önuralom

– mi kell

ahhoz, hogy

azzá lehessek,

amivé válni

szeretnék?

A program tematikája a gyermekekben is meglévő – szülői háttértől, intézményfenntartói

szándéktól és egyéb elvárásoktól független –, a vágyakozás szintjén (még

) megfogalmazódó

Sajnos azonban e téren is érzékelhető egyfajta individualizálódás, a kapcsolatoktól a tárgyak, a másik személy

felől a dolgok felé fordulás.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 23 https://www.ecssz.eu

alapigényekből indul ki. Ilyen pl. a szeretetkapcsolatban levés és az egyediség megélése, vagy

a szabadság és az elismerés utáni vágy, a személyünkhöz való viszonyulással kapcsolatos

elvárások stb. Ezek megfogalmazása, tudatosítása teremti meg azt a kommunikációs közeget

és alaphangulatot, amihez mindenki könnyen tud csatlakozni, hiszen ezekben egyformák

vagyunk.

A közösségi élmény megteremtése mellett kiemelten fontos szerepet kap a gyermekek

megszólalási lehetősége, amikor elmondhatják az adott témával kapcsolatos élményeiket,

tapasztalatikat, problémáikat. Egymás meghallgatása erősíti a közösséggé alakulást, a másik

ember személyiségében rejlő gazdagság és egyediség megtapasztalását. Ezekben a

beszélgetésekben fontos törekvés, hogy ne legyen minősítés, hiszen elsődleges cél a diákok

belső világának felszínre hozatala, megismerése, a bennük lévő érzések, gondolatok

megfogalmazása.

Elengedhetetlenül fontos a bizalmi légkör megteremtése, amiben gyakran előnyt jelent, hogy

külsősként

– egyházmegyei emberként – és nem a tantestület részeként vagyok jelen az

órákon. A gyermekek elfogulatlan és előítélet nélküli megszólítása gyakran hoz felszínre a

tanító kollégák számára is új információkat. A családórákat követő konzultáció az

osztályfőnökökkel gyakran segít a felmerülő problémák megvitatásában, a megoldások

keresésében, aminek különösen akkor van nagy jelentősége, ha a szülőkkel való együttműködés

akadályokba ütközik.

A program jelenleg 8 egyházmegyei és 1 rendi fenntartású intézményben fut. Az

időbeosztása során fontos törekvés, hogy lehetőség szerint minden osztályban tanévenként

legalább 5 alkalommal találkozzunk a diákokkal. A pontos menetrend kialakítása az

intézményvezetőkkel történő előzetes egyeztetés alapján történik. Az ő együttműködésük

elengedhetetlenül fontos része a programnak, hiszen a már kialakított órarendbe való beillesztés

gyakran komoly átszervezéseket igényel. A program általános elfogadottságát jól mutatja, hogy

az elmúlt 5 tanévben erre – valamint tanterem hiányra, a tanító kollégák munkarendjének

átszervezésére – való hivatkozással még nem maradt el foglalkozás.

Fiú-nap

Az eredetileg 7–8. osztályos fiúk számára összeállított program célja a serdülőkorba lépő

fiúk felvilágosítása a férfilétről. Összeállításának közvetlen oka az oktatási intézmények,

elsősorban pedig az osztályfőnökök részéről felmerülő igény, de a program egyre több

intézménybe való meghívása már a szülők közreműködésének köszönhető. A serdülőkorba lépő

fiúk körüli problémák hátterében leggyakrabban előforduló okok:

1. a férfiak (apák) eltűnése a családokból,

2. a férfiak eltűnése az oktató-nevelő munkából,

3. megfelelő közösségek hiányában a férfi jelenlét hiányával párhuzamosan

megjelenő női dominancia a fiúk környezetében,

4. a tradicionális férfiszerepek antagonistáinak túlreprezentálása a médiában és a

szórakoztatóiparban,

Természetesen ennek megvannak a hátrányai is, ugyanakkor egy-egy érzékeny témára való rányitás jó alkalmat

is adhat olyan beszélgetésekre, amit a „beavatottak” pont a helyzetből adódó nehézségek miatt esetleg túlzott

óvatossággal elkerülnek. A programnak és a benne szereplőknek ugyanakkor nyitottnak kell lenniük az ilyen

helyzetekre is, mert pontosan az elakadások és feldolgozatlan élmények lehetnek hátráltatói a

személyiségfejlődésnek és szocializációnak.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 24 https://www.ecssz.eu

5. a személytelen szexualitás – pornográfia – megjelenítésének minden korábbinál

szélesebb körű elterjedése és elérhetősége.

A program összeállításának alapjául Richard Rohr: A férfi útja II.

c. könyv egyik gondolata

szolgál, ami több kultúrát, hagyományt és írásos emléket figyelembe véve négy – általánosan

fellehető – férfi archetípust állít fel. Ebből kiindulva és erre ráépítve jelennek meg a – többnyire

– saját kultúránkból és történelmünkből, valamint a hétköznapi életből vett példák. E program

során a férfivá válásnak elsődlegesen nem a biológiai, sokkal inkább a személyiségi–lelki

vonulatait helyezzük előtérbe. A fiú/férfi/apa személyiségfejlődés ívét már a 11–13 éves fiúk

nagyon pontosan képesek megfogalmazni.

A fiúknak meghirdetett programra évek óta folyamatosan növekvő érdeklődés mutatkozik.

Híre mára eljutott az egyházmegye intézményein túlra is, ugyanis – szülők, pedagógusok vagy

intézményvezetők részéről – egyre több meghívás érkezik nem egyházmegyei, vagy nem rendi

fenntartásban működő oktatási intézményekből is.

Életstratégia Program

Ez a program a Családi Életre Nevelés Program továbbfejlesztett változataként középiskolás

diákok számára készült. A névválasztásnál fontos szempont volt, hogy egyrészt elkülönüljön

az általános iskolásoknak szánt programtól, másrészt tömören fejezze ki, hogy ez esetben már

sokkal szélesebb körű tájékoztatásról, a magánélet leglényegesebb területeit érintő stratégiáról

van szó, amelyek az alábbi nagy csoportokba sorolhatók:

a nézeteltérések (mint az emberi kapcsolatok természetes velejárója) és a kommunikáció

jelentősége;

• szakmai előmenetelt segítő kommunikációs gyakorlatok;

• alapfogalmak tisztázása: pl. ember, élet, szabadság;

• a szabadság fogalma és értelmezése;

• a szabadságból fakadó döntéskényszer és a következmények összefüggése;

• a döntéshozatal központjai és folyamata;

• a döntéshozatal stratégiai lépései;

• szerelem és kommunikáció;

• szerelem és szexualitás;

• a korai szexualitás következményei;

• egyebek.

Az Életstratégia Program jelenleg 11 egyházmegyei és 2 rendi fenntartású középiskolában

fut, de a CSÉN Programhoz hasonlóan rendszeresen érkeznek meghívások más fenntartók által

üzemeltetett intézményekből is, miközben egyértelmű, hogy a program a zsidó-keresztény

értékrend mellett elkötelezett. A program fogadtatása a diákok részéről – fenntartótól

függetlenül – egyértelműen pozitív.

Párkapcsolati Műhely

Párkapcsolat terén – az elmúlt 6 év tapasztalata alapján – az egyetemista korosztályra 2 dolog

jellemző: bizonytalanság és tanácstalanság, miközben továbbra is megvan bennük a vágy a

Ursus Libris Bp., 2001, 2010-es utánnyomás

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 25 https://www.ecssz.eu

kizárólagosságra és egy jó társra. Jóllehet az elköteleződés nélküli együttélési formák és a

szexuális aktivitás általánossá vált, a fiatalok többnyire nélkülözik a párkapcsolat tartósságát

előmozdító kommunikációs technikák és megküzdési stratégiák ismeretét.

Ennek hátterében a stabil családok és a szocializációs tapasztalat hiánya egyértelműen

kimutatható. Az elmúlt évtizedekben felnőtt két generáció számára már nem jelentett gondot a

nem elképzeléseik szerinti házastársi kapcsolatok felszámolása és új – akár elköteleződés

nélküli – kapcsolat kialakítása. A nem vagy rosszul működő szülői kapcsolatokban felnőtt

fiatalokban sok esetben a konfliktusokhoz legtöbbször kudarc és tehetetlenség érzése társul, és

hiányoznak az eredményes megküzdéshez szükséges megoldási stratégiák.

A válásokkal együtt az élettapasztalat átadásának szokása is legtöbbször megszakadt.

Részben, mert nincs mit átadni – hiszen sok esetben inkább felejteni szeretnének a szülők –,

részben meg azért, mert azok a közösségi fórumok, ahol ez magától értetődően megtörtént vagy

megtörténhetett, a fokozatosan individualizálódó társadalomban megszűntek.

Elmondható, hogy mostanáig már a 3. generáció nő fel – jobb híján – pusztán saját

tapasztalati tájékozódás alapján. Jól kifejezik ezt a folyamatot egy 3 gyermekes édesapa szavai:

„Máig rejtély számomra, hogy apám mi alapján élte, éli az életét és milyen rendezőelvek

mentén hozta a – családunk egészét érintő – legfontosabb kérdésekben a döntéseket.” Az

elbizonytalanodás gyakran vezet új, egyéni utak kereséséhez, amelyek kiválasztása inkább

véletlenszerű, mint tudatos, és amelyeknek eredménye ennek megfelelően inkább nevezhető

kudarcnak, mint sikernek.

A Párkapcsolati Műhely a házasság minőségét alapvetően meghatározó rendezőelvek

bemutatásával és gyakorlati tanácsadással kíván segítséget nyújtani, évtizedeken át működő

házasságok személyes tapasztalatait, a buktatók elkerülését vagy a nehézségek sikeres

megküzdését bemutatva.

A program lebonyolítása során különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne keltsünk illúziót,

vagy ne támasszunk életidegen elvárásokat a házassággal szemben, továbbá, hogy ne csupán

elméleti, hanem gyakorlati tanácsokat is adjunk. Fontosnak tartjuk érzékeltetni, hogy az elvi

megfogalmazások sokféleképpen valósulhatnak meg a gyakorlatban, és többféle megoldás is

eredményre vezethet. Az időről időre meghívott házaspárok saját életpéldájuk bemutatásával

teszik ezt személyessé. A megszólíthatóság és a személyes kérdésekre a válasz megtalálásához

nyújtott segítség szintén fontos része a programnak.

Párkapcsolat felsőfokon

Az elmúlt két esztendőben a Házasság Hetéhez kapcsolódóan közösen indított előadás-

sorozatot a Kosztolányi Dezső Céltársulás és a Pécsi Székesegyház Nagycsaládosok Egyesülete

a Pécsi Tudományegyetem hallgatói számára, ami 3 nyitott előadást és egy szakértői fórumot

tartalmazott. Ez utóbbin a szakértők meghallgatását követően személyes kérdéseket lehetett

feltenni a meghívott vendégeknek. Az előadások szervezése során különös figyelmet

fordítottunk az egyetemisták időbeosztására.

Az előadások témája:

1. A párkapcsolatra való egyéni felkészülési lehetőségek felvázolása.

2. A felelősségteljes párkapcsolat lényegét érintő kérdések (kommunikáció és

konfliktusok rendezése, férfi–női különbség).

3. A házassággal kapcsolatos téveszmék.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 26 https://www.ecssz.eu

A fórumon első évben a házassággal, a családdal, az ember személyiségével foglalkozó

szakértők (pszichiáter, családterapeuta, pszicho-dráma vezető, ügyvéd, egyetemi lelkész)

véleményét hallgattuk meg a házasságban előforduló leggyakoribb problémákról, a második

évben pedig évtizedek óta házasságban élő, többgyermekes házaspárok beszéltek a család és a

szakmai karrier összeegyeztethetőségének általuk megélt módjairól.

Az elméleti előadást jól demonstráló, valós élethelyzetből vett személyes példák, valamint a

szekértők által elmondottak sok tekintetben mutattak átfedést, ami kölcsönösen megerősítette

az elhangzottakat. A programot mindkét évben nagy érdeklődés kísérte.

Holnapformáló

A Családi Életre Nevelés programmal kapcsolatba kerülő kollégák, tanárok, nevelők

véleménye megegyezik abban, hogy a gyermekekkel való foglalkozás hatékonyságát jelentősen

növelné, ha azt a szülők és a családi környezet is támogatná. Ellenkező esetben ugyanis akár a

hét első két tanítási napja is rámehet, mire a hétvége után a gyermek ismét felveszi a hatékony

oktatáshoz szükséges fordulatszámot, betartja a házirendet stb., vagyis alkalmassá válik a

közösségben való tanulásra. Az intézményvezetők és az osztályfőnökök határozott kérésére

kezdtük összeállítani szülők számára azt a programot, aminek a Holnapformáló címet adtuk.

A Holnapformáló összeállításának másik oka, hogy a Baranya Megyei Rendőr-

főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által végzett, szülőknek szóló bűnmegelőzési

tanácsadások csupán a már elkövetett kihágások büntetőjogi következményeit ismertetik,

miközben a családon belüli megelőzés lehetőségeiről sajnálatos módon nem sok szót ejtenek.

A két oldalról felmerülő igény vetette fel a két program összekapcsolásának lehetőségét,

amit Fekete Rita alezredes asszonnyal, a bűnmegelőzési csoport előadójával közösen

alakítottunk ki. Ennek eredményeként már több iskolában hangzott el a Holnapformáló,

amelynek 5 előadása minden esetben 2 jól elkülönülő részből áll. Az előadás első felében a jól

működő családnak a személyiségre és a különböző szocializációs folyamatokra gyakorolt

hatását, a másodikban pedig az ennek hiányában kialakuló függőségeket és cselekvési

anomáliákat mutatjuk be, amik adott esetben könnyen átléphetik a büntetőtörvény által is

kifogásolható küszöböt. Vagyis a nem működő család kapcsán kialakuló szocializációs és

személyiségi hiányosságok némi idő eltolódással a társadalom egyéb színterein – pl.

egészségügy, kriminalizáció stb. – jelentenek majd megoldandó problémákat.

Az előadások témái:

1. A szabadság és büntethetőség kérdése

2. Az énkép és a függőség kialakulásának összefüggései

3. Vagyok, vagy csak látszom? – a reális és helyes önismeret hiányának veszélyei

4. Férfi–női karakterek és a családban előforduló erőszak okai, következményei

5. A férfi és a női gondolkodás különbözősége és a szexuális bűncselekmények

összefüggései

A program legfontosabb üzenete, hogy amit a szülők a gyereknevelés terén nem végeznek

el személyes szeretettel és egyénre szabott eszközökkel, azt az állam – a gyámhatóság, a

rendőrség és egyéb szervezetek által – adminisztratív módon, jogi úton, legtöbbször

személytelenül a törvény szigorával és az erőszakszervezetek segítségével fogja számonkérni.

A bűnössé vagy áldozattá válás elkerülésének leghatékonyabb megelőzési módja a jól működő

házasság és család.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 27 https://www.ecssz.eu

A családi életre nevelés program megvalósításának személyi feltételei

A családi életre nevelés program iskolai bevezetése kapcsán több szempontot is alaposan át

kell gondolni. Ezek egyik legfontosabbika a foglalkozást tartó személy személyiségének

kérdése, ami – meglátásom szerint – meglehetősen összetett kérdés. Mivel a családi életre

nevelés elsősorban értékrend átadásnak, sokkal inkább a személyre gyakorolt személyes

hatással hat (nevezhetjük hitelességnek is), semmint a tartalommal. Ennek megértését

jelentősen megkönnyítheti, ha azt a szempontot vesszük kiindulásnak, hogy a gyermekek nem

tehetnek arról, hogy nem kapták meg a személyiségük kialakulásához szükséges támogatást.

Nem kérhető rajtuk számon – elvárás szintjén sem –, amit nem kaptak meg, ugyanakkor pont a

Családi Életre Nevelés program vállalkozik arra, hogy e hiányosságokat pótolja. A programban

résztvevő személy feladata elsősorban tehát az, hogy lehetőséget teremtsen, és nem az, hogy

számonkérjen.

A program eredményessége szempontjából ugyanis sokkal nagyobb szükség van a gyerekek

felé való nyitottságra és empátiára, mint bármelyik szaktárgy esetében, hiszen itt nincsenek

kötelező elvárások, előírt teljesítendő szintek. Minden gyermeknek, minden osztálynak

önmagához képest kell fejlődnie, amihez elengedhetetlenül fontos, hogy az aktuális témákhoz

meg tudjuk találni az adott osztályközösség „bemeneti csatlakozási pontját”, ami

településenként, iskolánként, de akár osztályonként is jelentős eltéréseket mutathat.

gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem egységes tanmenet, csupán irányvonalak mentén lehet

haladni.

A másik fontos szempont, hogy a programot vezető személynek sokkal inkább kell szülői,

mint tanári attitűddel rendelkeznie. A családi életre nevelés során nem lehet eltekinteni attól,

hogy – amennyire csak lehet – minden pillanatban személyre szabott válaszokat adjunk a

konkrét helyzetekre. A program sikerét jelentősen befolyásolja a feltétel nélküli elfogadás, ami

megkönnyíti az adott közösség megnyílását és a programmal kapcsolatos esetleges

ellenállásának leküzdését. Amíg csak lehet, kerülni kell a nyílt fegyelmezés minden formáját,

és törekedni kell a kölcsönös együttműködés kialakítására.

A harmadik fontos szempont a flexibilitás és érzékenység. Gyakran előfordul, hogy a

tervezett programot az utolsó pillanatban vagy akár a foglalkozás során meg kell változtatni,

mert olyan aktuális kérdés merül fel, aminek megbeszélésére lehet, hogy a későbbi alkalom –

még ha terveztük is – már nem lesz ennyire alkalmas, vagy amikor egyértelművé válik, hogy a

tervezett program – valami oknál fogva – nem talál megértésre. Ilyen esetekben viszonylag

gyorsan át kell tervezni a programot és akár rögtönzéssel, akár egy másik, aktuális program

beemelésével tovább kell lépni.

Mindezeken túlmenően a program lebonyolításának eredményessége nagyban függ attól,

hogy a program vezetője milyen mértékben képes az adott célcsoportnak megfelelő

szóhasználattal, értelmi, szociális és érzelmi érettségüknek megfelelően felvezetni az adott

témát. Nagy segítséget jelentenek az előadásokat kiegészítő prezentációk, film részletek és

hanganyagok, valamint az illusztrációnak szánt irodalmi szövegrészletek, amelyeket szintén

nem minden esetben lehet mechanikusan ismételni, hiszen sok esetben több témához is

kapcsolódhatnak. Természetesen fontos, hogy a program a lebonyolítás során– a gondosan

előkészített anyagok ellenére is – a spontaneitás és élményszerűség hatását adja.

A több éves tapasztalat egyértelműen mutatja, hogy ezekben is elsősorban a családi háttérben meglévő, sokszor

igen jelentős eltérések jelentik a legfőbb okot.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 28 https://www.ecssz.eu

Saját tapasztalatok, összegzés

Mára elmondható, hogy a program fogadtatása – az oktatási intézmények fenntartójától

függetlenül – pozitív. A diákok, a szülők és a pedagógusok részéről egyaránt sok jó visszajelzés

érkezik, ami – véleményem szerint – a tartalmon kívül annak is köszönhető, hogy kiindulási

pontként azokat a közös értékeket vesszük alapul, amelyek szocializációtól függetlenül az

ember legbensőbb, vagy ha úgy tetszik, alapigényeivel összhangban vannak. Ilyenek például –

hogy csak néhányat említsünk – a szeretet, az elismerés, az értékesség és egyediség

megtapasztalása, vagy az együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló emberi kapcsolatok

utáni vágy.

Összefoglalás és javaslat

A Családi Életre Nevelés és Életstratégia Program oktatási intézményekben történő

elindítása – a visszajelzések tükrében – egyértelműen hasznosnak bizonyult. A tanulókat –

korosztálytól függetlenül – komolyan foglalkoztatják az életüket közvetlenül érintő kérdések,

ugyanakkor az oktatási intézményekben – és sajnos a családok egyre nagyobb részében – sincs,

vagy csak nagyon szűk tere van az erről való gondolkodásnak, eszmecserének.

Megnyilatkozásaik, aktivitásuk sok esetben az őket tanító pedagógusokat is meglepi, hiszen a

Családi Életre Nevelés és Életstratégia Program foglalkozásokon sokszor azok a tanulók

tanúsítanak nagyobb aktivitást és nyitottságot, akikre – a tanulmányi eredményeik alapján – az

osztályfőnökök kevésbé számítanak. Vagyis a szocializáció, a kommunikáció, az érzelmi

intelligencia és általában az emberi kapcsolatok terén meglevő készségek nincsenek közvetlen

összefüggésben a kognitív képességekkel.

A szociálisan leszakadó térségekben működő iskolák esetében hasonló tapasztalatokról

számolhatok be. A tanulás terén különböző nehézségekkel küzdő, a korosztály alapján

elvárható teljesítményektől elmaradó tanulók esetében is a Családi Életre Nevelés során

felmerülő témák kapcsolódási pontot – mintegy hidat – képeznek a személyes élethelyzet és az

oktatási rendszer által nyújtott továbblépési lehetőségek felismerése között. Ezeken a

területeken kiemelten fontos, hogy tanulási képességeket segítő, fejlesztő és motiváló

elemekkel egészítsük ki a programot.

A középiskolákban az Életstratégia Programot olyan alapvető összefüggések ismertetésével

kezdjük, amelyekről talán még pár évvel ezelőtt sem gondoltuk volna, hogy magyarázatra

szorulnak. Ilyenek pl. a szabadság fogalmának értelmezése, a szabadság–döntés–felelősség

egymástól elválaszthatatlan összefüggéseinek felismerése, a döntéshozatal belső

mechanizmusának lépései – mint az előnyök és hátrányok számbavétele, mérlegelése, az

intuíció és a meghozott döntés közti kapcsolat különbözősége –, a várható következményekkel

való szembesülés, a felelősségteljes párkapcsolatra való tudatos felkészülés szükségessége és a

leggyakoribb csapdák felismerése.

Szomorú tapasztalat, hogy miközben mindezek a felvetések szakmai kérdések esetében

evidensnek bizonyulnak, addig a magánélet terén – többnyire – az érzések, a pillanatnyi

benyomások alapján, véletlen- és ösztönszerűen meghozott döntések jellemzők. A magánélet

tudatos tervezésének szükségessége, egyáltalán ennek lehetősége a középiskolások

többségének számára az újdonság erejével hat.

Az egyetemi hallgatók számára, az Egyetemi Lelkészség keretén belül meghirdetett

Párkapcsolati Műhely elmúlt 6 esztendejében több száz fiatal fordult meg, nagyobb részük havi

rendszerességgel. A boldogságra, egy megbízható társra való vágyakozás mellett nagyon

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 29 https://www.ecssz.eu

erősen jelen van az elbizonytalanodás – „nem vagyok elég jó” – és a kudarctól való félelem,

mondván: „a környezetemben szinte minden párkapcsolat csalódással, a házasság válással

végződött.”

A személyes beszélgetések és a változatos témák mellett nagyon fontosnak találtuk, hogy

jól működő házasságokat is bemutassunk. Meghívott vendégeink kiválasztásában tudatosan

törekedtünk arra, hogy ne párkapcsolattal vagy pszichológiával foglalkozó szakembereket,

hanem hétköznapi, civil foglalkozású házaspárokat hívjunk, akik nem elméleti oldalról

közelítik meg a házasság és a személyes kapcsolat lényegét, hanem vállalják, hogy betekintést

engednek kapcsolatuk belső, gyakorlati működésébe: gyereknevelési, pénzügyi, a tágabb

családot érintő kérdések kapcsán felmerülő nézetkülönbségek egyeztetése, a közös

döntéshozatal szempontjai, konfliktusok kezelése és rendezése stb., vagyis a közös

életvezetéshez adnak gyakorlati ötleteket. Fontos, hogy a találkozások alkalmával a párok

közvetlenül is megszólíthatók legyenek, így akár személyes kapcsolat kialakítására is lehetőség

van.

A Párkapcsolat Felsőfokon előadás-sorozat szintén komoly hallgatóságot vonzott, akik

mindkét évben rendszeresen megtöltötték a 160 fős előadótermet. A házasságról,

elköteleződésről, a hűségről, mint alapigényről szóló előadásokra van érdeklődés, és nem

csupán az egyetemi hallgatók, hanem a náluk akár évtizedekkel idősebb korosztály képviselői

közül is.

Számomra mindenképpen fontos és érdekes tapasztalat, hogy miközben a

személyiségfejlesztésről, önismeretről, sikeres életvezetésről egyre több jó szakkönyv jelenik

meg – jó lehetőséget kínálva az önfejlesztésre –, a személyes kapcsolatokon keresztül való

bátorítás, a hitelesnek, adott kérdésben kompetensnek elfogadott emberektől kapott bíztatás és

megelőlegezett bizalom továbbra is nélkülözhetetlennek tűnik. Éppen ezért a Családi Életre

Nevelés program egyik kiemelkedően fontos szempontjának kell lennie, hogy olyan

személyeket tudjunk kiállítani, akik hozzáállásuk, nyitottságuk és felkészültségük alapján

alkalmasak arra, hogy a fiatalok számára a hiányzó vagy sérült szülői kapcsolatot – a

pótolhatatlanság ellenére is – valamilyen módon mégiscsak pótolni tudják.

Résztvevők értékelései és visszajelzések

A mellékletekben csatolt értékelések a különböző programok résztvevőinek véleményét

tükrözik – a teljesség igénye nélkül.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 30 https://www.ecssz.eu

Melléklet 1.

Családi Életre Nevelés Program értékelése

általános iskolai osztályfőnökök véleménye alapján

Városi általános iskolák, Baranya megye

„A mai gyerek életében kevés az olyan pillanat, amikor a lelkével, a miért vagyok a világban

gondolattal foglalkozik. Számomra a legpozitívabb értékelés, hogy a tanóra még akkor is zajlott

a gyermekekben, amikor a tantermet már elhagyták.” (8. oszt.)

„Az óra sohasem fejeződött be a kicsengetéssel, mert a házi feladat – ami legtöbbször célok

kitűzése, önmegfigyelés, önértékelés volt – mindig átkötötte a következő órát, amire a gyerekek

még 2–3 hét elteltével is emlékeztek, ami manapság ritka, mint a fehér holló.

»Z« generáció kontra Nagy Péter 0:1” (7. oszt., edző)

„Nagy örömünkre szolgált a Családi Életre Nevelési Program bevezetése az iskolánkban,

amelynek keretében öt rendkívüli osztályfőnöki órán vehettünk részt. Az órák anyaga nagyon

időszerű témákat dolgozott fel, mint barátság, osztályközösség, szerepem a családban, milyen

a jó szülő, a tanulás technikája, ill. a helyes önismeret felé vezető út. A témákat nagyon a

gyerekek véleményére és aktív közreműködésükre építve járta körbe. A szerepjátékok alkották

a legnagyobb sikert, de a közös beszélgetésbe is mindenki bekapcsolódott. Nagyon tetszett,

hogy életszagú házi feladatokat kaptak a gyerekek hétről hétre, amelyeket meg is beszéltek a

következő alkalommal.

Nagyon köszönöm a megerősítést abban a munkában, amely a jó osztályközösség

kialakításáért folyik nap, mint nap. Sok jó ötletet merítettem az óráiból, amelyeket a jövőben

alkalmazni is szeretnék.” (5. oszt.)

„A 8. osztálynak tartott előadások a korosztályhoz szóltak, az ő problémáik kerültek

felvetésre. Az előadások logikusan felépítettek, jól átgondoltak és megszerkesztettek voltak.

Nemcsak az előadó gondolatai kerültek napvilágra, hanem számos lehetőség adódott egyéni

vagy csoportmunkára is. A gyerekek – visszajelzéseik is ezt igazolják – hasznosnak ítélték meg

az ott hallottakat és igyekeztek azt tudatosan beépíteni és használni mindennapjaikban (például

a kulturált vitatkozás szabályait). Úgy vélem, hogy ezek az előadások „hiánypótlóak” voltak,

valamint sokat segítettek a közösség életében felmerülő problémák higgadtabb kezelésében.

Mindenképpen hasznos lenne, ha az előadássorozat folytatódhatna.” (8. oszt.)

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 31 https://www.ecssz.eu

Melléklet 2.

Középiskolás tanulói értékelések és vélemények az Életstratégia Programról

1. ábra Pécsi gimnázium (PEM) 12. évfolyamos diákjainak értékelése 10-es skálán

2. ábra Pécsi gimnázium (rendi fenntartású) 10. évfolyamos diákjainak értékelése10-es

skálán

9,75

8,32

9,29

9,11

7,89

9,18

9,54

9,5

9,86 9,86

10/A

10/B

10/C

10/D

10/E

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 32 https://www.ecssz.eu

3. ábra Újonnan átvett Tolna megyei gimnázium (PEM) 12. évfolyamos diákjainak

értékelése

4. ábra Újonnan átvett Tolna megyei gimnázium (PEM) 11–13. évfolyamos diákjainak

értékelése

6,67

8,33

6,2

8,67

9,33 9,53 9,73

9,04

7,87

8,81

8,43

7,22

9,07 9,17 9,28 9,64 9,63

11. évf.

12/A

12/B

13. évf

Átlag

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 33 https://www.ecssz.eu

Pécsi gimnázium (rendi fenntartású) (12. évfolyam)

• Ne hagyja abba, amit csinál, sőt, a hallgatóság körét ki kellene bővíteni.

• Nagyon tetszett az előadás.

• A házasságról többet beszélhetett volna.

• Több ilyen előadás legyen.

• A felnőtt élettel kapcsolatban többet foglalkozni, hisz ezeket egy 16 évesnél már

megváltoztathatjuk.

• 5 alkalom helyett legyen 6 alkalom, ez az idő kevés szerintem ezek megbeszélésére.

• Legyen több ilyen előadás!

• Érdekes, élvezhető volt a PowerPoint.

• Több órát kellene tartani.

• A játékok nagyon tetszettek.

• Többet kellene ezekről beszélni.

• A párkapcsolatról bármikor lehetne még többet beszélni, és az érzelmekről, amelyek

hozzá kapcsolódnak, mert manapság erről sok mindenkinek elég csúnya a

gondolkozása.

• Szerintem lehetne több óraszámban beszélni ezekről a témákról, mert fontos, hogy

többet beszéljünk ezekről.

• Kevés volt az idő, és nem lehetett annyira belemerülni.

• Minden tökéletes volt!

• Nagyon jó volt! :) Köszönöm a sok új információt!

Városi gimnázium (KLIK) – Baranya megye (12. évfolyam)

• Tetszett az előadás. Elgondolkodtató dolgokról beszélgettünk.

• Szerintem az előadásmód meggyőző, hatásos volt. Maga a téma érdekes volt.

• Tetszett az előadás, hasznos volt.

• Érdekes volt. Itt-ott rá lehetett ismerni néhány osztálytársra, de még tanárra is, akik csak

a látszatnak élnek. Kérdésem, javaslatom nincs, jól megy így, ha fel is merülne később,

biztos kiderül.

• Nekem nagyon tetszett az előadás, érdekesnek találtam. Tetszett a sok humoros példa,

sokat tudtam az előadás témáján gondolkodni.

• Nekem nagyon tetszett az előadás, nagyon érdekes volt, sok fontos dolgot megtudtam.

Már nagyon várom a következő előadást. Kár, hogy csak pár alkalomról van szó,

szívesen hallgatnék még több előadást is.

• Az előadás nagyon tetszett. Sok hasznos információt tudtam meg az előadótól. A

figyelmemet lekötötte, és mindenre választ kaptam, ami felmerült bennem az előadás

közben. Nagy hatással volt rám és megtanultam, hogy merjek önmagam lenni.

Különösen tetszettek az előadó humoros közbevágásai. Összességében nagyon

élveztem és tetszett.

• Érdekes, elgondolkodtató, lényeges dolgokat bemutató előadás. Tetszett, hogy érvekkel

támasztotta alá állításait. Meggyőző volt.

• Tetszett, kérdésem nincs.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 34 https://www.ecssz.eu

• Nagyon tetszett az előadás, nagyon érdekes volt. Sok új dolgot tanultam. Hasznos volt.

Az előadás után még sokáig gondolkodtam egy-két dolgon, amit a többiekkel meg is

beszéltem. Kíváncsian várom a következő előadást is.

• Nagyon tetszett az előadás. Kicsit kétkedve fogadtam az ötletet, de nagyon kellemesen

csalódtam. Szinte mindennel maximálisan egyetértettem, és még napokkal később is

eszembe jutottak az elhangzottak. Nagy érdeklődéssel várom a következő előadást.

• Tetszett az előadás. Hasznos információkat hallottam.

• Nekem igen pozitív csalódás volt, mivel szárazabb és unalmas dolgokra számítottam.

Nagyon sok érdekes dolgot hallottam, és sok dolgot kivetítettem a jövőképemre, és pár

dologhoz máshogy fogok hozzáállni.

• Őszintén megmondva, olyan előadást vártam, amin csak túl kell esni. Nagy

meglepetésre a maga előadása szöges ellentéte volt ennek. Az a két óra szinte elrepült,

sok gondolatébresztő dolog hangzott el. Sőt, utána még otthon is gondolkodtam az

elhangzottakon.

• Az előadás jó volt. Kérdésem nincs, mert minden benne volt az előadásban, ami

érdekelt.

• Nekem az első óra jobban tetszett, amint a második. A személyes történetek is nagyon

tetszettek. Remélem, hogy a következő előadás is ilyen izgalmas lesz.

• Szerintem jó volt az előadás, érdekes volt a téma és sok új dolgot tudtam meg. Mindenki

számára hasznos lehet, és szerintem az is volt. Várom már a következő előadást.

• Nekem nagyon tetszett az előadás, érdekes volt a téma. Számomra nagyon hasznos volt.

Várom már a következő előadást.

• Nagyon tetszett, érdekes volt. Nem számítottam arra, hogy ennyire jó lesz.

Városi gimnázium (PEM) – Tolna megye (11–13. évfolyam)

• Gyakrabban legyen ilyen előadás.

• Lehetne több előadás is. :)

• Minden szuper volt, nagyon szerettem az előadásokat.

• Érdekes volt, elgondolkodtatott.

• Nekem ez így megfelelt.

• Nagyon tetszett!

• Nagyon jó és érdekes előadások voltak, hasznos információkkal szolgáltak.

• Véleményem szerint a döntésekről szóló előadás egy kicsit hosszú, túlmagyarázott volt,

de a példák minden alkalommal tetszettek.

• Tartsanak hosszabb ideig.

• Szerintem tökéletesen lefedte a legszükségesebb dolgokat középiskolában.

ECSSZ Nagy • A Családi Életre Nevelés lehetőségei a különböző életszakaszokban

IV. évf. 2021/3 35 https://www.ecssz.eu

Melléklet 3.

Osztályfőnökök véleménye az Életstratégia órákról – a diákok visszajelzései alapján

Pécsi gimnázium (10. és 11. évfolyam osztályfőnökei)

• Hasznos és érdekes;

• Jól összeszedett témák;

• Dolgok többféle nézőpontból való megvilágítása;

• Új nézőpontok;

• Nem voltak tabuk;

• Megerősítő (kortársak többségi/hangosabb véleményével szemben);

• Személyes példák hasznosak;

• Többet is szívesen hallgatnának;

• Jók voltak a videók és a feladatok!

• A közösségi játékok nagy élményt jelentettek;

• A diákok megnyíltak egymás és az előadó előtt;

• A jól választott versek nagy hatást gyakoroltak a diákokra;

• Aktuális, élő problémák;

• Egyenes, tiszta válaszok;

• Informatív;

• A diákok számára érthető és aktuális témák;

• „Nyílt sisakos megbeszélés”

• A szituációs gyakorlatok tetszettek;

• Több is beleférne; Kevés volt az 5 alkalom;

• Kérdésekre több lehetőség kell.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 36 https://www.ecssz.eu

A családi életre nevelés kihívásai az értékek, attitűdök és magatartás

tükrében

Dr. Pikó Bettina

Értékek és attitűdök

A házasság és a család intézményének válsága köztudott, és tudományosan is igazolt tény.

Ugyanakkor a lakosság többsége ma is úgy vélekedik, hogy a gyermekvállaláshoz továbbra is

alapvető a stabil párkapcsolat a munkaerőpiaci helyzet stabilitása mellett.

Amit azonban

legnagyobb valószínűséggel a hosszú távú, vagyonközösséget is biztosító házasság alapoz meg.

Egy hosszabb ideig tartó párkapcsolat azonban nem minden esetben jelent házasságot: a

fiatalok egyre növekvő számban fogadják el az élettársi kapcsolatot, aminek oka a társadalom

értékrendjének globális átalakulása, a korábban deviánsnak tekintett magatartás elterjedtté

válása. Ugyanakkor a házasságkötések száma és a termékenységi arányszám egyértelműen

összefügg: a házasságban élő pároknak az élettársi kapcsolatban élőkhöz képest magasabb a

gyermekvállalási hajlandósága.

A válságra utaló jelek ellenére a fiatalok körében továbbra is jelen van az a szemlélet, hogy

a házasság, mint élethosszig tartó elkötelezettség, a legkívánatosabb párkapcsolati forma. Ezt

jól demonstrálja az az amerikai fiatalokkal készült vizsgálat,

amelyben bár a házasság előtti

nemi kapcsolatot teljesen természetesnek tartják, és a megkérdezettek fele elfogadja az élettársi

kapcsolatot is, a házasság a legtöbbjük számára tervként szerepel. A válást legtöbben negatív

jelenségnek tartják, ami nem meglepő, hiszen sokan saját magukon is tapasztalták ennek káros

hatásait. Nem tekintik ugyanakkor szégyennek, ha párkapcsolati tanácsadásra kellene menniük,

és a családi életre nevelést is fontosnak tartják a megelőzés érdekében.

Egy hazai kutatás

is azt igazolja, hogy a fiatalok házassággal, családdal kapcsolatos tervei

és véleményei alapján semmiképpen nem beszélhetünk a család mint társadalmi intézmény

széteséséről, hiszen a középiskolás fiatalok többsége ma is házasságpárti. Ugyanakkor

érzékelik a házasság válságának problémáit, az élettársi kapcsolatok társadalmi elfogadottságát

csakúgy, mint a negatív tendenciák hátterében megbújó értékrendbeli változásokat, valamint a

házasság és család területén megnyilvánuló legújabb trendeket. Érdekes jelenség, amire

érdemes külön odafigyelni, hogy szemléletükben egyaránt jelen van a szabadabb viszonyulás

Dr. Pikó Bettina, SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Szeged

Tóth Olga – Dupcsik Csaba: Családok és formák – Változások az utóbbi ötven évben Magyarországon.

Demográfia, 50(4), 2007, 430–437.

Szalma, I.: Attitűdök a házasságról és a gyermekvállalásról. Demográfia, 53(1), 2010, 38-66.

Pongrácz Tiborné: A gyermekvállalás, gyermektelenség és a gyermek értéke közötti kapcsolat az európai régió

országaiban, Demográfia, 50(2–3), 2007, 197–219.

Martin, P.D. – Specter, G. – Martin, D. – Martin, M.: Expressed attitudes of adolescents toward marriage and

family life, Adolescence, 38, 2003, 359–367.

Kovács Eszter és Pikó Bettina: Válságban a család? Középiskolások párkapcsolati preferenciái, Demográfia,

2007, 50(2–3), 282–296.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 37 https://www.ecssz.eu

és a hagyományos értékrendhez való kötődés. Bár a házasságkötés kívánatosnak tűnik a legtöbb

középiskolás számára, az életkor előrehaladásával elbizonytalanodnak, kevésbé bíznak az

élethosszig tartó elkötelezettségre való képességükben, s főként emiatt tartanak az

elköteleződéstől.

A házassággal, családalapítással és a család működtetésével kapcsolatban a változások

azonban nem új keletűek. A háttérben a modernizációs folyamatok állnak, amelyek fokozatosan

eltörölték azokat a kényszereket, amelyek korábban meghatározták az önálló életkezdési

döntéseket és a későbbi irányvonalakat.

Ezek a változások felgyorsultak az 1960-as évektől,

amikor a kapcsolatok liberalizálódása még inkább felerősítette azt az értékválságot, ami a

hagyományok természetes továbbvitelét egyre kevésbé biztosította.

Ezek a változások – főként,

mert az értékpreferenciák átalakulásán alapultak, átformálták a társadalmi érték- és

normarendszert, valamint a jogrendszert is – olyan mélyen érintették a kapcsolati hálók

rendszerét, a társadalomban betöltött nemi szerepeket, a gazdasági törvényszerűségeket és

kulturális viselkedési mintákat, hogy kérdés, fenn lehet-e tartani vagy akár megerősíteni a

hagyományos szerepfelfogáson alapuló szokásrendszert. Az értékválság a durkheimi anómia

állapotát is jelzi, amikor változóban van a társadalom, a régi társadalmi normák érvényüket

vesztik, de az újak még nem terjedtek el annyira, hogy konszenzus alakuljon ki a

létjogosultságukat illetően. Kétségtelen, hogy a liberalizálódási hullám azt eredményezte, hogy

az egyéni autonómia előtérbe kerülésével nőtt a tolerancia a nem hagyományos párkapcsolati

és családi formációk irányában (pl. válás, házasságon kívüli párkapcsolatok, élettársi

kapcsolatok, szingli életforma, gyermektelenség, homoszexuális kapcsolatok legalizálása, stb.),

a fogyasztói társadalom pedig szintén gyengítette a hagyományos értékek megőrzésére irányuló

törekvéseket.

Ez utóbbi egyáltalán nem kedvez a hosszú távú és elkötelezett

párkapcsolatoknak, hiszen a mértéktelenség kultúrája a hedonizmus minden formáját preferálja,

ami alól az emberi kapcsolatok sem kivételek.

A posztmodern kort, ami lényegében egybeesik a fogyasztói társadalommal, sokan

értékválsággal jellemzik, ami viszont már önmagában is bizonyos értékek által értelmezett

szemléletet tükröz. Az anómia számos jelét kétségkívül magán viseli ez a kor. Ez nem is lehet

másként egy plurális értékrenddel rendelkező társadalomban, ami szükségképpen alakult ki az

individualizáció – az egyéni életút, az egyéni sors választása, mint lehetőség –

következményeként.

Mivel ez a fogyasztás kultúrájának kora is, ez azzal jár együtt, hogy

létének és jóllétének a biztonságát az egyén már nem a kapcsolatai biztonságában keresi, hanem

az anyagi javak felhalmozásában látja annak garanciáját. Bár az emberi élet továbbra is

sérülékeny, ha segítségre szorul, inkább bízik abban, hogy valamilyen szolgáltatást megvásárol,

mintsem, hogy a társas kapcsolati háló segítségére szoruljon. Nem is kárhoztatható ezért, hiszen

a szocializáció során e normákat és értékeket interiorizálja, ugyanakkor a kapcsolatépítéshez

szükséges bizalmi tőke hiányában nehéznek, olykor egyenesen megvalósíthatatlannak tűnik

számára a stabil kapcsolatok létesítése.

Szukicsné Serfőző Klára: A családi állapot szerinti összetétel és az iskolázottság változásának hatása a

termékenységre. In: Cseh-Szombathy László és Tóth Pál Péter (szerk.): Népesedés és népességpolitika.

Tanulmányok, Budapest, Századvég Kiadó, 2001, 42–69.

Thornton, A. – Young-DeMarko, L.: Four decades of trends in attitudes toward family issues in the United

States: The 1960s through the 1990s. Journal of Marriage and Family, 2001, 63, 1009–1037.

Barlow, A. – Probert, R.: Regulating marriage and cohabitation: Changing family values and policies in

Europe and North America – An introductory critique, Law & Policy, 2004, 26(1), 1–11.

Pikó Bettina: Kultúra, társadalom és lélektan, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003.

Beck, U.: Risk society: Towards a new modernity, London, Sage, 1992.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 38 https://www.ecssz.eu

Andorka Rudolf nyomán

definiálva „az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek

kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak vagy fontosnak”. Az ún.

Európai értékrend vizsgálat 24 országban kutatja a nyolcvanas évektől kezdve az értékek

alakulását, aminek alapján a kutatók megállapították, hogy a fokozódó individualizmus (az

egyéni életút, értékek és életcélok egyéni és szabad megválasztása) mellett pluralizáció és

tradícióvesztés következett be. Ez a tendencia ugyan hazánkban is jelen van, azonban a hazai

kutatási eredmények mégis arra engednek következtetni, hogy a fiatalok értékrendjében a

konzervatív értékek szintén jelen vannak, különösen a családdal, gyermekneveléssel,

házassággal kapcsolatban. Mintha egyszerre lenne meghatározó az együttműködés, az

összetartozás, a kölcsönös segítés értéke és az egyéni autonómia fontossága.

Ami nem

meglepő egy plurális értékrendszerű társadalomban, kérdéses azonban, hogy mennyiben válik

így lehetővé egy szilárd, viselkedési döntésekhez útmutatóként is szolgáló értékrend

kialakulása.

Az ún. aspirációk hosszú távú, általános célok, amelyek értékattitűdöket és magatartási

döntéseket is magukban foglalnak. Megkülönböztetünk intrinzik, belülről vezérelt, valamint

extrinzik aspirációkat; az utóbbiakat külső elvárások és jutalmak keresése motiválja. Más

megközelítésben beszélhetünk materiális és posztmateriális értékek által dominált aspirációkról,

amelyek lényegében megfelelnek az extrinzik/intrinzik kategóriáknak.

A fiatalok

értékattitűdjeit tükröző jövőbeli aspirációikat vizsgálva – a Dél-Alföldi Ifjúságkutatás

adatbázisát felhasználva

– megállapíthatjuk, hogy első helyen a társas kapcsolatok állnak,

amit az egészség követ, a harmadik helyen pedig a személyes növekedés igénye áll.

Valamennyi intrinzik/posztmateriális értékeken alapuló aspiráció. Ezeket követi a gazdagság, a

divat/imázs és a társadalmi elköteleződés/segítségnyújtás, végül a sort a presztízs zárja. Az

utóbbiakat tekintve a társadalmi elköteleződés kivételével a másik három extrinzik/materiális

értékeken alapuló aspiráció (1. ábra).

Andorka R.: Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 1997, 490.

Hillerné Farkas Judit: Az értékrend változásai empirikus vizsgálatok tükrében (A rendszerváltástól napjainkig),

Budapesti Gazdasági Főiskola, Magyar Tudomány Napja, 2004. http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2004_12.pdf

(Letöltés ideje: 2017. 04. 01)

Martos Tamás – Szabó Gábor – Rózsa Sándor: Az aspirációs index rövidített változatának pszichometriai

jellemzői hazai mintán, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 206, 171–191.

Skultéti Dóra és Pikó Bettina: Fiatalok értékattitűdjei a társadalmi helyzet tükrében. In: S. Nagy Katalin és

Orbán Annamária (szerk.): Értékek és normák interdiszciplináris megközelítésben, Budapest, Gondolat, 2007,

117–124.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 39 https://www.ecssz.eu

A 2. ábra tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a középiskolások értékrendjében az intrinzik

és posztmateriális értékek megelőzik az extrinzik és materiális értékeket. Ez azért is kiemelten

fontos, mert Ljubomirszky empirikus kutatások alapján megállapította,

hogy a boldogsághoz

elsősorban a társas kapcsolati háló járul hozzá, és bár sokszor azt gondoljuk, hogy az anyagi

javak jelentik a biztonságot, a megbízható társas kapcsolatok szerepe ennél sokkal

lényegesebb.

Egy másik kutatásban

az értékorientációk feltérképezéséhez a következő kilenc értéket

vettük alapul a Rokeach értékmérő skála alapján:

egészség, barátság, család, lelki béke,

becsületesség, karrier, társadalmi elismerés, pénz és hatalom. A válaszok alapján arra a kérdésre,

hogy ezek az értékek mennyire fontosak a megkérdezett középiskolások számára, a következő

sorrend született (3. ábra):

A középiskolások által preferált értékek fontossági sorrendjét a „nagyon fontos” és „fontos”

kategóriák gyakoriságai alapján állítottuk fel. Látható, hogy szinte azonos százalékban az

egészséget (97,5%) és a barátságot (97,2%) jelölték meg a fiatalok a két legfontosabb értékként,

amit harmadik helyen a család (93,5%) követ. Ezt követi a lelki béke (90,0%) és a becsületesség

(89,0%). Megállapítható, hogy az értékpreferenciák első öt legfontosabb értékei közül

valamennyi belső érték. Ezután a karrier (81%) áll az értékek hatodik helyén, illetve a

társadalmi elismerés (72,9%) a hetedik helyen. Végül az értékek sorrendjét tisztán külső értékek

Ljubomirszku, S.: Hogyan legyünk boldogok? Budapest, Ursus Libris, 2008.

Kahneman, D. – Krueger, A.B. – Schkade, D. – Schwarz, N. – Stone, A.A.: Would you be happier if you were

richer? A focusing illusion. Science, 2006, 312, 1908–1910.

Szegedi Ifjúságkutatás 2001.

Rokeach, M.: The nature of human values, New York, Free Press, 1973.

Pikó Bettina: Serdülők értékorientációja és egészségmagatartása, Iskolakultúra, 18(3–4), 2008, 62–68.

4,66

4,89

3,48

4,77

4,07

3,89

3,18

1. ábra. Fiatalok jövőképe az értékek mentén

Átlag

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 40 https://www.ecssz.eu

zárják: pénz (70,8%) és a hatalom (34,9). Ez utóbbi különösen kevés százalékot kapott a többi

– akár belső, akár külső – értékkel összehasonlítva.

3,71

4,45

3,2

3,4

3,6

3,8

4,2

4,4

4,6

extrinzik/materiális intrinzik/posztmateriális

2. ábra. Az értékek kategóriák szerinti besorolása

Átlag

97,5

97,2

93,5

72,9

70,8

34,9

100

120

3. ábra. Középiskolások értékpreferenciáinak sorrendje

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 41 https://www.ecssz.eu

Faktoranalízissel is jól elkülönültek az intrinzik (egészség, család, barátság, lelki béke,

becsületesség) és extrinzik (karrier, hatalom, pénz) értékek szerinti kategóriák, míg a társadalmi

elismerés mindkét faktorba belekerült. Érdemes még azt is kiemelni, hogy a belső értékeket a

lányok többen jelölték meg az értékpreferenciáikban, ami kedvezőbb egészségmagatartással

járt együtt, míg a külső értékek a fiúkat jellemezték jobban, gyakoribb volt továbbá a magasabb

társadalmi helyzetű és több zsebpénzzel rendelkező, valamint kevésbé vallásos fiatalok körében.

A külső értékeket preferálók hajlamosabbak voltak több alkoholt is fogyasztani.

Értékeken alapuló intervenció

Az értékattitűdök szempontjából a serdülőkor különösen kritikus időszak, amikor a biológiai

és pszichoszociális változások mellett a személyiségfejlődés is erőteljesen felgyorsul. Ebben az

időszakban a kortársak szerepe egyre erőteljesebbé válik, ugyanakkor a kutatások azt igazolják,

hogy a szülők, a család szerepe – noha átalakul ugyan – még ha látensen is, de továbbra is

jelentős a fiatalok életében.

Az empirikus kutatások azt igazolták, hogy míg a pozitív szülői

azonosulás egyfajta védőfaktorként funkcionál, azaz alacsonyabb szerfogyasztással jár együtt,

a negatív családi kapcsolatok, konfliktusok a kockázatot emelő rizikófaktorként vannak jelen.

A szülői minta úgymond meghatározó lehet a fiatalok értékattitűdjeinek kialakulásában,

csakúgy, mint a házassághoz, családalapításhoz való viszonyulásban. Sajnos a mostani trendek

miatt nem lehetünk igazán derűlátóak. Egyrészről mind a hazai, mind pedig a nemzetközi

kutatási eredmények azt igazolják, hogy a fiatalok igenis vágynak az élethosszig tartó

elköteleződéssel járó párkapcsolatra, a gyermekneveléshez a családot tartják a

legmegfelelőbbnek.

Másrészt a serdülők esetében is igazolható, hogy a szülők szerepe

meghatározó az értékrendjük kialakításában.

Ugyanakkor mit látnak a fiatalok? Válások és

kudarccal teli házasságon belüli és kívüli kapcsolatok jellemzik a szüleik generációját,

értékrendjük pedig korántsem olyan szilád, mint amire a bizalmat építeni lehetne. Ahhoz, hogy

a jövő generációja sikeresebb legyen a párkapcsolatok terén, segítségre van szükségük.

Tudatosan kell felkészíteni őket a házasságban és a családban betöltött szerepeikre, hogy a

jelenlegi tendenciák további romlását megakadályozzuk.

A párkapcsolatok, a házasság és a családok erősítése nemcsak az egyének, hanem a

közösségek és az egész társadalom érdeke, az erről szóló szakkönyvek és bestseller segítő

könyvek mellett a párkapcsolati terápiák és tanfolyamok terjedése is ezt bizonyítja. Kevés

koncentrál azonban a prevencióra, pedig míg a párkapcsolati tanácsadás a már felmerülő

problémák kezelésére szolgál, a felkészítő programok éppen a megelőzést és a kapcsolatépítési

készségek fejlesztését tűzik ki célul.

Az egyházak kínálnak ugyan házasságra felkészítő

programokat a jegyesoktatás keretében, az iskolákban pedig – több-kevesebb sikerrel –

Pikó: 2008.

Hair, E. C. – Moore, K. A. – Garrett, S. B. – Ling, T. – Cleveland, K.: The continued importance of quality

parent-adolescent relationships during late adolescence, Journal of Reseach on Adolescence, 18, 2008, 187–200.

Gutman, L. M. – Eccles, J. S. – Peck, S. – Malachuk, O.: The influence of family relations on trajectories of

cigarette and alcohol use from early to late adolescence, Journal of Adolescence, 34(1), 2011, 119–128.; Pikó B.

– Balázs M.Á.: Authoritative parenting style and adolescent smoking and drinking, Addictive Behaviors, 37,

2002, 353–358.

Kovács–Pikó: i. m.; Martin–Specter–Martin–Martin: i. m.; Szalma: i. m.

Pikó B. – Brassai L.: Values and health-related behaviour. A comparison of youth in Hungary and

Transylvania, European Journal of Mental Health, 2(2), 2007, 171–181.

Silliman, B. – Schumm, W.R., Marriage preparation programs: A literature review. The Family Journal, 8(2),

2000, 133–142.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 42 https://www.ecssz.eu

működnek szexuális felvilágosító programok, azonban valahol a kétféle megközelítés nem

kapcsolódik egymáshoz. Egy egyetemisták körében végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a

házassággal kapcsolatos elképzelések és elvárások nagymértékben irreálisak, a romantikus

elképzelések felülírják a problémák gyakorlati megoldásának szükségességét, a házasság

harmonikus megvalósítása emiatt gyakran csak ábránd marad, aminek csalódás, házasságon

kívüli kapcsolatok keresése és válás lesz a vége.

Ez a tanulmány rámutat arra is, hogy még

korábban, a középiskolában kellene a felkészítést bevezetni annál is inkább, mert – amint más

tanulmányok leírták – a fiatalok értékrendje ebben az időszakban biztosítja a fogékonyságukat

ezen ismeretekre és a készségek fejlesztésére. A programok azonban vagy csak a biológiai

összefüggésekre koncentrálnak, vagy éppen ezt a részt hanyagolják el teljesen. Ezzel szemben

integratív szemléletű oktatásra lenne szükség.

A szexualitással kapcsolatos kérdések mindig is az emberi élet nagy kihívásait jelentették,

azonban míg korábban tabunak számítottak, manapság jelentős publicitást kap ez a téma.

Sajnos ez egyszerre jelent előnyt és hátrányt, illetve veszélyeket is. A serdülőkor az

intimitásnak, a kortárskapcsolatok létesítésének, a kapcsolati sémák begyakorlásának az

időszaka. Nem mindegy, hogy milyen élményeket szereznek a fiatok, ráadásul mindez komoly

veszélyekkel is járhat, ami akár az egész további életükre negatív kihatással lehet, amennyiben

nem társul kellő felelősségvállalással.

Evans és Tripp véleménye szerint

a veszélyeket és a biztonságos szexet túlhangsúlyozó

szexedukáció valahol a promiszkuitás kultúráját erősíti, és nem készít fel a tartalmas és

érzelmeken alapuló párkapcsolatokra. Ez a valóság azt mutatja, hogy az elrettentés

hatékonysága alacsony, és nem vezet absztinenciára, de még sajnos sok esetben a biztonságra

való odafigyelésre sem. Egy kb. 20 000 fő részvételével készült európai kutatásból az derült ki,

hogy amit a legtöbben hiányolnak a szexedukációból, a szex érzelmi szempontjai és a

párkapcsolati nehézségek megelőzése, illetve kezelése.

Ezen a téren tehát magukra hagyjuk a

serdülőket, és mivel a problémáikat főként a kortársaikkal beszélik meg, akik maguk sem

rendelkeznek túl sok információval, számos kérdés tisztázatlan marad a számukra.

Ehhez még

tegyük hozzá, hogy a mai serdülők szülei jelentik azt a generációt, ahol már jelentős a válás, a

különélés, a házasságon kívüli partnerkapcsolatok sokszor kritikátlan létesítése, ami azt jelzi,

hogy a felnőttek problémái is sok esetben megoldatlanok ezen a téren. A komplex, integrált

felkészítés középpontjában a kölcsönösség: egymás kölcsönös tisztelete, szeretete és megértése

áll, amit a házasság biztosíthat.

A házasság „oktatás” (marriage education) kurzus számos helyen működik a világban.

Harpern-Meekin beszámol

egy házasságra való felkészítő amerikai intervenciós programról,

amelynek célja a fiatalok kapcsolatépítési készségeinek fejlesztése, és több helyen is sikerrel

járt. Az ilyen felkészítő programok kiindulópontja az egészséges kapcsolatok jellemzőinek

Sharp, E.A. – Ganong, L.H.: Raising about marital expectations: Are unrealistic beliefs changed by

intergrative teaching? Family Relations, 49, 2000, 71–76.

Lindberg, L. D. – Maddow-Zimet, I.: Consequences of sex education on teen and young adult sexual

behaviors and outcomes, Journal of Adolescent Health, 2002, 51, 332–338.

Evans, D. L. – Tripp, J. H.: Sex education: The case for primary prevention and peer education, Current

Pediatrics, 2006, 16, 95–99.

Wylie, K.: Sex education and the influence on sexual wellbeing. Procedia Social and Behavioral Siences, 5,

2010, 440–444.

Whifield, C. – Jomeen, J. – Hayter M. – Gardiner, E.: Sexual health information seeking: A survey of

adolescent practices. Journal of Clinical Nursing, 22, 2013, 3259–3269.

Halpern-Meekin, S.: High school relationship and marriage education: A comparison of mandated and self-

selected treatment, Journal of Family Issues, 32(3), 2011, 394–419.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 43 https://www.ecssz.eu

megismerése, megvitatása. Ugyanilyen fontos azonban az egészségtelen kapcsolatok

bemutatása, a kapcsolatok dinamikájának megértése, vagy olyan gyakorlati kérdések

megbeszélése, mint a pénzügyek párkapcsolaton belüli elrendezése.

Gardner és mtsai

kapcsolatokról szóló ismereteket fontosnak tartják a párkapcsolati erőszak, a tinédzserkori

terhességek szempontjából is, amellett, hogy a sikeres házassághoz való pozitív attitűdök

megalapozása a cél.

Egy komplex intervenciós programban a pozitív szemléletű szexedukáció ötvöződik a

házasságra való felkészítéssel. A biológiai és a kulturális szempontoknak egymást erősíteniük

kell, hiszen az emberi viselkedés mindkettőt magába foglalja. Ehhez mindenekelőtt biztosítani

kell a megfelelő, inter- és multidiszciplináris kurzusok keretében a leendő szakemberek

(pedagógusok, orvosok és más egészségügyi szakemberek) megfelelő felkészültségét. Mivel az

ember biopszichoszociális-spirituális lény,

a tematikának is tükröznie kell ezt a szemléletet.

A kiindulópontot az anatómiai-élettani alapok jelentik, de ugyanilyen fontosak a pszichológiai

szempontok, a társadalmi és kulturális kérdések, valamint a jogi és gazdasági szabályok

megismerése. Javasolt témák, többek között:

- Anatómiai és élettani alapok (nemi érés, hormonális szabályozás)

- A szexuális identitás lényege, variánsai, a testképről alkotott elképzelések

- A szexuális viselkedés spektruma

- A szexuális vágyak és fantáziák természetrajza

- Az egészségmegőrzés lehetőségei a szexualitásban, mikrobiológiai alapok

- A szexualitást érintő egészségügyi ellátás lehetőségei

- Az életciklus különböző szakaszaiban megjelenő szexualitás

- A szexualitás jogi szabályozását érintő kérdések, pl. erőszak, prostitúció

- A szexualitás kulturális szempontjai

- A szexualitás vallási és spirituális szempontjai

- Az intimitás és a párkapcsolatok pszichológiai/érzelmi háttere, szabályszerűségei és

csapdái

- A házasság és a család történelmi alakulása, trendek, válságok, társadalmi nemi szerepek

és ezek változásai, kulturális eltérések és variációk

- A házasság és a családi élet dinamikája, stressz, konfliktusok, ezek menedzselése, a

generációk közötti eltérések, átmenti életciklusok kezelése

- A család működése (jogi, gazdasági keretek)

- Speciális helyzetek kezelése (pl. adoptálás, gyermektelenség, abortusz, fogyatékosság,

stb.).

Fontos, hogy ezek a témák egymásra épüljenek, és ne kampányszerűen jelenjenek meg,

hanem folyamatos részei legyenek a tanmenetnek. Éppen a multi- és interdiszciplináris jelleg

School of Thought – Healthy marriage and relationship education matters to our youth,

https://www.dibbleinstitute.org/Documents/SchoolofThought.pdf

(Letöltés ideje: 2017. 04. 03.)

Gardner, S.P. – Giese, K. – Parrott, S.M.: Evaluation of The Connections: Relationships and Marriage

Curriculum. Family Relations, 53(5), 2004, 521–527.

Lázár Imre: A biopszichoszociális-spirituális modell – a szellem, a lélek és a test ökológiája, In: Kapocs Imre

– Maár Márton – Szabadka Péter (szerk.): Hány lépés az élet? Ifjú-kór 4. Okker Kiadó, Budapest, 2006, 365–

378.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 44 https://www.ecssz.eu

következtében nem könnyű kihívás felépíteni és működtetni egy ilyen programot, ezért csak jól

felkészült szakemberek tudnak ennek megfelelni.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a fiatalok nyitottak lennének a házasság, valamint

a családalapítás irányába, értékrendjükben a hosszú távú elköteleződés és a család előkelő

helyet foglal el, azonban a jelenlegi társadalmi trendek és sokszor személyes élményeik,

valamint a megfelelő kapcsolati készségek hiánya megakadályozhatják elképzelt terveik

megvalósítását. Olyan komplex intervenciós program megvalósítására van tehát szükség, ahol

a pozitív szemléletű oktatás ötvöződik a házasságra való felkészítéssel, azaz a biológiai és a

kulturális szempontok nem ellentétes, hanem egymást erősítő jelenségként kerülnek

bemutatásra.

Irodalomjegyzék

Andorka R.: Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris, 1997.

Barlow, A. – Probert, R.: Regulating marriage and cohabitation: Changing family values and

policies in Europe and North America – An introductory critique, Law & Policy, 2004,

26(1), 1–11.

Beck, U.: Risk society: Towards a new modernity, London, Sage, 1992.

Evans, D. L. – Tripp, J. H.: Sex education: The case for primary prevention and peer education,

Current Pediatrics, 2006, 16, 95–99.

Gardner, S.P. – Giese, K. – Parrott, S.M.: Evaluation of The Connections: Relationships and

Marriage Curriculum. Family Relations, 53(5), 2004, 521–527.

Gutman, L. M. – Eccles, J. S. – Peck, S. – Malachuk, O.: The influence of family relations on

trajectories of cigarette and alcohol use from early to late adolescence, Journal of

Adolescence, 34(1), 2011, 119–128.

Hair, E. C. – Moore, K. A. – Garrett, S. B. – Ling, T. – Cleveland, K.: The continued importance

of quality parent-adolescent relationships during late adolescence, Journal of Reseach on

Adolescence, 18, 2008, 187–200.

Halpern-Meekin, S.: High school relationship and marriage education: A comparison of

mandated and self-selected treatment, Journal of Family Issues, 32(3), 2011, 394–419.

Hillerné Farkas Judit: Az értékrend változásai empirikus vizsgálatok tükrében (A

rendszerváltástól napjainkig), Budapesti Gazdasági Főiskola, Magyar Tudomány Napja,

2004. http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2004_12.pdf (Letöltés ideje: 2017. 04.01)

Kahneman, D. – Krueger, A.B. – Schkade, D. – Schwarz, N. – Stone, A.A.: Would you be

happier if you were richer? A focusing illusion. Science, 2006, 312, 1908–1910.

Kovács Eszter és Pikó Bettina: Válságban a család? Középiskolások párkapcsolati preferenciái,

Demográfia, 2007, 50(2–3), 282–296.

Lázár Imre: A biopszichoszociális-spirituális modell – a szellem, a lélek és a test ökológiája,

In: Kapocs Imre – Maár Márton – Szabadka Péter (szerk.): Hány lépés az élet? Ifjú-kór 4.

Okker Kiadó, Budapest, 2006, 365–378.

Lindberg, L. D. – Maddow-Zimet, I.: Consequences of sex education on teen and young adult

sexual behaviors and outcomes, Journal of Adolescent Health, 2002, 51, 332–338.

Lyubomirsky, S.: Hogyan legyünk boldogok? Budapest, Ursus Libris, 2008.

Európai Családtudományi Szemle Pikó • A családi életre nevelés kihívásai...

IV. évf. 2021/3 45 https://www.ecssz.eu

Martin, P.D. – Specter, G. – Martin, D. – Martin, M.: Expressed attitudes of adolescents toward

marriage and family life, Adolescence, 38, 2003, 359–367.

Martos Tamás – Szabó Gábor – Rózsa Sándor: Az aspirációs index rövidített változatának

pszichometriai jellemzői hazai mintán, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 206, 171–

191.

Pikó Bettina: Kultúra, társadalom és lélektan, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003.

Pikó Bettina – Brassai L.: Values and health-related behaviour. A comparison of youth in

Hungary and Transylvania, European Journal of Mental Health, 2(2), 2007, 171–181.

Pikó Bettina: Serdülők értékorientációja és egészségmagatartása, Iskolakultúra, 18(3–4), 2008,

62–68.

Pikó B. – Balázs M.Á.: Authoritative parenting style and adolescent smoking and drinking,

Addictive Behaviors, 37, 2002, 353–358.

Pongrácz Tiborné: A gyermekvállalás, gyermektelenség és a gyermek értéke közötti kapcsolat

az európai régió országaiban, Demográfia, 50(2–3), 2007, 197–219.

Rokeach, M.: The nature of human values, New York, Free Press, 1973.

School of Thought – Healthy marriage and relationship education matters to our youth,

https://www.dibbleinstitute.org/Documents/SchoolofThought.pdf

(Letöltés ideje: 2017. 04. 03.)

Sharp, E.A. – Ganong, L.H.: Raising about marital expectations: Are unrealistic beliefs changed

by intergrative teaching? Family Relations, 49, 2000, 71–76.

Silliman, B. – Schumm, W.R., Marriage preparation programs: A literature review. The Family

Journal, 8(2), 2000, 133–142.

Skultéti Dóra és Pikó Bettina: Fiatalok értékattitűdjei a társadalmi helyzet tükrében. In: S. Nagy

Katalin és Orbán Annamária (szerk.): Értékek és normák interdiszciplináris

megközelítésben, Budapest, Gondolat, 2007, 117–124.

Szalma, Ivett: Attitűdök a házasságról és a gyermekvállalásról. Demográfia, 53(1), 2010, 38-

66.

Szukicsné Serfőző Klára: A családi állapot szerinti összetétel és az iskolázottság változásának

hatása a termékenységre. In: Cseh-Szombathy László és Tóth Pál Péter (szerk.): Népesedés

és népességpolitika. Tanulmányok, Budapest, Századvég Kiadó, 2001, 42–69.

Thornton, A. – Young-DeMarko, L.: Four decades of trends in attitudes toward family issues

in the United States: The 1960s through the 1990s. Journal of Marriage and Family, 2001,

63, 1009–1037.

Tóth Olga – Dupcsik Csaba: Családok és formák – Változások az utóbbi ötven évben

Magyarországon. Demográfia, 50(4), 2007, 430–437.

Whifield, C. – Jomeen, J. – Hayter M. – Gardiner, E.: Sexual health information seeking: A

survey of adolescent practices. Journal of Clinical Nursing, 22, 2013, 3259–3269.

Wylie, K.: Sex education and the influence on sexual wellbeing. Procedia Social and Behavioral

Siences, 5, 2010, 440–444.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 46 https://www.ecssz.eu

A családterápia lehetősége és nehézségei a család- és gyermekjóléti

rendszerben

Dr. Rosta Andrea

Bevezetés

A családok nehézségeinek, problémáinak professzionális megsegítésére több szakma alakult

ki. Ezek a professziók módszerükben, szemléletükben, eszközeikben, valamint

kompetenciájukban jelentősen különböznek egymástól. Jelen írás ezek közül a családterápia

segítő rendszerét emeli a középpontba.

A különböző segítő eljárások közül azért tekintem kiemeltnek a családok megsegítésében

ezt a módszert, mert esetében a szó szoros értelmében vetten családsegítésről van szó, azáltal,

hogy az egész családdal foglalkozik. „A családterápia egy olyan pszichoterápiás módszer,

amely a kezelés egységének a család egészét tekinti. Az egyéni terápiás módszerekkel szemben

[…] a családterápia a problémát a család szintjén értelmezi és kezeli, annak ellenére, hogy a

tünethordozó gyakran csak az egyik családtag.”

A családterápia az egyes családtag által

hordott tünetet nem az adott családtag „betegségének” tekinti, hanem a család „betegségének”.

Ily módon a kezelésben jellemzően a családi interakciók, a kapcsolati rendszer átalakítására

törekszik, hogy ezzel változtassa meg a család működését. A családterápia célja a család

diszfunkcionális működéséből fakadó szenvedésnyomás csökkentése terápiás eszközökkel. A

családterápia „elsődleges célja a család egészének kedvező irányú befolyásolása”,

a családi

működés megváltozása pedig javíthatja az egyes családtagok működését is. A családot,

családtagokat terhelő szenvedés forrása elsősorban a kielégítetlen szükségletekből – mint a

biztonság, elfogadottság, érzelmi és fizikai szükségletek, szexualitás, gondoskodás – fakad,

vagyis, hogy a család nem tudja a tagjai részére betölteni azokat a hagyományos funkciókat,

melyek számukra fontosak. A problémák forrásai általában a családtagok közötti megoldatlan

konfliktusok. A család törekszik az egyensúlyi állapotra, ezért a konfliktusok jelenléte miatt a

családtagok egyike gyakran szokatlan viselkedést (tünetet) produkál, ezzel próbálva meg

helyreállítani a korábbi egyensúlyi állapotot, és emiatt a család ideális esetben külső segítséget

kér. A konfliktusokkal három dolgot lehet tenni. Megoldani, eltűrni (elszenvedni) és kilépni

belőlük. A családterápiát kérők elsősorban a megoldás érdekében jelennek meg, s ezért

dolgozik a terapeuta velük, de szerepe lehet abban is, hogyha még sem sikerül a családtagok

számára megnyugtató eredményt hozni, akkor segítsen abban, hogy minél kisebb további

sérüléssel járjon a kilépés.

Dr. Rosta Andrea családterapeuta, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

tanszékvezető egyetemi docens

Barát Katalin – Demetrovics Zsolt: Családterápia és szerfüggőség, In: Demetrovics Zsolt (szerk.): Az

addiktológia alapjai III. Budapest: ELTE-EÖTVÖS, 2009, 345–363: 345.

Telkes József: Családterápia. szuszo.groupsite.com/uploads/files/x/000/003/957/csaladterapia.doc (Letöltés

ideje: 2017. 04. 19.)

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 47 https://www.ecssz.eu

A családterápia, mint segítő szakma bemutatását indokolja annak aktualitása, hogy a

korábbi, viszonylag zárt működési közegéből kilépett azzal, hogy a családsegítő és

gyermekjóléti rendszer 2016-os szerkezeti átalakításában új elemként bekerült a családterápia

szolgáltatása is.

Ezzel mintegy elismerve a törvényalkotók azon felismerését, hogy milyen új

lehetőségeket kínálhat a családterápia módszere ebben a hagyományos, elsősorban egyénekre

koncentráló segítő rendszerben. A családterápiának ebben az új közegben való alkalmazása

kihívás elé állította mind a szolgáltatást nyújtó intézményeket, mind a klienseket, s nem utolsó

sorban a családterapeutákat.

Az olvasó rövid betekintést kap a családok szerkezeti és működési nehézségeibe, melyekre

a családterápia is reflektál. A szerző szándéka szerint megismerkedhetünk a családterápia, mint

segítő eljárás legfontosabb ismérveivel. Végül összegzésre kerül a családterápiának a család-

és gyermekjóléti rendszerbe való bevezetésével járó előnyök és nehézségek közel másfél éves

tapasztalata.

I. A családok szerkezeti változásai és működésbeli zavarai

Az elmúlt évtizedekben jelentős változásoknak lehetünk tanúi a családok tekintetében. Ezek

a módosulások több szinten jelentkeztek. Csak jelzés értékűként ide sorolhatók az olyan

szerkezeti változások, mint a házasságkötések számának csökkenése, illetve életkori kitolódása;

a párkapcsolaton alapuló együttélési formák arányának csökkenése, illetve a párkapcsolati

formák pluralizálódása. A gyerekszámcsökkenés, illetve a házasságon kívül született gyerekek

arányának növekedése, valamint a gyermekes családformák sokszínűsége. Itt beszélhetünk a

napjainkra tradicionális családi modellként számon tartott nukleáris családok (apa-anya-

gyerekek) mellett,

az ún. alternatív élet- és családi szerveződések megjelenéséről és számuk

emelkedéséről (egyedül élők, egyszülős- és mozaik családok, egynemű párok által alkotott

családok), továbbá a három vagy többgenerációs együttélési formák visszaszorulásáról.

Vannak olyan hangok, melyek az előbbi változásokat nem egyszerű változásoknak tekintik,

hanem a család és a házasság válságtünetének megnyilvánulásaként.

2016. január elsejétől. Egy érdekes gondolatként vetődik fel azonban az a kérdés, hogy napjainkra nagyon sok

oldaláról támogatjuk a családokat, sokféle rendszere alakult ki a családok megsegítésének. A gyerek egyszerre

járhat fejlesztő pedagógushoz vagy pszichológushoz. A családdal segítő beszélgetésben foglalkozik a családsegítő,

részt vesz esetkonferencián. Az iskolában team áll össze a gyerek problémája miatt. S most egy újabb segítő

rendszerként megjelenik a családterápia védőhálója is. Felvetődik a kérdés, mit is jelent, mit üzen, milyen

segítséget jelent a családnak konkrétan az, ha ennyi védőhálót vonnak köré.

A tradicionálisnak nevezett családi forma maga is történelmileg változó fogalom, azzal a jellegzetességgel, hogy

hosszabb mértékű idősorokban történik a változása. Százötven évvel ezelőtt és korábban a többgenerációs

együttélések voltak a hagyományos családi együttélési formák. Ellenben a ma klasszikusnak számító – a

polgárosodás és a kapitalizmus fejlődésének hatásara kialakult – nukleáris család számított az alternatív, modern,

sokak által fájdalmas változásnak látszó együttélési típusnak.

Harcsa István – MonostorI Judit: Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja Magyarországon, In:

Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2014, Budapest, TÁRKI, 2014, 83–109.

Tóth Olga: Társadalmi integráció és család, In: Kovách Imre – Dupcsik Csaba – P. Tóth Tamás – Takács Judit

(szerk.): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon, Budapest, MTA Társadalomtudományi

Kutatóközpont, 2012, 369–383: 370. Annak a kérdésnek a megválaszolása, miszerint ezek a változások mennyire

utalnak a család válságára, és esetleg mennyire probléma a családok, a társadalom fennmaradása számára, már

összetettebb kérdéskör: ideológiai, politikai, szakmai, etikai vetületei vannak, melynek feltárására ez az írás nem

vállalkozik. Sok tekintetben a családi szerkezeti átalakulások a változás következményei, ami nem válság, hanem

alkalmazkodás. Vagyis követi a gazdasági, termelési viszonyokat: többek között a fiatalok a földről az

iparba/városba mennek, s ott alapítanak családot.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 48 https://www.ecssz.eu

A család ezen „válságjelei” – melyet számos szakirodalom jogosan a szerkezeti

átalakulásokkal is összeköt – lehetőséget nyújtanak a családdal kapcsolatos normatív

szemléletre. Eszerint tekinthető a nukleáris családi formáció hagyományos, klasszikus,

integrált, „ép”, „rendes” családnak, s valamennyi ettől eltérő család pedig modern, alternatív,

dezintegrált, „nem rendes” családnak. A család normatív meghatározása alapját

jelenti/jelentheti a család jogi meghatározásának is. Ez azért különösen fontos, mert a

családtámogatások jellemzően a jog által körülírt családfogalomhoz nyúlnak vissza. Továbbá a

családokat érintő változások (pozitív vagy negatív) tudományos és hétköznapi minősítései is

kénytelenek valamilyen optimális családot leképező definíció viszonyításából kiindulni.

Témánk szempontjából azért különösen fontos a család normatív minősítése, mert a családi

nehézségek ellensúlyozására hozott kezelőrendszerek és eszközök jelentős része, szintén a

normatív család „idealizált” képéből indul ki, és erre törekszik.

A gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a család és a párkapcsolatok fogalma

összetett és változó, így „a normatív megfogalmazások nem csupán a tudományosság próbáját

nem állják ki, de a hétköznapi tapasztalatokkal, a demográfiai tényekkel sem mindig

egyeztethetők össze.”

Jól mutatja ennek az idealizált családformának a szakmai felhasználási

nehézségét az is, hogy a hagyományos családi életciklusszemlélet egyre kevésbé alkalmazható

a számukban egyre növekvő, nem klasszikus családformákra. Illetve utal arra a tudományos

nehézségre is, hogy a családok működésének vizsgálata mindezidáig – megfelelő mérési

eszközök hiányában – jellemzően szerkezeti tanulmányozás, miközben annak működéséről, és

főleg annak minőségéről nem tudunk meg sokat. Mindez pedig ellentmond annak a

követelménynek, hogy a családi nehézségekbe való professzionális segítő beavatkozás iránya,

eszközválasztása nagyban igényli utóbbi tudását (is).

Érdekes magyarázatot nyújt a tradicionális családfelfogásra és ennek „átörökítésére” a

„familizmus” fogalma és jelenségköre. Az ún. ideológiai familizmust az ezzel foglalkozó

szerzők „családcentrikusságnak” nevezik. Tartalma szerint „a család és a családi kapcsolatok

az élet minden területénél nagyobb fontosságot élveznek az emberek értékrendjében.”

Úgy

fogható fel, mint egyfajta elköteleződés a tradicionális értékrend mellett (kenyérkereső apa;

családi, háztartási feladatokat végző anya; több gyermek vállalása). A familizmus mint

társadalmi állapot olyan társadalmakra vonatkozik, „amelyekben az embertársakba és a

társadalmi intézményekbe vetett bizalom szintje igen alacsony. Ezért az emberek számára

csupán a családi kapcsolatok képesek valamiféle védelmet nyújtani.”

Bizonyos meglátások

szerint hazánkban mindkettő familizmus él, ugyanakkor a magyar társadalomban a felnőttek

csak egy kisebb része él konzekvensen a nemi szerepekről és a családról vallott koherens

tradicionális értékrendjével. Ennek egyik oka nyilván az élet maga, a kényszerek. „A többség

azonban mintha csak azért értene egyet a tradicionális állításokkal, mert ”csak azok vannak

kéznél”, mert hiányzik a nyelv a családdal kapcsolatos változások feldolgozására […]”,

illetve a nyitás az erről szóló diskurzus irányába.

Mint mindennek, ennek is két oldala van. Valóban vannak új életformák, új családi

mintázatok, s lehetnek olyanok, akik ebben szeretnek élni, s az előző állítás fényében, keresik

a maguk kifejezésmódját. Vannak olyanok, akik nem a meglévőben szeretnek élni, de ebbe

kényszerültek, s szeretnék ebből a lehető legtöbbet kihozni. S vannak azok, akik az ún.

Tóth: i. m., 370.

Dupcsik–Tóth: i. m., 324.

Dupcsik–Tóth: i.m, 324–325.

Dupcsik–Tóth: i. m., 325.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 49 https://www.ecssz.eu

tradicionális családi működést választják (házasságra lépnek, gyermeket vállalnak, nem válnak

el), s ezért dolgoznak, erre predesztinálja őket belső értékük.

Utóbbi társadalmi csoport, akik még mindig többségben vannak a mai családi életformát

tekintve, hívja fel a figyelmet arra, hogy a változó társadalmi szokások, felfogások,

viselkedésbeli minták kézzelfoghatósága mellett nem lenne teljes a kép, ha nem beszélnénk

arról, hogy az emberek értékek mentén élnek. Olyan értékek mentén, amit magunkkal hozunk,

amit magunkénak érzünk, amit láttunk, tanultunk és interiorizáltunk. Ezek lesznek a mi belső

irányítóink, s a magunkról vallott belső énképünk. Mivel a szocializáció folyamán az

egészséges én kialakulásában nagy szerepe van a külső értékek internalizálásának, így ezekhez

köthető a belső énkép részévé és belső normává váló (idealizált) család kép is. Ez a belső norma,

amely értékké válik a személy számára, komoly én-védő funkcióval szolgál, és a külső

körülményektől (változásoktól, kényszerektől) független vezérlő elvvé válik. A családtagok így

a belső normával egyeztetik össze a cselekvéseiket, és ha ez nem konzisztens a megélt

tapasztalatokkal, az belső feszültséget, végső soron szenvedést okoz.

Jelen sorok szerzője elkötelezett a házasság intézménye és a gyermekvállalás fontossága

mellett, különösen, ha ez egy olyan családban valósítható meg, ahol a tagok őszintén figyelnek

egymásra és a másik szükségleteire, óvják, védik és fejlesztik egymást, biztonságban érzik

magukat, továbbá életre szóló gyökereiket megkapják egymástól és adják egymásnak. A

házasság, a család, a gyermek értékének helyreállítása és megerősítése egyéni, közösségi és

társadalmi érdek. Az egyén a család által válik integráns egésszé, és integrál maga is a nagyobb

közösségekbe. Ma se tudunk jobb közösséget az egyén fejlődése, kiteljesedése, emberré

válásához, mint a család. A család intézménye által képviselt értékek az egyén jólétének, lelki

egészségének és a társadalom fejlődésének alapját jelentik, ezért általános törekvés, hogy a

családokat megerősítsük, támogassuk.

Ugyanakkor szociológusként az is nyilvánvaló, hogy a családok és a párkapcsolatok terén

tapasztalt változásokat nem lehet átlépni, és visszafelé menni az időben. Tudomásul kell venni,

hogy a társadalomtörténeti változások, a világnézetek pluralizáltsága, a világ nyitottsága és így

a növekvő sokszínűség hatással bír az emberre magára és a kapcsolatai alakítására, ebben is a

sokféleség irányába hatva. Ebben a kontextusban kevésbé fontos kérdés, hogy mi a

társadalmilag idealizált vagy normatív formája a családnak. A kérdés inkább az, hogy azokban

a változatos formákban, melyben az ember megéli a párkapcsolatát vagy a családi életét, az

mennyire tudja betölteni a hozzá társított (s fentebb említett) funkcióit. Úgy tűnik, hogy a

családi együttélési formák sokat változtak, s a velük szembeni hozzáállás hol megengedő,

elfogadó, hol elutasító vagy éppen üldöző, a kultúrák függvényében alakulva. Ugyanakkor nem

ilyen mértékben változtak azok az alapelvárások a családokkal szemben, amelyek a betöltendő

szerepeire vonatkoznak. „A család jelentése az egyének számára a család alakját és struktúráját

érintő radikális változások ellenére folyamatos.”

Ez a folyamatosság pedig a benne megélt és

elvárt érzelmekhez társított. Olybá tűnik, hogy bármilyen formában is éljük meg a családi

életünket, a legtöbb ember ugyanazt várja tőle, és ugyanattól szenved benne. S ez lehet a közös

eredője a családi nehézségek, válságok kapcsán a különböző beavatkozási, segítő formáknak

is. A közös cél nem szükségszerűen az kell, hogy legyen, hogy milyen összetételű családban

éljen az egyén (s a különböző támogatásokat ebbe az irányba fogalmazzuk meg), hanem a

családok megerősítése, a családi jólét növelése, a családi funkciók mind hatékonyabb betöltése

mentheti meg a család intézményét. Csak egyet lehet érteni Buda Bélával, hogy „a népnevelő

Barnes, G. G.: Család, terápia és gondozás, Budapest, Animula, 2001, 13.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 50 https://www.ecssz.eu

vagy moralizáló jellegű központi üzenetek gyakran éppen visszafelé sülnek el, elutasítást vagy

érdektelenséget váltanak ki.”

A szerkezeti változások mellett működésbeli zavarok is kitapinthatók a mai családok mind

jelentősebb részénél, illetve nem egy esetben a szerkezeti változásokból fakadnak a működési

zavarok, illetve fordítva is igaz; a működési zavarok előre jelezhetik a szerkezeti változásokat

is. Ilyen működési zavarokra utal a válások nagy száma, eszerint majd minden második

házasságkötés válással végződik; vagy szintén a családi problémák egyfajta mutatója a családi

nehézségek, konfliktusok és bántalmazások problémájával érkező magas klienskör a

családsegítő és gyermekjóléti rendszerben, a nevelési tanácsadókban vagy a pár- és

családterápiákon.

A házassági és családi nehézségekben, feszültségekben különösen kiemelendő a

kommunikációs zavar és az egymással szembeni negatív indulatok, a megváltozott nemi

szerepekből adódó bizonytalanságok és ellentétek, valamint a párkapcsolati viták (például a

szexuális és érzelmi kizárólagosság, a féltékenység, a hűtlenség, az érzelmi és szexuális

kielégületlenség, stb.) jelentősége, illetve a külső erőforrások hiánya.

Emellett a mentális

megbetegedések növekvő aránya, az alkohol- és egyéb függőségek, valamint a szuicidium

alakulása a családok védő-óvó-megtartó erejének deficitjét tükrözik.

Mind a szerkezeti változások, mind a működésbeli zavarok komoly következményekkel

járhatnak. Többek között megbonthatják a család egyensúlyát, megbetegíthetik a családtagokat,

illetve zavar támadhat a családtagok együttműködésében, és a családi funkciók betöltésében.

Mindezen nehézségek leküzdésére idővel kialakultak bizonyos segítő közegek, eljárások és

eszközök mind a családi funkciók betöltésének elősegítése érdekében (lásd többek között a

szociális munkát), mind a családtagok kapcsolati nehézségeinek rendezésére (lásd példának

okáért a pár- és családterápiát).

Jelen munka a családi nehézségek csökkentésében, a család segítésében a családterápia

módszerét állítja a középpontba. Kiválasztását több szempont indokolja. Ez az a segítő

módszer, mely teljes nyitottsággal áll valamennyi családforma, az emberek által családnak

nevezett, családként megélt forma előtt. Funkcionális, működésbeli, szerkezetbeli, érzelmi,

kapcsolati nehézségekre egyaránt kiterjed a figyelme. Nemcsak az egyes, esetenként problémás

családtagokra koncentrál, hanem a család egészére, még kiterjedtebb megoldást kínálva a

család számára. Ennek jelentősége abban áll, hogy „a családterapeuták elsők között ismerték

fel, hogy amikor a tünethordozó személy (index páciens, kinevezett páciens) segítséget kér,

egész családja problémával küzd és segítségre szorul.”

Így a „problémahordozó” családtag a

családi egyensúly felborulását fejezi ki. A családterápia legfontosabb mondanivalója, hogy

minden együtt élő családtagot bevon, hogy részt vegyenek, és felelősen dolgozzanak a

kívánatos változásért folytatott közös munkában. Relevanciájára utal az is, hogy bár hasonlóan

a legtöbb családot segítő megoldáshoz, ez is jellemzően a már kialakult problémákra reflektál,

ilyen értelemben a harmadlagos megelőzés szintjébe tartozó megoldás. Ugyanakkor a családi

működési zavarokra érkező utólagos beavatkozása mellett prevenciós hatása is van a későbbi

hibák elkerülésében, amennyiben a család felismerései által megelőzi az ezen zavarok soron

következő generációra történő „átörökítését”.

Buda Béla: A házasság és a család mai problémái, Kapocs 2, 2013, 2–13: 8.

Buda: 2013, 4.

Komlósi Piroska: A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére, In: Gerevich József

(szerk.): Közösségi mentálhigiéné, Budapest, Animula, 1997, 13–35: 13.

Goldenberg, Herbert – Goldenberg, Irene: Áttekintés a családról I. kötet. Budapest, Animula, 2008, 27.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 51 https://www.ecssz.eu

Végül, de nem utolsó sorban kitüntetett figyelem fordul felé azért is, mivel a családterápia,

mint segítő szakma aktuálisan maga is kihívás alatt áll. Elsősorban azzal, hogy 2016. január

elsejétől alkalmazása bekapcsolódik egy másik segítő rendszerbe, a család- és gyermekjóléti

rendszerbe, mely a családterápia számára számos megválaszolásra váró dilemmát indukál.

Írásom első felében a családterápiás segítés jellemzőivel ismerkedhetünk meg, míg a második

részben a gyermekjóléti rendszerbe való bevezetésének első tapasztalatait foglalom össze,

lehetőségeit és nehézségeit összegezve.

II. A családterápia, mint segítő beavatkozás

II.1. Paradigmaváltás a terápiában és a családi segítésben

Az ’50-es években az Egyesült Államokban megszülető családterápia

korának nagy

paradigmaváltását hajtotta végre azzal, hogy szakított a múlttal, kidolgozva egy új szemléletet,

értelmezést és módszert. Ilyen értelemben a családterápia nem pusztán egy más módszer a

terápiák között, hanem „teljesen újszerűen képzeli el az emberi problémákat, értelmezi a

viselkedést, a tünetek kialakulását és kezelését.”

Újdonsága abban mutatkozik meg, hogy a

korábbi egyéni kezelésekkel és intra-pszichés megközelítéssel szemben a kapcsolati tényezők

figyelembevételét és a rendszerszemléletű gondolkodást helyezte a terápia középpontjába, a

család egészét tekintve a probléma forrásának és egyben megoldásának. „A családterápia

elmélete azon alapul, hogy az ember nem elszigetelt lény. Társadalmi csoportok tagjaként

cselekszik, és úgy reagál a többiekre. Amit valóságként él meg, az belső és külső összetevőktől

függ.”

Eszerint az egyén állapota nagyban függ attól, ahogy társadalmi környezete, benne

családja befolyásolja őt, s amelyet ő szintén befolyásol. Minden mindenre hat, és minden

mindennel összefügg. „A család, mint kölcsönhatásokban működő rendszer, mint önálló

egység, több az őt alkotók összességénél”

gondolat képezi gyökerét a rendszerszemléletnek,

s ennek szellemisége alapozza meg a családterápia működését. Ez nagyban eltér azoktól a

jellemzően egyéni esetkezelésekre építő módszerektől, melyek többségében vannak jelen a

család professzionális segítésében. A rendszerszemlélet jelentőségére utal, hogy napjainkra a

klasszikusan egyéni esetkezelésű rendszerek is közelítenek ehhez a szemléleti gondolathoz;

lásd családhangsúlyú esetmunka vagy rendszerszemléletű esetkezelés a szociális munkában.

Az ’50-es években az új segítő eljárásként kialakult rendszerszemléletű családterápia

lényegében „a családot egy önmagában egészként működő, környezetétől határok mentén

elkülönült egységnek tekinti, ahol a családtagok érzelmi és viselkedésbeli megnyilvánulásai

folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással.”

A hazai rendszerszemléletű családterápia közel húsz év késéssel kezdte meg működését. Kezdetei a ’70-es évek

közepére vezethetők vissza. Ekkortájt jelentek meg az első hazai családterápiás cikkek (Buda Béla). Majd Füredi

János, Goldscmidt Dénes, Komlósi Piroska és Székács Judit nevéhez fűződően megalakult az első családterápiás

műhely. 1977-től a Magyar Pszichiátria Társaság családterápiás munkacsoportjaként működött tovább a csoport,

majd 1989-től Magyar Családterápiás Egyesület néven önállósult, elkezdve a családterápiás képzéseket, s

bekapcsolódva a nemzetközi családterápiás vérkeringésbe. Az Egyesület a hazai pár- és családterápia módszerének

kiképző és továbbképző, valamint szakmai integráló szervezete. Jelenleg több, mint ezer főt taksál tagjainak

száma. A hazai családterápia legújabbkori történelmében pedig a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete

elindította a mentálhigiénés családtudományi és családterápiás egyetemi képzését 2015-től.

Goldenberg–Goldenberg: i. m., 22.

Minuchin, Salvador: Családok és családterápia, Budapest, Animula, 2005, 8.

Goldenberg–Goldenberg: i. m., 22.

Walrond-Skinner, Sue: Előszó, In: Barnes, G. G.: Család, terápia és gondozás, Budapest, Animula, 2001, 8–9.

idézi Barát–Demetrovics: i. m., 345.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 52 https://www.ecssz.eu

II.2. Családterápia a fejlődés tükrében

„A családi kapcsolatok, legyen azok jellege meghitt, stabil vagy összeolvadó, esetleg

kaotikusan széthulló, a legtöbb ember tapasztalatában központi jelentőségűek. Sok ember

számára a család az ideálistól vagy a normálistól eltérő szociális csoport, ez pedig nagy tudást

és mély megértést kíván a család kezelőjétől, s főképpen a segítést megalapozó új, releváns

megközelítéseket.”

Az előbbi gondolatok mottóként szolgálhatnak minden családdal

foglalkozó segítő szakmának, beleértve a családterápiát is.

A fejlődést, változást nemcsak a családok irányában fogalmazza meg a családterápia, hanem

magával szemben is. Eszerint „a családterápia sajátos, lélektani gyakorlat- és elméletrendszer,

amely csaknem fél évszázados fejlődéstörténete során folyamatosan változott, mindig új

arculatai tűntek elő, és mindig új súlypontok sejlettek fel.”

A családterápia eddigi fejlődését

tekintve volt pszichiátriai értelemben vett gyógymód; társadalmi segítés és gondoskodás abban

az értelemben, hogy megküzdésben, adaptációban és problémamegoldásban kívánt segítséget

nyújtani. Később a családi rendszer fejlődése került előtérbe, beleértve a belső családi életciklus

megfelelő működtetését, mind a külvilág felé való rugalmasságát.

A családterápia nemcsak abban különleges, hogy folyamatos megújulásra képes, hanem

abban is, hogy napjainkra a családterapeuták többsége magára „szabja” a terápiás elméleteket

és módszereket, hiszen a családterapeuta a saját személyiségével dolgozik leginkább, s így

fontos, hogy a családterápiás iskolák és eszközök sokaságában megtalálja magát. A

családterápia történetének elmúlt hat évtizedében sokféle irányzat és módszer alakult ki

(strukturális-, stratégiás-, pszichodinamikus-, milánói-, transzgenerációs-, kognitív-

viselkedéses-, szociális konstruktivista-, pszichoedukatív modell stb.).

Közös tulajdonságuk,

hogy „a családi élet és nehézségek egy-egy fontos területét célozzák meg.”

Ezek az irányzatok

nem egymás ellenében születtek és működnek. „Kezdetektől fogva átjárhatóak egymás számára

az iskolák, noha mindegyiknek van önálló elmélete vagy legalábbis szemléleti

megközelítésmódja, saját koncepciói és fő indikációs területei, de az iskolák szabadon

mérlegelhetik más koncepciók és technikai elemek alkalmazását.”

Napjainkra a családterápia

művelésében inkább jellemző az iskolák tekintetében az integratív szemlélet, a módszerek,

eszközök viszonyában pedig az eklektikusság. Ez a fajta integráció a családterápiás

beavatkozás előnyeként tartható számon.

II.3. A családterápia szemléletmódja a családok megsegítésében

A családterápia a családokkal való munkában alapvetően három szemléletet követ:

rendszerszemlélet, életciklus szemlélet és a transzgenerációs szemlélet.

A rendszerszemlélet alapján egy család jóval több, mint tagjainak összessége, akik térben és

időben, illetve pszichés közegben együtt élnek. „Minden egyes család egy természetes módon

fennmaradó, sajátos egyéni tulajdonságokkal jellemezhető társadalmi rendszer, kialakítva a

maga szabálykészletét, és a tagjainak szánt illetve kijelölt szerepeket.”

Az ilyen rendszer

Wallrond-Skinner: i. m., 8.

Buda Béla: Az ember, a család és a terápia képe a családterápiában. Ígéretek, konstrukciók, illúziók, In: Koltai

Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia, Budapest, Medicina, 2003, 15–33. 15.

Buda: 2003: 15.

Bővebben az iskolák összefoglalását lásd: Goldenberg–Goldenberg: i. m., II., III. kötet.

Barát–Demetrovics: i. m., 346.

Buda: 2003, 18.

Goldenberg–Goldenberg: i.m, 1.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 53 https://www.ecssz.eu

szervezett hierarchiával rendelkezik, külső és belső határai vannak, alrendszerei funkciókat

működtetnek, és kommunikáció útján szállítják a szükséges információkat egymásnak, közös

előtörténettel rendelkeznek, továbbá szabályokkal, visszatérő viselkedési mintákkal és

hiedelmekkel bírnak magukra és társadalmi környezetükre vonatkozóan. A család rendszerében

a családtagokat „erős, tartós, kölcsönös, többgenerációs érzelmi kötődések és lojalitások kötik

egymáshoz; ezek intenzitása, valamint a személyek közötti távolságok időben változhatnak, ám

a család fennállása során kitartanak.”

A család tehát családtagokból és a közöttük lévő

kapcsolatokból áll, melyekben oda-vissza hatások, kölcsönhatások, befolyások működnek, és

működtetik a család rendszerét. Amikor a családterapeuta dolgozik, ezeket a kapcsolati

viszonyokat, azok működését és minőségét tárja fel olyan, az előbb említett rendszer elemeken

keresztül, mint például a hierarchia (alrendszerek, határok): cirkularitás (az elemek közötti

kölcsönhatás), homeosztázis (egyensúlyra törekvés, visszacsatolás), szabályok és szerepek,

kommunikációs mintázatok és hiedelem, interaktív viszonyok (diád, triád, trianguláció).

Összegezve az elmondottakat; a rendszerműködés családra vonatkozó meghatározása azt

eredményezte, hogy a családokkal való bánásmódban egy újfajta szemléletmód nyert teret, az

interakcionális szemlélet. Ezek szerint, ha meg akarjuk érteni a családot, hogy miért működik

úgy, ahogy látjuk, nem az egyes személy problémájára kell koncentrálnunk (bár ez is

elengedhetetlen és kezelendő adott esetben), hanem arra, amit a család közösen létrehozott,

vagyis a családtagok egymás közötti interakcióit kell megvizsgálnunk. A hangsúly nem a

családon belüli egyénen lesz, hanem azon, amit ők együttesen interakcióik révén kitermelnek.

Bár a rendszerszemléletű gondolkodás előnyei nem tagadhatók, s ma is a legfontosabb

eszköz a család működésének feltérképezésében, ugyanakkor a ’80-as évek második felétől

megkérdőjeleződött a feltétel nélküli elfogadása, vagy pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy

nem minden esetben használható feltétel nélkül. „Az egész rendszer leírásának szintjén ez a

szemlélet nagyon értékes, a zavar akkor következett, amikor a terapeuták látszólag úgy

viselkedtek, mintha ez a hozzáállás a klinikai gyakorlat szintjén is elfogadható lenne.”

Gondolva itt az emberi erőviszonyokról szóló nemi és etnikai kérdésekre, beleértve a családon

belüli bántalmazásokat, melyekre kevésbé használható a rendszerszemlélet. Ugyanakkor a

feltétel nélküli elfogadást néha félreértik. Rogers szerint ez tulajdonképpen egy megelőlegezett

bizalom, amit azután a realitásban megjelenő, feltáruló tények közös értékelése követ.

A családok vizsgálatának egy másik fontos szempontja a családi életciklus szemlélet. Az

életciklus jelentősége abban áll, hogy a család az életciklusán keresztül változik, fejlődik. „Az

életciklus fogalma voltaképpen egy gondolkodási keret arról, hogyan is működik egy család a

kulturális és társadalmi normák talaján.”

Ezek a családoktól elvárt vagy megjósolható

életszakaszok belehelyezhetők egy biológiai keretbe, így nagyban függnek az életkortól, de

jellemzően kulturális elvárások szabják meg.

A család két legfontosabb feladata, hogy állandóságot, illetve változást nyújtson a

családtagok számára. Míg az állandóság a biztonságot teremti meg, a változás a család

fejlődését. Az állandóság és a változás egymást követő fordulatai az életciklus alakulásában

ragadhatók meg leginkább. A család (hasonlóan az egyén személyiségfejlődéséhez

) nem

egyenes vonalban, hanem szakaszosan, életciklusokon keresztül fejlődik. „A család a

Goldenberg–Goldenberg: i.m, 1.

Jenkins, Hugh: A rendszer kezelése, Budapest, Animula, 2008, 8.

Barnes: i. m., 23.

lásd Freud, Piaget vagy E. H. Erikson elméleteit

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 54 https://www.ecssz.eu

házasságtól (ill. a házaspárok megismerkedésétől) a család felbomlásáig tartó életciklusán

keresztül számos fejlődési szakaszon megy keresztül, miközben az egyes szakaszokra a

strukturális viszonyok viszonylagos stabilitása jellemző.”

Ezek a nem egyszer rítusokkal,

ceremóniákkal kísért családi életciklusok (többek között a párkapcsolat

kiépítése/házasságkötés, az első gyermek megszületése, a gyermek iskolába menetele, vagy a

serdülőkor családi próbája, és a gyermekek elköltözése a származási családtól) általában jól

ismertek a korábbi generációk életéből, illetve nem egy szakasz egyetemesnek tételezhető fel.

A családok segítésében azért fontos az életciklus szemlélet, mert egyfelől megmutatja, hogy

a családnak milyen feladatokat kell betöltenie, hiszen „az életciklus szakaszok más-más konkrét

fejlődési feladat teljesítését kívánják meg”,

miközben a családi szerepelvárásokat a fejlődési

feladatok határozzák meg. Másfelől a családi problémák a változás szakaszában

jelentkezhetnek,

s mintegy normatív krízisként

nehezítik meg a család életét, s ennek

megfelelően nemegyszer az életciklusban elakadt családok jelennek meg a családterápiában.

„[…] az átmenetekben a család sebezhetőbb – de nem szükségszerűen diszfunkcionális – lehet,

és segítségre szorulhat, hogy elegendő erőt gyűjtsön a változás végig viteléhez.”

Az életciklus

probléma ott jelentkezhet, amikor az adott életciklusra jellemző fontos feladat teljesítése késik,

megakad vagy nem teljes, s ilyenkor ezek a nehézségek a későbbi fejlődési korszakokban újra

jelentkezhetnek.

Továbbá az adott életciklusban meg nem oldott feladat következtében,

megnehezülhetnek a következő ciklus változásai. Emellett az életciklus váltás valamennyi

családtagot érinti, s a rendszeren belüli viszonyokat (szabályok, szerepek, határok, hierarchia)

újra kell rendezni, ennek elmaradása pedig problémákat okozhat.

Amit kaphatunk a családok megértéséhez az életciklus szemlélet segítségével, az az, hogy

látva az életciklus-váltásokhoz, a fejlődéshez, változáshoz való viszonyt a családban, egyben

sokat megtudhatunk a családok megküzdési- és működésmódjáról. Továbbá egyfajta

értelmezési keretet nyújthat az egyéni és családi diszfunkciókra, teret adva a beavatkozások

megtervezésére is.

Ahogy a rendszerszemléletnél láthattuk, úgy itt is fontos tudnunk a családi segítésben a

család megértéséhez használt életciklus-szemlélet korlátait. Bár többnyire igaz, hogy a családok

élete megjósolható, egyetemes, egymásra épülő szakaszok mentén zajlik, de emellett számos

családot érintő kérdés kötődik adott társadalmi-kulturális közeghez (mint a nemi szerepek,

generációk közötti hierarchia, gyermeknevelési minták, idősek szerepe és értékelése). Vagyis

az életciklusok kapcsán is fontos a társadalmi-kulturális-történeti kor kontextusa.

Korlátai

közé tartozik, hogy alapvetően egy leíró jellegű, normatív szemlélet a nukleáris családokra

vonatkozóan. Nem igazán tud mit kezdeni a gyermek nélküli családokkal vagy az alternatív

együttélési formákkal, vagy a sajátos életstílusokkal. Problémát okozhat, hogy az egyes

életszakaszok maguk is kitolódnak nem egy családban. Fő figyelmet elsősorban a szakaszokra

Telkes: i. m.

Goldenberg–Goldenberg: i. m., 22.

Dallos, Robert – Procter, Harry: Családi életciklusok, In: Biró Sándor – Komlósi Piroska (szerk.):

Családterápiás olvasókönyv, Budapest, Animula, 2001, 27–31: 28.

Normatív krízis: azok a krízisek, amik a természetes változás részeként jelennek meg, ismertek, megjósolhatóak,

megismétlődnek más családoknál is, esetlegesen tudjuk, mi vár ránk, így bizonyos felkészülést/elviselést is

adhatnak.

Goldenberg–Goldenberg: i. m., 36.

Goldenberg–Goldenberg: i. m., 39.

Dallos–Procter: i. m., 29.

Goldenberg–Goldenberg: i. m., 37.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 55 https://www.ecssz.eu

fordít, miközben a szakaszok közti átmenetek szintén fontosak, a családok megsegítése

oldaláról különösen, hiszen főleg ezek az átmenetek azok, amelyek leginkább ráirányíthatják a

családi deficitekre a figyelmet.

A családterápia családokkal kapcsolatos szemléletmódjának harmadik építőköve a

transzgenerációs szemlélet. A családterápia transzgenerációs szemlélete azon specifikumok

közé tartozik, melynek használata nem jellemző a hagyományos (jellemzően szociális alapú)

családsegítésben.

Alapvető családterápiás megközelítés, hogy a családtagok interakcióikban,

kapcsolódásukban sémák alapján működnek. Szabályok, ismerős és állandó kapcsolati minták,

mintázatok alapján működnek, illetve a családi interakciók ezeket követik. Ezáltal biztosítva

van a család működésében, a családtagok egymással való viszonyában a kiszámíthatóság, előre

jelezhetőség, az ismerősség és biztonság. Ezek egy részét a választott család alakítja ki

mindennapi működésük során, azonban egy jelentős része „hozott anyag”, az előző

generációkból származnak. Vagyis a mintázatok akár több generációs ismétlődéssel

történhetnek a szocializáció, illetve a családi mintázatok követése révén, tükrözve a korábbi

generációk hiedelmeit és értékítéleteit. „Transzgenerációs hatások alatt a családban

generációról, generációra átörökített viselkedésmintákat, működésmódokat, hiedelmeket vagy

traumákat értünk. Ezen mintázatok alapvető szerepet játszanak a család működésében, s

gyakran a patológiás működés hátterében is ilyen jellemzők állnak.”

Bár a családterápia

jellemzően a jelenre koncentrál, de a jelen nehézségeinek megértése érdekében nem

hanyagolhatja el a múlt jelentőségét. Így a korábbi generációkból hozott interakciós

mintázatokat, sérelmeket, elvárásokat, delegációkat, adósságokat, illetve az előző

nemzedékekkel szembeni lojalitásokat, függőségeket, tarkítva az előző generációkkal szembeni

– a családtagok, a család életét megnehezítő, nem egyszer megbéklyózó – érzelmi

sokszínűségekkel. Így válik érthetővé a múlt megértésének szükségessége a családtagok

számára, melyben sokat segíthet a családterápia munkamódszere. „A családterápia

elemzésének terepe általában az itt és most, de a rendszer modellje valamilyen mögöttes és

önálló történetiséggel bíró struktúrára utal, és ezzel kiemeli a család távoli és közeli múltját is,

mint a jelen interakcióit befolyásoló változósort.”

„A családok generációkon keresztül hordoznak rituális témákat vagy forgatókönyveket, és

valamiképpen tudnak a múltbeli és jelen eseményekről, még ha nem is világos számukra,

hogyan.”

Innen érthető meg igazán a családterápiában az az elterjedt elképzelés, mely „a

családot érzelmi egységnek, egymást átszövő kapcsolatok hálózatának tekintette, amelyet a

legjobban többgenerációs vagy történeti elméleti keretben elemezve érthetünk meg.”

transzgenerációs hatások jelentősége a családok működésében, s az eszerinti segítő

beavatkozások fontossága mutatkozik meg abban az eszközhasználatban, mely napjainkra

elkerülhetetlenné (szinte kötelezővé) vált, s ez nem más, mint a genogram felvétele. „A

genogram strukturális diagram, amely a család három-négy generációjának kapcsolatrendszerét

Goldenberg–Goldenberg: i. m., 47–48.

Barát–Demetrovics: i. m., 345.

Buda: 2003, 15.

Jenkins: i.m, 99.

Bowen, idézi Goldenberg – Goldenberg: i.m, 42.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 56 https://www.ecssz.eu

is képes ábrázolni. A célja a minták hagyományozásának ábrázolása, vagyis, hogy a múlt

eseményei […] hogyan befolyásolják az aktuális mintákat.”

Végső soron a transzgenerációs szemlélet jelentősége abban áll a család megsegítésében,

hogy használatával a módszer igyekszik a családtagokat eljuttatni ahhoz a személyes

felismeréshez, hogy milyen emberek akarnak lenni, eljuttatni őket a saját választásokig. Néha

utóbbi beindulására valamilyen traumára van szükség. Rávilágíthat, hogy hol vannak

magukban ők, s hol a szülők (nagyszülők) a maguk üzeneteivel.

A transzgenerációs hatás tudatosulása elvezethet odáig, hogy a családtagok tudnak

válaszolni arra a kérdésre, hogy saját életüket élik-e, vagy mások elvárásait, a magukkal cipelt

családi kényszereket.

A családterápia segítő rendszerének megismerésében szükséges még egy sajátosság

megjelenítése, ez pedig az erőforrás központúsága, amit akár a családterápia hatáselemeként is

felfoghatunk. Az erőforrás központúság egyrészt egy szemlélet, amennyiben a családterápia

„hisz abban, hogy a családok képesek változni, alakulni.”

Másfelől módszer (eszköz),

amennyiben számít rá, keresi és felhasználja a családok (családtagok) külső és belső

erőforrásait, amik, akik a változásban segítségére lehetnek. Az erőforrás keresésben több

családterápiás eszköz van használatban, mint például a családi történetet megjelenítő

genogram; a külső kapcsolatokat is megjelenítő ecomap; a kapcsolati vagy családi timeline. A

módszer erőforrás centrikussága abban is megnyilvánul, hogy „az emberi problémák mögött

nem a patológiát keresi, hanem az elakadt fejlődés következményeit látja azokban.”

A családterápia fontos szempontja az erőforrás tekintetében, hogy ténylegesen a család

erejére, munkájára, közös együttműködésére épít, így direktivitása a változásban, ebben az

értelemben háttérbe szorul. Nem szükségszerűen dolgozik csak maga, a család érdekében,

helyette sok esetben ráhagyja, hogy mit is kezd az üléseken kapott információkkal, a saját

megértés, elemzés, a magukról szóló „mozaikok” összerakása a családra hárul ilyen

értelemben. A terapeuta ebben a folyamatban a kereteket nyújtja, s egyfajta koordináló

szerepben van, lényegében ezeknek a „mozaikoknak” a felszínre kerülését segíti elő. A

családterapeuta végső soron olyan, mint egy karmester. A zenészek tudnak zenélni nélküle is,

nem kell minden pillanatban ráhagyatkozniuk. Erejük ott van a hangszerükben és kezükben, de

hogy jól szóljanak egymás mellett és egymással, ahhoz a karmesterre van szükségük. Ebből a

szempontból tehát – szintén az erőforrás jelentőségére utalva – maga a terapeuta erőforrásai

(készségei, képességei, tudása, kreativitása, koordináló képessége, facilitáló, aktív szerepe) is

elengedhetetlenek a családi erőforrások mozgósításában.

Az erőforrás gondolata lényegében a családterápia szubsztanciája, mivel a család maga az

erőforrás, „a közös megküzdés eszköze.”

Vagy másképpen „a pár- és családterápia […] az

emberi erőforrások sajátos alapegységéhez nyúl, és valóban olyan hatásokat képes

felszabadítani, amelyek elősegítik a fejlődési folyamatot, és le tudják küzdeni a

rendszerfunkciókat […] zavaró külső nehézségeket”.

Ilyen értelemben a családterápia végső

Sherman, Robert – Fredman, Normal: Strukturális technikák pár- és családterápiában, Budapest, Animula,

2007, 62.

Barát– Demetrovics: i.m, 346.

Buda: 2003, 28.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 57 https://www.ecssz.eu

célja új és saját megoldásmódok elősegítése, facilitálása, a családi erőforrások aktiválása

segítségével.

II.4. A családterápia alkalmazhatósága

A családterápia, mint családsegítés különbözik más családsegítő „műfajoktól” abban, hogy

nagyon sokszínű, és ezáltal alkalmazhatósági köre mind technikai, mind tartalmi szempontból

kitágított.

A családterápia alkalmazható magánpraxisban, alapítványi, egyesületi, egyházi vagy

állami/önkormányzati intézményi keretek (például egészségügy, család- és gyermekjóléti

központok, nevelési tanácsadók) között. Elérhető fizetős vagy ingyenes (államilag

finanszírozott vagy önkéntesség) formában. Ezek előnye nyilván az, hogy a rászoruló klienskör

szabadon választhat pénztárcája és igényei szerint.

Lehet önálló terápiás módszer, vagy kombinálható egyéb terápiás formákkal (lásd például

egyéni pszichoterápia), vagy más szociális ellátással (például szociális támogatások egyéb

formái). Minden ilyen kombinált formában szükséges, hogy a szakemberek tudjanak

egymásról, és folyamatosan egyeztessenek.

Nyitottságára utal és a választási kört tágítja, hogy számos professzióból érkezhetnek azok

a szakemberek, akikből végül családterapeuta lehet a szükséges képzést követően. A

hagyományos pszichológus, pszichiáter mellett orvos, pedagógus, szociális végzettségűek

azok, akik jellemzően megtalálhatók körükben. A szakma kiszélesítése miatt ugyanakkor

nagyon fontos tudomásul venni, hogy az egyes problémás esetek kapcsán még családterápiás

végzettség mellett is vannak kompetencia határok, amik további együttműködést kívánnak meg

a különböző végzettségű szakemberek között, kiszélesítve ezáltal a tudást és tapasztalatot. A

szakmai kompetenciát, a szakmai objektivitást (egyúttal a neutralitást) fokozza az önismeret; s

ezt felismerve a terapeutának a saját családján, saját történetén való dolgozás szintén képzési

követelmény.

A családterapeuták dolgozhatnak egyéniben, koterápiában és team munkában is. Utóbbi

kettő előnye vitathatatlan, nemcsak a „több szem többet lát” elve alapján, hanem abban, is hogy

lehetőség nyílik férfi és női családterapeuták közös munkájára, s így a nemi szempontok

figyelembe vételére, illetve modellül szolgálhatnak a nemi szerepviselkedésre, továbbá a

kliensek esetleges aggodalmai is csökkenthetők az esetleges egyhangú nemi (férfi vagy női)

„fölény” esetén. A koterápia pozitívumai közt találhatjuk a terapeuták közti kölcsönös

támogatást is. Továbbá, hogy „a terapeuták közötti viszony nagyon nagy hatással van a

családra: jó esetben a köztük lévő bizalom, kölcsönös tisztelet, egymás iránti lojalitás, esetleg

karakterük komplementaritása modellt nyújthat a hatékony és kölcsönösen kielégítő

kapcsolatra.”

A családterápiás segítségnek további óriási előnye, hogy jellemzően szoros szupervízióval

működik,

növelve a szakmai hatékonyságot, s csökkentve a terapeuta szakmai és emberi

nehézségeit. Különösen fontos a családsegítés műfajaiban azért is a szupervízió, mert a

Komlósi Piroska: Családterápiák, In: Feuer Mária (szerk.): A családsegítés elmélete és gyakorlata, Budapest,

Akadémiai Kiadó, 2008, 25–33: 31.

Koltai Mária: A családterápiáról. (A Pszichoterápiás Tanács részére készített A családterápiás protokoll című

írás alapján)

http://www.csaladterapia.hu/csaladterapia#alk (Letöltés ideje: 2017. 04. 20.)

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 58 https://www.ecssz.eu

szakember érzelmei is aktivizálódnak, bevonódhat a rendszerbe, illetve saját tudattalan

élményeiben, családi hátterében is megérintődhet, viszontáttételi reakciót kiváltva.

A családterápia megjelenési formáját tekintve szintén sokszínűségről árulkodik, utalva a

körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó szakemberek kreativitására. Eszerint beszélhetünk

összevont családterápiáról: több generáció együtt vesz részt a terápiában (a nagyszülőket egyes

ülésekre behívják); csoportos családterápiáról: több család együttes kezelése (jellemzően párok

együttes terápiája); intenzív krízis orientált családterápiáról: amikor befektetik az indexpácienst

és családját a kórházba, s az egész családot kezelik rövid időn át egy team családterápiában

(főleg akkor, ha a távol élő családtagok ezt indukálják). Ismerjük az otthonra kiterjesztett

családterápiát: amikor a családot az otthonában – szomszédság, távoli rokonok, munkaadó,

barátok, tanárok stb. – meghívásával kezelik. Használják a családi krízisterápiát: ha az eset

súlyossága engedi, akkor a tünethordozót nem fektetik kórházba, hanem az egész családdal

ambuláns kezelés keretei között foglalkoznak; továbbá az egyénnel történő családterápiát:

amikor egy családtag van jelen, de nyitott a rendszer, s bármikor bevonhatóak a további

családtagok (jellemzően a család elérése, bevonásának nehézségekor).

A családterápia alkalmazási területének két nagy csoportja az egészségügy, valamint a

tanácsadás. Az egészségügyben elsősorban a pszichiátria, gyermekgyógyászat, családorvoslás,

onkológia területén, vagy a pszichoszomatikus zavarok sok szomatikus szakága terén

használható.

A tanácsadásban a nevelési tanácsadók, a családvédelem és gyermekvédelem

rendszere, az iskolapszichológia, az egyházi lelki gondozás, vagy az addiktológiai intézmények

munkájában érhető utol elsősorban családterápiás eljárás.

A családterápia legfontosabb indikációja szerint minden olyan helyzetre „bevethető”,

amikor az érzelmi és viselkedési elváltozások mögött kapcsolati konfliktusok, elakadások

vannak. További tematikus családterápiás területek: életciklus váltásokból adódó nehézségek,

átmeneti elakadások. Klinikum, felnőtt és gyerek pszichiátriai problémák, krónikus

betegségekkel való megküzdés esetén (kompetenciahatárral). Veszteségek, traumák

feldolgozása. Különböző kultúrákhoz, etnikumokhoz tartozó családok nehézségei.

Párkapcsolati konfliktusok, nehézségek. Meleg párok, és más szexuális kisebbségek

problémáinak kezelése.

Megjegyzendő, hogy mivel az egyén szintjén zajló kríziseknek gyakran van családi vetülete

is, a családterápia hatékony tud lenni olyan esetekre, mint a depresszió, evési zavarok,

szorongásos zavarok, pszichoszomatikus megbetegedések, szexuális diszfunkciók, családi

konfliktusok, szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia, játékszenvedély), vagy olyan

krízisek esetén, mint a munkahely elvesztése, öngyilkossági kísérlet, válás, veszteségek és

gyászreakció.

III. Családterápia a család- és gyermekjóléti központokban

Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény 2016. január 1-től bevezetett változása

következményeként: a Család- és Gyermekjóléti Központ a gyermek családban nevelkedésének

Komlósi: 2008, 31.

Komlósi: 2008, 29.

Komlósi 2008, idézi Túry Ferenc: Családterápiák, In: Szőnyi Gábor (szerk.): A pszichoterápia tankönyve,

Budapest, Medicina, 2015, 388-404: 400.

Túry: i. m., 401.

Barát Katalin: Családterápia a mindennapi gyakorlatban, 2016, Kézirat.

Túry: i. m., 401.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 59 https://www.ecssz.eu

elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és a fennálló veszélyeztetettség

megszüntetése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő

családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát tart. (40/A. § (2) af))

Közel másfél éve került bevezetésre ez a kötelező, törvényileg szavatolt, speciális

alapellátási forma a gyermekvédelem rendszerébe, de több tekintetben mind bevezetése, mind

fenntarthatósága nehézséget okoz számos gyermekjóléti központnak. A családterápia

bevezetése ugyanakkor nemcsak az intézményeknek jelent kihívást, hanem a terapeutáknak is.

Alaptapasztalat ugyanis, hogy ebben a szociális rendszerben nem szükségszerűen lehet a

családterápia hagyományos keretében, módszerével és szemléletével dolgozni.

A bevezetés óta eltelt másfél évnek a konklúzióját, gyakorlati családterápiás tapasztalatait

foglalom össze, a pozitívumok és a nehézségek mentén.

III.1. A szakma véleménye

Érdemes azzal kezdeni, hogy mit szólt a szakma a bevezetett új szolgáltatáshoz.

Az ide vonatkozó adatokat két nagy csoportba szedtem. Az első csoportba tartozó

eredmények elsősorban a változó, s egyre mélyebb, komplexebb problémákat hozó kliensekről

szólnak. Jelenlétük miatt az intézmények döntő része üdvözölte a családterápia és

családkonzultáció bevezetésének ötletét. Elsősorban azért, mert a család- és gyerekjóléti

intézményeknek nincs ezekre a problémákra vonatkozó kimunkált eszközük, idejük és/vagy

kompetenciájuk.

Az eredmények azt tükrözik, hogy a családok jelentős részének erőforrásai kiapadtak. Egyre

több a kapcsolati konfliktussal érkező kliens/család. A kapcsolati, érzelmi problémák

hátterében lévő kapcsolati-érzelmi konstellációk változékonyak, szubjektívek, egyéniek és

nehezen hozzáférhetők a családsegítés hagyományos eszközeivel.

Mind több számban jelennek meg megváltozott szerkezetű családok (egyszemélyes

háztartások, egyszülős- vagy mozaikcsaládok), akik esetében a válaszadók többsége

fokozottabban érzékeli az együttélés- és alkalmazkodás nehézségeit, s ezeket a hagyományos

családsegítés módszereivel úgyszintén nem, vagy csak nagyon nehezen lehet kezelni.

Különösen azért, mert döntően egyéni esetkezelés zajlik, bár ma már mind több szakember

képes a családhangsúlyú esetkezelésre is. Utóbbi esetben a családsegítő szakember bár aktív

kapcsolatot tart fent a kliense közvetlen környezetével, a családdal, valamint a családra

vonatkozóan kiterjedtebb információkkal bír, de a beavatkozás továbbra is a kliensre, illetve az

ő kapcsolatrendszerére irányul.

Egyre több mentális, lelki gondozásra van szükség a kliensek körében, melyeket a

hagyományos családsegítő professziók (szociálpedagógia, szociális munka) szűkösebb

kompetenciájuk miatt nem tudnak ellátni.

A tapasztalatok alapját egyfelől a szerző és kollégái (Fészek a Lelki Egészségért Egyesület, Keszthely)

családterápiás tapasztalatai adják, másfelől az a teljes körű empirikus vizsgálat, melyet a Pázmány Péter Katolikus

Egyetem Szociális Tanulmányok Tanszékének munkatársai és hallgatói végeztek 2016 tavaszán. A kutatásba a

főváros valamennyi kerületének család- és gyermekjóléti központja bekerült (23 intézmény). A kutatás célja az

volt, hogy a központok intézmény- vagy szakmai vezetőivel felvett szakértői interjúk segítségével a családsegítő

és gyermekjóléti rendszer szerkezeti átalakításával kapcsolatos szakmai véleményeket feltárja. Az interjú

felvételére 2016. márciusa és áprilisa között került sor. A kutatás teljes eredményét lásd: Kapocs 2017/1 szám.

A vélemények összegzését a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociális Tanulmányok Tanszéke által végzett

kutatás eredményei adják.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 60 https://www.ecssz.eu

Az eredmények második csoportjába sorolom azokat az egyértelmű kijelentéseket,

amelyekben a vezetők kimondják a családterápia szükségességét, de utalnak annak bevezetési

nehézségeire is. Eszerint többen említették a családterápia, családkonzultáció jelentőségét, ez

azonban messze több időráfordítást igényel, mint a hagyományos kezelések, jóval kisebb

esetszámmal tud dolgozni, más munkamódszerrel dolgozik, illetve alkalmazásuk sajátos tudást

igényel. Az intézményvezetők többsége szerint jó ötlet a családterápia bevezetése, de nem

tudják ellátni, mert nincs elegendő szakember és nincs elegendő anyagi tartalék sem rá.

III.2. A családterápia tapasztalatai

III.2.1. A bevezetés pozitív hozadéka

Kedvező eredménynek tekinthető, hogy több olyan család tud bekerülni a családterápia

rendszerébe, akiknek nem lett volna erre pénzügyi lehetősége, se motivációja. Tudjuk, hogy a

család- és párterápia ülésenkénti anyagi költsége nem kevés pénzébe kerül a szolgáltatást

igénybe vevőnek, így szinte luxus anyagi kiadásnak tekinthető a társadalom bizonyos (egyre

bővülő) rétegei számára. A gyermekjóléti rendszerben azzal, hogy törvényileg szavatolt

ellátásként került be a családterápia szolgáltatása, a kliensek számára ingyenes ellátási formává

vált.

A motiváció tekintetében természetesen a saját belátás és a belső motiváció az, ami

kedvezőbb a családterápiás munkához, de néha a kötelezés is hasonló belátásra és eredményhez

vezethet. Utóbbi esetben nyilván a családterápiás munka elejét nehezíti meg a kötelezett és

esetenként ellenálló kliensek hozzáállása. Ha azonban jól csináljuk, a motiválatlanságból

motiváltság is lehet, és még az ilyen kliensek részéről is kaphatunk pozitív visszajelzést,

együttműködést.

Egyértelmű tapasztalat, hogy a terápiába kerülés gyakoribb a gyermekvédelmi rendszerbe

újonnan bekerültek körében. Ennek okai között lehet, hogy a jelzőrendszeri tagok a

korábbiakhoz képest „finomabban”, komplexebben érzékelik a problémákat, sokkal

érzékenyebb „szűrőkkel” működnek, s ma már olyan esetek is eljuthatnak a családsegítés és

gyermekjólét rendszerébe, amelyek korábban nem. Emellett a jelzőrendszer tagjai is

informáltabbak, tudják, hogy az újonnan létrejött intézményekben van már ilyen szolgáltatás.

Többek között ezt a tudást szélesíthetik azok az esetmegbeszélések, szakmai team munka,

ahová a családterapeuták is meghívást kapnak/kaphatnak, s ahol mód van más szakemberekkel

találkozni, s a családterápiáról információt nyújtani.

Olyan családi problémák is kezelésre kerülhetnek, és tud benne támogatást nyújtani a

családterapeuta, mely esetekben a hagyományos módszerekkel korábban nem lehetett (illetve

máshol kellett ezt keresniük a családoknak). A családsegítés és gyermekjóléti rendszer

törvényileg meghatározott hatáskörbe tartozó problémákra tud választ adni, azon kívül nincs

kompetenciája, vagy egyéb korlátok (anyagi, eszközbeli) akadályozzák a segítségnyújtást.

A családterápia visszajelzései a rendszer felé, akár az összefoglaló dokumentumokban, akár

az esetmegbeszélések során, magát a családgondozást és a rendszert is alakíthatják,

érzékenyíthet a kliensek összetett nehézségeire, s fogékonyabbá teheti a szociális szakmában

dolgozókat a családterápiás szemléletre, s a kollégák jó párat átemelhetnek a munkájukba a

családterápiás eszköztárból.

Az előnyök között lehet a családterápia hosszabb távú pozitív hatása. A családok segítése

területén a családterápia folyamata szorosan kapcsolódhat a megelőzéshez. A családterápia

nemcsak a már kialakult családi működési zavarokkal foglalkozhat (utólagos beavatkozás),

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 61 https://www.ecssz.eu

hanem ezen zavarok, tünetek és betegségek soron következő generációra történő

„átörökítésének” megelőzésében is segítséget (prevenció) nyújthat.

A családterápia egyik fontos célkitűzése, hogy optimalizálja a családi rendszer működését

azáltal, hogy megváltoztatja az élmények átélésének minőségét, valamint az érzelmek

minősítését és a család viselkedését. Nyilvánvaló, hogy ha hatékony a családterápia, akkor

megszűnik, de legalábbis csökken a családon belüli feszültség, a konfliktusok és tünetek száma.

Mindez pedig pozitív hatást gyakorol a következő generációra is, és kisebb lesz a testi és lelki

tünetek megjelenésének, „átörökítésének” valószínűsége.

III.2.2. A bevezetés óta tapasztalt családterápiás nehézségek, dilemmák

A családterápiás munka során a pozitív tapasztalatok mellett láthatók, érzékelhetők

nehézségek is. Ezek a nehézségek három oldalról jelentkezhetnek: a kliens, az intézmények és

a családterapeuta felől. Nyilvánvalóan itt is helytálló a rendszerszemlélet, vagyis, hogy ez a

három oldal egy rendszer részeként funkcionál, és az egyik nehézség kihat a másik és a

harmadik működésére, és viszont. A rendszerszemlélet tudatosítása azért különösen fontos

ebben az esetben, mert a nehézségek kezelésekor a kliens, a terapeuta és az intézmény szerepét,

lehetőségeit, potenciáljait együttesen kell figyelemmel venni, és olyan stratégiákat és

eszközöket hozni, amely az egészet képes figyelembe venni, hogy a jövőre nézve az alább

említett nehézségeket csökkenteni lehessen.

III.2.2.1. A kliens oldaláról jelentkező terápiás nehézségek

Az egyik kitüntetett nehézség a kliens esetleges motiválatlansága. A hatósági kötelezettség

vagy az intézményi javaslat, küldés lényegében külső motiváció, kvázi kényszer. Ez előre

jelezheti azt a kérdést, hogy ilyen háttérrel mi várható el tőle, mennyire teszi magát bele a

terápiás folyamatba, mennyire együttműködő, mennyire hajlandó változásra/változtatásra a

formális vagy informális szankciók árnyékában. Ezek a kérdések abban a tekintetben válnak

különösen súlyossá, hogy a családterápia az együttműködésre és a kölcsönösségre épít.

A kötelezés leggyakoribb oka a védelembe vétel melletti, vagy a védelembe vétel elkerülése

érdekében történő családterápiába utalás. Ezekben az esetekben a gyermek esetleges „elvétele”,

családból való kiemelése feletti aggodalom miatt előfordulhat egy ellenséges hozzáállás a

család részéről a terápia, akár a terapeuta felé. Ebben a helyzetben komoly „harcot” kell vívni

a család bizalmáért, s meggyőzni arról, hogy a családterápia nem elvenni akarja a gyermeket,

hanem a család működését jobbá tenni azért, hogy ezt el tudják kerülni.

A családsegítős klienskör más munkamódszerre szocializálódott, mint amit a családterápia

képvisel. A hagyományos „családsegítős” munkában a rendszer működéséből kifolyólag,

szükség szerint több az irányítás, előírás, utasítás, szabályokhoz kötés. Ennek megfelelően a

terápia folyamatában nem egyszer el kell magyarázni a klienseknek az együttműködés, az

önállóság, vagy a saját szerep jelentőségét.

Felvetődik kérdésként az ingyenes szolgáltatás kapcsán annak értéke. Az egyes

szolgáltatásokhoz való ingyenes hozzáférés kognitív szinten kialakíthatja azt a következtetést

a kliens gondolkodásában, hogy a kapott szolgáltatás kis értékkel bír, esetleg értéktelen. Míg

abban az esetben, ha értéket kell nyújtani érte (fizetni), úgy az kognitív szinten automatikusan

felértékelődik, hiszen ellenkező esetben kognitív disszonanciát keltene a személyben, hogy

valamiért, ami értéktelen, fizessen. Voltaképpen a kliens motivációját is növelheti a

tapasztalatok alapján, ha ellenszolgáltatást szükséges adni a terápiáért.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 62 https://www.ecssz.eu

A terápiába kerülő családok, családtagok esetén nem egy esetben felmerül a terápiára való

alkalmasság, s nem egyszer megfogalmazódik az itt dolgozó terapeutáknál a terápiára való elő-

szocializáció szükségessége. Ez nyilván megnöveli az ülések számát, illetve a terapeutának

növelnie kell a terápiára való készségek és képességek fokozására irányuló eszközkészletét. Az

elő-szocializáció szükségessége mögött áll az ide tartozó családok egy jelentős részénél

tapasztalható alacsonyabb iskolai végzettség, a korlátozottabb kognitív képesség és az érzelmi

intelligencia (többek között az érzelmek kifejezése-, megértése-, átélése és az érzelmi

sokszínűség) terén megnyilvánuló jellegzetes deficitek. Továbbá a mentalizációs készség

nehézségei miatt is megnehezül a terápia, illetve jobban oda kell figyelni a szóhasználatra és

kérdésfelvételre a megértés érdekében, illetve az árnyalatok és szimbólumok használatának

korlátozottságára, vagy az ezekre való fogékonyabbá tétel időigényére.

A család- és gyermekjóléti rendszerbe tartozó tipikus családok, a sok problémás családok.

Olyan problémákkal küzdenek, mint az anyagi-, egzisztenciális nehézség, nem egyszer konkrét

szegénység/mélyszegénység; lakhatási bizonytalanság; mentális zavarok és egyéb devianciák;

kommunikációs és kapcsolati konfliktusok; gyermekgondozási elégtelenségek stb. A terápiás

munka nehézsége abban áll ez esetben, hogy a problémák halmaza miatt szükséges egyfajta

redukciót alkalmazni, hogy mivel is fogunk foglalkozni, miközben ülésről ülésre bejönnek és

egyre újabb problémák vetődnek fel. Másfelől ezek az alap, egzisztenciális szükségletek nem

egyszer elvonják a figyelmet a mélyebb rétegek feltárásáról. Tudvalevő, hogy mielőtt az

alacsonyabb szintű szükségletek nincsenek kielégítve, úgy nem igazán lehet fokozni a

motiváltságot a magasabb szintű szükségletek irányába (Maslow szükséglet piramisa). Vagyis,

bár a terapeuta nem minden problémát kezel (különösen nem az anyagi nehézségeket vagy

lakhatást), erre van a szociális támogató rendszer, de nem lehet kirakni ezeket a kérdéseket a

terápiából, annál is inkább, mert maguk a kliensek hozzák be szinte ülésről ülésre, s nem

egyszer a terápiás változás akadálya lehet ezeknek a jelenléte. Továbbá ezek a kérdések azért

sem hagyhatók el, mert a család működését és a kapcsolati viszonyokat nagyban befolyásolják.

Az előzővel is összefügg egy másik terápiás nehézség, mégpedig a feladat adás kérdése. Bár

általában igaz minden terápiára, hogy a feladat adás a kliens lehetőségeitől függ, itt azonban

fokozottabban van jelen ennek mérlegelése a szűkösebb lehetőségek miatt.

Egy újabb nehézség lehet az, hogy a családokból ellenállást válthat ki az a szemléletváltás,

hogy az eddig egyéni szinten jelentkező problémát – lásd identifikált páciens – átminősítsék

családszintű nehézséggé. Ez elsősorban azért jelenthet számukra problémát, mert a családi

bűnbak szerepét a terapeuták elveszik az index pácienstől, ezzel a család nem tudja már minden

problémáját erre hárítani, kivetíteni. Mindeközben – ami talán még érzékenyebben érintheti a

családot – a rendszerszemléletből adódóan nincs bűnös, hibás, illetve mindenki bűnös, hibás.

Alapgondolat, hogy az, amiben vannak, azt együtt csinálták, közösen formálták. Minden

családtagnak fel kell és el kell ismerni a saját részét a családi nehézségben.

III.2.2.2. Nehézségek, dilemmák a család- és gyermekjóléti rendszert képviselő kollégák felől

Amit visszatérően lehet tapasztalni, az a terápiás folyamattal szembeni egyfajta

„csodavárás”, ami mind a szociális szakmabeli kollégák, mind a kliensek részéről

megnyilatkozhat. Ezek a családi csodavárások nem egyszer a küldő kimondott vagy

kimondatlanul sugallt elvárásaiból fakadnak, egyben túlzó és nem reális elvárásokat ébresztve

a családban.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 63 https://www.ecssz.eu

A család- és gyermekjóléti rendszerben dolgozó szakemberek nagyon sok és nagyon nehéz

esettel dolgoznak. Lelkiismeretes munkájuk ellenére is előfordul, hogy úgy érzik, nem tudnak

hatékonyan segíteni a hozzájuk forduló családokon a saját rendszerük szabta keretek között.

Nem véletlen, hogy a működési rendszerükbe bevezetett új módszerre nemegyszer úgy

tekintenek, mint ami majd mindent megold, amit a gyermekjólét rendszere eddig nem tudott,

de legalábbis hatékonyabban fogja kezelni a maga sajátos eszközeivel. Mivel a családterápia

segítő rendszere se mindentudó és mindenható, így a csodavárások csalódásokhoz vezethetnek

a családokban, a küldőkben, de magában a terapeutában is.

Előfordulhatnak inadekvát küldések is, ami a tapasztalat szerint két forrásból táplálkozik.

Kevés még a tapasztalata a szociális szakmabeli kollégáknak arra vonatkozóan, hogy mire

alkalmas a családterápia módszere. Vagy a küldő szakember a családkonzultációt-, illetve

terápiát arra használja fel, hogy kvázi „megszabaduljon” azoktól a kliensektől, akikkel nem tud

mit kezdeni.

Az esetleges szemléletbeli értetlenség, vagy az ismeretlennel s az újjal szembeni ellenállás

is megtapasztalható. A családterápia szükségszerűen más szemlélettel dolgozik, mint a

hagyományos szociális munka. Többek között jóval kisebb a családterápiában az alá-

fölérendeltség a kliens-terapeuta viszonyban, hiszen a kliensre nem úgy tekint, mint aki

tehetetlen bábja életének, vagy akit gyógyítani kellene. A családterápia mai szemléletének

megfelelően igyekszik nem megjeleníteni a folyamatban a természetszerűen meglévő, segített

és segítő közötti, elsősorban a szakmaiságból adódó hierarchiát, ellenben kölcsönösségben

együtt dolgozó partnerként felfogni a klienst. A családsegítő-kliens viszonylatban erre

korlátozottabban van lehetőség, elsősorban azért, mert más problémák tartoznak a

kompetenciájába, és más, direktebb irányításban születhetnek meg a megoldások (lásd például

adósságrendezés, iskolába járási kötelezés, magatartási szabályok betartása), illetve nyilván

ebben a rendszerben a hatósági eljárások is növelik a segítő-kliens közötti távolságot és

hierarchiát.

A családterápiás végzettséggel rendelkező kollégák főállásban jellemzően nem kívánnak

elhelyezkedni családsegítést végző intézményekben, ennek elsődleges oka az alacsony bérezés.

A fő nehézséget a szociális bértábla alacsony bérezése jelenti, mivel a családterápiás

végzettséggel rendelkező kollégát főállásban jellemzően tanácsadói munkakörben lehet

alkalmazni. Nem sokkal jobb a helyzet a megbízásos szerződéssel dolgozó családterapeuták

esetén sem. Egyfajta keret az együttműködésre a terapeuta és az intézmény között, hogy az

intézményvezetők kénytelenek bizonyos ülésszámra szerződni, ami nem egyszer kevesebb

óra/ülésszámot, esetenként nem folyamatos terápiát jelent, amely a terápiás szakma

szabályaival ellentétes lehet.

A szakma gyorsabban követi a társadalomban zajló változásokat, mint a képzés, hiszen a

szociális intézmények naponta tapasztalják a nehézségek és az igények változását.

A családokkal dolgozó szakemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy a képzés és a

szakmai gyakorlat ugyan felvértezte őket sikeresen alkalmazható elméleti és technikai tudással

arra az esetre, ha a kliens egyedül érkezik, és saját maga számára kér segítséget, de sokkal

kevesebb a szakmailag megalapozott, a gyakorlat által kicsiszolt válasz a családok kezelésére,

vagy azokra az esetekre, amikor a szociális munkással együtt kell működnie a családoknak

akkor is, ha maguktól nem kezdeményezték volna a kapcsolatot.

Stang Tünde: Szociális munka családokkal

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/szmcsal.pdf (Letöltés ideje: 2017. 04. 20.)

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 64 https://www.ecssz.eu

A középosztály és a diplomázottak megjelenése a családsegítés klienskörében jelentős

módosulás, s ez mindenképpen további kérdéseket és nehézségeket vethet fel, melyek közvetve

a terápiás tevékenyégre is hathatnak. A felmerülő kérdések között találjuk, hogy mennyire

jogosultak segítségre (a rendszer szabta szűk keresztmetszetben); mennyire hajlamosak

segítséget kérni és segítséget elfogadni; hogyan viszonyulnak a szakemberek olyan kliensi kör

felé, akik jórészt a saját társadalmi rétegeikből kerülnek ki. További gond lehet, hogy a kisebb

településeken „mindenki ismer mindenkit”, így kevésbé fognak segítséget kérni, mert

szégyellik, illetve el akarják kerülni az összeférhetetlenséget. Így joggal adódik a kérdés, hova

küldjük őket. A szerző maga is nem egy esetben megtapasztalta, hogy az ezekből a társadalmi

csoportokból bejelentkező családok külön kérték azt, hogy ne a lakóhelyükön lévő

családterápiás team dolgozzon velük, hanem irányítsuk őket más, távolabbi településekre.

III.2.2.3. Nehézségek, dilemmák a terapeuta részéről

A családok többsége nem különbözik a hozott problémák, a megélt élmények és érzelmek

tekintetében, legyen az egy magánpraxisba érkező magasabb szocio-ökonómiai státusszal bíró

család, vagy a gyermekvédelem rendszerében megjelenő, több dimenzióban hátrányos helyzetű

család. Ugyanakkor a családterápia gyakorlata felől mégis csak az a tapasztalat, hogy ezeknek

az élményeknek és érzelmeknek a kifejezése és értelmezése, a problémákra való rálátás stb.,

eltérő lehet ezeknél a családoknál, s így a velük való terápiás munka is esetlegesen más

eszközöket és elvárásokat hív be a terapeuta részéről. Ez alapozza meg annak felismerését, hogy

általában véve a családterápia a családsegítés nem minden területén használható eredeti

formájában és szabályai szerint, sok esetben a megszokott keretek megbontására kényszerül.

A terapeuta felől jövő egyik legszembetűnőbb tapasztalás, hogy több dimenzióban más

klienskörrel szembesül. A kliensi nehézségek kapcsán korábban említett szempontok is

rávilágítanak arra (sokproblémás családok, esetenként alacsonyabb kognitív és érzelmi

intelligencia stb.), hogy nem egyszer más módszerhasználat, más feladat adás, más szemlélet,

más viszonyulás szükséges az ilyen családokkal szemben.

A kötelezettek, a javaslattal érkezők a rendszer által megfogalmazott problémával jönnek,

erre várnak választ a küldők (intézmények/hatóságok). A családterápia ellenben a család által

hozott problémával, a család által preferált anyaggal dolgozik, egyfajta megrendelésre, ami

aztán a terapeuta értékelése szerint akár alakulhat is a folyamat során, amikor a rejtettebb

rétegek kibontakoznak, de erősen a család által közösen megfogalmazott célok érdekében

dolgozik.

A terapeuták részéről érkező nehézség, hogy a kliensek feje feletti szankciók árnyékában

megnehezül(het) a klienssel való együttműködés.

Az intézményi keretek miatt, az együttműködés érdekében, érzékenynek, fogékonynak kell

lenni az intézmény struktúrájára (hierarchiájára), szellemiségére (ethos) és kultúrájára

(organizational culture).

Intézményi keretek között dolgozva nagyobb az adminisztrációs teher, a visszajelzési és a

különböző szakmai teamekben (például esetmegbeszéléseken) való részvételi kötelezettség.

A családterápiás szolgáltatások törvényi alapszolgáltatási garanciája nem szükségszerűen ad

eszközt, embert, pénzt az intézményeknek a kötelezettség teljesítésére. A bevezetési időben,

melyben még most is vagyunk, maguknak a gyermekjóléti központoknak is nehézséget okoz

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 65 https://www.ecssz.eu

egy-egy kötelezett család ellátása. A gyermekjóléti központoktól távol eső települések

szolgáltatási deficitjei pedig még jelentősebbek, illetve a családok anyagi, utazási lehetőségei

korlátozottabbak, így megjelennek az „utazó terapeuták”, akik lemennek a településekre, hogy

helyben nyújtsanak családterápiát. Utóbbi esetben aztán igen színes keretek között lehet

elképzelni a terápiát, beleértve a polgármesteri hivatalt, a gyermekjóléti szolgálatokat,

művelődési házakat vagy éppen a család otthonát.

Súlyos kérdés a titoktartási kötelezettség és a visszajelzési kötelezettség összehangolása.

Mit, kinek, miben és menyiben kell megosztani, ez egy fontos keret kell, hogy legyen egy

intézményi működésben, s szükséges e protokoll kidolgozása is.

Bizonyos térségekben, településeken az adott problémát professzionális módon,

specifikumában kezelő segítő hozzáférése hiányos. Néhol a professzionális segítő belebotlik

saját maga kompetenciahatárába. Ez igaz lehet a családterapeutákra is, különösen – visszautalva

a szakmai sokszínűség képviseletére – a pszichiátriai esetek kapcsán. Ugyanakkor azzal, hogy

ezeken a településeken nincs hova, nincs kinek továbbküldeni a családokat, illetve a családok

lehetőségei nem engedik meg sok esetben, hogy maguk utazzanak el a további segítő

intézményekhez, szakemberekhez, így joggal adódik a kompetenciahatár versus ellátatlan

családok dilemmája.

A „családsegítős családoknál” erős a hívás a terapeuta felé, hogy érzelmi támasza legyen a

családnak, erőteljesebb a ráhagyatkozásuk, hiszen ezt szokták meg. Azonban a terapeuta

kommunikációja, ami a terápiában folyik, modellt nyújthat a klienseknek a saját

megküzdésekre, ebben azonban nagy a felelősség is.

III.2.2.4. Nehézségek, dilemmák, ha a családterapeuta a szervezet része

Különösen nehéz kérdés, ha a családterapeuta nem külsős szakember, hanem maga is a

szociális rendszerben dolgozik. Ebben a helyzetben több problémával szembesülhetünk.

Amennyiben a belső kolléga egyszerre végez szociális családsegítő és családterapeuta munkát

is, akkor a családterápia indikálása és végig vitele gyakran ütközik egyéb szemléletekkel vagy

prioritásokkal a több(let), nemegyszer ellentétes feladat mellett (támogatás, kontroll).

A családterápia meglehetősen autonóm szakma. A családterapeuták feladata, hogy klienseik

érzelmi és kapcsolati fejlődése, érdekeinek védelme mellett köteleződjenek el. Amennyiben a

terapeuta a családsegítő központ munkatársa, tehát a szervezet része, úgy esetenként komoly

lojalitás-konfliktusba is kerülhet, ha választania szükséges a család vagy szervezet érdekeinek

egyidejű támogatásában, amelyek esetenként ellentétesek is lehetnek. Ez egy újabb érvként

szolgálhat annak körültekintő átgondolására, hogy külsős vagy belsős munkatársakat

szerencsésebb-e családterápiával megbízni. Egyszerre kint is és bent is lenni, nehezen

összeegyeztethető szakmailag és etikai kérdéseket is felvethet.

Nyilván az is nehézség lehet, hogy az ilyen formában dolgozó terapeuta magához a klienshez

való viszonyulása – a két rendszer már említett más szemléletéből adódóan – kettős lesz abból

adódóan, hogy melyik feladatát végzi. Ez a kliens oldaláról a megnyílás, a feltárulkozás és

bizalom szempontjából okozhat nehézséget. Mi az, amit elmondhat, mi az, amit már nem, ami

miatt esetleg tovább kötelezhetik a rendszerben maradni, vagy akár hatósági eljárásokat

kezdeményezni vele szemben. Ezt elkerülendő mindenképpen javasolt, hogy a szakember ne

legyen ugyanannak a családnak egyszerre a családsegítője és családterapeutája is. Ez kis

létszámmal működő, vidéki szolgálatoknál nehezen megoldható, ezért különösen

körültekintően kell előkészülni a terapeuta szerep és a nem terapeuta szerep megfelelő

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 66 https://www.ecssz.eu

integrálására, s kifejleszteni a készséget a kongruens szerepváltásokra. Természetesen megvan

a maga előnye annak, hogy családterápiás szemléletű kolléga dolgozik a családokkal, hiszen

egy újfajta megközelítést, kibővült eszközrendszert hozhat a rendszerbe, közvetlen kollégáira

is hatva. Azonban más, ha valaki családterápiás szemlélettel dolgozik családsegítőként, vagy

családterápiát csinál a családsegítő rendszerben. S egy belsős kolléga esetén ez a kettő

összekeveredhet. Nem beszélve arról a súlyos helyzetről, ha ugyanazzal a családdal végez

családsegítős munkát (például védelembe vételi javaslatot küld el), aztán később

családterápiában dolgozik vele. Ez a helyzet messze kontraindukció! Amíg ki nem dolgozott

ezek módszertana, keretei, úgy nehézséget okozhat ez a kettősség mind a kollégáknak, mind a

klienseknek, mind magának a munkát végző segítőnek.

Egy másik probléma is felmerülhet, ha belső szakember végzi a családterápiát. A kolléga,

aki korábban családsegítőként vagy esetmenedzserként dolgozott, most pedig a képzés

elvégzésével terapeutaként jelenik meg, átrendezi a kompetenciaviszonyokat és a státuszokat a

kollégák között, esetlegesen belső feszültséget okozva. Emellett fontos, hogy megfontoltan

döntsünk arról, mikor kell a kollégáinkat meggyőzni a családterápia hasznosságáról, hogy az

ne hasson provokációnak, rivalizációnak stb.

Összegzés

A családterápia az elmúlt hatvan évben folyamatos változás, s napjainkban is kihívás előtt

áll. Mint a családsegítés egyik lehetséges eszköze sajátos szerkezeti és működésbeli

jellegzetességgel bír. Nagyon sok és sokféle elméleti tudásanyagot halmozott fel, illetve a

családsegítő „műfajakon” belül szinte az egyik legtöbb eszközt használó terápia céljai elérése

érdekében (akciós és szimbolikus módszerek, ülések alatti- és közötti feladat adások).

Alkalmazhatósága mind működési módjában, mind a hozott problémák tekintetében sokszínű,

széleskörű.

A hagyományos (szociális) családsegítő eljárásokhoz képest számos egyéni specifikummal

rendelkezik, melyek egyben a családterápia hatáselemeiként is számontartottak. Ennek körében

olyan jellegzetességeket lehet kiemelni, mint „a családon belüli […] probléma közös családi

ügyként való definiálása; segítségkérésre való törekvés; a segítség elfogadása; a család lélektani

határainak […] megnyitása; a családterapeuta beengedése a rendszerbe és ezzel egyfajta

társadalmi nyilvánosság vállalása; a személyes, konstruktív és figyelemteljes kommunikációs

mód […]; a sokféle […] rejtett és általános elem, a korrektív emocionális élménytől az empátiás

megértésig és annak visszatükrözéséig, az élmények és személyközi viszonyok kifejezésére

tanult új nyelven, vagy a korrektív visszajelentések új, és a befogadás képességéhez mért

rendszerén át.”

A család- és gyermekjóléti rendszerbe bevitt családterápia most kezd kiforrni, meg kell

találnia a helyét. Az látható, hogy a klasszikus családterápia nem könnyen alkalmazható ebben

a rendszerben, vagyis ki kell dolgozni a módszertanát és kereteit a fentebb leírt tapasztalatok

dilemmái mentén. Talán ebben a helyzetben is igazolható az a sok követővel bíró családterápiás

állítás, hogy a család találja ki magának azt az együttélési formát, amiben tud, amiben szeretne

élni. Most a család- és gyermekjólét rendszerében dolgozó családterapeutáknak, vagy általában

véve a családvédelem és gyermekvédelem rendszerében (ide értve a családok átmeneti

otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában, a hajléktalan szállókban vagy addiktológiai

Buda: 2003, 29.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 67 https://www.ecssz.eu

betegekkel foglalkozó intézményekben, vagy akár az idősgondozásban) dolgozóknak meg kell

keresniük és találniuk azt a formát, amiben dolgozni tudnak, amiben minél hatékonyabban

együtt tudnak működni a rendszer másik két szereplőjével, az intézményekkel és a kliensekkel.

Lehet, hogy ez a forma nem a klasszikus terápiás keret között lesz, így a családterápia segítő

rendszere egy újabb történelmi állomása, megújulása előtt áll(hat).

Irodalomjegyzék

Barát Katalin – Demetrovics Zsolt: Családterápia és szerfüggőség, In: Demetrovics Zsolt

(szerk.): Az addiktológia alapjai III. Budapest: ELTE-EÖTVÖS, 2009, 345–363.

Barát Katalin: Családterápia a mindennapi gyakorlatban, 2016, Kézirat.

Barnes, G. G.: Család, terápia és gondozás, Budapest, Animula, 2001, 8–9.

Buda Béla: Az ember, a család és a terápia képe a családterápiában. Ígéretek, konstrukciók,

illúziók, In: Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia, Budapest, Medicina,

2003, 15–33.

Buda Béla: A házasság és a család mai problémái, Kapocs 2, 2013, 2–13.

Dallos, Robert – PROCTER, Harry: Családi életciklusok, In: Biró Sándor – Komlósi Piroska

(szerk.): Családterápiás olvasókönyv, Budapest, Animula, 2001, 27–31.

Dupcsik Csaba – Tóth Olga: Feminizmus helyett familizmus, Demográfia 4, 2008, 307–328.

Goldenberg, Herbert – Goldenberg, Irene: Áttekintés a családról I. kötet. Budapest, Animula,

2008.

Harcsa István – Monostori Judit: Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja

Magyarországon, In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2014,

Budapest, TÁRKI, 2014, 83–109.

Jenkins, Hugh: A rendszer kezelése, Budapest, Animula, 2008.

Komlósi Piroska: A család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére, In:

Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné, Budapest, Animula, 1997, 13–35.

Komlósi Piroska: Családterápiák, In: Feuer Mária (szerk.): A családsegítés elmélete és

gyakorlata, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008, 25–33.

Minuchin, Salvador: Családok és családterápia, Budapest, Animula, 2005.

Sherman, Robert – Fredman, Normal: Strukturális technikák pár- és családterápiában,

Budapest, Animula, 2007.

Tóth Olga: Társadalmi integráció és család, In: Kovách Imre – Dupcsik Csaba – P. Tóth Tamás

– Takács Judit (szerk.): Társadalmi integráció a jelenkori Magyarországon, Budapest, MTA

Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2012, 369–383.

Túry Ferenc: Családterápiák, In: Szőnyi Gábor (szerk.): A pszichoterápia tankönyve, Budapest,

Medicina, 2015, 388-404.

Walrond-Skinner, Sue: Előszó, In: Barnes, G. G.: Család, terápia és gondozás, Budapest,

Animula, 2001, 8–9.

Európai Családtudományi Szemle Rosta • A családterápia lehetősége és nehézségei…

IV. évf. 2021/3 68 https://www.ecssz.eu

Online források

Koltai Mária: A családterápiáról. (A Pszichoterápiás Tanács részére készített „A

családterápiás protokoll” című írás alapján)

http://www.csaladterapia.hu/csaladterapia#alk (Letöltés ideje: 2017. 04. 20.)

Stang Tünde: Szociális munka családokkal

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/szmcsal.pdf, (Letöltés ideje: 2017. 04.

20.)

Telkes József: Családterápia.

szuszo.groupsite.com/uploads/files/x/000/003/957/csaladterapia.doc (Letöltés ideje: 2017.

04. 19.)

Jogszabályforrások

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Európai Családtudományi Szemle Székely • A gyermek: áldás

IV. évf. 2021/3 69 https://www.ecssz.eu

A gyermek: áldás

Vázlatos összefoglalás a témában adódó főbb teendőkről

Dr. Székely János

A család és a gyermekvállalás helyzete ma Magyarországon

Az első világháború idejéig évente több mint 250 000 gyermek született a mai trianoni

határokon belül. Az 1940-60-as időszakban ez a szám már csak évi kb. 180 000 gyermek volt.

Mára az egy év alatt megszülető gyermekek száma kb. 90 000. Az 1950-es években a

házasságkötések száma évente kb. 100 000 volt, ma ez a szám kb. 40 000.

Magyarország népessége 1981 óta csökken. Akkor az ország lakossága kb. 10,7 M volt, ma

kb. 9,8M. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a ’90-es években kb. 360 000 magyar érkezett

Magyarországra Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról, akkor a teljes fogyásunk (a trianoni

határokon belüli népesség teljes fogyása) alig több mint 35 év alatt kb. 1,2 M volt!

A születések számának csökkenését jelentős mértékben megfordította az abortusz

tilalom (1953–56), az abortusz szigorítása (1973) és kis mértékben fékezte a GYES

bevezetése (1967). A többi állami intézkedés (pl. GYED, GYET, CSAD) jelentős

születésszámnövekedést nem ért el. Ez azt is jelzi, hogy a kérdést pusztán anyagi

ösztönzőkkel nem lehet megoldani. A gyermekvállalás elsősorban nem pénz, hanem szív

kérdése. Nagyanyáink, dédanyáink sokkal nehezebb anyagi körülmények között sokkal több

gyermeket vállaltak.

A népességfogyás kritikus pillanatában vagyunk azért is, mert a szülőképes női korosztály

8 éven belül 35%-kal fog csökkenni.

A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás eredményei azt mutatják, hogy míg 2000-ben a 15-29

évesek 22%-a volt házas, ma csak a 10%-uk. Csak 24%-uk költözött el a szülői házból, 17%-

uk jövedelme 0-35 000 Ft között van, 33%-uk tervezi, hogy egy ideig külföldön tanuljon, vagy

dolgozzon, 16%-uk, hogy véglegesen külföldön éljen. Legfőbb szórakozási formáik az internet,

a TV, a chat és a facebook (megelőzve a zenehallgatást, barátokat, sportot). Míg 2004-ben

átlagosan 344 könyv volt egy fiatal háztartásában, addig ma ez a szám 172. A fiatalok 6%-a

vallja magát vallásosnak az egyház tanítása szerint, és 43% mondja magát vallásosnak a maga

módján. 29%-uk járt valamennyi időt iskolai hittanra.

A magyar lakosság kb. 24%-a él súlyos anyagi deprivációban (az EU 28 átlaga: 8 %).

Természetesen öröm a gyermekszületések számának kis növekedése és a házasságkötések

számának jelentős növekedése az utóbbi néhány évben, és nagyon jó irányba mutat a CSOK

bevezetése is, ezeknek a pozitív folyamatoknak a mértéke azonban még igen messze van attól,

hogy a népességfogyást megállítsa.

Dr. Székely János: katolikus püspök összefoglalója

Európai Családtudományi Szemle Székely • A gyermek: áldás

IV. évf. 2021/3 70 https://www.ecssz.eu

Mindebből az tűnik ki, hogy a jelenlegi trendet megfordítani nem könnyű, emberileg

nézve szinte lehetetlennek látszik. Ennek ellenére meg kell próbálnunk megtenni mindazt,

ami lehetséges. Mit tehetnénk?

Cselekvési javaslatok

Family mainstreaming

Nagyon pozitív az a tény, hogy Magyarország alkotmánya a házasságot egy férfi és egy nő

szeretetszövetségének tekinti, a házasságon, illetve a szülő gyermek kapcsolaton alapuló

családot a társadalom legfontosabb építőkövének tartja, és a kormány intézkedései is sokféle

módon igyekeznek segíteni a családokat. Ezt a jó tendenciát fontosnak tartjuk megerősíteni.

Mostantól minden törvényt, minden állami intézkedést meg kellene vizsgálni abból a

szempontból, hogy a családokat, a házasságkötést, a gyermekvállalást segíti-e. Ha nem,

módosítani kell az intézkedést.

Oktatás-nevelés

Jegyesoktatás mindenkinek

Minden házasságra készülő párnak legyen kötelező egy kb. 4 alkalmas házassági felkészítőn

részt venni. Szabadon választhatják meg a párok, hogy állami felkészítésben, vagy valamelyik

egyház által szervezett jegyesoktatásban kívánnak részesülni. Az oktatás fő témái között

szerepeljen a kommunikáció, a konfliktusmegoldás, a tipikus férfi és női tulajdonságok, a

gyermekvállalás és nevelés kérdése.

Családi életre nevelés az iskolában

A házasságok sikere nagymértékben lelki, szellemi tényezőkön múlik. Az iskola segítheti az

érett, önzetlen, szeretetre képes személyiség kialakulását.

Az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban is kapjon fontos helyet a családi életre nevelés.

Helyezzenek hangsúlyt a kommunikációra, a konfliktusmegoldásra. A zene, a tánc, a

színjátszás és más hasonló tevékenységek által is segítsék a fiatalok kapcsolatteremtési

készségeinek kifejlődését.

Csökkentsék a fiatalok túlterheltségét, pl. azáltal, hogy az általános iskolában nem, vagy

csak nagyon korlátozott mértékben adnak írásbeli házi feladatot, míg sokkal több kreatív

tevékenységbe kellene bevonni őket.

Édesanyák segítése

Az édesanyák segítésének sok új formáját lehetne még bevezetni. Egyszeri szülési

támogatás (esetleg 3–4. gyermeknél emelt összeggel); GYES-ről visszatérő anyákat

részmunkaidőben foglalkoztatók támogatása; a vállalatok támogathassák a TAO (társasági

adó) keretéből a gyermekvállalást; munkahelyi bölcsőde és óvoda szintén a TAO keretből;

nyári napközik; gyerekvigyázás megszervezése – támogatása (pl. egyházakon, civil

szervezeteken keresztül); főállású anyaság lehetősége 3 gyermektől kezdve.

Fiatal házasok segítése

Keltető lakások biztosítása igen alacsony lakbérrel, 5–6 évre, fiatal házasoknak.

Európai Családtudományi Szemle Székely • A gyermek: áldás

IV. évf. 2021/3 71 https://www.ecssz.eu

Családközösségek támogatása

Támogatni kell minden olyan közösséget, ahol házaspárok és családok összefognak, hogy

egymást emberileg, lelkileg és a gyakorlati problémák megoldásában is segítsék, támogassák.

Családbarát média

Támogatni kellene a családbarát filmek, műsorok sugárzását. Tiltani kell a kifejezetten

destruktív, család ellenes tartalmakat. Készítsenek olyan – sokfajta adathordozón

megtekinthető – műsorokat, melyek a családi életre nevelnek, annak szépségét és értékét

bemutatják.

Kóser telefon és számítógép kifejlesztése és forgalmazása. Olyan eszközöket kellene a

piacon megjelentetni, melyeken a fiatal nem tud destruktív tartalmakat (horror, pornográfia,

erőszak stb.) nézni. Ne a szülőnek kelljen megpróbálnia védett közeget biztosítani a

gyermekének olyan eszközök világában, melyekhez nem ért. Esetleg a szülő büntethető legyen,

ha a gyermeke nem ilyen eszközöket birtokol.

Lépések egy olyan ország felé, ahol a kisgyermek életét a fogantatástól kezdve védjük

A bevezetőben láttuk, hogy a demográfiai trend megfordításában döntő szerepe van az

abortusznak (ill. az abortusz korlátozásának).

Az állam fejezze ki világosan, hogy az abortuszt nem tekinti egy helyes, civilizált

megoldásnak.

Ennek érdekében a szülészetek harmadát-felét alakítsák át abortuszmentes, csak az

életet szolgáló szülészetekké.

A szülészetekhez vezető utakra tegyenek ki plakátokat a gyermekről, a magzatról.

Az abortusz előtti tanácsadásban próbálják az édesanyát lebeszélni erről a döntéséről.

Mutassák meg neki a magzatát egy szép, nagy felbontású képen. Hívják be a gyermek

édesapját is, és ha ő szeretné a gyermeket felnevelni, akkor az anya döntését halasszák el 10

nappal. Beszéljenek neki az örökbeadásról, és ha erre nyitott, ismertessék meg őt olyan

szülőkkel, akik örökbe fogadnák a gyermekét. Esetleg az állam anyagilag támogassa azt az

anyát is, aki megszüli és örökbe adja a gyermekét.

Hátrányos helyzetűek, szegények

Magyarországon az újszülöttek egy igen jelentős része szegény családokba születik. Kiemelt

figyelmet kell fordítani ezekre a családokra. A munkahelyteremtés és a minőségi oktatás

biztosítása elengedhetetlenül fontos az ő számukra.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 72 https://www.ecssz.eu

Sikeres szülő

Szilágyiné dr. Szemkeő Judit

Bevezető gondolatok

A címet provokációnak szántam, de egyúttal lehetőségnek is arra, hogy a szülői szerepek

jelenlegi értelmezésének problémáját érzékeltessem. Ha megkérdezném a hallgatóságot, vagy

akár egy baráti társaság tagjait, hogy kiket nevezhetünk sikeres szülőnek, bizonyára lennének,

akik szerint azok a szülők sikeresek, akiknek a gyerekei versenyeken, tanulásban, munkában

kiemelkedtek, esetleg olyan szülőkre gondolhattam, akik családjuk egészséges működése

mellett társadalmilag elismert karrierükre is büszkék lehetnek. Az interneten a „sikeres szülő”

szókapcsolatra keresve más mögöttes tartalmat nem fedezhetünk fel, mint amelyeket

említettem. Mit jelent ez? Azt, hogy a szülői tevékenység a mai társadalmi értékelés szerint

háttértevékenység, amelynek értéke a társadalom „sikeres ember” felfogásának tükrében

nem mérhető, nem is érzékelhető. A gyermekek vállalása, kisebb és nagyobb közösségért

felelősséget vállaló emberré nevelése ma önmagában nem társadalmi elismerés forrása,

sőt még az élet szerves részének sem tekinthető.

Arra próbálok válaszokat keresni, hogy siker- és versenyorientált korunkban, amelyben nem

a közösségek közös jövője, hanem a napi fogyasztás a fontos, hogyan állítsuk középpontba a

szülői feladatok vállalását, hogyan jelölhetjük ki célként azokat, és hogyan növelhetjük a közös

jövőnket kezükben tartó szülőpárok önbizalmát. Hogyan tehetjük világossá, hogy emberi

életünk alapvető és elsődleges célja az, hogy földi életünket mások számára is hasznosan töltsük

el, ugyanakkor boldogan, az apró örömöket is érzékelve éljünk, és idősebb korunkban is

érezzük, hogy nem önmagunkért élünk. Mit jelent ez? A közösséghez tartozás – akinek

megadatik, a családi összetartozás, generációk összetartozásának – elsődlegességét, amelynek

feltételeit hivatástudatból, vagy csak kötelezettségből, anyagi érdekek miatt végzett munkánk

teszi lehetővé. A háttértevékenységünk tehát nem a családban, a szűkebb közösségünkben

végzett munkánk, hanem a külső érdekek miatt előtérbe helyezett karrierépítés.

A „csak anya” minősítésről tudjuk, hogy az a nő, aki az életét a családja megerősítése,

gyermekei felnevelése és segítése érdekében éli, a társadalmi ranglétra aljára csúszik vissza,

sajnálattal tekintenek rá, mint valami háztartási alkalmazottra. Tagadhatatlan, hogy egy nőnek,

vagy férfinak a családjáért a családi kereteken belül végzett munkájával a GDP növelésében

közvetlen szerepe nincs. Megjegyzem, egyesek számára az is probléma, hogy a boldog

családban élő nők sem válásukkal, sem annak következményeivel (lakásigény) nem növelik a

GDP-t. Arról kevesebb szó esik, hogy gyermekei révén emelt szintű fogyasztóként megjelenik

a piacon, hiszen több ennivalót, ruhát, cipőt, játékot, könyvet és egyéb cikket vásárol,

fogyasztóként megjelenik a lakáspiacon, igényli szakemberek munkáját óvodában, iskolában,

az egészségügyi rendszerben, és így tovább.

Szilágyiné Dr. Szemkeő Judit PhD., Fehér Kereszt Gyermekvédő Alapítvány kuratóriumi elnök

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 73 https://www.ecssz.eu

Korunkban minden területen a sikeres ember a példa. Beszélünk olyan sikeres gyerekekről,

sikeres emberekről, akik átlag feletti eredményeket érnek el a tanulásban, sportban, művészeti

tevékenységekben, versenyeken, továbbtanulásban, karrierben, kutatásban, vállalkozásban, de

az egyéni boldogságot vagy boldogtalanságot hosszú távra meghatározó biztonságos családi

háttér, a gyermekek tisztességes, felelősségteljes emberré nevelésének értéke – a csecsemőkort

leszámítva – a virtuális világban folyó beszélgetésekben nem központi téma. Nincs közbeszéd

arról, hogy a szülői hivatás siker forrása.

A magyar szakoktatási és felsőoktatási rendszer a gyermekneveléssel kapcsolatos

tapasztalatokat egyáltalán nem értékeli, még gyakorlati tapasztalatként sem veszi figyelembe.

A többgyermekes anyák nem kapnak arra lehetőséget, hogy előrehozott vizsgákat tehessenek

olyan tantárgyakból (például csecsemőgondozás), amelyekhez tapasztalatot és tudást szereztek

óralátogatás nélkül. Volt olyan levelezős hallgatóm, aki a gyermektelen pszichológus oktatóval

saját tapasztalatai alapján a csecsemők fejlődésével kapcsolatban vitába keveredett, és ezért

elégtelent kapott egy vizsgán. Nagy elismerés lenne, ha a gyermekes szülők óralátogatás nélkül,

saját döntés alapján letehetnének vizsgákat gyermekgondozás és gyermeknevelés témakörében,

és ennek hatására rövidebb idő alatt, a családtól kevesebb időt elrabolva szerezhetnének

szakképesítést. Sokat segítene jó pedagógusok megtalálásában, ha a saját gyermekeiket nevelő

mérnökök, közgazdászok a jelenleginél könnyebben kaphatnának pedagógus diplomát.

Kidolgozható lenne, hogyan lehet gyakorlatként elismerni a szakképzettség megszerzéséhez a

saját gyermekek nevelése során szerzett tapasztalatokat. Ez nem a pedagógiai szakmai tudás

leértékelése, hanem a szülői tudás elismerése lenne. (Magyarországon hasonló megoldásokra

volt példa a XX. század első felében, erről dokumentummal is rendelkezem.)

Kik azok a nők, akiket ma mintaképként mutatnak be az emlékezések, akikről iskolai

tananyag részeként hallanak a fiatalok? Művészek, orvosi, mérnöki diplomát szerzett, esetleg

sportban, politikában, esetleg leszakadók segítésében, vagy vállalkozások vezetésében

tevékenykedő nők, akik sikerének elismerésében – ha egyáltalán említésre kerülnek gyermekei

– a szülői feladatok ellátása legfeljebb azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy annak ellenére

ért el sikereket, hogy gyermekeket nevelt. A közbeszédben az egyéni siker potenciális

gátjaként szerepel a gyermekvállalás. Az apák vonatkozásában sem jobb a helyzet! Mit

tudunk a sikeres férfiakról, mint apákról? Lényegében semmit. A szülői sikeresség és az egyéni

sikeres élet egyre inkább szétválik az értékelésekben. Hogyan várhatnánk el fiataljainktól,

hogy az eléjük állított külső sikerminták helyett a sikeresség gátjaként bemutatott szülői

szerepet válasszák? Valljuk be, hogy a húszas éveikben járó fiatalokat a saját szüleik is

többnyire lebeszélik a családalapításról, gyermekvállalásról. Előbb tanulj, szerezz

szakmát, diplomát, indulj el a szakmai karrier útján! – hangzik el többnyire a tanács.

Célom annak bemutatása, hogy hosszú távon azok a sikeres emberek, akik a szülői hivatás

vállalásával a jövő urai! Az emberiség jövője a következő generációk erkölcsi állapotától függ.

Ha többségében felelősségteljes, másokra, az utódokra is figyelő, szorgalmas és tisztességes

emberekből áll, vezetőnek is ilyen embereket választanak. A jövő élhetősége a szülői

feladatokat ma vállaló emberek hivatástudatától és céljaitól függ. Egy közösség tagjait a közös

kultúra, a közös nyelv, a közös múlt-tudat, a közös hit és a közös létezni akarás

– az utódok

közössége – kapcsolja össze. A szülői feladatok vállalása nem öncél. Minden közösségnek

Tönnies, Ferdinand: Gemenschaft und Gesellschaft (1887). Leipzig, 1935, 86., In Höffner, J: Christliche

Gesellschaftslehre, Köln, Verlag Butzon&Becker, Kevelaer, 1997, 86.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 74 https://www.ecssz.eu

kiemelten értékelnie kellene azt a tevékenységet, amellyel a szülői hivatást vállaló tagjai a

közös jövőt biztosítják. Célul kellene kitűznünk, hogy a fiatalok meglássák a szülői

feladatvállalásban az egyéni siker lehetőségét. Dolgozatommal a szülői hivatás

leértékelődéséhez vezető okok feltárásához és a megoldás lehetőségének megalapozásához

kívánok hozzájárulni.

A szülői szerepek értékének háttérbe szorulására kutatások és hétköznapi megfigyelések

egyaránt utalnak. Azt tapasztaljuk, hogy a tudományban, a munkahelyeken és a politikában a

gyermektelenség a siker egyik fontos kritériumává kezd válni. Miért veszélyes ez a tendencia?

Két okot emelek ki. A gyermektelen vezetők nagy része számára javaslatainak, döntéseinek

következményei nem válnak személyes problémává (unokák, dédunokák veszélyeztetettsége),

ez leszűkíti a kutatók, vezetők felelősségérzetét a saját részterületükre. A közvéleményre

döntő befolyást gyakorló gyermektelen személyek sikerességének hangsúlyozása hatására

a gyermekvállalás a karrierek rangsorának végére kerül. A szakmák rangsorát és az

ifjúságkutatásokban a fiatalok által megadott értéksorrendeket elemezve kimutatható, hogy

nem szerepel, hogy bárki elsődlegesen sikeres anya vagy apa szeretne lennie. Ez elsődlegesen

a kutatói értékrendet mutatja, mivel az értékelések a felmérésekben feltett kérdésekre adott

válaszokra alapozódnak. Napi aktualitással teszi fel a karrier kontra gyermekvállalás kérdést

Kovács Tibor,

és egy nagyon fontos kérdésre, egyúttal veszélyre világít rá. Arra, hogy a

gyermektelen vezetők jövőképe kevéssé tartalmazza az emberi tényezők figyelembevételét,

hiszen személyükben érzelmileg nem kapcsolódnak a gyerekek, unokák generációjához.

Állítja, hogy „a gyerektelen nők versenyhelyzete a karrier tekintetében összehasonlíthatatlan a

gyerekes anyukákéval, de már a gyerekes férfiakén is több tekintetben túltesz.” Tudományos

vizsgálatok eredményét e vonatkozásban nem ismerem, de a gyakorlati tapasztalat az állítást

igazolja.

A család, a szülői hivatás értékelésének vázlatos történeti áttekintése

Bourdieu felhívja a figyelmet arra,

hogy a család a gazdasági, kulturális és társadalmi

tőke újrateremtésének legfontosabb eszköze. A történelmi áttekintést e feladatok

szempontjából vizsgálom. Hogyan lehetnek sikeresek a szülők a gazdasági (vagyonra

alapozott), kulturális (anyanyelvtől az erkölcsi elvárásokon keresztül a közös asztalig, azaz az

étkezési kultúráig) és társadalmi (kapcsolati) tőke újratermelésében, pontosabban

újrateremtésében

gyermekeiken keresztül? A szülői szerepet a válasz megfogalmazása

érdekében a család fogalmához kapcsoljuk, és a fent felsorolt feladatok vonatkozásában

elemezzük annak ellenére, hogy az apa és anya nem feltétlenül tagja ugyanannak a családnak.

Miért tartom szükségesnek, hogy a szülői szerepek alakulását történelmi távlatokban is

áttekintsem? Azért, mert a szülői szerepek háttérbe szorulásának külső okait kutatom. A

családban élés, a szülői hivatás betöltése soha nem volt felhőtlen boldogság mindenki számára,

mégis a család, a gyermeknevelés az egyén és a társadalmi élet középpontjában állt, az egyéni

sikerekkel szervesen összekapcsolódott. A változás okait elemezve és értékelve a mai helyzet

alapján, a részletesebb történelmi elemzésekből kiderül, hogy a szülői hivatás fontos

elemeinek értéke, tartalma megváltozott. Néhány kiemelt okra világítok rá.

a Magyar Hírlap 2017.05.16. számában

Bourdieu, Pierre: Vagyoni struktúrák és reprodukciós stratégiák, In: Meleg Csilla (szerk.):

Iskola és társadalom, Pécs, 2006, 73–87.

Kodály Zoltán: Visszatekintés I–II., In: Bónis Ferenc (szerk.) Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1974.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 75 https://www.ecssz.eu

• Az egyén ma biztonságban, sőt jólétben élhet családhoz vagy más zárt közösséghez

(például szerzetesi közösség) tartozás nélkül.

• A gazdasági tőke jelentősége átalakult, a kulturális tőke a tudásalapú társadalomban

statisztikailag jelentősebb a gazdasági helyzet szempontjából, mint az örökölhető

családi gazdasági vagyon.

• A transzcendens világnézet általánossága megszűnt, a halál utáni emlékezetmegőrzés

utódok nélkül is látszólag lehetséges technikai eszközökkel.

• A kulturális tőke az oktatási rendszerben és a munkahelyeken megszerezhető

tudásanyagra épül, a családok belső kultúrája, erkölcsi ereje látszólag – párhuzamosan

a szülői hivatás értékvesztésével – elvesztette jelentőségét.

• A hagyományos erkölcsi szabályok háttérbe szorulásával a magány rövidtávú

együttélési kapcsolatokkal elhomályosítható.

A mai helyzet jellemzőinek alakulása történelmi távlatokban

Az egyén életlehetősége szervesen kapcsolódik közössége életéhez. Az őskori család

legfontosabb vonása a közösségi létforma megélésével az életlehetőségek biztosítása volt.

Jellemzője a személyesség. Egyedül, társak nélkül a nomád életmód idején esélye sem volt

senkinek az életben maradásra. Az ősöktől közvetlenül, példakövetéssel átvett tudás, a szűkös

eszközkészlet jelentette az elérhető javak megszerzését, elfogyasztását és esetleges

továbbadását. Az utódok vállalása és felnevelése pedig elsősorban a biológia kérdése volt. Az

alapvető életszükségletek ellátása – a gazdasági funkció – megkívánta a munkamegosztást. A

gyermekek nevelése példakövetéssel a hagyományok, a megszerzett tudás továbbadását tette

lehetővé. A munkamegosztás együtt járt a nemi szerepek elkülönülésével, a nemi identitás

erősödésével. A szülői életforma, a családi közösség jelentette az egyén életben maradási

lehetőségét, ugyanakkor az egyén életét szakrális távlatokba is helyezte (halotti

szertartások, ősök tisztelete). A szülői sikerek szervesen összekapcsolódtak a való élet minden

területével és a közösségek transzcendentális világszemléletével. A dél-ausztráliai

bennszülötteknél figyelték meg, hogy az egészen kisfiúk már elkísérték apjukat a

zsákmányszerző útra. Az Orinoco partján élő indiánok két-három éves fiúknak apró íjakat

készítettek a hozzávaló nyilakkal. A gyerekek ezekkel az ártalmatlan, de élethű játékszerekkel

először a ház körül élő állatokra: kutyákra, tyúkokra „vadásztak”. Az Indiai-óceánon levő

Andman-szigetek lakói öt-hat éves gyerekeknek játékíjat és – nyilakat adtak, sőt néha

játékkenut is. Így segítették elő a felnőttkori foglalatosságok játékszerű gyakorlását.

Az ószövetségi család- és szülőkép azt mutatja, hogy az Ószövetség népe a sikeres egyéni

élet alapjának a sikeres családi életet tekintette. A felfogás vallási gyökerű, a szülői szerep

lényegét a transzcendentális felfogás adja. „A család a zsidó társadalom magja és vallási

életének központja. Ha az otthon erős, ha őrzi a zsidó értékeket, ha ép és stabil, akkor az egész

zsidó élet és összes intézménye – a vallásiak, nevelésiek, szociálisak és a többiek is – eleven és

élő. Ha pedig az otthon gyenge: érzelmekben sivár, erkölcsileg instabil, szellemileg tunya,

akkor minden más ezt a gyengeséget tükrözi. Ezért a zsidó vallási törvénytár tekintélyes részét

a családra vonatkozó törvények teszik ki.” „[…] férj és feleség közötti stabil, nyugodt,

harmonikus és kielégítő családi kapcsolat kialakításának receptjét. Receptet adnak, amelynek

segítségével a szexuális viszony kiemelkedik az állati sorból, és egy magasabb szintű szellemi

Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 76 https://www.ecssz.eu

alapra helyezkedik.

Az Ószövetség népe a szülői szerep vállalását nagyon fontosnak tartotta,

a házaspárok mindent megtettek annak érdekében, hogy legyen gyermekük, a gyermek nem

vállalása az isteni parancsolat teljesítésének megtagadását jelentette. A nő társadalmi

megbecsülésének is alapjaként említődik az anyai hivatás sikeres betöltése, az apai hivatás

a férfiak számára is kiemelten fontos volt. Akinek nincs felesége, nem tekinthető egész

embernek. „A bölcsek véleménye szerint az asszony teszi az embert emberré. A Biblia tanítása,

amely szerint Éva Ádám segítőtársául teremtetett, nyomot hagyott gondolkodásunkon. Nincs

férfi nő nélkül, sem asszony férj nélkül, egyikük sem lehet Isten nélkül.”

Az Ószövetség szerint

tehát az egyén sikerességét szülői hivatásának sikere alapozta meg, és tette szakrálisan is

elismertté a szülői hivatás vállalását.

Az ókori görög és római birodalmak fénykora idején is nagy jelentősége és elismertsége

volt a szülői, kiemelten az anyai hivatásnak. „Az ókori Athénben a gyermek első hét évét a

családi ház védettségében, lehetőleg – minden rossznak tekintett külső hatástól – védve élte

meg a gyermek. Az első évek fontosságára, a szülők felelősségére sok ókori gondolkozó hívta

fel a figyelmet. Az a nagy erkölcsi és természeti törvény, mely a gyermek sorsát szülőjéhez

köti, a görögökben is mindenkor oly érdeklődést keltett a nevelés iránt, hogy majdnem

mindegyik nagy írójuk hosszabb-rövidebb kitérésekben a gyermeknevelést is érinti, említi.

Arisztotelész szerint „éberül őrködjünk, hogy a kis gyermekek semmi olyast ne lássanak, és ne

halljanak, ami szabad emberhez nem méltó, illetlen, rút.”

Az ókori görögök a kisgyermekek

nevelését fontosnak ismerték el, és a gyermeknevelés fontosságának elismerése tekintélyt adott

az anyáknak, akikre bízva nevelkedtek a fiúgyermekek is 6–7 éves korukig. Az ókori

társadalmak a gyermeknevelés kezdeti szakaszának fontosságát elismerve jutottak a női

szerepek és családi életvilágok fontosságának elismerésére.”

A fiúk nevelése 7 éves kortól az

apák feladata, a lányokat a családban az anya mintája nevelte. Az apafiú kapcsolat a nevelés

hatására mind a gazdasági, mind a kulturális és társadalmi tőke újrateremtését is jelentette.

Sikeres szülői szerep tehát közvetlenül mind gazdasági, mind társadalmi, kulturális minősítést

is jelentett a társadalomban. Az emberképet már kevésbé uralja a transzcendentális világkép,

de a morális szempontokat fontosnak tartja.

A gazdasági tőke (vagyon), társadalmi tőke (kapcsolatokon alapuló hatalom) felhalmozása

családban és generációk egymásra épülésével lehetséges.

A hanyatlás századai a transzcendens értelmezés háttérbe szorulásával az utódokért

vállalt felelősség csökkenését hozták. A szülők számára még a gyermekgyilkosság is

hivatalosan engedélyezett volt (nem kívánt gyermekek) egészen Kr. u. 376-ig.

A középkor családi életéről, középkori szülői szerepekről elsősorban a királyi, főúri

családok élete alapján olvashatunk tudományos igényű feldolgozásokat. G. Duby több

könyvben

mutatja be a nők középkorban betöltött szerepét, és azt, hogy a gazdasági és

társadalmi-kapcsolati tőke megőrzése, továbbadása, bővítése mennyire fontos célja volt a

házasságoknak. Fontos észrevennünk, hogy a középkorban a gondolkodás középpontjában

a dinasztia érdeke, és nem az egyén érdeke állt. A királyi családok házasságkötésének

fontosságáról az iskolai történelemtanulás során is mindenki kap némi ismeretet. A főúri, főleg

http://zsido.com/fejezetek/a-csaladi-elet-a-boldogsag-kulcsa-12/

Gen. Rábbá 8:9.

Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története, Budapest, Könyvértékesítő Vállalat, 1984, 163.)

Szemkeő Judit: Életvilágok és nevelés 2008 PhD DE

Lásd pl. Duby, Georges: A nő a középkorban, Budapest, Faktum Corvina, 2000.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 77 https://www.ecssz.eu

királyi házasság a népek közti viszony alakulását is nagymértékben befolyásolta. A

transzcendentális világkép a kereszténység erősödésével egyre fontosabbá vált. A szülők

gyermekeiket a dinasztia gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolati céljaik elérésének

eszközeként kezelték, az uralkodó családok szakrális elismerése a szülői szerepekben a

transzcendentális jelleget erősítette. A kortársak véleménye szerint sikeres szülők azok

voltak, akik a saját családjuk, a dinasztia számára a gazdasági és társadalmi tőke növekedését

tudták biztosítani. Az egyén sikeréről a „sikeres szülő” minősítés tehát a középkorban nem volt

leválasztható. A föld, a tulajdon (gazdasági tőke) a középkorban kiemelt jelentőségű volt

minden társadalmi csoportban. Az öröklés, a gyerekek sorsa, jövője szorosan összekapcsolódott

a vagyonnal és a társadalmi – beleértve az Egyházhoz fűződő – kapcsolatokkal (társadalmi

tőke). A házasságban a nő megbecsülésre a fiain keresztül számíthatott. A házasságban élő nő

helyzete éppen gyermekei elismerése és jövőbeli feladatai miatt különbözött a főúri

udvarokban megtűrt „ágyas” kapcsolatoktól. Francia területen a XI. században „A

törvényes házastársak között általános volt a nők fölénye. A férfiasságukra mégoly büszke

harcosok […] kitüntető figyelemben részesítették nagyanyáikat, dédanyáikat, ezeket a jó

hitvestársakat, akik […] nagyban hozzájárultak családjuk dicsőségéhez.”

A szülő-gyermek kapcsolatot egyrészt a dinasztia gazdasági érdekei szerint alakították,

másrészt misztikus jelentőségűnek tartották. Érdekes képet ad egy előkelő hölgy – a Frank

Királyság egyik legmagasabb rangú méltóságának a felesége, Dhuoda – kézikönyve, amelyet

Kr. u. 841– 843 között írt a fiának. Az anya Isten és az apa tisztelete mellett az ősök tiszteletét,

az ősökért mondott imát emeli ki, mint legfontosabb feladatot.

Ugyanakkor a birtokok

védelmében hosszú ideig (Duby szerint a XI. századig ez volt Frankhonban a jellemző) a

családokban a fiúgyermekek közül csak a legidősebb köthetett házasságot, sok gyerek

ágyasoktól született az udvari szerelem gyümölcseként.

A középkori dokumentumok, emlékek nagy része elsősorban a nemesi származású szülők

helyzetéről ad képet, de vannak utalások az egyszerű emberek családi életére is. Az egyszerű

családok is fontosnak tartották, hogy örökösük – különösen fiúörökös – legyen. Az elit szűk

rétegétől eltekintve a gyermek nem pusztán örököst, hanem egyúttal segítséget, munkaerőt is

jelentett, ez motiváció volt, a gazdasági tőke szempontjából érv a gyermek felnevelése mellett.

Ha a gyermeket szolgálatba állították, akkor pedig mai szemmel nézve inkább bevételi forrássá

vált, mintsem, hogy kiadásnövelő tényező lett volna, és egyszerre növelte a gazdasági és

társadalmi tőkét, és visszatérve közösségébe, hozta a megszerzett tudást, és növelte a kulturális

tőkét. A gyermek bizonyos értelemben életbiztosítás is volt, ugyanis az idősek eltartásának

feladatát nyugdíjrendszer híján minden család maga látta el, pontosabban a következő

generáció feladata volt az, hogy az idősekről gondoskodjon. Ha tehát valaki nem tudta

felnevelni a később róla gondoskodó utódokat, akkor sanyarú öregkornak nézett elébe, azaz a

szülői feladatok ellátása közvetlen és jövőbe mutató eredménnyel járt. Sikertelennek a

középkorban azokat az embereket tartották, akik nem tudtak családjukban egészséges

gyermekeket felnevelni. Gyakori jelenség volt, hogy egy gyermeket korábban meghalt

testvére nevére kereszteltek. A halotti kultusz, az ősök emlékezetének megtartása nagyon fontos

feladat és cél volt, az ősökre pedig jellemzően csak saját utódai emlékeznek. Nem hagyhatjuk

szó nélkül az elhagyott gyerekek tömegeit. A gyermekgyilkosság tiltásának hatására nagyon

megnőtt a kitett, elhagyott gyerekek száma, és a sorra nyíló menhelyek megteltek a kivetett

Duby 1995: 131.

Duby 1995.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 78 https://www.ecssz.eu

gyerekekkel. Szerzetesrendek – elhivatott nők, férjet nem talált, vagy a szülők által kijelölt

férjet el nem fogadó nők, özvegyasszonyok – nevelték szüleik helyett a gyerekeket, akik döntő

többsége lánygyermek volt.

A gyermek jelentősége túlmutat a családon, közösségi tényezővé válik, az ipari forradalom

hatására a nő is munkaerőforrást jelent, azaz nem csak a családi gazdasági tőke gyarapításában

van szerepe.

A gyermeknevelésről, a szülők lehetőségeiről és helyzetéről elsősorban a neveléstörténeti

kutatások alapján tájékozódtam. A XVII. században a szülői szerepek lényegéről Comenius,

a szinte egész Európát bejárt vezető nevelési elveiből következtethetünk vissza. „Az

emberformálás ideje a gyermeki kor, mikor test és lélek még hajlítható. A nevelés voltaképpen

a szülők feladata, de mivel nem minden szülő képes reá, szükségesek az iskolák. Mindenképpen

ajánlatosabb a gyermeket, ha ideje elérkezik, nagyobb közösségben nevelni, mert mások

példája és a belőle eredő ösztönzés biztosítja legjobban a sikert. Erre utal a nagy természet is,

ahol minden csoportosan s nem egyenként fordul elő: a fák az erdőben, a füvek a mezőn, a

halak a vízben, az ércek a föld gyomrában.” A nevelés célját Comenius elsődlegesen

transzcendensnek látja. Véleménye szerint mivel a földi élet csak átmenet az örök élethez, a

nevelés sem lehet más, mint előkészület erre az örök életre. Ehhez az előkészülethez három

szükséges: tanultság, erkölcsösség és vallásosság. Minden egyéb csak járulék és dísz. Ki tehát

a sikeres szülő a XVII. században Comenius véleménye szerint? Aki gyermeke számára

megadja a tanulás és a vallásossá válás lehetőségét, aki az erkölcsi elvárásoknak megfelelően

él, és példamutatásával gyermeke számára is természetessé teszi, hogy az erkölcsi szabályok

(nevezhetjük társadalmi és kulturális tőkének) betartása a boldog élet forrása.

Fáy András a XIX. század közepén a szülők nevelésben és oktatásban betöltött szerepéről

írt könyvében arról tesz bizonyosságot, hogy a szülői feladatok és szülői kötelezettségek

teljesítése során megtapasztalt hibák már 160 évvel ezelőtt is a maihoz hasonlóak voltak. A

szülőknek írt nevelési könyvecskéjében

az apák és anyák kötelezettségeiről és viselkedéséről

egyaránt ír. Sikeresnek azokat a szülőket tartja, akik a józan ész szabályait tekintik

elsődlegesnek, akik nem adósodnak el (gazdasági tőke), felelősen – a házasságkötéskor vállalt

felelősségüket szem előtt tartva – nevelik a gyermekeiket, és akik gyermekeik érdeklődését,

képességeit felismerve figyelembe veszik gyermekeik érdekeit, és nem kívánják a saját

vágyaikat a gyermekeiken keresztül megvalósítani (nem uralkodnak gyermekeik vágyai felett).

A gyermekek – mint a dinasztikus vágyak beteljesülésének eszközei – az angol ipari

forradalom utáni időkben már nem jelentik azt a sikerességet, amelyet a dinasztikus elveket

valló korábbi időszakban a „jó házasság” jelentett. A XIX. századtól a szülői szerep értékelése

egyre inkább összefonódik a nők helyzetének értékelésével. Az ipari fejlődés egyre több női

munkást igényel, a női munkavállalók anyai feladatainak ellátása a gazdasági élet meghatározó

szereplői számára nehézséget jelentenek. A történetírás egyre inkább a női esélyegyenlőség

helyzetét vizsgálja a nők családban betöltött szerepe helyett. Elgondolkoztató, hogy az

esélyegyenlőségért szervezett tüntetéseken kezdettől fogva gyakran fizetett tüntetők vettek

részt. Ki fizette őket, miért? Valóban lényeges változás történt, ha valaki a „házastársi,

családanyai rabszolgaságból” a bérrabszolgaság önállóságát választotta? – teszi fel több elemző

a kérdést. Az erős nagycsalád képes egységesen fellépni az egyén kiszolgáltatottságával

Fáy András: Legegyszerűbb, természet- és tapasztalathűbb, s gyakorlatibb nevelési rendszer szüléknek és

nevelőknek, Budapest, 1855.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 79 https://www.ecssz.eu

szemben, ezért a tőketulajdonosok számára ellenfél, lényegében ezt fejti ki Durkheim. A XIX.

század végén Durkheim a közösségek szempontjából vizsgálta a családokat. Nem csak a család

nagyságáról beszélt (az anyagi sűrűségről), hanem a családi életben kialakuló kapcsolatháló

sűrűségéről, azaz a morális vagy dinamikus sűrűségről is, amely Durkheim szemében egyúttal

nagyobb vitalitást is jelentett, minthogy a vitalitás nem más, mint a társas érintkezések

gyakorisága. „A kollektív érzelmek azért jelentenek külön energiát, mert az erő, amellyel ezek

az érzelmek egy-egy egyéni tudatban jelentkeznek, visszatükröződik valamennyi többi

tudatban is, és megfordítva. Következésképpen az, hogy ezek az érzelmek milyen intenzitásúak,

attól függ, hogy hány egyéni tudat éli át őket közösen. Ezért van az, hogy minél nagyobb egy

tömeg, annál könnyebben válhatnak hevessé a benne felszabaduló szenvedélyek. Ily módon

egy kis létszámú családban nem lehetnek túlságosan intenzívek a közös érzelmek,

emlékek; mert nincs elég tudat, amelyekben tovább éljenek, s amely, bennük osztozva,

megerősítené őket. Nem alakulhatnak ki […] erős tradíciók […] Emellett a kis családok

szükségképpen rövid életűek; és bizonyos tartam nélkül nem lehetséges erős szövedékű

társadalom.”

Durkheim ugyanarra a következtetésre jut, mint később Bourdieu. Szerinte a

családi kapcsolatok időigényesek, szükséges a személyes idő, amelyet a családtagok

egymásnak biztosítanak, és munkássága elején Durkheim a nagycsalád mellett érvel.

Érdemes felfigyelni arra, hogy a XX. század második felétől több szociológus állította, hogy

a sokgyermekes családokban az intelligenciamutató erősen csökken, tehát a sokgyermekes

családok támogatása ellen érvelt. Miért? Erre talán a legegyszerűbb választ Tringer Lászó

írásában találjuk meg.

Tringer László figyelmeztet arra, hogy a fogyasztói társadalom lényege

az egyének befolyásolása. Akinek nincs erős kapaszkodója, nincs erős családi háttere,

könnyebben hisz a reklámoknak. Jobb híján elhiszi, hogy boldogtalanságát valami

megvásárlásával, elfogyasztásával boldogságra cserélheti. A család tehát a fogyasztói

társadalmak haszonélvezőinek útjában áll!

Nevelés a családban

A családon belüli nevelés kérdéseit szociológusok, pedagógusok, teológusok, és egyéb

tudományterületek képviselői más-más szempontból tárgyalják. A családról készített

tudományos elemzések nagy része a család társadalmi szerepének változását mutatja be. A

családi és intézményi nevelés kapcsolata tudományos és politikai viták tárgya. A családpolitika

és oktatáspolitika összehangolása nélkül nehéz lenne a szülői hivatás értékét a mai sikerlista

élére emelni.

A XX. század első felében a klebelsbergi oktatáspolitika a szaktárgyakba integrálta az

erkölcsi nevelés kapcsolódó kérdéseit. A kisgyermekek olvasókönyvének lapjairól Móra

Ferenc kedves történetei a szülői hivatás fontosságát, szépségét mutatták be. A szöveges

számtanfeladatok a mindennapi életből vett példák voltak, élethelyzetek szerint tematizálva,

egy-egy erkölcsi tanításra épülve. A módszertani útmutatók felhívták a figyelmet arra, hogy ha

nem csak arról beszélünk egy fizika órán, hogy milyen természettudományi törvények vannak,

hogy milyen technológiával tudjuk azokat az emberek kényelmének szolgálatába állítani,

hanem arról is, hogy mekkora felelőssége van azoknak, akik kutatással, vezetéssel

foglalkoznak, milyen erkölcsi nevelés nyújthat közösségeinknek biztonságot, akkor az erkölcsi

Durkheim, Emile: Nevelés és szociológia, Budapest, Tankönyvkiadó, 1967.

Tringer László: A család szerepe és a lelki egészség, Vigíli, 2000. 8. sz. 591–600.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 80 https://www.ecssz.eu

és szaktárgyi nevelés hatékonyabb. Ez a felfogás ma hatványozottabban fontos lenne! Ha

nemcsak a szaktárgyi tudással rendelkező emberek értenék meg, hogy ha nem engedik ki a

kezükből azok nevelését, akiknek a felhalmozott technikai tudás – például robotok

programozása – hatalmas lehetőségeket ad mások segítésére, ugyanakkor erkölcsi kapaszkodók

nélkül a pusztításra. Állításom alátámasztására mellékelek írásomhoz egy 1863-ban megjelent

cikkrészletet, amely egy német szabadelvű politikus parlamenti felszólalásának összefoglalója.

Jelezte, hogy a szaktudás központba állításával, a hagyományos keresztény értékek iskolákból

történő kiszorításával válhatnak a hatalom birtokosai a lelkek felett is úrrá, és ezzel a világ

uraivá. A felszólalás igazolása az elmúlt 150 évben a gyakorlatban is megtörtént.

Bizonyított tény, hogy a gyermekek a saját családi életviláguk szűrőjén keresztül értelmezik

a világot, így az iskolai nevelést és oktatást is.

A családi életvilág szűrője lassan változtatható,

de befolyásolható. Ha a családpolitika célja, hogy a szülői szerepek vállalására büszkén és

felelősségteljesen vállalkozzanak a fiatalok, akkor lehetőséget kellene kapnia a

családszociológusoknak, pszichológusoknak és más, családokkal foglalkozó szakembereknek

arra, hogy legalább szakmai felügyeletet gyakorolhassanak a tankönyvek felett.

A nevelés családszociológiai megközelítése

Érzelmi nevelés a családban. A családi érzelmi nevelés alapja a szeretet, amely a szülőt

gyermekéhez köti, amely kialakítja benne a kötődéseket, amelyre épül a biztonságérzete,

érzelmi fejlődése. A kötődést, a család, az anya-gyermek kapcsolat fontosságát egyre több

tudományos vizsgálat erősíti meg. Az anyaméhen belüli fejlődés – a leginkább rejtett

kultúraátadási időszak – jelentőségét egyre több kutató tartja kiemelt fontosságúnak. A családi

élet fontosságát alátámasztó tudományos és népszerűsítő irodalom egyaránt felhívja a figyelmet

a méhen belüli fejlődési időszak jelentőségére. Kodály Zoltán gyakran idézett kijelentése –

amely szerint a zenei nevelés a születés előtt 9 hónappal kezdődik

– széles körben ismert.

Kodály tapasztalatra alapozott kijelentését sok kutatás, személyes vallomás erősíti meg, ezzel

az életfejlődési szakasszal kapcsolatban a legerősebb a szakmai viták ideológiai és vallási

háttere. A személyiségfejlődési elméletek elemzése nem része a kutatásunknak, az

életvilágokra jellemző érzelmi összetartó erő jelentősége miatt utaltunk a kutatásokra.

A kötődést a szakirodalom leggyakrabban az anya-gyermek kapcsolat vonatkozásában

elemzi, de vannak kutatók, akik vizsgálják az általánosabb szociális kötődési hálót –

szeretetkapcsolatot – is. A kétféle kötődésre az elsődleges és másodlagos kötődés kifejezés

használatos. Ha a személyiséget komponensrendszerként elemezzük, a kötődést mint öröklött

komponenst vizsgálhatjuk.

A kötődési hajlam elemei öröklött szociális felismerő

mechanizmusok. A kötődési hajlam vizsgálata főleg állatkísérletek alapján történik. A

csecsemőotthonokban nevelkedett emberek életútjának vizsgálata képet ad az emberi kötődés

hiányának következményeiről. Tudományos elemzésekre e területen még kevéssé építhet a

pedagógia, annak ellenére, hogy a gyermekvédelmi szakemberek munkaköri kötelességként is

készítenek részletes feljegyzéseket, amelyek a személyes életutak pedagógiai értékű

elemzéséhez alapot adnak.

Habermas, J.: Rendszer és életvilág, In: Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter (szerk.): Szociológiai

irányzatok a XX. században, Budapest, Új Mandátum, 2000, 498–568.

Kodály: 1974.

Nagy József: A XXI. század és nevelés, Budapest, Osiris, 2000.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 81 https://www.ecssz.eu

A szülői kötődés jellemzője az egyoldalúság, s részben ez az egyoldalúság a családon belüli

gyermeki kötődések biztonságának az alapja. A gyermeki kötődésnek jól ismert időszakai

vannak. A kezdeti feltétlen bizalom (ha kialakul) után a lázadási, önállósodási időszak

következik. Kamaszkorban a gyermeki kötődés a legszorosabb kapcsolatok esetén is változik,

kölcsönössé fejlődhet. A gyakorlat azt igazolja, hogy ehhez a gyereket „egyenrangúvá” kell

tenni, azaz önállóságot kell elvárni tőle, és bizalmi viszonyon alapuló önállóságot kell neki

adni. „Te vagy az íj, ő a nyílvessző!” – ősi arab mondás, amelynek lényege a szülő részéről a

jó elengedés fontossága. Ez ma hiánycikk, ugyanis az önállóságra nevelés nem a gyerek, a

fiatal kezének korai elengedése, még kevésbé a gyermek feltétel nélküli kiszolgálása. A

családok és egyházi közösségek jelentőségére utalnak azok a vizsgálatok, amelyek az egyházi

középiskolákban érettségizett és nem egyházi középiskolákban érettségizett egyetemisták

családi kötődését is elemzik.

Tanulságos, ritkán hangoztatott eredmény: az értékközpontú

gyermek életében meghatározó családi életvilágokban felnőtt fiatalok elengedése a családjaik

számára kisebb megrázkódtatást jelent, mint a bizonytalan családi háttér esetében.

Bronfenbrenner arra a következtetésre jutott vizsgálataiból,

hogy a felelősségvállalás

változója szempontjából az öt családstruktúrából – a patriarchális, az apacentrikus, az

anyacentrikus, a matriarchális és a partneri családból – az anyacentrikus bizonyult a

legelőnyösebbnek. Strodtbeck is olyan eredményre jutott, hogy a gyermekek aspirációs szintje

abban a családstruktúrában a legmagasabb, ahol az anya játssza a fő szerepet a szocializációs

folyamatban.

Tehát az anya gyermekeivel töltött ideje társadalmi szinten megtérül.

A családi nevelés mintafenntartási funkciója

A család kulturális közösség, jellemzője a kulturális tőke átadása. A kulturális tőke

átadásának folyamata szorosan kapcsolódik az esélyegyenlőség és iskolarendszer

kapcsolatának alapkérdéseihez. A nevelés személyiségfejlesztő hatása a sokgyermekes

családokban

a mintakövetés eredményességét mutatja. A zárt csoportokba tartozó családok

hajlanak a státuszhelyeslésre.

A család a hagyományok átörökítésének lehetőségét biztosítja. A családi közösség egyik

legfontosabb ajándéka az anyanyelv, amelynek elsajátítása az egyén életében, kognitív

fejlődésében meghatározó szerepet kap. „A nyelv voltaképpen az emberek között kifeszített

hálónak tekinthető: ebben a hálóban rejtőzik – rendkívül bonyolult módon – minden

gondolatunk, teljes tudáskészletünk”.

A faluközösségekben, ősi társadalmakban nem csak a

legkülönfélébb eszközök készítésének fortélyait leshették el így a gyerekek, hanem a közben

felhangzó népdalokat és munkadalokat is megtanulhatták. Hasonló jellemzőket állapíthatunk

meg a zárt cigány közösségek életéről. A zene, amelynek megjelenése megelőzte a beszéd

kialakulását, rendkívül fontos szerepet játszott a közösségek életében. Az emberi létet ezer

szállal átszövő rítus szerves részét alkotta: a legkülönbözőbb szertartásokon mindig felcsendült

Pusztai Gabriella: Iskola és közösség, Budapest, Gondolat, 2004.

Bronfenbrenner, Urie: The ecology of human development, Cambridge, Mass, Harvard University Press, 1979,

18.

Meleg: 1996.

Lawton Denis: Társadalmi osztály és az iskoláztatás esélye: a demográfiai tények. Motiváció, szubkultúra és

oktathatóság. In: Meleg Csilla: (szerk): Iskola és társadalom, Pécs, Dialog Campus Kiadó 2006, 91–106: 98–

101., Mollenhauer 2006, 137.)

Szemke: i. m., 27.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 82 https://www.ecssz.eu

a dal, megszólaltak a zeneszerszámok. A gyerekek tehát a mindennapi élet folyamatában

sajátították el, szívták magukba mindazt, ami a közösség kultúráját alkotta. A gyermekek

nevelésében a hagyományos zárt közösségekben a közösség belső normái szerint vett részt a

teljes közösség. A hitélet, a vallási közösség, az ünnepek sorozata, ritmusa, a szertartások,

szokások a faluközösségek életének szerves részét alkotta. A családi élet és közösségi kultúra

alapformái az élet egészébe integrálódtak. A tánc, a képzőművészet a közösségi élet

részeseként, aktív bekapcsolódással vált a gyermekek sajátjává. A gyermek a családban megélte

ősei kultúráját, képessé vált annak továbbvitelére. Európa nem tud mit kezdeni a betelepült

muzulmán közösségek belső kohéziós erejével, miközben az európai hagyományőrzés – ha

egyáltalán létezik – intézményi keretek közé szorult.

A család a nevelés lehetőségének és kötelezettségének legfontosabb színtere. A személyi

és szociális kompetenciák fejlesztését a kutatók hagyományos közösségek tanulmányozásával

is vizsgálják. Játékos keretek között, családi közegben folyt tehát az életre való felkészülés. A

személyiségfejlődési elméletek és a kompetenciamodell elmélete egyaránt nagy jelentőséget

tulajdonítanak a játéknak, ezért a tanulási mód a modern pedagógiai elméletek szerint is nagyon

hatékonynak tekinthető.

A családi nevelési pedagógiai jellemzői

A tanulás módszere a korai fejlesztés során ma is az, hogy a gyerekek anyjuk vagy apjuk

munkáját figyelve és utánozva sajátítják el a gyakorlati készségeket. A felnőttek, a szülők úgy

segítik a gyerekek mintakövetését, hogy az adott munkafolyamatot lassabban,

„szemléletesebben” végzik el, a nehezebb részeket esetleg többször ismételve. Az utánzáshoz

itt már a bemutatás és a szemléltetés módszere társult. A háztartási tevékenység átalakult,

Európában, általában a „világ fejlettebb részén” ma nem a közös munkához, közös

gazdálkodáshoz, hanem a közös költekezéshez (bevásárlóközponti családi bevásárlások és más

beszerzések), vagy a pénzhiány miatt fellépő válságok megéléséhez kapcsolódnak. A fiatalok

egyre kevésbé találkoznak a családi környezetükben kreatív problémamegoldással. Egyre

később kezdenek önálló életet. Hosszabb ideig tanulnak, később állnak munkába, később

alapítanak családot. Egyre hosszabb ideig laknak a szüleikkel, egyre hosszabb ideig kell egy

szülőnek a gyermekeiről gondoskodnia. A fiatalok első lakásukhoz is többnyire családi

támogatás segítségével jutnak. Ma – az önállósodás folyamatának elhúzódása ellenére – a

családjukból kilépő fiatalok idősebben, de a családi szerepekre kevésbé felkészülten

lépnek ki a családból, mint korábban. (Erre több neveléstudományi kutatás is rávilágít.) A

családban-lét során sajátíthatja el az egyén azokat a problémamegoldó, konfliktuskezelő

stratégiákat, amelyekre saját életében szüksége lesz. Ha ezt a tudást nem tudja a saját

családjában, illetve tágabb életvilágában megszerezni, csökken annak esélye, hogy saját

családjában élni tud a konfliktuskezelési eszközökkel.

A család ad lehetőséget a nemi szerepek elsajátítására. Ha a szülői szerepek értéke a

családban lényegesen kisebb, mint a tanulásban elért sikereké, és ezért a gyerek a családban

nem tud életkorának megfelelően felnőtté válni, a sikeres szülővé válás esélyei lényegesen

csökkennek. A szülők többsége napjainkban arra törekszik, hogy gyermeküket a külső

elvárásoknak megfelelően készítse fel az életre. Ennek érdekében a szülők abba az irányba

befolyásolhatók, hogy a gyermeket másképp neveljék, mint ahogyan őket nevelték, azaz a

családi hagyományok átadását nem tartják fontosnak. A társadalmi változások nagy része így a

szülők közvetítésével jelenik meg. Statisztikai adatok is vallanak arról, hogy a szülők

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 83 https://www.ecssz.eu

gyermekeik jövője, (vélt) érdeke miatt képesek akár saját családi hagyományaikkal szemben

álló nevelési módszereket is alkalmazni. Ilyen jelenségnek tekinthető az 1950-es években a

lányok egyenjogúsítása érdekében általánosan vállalt taníttatás.

A lányok taníttatása,

szerepváltozása, a lányok értékének új megítélése nem csak a családok életét formálta át, hanem

a társadalmi struktúrákban is alapvető változásokat okozott. Az 1950-es évek előtt vidéken az

asszonyok nagy része a családi gazdaságban dolgozott, gyermekeit nevelte, szükség szerint

gondozta a betegeket, időseket. A nők iskolai végzettsége alacsonyabb volt, mint a férfiak

iskolai végzettsége. Fél évszázad alatt mind az iskolázottságban, mind a munkavállalásban igen

nagy változások tanúi lehetünk. 10 éve végeztem főiskolások körében elemzést az apák és

anyák végzettségéről. Dominánsan az anyák végzettsége volt magasabb, méghozzá gyakran két

szinttel.

A családi nevelés szerepet játszik a szocializációban. A családi kapcsolatok és kötődések

alakítják ki az egyénben a külső kapcsolatok kezelésének eszköztárát. A nagyszülők, testvérek,

más rokonok nem csak érzelmi kapcsolatok, hanem viselkedési formák kialakítását is

elősegítik. A kisebb közösségek életét pontosan meghatározott belső rend szabályozta. A nemi

szerepek betöltéséhez közösségi szinten elfogadott normák kapcsolódtak. Ma a nemi szerepek

helyett társadalmi nemekről folyik a vita az ún. fejlett világban, és a nemi szerepekre

felkészítést bizonyos országokban jogszabályok is tiltják. A családok szétesése és a több

generáción átívelő példa hiánya egyre jobban érződik.

A családi kulturális tőke átadásának mérésére alkalmas az átadásra fordított idő. A

családokban felhalmozódó különböző társadalmi tőke először az átadási és felhalmozási

folyamat kezdetének időpontjában okoz különbözőségeket, majd pedig hosszadalmas

elsajátítási folyamatot jelent a kulturális igényeknek való megfelelés képességében. Ezzel

szorosan összefügg az, hogy az egyénnek csak annyi ideje van a kulturális tőke felhalmozására,

amennyit a családja szabad, gazdasági kényszerektől mentes időként számára biztosítani tud.

A gyermekekre szánt idő fontosságát szociológusok, pszichológusok, pedagógusok kutatásai

egyaránt alátámasztják. A családi nevelésre fordított idő hatékonysága sokkal jobb, mint

amit intézményes neveléssel el lehet érni. Célszerű lenne ezért a szülők számára munkabér

csökkenése nélkül növelni a gyermekek nevelésére fordítható személyes időt, ha a társadalom

el akarja ismerni a szülői hivatás közösségi szempontú fontosságát.

A sikeres ember önnevelési receptjeinek értelmezése a szülői feladatok sikerességének

tükrében

A szülői hivatást sikeres életként akkor lehet bemutatni, ha a hagyományos értelmezést a

gyorsuló világ változásainak megfelelően fogalmazzuk át, ha a szülői feladatellátás tekintélye

a mai értékek tükrében is megnő, a sikeresség mai mércéjével összehasonlíthatóvá válik.

Ma a kommunikáció középpontjában a siker, a verseny, a sikeres egyén áll. Könyvekkel, a

virtuális térben a „szakemberek” jobbnál jobb tanácsokkal segítik tudományos

megalapozottsággal vagy jósnői öntudattal az egyéneket az egyéni élet értelmeként beállított

siker felé. A sokféle népszerű javaslatsorból kiindulva azt mutatom be, hogy a tanácsok a szülői

Pongrácz Tiborné – S. Molnár Edit: Kísérlet a „tradícióőrző” és az attól elszakadó „modernizálódó” családi

értékek empirikus vizsgálatára. In: Spéder Zsolt-Tóth Pál Péter (szerk.): Emberi viszonyok. Cseh-Szombathy

László tiszteletére, Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég K., 2000.

Bourdieu, Pierre: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke, In: Felkai G., Némedi D., Somlai P.

(szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. Században, Budapest, Új Mandátum 2000, 431–445.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 84 https://www.ecssz.eu

feladatok sikeres ellátásának kulcsaként is bemutathatók. Senki sem tagadja, hogy önismeret,

célok kitűzése, szorgalom, kitartás, felelősséget vállaló magatartás nélkül senki nem számíthat

sikerre. „Az ember legnagyobb vágya az, hogy értelmet és célt találjon az élete számára.”

Az egyéni sikeres élethez adott tanácsokat a szülői szerepek sikeressége szempontjából

elemezzük a továbbiakban annak érdekében, hogy a közbeszéd részévé válhassanak.

1. Ismerd meg önmagadat! Fogadd el önmagadat! Nagyon fontos tanács. Aki önmagát

nem fogadja el, nem lesz képes másokat elfogadni! Ő lesz az, aki férjét/feleségét,

gyermekeit folyton alakítgatni akarja, aki családtagjai, főleg gyermekei feje felett hoz

döntéseket, amelyek valójában saját vágyai beteljesedését szolgálják. „[…] az

önmagunkkal való elégedetlenség szüli a legtöbb boldogtalanságot.”

Ma nagyon sok a

lehetőség, kihívás, sok fiatal azért nem vállal tartós kapcsolatot, mert azt hiszi, hogy

ameddig nem próbálta ki magát sok területen, addig magát sem ismeri. Több

nevelésszociológiai kutatás foglalkozik a felsőoktatásba bekerült hallgatók felnőtté

válásának, elköteleződést kerülő magatartásának problémáival, a „mamahotelek”

világával.

2. Álmodj, álmaid megvalósításához tűzz ki megvalósítandó célokat! – Megvalósítható

célokat önismeret birtokában tudunk kitűzni. Ki ne álmodna arról, hogy olyan emberekkel

él együtt, akiket szeret, és akik őt szeretik? Ennek ellenére az elköteleződéstől, a

felelősségtől félve nem teremti meg azt a családi közösséget, amely ezt nyújtani tudná. „A

közelmúlt kutatásai feltárták, hogy gyermekeink és nemi partnerünk iránti szeretetünk

összefügg egymással, mégpedig mind evolúciós, mind fejlődés-lélektani szempontból.”

Mit jelent ez? Azt, hogy ha a párunkkal közös álmunk a gyermek, és „társadalmi, nem csak

szexuális partnerek”

akarunk lenni, akkor a szülői feladatok vállalásához, a közös célhoz

a megvalósítási utat is együtt tervezzük meg.

3. Tervezd meg a célhoz vezető utat, és légy kitartó, szorgalmas és vállalj felelősséget!

Nincs talán még egy olyan fontos összetevője a sikernek az élet bármely területén, mint a

kitartás. A megálmodott úton kitartás nélkül nem lehet végigmenni. Ez a képesség – amely

ráadásul igen hatékonyan fejleszthető lenne – minden nehézségből, kudarcból ki fog

segíteni, és legyőzhető vele minden akadály, amit ember legyőzni képes. Ennek ellenére

már az iskolai kudarcok kezelésére sem tudunk terápiát kialakítani gyermekünkkel, mert

nincsenek közösen elfogadott céljaink! Kitartás nélkül a sportoló nem ér célba, a kutatás

nem hoz eredményt, és a párkapcsolat tönkremegy, a gyerek nem azonosul a szülő

elképzeléseivel. „Nem azoké a siker, akik sohasem buktak el, hanem azoké, akik elbuktak,

és ismét felálltak belőle.” – Kimi Raikkönen megállapítása sok szülőpárnak adna

kapaszkodót, ha ismernék, és elfogadnák a biztatást. A szorgalom és a kitartás édes

testvérek. Szorgalmas, rendszeres munka nélkül a nagy zsenik sem jutottak volna messzire.

Az általunk olyannyira csodált sikeres és tehetséges emberek szinte valamennyien

kiemelik: sikerük titka csak kis mértékben a tehetség, döntő részben a szorgalomnak és a

kitartó munkának köszönhetik eredményeiket. A részsikerek mellett a sikertelenségek is

fontosak, ha vállalni tudjuk a felelősséget a döntéseinkért. Szülővé nem a szülés

Frankl, Viktor E. – Lapide, Pinchas: Istenkeresés és értelemkérdés. Párbeszéd. JEL Könyvkiadó, Bp., 2007.

Fáy: 1855.

Gopnik, 2009.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 85 https://www.ecssz.eu

pillanatában válunk, kell a felkészülés, és utána a szorgalom, amely a nevelésben

közvetlen részsikereket hoz. Nagyon veszélyes, ha a szülői hivatást nem hosszú távú

programként tervezzük, az pedig még veszélyesebb, ha gyermekeink feje fölött akarunk

közös célokról dönteni. A szorgalmasan a másikra fordított személyes idő, a

beszélgetés, közös játék, közös programok hatása a kötődés és kölcsönös megértés

erősödését eredményezi.

4. Légy empatikus! „Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy

megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak

a sajátunkéból.” (H. Ford, aki az első tömeggyártású gépkocsi tervezéséhez adta ezt a

tanácsot.) Mind közösségi lények vagyunk, és szükségünk van a minket körülvevő

emberek szeretetére, támogatására. Megértés és szociális érzékenység híján nem várhatjuk,

hogy közösségeink – első helyen a párunk, gyermekeink – befogadjanak. Az, aki jól ért az

emberekhez, nyitott és elfogadó mások felé, képes megtalálni a helyét a közösségekben,

minden dolgát könnyebben viszi sikerre. Az, aki megérti társát, gyermekeit, bele tud

helyezkedni az ő helyzetükbe, könnyebben oldja meg az esetleges problémákat. Jártam egy

japán ősi buddhista kolostorban, ahol kialakítottak egy olyan elmélkedő helyet, ahol

mindenki személyesen tapasztalhatta, tanulhatta meg azt, hogy az egyén helyzetétől milyen

mértékig függ az, hogyan látja a világot.

5. Mindig legyen időd a barátaidra! – tanítják a sikerhez vezető út tanácsadói. Tegyük

hozzá, hogy ne sajnáld az időd a családodra! Érezzék a gyermekeid, érezze a párod, hogy

a nekik adott idő neked is örömet jelent! „[…] a humán tőke teoretikusai” – hozzáteszem,

hogy erre a globális gazdasági tőke is hatással lehet – „arra kárhoztatják magukat, hogy

figyelmen kívül hagyják a legrejtettebb és társadalmilag leghatékonyabb nevelési

beruházást, nevezetesen a kulturális tőke transzmisszióját a családban.”

Tartsd a fontos

barátok listáján gyerekeidet és a párodat, de ne telepedj rájuk! Vedd észre, hogy nekik is

szükségük van a saját barátaikra!

6. Gazdálkodj jól az időddel! Tervezés, önismeret, szorgalom és kitartás nélkül állandó

időhiánnyal küszködünk. Ha nem másokban keressük a hibát, van esély arra, hogy mi

legyünk az időnk urai. Megfigyelhető, hogy sok olyan család, amelyben több gyermeket is

nevelnek, „jobban ráér” például lekvárkészítésre, házi kert művelésére, zenélésre,

néptáncra, mint a gyermektelen emberek. A közös munka is közös program a számukra, és

ennek a gyermekek nevelésében kiemelt szerepe van.

7. Humor. Ez a faktor bizony adomány, de a humorérzék fejleszthető. Bár nélküle is elérhető

szinte minden, azért mégis sokkal könnyebb annak végigverekednie magát az életen,

akinek jutott ebből az adományból. A közös nevetés, a családon belüli titkos kódok,

összekacsintások jó alapot adnak arra, hogy sikeresnek érezzük párunkkal, gyerekeinkkel

közös életünket.

A sikeresség érdekében adott tanácsok nem feltétlenül vezetnek sikerhez – mondják az

egyéni sikeresség tekintélyes képviselői. A szülői karrier sikeressége vonatkozásában sem lehet

a jó tanácsok betartása hatására biztos eredményre számítani. Azt azonban leszögezhetjük, hogy

ha a szülői hivatás betöltését, mint lehetséges sikeres életpályát, karriert meg sem jelöljük, ha

Bourdieu, 1984.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 86 https://www.ecssz.eu

fel sem tesszük a sikeres élethivatások rangsorára, akkor nem várhatjuk, hogy a sikeres élet felé

nevelt fiatalok célként maguk elé tűzzék!

A szeretet jelentősége

A szülői hivatás betöltésének alapfeltétele a szeretet, a szeretet adásának és a szeretet

elfogadásának képessége. Sok irodalmi művet, vallomást idézhetnék. Sok személyes élményről

számolhatnék be. Néhány kutatói vallomást kapcsolok csak e témakörhöz, mert a szülői hivatás

sikere alapvetően a szereteten múlik.

„A szülők gyermekkori viselkedéséből gyermekeik jövőbeli viselkedése jósolható. Azok a

szülők, akik sokat beszélnek a saját szüleiktől kapott szeretetről, várhatóan jó szülők lesznek,

és akik szembe tudnak nézni saját gyermekkori problémáikkal, azok jó nevelési stratégiákat

dolgozhatnak ki. Fontos a szembenézés!”

„Az igazi szeretet azt jelenti, hogy: Nem kötlek gúzsba, és ezt tőled sem fogadom el! Minden

ember integritását tiszteletben kell tartani.”

Mi az élet értelme? „A legtöbb szülő egyszerű, mindennapi életében a válasz: Életünknek

értelmet, célt első sorban a gyermekeink adnak. Ők lesznek azok, akik túlélnek minket, vagyis

bennük teszünk szert egyfajta halhatatlanságra. A filozófusok évezredek óta nem foglalkoznak

ezzel. Túl személyes, túlságosan szűk látókörű ez a megállapítás? Az ember természetéhez

hozzátartoznak olyan spirituális élmények, mint az esztétikai és erkölcsi értékek átérzése, vagy

borzongó ámulat bizonyos szívbemarkoló események felett. Belső intuícióval bírunk arról,

hogy világunknak értelme és célja van, és hogy létezik valami ebben a világban, ami nálunk

nagyobb és fontosabb. Az ámulat, varázslat, szeretet mindenki számára megtapasztalható érzés,

amelynek ugyanúgy nincs magyarázata, mint az egyszeri emberi élet értelmének. Mindehhez a

gyermek csodáján keresztül juthatunk el. Mi tanítjuk őket, miközben rajtuk keresztül mi

tanulunk. Gyermekeink a mi jövőnk, és gyermekeinken keresztül mi vagyunk a jövő

urai!”

„Ha egyre több ember láthatja, mit jelent az igazi és teljes emberi élet, és egyre többen meg

is valósítják, akkor a család jövője csodálatos lesz. Egyre több ember tudja, milyen érzés

teljesnek, valódinak lenni, szeretni és szeretve lenni, alkotónak és felelősnek lenni, és azt érezni,

hogy a világ szebb lesz általunk. Ha arra gondolok, milyen lesz a jövő embere, aki éltető-tápláló

családban nő fel, áhítat és csodálat tölt el.”

Összegzés

Az egyénnek csak annyi ideje van a kulturális tőke felhalmozására, amennyit a családja

szabad, gazdasági kényszerektől mentes időként számára biztosítani tud.

A szülői hivatás

időigényes, nem rendelhető alá a gazdasági kihívásoknak, ha a szülői hivatást a sikeres

életpályák között előkelő helyre kívánjuk tenni. A közösség érdeke a közös jövő – a gyermekek

- kulturális tőkefelhalmozása. A szülő gyermek kapcsolat számára szükséges időt úgy kellene

biztosítani, hogy ez ne jelentsen anyagi hátrányt a családoknak, például jól kidolgozott

Gopnik, 2009.

Satir, 1992

Gopnik, 2009, 226–228.

Satir, Virginia: A család együttélésének művészete (BFI Budapest, 1992)

Bourdieu: 2000.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 87 https://www.ecssz.eu

munkaidő kedvezmény rendszerére alapozva. A részmunkaidős munkaviszony önmagában sok

család számára nem jelent megoldást, mivel az anya bére nélkül nem tudják kifizetni a lakhatási

költségeket. Igazi támogatást az jelentene, ha a jövő generációk érdekében a családon belül

kifejtett szeretetteljes nevelő munka beszámíthatóvá válna a munkabérért végzett tevékenységi

körbe.

Különböző kommunikációs csatornákon hatékony módszerekkel tudatosítani lehet a

fiatalokban, hogy a szülői hivatás sikeres vállalása a jövő alakításának nagyon fontos eszköze.

Szülővé válni, gyermekeket nevelni társadalmilag elismert karrier, amely bármelyik másik

karrierrel kiállja a versenyt. A szülők a jövő urai, mivel a következő generációk erkölcsi rendje

a családon belüli neveléstől, szocializációtól függ. A szülői hivatásnak, a gyermeknevelésnek

előkelő helyre kellene kerülnie az életpályák sikerlistáján. Ennek igen jó eszköze lenne, ha a

gyermekneveléshez kapcsolódó szakképesítés, diploma megszerzése során az intézmények

figyelembe vennék a saját családban megszerzett tudást, tapasztalatot.

Tudatosítani kellene, hogy a sikeres szülő a sikeres emberek közé tartozik, ha

párkapcsolatában és szülőként is betartja a sikerhez vezető út szabályait. Nem kell hozzá több

mint az egyéni karrierhez, de kevesebb sem elég.

Szociológusok, filozófusok a XX. század második felében felhívták a figyelmet arra, hogy

a társadalmi folyamatok hatékony elemzéséhez interdiszciplináris együttműködésre lenne

szükség. A specializáció egyoldalú elemzésekhez vezet, pedig a kérdés nagyon összetett.

Többcélú optimalizálásra lenne szükség. Kiemelten fontos lenne az oktatáspolitika és

családpolitika közti együttműködés. Az intézményi nevelés és a családi nevelés közti

párbeszédre, együttműködésre új módszerekkel, új elvárásokkal kellene törekedni. A

családpolitika szempontjai nem sorolhatók az oktatáspolitikai tudományosság elvárásai mögé!

Legyen joga a családokkal foglalkozó szakembereknek arra, hogy a nevelési üzenetek célba

juttatása érdekében részt vegyenek a tananyagok, tankönyvek bírálatában legalább a

kisgyermekek – alsó tagozaton tanulók – vonatkozásában.

Melléklet

A világnézetileg semleges iskola (Sybel bonni professzor felszólalása a berlini parlamentben

1863.) Részlet

A Haladópárt képviselőjének (Heinrich von Sybel Universität Bonn habilitieren)

fejtegetéseit a hangzatos frázisoktól megszabadítva egyszerűen így lehet visszaadni:

„Mi, az általános fogalmak szerint teljesen hitetlen emberek, de korszerű eszmeáramlatokat

elsődlegesen és főképpen képviselő professzorok, mi vagyunk a világ tulajdonképpeni és

kizárólagosan jogosult urai. Mint a bölcsesség és tudomány birtokosainak, mint az állami

szellemiség hordozóinak, minket illet kizárólag a hatalom és a dicsőség, nemcsak a világi ügyek

irányításában, hanem a lelkek feletti korlátlan uralomban, tehát a lelkiismeretek felett is.

Mivel mindez minket illet, fel kell számolni a keresztény hitet, melynek államunkban

alapvetően nincs jogosultsága, amely állandóan megzavarja a megbékélést, és olyan

szabadságjogokat követel, amelyeket nem kívánunk megtűrni. A keresztény hit felszámolása

érdekében az iskolákat meg kell fosztani felekezeti jellegüktől és azokban kizárólag a mi

embereink kezébe kell adni az irányítást és ellenőrzést. Így aztán a még megtűrt felekezeti

hitoktatást könnyedén úgy a sarokba szoríthatjuk, hogy a tevékenységünket már a legkisebb

mértékben sem tudja megzavarni. Egy-két ügyes tréfával leronthatjuk a tanulókban – akiket

úgyis teljesen a birtokunkban tartunk – a teljesen felesleges hitoktató minden fáradozását. A

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 88 https://www.ecssz.eu

fiataloknak először felkínálunk olyan vallásos általánosságokból álló emészthetetlen kását,

amivel senki emberfia nem tud mit kezdeni, és a tudásra szomjas tanulóink betelnek a „vallási”

tudással, és igazi öntudatra ébredve elvetik az egész ósdi kacatot. Ettől kezdve tudományos

tanítómesterük szava lesz a legmagasabb érték a számukra. Ha ezt elértük, akkor már a világ

tényleges urai leszünk, mert az általunk megdolgozott értelmiségiek – pedagógusok, orvosok,

ügyvédek […] – a mi nótánkra táncolnak. Valódi csoda volna, ha az egyszerű buta nép az ő

befolyásuk alatt ne fordítana hátat a papoknak és társaiknak, és ne állnának át a mi

szolgálatunkba.

A mi uralmunk ellen akkor már nem támadhat ellenkezés, és akkor olyan alkotmányt adunk

majd a világnak, ami a mi kedvünkre való. Adjátok csak kezünkbe az iskolákat, és velük az

ifjúságot tetszőleges megdolgozásra! Akkor már nem hiányzik semmi az elképzelt

uralmunkhoz. Mi vagyunk ugyanis az állam, nekünk kell betöltenünk a miniszteri, államtitkári,

bírói posztokat, akkor talán a koronán is osztozkodhatunk, mert a magunkfajta embereknek a

legmagasabbra van kedvünk!

Irodalomjegyzék

Bernstein, Basil: Esélyek és társadalmi egyenlőtlenségek, In: Meleg Csilla (szerk.) Iskola és

társadalom, Pécs, Dialog Campus Kiadó, 2006.

Bourdieu, Pierre: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke, In: Felkai G., Némedi D.,

Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. Században, Budapest, Új Mandátum 2000,

431–445.

Bourdieu, Pierre: Vagyoni struktúrák és reprodukciós stratégiák, In: Meleg Csilla (szerk.):

Iskola és társadalom, Pécs, 2006, 73–87.

Bronfenbrenner, Urie: The ecology of human development, Cambridge, Mass, Harvard

University Press, 1979. 18

Coleman, James S.: Schools and the Communities They Serve, In: Coleman, James S.: Equality

and Achivements in Educational Boulder, San Francisco-London, 1990, Westwiew Press,

315–324. p.

Coleman, James S.: Social Capital in the Creation of Human Capital, American Journal of

Sociology, Vol. 94. 1988, 95–120, In Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története, Budapest,

Könyvértékesítő Vállalat, 1984, 218.

Frankl, Viktor E. – Lapide, Pinchas: Istenkeresés és értelemkérdés. Párbeszéd. JEL

Könyvkiadó, Bp., 2007.

Douglas, J.W.B. A tanulók képesség szerinti eloszlása, In: Meleg Csilla (szerk.): Iskola és

társadalom, Pécs, Dialog-Campus Kiadó, 2006, 145– 158.

Duby, Georges: A nő a középkorban, Budapest, Faktum Corvina, 2000.

Durkheim, Emile: Nevelés és szociológia, Budapest, Tankönyvkiadó, 1967.

Fáy András: Legegyszerűbb, természet- és tapasztalathűbb, s gyakorlatibb nevelési rendszer

szüléknek és nevelőknek, Budapest, 1855.

Megjelent a Kolping újság 1994/4. számában, forrás: Reinische Volksblȁtter 1863. 177.

Európai Családtudományi Szemle Szilágyiné dr. Szemkeő • Sikeres szülő

IV. évf. 2021/3 89 https://www.ecssz.eu

Fináczy Ernő: Az ókori nevelés története, Budapest, Könyvértékesítő Vállalat, 1984.

Freund Tamás: Az önzés és az elmagányosodott ember, Magyar Szemle 2005. 3-4. sz. 113–

131.

Gopnik, Alison: A babák filozófiája, Budapest, Nexus, 2000.

Habermas, J.: Rendszer és életvilág, In: Felkai Gábor – Némedi Dénes – Somlai Péter (szerk.):

Szociológiai irányzatok a XX. században, Budapest, Új Mandátum, 2000, 498–568.

Heisenberg, Werner: Viták a nyelvről 1933, In Heisenberg, W.: A rész és az egész, Budapest,

Gondolat, l975, 167–185.

Kodály Zoltán: Közélet, vallomások, zenei élet, In: Vargyas Lajos (szerk.) Budapest,

Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989.

Kodály Zoltán: Visszatekintés I–II., In: Bónis Ferenc (szerk.) Budapest, Zeneműkiadó Vállalat,

1974.

Kozma Tamás – Tomasz Gábor (szerk.): Szociálpedagógia, Budapest, Osiris Kiadó, Educatio

Kiadó, 2003.

Lawton, Denis: Társadalmi osztály és az iskoláztatás esélye: a demográfiai tények. Motiváció,

szubkultúra és oktathatóság. In: Meleg Csilla: (szerk): Iskola és társadalom, Pécs, Dialog

Campus Kiadó 2006, 91–106.

Nagy József: A XXI. század és nevelés, Budapest, Osiris, 2000.

Pongrácz Tiborné – S. Molnár Edit: Kísérlet a „tradícióőrző” és az attól elszakadó

„modernizálódó” családi értékek empirikus vizsgálatára. In: Spéder Zsolt – Tóth Pál Péter

(szerk.): Emberi viszonyok. Cseh-Szombathy László tiszteletére, Budapest, Andorka Rudolf

Társadalomtudományi Társaság – Századvég K., 2000.

Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.

Pusztai Gabriella: Iskola és közösség, Budapest, Gondolat, 2004.

Satir, Virginia: A család együttélésének művészete (BFI Budapest, 1992)

Szemkeő Judit: Életvilágok és nevelés 2008 PhD DE

Tönnies, Ferdinand: Gemenschaft und Gesellschaft (1887). Leipzig, 1935, 86., In Höffner, J:

Christliche Gesellschaftslehre, Köln, Verlag Butzon&Becker, Kevelaer, 1997.

Tringer László: A család szerepe és a lelki egészség, Vigília, 2000. 8. sz. 591–600.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 90 https://www.ecssz.eu

Anthropophagia vagy anthropophilia?

A modernkori kannibalizmus tüneteiről és okairól

Dr. Téglásy Imre

A kannibalizmus történeti előzményei a legújabb kori kihívásokig

A modern hatalomgyakorlás rejtett dimenziójáról, a testi és lelki termékenység

kizsákmányolási modelljéről értekezve áttekintést adok a görögül anthropophagiának,

emberevésnek vagy más néven kannibalizmusnak nevezett betegségről.

Régészeti és antropológiai kutatások bizonyítják, hogy a neandervölgyi ősembertörzsek

között dívott a kannibalizmus, vagyis, hogy az egyik „ember” egy másik ember agyát

fogyasztotta el. Az Anthony Hopkins főszereplésében bemutatott Hannibál című film

elborzasztó jeleneteiből

érezhettük, hogy nem a paleolitikum és a bronzkorszak homályából

görög mítosszá szublimálódott Kronosz volt az utolsó, aki hatalomféltésében sorra fölfalta

Rheától született gyermekeit… Tudtuk, hogy bár a kereszténység terjedésével és az ennek

nyomán létrejövő erkölcsi, törvényi szabályozással világszerte csökkent az egyébként

századokon és kultúrákon átívelő emberevés (tudományos elnevezéssel: anthropophagia)

számos formája (így a spirituális-rituális, a túlélési, a kriminális, a nemi kéjelgő, az agresszív,

a rituális-epikureus), azt azonban aligha sejtettük, hogy a tudományos-technikai vívmányok

eredményeit felhasználva ennek milyen újabb formái jelentkeznek majd napjainkban újabb

erkölcsi rosszullétet és törvénykezési kihívásokat okozva.

A Nyugat-Indiát fölfedező Columbus Kristóf és társai a nyugat-karibi térségben élő

indiánokról hoztak a keresztény világ számára megdöbbentő hírt: a vademberek emberhúst

esznek! Kétségtelen, hogy az Észak-Amerikában élő irókéz indiánok kultúrájában egészen

1838-ig jelen volt az a fajta emberevés, amely szerint az ellenség föláldozásával és testének

elfogyasztásával a Hadisten elvárásának tesznek eleget, míg az ellenség ereje és szelleme

átszáll, illetve eloszlik az őket győzőkbe, a veszteseket elfogyasztókba.

Rogerius Mester Siralmas éneke (1242)

a Magyarországot pusztító tatárjárás és a

nyomában járó éhínség jeleneteit vázolva a túlélési kannibalizmus dögvészét mutatja be:

Tanulmányomat Fekete Gyula író, népesedéskutató, a Véreim, magyar kannibálok – a jövő megrablása című

könyv szerzője és Komáromi János életvédő harcostársam, hitoktató grafikusművész, a Ferences Világi Rend

2017 júniusában elhunyt tagja emlékére ajánlom. Téglásy Imre: Magzat – az étlapon címen megjelent írás a

Magyar Demokrata c. folyóiratban közzétett cikk továbbgondolása.

Téglásy Imre, Alfa Szövetség, Human Life International – Magyarország, 1025 Bp., Vöröstorony lépcső 3. e-

mail: imre.teglasy@gmail.com telefon: +36 30 9 226775

Harris, Thomas Hannibal (magyar nyelven, Budapest: 1999. Magvető Kiadó, 347.) regényéből rendezte Ridley

Scott 2001-ben, dr. Hannibal Lecter szerepében Anthony Hopkins.

Rogerius Mester: Siratóének Magyarországról, mikor a tatárok elpusztították (1242)

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=304_311_Siratoenek_Morol#_ftn1

3 (Letöltés ideje: 2017. 06. 14.)

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 91 https://www.ecssz.eu

Nem csitul Isten haragja,

fölcsap inkább magasabbra:

olyan éhség tör ki végül,

foguk, ajkuk belekékül,

mert már emberhúst harap.

Thereusok sokan lettek,

s Thereusnál bűnösebbek

szülő gyermekét levágja,

feni fogát önhúsára,

ki belőle vétetett.

Éhség tombol, őrült, véres,

testvér a testvérre éhes,

jó barát a jó barátnak,

az idegen bárki másnak

húsából nyer életet.

Az elrettentő, akár irodalmi túlzásnak is tekinthető tudósítás döbbenetes valóságtartalmát a

legújabb régészeti kutatás is igazolja. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum

igazgatója egy kiskunmajsai tömegsír feltárása közben bukkant rá egy nyolc év körüli

kisgyermek maradványaira, akinek „combcsontján apró, sorozatos bevágások, metszések

látszanak. Az antropológia számára ismeretlen jelenséget azonban az állatokkal foglalkozó

archeozoológia jól ismeri: ez késsel történő húslefejtés nyoma. Látszik, hogy nem egy ütés vagy

egy vágás következtében roncsolódott a csont, hanem óvatosan, módszeresen lefaragták róla a

húst.”

(1. ábra)

1. ábra

A Mexikót meghódító első európaiak dermedten látták, az ott élő népek hogyan fogyasztják

a rituálisan kivégzett emberáldozatok testrészeit. A várandós kismamaként ábrázolt Guadalupe-

i Madonna (1531) ikonja ezért is válhatott előbb az emberevésből megtérő Dél-Amerika, majd

a nemzetközi életvédelem mozgalmának közismert jelképévé. Jogosan írja erről Frank Pavone,

hogy az ártatlan gyermekek millióit jólétének oltárán abortusszal föláldozó Amerika semmivel

Vitéz Anita: Aranymosnostor, Magyar Hírlap hétvégi melléklete, 2018. augusztus 18. III.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 92 https://www.ecssz.eu

sem tekintheti magát különbnek az ellenséges isteneknek hódoló aztékoknál: napjaink népeinek

is időszerű lenne megtérniük az élet és szeretet kultúrájához.

Bizonyos történelmi források szerint még a török pusztítás áldozatául esett 17. századi

Magyarországon, közelebbről Debrecen város piacán is árultak emberhúst. E túlélési

kannibalizmus példája lehet az 1930-as évek Ukrajnája, ahol a Sztálin és a bolsevik diktatúra

által kierőszakolt kolhozosítás, a túlhajtott terménybeszolgáltatás egyfelől milliók éhhalálához,

a holodomorhoz vezetett, másfelől a létükben fenyegetett parasztok kénytelenek voltak saját

embertársaik húsából táplálkozni.

Pápua Új-Guinea néhány törzse még az 1960-as években is gyakorolta mind az endo-, mind

pedig az exo-kannibalizmust, melynek során vagy külső forrásból vagy elhunyt rokonaik

testének felhasználásából jutottak a rituálisan vagy éppen az „ízlelés örömét” jelentő emberhús

elfogyasztásához.

Magyarországon 1767-ben vezették be azt a törvényt, amely a Szerbiával határos területeken

lényegében megtiltotta a közösségi földek addigi szabad – halászatra-vadászatra, gyűjtögetésre

stb., történő – használatát. Az élettér e jelentős beszűkülésének eredményeként alakult ki az

élet- és családellenes egykézés szokása. A paraszti rétegeket sújtó sajátos belső száműzetés

kényszerének hatására terjedt el az újszülöttgyilkosság (infanticidium) legelőször a Dél-

Magyarországon lévő, úgynevezett Ormánság református területén.

Az itt élő családok

körében bevett gyakorlattá vált az egynél több gyermek még újszülött korban történő

elpusztítása (rozsdás szögnek, gombostűnek a fejbe szúrásával, párnával történő megfojtással,

stb.), hogy az esetleg megszületett gyermek ne súlyosbítsa a családra nehezedő szociális

terheket. Ennek a ma is virulens, földrészeken át terjedő pándémiának, avagy dögvészes

fertőzésnek az erdélyi magyarságot pusztító hatásáról tanúskodik Csép Sándor Egyetlenem

című dokumentumfilmje.

1792-ben írta Jonathan Swift a Szerény javaslat annak érdekében, hogy az írországi szegény

sorból származó gyermekek ne terhet jelentsenek szüleiknek vagy az országnak, hanem

hajtsanak hasznot a társadalomnak című szatíráját. Az akkoriban Írország-szerte tomboló

burgonyaéhség idején keletkezett írás szerzője azt javasolta, hogy a szegény sorsú anyák csak

egy éves korukig tartsák gyermekeiket. Ezt követően pedig adják el őket étkezési célra a

gazdagabb családoknak, hogy a szülőből kupecekké váló gyermekkereskedők ekként tegyenek

szert némi bevételre.

Így meg lehetne menteni ezeket a gyermekeket a rájuk váró szenvedéstől, a biztosan

nyomorúságot és bűnöző magatartást eredményező szegénység életformáitól, ugyanakkor

táplálhatnák a jobb módú osztályokat, továbbá kisegíthetnék nyomorukból az elesett

családokat.

Swift javaslata arról is szólt, hogy ezáltal csökkenthető lenne a családon belüli erőszak, az

alkoholizmus és a sokféle szociális gond.

PAVONE, Fr. Frank: Our Lady of Guadalupe and the Pro-life Movement

http://www.priestsforlife.org/articles/2791-our-lady-of-guadalupe-and-the-pro-life-movement

(Letöltés ideje: 2017. 07. 02.)

Pezenhoffer Antal: A demográfiai viszonyok befolyása a nép szaporodására, Budapest, 1922.

Csép Sándor: Egyetlenem c. dokumentumfilmje (1975) itt tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=GMX1y7RotWAhttps://www.youtube.com/watch?v=GMX1y7RotWA

(Letöltés ideje: 2017. 07. 06.)

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 93 https://www.ecssz.eu

Magzatgyermek a gulyáskommunizmus magyar és nemzetközi étlapján

Az 1970-es évekre jellemző, úgynevezett gulyáskommunizmus, vagyis a magyar

társadalomban megfigyelhető viszonylagos gazdasági jólét nagyrészt annak a sajátos

családtervezési gyakorlatnak volt köszönhető, amelynek jegyében évente több százezer

magzatkorú gyermek nem jöhetett világra. E hétköznapi magyar mentalitás a kicsi vagy kocsi

dilemmájában fejeződött ki, vagyis a relatív gazdasági jólét fejében föl kellett áldozni a

termékenységet: a megfoganó-megszülető, közösségi túlélésünket biztosító gyermeket. (1970-

ben 200 000 abortuszt végeztek a 10 milliós Magyarországon.) Nem kétséges, hogy anyagi

jólétünk levesét azóta is nagyrészt a belé aprított magzatgyermekek húsával szaporítjuk.

Az 1992-ben megalkotott és szépítő kifejezéssel „magzatvédelmi”-nek nevezett törvény

társadalmi vitájában Balczó András kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnok öttusázó,

aki egyébként már a Kádár-rendszer idején is kitűnt bátor szókimondásával, értékes emberi,

etikai teljesítményével, a magzatgyermekek védelmét felette fonákul képviselő törvénnyel

kapcsolatban Kassadraként vetette fel: „Egy kiló magzathús hány dollárra jön ki?”

A ’90-es évek derekán televíziós szereplései nyomán jól ismert magyarországi orvos-

genetikus megszépítő módon dajkaanyaságnak nevezte a béranyaságot. Ennek sajátos üzleti

rendszerbe foglalása a kiterjedt magyar orvosi és rokoni kapcsolatokkal is rendelkező, Los

Angelesben profitorientált örökbefogadói vállalkozást működtető Marianne Gati-Rosenstein és

ugyanezen, a közelmúltban elhunyt, televíziós szereplései révén is híressé vált magyar üzlettárs

nevéhez fűződik. E vállalkozás 1994 és 1996 között Magyarországról több, szociális

válsághelyzetbe került terhest utaztatott ki az Amerikai Egyesült Államokba. A világra jött

gyermekeket – bőrszíntől függően – 15–80 000 dollár közötti vételáron jómódú amerikai vagy

kanadai örökbefogadó házaspárokhoz közvetítették. Az egyik örökbeadó anya történetéről a

Budapest Sun 1996. augusztus 22–28.-i számában munkatársam, Todd Heth adta közre Caught

in web of lies, deception – Mother details how she was lured to US by „baby broker”

(Hazugságok hálójába ejtett anya részletezi, hogy játszotta őt ki egy amerikai babakereskedő)

című leleplező interjúját. A magyar-amerikai gyermekkereskedelemnek ezt a drámai jelenségét

mindenki mást megelőzően e sorok írója mutatta be Császármetszés és A magzat ára című

dokumentuminterjúiban.

Meg nem erősített sajtóhíradások szerint ilyen magzatgyermekek

százas nagyságrendben kerültek külföldre, az „örökbe adott” gyermekek után a haszonélvezők

50 000 dolláros átlagáron számolva 5 millió dollárt, nagyjából kétmilliárd forintot zsebeltek be,

helyesebben mostak tisztára a személyes céljaikat szolgáló alapítványok folyószámláinak

fölhasználásával. Ez válaszként is értelmezhető Balczó András kérdésére: egy magyar

magzatgyermek kilója (az újszülött testsúlyát 3 kg-nak feltételezve) „tisztán”, vagyis ÁFA

nélkül 16 666 amerikai dollárt „fialt”! A megindult nyomozást, illetve büntetőeljárást az

amerikai fél saját – szándékos? - eljárásjogi hibáira hivatkozva megszüntette, a magyar bíróság

azonban elmarasztalta a magzatvédő vitaminnal is kereskedő, ténykedését később egész

A Magyar Fórumban megjelent Balczó-írás előzménye, hogy az akkoriban Csoóri Sándor vezette Magyarok

Világszövetsége az abortusztörvénnyel kapcsolatos választmányi ülésén szándékosan a megalkuvó, gyáva

hallgatáson alapuló állásfoglalást, s nem a legkisebb megfogant honfitársaink, vagyis a magzatgyermekek bátor

védelmét választotta. Balczó András, a Nemzet Sportolója ennek az élet- és család- és nemzetellenes

álláspontnak a felülkerekedése elleni felháborodásában lemondott e szervezetben addig betöltött minden

tisztségéről.

Téglásy Imre: A magzat ára, In: Népszabadság, 1996. július 27., 32; Téglásy Imre: Császármetszés, In:

Népszabadság, 1996. augusztus 31., 23. Lásd ehhez még: Téglásy Imre: Dajkaanya - béranya? Változatok az

anyaság prostitúciójára, In: Bioetikai Szemle, 1998. 3. sz. és http://www.communio.hu/meh/dajka.htm (Letöltés

ideje: 2017. 07. 02.)

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 94 https://www.ecssz.eu

könyvben mentegető orvost. Az ügyletet okirathamisítással segítő, magas rangú

kormánytisztviselő elévülés miatt mentesült a büntetéstől. A vállalkozás magyar vezetőjének

komolyabb elmarasztalását segíthette az a körülmény, hogy a szóban forgó két alapítvány

kuratóriumában a Magyar Állam legmagasabb köreihez tartozó méltóság neve is szerepelt…

Sapienti sat – vagyis: A bölcs ennyiből is ért – írhatnánk cikkünk margójára a latin

közmondást. Ezért már azon se nagyon lepődünk meg, amit az életükben és halálukban

egyaránt védtelen magzatgyermekekkel kereskedő ukrán ügyeskedők virágzó üzletmenetéről

olvasunk Tom Parfitt, a The Observer (A Megfigyelő) kijevi tudósítójának tollából.

A boldoggá avatott IV. Károly magyar király fia, Otto von Habsburg, a Páneurópai Unió

elnöke még a ’80-es években újságíróként tudósított arról, hogy bizonyos kozmetikai

konszernek abortált magzatok szöveteit alkalmazzák az örök szépség és fiatalság ígéretével

kecsegtető krémjeik előállítására.

Most a szomszédos Ukrajna orgazdái azzal vásárolják fel az ottani asszonyok abortált

magzatait, hogy azokból úgynevezett öregedésgátló kivonatokat állítsanak elő a sarlatánságot

sem kerülő szépségszalonoknak. Az ampullákba töltött „varázsszerért”, illetve kezelésért

esetenként 10 000 fontot (azaz 3 740 000 forintot) is elkérnek a fiatalságukat és egészségüket a

ravaszul kigondolt szólamok hatására megőrizni kívánó asszonyoktól. A kereskedelmi

hirdetések szerint e szerek használatával a bőr megfiatalítható és számtalan betegség is

leküzdhető.

Az abortált magzatgyermekeket mélyfagyasztott állapotban adják el a klinikáknak. Itt a

szöveteikből injekciós ampullákba töltik a fiatalító kúrára alkalmasnak tartott anyagokat. Meg

nem erősített hírforrások szerint a Szovjetunió volt tagállamaiban a terheseket alkalmanként

100 fonttal, vagyis 37 400 forintnyi összeggel környékezik meg annak érdekében, hogy

elvetessék magzataikat, majd egyezzenek bele az így elpusztított gyermekek „gyógyászati

céllal” történő használatába. (Összehasonlításképp: egy havi ukrán átlagkereset 10 000 forint,

a nyugdíj 4 000 forint.) E magzatgyermekek nagyobb részét Oroszországban értékesítik, ahol

egy halott kisbaba ára elérheti akár az 5 000 fontot, vagyis 1 870 000 forintot is!

Többletjövedelemhez jutnak azok a nők, akik vállalják, hogy a terhességet majd csak a

magzatgyermek előrehaladott életszakaszában szakíttatják meg.

Akadt olyan eset is, amikor egy, az orosz-ukrán határon letartóztatott magzatkereskedőnél

25 mélyhűtött, vákuumcsomagba rejtett magzatgyermek tetemére bukkantak. Állítása szerint a

férfi egy orvostudományi kutató központban vásárolta az „árut”.

Az ukrán törvények csak kutatási célokra és csak akkor engedélyezik embriók

felhasználását, ha ehhez az anya hozzájárul, és névtelensége is biztosított. Csakhogy a

rendőrség szerint az állami kutatóintézetek munkatársai a rendszert kijátszva illegális üzletet

működtetnek, amikor a halott magzatgyermekeket illegális célokat követő magánklinikáknak

adják el.

Egy rendőrparancsnok szerint azért nehéz leleplezni mindezt, mert e szövevényes üzelmek

részesei nagynevű, olykor akadémiai tisztséget betöltő orvosok.

Így fordulhat elő, hogy busás jövedelemben dúskálnak az „őssejtterápiát” kínáló moszkvai

szépségszalonok, noha az orosz törvények a csontvelőt tartalmazók kivételével minden kezelési

eljárásnál tiltják az emberi eredetű készítmények használatát.

Szergej Szorobogatko, a magzat-kereskedelem nyomozásával megbízott rendőr szerint az

olyan, elmaradottabb keleti területek klinikái, mint amilyen Donyeck és Harkov, minden

előzetes vírusteszt, például AIDS vizsgálat és engedélyeztetés nélkül árusítják az abortált

magzatokat.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 95 https://www.ecssz.eu

Ukrajnában a 12 hetesnél idősebb magzatgyermekek elhajtását már feltételekhez kötik.

Csakhogy az idősebb magzatok nagyobb hasznot is hajtanak, mivel néhány orvos és a

szépségiparban illetékes szerint velük hatékonyabb a kezelés.

Szorobogatko beszámolt arról is, hogy ha egy szülészorvos halott magzattal akar üzletelni,

akkor előbb orvosi kifejezésekkel körülírva közli az anyával, miért is lenne helyes a 12 hétnél

idősebb magzatgyermek abortálása, de az is lehet: soha nem tudja meg az anya az így

elvégeztetett abortusz valódi indokát. Az asszonynak olykor fizetnek is, hogy várjon, amíg

terhességével eléri a szülész által megkívánt időtartamot. Az abortált kisbabát aztán egy

közvetítőhöz, vagy egy olyan intézménybe szállítják, ahol a még használható szerveket

kioperálják, elraktározzák, majd külföldön értékesítik.

Bár Ukrajnában és Oroszországban is tilos emberi sejteket tartalmazó injekciókat kozmetikai

célra használni, a szalonok mégis nagy forgalmat bonyolítanak le a magas, esetenként akár

10 000 fontnak megfelelő, azaz 3 740 000 forintnyi kezelési díj ellenére is. A tehetős vásárlókat

sikerrel győzik meg az őssejtek fiatalító erejéről, vagy ha kell, arról, hogy használatukkal

kizárható olyan időskori, agyműködést befolyásoló betegségek, mint amilyen a Parkinson-,

illetve az Alzheimer kór kialakulása. Az egyik moszkvai szépségklinika hirdetésében ez áll:

„Tíz évet letörlünk arcáról”.

Veszélyes és szövevényes korrupcióról van szó – nyilatkozta Vlagyimir Szmirnov, a

Moszkvai Kardiológiai Kutatóintézet vezetője. Az állami intézményekkel ellentétben a

magánklinikák csupán humán eredetű anyagokat, vagyis magzati szöveteket nem nyerhetnek

ki és tárolhatnak, de ezt senki sem ellenőrzi.

Egy májusban kiadott orosz egészségügyi minisztériumi nyilatkozat szerint a Moszkvában

található 41 klinikából 37 helyen alkalmaznak törvénytelen őssejtkezelést. A nyilatkozat nem

helyez kilátásba sem törvényi tiltást, sem fokozott ellenőrzést, így önmagában nem befolyásolja

a törvénytelen gyakorlatot.

Persze nemcsak az etikátlan és az állami törvényeket is kijátszó üzleti tevékenység

mibenléte, hanem annak eredményessége is kérdéses lehet.

Dr. Stephen Minger, a londoni King’s College munkatársa szerint tisztázatlan, hogy

valójában mi is van az ampullákban. Lehet, hogy őssejt, de az is lehet, hogy csak valamilyen

szövetelegy.

A korrupt kormány és a privatizációnak nevezett szabadrablás visszás ügyleteibe

megkeseredő ukránok ma már szinte semmin sem csodálkoznak. Az abortuszbiznisszel

kapcsolatban országukban ez a mondás járja: „Eddig csak az országot árusítottuk ki, most már

maguk az ukránok következnek, de feldarabolva.”

A CNS híre szerint Kínában is jó üzlet a magzatgyermekekből kivont „gyógyászati”

tevékenység. Egy kunmingi klinika például 10 napos kúrát kínál a főként tehetős ausztrál

pácienseknek, amelyért 30 000 USA dollárt kell fizetniük. Michael Wilson fanatikus

természetgyógyász azt állítja, hogy a kúrának köszönhetően javult a páciensek bőrének

állapota, nyugodtabban alhattak és élesedett a látásuk. A szigorúan titkosnak tartott eljárásról

annyit árult el, hogy azok az anyagok, amelyeket a páciens „felnőtt” őssejtjeinek aktiválására,

illetve hiányzó szövetek és szervek regenerálására használnak, blastocytának nevezett magzati

életkorú gyermekekből származnak. A kivonatokat kínai orvosok fecskendezik a

gerincbántalmaktól szenvedő betegek gerincébe és agyába. Pekingben a Rutgers Egyetemen

posztdoktori kutatóként dolgozó dr. Huang Hongyun idegsebész az abortált magzatok

orrjáratából nyeri az őssejteket. Willie Terpstra volt az egyik betege, aki LAS vagy Lou Gehrig-

betegség néven is ismert mozgásszervi idegbénulása miatt kereste fel az orvost. Tavaly

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 96 https://www.ecssz.eu

áprilisban azzal az érzéssel tért vissza Új Zélandi otthonába, hogy megerősödött és beszéde is

tisztább lett. Az Új Zélandi televíziónak adott legújabb interjúban azonban már beszélő

készüléket (voice machine) használva arról számolt be, hogy állapota lényegében ugyanolyan,

vagy inkább rosszabb is, mint amilyen a kezelés előtt volt. Feltehetően nem ő az egyetlen, aki

miatt az Új Zélandi Neoromotoros Betegek Szövetsége (Motor Neurone Disease Association

of New Zealand) ellenjavallja az ilyesféle kezeléseket.

Az Ausztrál Orvosszövetség (Australian Medical Association) elnöke szerint a Kínába

látogató betegek lényegében olyan kísérleteknek teszik ki magukat, amelyeknek több közük

van az „életmód” divathoz, mint a gyógyításhoz.

A romániai „Global Art Klinik” elnevezésű intézmény nevében is jelzi, hogy földrésznyi

méretű mesterkedésekről van szó, amikor a tolvajlás művészetét űző kereskedők gyakran

egészségügyi dolgozók álruhájában jelennek meg. Ebben az egy román kórházban

mindenesetre több petesejt- és magzatadományozási esetre figyeltek fel, mint Nagy-Britannia

összes hasonló intézményében együttvéve. Az európai parlamenti képviselők, köztük Hiltrud

Breyer és Peter Liese felkérésére Monica Macovei román egészségügy-miniszter vizsgálatot

kezdeményezett, amely feltárta, hogy korántsem valamely nemes emberbaráti gesztusról vagy

elfogadható mértékű költségtérítésről van szó. A petesejtjüket „adományozó” asszonyoknak

esetenként 1 000 fontot (370 000 forintot) fizettek a családépítéshez vagy ki tudja, még mihez

szükséges „alapanyagokért”.

Az Európai Közösség március 10-én mindenesetre határozatban szögezte le, hogy az emberi

petesejtekkel és magzati életkorú gyermekekkel folytatott kereskedelmi tevékenység

megengedhetetlen és tűrhetetlen.

A tevékenységet ellenőrző brit HFFA nyilatkozata ugyanakkor teljesen rendjén valónak

minősítette a román „Global Art”-nál folytatott gyakorlatot. Amin persze nem kell

csodálkoznunk, ha tudjuk, hogy ugyanez a hatóság hagyta jóvá Ian Wilmutnak a

magzatgyermekeken folytatott klónkísérleteit is.

2017 februárjában egy kilétét fel nem fedő török feladótól sokkoló fényképeket kaptam. A

felvételek azt mutatják, hogy Kínában és Thaiföldön miként készítenek abortált magzatokból

tányérba porciózott magzathúslevest. Bár később kiderült, hogy a felvételek nem hitelesek,

mindenesetre megdöbbentőek és vitathatatlanul jelzik: a magzatkorú gyermekek

jogalanyiságának kimondása nélkül napról napra egyre agresszívabb kihívásokat produkál a

modern kannibalizmus korszaka.

A legújabb ilyen kihívást a Kansas Cityben működő abortőr, Krishan Rajanna intézte a

hatóságokhoz. A feltehetően nem éhségtől szenvedő „orvos” munkatársainak egyöntetű

megrökönyödésére mikrohullámú sütőben megsütötte, majd ebédjéhez elfogyasztotta az egyik

abortált magzatot.

„– Eddig azt hittem, hogy nem létezik olyan mocskos, visszataszító bűncselekmény, amit

már meg ne tapasztaltam volna” – fakadt ki az ügyben nyomozó William Howard. „– Ez a

mostani olyan sokkot okozott számomra, hogy túltett minden eddiginél.”

Noha az „orvos” ellen már korábban is hatósági intézkedéseket kellett foganatosítani, mert

egy páciense az el nem végzett vércsoport-meghatározás és helytelenül felírt narkotikumok

miatt 1994-ben elhalálozott, a magzatfaló működési engedélyét nem az emberevő gusztus miatt,

hanem egy, a folyosóján talált döglött egér miatt vonták be. Nick Tomasic, Wyandotte megye

Human Life International – Report. Schweiz, 2005. Juni, S. 11

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 97 https://www.ecssz.eu

főügyésze később sem bukkant olyan jogszabályra Kansas Állam törvénykönyvében, amely

megtiltaná az abortőrnek, hogy elfogyassza az általa elejtett „apróvadat”.

Rajanna maga azért tartja felháborítónak a vele kapcsolatos vádakat, mert igaz ugyan, hogy

ugyanabban a hűtőszekrényben és egyforma styrofoam poharakban tartotta a magzatokat az

általa fogyasztott étellel és itallal, de ő – állítása szerint – „olyan vegetariánus, aki kényesen

megválasztja, mit eszik.”

– Engem szigorúan neveltek – nyilatkozta. – Az én anyukám előbb lenne öngyilkos, mintsem

hozzáérjen egy húsból készült termékhez – tette hozzá, ami persze nem bizonyítja, hogy az

orvossá lett fiú nem ízlelte meg a magzathúst.

„Óz csodálatos birodalma”, azaz Kansas Állam egészségügyi hatóságai mindazonáltal

kitettek magukért, amikor közreadták az alábbi, senkit semmire sem kötelező erkölcsi

állásfoglalást:

„Rajanna közveszélyt jelentő gyilkos. Reménykedjünk, hogy Kansasban éppen úgy kimarad

majd az abortuszból és az „orvoslás”-ból, ahogyan kizárják őt majd más államokban is!”

De vajon tényleg elég ez az olcsó reménykedés? Elég, ha reménykedünk, hogy emberhús

termelésére és fogyasztásra térő fajunk beteges magatartása majd egyszer csak megváltozik?

Nem a gonosznak adott menlevél-e, ha tétlen reménykedéssel várjuk, hogy magától is véget

érjen az a pándémiaként pusztító kór, amikor az anyai termékenység megcsonkítása, a magzati

életkorú gyermekek elfogyasztása talán (újra) lekerül az anyagi javak termelésébe és

fogyasztásába kábult népek megromlott mentalitásának étlapjáról?

És hogy nem csupán az étlappal, hanem az itallappal is gondok vannak, arra a közismert

üdítőital gyártójának, a PepsiConak a mesterkedése is utal

(2. ábra).

2. ábra Mondj nemet a PEPSI-re

2012 tavaszán a cég Pepsi Next márkanéven olyan termék piacra dobását jelentette be,

amellyel szemben az amerikai életvédők riadóztatták és bojkottra szólították fel a

közvéleményt. Mint kiderült, a vállalat abortált magzatgyermekek sejtvonalaiból származó

ízfokozó kutatásokat végeztetett. Az Obama kormányzat támogatását élvezve sikerült is

Westen, John-Henry: Obama agency rules Pepsi use of cells derived from aborted fetus ‘ordinary business’ =

https://www.lifesitenews.com/news/obama-agency-rules-pepsi-use-of-aborted-fetus-is-ordinary-business

(Letöltés ideje: 2019. 09. 17.)

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 98 https://www.ecssz.eu

legyűrnie a részvényeseknek ezzel az eljárással kapcsolatos aggályait. Obama elnök Biztonsági

és Csereügyletekkel Foglalkozó Biztossága (SEC) olyan szabályt alkotott, amely „szokványos

üzletmenetként” értékelte és jóváhagyta a PepsiConak azt a Senomyx nevű céggel kötött

szerződését, amely embriómaradványok ízfokozó szerepének kutatási és fejlesztési programját

tartalmazta.

Az életvédők ellenvetése szerint az igazi gond az volt, hogy anyagi haszonszerzés céljából

zsigerelték ki az abortált gyermekek maradványait, ugyanis a HEK-293 elnevezéső emrionális

májszövet ilyen értelmű kiaknázása messze távol van a megszokott üzletmenettől. Még mielőtt

Ralph Shortey Oklahoma állam szenátora beterjesztette volna azt a törvényjavaslatát, mellyel

megtiltották azoknak a termékeknek az árusítását, melyeket abortált magzatok maradványaiból

dobtak volna piacra, a gyorsan világméretűvé terebélyesedő bojkott keretében Kanada,

Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Írország, Skócia, Spanyolország, Portugália,

Ausztrália és Új-Zéland vásárlói már meghozták a maguk egyértelműen elutasító döntését. Így

a pénztárcájukat veszélyeztetve érző részvényesek arra kényszerültek, hogy véget vessenek a

botrányos kísérletezgetésnek.

A magzati sejtvonalak élelmiszeripari felhasználásán kívül a gyógyászati célú

beavatkozások kapcsán is súlyos, lelkiismereti kérdések jelentkeznek. A magyar Jövő

Nemzedékeinek Országgyűlési Biztosaként dr. Szabó Marcel vezetésével indult vizsgálat az

embrionális őssejtek felhasználását illetően. 2018. október 24-én írt levelében Bándi Gyula

mint a tisztség új viselője tájékoztatott arról, hogy a vonatkozó jogi háttér értékelését követően

az országgyűlési biztos egy konkrét ügyhöz kapcsolódóan adott ki jelentést (száma 3119/2014)

Székely Lászlóval, az alapvető jogok biztosával közösen még 2014-ben.

„E jelentés az embrionális sejtvonalak felhasználásával kapcsolatban a kötelező oltások

vakcináival foglalkozott, kimondottan egy nem oltás megtagadást érintő ügyben. Az alapügy

panaszosai nem kívánták gyermeküknek beadatni a hazai forgalomban lévő oltóanyagot, mert

annak elkészítéséhez embrionális sejtvonalakat is felhasználnak. Felkutattak azonban egy

hazánkban forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező, olyan japán vakcinát, amely

hatóanyagában a Magyarországon engedéllyel rendelkező vakcinával ekvivalens volt, és

amelynek előállításához állati eredetű sejtvonalakat használtak. E japán vakcina használatát a

hatóságok mégsem engedélyezték a panaszosok számára, bár a beadványozók vállalták volna

a beszerzés költségeinek viselését. A jelentés rámutatott arra, hogy ez az eljárás aggályos volt

a panaszosok lelkiismereti- és vallásszabadsága szempontjából, mert „a jogkövető magatartás

iránt elkötelezett panaszosok az Alaptörvényben biztosított lelkiismereti szabadságuk

gyakorlása érdekében jogos igénnyel fordultak a hatóságokhoz alternatív vakcina kérelmezése

érdekében, tekintettel arra, hogy az általuk önerőből felkutatott alternatív oltóanyag a magyar

hatóságok által is elismerten hatóanyagában megegyező a hazai forgalomban lévő

készítménnyel, és az oltóorvosuk vállalta a készítmény beadását gyermekeiknek".

Az újjáéledő kannibalizmus legújabb jelét láthatták az amerikai CNN hírtelevízió nézői,

amikor a csatorna egyik munkatársa, Reza Aslan „élő” adásban adott hírt a saját lakomájáról.

Az Aghori nevű, kis hindu szekta tagjaival tartva emberi koponyából alkoholt ivott,

A szóban forgó jelentés száma 3119/2014, és annak teljes szövege a www.ajbh.hu holnapon, a dokumentumok

menüpont alatt, a Jelentések, indítványok, állásfoglalások almenüpont alatt érhető el, az aloldalon található kereső

segítségével az ügyszám megadásával.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 99 https://www.ecssz.eu

elhamvasztott emberi maradványokból visszamaradt porral kente be arcát, majd megízlelt egy

megfőzött emberi agyat.

(3. ábra)

3. ábra

Párizs Clichy-sous-Bois nevű külvárosában három afrikai migráns megtámadott egy férfit,

majd közösen elfogyasztották az arcából kiharapott húsdarabokat.

Ugyancsak az „érzékenyítés” célját szolgálta az a szintén napjainkból való, svéd televíziós

műsor, melynek „tudós kutatója” elhunyt embertársaink testének táplálkozási célból történő

hasznosítását vetette fel. Magnus Söderlund szerint az emberevés bevezetésével megoldható

lenne a fenntartható fejlődés gondja, illetve ez választ adhatna a globális klímaválságra is.

(4.

ábra).

Az Egyesült Államok választási előkampánya során a demokrata párti jelölt egyik

támogatója e javaslatával látta megoldhatónak a klímaválságot: “Egy svéd professzor szerint

halott emberekkel is táplálkozhatunk, de ez nem elég hatékony. Szerintem a következő

választáson ezzel a jelszóval kell indulni: »Neki kell látni a babák elfogyasztásának!

Máskülönben kifutunk az időből! Túl nagy a szennyezettség, tehát meg kell szabadulnunk a

babáktól! Ez ugyan nagy kihívás, de meg kell ennünk a babákat!«”

https://thebridgehead.ca/2017/03/11/how-can-a-post-modern-society-condemn-reza-aslans-cannibalism/

(Letöltés ideje: 2019. 09. 14.)

https://www.breitbart.com/europe/2018/02/21/three-african-men-arrested-cannibalism-migrant-heavy-paris-

suburb/ (Letöltés ideje: 2019. 09. 14.)

Swedish Scientist Proposes Cannibalism to Fight Climate Change =

https://www.breitbart.com/europe/2019/09/06/swedish-scientist-proposes-cannibalism-fight-climate-

change/?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_term=daily&utm_campaign=20190906&utm_conte

nt=Final (Letöltés ideje: 2019. 09. 14.)

Woman at AOC Event Says “We Must Start Eating Babies” to Save the Planet =

https://www.lifenews.com/2019/10/04/aoc-supporter-says-we-must-start-eating-babies-to-save-the planet/

(Letöltés ideje: 2019. 10. 08.); A nők bővülő foglalkoztatását kísérő feminizálódás jelensége és történelmi

folyamata – 249; Nők a munkaerőpiacon – uo.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 100 https://www.ecssz.eu

4. ábra

Nem megenni, nem kidobni – pénzzé tenni!

A Fővárosi Törvényszéken a még 2012-ben indult és őssejtbotrány néven elhíresült ügy

büntetőeljárása keretében kilenc vádlott – köztük Seffer István kaposvári kozmetológus-

plasztikai sebész, Yulij Vladimirovic Baltaytis ukrán-amerikai orvos, Natalija Karnyikova.

ukrán sejtbiológus, Pákh Imre ukrán-amerikai-magyar műgyűjtő, Fásy Ádám tévéproducer –

ellen hoztak elsőfokú ítéletet jelentősértékre, üzletszerűen, 21 rendben elkövetett csalás

gyanújával.

Az őssejtbotrány fő gyanúsítottait felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi

Törvényszék. A vádirat szerint az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt

Központ Zrt. kaposvári klinikáján engedély nélkül végeztek őssejtkezeléseket. A céget

kifejezetten erre a célra alapították, és négy dunántúli városi kórházzal kötöttek szerződést a

kezelésekhez szükséges őssejtek beszerzésére. Kaposvár, Siófok, Marcali és Nagyatád

közpénzen abortuszt végző szülészei pedig az alkalmi keresetkiegészítés jegyében rendre még

le is számlázták az IRM-nek a nekik átadott, magzati életkorukban elpusztított gyermekek

tetemeit, vagy ahogyan az eljárás folyamán a vádlottak nevezték: az őssejtek előállítására

használt, mások által értéktelen hulladékként kidobásra ítélt „biomasszát”. A többnyire

gyógyíthatatlan betegségtől szenvedő, fájdalmaik által túszul ejtett magyarországi és külföldről

is érkező páciensek egy-egy kezelésért általában 25 ezer amerikai dollárt vagy 5 millió forintot

fizettek a törvénytelen terápiával meggazdagodni szándékozó orv(os) üzletembereknek. A Pákh

Imre által előbb Barbadoson működtetett, majd onnét történt kiebrudalása után Magyarországra

Vö. 1978. évi IV. törv. 173/I. § (1): Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét

vagy annak részét jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gyógyintézet alkalmazottja a

foglalkozása körében követi el. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben követik el.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 101 https://www.ecssz.eu

hozott International Regenerative Medicine Zrt.-nek ugyanis csak az őssejtek levételére és

tárolására volt engedélye: terápiás célra viszont nem használhatták volna azokat!

Az első fokon eljáró bíróság üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett, emberi test tiltott

felhasználása vádjával találta bűnösnek és ezért felfüggesztett börtönre, továbbá súlyos

pénzbüntetésre ítélte a négy vádlottat. A másodfokon ítélkező bíróság első fokra utalta vissza

az ügyet azzal az utasítással, hogy a korábbi eljárás e tekintetben elégtelen munkája miatt újra

és részletesen fel kell tárni a csalás tényállását és a már korábban megállapított

bűncselekményeken kívül még rendezni kell ennek büntetőjogi következményeit is.

2018 novemberében a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottakat,

akik nagyrészt anyagi ellenszolgáltatás fejében végeztek embrionális őssejtekkel terápiás célú

kezeléseket. A Fővárosi Törvényszék a megismételt, elsőfokú eljárásban 2017 decemberében

kihirdetett ítéletének tényállása szerint a vádlottak engedély nélkül, nagyrészt anyagi

ellenszolgáltatás fejében végeztek embrionális őssejtekkel terápiás célú kezeléseket, 18 esetben

gyógyíthatatlan vagy súlyos betegségben szenvedő embereken, illetve 3 esetben fiatalítás

céljából. Az egy évvel ezelőtti elsőfokú ítélet szerint a vádlottak a szolgáltatást igénybe vevő

embereket több esetben megtévesztették, illetve tévedésben tartották a kezeléssel kapcsolatban

és ezzel kárt okoztak, így a Fővárosi Törvényszék szerint emberen végezhető kutatás

szabályainak megszegése és emberi test tiltott felhasználásának bűntette mellett csalást is

elkövettek.

A megismételt elsőfokú büntetőper fellebbezések nyomán került másodfokon a Fővárosi

Ítélőtáblára. A tábla a tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlottak tevékenysége az

embrionális őssejtek kezelés során történő értékesítésére irányult, ennek célja az elsőfokú

bíróság által rögzített befektetés megtérülésén kívül a jövőbeni kísérletek költségének fedezése

és a gyógyítás volt, bízva abban, hogy az ahhoz szükséges engedélyeket megszerzik. A tábla

szerint valamennyi beteg tisztában volt azzal, hogy az elismert orvosi kezeléseknek nem képezi

részét az embrionális őssejtkezelés, azt a társadalombiztosítás nem támogatja, annak

hatékonysága tudományosan nem bizonyított. A kezelést igénybe vevők tájékoztatót írtak alá,

amely nem tartalmazott a kezelés eredményességére vonatkozó ígérvényt. A tábla mellőzte a

tényállásból, az egyes esetek kapcsán, azokat a megállapításokat, amelyek szerint a vádlottak

kihasználták a sértettek súlyos betegség miatti kiszolgáltatott helyzetét és megtévesztették őket

a gyógyulás reális lehetőségével kapcsolatban, továbbá elhallgatták, hogy az általuk kínált

őssejttel való kezelés hatékonysága nem bizonyított, azt nem jogosultak elvégezni, és azért

ellenértéket sem kérhetnek. Ugyanakkor a tábla rögzítette, hogy a kezelés igénybevétele során

a betegek, illetve törvényes képviselőik az egészségügyi önrendelkezési jogukkal éltek. Az így

pontosított tényállásban már nem voltak fellelhetőek az első fokon még megállapított csalás

tényállási elemei, a jogtalan haszonszerzési célzat, a tévedésbe ejtés és a károkozás. Mindezek

alapján a tábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta és a vádlottak által elkövetett

bűncselekményt emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése és emberi test tiltott

felhasználása bűntettének minősítette. A bűnösség körének szűkülésére – a csalás

Téglásy, Imre: Embryos a la Carte. In: ZENIT https://zenit.org/articles/embryos-a-la-carte/ (Letöltés ideje:

2017. 07. 02.)

Pándi Balázs: A bíróság több milliós pénzbüntetést szabott ki Fásy Ádámékra őssejt ügyben

https://index.hu/belfold/2018/11/22/a_birosag_tobb_millios_penzbuntetest_szabott_ki_fasy_ademekra_ossejt_u

gyben/

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 102 https://www.ecssz.eu

megállapításának elmaradására – figyelemmel az ítélőtábla a vádlottak halmazati büntetését

pénzbüntetésre enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.

A fentiekben körvonalazott és bíróság által pönalizált bűncselekménysor kapcsán

érdemesnek tartjuk hozzáfűzni, hogy a megbüntetett személyek nem csak az emberi test tiltott

felhasználásával vagy az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegésével tértek rossz

útra.

Az újabb tudományos kutatások eredményei

azt igazolják, hogy az elmarasztalt

szövetkezet tagjai tudománymódszertani szempontból is zsákutcába jutottak az abortált

magzatok szöveteiből mixelt varázsszereikkel.

“Orvosi szempontból a vitának vége, mert az emberi magzatokat elpusztító kutatás eddig

egyetlen olyan, ellenőrizhető eredményt sem mutatott fel, amely bármely betegség gyógyítását

igazolhatná, viszont rengeteg olyan, beváltatlan ígéretet halmozott fel, amellyel csodálatos

gyógyulásokról regélt”

– összegezte az amerikai Charlotte Lozier Institute.

“Ezzel szemben a felnőttekből származó őssejtek, melyek olyan, etikus forrásokból

származnak, mint a csontvelő és a köldökzsinór-vér, továbbá mint a test sejtjeinek újratervezése

során kinyert pluripotens őssejtek, ma már életeket mentenek és forradalmasítják az

orvostudományt”

– fűzték hozzá.

Túszul ejtett termékenység – túszul ejtett nemzet

Korábbi tanulmányomban

kitértem már arra, hogy a termékenységellenes elméletek és az

ezeken alapuló magatartásformák (fogamzásgátlás, abortusz, sterilizáció, asszisztált

reprodukciós eljárások, gender, LMBTQstb.) az ezeket kezdeményező és támogató

társadalompolitika milyen újfajta hatalom gyakorlásához vezetnek. Bemutattam, hogy ez az

egész, az emberi történelemben példátlan gyakorlat hogyan szolgálja ki a mélyen élet- és

családellenes rendszerek profitorientált céljait. A táplálkozási kannibalizmus jellemzőinek

bemutatásával föl szeretném vázolni a gazdasági-ideológiai-pszichés kényszerből fakadó,

modern túlélési kannibalizmus modelljének alapképletét, amely segíthet megérteni és

megválaszolni a globális méretekben kibontakozó perverzió “népesedési tél”-hez vezető

kihívását.

A termékenység hanyatlásából eredő és a gyermekek hiányából fakadó, világszerte

tapasztalható „népesedési tél” okait elsősorban a munkavállalásban (értsd inkább:

Jogerősen pénzbüntetéseket szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla az őssejt-ügyben =

https://pestisracok.hu/jogerosen-penzbunteteseket-szabott-ki-a-fovarosi-itelotabla-az-ossejt-ugyben/

2019 áprilisa óta újabb orvosi körhöz köthető őssejtbotrány ügyében ismét nyomoz a rendőrség. A Humán

Reprodukciós Intézet Kft. – más néven Versys Clinics – tevékenysége kapcsán újra emberi test tiltott

felhasználására gyanakodnak. (Suhajda Zoltán: Megszállták a rendőrök a budapesti lombikbébicentrumot =

https://nlc.hu/ezvan/20190713/ossejtbank-cryosave-rendorseg-nyomozas/

Funding for failed California tax-funded embryonic stem cell institute dries up =

https://www.lifesitenews.com/news/funding-for-failed-california-tax-funded-embryonic-stem-cell-institute-

dries-up?utm_source=LifeSiteNews.com&utm_campaign=91b60e681b-Daily%2520Headlines%2520-

%2520U.S._COPY_557&utm_medium=email&utm_term=0_12387f0e3e-91b60e681b-401415053 (Letöltés

ideje: 2019. július)

Use of Aborted Fetal Tissue: Questions & Answers = https://lozierinstitute.org/use-of-aborted-fetal-tissue-

questions-answers/

Téglásy Imre: Vázlatvonalak a magyarság termékenységtudatának történetéhez, In: Balásházy I. – Major Gy. –

Farkas P. (szerk.): Boldogabb családokért és ifjúságért. A családi élet válsága és a demográfiai válság okainak

elemzése. 383-416 oldal, L’Harmattan Kiadó, 2018.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 103 https://www.ecssz.eu

munkakényszerben) vizsgálom, mert ennek bemutatása – álláspontom szerint – egy sokrétű

(gazdasági, oktatási, ideológiai, mentális, erkölcsi, egészségügyi, jogi, kulturális, stb.)

következménnyel járó gazdasági-társadalmi modell mélyszerkezetének leleplezésével

kecsegtet.

Adam Smith klasszikus közgazdasági elmélete szerint a munkaerő árának magában kellene

foglalnia a munkaerő (értsd: a humán tőke) újratermelésének költségeit is, de ez a kapitalista

termelési módból lényegében hiányzik, mert ennek biztosítása – mondjuk így: élet- és

termékenységellenes módon történő elhagyása – adja a család kizsákmányolásából fakadó

anyagi haszon részét.

Az emberi erőforrás újratermeléséhez szükséges anyagiak

eltulajdonítása a termékenység helyett a termelékenység, az életfakasztás és annak szolgálata

helyett az anyagi javakban megvalósuló birtoklás elsődlegességét hirdeti.

De vajon eredményezhet-e ez a kizsákmányolás eltorzult lelki alkatot is? Lehet-e mindennek

káros pszichés következménye?

Az ember két alapvető ösztöne a létfenntartás és a fajfenntartás. Általános értelemben e kettő

azt jelenti, hogy

a.) minden biológiai lény szeretne a maga egyediségével minél tovább életben maradni,

b.) és utódokat hagyni a világra.

A létfenntartási ösztön szólal meg az éhség, a szomjúság, a légszomj stb. esetében és

figyelmeztet a létünket ezek hiányával veszélybe sodró körülményekre.

A fajfenntartás ösztöne a nemi vágy, amely egyfelől személyes, érzéki és érzelmi-

intellektuális örömforrással párosulva közösségünket élteti, annak jövőt adva utódnemzésre

serkent.

Bár e két alapvető emberi ösztön tiszta formában való megnyilvánulása fontos szerepet

játszik életünkben, ezek azonban nem mindig érvényesülnek teljes összhangban. Vannak

ugyanis olyan pszichés zavarok vagy éretlenségre utaló jelenségek, amikor ezek sérülnek és a

valóságra való helytelen reagálással nem töltik be többé építő hivatásukat.

A túlélési, avagy létfenntartási ösztön célja és rendeltetése szerint az adott személy életének

megtartását, illetve jobbítását szolgálja. Természete szerint védelmet ad minden olyan

támadással szemben, amely veszélyezteti vagy éppen elpusztítja a személyt. Ahogyan minden

létező élőlénynek egészségesen kell viselkednie a túléléshez, ugyanúgy ez emberi léleknek is

szüksége van arra, hogy a lehető legzavartalanabb, jelenét és jövőjét is biztosító módon

működhessen. Életünk fenntartásához tehát a rombolástól és kártól való biztonságra van

szükség.

Az egészséges, biztonságra törekvő lélek jól tudja azt is, hogy az őt szolgáló dolgok és

jelenségek mellett melyek azok a veszélytényezők, amelyek őt egészségtelen, eltorzult

lélekműködéssel sodorhatják pusztulásba. Ha a beteg lélek bármiféle visszautasítást –

szeretetmegvonást, lenézést, helytelenítést – tapasztal, akkor ezeket nem csak afféle

szokványos, alkalmasint még le is küzdhető bizonytalanságként, hanem egyenesen és

ténylegesen a reá váró tényleges megsemmisülés, a halál megjelenéseként érzékeli.

Ha ez a veszélyérzet a beteg létfenntartását szolgáló nemi viselkedésének területén

következik be, akkor az ellene való reakció téves csatornán érvényesül és a létfenntartás

érdekében a fajfenntartás terén megnyilatkozó viselkedést torzítja el. Ilyen viselkedést

Jobbágyi Gábor kimutatta, hogy a gyermekes családoknak járó juttatások megkurtításával mily nagymértékű,

másra fordítható nyereséget könyvelhet ez az állam. Lásd: Jobbágyi Gábor: Az élet joga, Budapest, Szent István

Kiadó, 2004.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 104 https://www.ecssz.eu

mutattunk ki korábban a Kőmíves Kelemen és a Budai Ilona című népballadákban, ahol a

„boszorkány” viselkedésmintákat követő főszereplők egyaránt az élet- és családértékek

megtagadásával teljesítik be tragikus sorsukat.

De hogy a legújabb kor balladájára is

hivatkozzunk: Charlie Chaplin egy ilyen, termelő rabszolgává változtatott, nemi viselkedésében

sérült lelki alkatú, lényegében beszélő szerszámmá torzult

alakot mutat be a Modern idők

című filmjében.

Az újabb nemzedékek lelki egészségét, sőt immár fizikai létét is fenyegető sérülés, a

párkapcsolatokra való képtelenség egyik – álláspontom szerint alapvető fontosságú – oka a

túlhajtott női foglalkoztatottságban keresendő. A sokrétű torzulással járó kötődésképtelenség,

a nemi szerepek torzulása a legújabb kori kizsákmányolás következménye.

Ezt beszédes példájával szemlélteti az orosz „nőfelszabadítás” története. Ismeretes, hogy

Szovjet-Oroszország a világ első államaként már 1920 novemberében legalizálta a művi

abortuszt, ezzel pedig hadat üzent a saját népe termékenységének. Az már kevéssé ismert, hogy

Vlagyimir Iljics Lenin pártfőtitkár annak az Inessza Armandovának a befolyása alapján hozta

meg ezt a döntését, aki még a 10-es években egykori cári száműzöttként Párizsban tette

magáévá Margaret Sanger amerikai protofeminista termékenységellenes gondolatait.

Tévedés

lenne azonban azt hinnünk, hogy a kapitalista Amerikából a kommunista Szovjet-

Oroszországba importált, termékenységellenes ideológia, illetve ennek intézményesített

gyakorlata mentes volt minden mélyebb gazdasági megfontolástól. Épp ellenkezőleg! A

világháború és az azt követő polgárháború poklában férfiak millióit vesztő Oroszországnak

sürgető szüksége volt a gazdasági termelést fenntartó humán erőforrások pótlására, amit

egyedül az addig főként otthoni munkát végző nők olcsón bevethető és tömeges

foglalkoztatottságával tudott biztosítani.

Akkor is ez volt és azóta is ez a legnagyobb üzlet:

néhány jól csengő ideológiai szólam hangoztatásával azóta is tömeges méretekben áll

rendelkezésre a rövid távon olcsó, hosszú távon azonban súlyos nemzetromboló

következményekkel járó, női munkaerő.

Az életfakasztásnak ebben a százéves magányában ma már mindannyian érezzük, hogy az

otthonukból a munkaerőpiacra kényszerített vagy a „szabadság” ideológiájával oda csalt női

szereplők sorsa elválaszthatatlan az őket anyaként egyre inkább hiányoló család sorsától:

tragédiájuk világszerte az egész család válságát eredményezi. Napjaink japán gazdaságának

diktatórikus gyakorlata szerint a házasságban élő nőknek ma már előzőleg engedélyt kell

Téglásy: Vázlatvonalak…

Arisztotelész lélekkel bíró szerszámnak nevezte a rabszolgát. Varro a következő hármas felosztást adja:

beszélő, félig beszélő és néma eszközök (instrumentum vocale, semivocale, mutum). „Beszélő az, amelybe a

rabszolgák tartoznak, félig beszélő az, amelybe az ökrök, néma, amelybe a szekerek.” Idézi: Maróti Egon

http://www.romaikor.hu/tudomany/foldmuveles_es_mezogazdasag/m__terentius_varro___a_mezogazdasagrol_(

rerum_rusticarum_libri_tres)/varro_es_a_rerum_rusticarum_libri_tres/cikk/varro_es_a_rerum_rusticarum_libri_t

res_(capitula_libri_primi)__5_resz (Letöltés ideje: 2017. 07. 03.)

A nemiségében sérült, hamis értékek rabszolgájává vált homo modernissimus olyan beszélő szerszámnak

tekinthető, amely (és nem aki!) elnemtelenedése miatt képtelen egészséges választ adni az életfakasztás

követelményeire.

Az 1936-ban készült film (Modern times) témánkhoz kapcsolódó jelenete (2:13–2:36) itt tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=HPSK4zZtzLI (Letöltés ideje: 2017. 07. 03.)

Elwood, R. C.: Inessa Armand. Revolutionary and Feminist, Cambridge, 1992.

https://books.google.hu/books?id=xXs77PzCaYkC&printsec=frontcover&dq=inessa+armand&hl=hu&sa=X&ve

d=0ahUKEwjgtdP78vTUAhWiO5oKHSLlCHAQ6AEIITAA#v=onepage&q=inessa%20armand&f=false

(Letöltés ideje: 2017. 07. 06.)

Cathy, Porter: Women in Revolutionary Russia. Cambridge, 1987. 43

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 105 https://www.ecssz.eu

kérniük munkaadójuktól ahhoz, hogy gyermeket szülhessenek!

Ennek magyarországi

folyamatát Benda József kíméletlenül hiteles, új adatokkal érzékelteti:

„1950 és 1953 között az iparban foglalkoztatott nők száma majdnem megháromszorozódott

(128 ezerről 371 ezerre nőtt), a háztartásbeli nők aránya drasztikusan csökkent: 1949-ben

58,3%, 1983-ban 5,8%. A foglalkoztatott nők aránya ez idő alatt 27,3%-ról 44,2%-ra

emelkedett. A nőknek részt kellett vállalniuk a fizetett munkából, miközben a háztartási, családi

feladatok nagy része is rájuk hárult, és egyre nehezebbé vált ezek egyeztetése.

Míg a nő

korábban a ház körüli munkát végezve feladatait maga osztotta be, és rugalmasan

alkalmazkodni tudott az aktuális szükségletekhez, ez a távolabb levő munkahelyek esetében

már nem volt lehetséges. 1948 és 1980 között több mint 1 millió fővel bővült a női

foglalkoztatás, a munkaképes korú nők 82%-a volt foglalkoztatott (gyessel együtt),

és a fejlett

piacgazdaságokét messze felülmúlva elérte a demográfiailag lehetséges maximumot. A nők

foglalkoztatása 1990-ben Magyarországon 20%-kal haladta meg az Európai Unió átlagát.”

A fenti folyamat világosan mutatja, hogy a tőkeérdekeket szolgáló „nőfelszabadítás” a

diadalmas, győztes, várandós és áldott állapottal egyenértékű szülői szerep végletes

ellehetetlenítését eredményezi Magyarországon is. Más szóval: meglehet, hogy a nőket a tőke

felszabadítja a termékenység igája alól, de a családot vállaló anyákat páriákká alacsonyítja.

A csak profittermelő tényezőnek tekintett, nemi jellegétől megfosztott férfi vagy nő érezheti

magát „tulajdonságok nélküli ember”-nek

, vagyis olyannak, akit egészséges nemi szerepétől,

annak magatartásmintáitól megfosztottak, és akinek egyetlen, munkaerőpiacon hasznosítható

értéke az, hogy nemét vesztett, semlegessé vált dolgozó. Érthető, hogy ebben a fajfenntartási

ösztönvilágában sérült, őt a termelés-fogyasztás robotjává redukáló gazdasági-társadalmi

rendszerben

az áldozat úgy érzi: legszemélyesebb nemi identitásában támadták meg, s így az

ünnepelt mintákkal (celebekkel, szinglikkel, sterilizáltakkal, gender-követőkkel,

munkaerőpiaci karrierlovagokkal és lovagnőkkel stb.) szemben csökkent értékűség keríti

hatalmába. Ennek ellensúlyozására, személyes létfenntartási ösztönvilágának helyreállítására,

az őt fenyegető, ellehetetlenítő támadások elkerülésére kénytelen elfojtani, megtagadni a

fajfenntartás ösztönét. Ennek nyomán személyes és aktuális élethelyzete rövid távon talán

kedvezően alakul, az őt tápláló közösség életkilátásai azonban kétségtelenül csökkennek.

Ennek az emberi nemet létében támadó, súlyosan dehumanizáló, voltaképpen terrorisztikus

„életvitelt” eredményező modellnek az a lényege, hogy gazdasági kényszer alkalmazásával a

termelés-fogyasztás rendjébe beilleszkedni nem tudókat vagy nem akarókat társadalmi

Az alábbi hírben szereplő női munkavállaló mutatja azt az igazolást, mely szerint 35 éves kora előtt nem

vállalhat anyai szerepet, ezt ugyanis a munkaadója önzésnek tekintett kihágásként állásvesztéssel bünteti. Case

of child care worker chided for getting pregnant before her 'turn' not uncommon =

https://mainichi.jp/english/articles/20180402/p2a/00m/0na/003000c?utm_source=hs_email&utm_medium=email

&utm_content=63987922&_hsenc=p2ANqtz--nLRqdlQpadO339xP1guFVjAjB-GRx_x7qtGREC-

7Dt5sNc19hb-K3gy9xI-Rr-fQoy3e5_WOauRPB6_PNymkcB81kKA&_hsmi=63987922

(Letöltés ideje: 2019. 08. 08.)

Benda József: Transzgenerációs örökségünk. Lásd a I. Boldogabb Családokért és Ifjúságért című konferencia

kötetében!

Koncz Katalin: A nők bővülő foglalkoztatását kísérő feminizálódás jelensége és történelmi folyamata, In: Nők

és férfiak, Magyar Nők Országos Tanácsa, Kossuth, 1985 184. Idézi: Benda i. m.

Az 1984-es mikrocenzus adatai, KSH 1985, 121., 155.

M, Frey: Nők a munkaerőpiacon, In: Pongrácz T. – Tóth I. Gy. (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és

férfiak helyzetéről, 1999, Tárki, 17–20.

Vö. Musil, Robert: A tulajdonságok nélküli ember, Budapest, 2013.

Vö. „Egy nyál a tenger! Termelő zabálás, - / kis, búvó országokra rálehel / a tátott tőke sárga szája. Párás /

büdösség-felhő lep bennünket el.” József Attila: Munkások, 1931.

Európai Családtudományi Szemle Téglásy • Anthropophagia vagy anthropophilia?

IV. évf. 2021/3 106 https://www.ecssz.eu

ellehetetlenüléssel, belső száműzetéssel fenyegeti, sújtja. Az ilyen vagy amolyan

áldozathozatalra kényszerített embermilliók ezért e zsarnoki kényszernek engedve inkább

lemondanak a fajfenntartás („szaporodás, sokasodás”) ösztönvilágának, biológiai törvényének

nemi viselkedésükben gyökeredző, szabad megéléséről, követéséről mintsem kockáztassák a

saját személyes létük fenntartását, hacsak korlátozva is, de valamiképpen megengedő

”lehetőségeket”. A jelenség lényege: az életfakasztást szolgáló termékenységet túszul ejti a

gazdasági kényszer!

ÖSSZEGZŐ álláspontom szerint ez az a súlyos, a fajfenntartást a létfenntartással

szembeállító, többnyire rejtett, de kétségtelenül létező gazdasági-ideológiai-pszichés

kényszereken alapuló pándémiás betegség, melynek pusztulást hozó tünetei könnyen

felismerhetőek a nyugati típusú rendszerekben, rászolgál a modern túlélési kannibalizmus

elnevezésre.

A hatását tekintve emberevéssel (anthropophagia) egyenértékű, személy- és

közösségromboló, vagyis embertelen rendszer ellensúlyozására össze kell állítanunk a

túlélésünkhöz szükséges rehumanizáló eljárások eszközeit és módszereit. A beszélő szerszámmá

varázsolt, társát eltárgyiasult, élvezeti cikkként fogyasztó embert fel kell szabadítanunk a

szerelem, a testi-lelki termékenység védelmében! Az efféle mélységi rendszerváltás jegyében, az

emberszerelem (anthropophilia) intézményrendszereinek helyreállításával, közösségi és egyéni

életterekben szorgalmazott gyakorlásával bátran kell szolgálnunk egy, az emberi élet minden

szakaszát tisztelő, szakrális alapokon kivirágzó, termékeny és gondoskodó anyaország

ihleteként nemzetünk és Európa túlélését!

Európai Családtudományi Szemle Telek • A tisztaságban rejlő erő

IV. évf. 2021/3 107 https://www.ecssz.eu

A tisztaságban rejlő erő

avagy mi hasznom abból, ha tisztán élek?

Telek Zoltán

Kamaszként nagyon érdekeltek a végső kérdések: Miért élek? Miért éljek? Sok bukáson át

jutottam el néhány egyszerű gondolathoz, amelyektől boldogságomat remélem.

Mostanában útravalót csomagolok otthonunkat elhagyni készülő gyerekeimnek. Feleségem

süti nekik a hamuba sült pogácsát, én meg lámpát, bicskát, könyvet adok a kezükbe.

Megpróbáltam a számomra fontos értékeket, mint összefüggéseket átadni, hogy az élet

nehézségei közepette ellenállóbbá tegyék őket. Igyekeztem belátható képekkel alátámasztani

ezeket a logikai rendszereket, hogy az összefüggések ismerete győzze meg őket, ezek

ismeretében legyenek képesek az életüket bölcsen vezetni! Ezt kívánom minden önállósodó

fiatalnak, ez késztet írásra.

A régi értékek az ifjaknak unottak, porosak, megkopottak, vastagon belepi őket a jelenkor

divatja, akár egy hótakaró, de ahogy a szikla a hó alól, úgy törnek felszínre ezek az értékek

nehézségek idején, amikor a divat az élet próbája alatt olvadni kezd.

Kamaszként abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy találkoztam példaértékű

emberekkel, akik időtálló értékekre mutattak rá. Mégis súlyos kudarcokra volt szükségem, mert

csak saját káromon voltam hajlandó megtanulni a lélek működésének alaptörvényeit.

Gondolom, gyerekeim is kipróbálják magukat, ezért abban reménykedem, ha megismerik az

összefüggéseket, körültekintőbben kezdenek párkapcsolatot építeni. Talán megfigyelik

környezetük kísérleteit, és ha a megismert összefüggés igazolódni látszik, akkor azt figyelembe

véve alakítják életüket.

A párkapcsolatnak egy szabályosságát szeretném hétköznapi szinten bemutatni.

Fontosnak tarom a tisztaság kérdését, mert úgy vélem különleges jelentőségű.

A társadalomban egyes szokások emberöltők hosszú sora alatt alakultak ki. Az ilyen

szokásainknak gyakran nem is keressük az eredetét, okát. Ha belegondolunk, logikus

összefüggéseket fedezhetünk fel. Példaképpen gondoljunk arra a társadalmi szokásra, ami

elutasítja az orr ujjal történő belső tisztítását. E mögött Semmelweis Ignác felismerése,

tapasztalata áll (a kézmosás és a köröm tisztán tartásának hiányára gondolok). Megfigyelték:

aki piszkálta az orrát az könnyen kapott végzetes kimenetelű fertőzést. Ezt a tapasztalatot a

társadalom magáévá tette egy viselkedés elutasítása formájában. Hasonló tapasztalattal

rendelkezik a társadalom a szexuális magatartással kapcsolatban is, ezeket szeretném

átgondolni.

Telek Zoltán, E-mail: telekzoltantz@gmail.com:

Európai Családtudományi Szemle Telek • A tisztaságban rejlő erő

IV. évf. 2021/3 108 https://www.ecssz.eu

A tisztaság haszna, gyakorlati előnyei

Nagy hatást gyakorolt rám Gabriele Kuby Globális szexuális forradalom című könyve

továbbá Gloviczki Eszter előadásai

. Munkáikra nagymértékben támaszkodtam.

A párválasztás az élet nagy kalandjának fontos pillanata. A párkapcsolatnak ezer öröme és

ezer buktatója van, ezek közül azért foglalkoztat éppen a szexualitás, mert sokakat látok elbukni

ezen a területen. A párválasztás során, a másik személyének feltérképezése mellett önmagunk

megismerése is zajlik. Önmagunk és jelöltünk előtt olyan témából vizsgázunk, amire nem, vagy

alig oktat iskola, amiről sok félrevezető információt kapunk. A párválasztás során meghatározó,

hogy az értékek közül mit helyezek előtérbe, mi lesz az, ami mentén társat keresek.

Meglátásom szerint az alapvető fontosságú értékek közül kiemelkedik az igazsághoz való

viszony, az alázat, az önzetlenség, a környezet boldogságának akarása, a felismert nagyobb

érték iránti alárendelődés képessége, a fejlődni akarás. Ezek az értékek alapvetően

befolyásolják a személy fejlődését és a kapcsolat alakulását. A párválasztás kulcskérdései:

értékes, szerethető, vállalható vagyok-e, van-e közös utunk, hová vezet, meddig? E kérdésekre

adott választ döntően befolyásolja, a kapcsolat fejlődésében meghatározó tényező a páros

között kialakuló nemi feszültség, hogy létesítenek-e és mikor, testi kapcsolatot.

A tisztaság segítséget nyújt a kapcsolat fejlődéséhez, mivel megőrzésével rövidebb idő alatt

felmérhetők a másik személyének fő vonásai, így rövidebb idő alatt több kísérletre nyílik

lehetőség. Ezek a kezdődő kapcsolatok tanulási folyamatot indítanak, ami segíti a személyek

közti harmóniára hangolódást.

Érdemes tudni, hogy a másik személyt nem készre gyártva (garanciával) kapjuk „Ő az

IGAZI” felirattal. Nekünk kell megsejteni azt a másikban, és hogy a másikból majd kiszerethető

a harmonikus kapcsolat, amely során ő valóban „IGAZI”-vá szerethető. Ennek a sejtésnek a

létrejöttét segíti a testi távolságtartás.

Más irányból megfogalmazva: a kapcsolat korai szakaszában a testi kapcsolat nehezíti a

racionális gondolkozást, ezzel a valós megismerést. Ha testi kapcsolat és a megismerés egy

időben zajlik, a testi kapcsolat fölött érzett öröm akaratlanul is a másik személyéhez köt, holott

a valódi mély megismerés még kezdeti fázisban van. Mire a megismerés kezd elmélyülni, már

erős kötődést hoz létre a testi kapcsolat, és akaratlanul is túl mély kötődés alakul ki idő előtt a

párosban. Hinni, bízni akarok a másikban, eközben a tényeket nem veszem tudomásul, nem

engedem be tudatomba.

Testi kapcsolat fenntartása esetén a kapcsolat felbontása mély sebet

hagy, mert a testi kapcsolat során kiszolgáltatottá válnak egymásnak. Az ilyen szakítás

rendszerint elhúzódik, nagyon fájdalmas, mert az érintettek lelkéből kiszakít egy darabot, lassan

gyógyuló, mély sebet hagyva.

A párválasztás és a kapcsolat alapozása kihat az egész életre. A jelölttel a kapcsolat

építéséhez elengedhetetlenül fontos a beszélgetés, a közös álmodozás, tervek egyeztetése. Ezek

hiányában a saját elképzeléseinket álmodjuk bele a jelöltünkbe, amiből törvényszerűen

következik a csalódás, amikor a valósággal szembesülünk.

Több lehetőség nyílik a megismerésre, ha a megismerés örömteli lépcsőfokain elidőzve

lassan indulunk fölfelé. Segít, ha ezt az utat a testi kapcsolat okozta elkötelezettség nélkül

tesszük meg, mert bonyodalmaktól mentesen bekövetkezhet olyan felismerés, hogy

Kuby, G.: Globális szexuális forradalom, Budapest, Kairosz, 2013.

Gloviczki Eszeter, A szerelem biokémiája. Elhangzott az EKIF egészségnapon 2015. 10. 02., Gödöllő

https://www.youtube.com/watch?v=SqMRbwtDZG0 (Letöltés ideje: 2017. 05. 29.)

vö. Gloviczki: i. m.

Európai Családtudományi Szemle Telek • A tisztaságban rejlő erő

IV. évf. 2021/3 109 https://www.ecssz.eu

összeegyeztethetetlen ellentmondás van a jelölt elképzelései vagy viselkedése, értékrendje és

az általam elvárt között. A megismerés során megtartott tartózkodás esetén a tudatot nem

árnyékolja be az elfogultságból eredő, erőltetett elfogadni akarás. Könnyebben belátható a

disszonancia. Rövidebb idő, kisebb erő szükséges a kapcsolat felbontásához.

A tisztaság megőrzésével, rossz emlékek nélkül, rövid idő alatt több jelölt felmérhető.

A tisztaság megőrzése segíti a párkapcsolat építését, és több lehetőség nyílik egymás

karakterének megismerésére. Hangsúlyt kap a másik iránti szeretetből változni akarás, a közös

küzdelem az ösztönök háttérbe szorításáért. Ez mind a személyiség fejlődésének ad lendületet.

A kapcsolat súlypontjába kerülnek közös szellemi értékek, az együtt vállalt feladatok, a

személyiséget fejlesztő erőfeszítések, az önös érdeken messze túlmutató önzetlen munkálkodás,

a felelősségvállalás. Ez mind építi a személyiséget és a kapcsolatot is. Akár két egymás

közelébe ültetett fa, úgy nő egy kapcsolattá a közeli szellemi értékeket valló pár.

A média erőteljes szexuális ingereket közvetít, gyakran torzképet fest. Az ilyen ingerek a

befolyásolható személyeket könnyedén megragadják. A normális érdeklődés észrevétlenül

vezet a pornográfia felé, ami a személyiség fejlődésére és a kapcsolatokra kedvezőtlen hatást

gyakorol. A pornográfiáról állítja Gabriele Kuby, hogy anyag nélküli függőség.

A rendezett

házasélet is függőség! Csak amíg az előbbi kóros elváltozásokat, a személyiség erózióját

okozza, addig az utóbbi a párkapcsolat éltető elemévé válik. Ez az a ragasztó, ami két

elkötelezett ember közt újra és újra megerősíti a kapcsolatot. Ahogy nem mindegy, hogy a

ragasztóval milyen körülmények közt dolgozunk, a testi kapcsolat is csak a megelőző szellemi

kapcsolatra épülő kötelezettségvállalás biztonságos klímájában alakít ki tartós kötést. Ahogy a

ragasztó egy poros, vizes környezetben magában összecsomósodik, úgy gyöngíti meg a

bizonytalanság, a kötelezettségvállalás hiánya a kötést. Mivel a lélek ragasztója nem tud

személyhez kötni, a kötődés eltorzul. Ez a hatás rendezett érzelmi környezetben,

kötelezettségvállalás után építő, de érzelmi bizonytalanságban, döntés nélkül, károssá válhat.

Érzelmi bizonytalanságban, például gyakori párcsere esetén nem személyhez köt, hanem

személytől függetlenedő viselkedési formához, a személyt eszközként használó önző nemi

aktushoz. A szexuális kapcsolat függőséget okoz, hiánya elvonási tüneteket. Ezek az elvonási

tünetek tudati változásokhoz vezetnek.

A racionális döntés lehetőségét csökkentik, a

cselekvést meghatározóvá válhatnak. Vagyis olyan kompromisszum elfogadását is

kikényszeríti a szexuális kapcsolat okozta függőség, amit szabad akarattal nem fogadna el.

Ilyenkor gyakran a „se veled, se nélküled” állapotba lép a kapcsolat. Ebből a fázisból a

kapcsolat rendszerint lefelé tart, mígnem fájdalmasan felszakad. Fontosnak tartom a kiváltó ok

felismerését! Ilyen mélyrepülés után a következő kapcsolatban is meghatározó lesz a testi

kapcsolat az említett függőség miatt.

Aki hosszú, együttéléses „se veled–se nélküled” jellegű kapcsolatból érkezik, új

kapcsolatában extra erőfeszítés nélkül nem tud erős szellemi alapokra építeni, a korábban

kialakult beidegződései miatt. Néven nevezve: szexuális függősége miatt. Ezért a korán

elkezdett testi kapcsolat gyakori következménye az 5–7 évig tartó élettársi kapcsolatok rövid

szünetekkel váltott sorozata, amelynek következtében a személy kötődési képessége

Kuby: i. m., 190. […] a pornográfia veszélybe sodorja az élettel teli kapcsolatokat, és klinikai értelemben tesz

függővé.” (Kuby: i. m., 192.) „Aki a pornográfiával először találkozik, többnyire nincs tudatában, hogy

fogyasztása gyorsan klinikai függőséghez vezethet. Még felnőttek sincsenek vele tisztában, nemhogy gyerekek

és serdülők. Belecsúsznak, mert akaratlanul is a telefon vagy a számítógép monitora elé kerülnek, ahol

beleütköznek, és egyszer csak észreveszik, hogy rabul ejtette őket.”

vö. Gloviczki: i. m.

Európai Családtudományi Szemle Telek • A tisztaságban rejlő erő

IV. évf. 2021/3 110 https://www.ecssz.eu

lecsökken.

Ez esetben a lelki ragasztó olyan, mint a sokszor leszedett matrica, szakadásoktól

sebes, a körülmények változásának hatására a kötés könnyen megszűnik.

Ezért generációk tapasztalatának hatására a társadalmak rendszerint előnyben részesítik az

elköteleződés kinyilvánításáig a testi kapcsolattól tartózkodást. Az ugyanis érzelmi biztonságot,

tiszta helyzetet teremt, jó előfeltételeket a családalapításhoz.

Az elköteleződés okozta

biztonság a nő számára olyan lételem, amelyben a szexuális kapcsolat során működésbe lépő

hormonok

memóriaírása örömöt, boldog függőséget alakít ki.

Népmesékben gyakori szereplő az álruhás királyfi. Az anyagi helyzet, a társadalmi pozíció

elrejtése segítségével a szív mélységének kifürkészésére utalnak ezek a mesék. A leánykérő

csak a megismerés kezdetén rejtheti el rangját, később erre nincs lehetősége. Hasonlóan, csak

a kapcsolat kezdeti fázisában van lehetőség a személy lelki értéke fölötti öröm és a testi

kapcsolat örömének szétválasztására. Ha idejekorán e kettő összefolyik, már kétség ébredhet –

és gyakran ébred is –, hogy rám, az én személyemre van-e szüksége a másiknak, vagy csak

ilyen testalkatot igényel az ágyban. Kiváló példa a személytől elkülönített döntésre az „Egyszer

egy királyfi” meséje.

Ezért lényeges az elkülönített döntés a személyről és a testi kapcsolatról.

A mese példája szerint erre csak a kapcsolat kezdetén van lehetőség. Először javasolt dönteni a

személyről és az elköteleződés után ajándék a testi kapcsolat. A kettő megfordítása nem

vezethet azonos eredményre!

A tisztaság, mint döntést elősegítő erő. A testi kapcsolat megfelelő körülmények közti

megélése éltető erő. „Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket és sárkányokkal

szánthatsz és vethetsz,”.

A korlátok közt tartott egészséges testi vágy a lelkierő

megsokszorozója. Ez az az erő, ami a kapcsolat magasabb szintű továbbépítéséről

(elköteleződésről, gyerekvállalásról), vagy annak elbontásáról döntést kényszerít. Ez a

kényszer fájdalmas, de építő. Családalapítás szempontjából előnyösebb állapot a függetlenség,

mint egy megrekedt, továbblépésre képtelen kapcsolat fenntartása hosszú időn át.

Kuby: i. m., 333. „Akarva-akaratlanul, minden nemi kapcsolat kötődést vált ki a partnerhez. Ennek hormonális

okai vannak. Az oxytocin, melyet örömhormonnak is hívnak, a két ember közötti kötődés kialakulását nagyban

befolyásolja. Igen erősen hat szülés közben, a szoptatásnál, az orgazmus közben és a szerelmes testi

közelségben. Erősíti a bizalmat és csökkenti a félelmet. Minél hevesebb a szerelem, annál több oxytocin

termelődik, így annál szorosabb a kötődés – kölcsönösen erősítik egymást. A nők nagyobb kötődési képessége és

szándéka abban tükröződik, hogy a női ösztrogén hormon elősegíti az oxytocin termelését. Ha ez a kötődés

többször szétszakad, csökken a szerelemhormon mennyisége is. A partnerváltogatós szex esetében minden új

aktussal gyengül a mély, hűséges szerelmi kapcsolat vágya és a lehetőségébe vetett hit is. Végül test és lélek

elválik egymástól, a szex pedig testi kielégüléssé hitványul.”

Kuby: i. m., 18. tapasztalataival igazolja J. D. Unwin nézetét, miszerint: Önmagában a szexuális korlátozás az,

ami egy társadalom alkotó erejét adja. Kuby: i. m. 18. lábjegyzet: Unwin, J. D. Sex and Culture, (Oxford University

Press, 1934,) című művében ezt a szerző így magyarázza: „Minden emberi társadalom rendelkezik szociális

energiaforrásokkal. Azonban csak akkor és olyan mennyiségben szabadulnak fel ezek, amennyire lemond az

ösztönök kielégítéséről. A szociális energia abból az érzelmi konfliktusból származik, mely az ösztön-kielégítésről

való lemondáskor elkerülhetetlen. Ez a konfliktus új eszméket és gondolatokat teremt, melyek új eljárásokhoz

vezetnek.” (317.) „Az energia mennyisége és a gondolatok mélysége a korlátozás mértékétől függ, melyet a

társadalom normái az emberekre mérnek. Ha a kötelező önmegtartóztatás nagymértékű, akkor a nép nagy energiák

felett rendelkezik, ha azonban kicsi, akkor az energia is kevés. Ha egyáltalán nincs korlátozás, energia sem

szabadul fel, csak lehetőség marad.” (339.) „Ezért kell a szexuális késztetések korlátozását a kulturális emelkedés

okának tekinteni.” (317.)

vö. Gloviczki Eszter: A szerelem biokémiája

Egyszer egy királyfi http://www.kjnt.ro/balladatar/ballada/egy-kiralyfi utolsó megtekintés 2017. 05. 29.

Weöres Sándor: A teljesség felé, A vágyak idomítása, In: Weöres Sándor:.Egybegyűjtött írások, 1 köt., 516.

Európai Családtudományi Szemle Telek • A tisztaságban rejlő erő

IV. évf. 2021/3 111 https://www.ecssz.eu

A döntéshelyzet tartós lebegtetése, visszaélés a döntésre várakozó helyzetével, továbbá az

áttételesen érintetteket is károsítja. Az idő előrehaladása a családi kötelékeket lazítja, mert az

elpazarolt évek hiányozni fognak a születendő gyerekeknek, mivel korosabbak lesznek szüleik,

a támogató „hátországában” is gyengülés mutatkozik, a nagyszülőktől kevésbé kérhetnek

segítséget, inkább már a nagyszülők szorulnak segítségre, ha élnek még.

Tulajdonképp saját erőforrásait éli fel, aki éveit elpazarolja. A lányok többnyire érzik ezt, de

nem kérhetik a döntés meghozatalát, mert az már a döntés szabadságát korlátozná. Nem ritkán

várnak éveket a döntésre, míg termékeny koruk határára érnek, amikor a családalapításért olyan

engedményeket tesznek, ami hátrányos helyzetet teremt.

A tisztaság segít elkerülni olyan élethelyzeteket, amikor a résztvevők szándékától

függetlenül az előzetes körülmények hozzák létre a döntést. Ilyenkor a kiszállás, mint a

cserbenhagyás vagy a beletörődés motívuma lesz meghatározó; nehéz emelt fővel önkéntes

vállalásnak nevezni ezeket. Ilyen élethelyzet fájdalmas nyomot hagy az emlékekben: csak a

gyerek miatt vett el, vagy csak azért nem védekezett, hogy magához kössön. Kölcsönös rossz

érzés lehet maradandó a párban: nem döntött rólam, csak véletlen, hogy épp én vagyok mellette.

A szabadon, kényszer nélkül meghozott döntés és annak a társadalom előtt rituális körülmények

közötti vállalása kifejezésre juttatja, hogy fontos vagyok neki. Ennek a kijelentésnek az

elmaradása azt a burkolt üzenetet sejteti, hogy valójában nem adja át nekem a szabadságát, nem

vagyok fontos neki, csupán eszköz vagyok az életében céljai megvalósításához. „Nem akadt

jobb neked, ezért vagy mellettem.”

Ezek a helyzetek nem véletlenül alakulnak ki, ahogy a

malomjátékban sem véletlen, hogy három bábú egymás mellé kerül. A nyitásban nagyon

burkoltan már benne van a végkifejlet. A gyenge nyitásokon ez jól látható. A malomhoz

hasonlóan a családi életben is fontos a jó kezdés!

A tisztán kezdett kapcsolat megóv attól a lehetőségtől, hogy a múltból előlépjen egy személy,

akihez erős kötődés fűz. Az időszakos „monogámia” (valaki egy időben egyszerre csak egy

kapcsolatot tart fenn) kötődés – elszakadás – újra kötődés ismétlődése lecsökkenti a kötődés

képességét, a korábbi kapcsolatok sebként nyitottak maradnak, a hűség iránti érzékenység

eltompul. Így előfordulhat, hogy az aktuális kapcsolat válságos időszakában egy korábbi

kapcsolat erősebb hívással újra jelentkezik, mint az aktuális. Ez az élet kibillenését jelentheti,

a családra káros, nem tervezett pályamódosítást okozhat.

Önmagát senki sem teheti boldoggá. Megszerezhet élvezeteket, de csak akkor lehet boldog,

ha a környezetét boldoggá teszi. Csak boldog ember tehet boldoggá valakit.

A szeretet döntés, nem csak érzés. Van benne és fontos is az érzelem-tényező, de akkor válik

igazán értékessé, amikor az érzés nélkül is megmarad a döntés. Ez nem mindig kellemes út, de

nagyszerű ilyen múltra visszanézni!

A szeretet ilyen fokon való megvalósításának nehézségét az akarat gyengesége mellett a

tisztánlátás hiánya is okozza. A szexuális tisztaságnak nagy szerepe van a helyes erkölcsi érzék

megőrzésében, ezzel segíti a tisztánlátást. Világosan felismert értékhez már könnyebben

igazodik a gyenge akarat is, mint az ingadozó bizonytalan értékrendhez.

Mindenkinek van küldetése! Feladatunk, hogy szeressünk ott, ahol élünk, azokat, akik ránk

vannak bízva, akiknek az életéhez közünk van, azokat kell boldoggá tennünk. A kudarcok

ellenére ez az, ami értelmet ad az életünknek. Az értelmes élet az, ami gazdag lelki

erőforrásokat nyit meg. Aki másokért él, egyre inkább felismeri, hogy a világnak milyen nagy

szüksége van rá. Ezért fontos, hogy a gyerekek elé milyen célokat állítunk!

Hobo Blues Band – Hajtók dala

Európai Családtudományi Szemle Telek • A tisztaságban rejlő erő

IV. évf. 2021/3 112 https://www.ecssz.eu

Itt nem igazán nyertes – meglátásom szerint – a „magadnak tanulsz” kijelentés. Azt az

üzenetet sejtem benne, hogy ha a tanulásban győztes vagy, magad látod hasznát, nyertes

pozícióhoz jutsz, élvezeteket vehetsz a győzelmen. Másik oldalról azt a fenyegetést is magában

rejti, hogy ha nem tanulsz, vesztes leszel, nem lesz részed élvezetekben, értelmetlen lesz az

életed. Egészen más megközelítésű, ha küldetést kínálunk számukra! A közösségnek szüksége

van Rád! Nekünk, értünk tanulj. (Nem élhetsz magadnak!) A családodnak, környezetednek

tanulj, hogy értékesen szolgálhasd! A legnehezebb gyerekben is fel kell ismerni, meg kell

erősíteni, hogy éppen ő mit tehet a környezetéért, biztatni, bátorítani kell, ismerje fel saját

értékeit! Ehhez a bátorítónak is lelki erőre van szüksége, az viszont rendezett körülmények közt,

érzelmi biztonságban születik meg könnyebben. Vagyis visszakanyarodunk ismét a családhoz,

a biztonságos, a jó anyára és jó apára alapozott család képéhez, fogalmához. Jó szülő nincs,

csak elég jó. Fontos a fejlődni akarás, az igazság és a jóság iránti elköteleződés!

Összefoglalás

E megfontolás középpontjában a tisztaság állt, de ez az épülő kapcsolatnak csak egyik tartó

oszlopa. Ez az oszlop nagyon fontos, de önmagában nem elegendő. A kapcsolat stabilitásához

további szellemi kötődések, például közös értékekért folytatott küzdelem szükséges.

A párkapcsolatban a cél maga az út. A kapcsolat: út a másik boldoggá tételéhez, amitől mi

is épülünk, boldogok leszünk. A bizalmi légkör lehetőséget nyit a másik iránti tisztelet

kifejezésére, a másik és önmagunk megbecsülésére, felértékelésére. Mindezeknek a szellemi

értékeknek keresésével mélyebb kapcsolat kialakítása válik lehetségessé, mint a korai testi

örömökre hangolódással.

Az anyák emlékezete nagy pontossággal őrzi gyermekük világrahozatalának napját. A

szoptatás során is mély emlékek íródnak. Ez segít mély kötődést létrehozni anya és gyermeke

között. Mindezt az orvostudomány az oxitocin memóriát élénkítő hatásának tulajdonítja.

Figyelemre méltónak tartom, hogy amit az orvostudomány a közelmúltban fedezett fel (például

a kézmosás jelentősége), azt némely vallás ezer évekkel korábban szabályként állította követői

elé, ezzel a ma már tudományosan is javasolható viselkedési formát részesítette előnyben.

A zsidó-keresztény kultúrkör hirdeti a házasság előtti tisztaság és a házasságban a hűség

értékét. A római katolikus egyház története során következetesen kiállt a házasság és a család

védelméért. Tanításában nagy hangsúlyt kap a tisztaság megőrzése a személyes elköteleződés

kinyilvánításáig (esküvő), majd az egész életet végig kísérő hűség.

Belátható, hogy ezek az ajánlások a család egységét védik, ami a következő generáció lelki

egészsége és fejlődése szempontjából döntő fontosságú. Aki gyermekét (-eit) szereti, az a

nehézségek között is szereti házastársát.

Kívánom, hogy majd visszanézve legyen az olvasó elégedett az úttal, amin jár.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 113 https://www.ecssz.eu

A házasságok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

Dr. Tomka Ferenc

Bevezetésül – Egy kormány-pályázat elvei

Magyarország Kormánya 2017-ben pályázatot írt ki ilyen céllal: Mit tehet az állami vezetés

a házasságok, a családok és a népességszám védelmében?

A pályázat célját megfogalmazó

anyag lényegileg összefoglalja azt, amiről tanulmánykötetünk szól, s jelen tanulmányunk is írni

szeretne. Idézzük a pályázat lényegi pontjait.

„A magyar lakosság száma 1981 óta gyorsuló ütemben csökken.” – „Ezért elodázhatatlan,

hogy mielőbb kezeljük azokat a problémákat, amelyek akadályozzák a gyermekvállalást”,

veszélyeztetik a családokat. A hátrányos helyzet kialakulása megakadályozásának

leghatékonyabb módja a megelőzés: a családnak, mint a társadalmi védőháló legelemibb

alkotóelemének megerősítése.

„Kutatások eredményei azt mutatják, Magyarország népessége rossz fizikai és mentális

állapotban van,

ami számos tényezőre vezethető vissza. Ezek között jelentős helyet foglalnak

el a családi, párkapcsolati problémák köre, amelyek kihatnak a gyermekek és fiatalok mentális

és fizikális állapotára.” – „Ugyanakkor a statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a házasságban,

családban élés az életminőségre, az életkilátásokra pozitívabb hatással van, mint bármely más

együttélési forma, és ezen túlmenően a gyermekvállalásra is pozitívan hat.”

2010 óta a Kormány folyamatosan hozott és hoz intézkedéseket, amelyek elősegítik a

családok anyagi helyzetének javulását. Mindezek mellett szükséges a materiális kérdéseken

túlmutató problémák megoldásával is foglalkozni. A prevenció hosszú távon eredményesebb,

mint a konkrét problémakezelés. Az anyagi- vagy párkapcsolati krízishelyzetek, a válások, a

munkahely elvesztése, a lakás elvesztése, szenvedélybetegségek kialakulása és ezek miatt a

családok szétesése, mind olyan krízishelyzetek, amelyek megrengetik az egyén helyzetét, és

gyakran vezetnek a társadalomban betöltött helyzetük romlásához, elszegényedéshez,

munkanélküliséghez, hajléktalansághoz. Különösen súlyosan érintik ezek a krízisek a

gyermekeket és a fiatalokat, akik kiszolgáltatott elszenvedői a körülöttük zajló válságoknak. A

felbomló családok közel 60%-ában érintett egy vagy több gyermek. A krízis nyomán tanulási

és magatartási zavarok, egészségromlás állhat elő, amelyek megoldása, kezelése jelentős terhet

ró mind a családra, mind az állami intézményekre.

„Össztársadalmi jellegű problémáról beszélhetünk tehát, amely megoldást igényel.” –

„Mindezeket figyelembe véve határoztuk meg azokat a fejlesztési irányokat, amelyek részben

a krízishelyzetek megelőzését szolgálják, részben hozzájárulnak a válságok miatt hátrányos

Dr. Tomka Ferenc teológus, professor emeritus, E-mail: tomkaferenc@gmail.com

Vö. Pafi.hu – pályázatfigyelő. A felhívás kódszáma: EFOP-1.2.1-15

Magyar Lelkiállapot 2013, SOTE Magatartástudományi Intézet tanulmánykötete, Hungarostudy vizsgálatok

vö. 2002, 2006, 2010.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 114 https://www.ecssz.eu

helyzetbe került személyek újbóli felzárkózásához.” – „A felhívás általános célja a család

társadalmi szerepének megerősítése, a családi kohézió növelése, a krízishelyzetek kezelése,

illetve kialakulásuk megelőzése.”

I. A házasságok, családok (és a népességszám) legnagyobb károsítója az ifjúkori és a

házasság előtti szex

Ha sikerül megtalálni, mi a házasságok stabilitásának, egyensúlyának legnagyobb erősítője,

vagy mi a legveszélyesebb károsítója, akkor az államnak nyilván elsődlegesen erre kell

koncentrálnia. – Márpedig az újabb tudományos kutatások alapján aligha kétséges, hogy a jó

házasságok létrejöttének legnagyobb károsítója az ifjúkori és a házasság előtti szex, közvetve

annak széleskörű propagálása. Előző kötetünkbe

írt tanulmányom ezt részletesen igazolta.

Mivel azonban a szabad szex, illetve a házasság előtti nemi élet általánosan jelen van

társadalmunkban, és az ezek kárát igazoló kutatások kevesek számára ismertek, a

következőkben, írásom első részében röviden összefoglalom az előző tanulmányban bőven

kifejtett és igazolt tények lényegét, mert erre az ismeretre épülnek a következő részek.

1. Nagy tudományos kutatások a szabad szex kárairól

A tudomány napjainkban kutatja, és már „meri” kimondani a házasság előtti szex kárát,

illetve hogy a szexualitástól való tartózkodás az ifjúkorban is, majd a házasságra készülés idején

is a jó házasság igazi megalapozója. – Az utóbbi években több óriás-kutatás eredményei láttak

napvilágot, melyeket pl. ilyen címek alatt ismertetett a magyar sajtó is: „Ha sikeres házasságot

akarsz, várj a szexszel!”

Erre az eredményre jutott pl. egy amerikai egyetem nagy kutatása, mely Dan Busby

professzor összefoglalásában jelent meg.

Kiderült belőle, hogy azok, „akik csak a

házasságkötés után kezdtek szexuális életet élni, sokkal több kedvező hatásról számoltak be,

mint azok, akik már a kapcsolatuk elejétől testi kapcsolatban éltek. A szexszel váró pároknak

stabilabb és boldogabb volt a kapcsolata, minőségibb a kommunikációja, jobb a szexuális

élete.” „Úgy gondoljuk, ez annak köszönhető, írja, hogy a szexuális élménytől való tartózkodás

arra vezette őket, hogy az egymással való találkozás módjait keressék és erősítsék. Így jobban

megtanultak kommunikálni és a konfliktusokat kezelni.”

Hasonló eredményre jutott az Egyesült Államokban egy Szexuális Viselkedést Kutató Intézet

vizsgálata, amelyet S. McIlhaney és McKissic Bush ismertettek.

A kutatók az agykutatás

eredményére támaszkodtak, mely szerint a szexuális élmény nyomot hagy az agyban. Könyvük

címe: Új tudományos eredmények arról, milyen hatással van az alkalmi szex gyermekeinkre.

Ebben azt mutatják be, hogy minél fiatalabban kezd valaki szexuális életet élni az elköteleződés

vágya nélkül, annál inkább csökken a képessége a személyes intimitásra és a párkapcsolati

elkötelezettségre.

Az előző kötet a család válságával foglalkozott

hvg.hu/egeszseg/20101229_korai_szex_kutatas

Vö. Busby, D. M. – Carroll, J. S. – Willoughby, B. J.: Compatibility or restraint? The effects of sexual timing

on marriage relationships. Journal of Family Psychology, 24, 2010, 766–774.

Pl. http://www.egeszsegkalauz.hu/szexualis-egeszseg/sikeres-hazaselet-kesleltesd-a-szexet-106548.html

McIlhaney Jr., Joe S. – McKissic Bush, Freda: Hooked. New Science on How Casual Sex is Affecting Our

Children, Northfield Publishing 2008. Medical Institute for Sexual Health: Texas Képmás M, 2014. 03, 19, 21

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 115 https://www.ecssz.eu

Az USA Center for Disease Control and Prevention (Betegség Felügyeleti és Megelőzési

Központ) felmérése is az agykutatás eredményeiből indult ki. Ők a szex-kapcsolatok hatását

vizsgálták a 16 év alatti lányokra. Az agy MRI vizsgálata által nyilvánvalóvá lett, hogy fiatal

korban az agy képlékenyebb. Ha egy erős élmény többször ismétlődik, sokkal erősebb hatással

van az agyra. Az agykutatás alapján fel kellett tételezniük, és a vizsgálatok igazolták ezt, hogy

a szexuális változatosságot gyakorló fiatal súlyosan károsítja a bizalom és kötődés kiépítését

szolgáló agyi mechanizmusát. Az eredmények szerint azoknak a lányoknak, akik 16 éves koruk

előtt szexuális tapasztalatot szereztek, hat vagy több szexpartnerük lesz életükben. Ők

jelentősen nagyobb arányban válnak el, illetve sokkal kevésbé válnak képessé a házassági

hűségre. Akik 20 éves koruk után léptek az első szexuális kapcsolatba, azok többségének, 52%-

nak csak egyetlen partnere lesz életében. Ha tehát jó házasságra kívánjuk vezetni a fiatalokat,

tudatosítanunk kell bennük, hogy minél később kezdjenek szexuális kapcsolatba, jelentik ki a

kutatók.

Az utóbbi évtizedben sok hasonló kutatást végeztek, azonos eredménnyel.

Az Iowa Egyetem Bölcsészettudományi karának kutatásából hasonlóan kiderül, hogy a

fiatalkori szex komoly sebeket okoz a házasságon. A szexuális életet tizenéves korban elkezdők

körében jóval magasabb a válási arány, mint azok körében, akik a szex megismerésével

legalább a húszas éveikig vártak (ők nem szólnak a házasságig való várakozásról).

Az Amerikai Pszichológiai Társaság Családpszichológiai Lapja egy olyan vizsgálatot

közölt, amely a házasságot megelőző kapcsolatot kutatta: az eredményt összefoglaló írás szerint

22%-kal nagyobb a kapcsolat stabilitása, illetve 15%-kal jobb a házaspár szexuális élete, ha a

házasságra készülők a gyűrű felhúzásáig nem érintkeznek egymással (itt viszont csak a készület

idején megvalósult tartózkodásról volt szó, nem az egész addigi életről).

Jay D. Teachman vizsgálatának eredménye: akiknek első kapcsolata az, amelyből a

házasság lett, azoknál az öt év vizsgálati idő alatt szinte nem volt válás, 95% maradt együtt

(noha ő sem vizsgálta a házasság előtti tisztaságot!); ha a nőnek ez a második kapcsolata volt,

akkor csak 62% maradt együtt, ha a harmadik kapcsolata, akkor 55% maradt együtt.

A California State University kutatása arra az eredményre jutott, hogy az alkalmi

kapcsolatok drasztikusan növelik a depresszió és a szorongás kialakulásának lehetőségét.

I. A National Survey of Family Growth kutatásában 13.000 résztvevőt vizsgált, és

eredményét így fogalmazta meg: a kutatások szerint a házasság előtti helyes magatartás – ha

nincs szex.

Thornton, A., – Camburn, D.: The influence of the family on premarital sexual attitudes and behavior.

Demography, 1987, 23, 323–340; Wolfinger, N.: The effects of family structure of origin on offspring

cohabitation duration. Sociological Inquiry, 2001, 71, 293–313; Sabia, J. J. – Rees, D. I.: The effect of sexual

abstinence on females’ educational attainment. Demography, 2009, 46, 695–715; Tach, L. – Halpern-Meekin S.:

How does premarital cohabitation affect trajectories of marital quality? Journal of Marriage and Family, 2009,

2. 298–317; Regnerus, M. – Uecker, J., Premarital sex in America: How young Americans meet, mate, and think

about marrying. New York: Oxford University Press, 2011; Brown, S. L.: Moving from cohabitation to

marriage: Effects on relationship quality. Social Science Research 2014, 33, 1–19; Willoughby, Brian J –

Carroll, Jason S. – Busby, Dean M: The Different Effects of „Living Together”: Determining and Comparing

Types of Cohabiting Couples. Journal of Social and Personal Relationships, 2012. - Is No Sex the New Sex?

2013 - http://www.scienceofrelationships.com/home/2013/9/18/is-no-sex-the-new-sex.html -

Tárkányi Ákos: Élettársi kapcsolatban élés, intim párkapcsolat és házasság Magyarországon a 2009-es „Családi

kapcsolatok” országos vizsgálat alapján, Európai Családtudományi Szemle I. évfolyam, 2014, 1, 54–88.

Teachman, Jay D.: Premarital sex, premarital cohabitation, and the risk of subsequent marital dissolution

among women, Journal of Marriage and Family, Wiley online library, 2003.

National Survey of Family Growth study suggesting, 2013.

http://www.scienceofrelationships.com/home/2013/9/18/is-no-sex-the-new-sex.html

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 116 https://www.ecssz.eu

Sokan vizsgálták a házasság előtti szex hatását különböző szempontokból, és arra a

következtetésre jutottak, hogy ez károsítja a házasság esélyeit, stabilitását!

Paula England, a New Yorki egyetem szociológia professzornője kutatásainak eredménye,

hogy a női agy a személyes és életreszóló kapcsolatra és a teljes, kölcsönös odaadásra van

programozva, és ott találja meg szexuális kielégülését, ott jut el a legtermészetesebben az

orgazmusra is. Kutatásai szerint, ha egy nő elköteleződés nélkül létesít szexuális kapcsolatot,

akkor az első alkalommal mindössze 18%-nak sikerül eljutnia a csúcsra, a második–harmadik

alkalmakkor 16%, míg a negyedik alkalmi együttléten kezd felkúszni a 34%-ra ez az arány.

Ezzel szemben, akik a házasságban létesítenek kapcsolatot, azok már első találkozásukkor

68%-ban eljutnak az orgazmusig.

A házasság előtti szexualitás kárát mutatja be a már idézett magyar ateista pszichiáter, Szendi

Gábor kötete is: A nő élete – Mit hoz a jövő?

és több témába vágó kutatás ismertetését találjuk

Horváth-Szabó Katalin kötetében: A házasság és a család belső világa.

Sok olyan cikk is megjelenik, mely állításainkkal és az idézett kutatásokkal ellentétben azt

törekszik igazolni, hogy a házasság nélküli együttélés hasonló értékű és hasonlóan

gyümölcsöző, mint a házasság. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a házasság nélküli

együttélések között is sok különbség van. Pl. vannak, akik a házasságra felkészítő próbaként

kezdenek együtt élni, mások végleg így tervezik kapcsolatukat, ismét mások esetében a nő

szeretne házasságot kötni, a férfi nem. További csoportot alkotnak az elváltak, akik válás után

léptek élettársi kapcsolatra stb. A nevezett tanulmányok azzal törekszenek igazolni, hogy a

házasság nélküli együttélés nem rosszabb, mint a házasság, hogy azt állítják: a házasság nélkül

együtt élők körében hasonló a válási arány és a kapcsolat egyensúlya, mint azok körében, akik

házasságot kötöttek. De az összehasonlítás többnyire azokra a házasságokra vonatkozik,

amelyet olyanok kötöttek, akik korábban együtt éltek, s amelyek között valóban sok a válás.

A következő művek is hatalmas irodalmat idéznek:

Manning, Wendy D. – Cohen, Jessica A. J: Premarital Cohabitation and Marital Dissolution: An Examination of

Recent Marriages. Fam. 2012; 74 (2): 377–387. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3487709/;

Bo Lu – Zhenchao Qian – Cunningham, Anna: Estimating the Effect of Premarital Cohabitation on Timing of

Marital Disruption. Using Propensity Score Matching, In: Event History Analysis, June 29, 2012; Bogaert, A. F.:

Asexuality: Prevalence and associated factors in a national probability sample, Journal of Sex Research (2004)

41, 279–287.; Zagorsky, J. L., Marriage and divorce’s impact on wealth. Journal of Sociology, 2005, 41, 406-

424; Did a Study Really Show that Abstinence Before Marriage Makes for Better Sex Afterwards? Posted Mar

28, 2011 https://www.psychologytoday.com/; Willoughby, Brian J – Carroll, Jason S Dean –Busby, M.: The

Different Effects of „Living Together”: Determining and Comparing Types of Cohabiting Couples, Journal of

Social and Personal Relationships, 2012; Larson, Jeffry Hale – Busby, Dean M James – Harper, M.: , 2012.

Proulx, C. M. – Snyder-Rivas, L. A.: The longitudinal associations between marital happiness, problems, and

self-rated health. Journal of Family Psychology, 2013. 27, 194–202.; Fagan, Patrick F.: The most important

correlation in all of social science. Number of sexual partners and duration of first marriage. 2017, The MARRI

blog

Armstrong, Elizabeth A. – England, Paula –Alison C. K., Fogarty: Accounting for Women’s Orgasm and

Sexual Enjoyment in College Hookups and Relationships, American Sociological Review, June 2012. 435–462.;

Sexualität - Keuschheit fördert das Eheglück – www.focus 2010 online-focus 2010.12.28.

http://www.focus.de/gesundheit/gesundleben/partnerschaft/news/sexualitat-keuschheit-foerdert-das-

eheglueck_aid_585145.html

Vö. Surjányi Dávid Hetek, Elhasznált fiatalok, 2014. 05. 30. (XVIII/22)

http://www.hetek.hu/hatter/201405/elhasznalt_fiatalok_nem_divat_az_onmegtartoztatas

Szendi Gábor: A nő élete. Mit hoz a jövő? Budapest, Jaffa kiadó, 2002,

Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Budapest, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné

Intézet és Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, 2007, 80. Az idézett mű minden témakörrel kapcsolatban hatalmas

irodalmat hoz, amelyek mind a bemutatott eredményt, a házasság előtti együttélés káros hatásait igazolják.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 117 https://www.ecssz.eu

Nem beszélnek arról, mennyivel jobb azoknak a házassága, akik nem együttéléssel kezdték

házasságukat, hanem szexuális kapcsolat nélkül (tisztán) készültek arra.

A témával foglalkozó számos (többször csak a lábjegyzetben) idézett kutatás viszont mind

azzal igazolja a házasság előtti együttélések kárát, hogy az ilyenek, akár házasság lesz belőlük,

akár nem, sokkal bomlékonyabbak. – A komolyabb összehasonlító vizsgálatok rámutatnak erre:

hogy „a házasságok és élettársi kapcsolatok stabilitása jelentősen eltér! Az élettársi kapcsolatok

többségére az jellemző, hogy viszonylag rövid idő után vagy felbomlanak, vagy házasság lesz

belőlük. A kapcsolat kezdetétől számított 5 éven belül minden harmadik élettársi kapcsolat,

azaz közel 33%-uk felbomlik, miközben az 5 éven belül a válással végződő házasságok aránya

nincs 10%. Az együtt élő párok 28%-a 5 év elteltével is élettársi kapcsolatban él, csaknem 40%-

uk időközben házasságot köt partnerével.”

– A házasságok továbbá kiegyensúlyozottabbak és

jelentősen nagyobb a gyermekek száma, mint az élettársak esetében. Azt ugyan általában

minden tanulmány beismeri, hogy a házasságban élők gyermekeinek száma nagyobb, mint a

házasságot nem kötötteké, de ezt többen mintegy mellékes tényként mutatják be.

Több

szakember viszont éppen a családok magasabb gyermekszámát emeli ki, mint

kiegyensúlyozottságuk jelét is.

Áttekinthetően összefoglalja a házasság előtti szex kárait, illetve a tiszta készület pozitív

gyümölcseit Tomka Ferenc: Biztos Út c. könyve,

amely a házasságra készület biztos útjáról

ír. E könyv ismertet egy fontos témát, a szerelem és a szexualitás hormonológiáját, melyet az

utóbbi években fedeztek fel, és amely különösen markánsan világítja meg a házasság előtti szex

kárát.

2. A demográfiai mutatók igazolják a szabad szex romboló hatásait

Az 1960-as években kezdődött a „szexuális forradalom”, mely szembefordult a

szexualitásról és a szexuális kapcsolatokról vallott korábbi felfogással. A szexuális forradalom

50 évvel ezelőtt az ember, a kapcsolatok, a házasságok, a család, a társadalom fellendülését

ígérte, de valójában mindennek az ellenkezője történt!

E „forradalom” kitörése óta

folyamatosan romlott a párkapcsolatoknak, a házasságoknak a helyzete, nőtt a válások-, a

tönkrement kapcsolatok száma, egyre nagyobb arányban jelentek meg a sérült családok,

Vö. Spéder Zsolt: A folyamatosan átalakuló család, in: Vigília, 2014/5, 332–342; Szendi G. i.m; Demográfiai

Portré Őri Péter – Spéder Zsolt (Szerk.): Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2012, 28–29.

A következő tanulmány bemutatja a kétféle kapcsolat különböző fajait és kapcsolatukat. Pongrácz Tiborné –

Spéder Zsolt: Élettársi kapcsolat és házasság –hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón, Szociológiai

Szemle 2003/4. 55–75.

Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet: Házasság (párkapcsolatok) – család – gyermek:

Változások 1994 és 2013 között. Vö. Kapitány Balázs – Spéder Zsolt: Gyermekvállalás. In: Őri Péter – Spéder

Zsolt (szerk.): Demográfiai Portré 2012. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 2012, 31–44.

Tomka F.: Biztos Út, Budapest, SzIT, 2013 (4. kiadás)

Kiváló összefoglaló kötet: Hortobágyiné Nagy Ágnes: Családi életre nevelés az oktatásban, Sapientia

Hittudományi Főiskola, 2005; Vö. még Czettele Győző: A családi életre nevelés szükségessége az iskolai

oktatásban - a hazai felmérések tükrében, Új Pedagógiai Szemle 61. évf. 2011, 162–168; Tárkányi Ákos: A

házasságra felkészítés, családi életre nevelés szükségessége, példái és tanulságai, Európai Családtudományi

Szemle 2014/1; Tárkányi Ákos Családi életre nevelő és házasságra felkészítő iskolai képzések és tanfolyamok

külföldön. Új Pedagógiai Szemle 61. évf. 2011, 135–161; Új Pedagógiai Szemle 2011, 61. évf. 1–2–3–4–5. sz. /

2011. Családi életre nevelés az iskolában. Két tematikus szám sok jó tanulmánnyal; Farkas Péter: A családi

életre nevelés bevezetésének alapkérdései, In: Családpolitikai kutatások 2011–2014.Kapocs Könyvek, Budapest,

NCSSZI, 2014;

Vö. Kuby, Gabriel: Globális szexuális forradalom (A szabadság elpusztítása a szabadság nevében), Budapest,

Kairosz, 2013.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 118 https://www.ecssz.eu

gyermekek, és egyre betegebbé, sérültebbé, elöregedettebbé vált a társadalom!

– Nyilván ezek

az eredmények összefüggenek a városiasodás-, illetve a fogyasztói társadalom megjelenésével

is, de ahogy a jelen vizsgálatok mutatják, szoros kapcsolatban állnak a szexuális forradalom

hozta erkölccsel.

a) A házasságkötések csökkenése és az élettársi kapcsolatok.

A házasság előtti együttélés a házasságok megerősödését fogja eredményezni, ígérték a

szexuális forradalom ideológusai. Ellenkezője történt: amint láttuk, az együttéléssel kezdők

között nagyobb a válások aránya, mint azok között, akik rögtön házasságra léptek, valamint az

együttéléssel kezdők kapcsolata lényegesen kiegyensúlyozatlanabb.

Továbbá az élettársi

kapcsolatok terjedésével csökkent a házasságkötések száma, kitolódott a házasságra lépők

életkora, csökkent a gyermekvállalás (míg különösen a tisztán kezdett házasságokban mindezek

az adatok ma is pozitívak).

b) A gyermekvállalás visszaesése. – A magyar családok többsége 40 év óta nem vállal annyi

gyermeket, amennyire a népesség reprodukciójához szükség volna. A népesség egyszerű

utánpótlását a családonkénti 2,15 gyermekszám biztosítaná, de a termékenységi arány 2014-

ben 1,28 (Európában évek óta az egyik legalacsonyabb), 2018-ban 1,49. Ez a népesség

fogyatkozásához és elöregedéséhez vezet. Még ha az utóbbi években mutatkozott is pici

növekedés, ez még messze nem oldja meg a kérdéseket.

c) A válások. – Annak ellenére, hogy az idő múltával egyre kevesebben kötöttek házasságot, a

válások aránya a legutóbbi évekig nőtt. 2008 és különösen 2014 óta hazánkban, a korábbi rossz

eredményekhez viszonyítva csökkenés tapasztalható, de ez összefügg a megkötött házasságok

kisebb arányával is.

A párkapcsolatok törékenységének teljes képét tovább rontja az a tény, hogy sok pár nem

válik el törvényesen, de gyakorlatilag külön él. – Az instabilitás mutatói az együtt élő, de

elhidegült kapcsolatok is. Ezekről pontos adatot szerezni nem lehet, de a jelzések nem

jelentéktelen arányra utalnak. – Felmérések ismételten vizsgálták, mennyire érzi magát

beteljesültnek az asszony a házasságban. Több kutatás szerint teljesen boldognak csak 10–20%-

uk tartotta magát. Tehát a házasságoknak mintegy 50%-a nem bomlik fel, de ezeknek is csupán

10-20%-ában valósult meg a fiatalok eredeti álma.

d) Házasságon kívüli születések.

A házasság nélküli együttélések, valamint válások következménye, hogy növekszik a

házasságon kívüli születések aránya. Többségük élettársi kapcsolatból születik, melyek később

részben házassággá válnak, de e házasságok nem kis arányban felbomlanak. Egyszülős család

Vö. Magyarország 2015. Budapest, KSH 2016; Spéder Zsolt: A folyamatosan átalakuló család. In: Vigília,

2014/5, 332–342; Horváth-Szabó Katalin: Változó világ – változó családok. in: Vigília, 2014/5, 322–331.

Harcsa István: A családformák változásának trendje és azok értelmezése – a pluralizmus színe és fonákja. In:

Kapocs, 2014/4, 2–13; Vö. Horváth-Szabó Katalin (szerk.): Házasság és család. Bp., Semmelweis Egyetem

Mentálhigiéné Intézet, Párbeszéd Alapítvány, 76–82 (ott részletes irodalom!).

Magyarországon 1992-ben 7 890 házaspár vált el, majd 2004-ben 19 500. 2008 óta csökken e szám: 2015-ben

12 562-en nyújtották be eme kérelmüket, az előző évhez képest 728-cal (6,92%-kal) kevesebben. A mérséklődő

válás azonban nem feltétlenül jelenti a párkapcsolatok stabilitásának hasonló mértékű javulását, mivel a

házasságban élők száma és aránya is hosszabb távon számottevően visszaesett. Ráadásul a teljes képet a

megszűnt és a létrejött házasságok aránya adja meg. 2014-ben pl. 38 700 házasságot kötöttek, ezzel szemben

63.600 házasság megszűnt. Ebből 44.100 halál következtében, 19.500 válás következtében. Vö. Népmozgalom

2014. KSH 2015. 5. old. Vö. Statisztikai Tükör: A válások demográfiai jellemzői, 2019. március 28.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 119 https://www.ecssz.eu

minden ötödik család, ezek 86%-ában az anya neveli egyedül a gyermekét vagy gyermekeit.

Mindez súlyosan károsítja a gyermekeket.

e) A mozaikcsaládok.

Az elvált szülők új házasságot kötnek. A gyermeki szocializációt illetően a kutatások szerint is

nyilvánvaló, hogy amiként a családbomlás, a válás vagy a házasságon kívüli születés, hasonlóan

a „mozaik-családokban” élés is maradandó kárt okoz.

A sérült családban felnőtt vagy elvált szülőktől származó gyermekek nagy arányban nem

mernek életre szóló házasságot kötni, vagy ha házasságot kötnek, nagyobb a válás esélye.

Magasabb arányúak körükben az idegzeti sérülések, összeütközések a törvénnyel, az ifjúkori

öngyilkosságok. Az ilyen családokban felnőtt gyermekekből lesznek azok a sérült szülők is,

akik továbbadják utódaiknak a saját gyermekkorukban szerzett sebeket.

f) A „szingli” életforma.

A posztmodern világ fiatal középkorúinak (30-40 évesek) tartós párkapcsolat nélküli

éltformája ez. Közvetlen okát egyes kutatók a munka-, fogyasztás- és szabadidő-

orientáltságban jelölik meg. Mások szerint mélyebb háttere a családi szocializáció sebei, a

hiányos szülői törődés, melyek következménye a zárt, félénk vagy éppen agresszív

személyiség. A szexuális forradalom gyümölcsei ők is. Sokan pedig saját előzetes, korábban

tönkrement kapcsolataik hatására jutottak oda, hogy nem kívánnak újabb, tartós kapcsolatot

kezdeményezni.

g) A férfi-személyiség gyengülése.

Széles körben vizsgált jelenség korunkban a férfiasságnak, valamint a helyes apai

magatartásnak hiánya. Ezeknek a legfontosabb oka ugyancsak a sérült családi háttér, a sérült

apakép, férfikép és a pornó, azaz ezek hátterében is a szexuális forradalom áll. – Az új kutatások

szerint a fiatalok és különösen a fiatal férfiak egyik legmeghatározóbb tulajdonsága ma a

bizonytalanság. Az új nemzedék legfontosabb életszakaszát egy olyan világban éli, ahol a

társadalom alrendszereiben strukturálisan kódolt a bizonytalanság. A társadalmi tradíciók,

normák homályba vesztek. E világban a fiatalok sokáig szüleiknél laknak, nehezebben

köteleződnek el, kevésbé kötnek házasságot, kevésbé vállalnak gyermekeket, bizonytalanok a

továbbtanulás, a munkavállalás terén, az értékválasztásban és jövőjükben.

h) A családon belüli erőszak.

A családon belüli erőszak fogalma a 90-es években jelent meg erősebben a hazai médiában, és

világszerte is csak néhány évtizede. A családon belüli erőszak ismertebb formái a szóval,

kiabálással, sértegetéssel, fenyegetőzéssel való bántalmazás, a fizikai- és a szexuális

bántalmazás.

Egyes újságírók kijelentik, hogy ilyen volt régebben is, csak kevésbé vált ismeretté. De

nyilvánvaló, hogy ha jelentősen növekszik a sérült gyermekeknek, majd sérült múlttal

házasságra lépőknek az aránya, akkor nő a családon belüli erőszak aránya is. Az erőszakot

elkövetők is jelentős részben sérült családból származnak! A bántalmazás a legkisebb arányú

Vaskovics L.: A házasság és a család változásai az ezredforduló Magyarországán. Educatio, 2002/3. sz., 349–

364.; Harcsa I. – Monostori J.: Családi struktúrák az életciklusban. In: Kolosi T. – Tóth I. Gy. (szerk.):

Társadalmi Riport 2012. Budapest: TÁRKI, 2012. 65–92.

Magyar ifjúság 2012. Tanulmánykötet, Székely Levente (szerk.), Bp., ÚjnemzedékPlusz, Készítette a

Nézőpont Intézethez tartozó Kutatópont.2013; Murinkó L.: Első elköltözés a szülői házból Magyarországon. A

szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei. NKI Kutatási

Jelentések 94. Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2013.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 120 https://www.ecssz.eu

az első, illetve az életre szóló házasságokban; a szexuális zaklatásra a gyermeknek 17-szer

akkora esélye van a második vagy többedik, mint az első házasságban.

i) A házasság–család sebei az egész társadalmat sebzik.

Köztudott, hogy egy párkapcsolat bomlása sebeket ejt a gyermekeken és az anyán. Újabb

vizsgálatok rámutatnak, hogy a férfi nem kevésbé sérül, és hasonlóan sebződnek a házasság

nélküli, pl. szingli életformában élők. A számos nemzetközi kutatás mellett a legismertebb

hazai kutató, Kopp Mária írja: „Hazánkban 2000 táján a 30–64 éves korosztályban a férfiak

esetében az élettársi kapcsolatban élők 49%-kal, az egyedül élők 67%-kal nagyobb

valószínűséggel halnak meg, mint a házasok. A nők esetében az együtt élők 53%-kal, az

egyedül (magányosan) élők 75%-kal nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a hasonló

korosztályú házasok. A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a gyermektelenség is súlyosan

egészségkárosító tényező. A két vagy több gyermekes férfiak 30%-kal, a nők 50%-kal kisebb

valószínűséggel halnak meg a 30-64 éves életkorban, mint a gyermektelenek.” „A társtalan élet

és a gyermektelenség fontosabb egészségkárosító tényezők, mint az egyéb ismert magatartási

kockázati tényezők együttvéve.”

A depresszió. – Országunk népességében sok társadalmi vagy családi eredetű „betegség” van

jelen, amelyek ismét visszahatnak a társadalomra és családra. Hazánk a népesség mentális

állapotát tekintve a harmadik világ országainak szintjén mozog. A társadalom egyharmada,

közel 3 millió magyar szenved valamilyen fokú depressziótól. Minden második gyermek hordoz

valamilyen mentális problémát. A kutatások szerint mindez nyilvánvalóan összefügg a

házassági sérülésekkel.

3. Az új hormonológiai kutatások sajátos nyilvánvalósággal igazolják a házasság előtti

szex kárát

Hogyan igazolják? A szerelmi fellángoláskor a PEA (phenil-etil-amin) hormon kezd

termelődni az emberben, a fiatalban, és ez mintegy 18 hónapig működik. Ez a hormon okozza

a szerelmes boldogságát, kábulatát, a „rózsaszín ködöt”. A kutatások felfedezték, hogy e

hormon valóban a kábítószerhez hasonlóan működik, az agynak ugyanabban a központjában

Vö. Kopp M. – Kovács M.: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. (Különösen: Család és

életminőség fejezet) Budapest, Semmelweis K., 2006.; Faragó M.: Családi állapottól függő halandósági táblák

Magyarországon. A házasságok várható tartama, túlélése, Bp., KSH, 2009; vö. Somlai Péter: Család 2.0 –

Együttélési formák a polgári családtól a jelenkorig, Napvilág Kiadó, 2013.

Purebl Gy. – Balog P.: A depressziós tünet együttes jelentősége az esélyteremtés szempontjából. In: Kopp M.

(szerk.), Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Budapest: Semmelweis Kiadó, 2008; Vö.

Egészségtükör.hu. Miért vagyunk ennyire boldogtalanok?; Klinger A., A halandóság társadalmi különbségei

Magyarországon a XXI. század elején. Demográfia, 50. évf., 2007, 252–334; Kopp Mária – Skrabski Árpád:

Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon 2009, 127.o. www.tarsadalomkutatás.hu

A témáról vö. Dr. Gloviczki Eszter írásait, előadásait a YouTube-n. Vö. Tomka Ferenc: Biztos Út, i. m. 48–49.

A kérdés kevéssé ismert volta miatt a hormonológia vonatkozásában részletesebb irodalmat jelölünk meg. Ádám

Veronika (szerk.): Orvosi biokémia. Medicina, Budapest, 2001; Bartz, J. A.– Hollander, E.: Oxytocin and

experimental therapeutics in autism spectrum disorders, 2008, 170., 451–462.; Crenshaw, Theresa L.: The

Alchemy of Love and Lust, New York, 1996; Fisher, H.: The Nature of Romantic Love, The Journal of NIH

Research 6/4, 59–64., Reprinted in Annual Editions: Physical Anthropology, Spring 1995; Fonyó Attila: Az

orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest, 1999; Gyires Klára – Fürst Zsuzsa (szerk.): Farmakológia,

Medicina, Budapest, 2007; Ross, H. E. – Cole, C. D. – Smith, Y. stb.: Neuroscience. 2009 Sep 15, 162 (4): 892–

903.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 121 https://www.ecssz.eu

váltja ki hatását, és ahhoz hasonlóan kábítja el az embert.

Azokban, akik szexuális kapcsolatba

kezdenek, a kapcsolat során endorfin hormon is termelődik. Az endorfin név emlékeztet a

morfinra, amely ugyancsak kábítószer-jellegű, de nem véletlenül, hiszen az előzőhöz hasonlóan

ez is vegyi felépítésében kábító elemeket tartalmaz. Ha a PEA mintegy 75%-osan letompította

a józan ítélőképességet, az endorfinnal együttesen szinte 100%-osan elvakít. Ezek a

szerelmesek tehát vakon, „bekábítószerezetten” kötnek házasságot. Csodálatos szépnek élik

meg kapcsolatukat, de közben a legfontosabbra nincs módjuk, megismerni egymást, egymás

különbözőségeit, avagy azt, miként kell örömet szerezni a másiknak, vagy hogyan tudnak jól

kommunikálni majd kábulat nélkül. – Ha egymás különbségeit meg nem ismerve kötnek

házasságot, ez már elegendő ok volna, hogy házasságuk nagy eséllyel ne sikerüljön. De van

egy másik lényeges elem, amely a szexszel kezdett kapcsolatokat károsítja, s ezt egy másik

hormon okozza, az oxitocin. – Egy újabb kori kutatás fedezte fel, hogy a szerelmesekben erősen

megnövekedik az oxitocin szint. Ez az a fajtájú oxitocin, amely akkor kapcsol össze, ha a másik

fél érzi, hogy törekszenek örömet szerezni neki, ha megküzdenek érte (hasonlóan, mint a

barátság elmélyülésekor, ahol ugyancsak a szeretet tettei kötik össze a barátokat, csupán a

jegyesekben több az oxitocin, erősebb a kapcsolódás). A házasságra szex nélkül készülő

pároknak a szex hiányában, nincs más lehetőségük, hogy boldoggá tegyék egymást, csak az,

hogy keressék, mi szerez a másiknak örömet. Ennek érdekében sokszor lemondanak egymás

kedvéért arról, ami nekik kellemes volna. Eközben nemcsak kiismerik, hogy a másik minek

örül, mire érzékeny, hanem – a másik szeretetének tapasztalása által – az oxitocin hormon is

erősen összekapcsolja őket, és így jön létre az életre szóló összekapcsoltság = az életre szóló

szerelem.

Tőlük eltérően, akik szexuális életet élnek, azok a szexszel lényegileg kielégítik egymást, és

úgy érzik, ők teljesen boldogok, teljesen egyek, nekik már nem kell küzdeniük egymásért. A

kapcsolatért való küzdelem hiányában azonban a kapcsolati hormon, az oxitocin nem

termelődik bennük, amely egy életre összekötné életüket. Enélkül pedig a kapcsolat vagy a

házasság – a kábulat elmúltával – nagy eséllyel tönkremegy, vagy legalábbis feszültségekkel

teli lesz. (Az oxitocin egy másik formája működik a szexuális életet élőkben is, amely a

szexuális kapcsolat során, különösen az orgazmus által keletkezik. Ennek eredménye az agyban

hagyott pecsét, melyet az agykutatók vizsgálnak. De míg a házasoknak a „pecsét” jót tesz, mert

összekapcsol, a párokat váltogatókat megsebzi.)

Újabb kutatások igazolják, hogy akik tisztán, azaz a szexualitástól tartózkodva készültek,

azoknak házasságai 97–100%-ban tartósak és boldogok. Az összeköltöző, előzőleg szexuális

életet élők házasságai pedig, láttuk a hazai adatokból, 50% körül felbomlanak. Tudjuk azonban,

hogy az együttélések felbomlási arányai jelentősen magasabbak a házasságra lépőkénél. És

akkor nem beszéltünk azoknak a pároknak a magas bomlási arányáról, akik még nem is éltek

együtt, pl. akik 16–17 éves korban szexuális kapcsolatba kezdtek, mert őszintén, biztosra

remélték, hogy az ő szerelmük örökké fog tartani. A kutatások szerint ezek 80-90%-a szétmegy.

– Mindezt összevetve a komoly reménnyel kezdett szexuális kapcsolatoknak mintegy 80%-a

Fisher, Helen: Why we love. The Nature and Chemistry of Romantic Love, Henry Holt and Company 2004;

Dékány Márta: A vágy kémiája – Szerelmi hormonok 2009. március 26.

https://www.harmonet.hu/te_en_szex/19966-a-vagy-kemiaja-szerelmi-hormonok.html; A szerelem az agyban

vagy a szívben alakul ki? – avagy a hormonális tűzijáték és a szerelem mítoszai 2010

https://noionmegvalositas.wordpress.com/2010/11/18/a-szerelem-az-agyban-vagy-a-szivben-alakul-ki-avagy-a-

hormonalis-tuzijatek-es-a-szerelem-mitoszai

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 122 https://www.ecssz.eu

bomlik fel, és a bomlás nyomokat és sebeket hagy maga után. Míg akik szex nélkül kezdték

kapcsolatukat, azoknak a házassága 97–100% arányban nemcsak fennmarad, hanem egy

rendkívül kiegyensúlyozott házasságot is hoz létre.

4. A tények a szex nélküli házassági készület hatékonyságát igazolják

A vallásos vidékek házasságairól a kutatók megállapítják, hogy e vidékeken jobbak,

tartósabbak a házasságok, több gyermek születik bennük, mint az átlagban.

Jóval nehezebb mérni, milyen gyümölcse van a szexuális tartózkodásnak a felkészülés során:

vagyis amikor a párok szexuális érintkezések nélkül, minden energiájukat az egyháshoz való

közelebb kerülésre, egymás megismerésére fordítják. Hogyan lehet ezt a „tiszta készületet”

egyáltalán mérni? Hiszen a vallásos vidékeken is sokan nem tartják be a szexuális tartózkodást

a házasságra készülés idején.

E tény olyan vallási közösségekben mérhető, amelyekben a házasság előtti szex elutasítása

általános és közismert. Ilyenek pl. az ortodox zsidó közösségek, vagy egyes kis egyházak, pl.

mormonok vagy baptisták közösségei. A katolikus egyházban pedig azoknak a lelkiségi

mozgalmaknak vagy plébániáknak a közösségei, amelyek nagy súlyt fektetnek a nevezett

felkészülés fontosságára, és alaposan elbeszélgetnek annak jelentőségéről, tudományos

szempontból is. Ez a felkészülési mód a legtöbb magyarországi katolikus közösségi

mozgalomban (ún. megújulási vagy lelkiségi mozgalmakban) alapvető, és gyümölcsei ott

ellenőrizhetőek is szakszerű felméréssel, amint ezt a szerző is többször vizsgálta, ellenőrizte.

Hasonlóan, reprezentetív felmérés erejével bír a szerző plébániája, Budapest

Káposztásmegyeren, ahol 25 évig működött, és a fiatalokat hosszú és tudományos alapú,

értelmes megbeszélésekkel kiképezték a tiszta házassági készület gyümölcseiről, valamint az

ellenkezőt sugárzó környezet nyomásának való ellenállás módjáról is. Ezen a nagy, ifjúsági

közösségekben gazdag plébánián 25 év alatt (1993-2018) egyetlen válás sem történt, azon

fiatalok körében, akik az ifjúsági közösségekhez tartoztak és „tisztán készültek” (a

házasságkötések száma 80 körüli). És nemcsak nem váltak el, hanem párkapcsolataik

egyensúlya kimagaslóan jó, és ezért magatartásukat és elveiket gyermekeik is követik.

Házasságra lépésük átlag életkora 25 év körül van (mert nem kellett átesniük számos megelőző,

évekig tartó és tönkrement kapcsolaton), és az átlag gyermekszám is 3,7 körüli. (A nevezett

adatok annál jelentősebbek, mert ezek a fiatalok, akiknek ilyen jól sikerült a házassága, sok

esetben egyáltalán nem kiegyensúlyozott családból érkeztek, és testvéreiknek vagy

unokatestvéreiknek, akik nem jártak közösségeinkbe, és nem kaptak ilyen nevelést, a

kapcsolata vagy házassága már nagy arányban tönkrement!)

5. Mit mond a történelem és a jelen?

A szexuális szokások és a civilizáció közti összefüggést a történelemben kevesen kutatták.

Máig a legfontosabb kutatás e témában Joseph Daniel Unwin Sex and Culture című könyve,

amely1934-ben jelent meg.

Végkövetkeztetése, hogy a szexuális normák fellazulása minden

vö. Andorka – Spéder: i. m. 418–424; Mahoney A.: Religion in families. Journal of Marriage and Family

2010, 805–827; Blume, Michael: Evolutionsgeschichte der Religion – Glauben stärkt Kooperation und

Reproduktion, in: Mitteilungen der Berliner Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte Bd.

29, Berlin, 2008; Vö. Mahoney, A.: Religion in families. Journal of Marriage and Family 2010, 805–827;

Horváth-Szabó K.: Változó világ – változó családok. in: Vigília, 2014/5, 322–331.

Unwin, J. D.: Sex und Culture, London, Oxford University Press, 1934.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 123 https://www.ecssz.eu

esetben a fejlett civilizációk hanyatlásához vezetett. Az oxfordi etnológus, szociálantropológus

professzor 16 „civilizált” és 80 „civilizálatlan” társadalmat vizsgált. Ahogy mondta, őt magát

is meglepték empirikus kutatásának eredményei. „Ha előre tudtam volna, hogy (munkám)

eredményeképpen milyen mértékben meg kell változtatnom véleményemet, lehet, bele sem

kezdek” – írta. – Unwin munkásságának mai magyarországi megismertetésében nagy szerepe

van Krúdy Tamás szakújságírónak, összefoglalásunkban az ő írásaira támaszkodunk.

A racionalisztikus társadalmak felemelkedésének hátterében egyrészt a deisztikus kultúra,

másrészt az abszolút monogámia állt. „Az abszolút monogámia azt jelenti, hogy a férj és feleség

csak egymással léphet szexuális kapcsolatba egész életében. A válás nagyon ritka. Itt van az

igazi különbség a civilizált és civilizálatlan társadalmak szexuális szabályozásában. A

civilizálatlanok legfeljebb csak házasság előtti szabályozást alkalmaztak, míg a civilizáltak

házasság alattit is, méghozzá a monogámiát”.

„A múltban különböző nagy kultúrák emelkedtek fel, virágoztak, majd lehanyatlottak a világ

különböző pontjain. A társadalom a felemelkedés útját minden esetben az abszolút monogámia

állapotában kezdte” – írja Unwin. Aprólékos elemzéséből az derült ki, hogy amíg egy

társadalom kitart a szigorú szexuális normák mellett, produktív energiák birtokába jut,

tudományos módszerek kidolgozásába kezd, találékonnyá és innovatívvá válik. A szexuális

normák fellazulása kivétel nélkül a „társadalmi energia” csökkenéséhez, a fejlett civilizációk

hanyatlásához vezetett. Unwin azt is megállapította, hogy a szexuális szokásokban beállt

változás kulturális következményei nagyjából 2-3 generáció után lettek nyilvánvalóak.

„Ezek a nagy társadalmak különböző földrajzi viszonyok között éltek, más rasszhoz

tartoztak, de a házassági szokásaiknak a története ugyanaz – írta Unwin. – Kezdetben minden

nagy társadalom ugyanúgy vélekedett a szexualitás szabályozása felől. Aztán ugyanazok a

harcok kezdődtek, ugyanazok a változtatások történtek, amelyek ugyanazt az eredményt

hozták. - Mindegyik társadalom a minimumra redukálta a szexuális lehetőségeket, és a

felszabaduló nagy »társadalmi energia« birtokában virágzásnak indult. Aztán kitágította a

szexuális lehetőségek körét, és »társadalmi energiája« elfogyott, a kultúra lehanyatlott.”

„Az elmúlt évtizedekben azt tapasztalhattuk, hogy a nyugati kultúra is átszexualizálódott” –

mondja Krúdy Tamás. „A fiatalok egyre korábban kezdik a nemi életet, és egyre később és

ritkábban házasodnak. A házasságok fele felbomlik, egyre kevesebb gyerek születik, a

terjedőben lévő élettársi kapcsolatok pedig még bomlékonyabbak.”

Unwin is figyelmeztetett: „Minden emberi közösségnek szabadságában áll választani, hogy

vagy nagy »társadalmi energiákat« produkál, vagy élvezi a szexuális szabadságot. A tények azt

mutatják, hogy a kettőt egyszerre nem teheti meg egy-két generációnál tovább.” - Ez láthatóan

érvényes korunkra is. A szexuális forradalom beköszöntése óta eltelt mintegy 50 év alatt

hazánkban és az európai jellegű országokban minden társadalmi és demográfiai mutató

évtizedről évtizedre romlott. Tehát a mai ún. nyugati világ félelmetesen igazolja azt, amit

Unwin is megállapított.

A remény néhány jeléről is szóltunk már. Egyrészt több hagyományos kultúra család-párti

voltáról,

másrészt, hogy egyidejűleg számos kutatás igazolja, hogy azoknak az embereknek,

csoportoknak körében, akiknek fiataljai (nagy többségükben vallásos meggyőződésük-, kisebb

http://www.szeretetfoldje.hu/index.php/cikkek-irasok/8075-mi-koze-a-hazastarsi-husegnek-a-civilizaciok-

felemelkedesehez

Idézve: http://www.hetek.hu/hatter/201512/a_szexualis_szokasok_es_a_kozjo

Vö Fodor Katával Interjú: A hinduizmus alapvető tanítása a nemiségről, a házasságról és a családról. Európai

Családtudományi Szemle, 2015/1, 108–117

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 124 https://www.ecssz.eu

részben humán látásmódjuk következtében) gyakorolják, hogy a házasságkötöésig

tartózkodnak a szexuális kapcsolattól, és egymás megismerésére fordítják energiáikat,

kiemelkedően jók a családi stabilitási mutatók, és nagyobb a gyermekszám.

6. Mit mond a pszichológia?

Sok hazai és külföldi kutatóval együtt Szendi Gábor magyar ateista pszichiáter is bemutatja,

hogy azok a párok, akik fiatal korban megszokták a szexuális partnerek váltogatását, kevésbé

lesznek alkalmasak szexuális ösztöneik fegyelmezésére és elmélyült kapcsolatra a házasságban.

Azok a párok, akik házasságra készülve hamar szexuális kapcsolatba kezdenek, a szerelem

rózsaszín ködében, és a szeretkezések kábulatának hatására képtelenek reálisan megismerni

egymást, és ezzel megteremtik a házasság felbomlásának vagy kiegyensúlyozatlanságának

előfeltételeit. Szendi hozzáfűzi a sok tudományos kutatással igazolt kiegészítést: hogy míg a

szexuális forradalom előtt a hosszabb szex nélküli udvarlási kapcsolat lehetővé tette a

házasságra készülők „összeforrását”, addig a hamar elkezdett szex ezt lehetetlenné teszi. – Azaz

a házasságok nagyarányú felbomlásának oka a szabad-szex kultúrájának elterjedése. E kötet is

bemutatja, hogy a szexuális forradalom kezdete óta minden demográfiai adat jelzi a házasság

és család összeomlási tendenciáját.

7. Mit mond az emberi értelem következtetése?

a) Aki megszokja, hogy tisztelettel és tartózkodással tekintsen a másik nemű személyre, és

legyőzze, illetve szublimálja az iránta megjelenő ösztönös, de még nem érett szexuális

vonzalmat mindaddig, amíg bizonyossá nem válik, hogy ők el akarják kötelezni magukat

egymásnak, az jól készül fel a házasságra. Mert így képessé válik arra, hogy a jövőben is hű

tudjon maradni házastársához, szemben a házasság folyamán is nemegyszer jelentkező, más

személyek iránti nemi vonzalmakkal.

Gyakran halljuk ma, hogy a házasság előtti nemi életre vonatkozó vallási vagy egyéb tilalom

szorongásokat szül, s károsan hat a személyiség alakulására. Ha valaki mindennemű erkölcsben

és a szexuál-erkölcsben is csak tilalmat lát, abban valóban szorongások jöhetnek létre. De a

helyes erkölcsi szemlélet alapja nem a tilalom, hanem egy pozitív cél: jelen esetben a másik

személy tisztelete és szeretete. Ebben a szemléletben rossz mindaz, ami a másik nemű személyt

tárgyiasítja, fogyasztási tárggyá alacsonyítja, vagyis ami a személy ellen, a személyes szeretet

elmélyülése ellen hat. A humán erkölcsi magatartás elutasítja a szexualitásnak és a személyes

kapcsolatnak a szétválasztását, mert ha valaki csak élvezni akarja a másik testét, elmélyülő

szeretetkapcsolat nélkül, ez mindkettejüket lealacsonyítja. Akik tehát szex nélkül készülnek a

házasságra, azért teszik, mert a testi egyesülést a szeretetkapcsolat csúcsának tekintik, amely

két személy végleges egymásnak adottságát fejezi ki. Ők nem fogadják el az ilyen kapcsolat

létesítésének jogosságát mindaddig, amíg a végleges egymásnak adottság ígérete beéretté nem

válik. A normális erkölcsi szemléletben tehát a szexuális kapcsolattól való tartózkodás

Kröhnert, S. – Klingholz, R.: Glaube, Macht und Kinder – Erobern religiöse Menschen mit vielen

Nachkommen die Welt? Berliner Institut für Bevölkerung und Entwicklung, 2010; Blume, Michael: Religion und

Demografie. Warum es ohne Glauben an Kindern mangelt, Sciebooks Verlag, Filderstadt 2014; Haberle, Lothar

–Hattler Hg, Johannes: Ehe und Familie – Saulen des Gemeinwohls, Paderborn, Schöningh, 2014; Székely

András – Lázár Imre: Vallásosság és kötődés In: Szántó Zs. – Susánszky É. (szerk.): Magyar lelkiállapot,

Budapest, Semmeiweis, 2013, 63–76.

Vö. Szendi Gábor: A nő élete. Mit hoz a jövő? Budapest, Jaffa kiadó, 2012.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 125 https://www.ecssz.eu

motívuma nem a tilalom, hanem a személynek és a szexuális kapcsolatnak nagyra értékelése:

amely által a tartós házassági kapcsolat születhet.

b) A házasságot ma csak az egymásért lemondani tudó, a másik személyét is tiszteletben

tartó szeretet tarthatja össze.

Az erő, amely ma a nyugati világban a házasságot összetarthatja, mondja a szociológia is, a

házastársak közötti elmélyült személyes kapcsolat. A házasságok jelen elbizonytalanodásának

fő oka éppen a személyes kapcsolat elmélyülésének hiánya, amelynek hátterében a hamar és

kábultan elkezdett szexualitás, továbbá gyakran a súlyos neveltetési hiányosságok húzódnak.

A harmonikus és tartós házasság feltétele a felek képessége, hogy képesek egymást

elfogadni, és egymáshoz alkalmazkodni. Sok mai házasságot az olyan individuális felfogás ítéli

halálra, amely az alkalmazkodást, az egymásért hozott áldozatot az egyéni szabadság

megcsonkításának fogja fel. Ha egy pár szex nélkül készül, megtanulja az alkalmazkodást,

amely összecsiszolódásuk alapja.

A mai házasságok sokat emlegetett problémája, a házasságfelbomlások egyik jellegzetes

oka, hogy a házasfelek tökéletes kielégülést várnak társuktól. A szex nélkül házasságra készülők

a készület során megtapasztalják, hogy a szeretett ember sem hibátlan lény. Tudatosodik

bennük, hogy a házastárs nem képes minden igényüket kielégíteni. Ezért is nem omlik össze

szerelmük, majd házasságuk, ha valamilyen nehézséget, félreértést tapasztalnak. A hiány

számukra figyelmeztetés, hogy kölcsönösen segíteniük kell egymást a növekedés útján. Ez a

szemlélet teszi majd képessé őket a gyermekek normális felnevelésére is.

II. A házasság védelmének lényegi eleme: elzárni a szabad szex felé sodró csatornákat

Témánk, hogy mit tehet az állam a házasságok, családok, a születő gyermekek érdekében.

Mivel dolgozatunkban sajátosan a szabad-szex kárairól és azok elhárításáról beszélünk, az

állami teendők között első helyen és részletesen szólunk a köztudatot, a közvéleményt a szabad-

szex felé sodró, mérgező tényezőkről. Ez után foglaljuk össze röviden a házasság és család

védelmének egyéb alapvető útjait, amelyekkel kötetünk más tanulmányai is foglalkoznak.

1. A közvélemény fogalmai

A legnagyobb házasság ellen ható erő ma a közvélemény, illetve a média. Mit lehet e téren

tenni? - A közvélemény fogalma alatt sokan elsősorban a politikára gondolnak: a közvélemény-

kutatások párt-függőségére, a közvélemény politikai befolyásolására stb.

Ez is valóság. De a

közvéleménynek egy sokkal összetettebb valóságával és hatásával kell szembenéznie az

államnak és minden nevelőnek a család, a nevelés szempontjából. Azzal, amelynek fogalmi

alternatívái a „társadalmi nyomás”, a „környezeti elvárás”, a „szociális tér” és hasonlók.

Jogos, amit a kutatók megfogalmaznak: hogy a társadalmi nyomás (a közvélemény) „meg

tudja változtatni a világot”.

Meg tudja változtatni a férfi és női szerepeket, a család arculatát

a nemiségről vagy a szexualitásról alkotott elképzeléseket is.

A szociális környezet tehát

Ahogyan e fogalmat Karl Marx, később Carl Schmitt és Habermas használták.

Fehérvári András: Hogyan változtathatja meg a világot a társadalmi nyomás? Neveléstudomány 2014/2.

Szemle. Vö. Hewstone, M. – Stroebe, W.: Szociálpszichológia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007.

Pongrácz Tiborné – S. Molnár Edit: Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása

http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-942/publikaciok/tpubl_a_942.pdf

Ruckdeschel, K.: Attitudes foward gender roles and fertitity behavior. In: Höhn, Ch.–

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 126 https://www.ecssz.eu

nyomást gyakorol a benne élőre, és ennek hatására ő, általában anélkül, hogy azt észrevenné,

úgy cselekszik, ahogyan környezete elvárja.

Tanulságos egy szülő beszámolója arról, milyen

döntő hatással van már egy óvodásra is a környezeti elvárás.

Hasonló élményekről minden

szülő vagy pedagógus beszámolhat.

D. Riesman úttörő és világhírűvé vált könyve, „A magányos tömeg” éppen a modern kornak,

közösségi háttérrel nem rendelkező emberét mutatta be, aki ki van szolgáltatva a médiának,

amely a magányos emberekből álló társadalmat (tömeget) a háttérből irányítja.

Riesman egyik

közvetkeztetése, hogy a médiának, illetve azon keresztül a társadalmi nyomásnak való teljes

kiszolgáltatottságtól egyedül egy-egy olyan közösség mentheti meg az embert, amelynek olyan

erős saját „szociális erőtere” van, amely képes megvédeni őt az össztársadalom nyomásától

(szociális erőterétől). Sok kutató állapította meg, hogy ilyen kisebb közösségeket korunkban

általában csak az egyházak képesek létrehozni, illetve éltetni (mert nekik van saját, összefüggő

világnézetre alapozó közösségük).

A társadalmi környezet, az elvárások, ezen belül a filmek, újságok, internetes tartalmak,

plakátok, zene, amelyekkel minden fiatal és felnőtt találkozik, a szabad szexet, valamint az

életre szóló házassággal és jó családdal szemben álló modelleket propagálnak, és akkor még

nem szóltunk a pornográfiáról, pedig ma talán ez hat a leginkább a fiatalokra, a kapcsolatokról

alkotott képre.

Mit tehet egy állami vezetés, amely belátta, hogy egészséges társadalom csak egészséges

családokra épül? Lehet-e fontosabb feladata, mint hogy minden eszközzel korlátot állítson a

média azon támadásainak, amelyek leginkább károsítják a közvéleményt, a fiatalokat, a

házasságot?

2. A pornográfia közvéleményt formáló és családot romboló hatása

Napjainkra egyre általánosabbá válnak a kijelentések, amelyeket minden témába vágó

kutatás igazol, hogy a szex és pornográfia súlyosan károsítja már a gyermekeket, de különösen

a fiatalokat, közülük kiemelten a fiúkat;

az ő személyiségüket, és ezáltal a tartós házasságot,

a gyermekvállalást. A házasság témáját érintő minden tudományos kutatás kimutatja, hogy a

magasabb pornóhasználat alacsonyabb párkapcsolati elköteleződéssel és a hűtlenség

magasabb arányával jár együtt.

Szakemberek, pszichológusok egyre gyakrabban

fogalmazzák meg, hogy ezekkel az ennyire károsító hatásokkal szembe kellene szállnia a

társadalom józan részének, s az államnak is!

D. Avramov – J. Kotowska eds.: People, population change and policies. Berlin: Springer-Verlag. 2008, 175–

192; Kuby, G.: A globális szexuális forradalom, Kairosz, 2013.

Lewin, Kurt: A mezőelmélet a társadalomtudományban. Bp., Gondolat, 1972; Jenő Bangó: A tér szociális

konstrukciója - Published Online: October 11, 2006;

Rosenberg, Tina: Pierre Bourdieu, Sozialer Raum und „Klassen”. Lecon sur la lecon. Zwei Vorlesungen.

Frankfurt am Main, 1985. 2011, 106; vö. Pierre Bourdieu-ről. in: Politikatudomány, 1986/4. 166-169; Nemes

Nagy József: A tér a társadalomtudományban, Budapest, Kiadó: Hilscher Rezső Szociálpolitikai egyesület 1998

Társadalmi nyomás az óvodában https://idad.rocks/2015/03/04/tarsadalmi-nyomas-az-ovodaban.html

Riesman, David: A magányos tömeg. Közgazdasági és jogi kiadó 1968, 1996; vö. Peter L. Berger · Thomas

Luckmann: A valóság társadalmi felépítése, Jószöveg Műhely, 1998.

Vö. Zimbardo, Philip – D. Coulombe, Nikita: Nincs kapcsolat. Hova lettek a férfiak? Libri Kiadó, 2016.

Lambert, N. M..: A love that doesn't last: Pornography consumption and weakened commitment to one's

romantic partner. Journal of Social and Clinical Psychology, 2012 31(4), 410–438; Hevesi Krisztina: Szex - A

psziché labirintusában, Kulcslyuk Kiadó, 2013.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 127 https://www.ecssz.eu

A pornográfia veszélyeit bagatellizálók szerint a pornó ősidőktől kezdve jelen van az

emberiség életében. Ugyanakkor az ókori alkotásokban jelenlévő szexualitást, illetve ennek

társadalomra gyakorolt hatását nem lehet összehasonlítani a mai kor szexvideóival, melyekben

valós szereplők jelennek meg, amelyek a nap 24 órájában elérhetőek gyermekek-, serdülők

számára egy olyan eszköz segítségével, amely elfér a zsebükben.

A mérések szerint 1998 és 2005 között az amerikai tévéműsorokban megduplázódott a szex-

jelenetek száma. Ez nem csak a felnőtt műsorokat érintette: 2004-2005-ben a tinédzserek által

legkedveltebb műsorok 70 százalékában volt szexuális tartalom. Visszatérő képsor, hogy a buli

végén egy idegen ágyában ébred a fiatal, éjjel megismert barátjával.

A pornó addiktív, hasonlóan működik, mint a drogok: egyre nagyobb dózisra van szükség

belőle. A korábban izgalmat okozó videók, képek már unalmassá válnak: gyakoribb és/vagy

keményebb pornóra van szükség ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. Ezért mára a szexuális

tartalmat már erőszakkal is kombinálni kell, s a keménypornó tele van lelki vagy fizikai

bántalmazással. Minél több pornográfiát fogyaszt valaki, annál kevésbé kelti fel az érdeklődését

egy valós személy, illetve annál nehezebben tud személyes vagy partneri kapcsolatot

kialakítani. Ebben az is szerepet játszik, hogy a pornó arra tanít: a nők (avagy a férfiak) nem

érnek többet, mint a testrészeik és az általuk nyújtott szexuális öröm. Emiatt az erős fogyasztók

valamiképp magukra és másokra is tudnak úgy tekinteni, mint szexuális tárgyakra, s ez

megmérgezi a kapcsolatokat. – Témánkkal világszerte hatalmas irodalom foglalkozik.

kérdéskör alábbi összefoglaló szemléltetésére nagy arányban magyar kutatók által írt

összefoglaló kötetekből idézünk.

a) A pornográfia hatásai gyermekekre

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) 2016-os Európai Uniós konferenciáját

ilyen címen rendezték: „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra”. Budapesti kutatók

számára is döbbenetes volt a hazai s egyúttal nemzetközi vizsgálati adat, mely szerint a

számítógéppel rendelkező 7–10 éves korosztály leggyakoribb keresőszava a „pornó”. Egy

másik vizsgálat szerint „csak” a negyedik és a hatodik helyet szerezték meg a szex és a pornó

szavak az összes rákeresés között.

A kutatók hozzáteszik, hogy mára a gyermekek majd a

fiatalok az interneten, pl. facebookozás közben akaratlanul is lépten-nyomom szembesülnek

szexuális tartalmakkal, képekkel.

A rendezvény kiemelt témái voltak a szexting,

a pedofília és a gyűlöletbeszéd. A

konferencián a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről, a

Turgonyi Zoltán, Pornográfia és liberalizmus, Working Papers in Philosophy 2015/2. http://www.phil-

inst.hu/images/Esem%C3%A9nyek/2015/Working_Papers_2015/2015_02_turgonyi_zoltan_pornografia_es_libe

ralizmus.pdf; Pornográfia és erőszak a tömegkommunikációs eszközökben, Szent István Társulat Budapest,

1991. A fordítás alapjául szolgáló mű: Pornográfia e violenza nei mezzi di comunicazione, una Risposta

Pastorale, Citta del Vaticano, 1989; Flood, M.: The harms of pornography exposure among children and young

people. Child Abuse Review 18, 2009, 384–400. Vö. a következő lábjegyzet

Parti Katalin: A büntetőjog, mint az online pornográfia szabályozásának eszköze, Phd program, Pécs, 2008

http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/parti-katalin/parti-katalin-vedes-ertekezes.pdf://www.google.hu

Az idézett kötetek irodalmi hivatkozásaiból csak egy-egy különösen fontosat hozunk. Egyébként az idézett

magyar kötetek is hatalmas hazai és nemzetközi irodalomra hivatkoznak.

http://civishir.hu/kulfold/a-gyerekeknek-pornó-kell/0812161154

A szó az angol „szex” és „texting” szavak összeolvadásából keletkezett. Szexuális tartalmú, erotikus, meztelen

vagy félig meztelen képek és videók küldését jelenti, a mobiltelefonról a másik mobiljára vagy email címére. A

jelenség nálunk még viszonylag új keletű, ám az Egyesült Államokban egyre több figyelmet kap, s nagy port

kavar. – A lányok körülbelül 12 éves korukban küldtek először ilyen jellegű üzeneteket barátaiknak, de már 10

éves korukban kaptak hasonlóakat.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 128 https://www.ecssz.eu

családnak, az iskolának, a médiának a tudatosításban betöltött szerepéről, új online trendekről

és a közösségi média szerepéről hangzottak el előadások.

A konferenciát a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy

azért választották ezeket a témákat, mert fontosnak tartották felhívni mind a gyerek, mind a

felnőtt felhasználók figyelmét, mennyire oda kell figyelni, hogy milyen tartalmakat osztanak

meg magukról és másokról. Dr. Gyurkó Szilvia előadásában elmondta, hogy az internetes

pornóval az X, Y, Z generáció tagjai már gyermekkorukban jó eséllyel találkoznak.

Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat biztonságos internet-oktatója

’Bosszúpornó, megalázás és megfélemlítés az interneten’ című előadásában kitért arra, hogy a

bosszúpornó szexuális jellegű tartalom, melyet nyilvánosan megosztanak online felületeken az

egyén hozzájárulása nélkül, azzal a szándékkal, hogy megszégyenítsék vagy zavarba hozzák az

illetőt.

A szabad szex terjedésének és a pornónak a hatásához is hozzá tartozik, hogy új fogalmak

és valóságok jelentek meg a fiatalok világában. Egyik a sexting, amikor a fiatal magáról vagy

másról küld szexis képet, videót. A másik fajta a cyberbullying, egy internetes bántalmazás,

amikor a bántalmazók a közösségi oldalakon lejárató kommenteket írnak az áldozatról,

feltöltenek a másikról kínos, erotikus fényképet vagy videót, küldhetnek sértő vagy fenyegető

üzeneteket, hogy így járassák le mások előtt, vagy a nevében küldenek az illető ismerőseinek

üzenetet, amivel veszekedést szítanak.

Az utóbbi években „divattá” vált az intim fotók és videók bosszúból történő közzététele a

világhálón. Nem meglepő adat, hogy az áldozatok 90%-ka nő. Előfordul, hogy az áldozat

teljesen megváltoztatni kényszerül addigi életét, elköltözik, rejtőzködik stb., hogy elkerülje a

további zaklatást. Világszerte több esetről tudunk, amikor a fiatal öngyilkosságba menekült.

Budapesten a XII. kerületben vizsgálatokat végeztek, hogy a gyerekeket milyen arányban

éri el a pornó. Az ELTE szociológusa, László Miklós vezette kutatásban több mint ezer gyerek,

több száz szülő, több tucat tanár töltötte ki a kérdőíveket. Ilyen eredmények jöttek ki: a

facebookozás közben a kiskorú gyermekeknek közel 40%-a találkozott pornográf tartalmakkal;

15% kapott már a világhálón kéretlen szexuális ajánlatot.

Ez a cikk is felhívja a figyelmet,

hogy a szülőknek, valamint a pedagógusoknak közre kell működniük, hogy megvédjék a

gyermekeket az ilyen – lelküket súlyosan károsító – támadásoktól. Súlyos állami és közoktatási

feladat a szülők, a pedagógusok és a gyermekek támogatása e téren.

Az éretlen és káros szexualitás terjedését, már a 12 éves korosztály körében jelzi, hogy

Magyarországon 2013-ban törvényt módosítottak, s leszállították a megengedett szexuális élet

korhatárát 12 évre. Megokolás, hogy az már gyakori, hogy egy 12 év feletti gyermekkel egy 18

év alatti szexuális kapcsolatba lép, ezért ez nem büntetendő (eddig 14 év volt a korhatár). Noha

nincs pedagógus vagy pszichológus, aki ne tudná, hogy egy ilyen kapcsolat súlyosan káros a

kiskorú életében!

E sorok írója utána akart nézni, hogyan néznek ki a legújabb statisztikai adatok a fiatalok és

a pornó kapcsolatáról. Beírta a Google keresőbe: „fiatalok – pornó”. Megjelent egy oldal tele

ilyen kiírásokkal: tini pornó filmek, rengetek tini pornó, szex egy buliban, családi pornó, szűz

tini pornó, tini sex videók fiataloknak stb. feliratokkal. Egy kattintás egy-egy címre, és

megjelenik nagy mennyiségű meztelen lány címképe, mögöttük közösüléseket ábrázoló

http://www.gyermekmento.hu/hirek/IV-Mediakonferencia.html

Ki védheti meg a gyermeket, ha se tanár, se szülő nincs a facebookon? HVG 2016. nov. 24;

Vö. Create in Me a Clean Heart. A Pastoral Response to Pornography. United States Conference of Catholic

Bishops 2015

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 129 https://www.ecssz.eu

kisfilm. A filmecskék alatt aláírások ilyen szavakkal „egy tini lányt b…sza a szomszéd fiú”.

Vagy „egy apa b…sza tini lányát”. És fő-felírásként ilyenek: „Ha arra van szükséged, hogy

olyan tini pornó filmeket láss, amire fened a fogad, vagy ahol akár többen szexelnek egyszerre,

internetes oldalunk a megfelelő a számodra.” Hasonló könnyedséggel jelennek meg szadista

pornó videók is, amelyen pl. egy férfi vagy férfiak kínozzák, ostorozzák, erőszakolják a

lekötözött lányt. Köztudott, hogy világszerte nem egy szadista szexgyilkosság hátterében ilyen

filmek álltak. S ma egy gyermek is ily könnyen hozzájuthat ezekhez, akár egy véletlen

kereséssel! Ezeken a legtöbb esetben nincs kiírva az sem, hogy csak 18 éven felülieknek. A

jelzett videóklipeket, a címeket és azok könnyű hozzáférhetőségét látva levelet írtam a téma

iránt felelős, illegális és jogsértő tartalmak bejelentésére szolgáló Biztonságosinternet Hotline

üzemeltetőjének www.biztonsagosinternet.hu. Válaszuk az volt, hogy a „tini” 18 évesnél

idősebbeket jelöl, ezért nincs az oldalakban semmi törvénytelen. – Csináltam egy körkérdést

középiskolások és egyetemisták közt: tininek legtöbben a 12–16 éveseket tartják, sok internetes

oldal is őket tekinti tininek. Nem beszélve arról, hogy ilyen esetben is kötelező volna kiírni,

hogy a tartalmakat 18 éven felettiek nézhetik (bár tudjuk, hogy ennek is kevés a jelentősége).

Léteznek a gyermekeket védő programok, melyek le tudják tiltani a gyermekek gépén a

durván szexuális képeket, filmeket; ezeket sokkal jobban kellene propagálni. Léteznének

intézmények is, amelyek feladata a jogsértő tartalmak elleni küzdelem,

bár az iménti példa

nem túl biztató jel ezek hatékonyságával kapcsolatban. Noha a gyermek társai által mindezek

ellenére is könnyedén juthat hasonló tartalmakhoz társa okostelefonjának közvetítésével.

b) A pornó hatásai az emberképre, a házasságra, a párkapcsolatra

Hevesi Krisztina magyar kutató könyvében összehasonlította a 2002 és 2012 közötti helyzetet

a pornó és a szex társadalmi jelenlétének és hatásainak szempontjából, illetve bemutatja azt a

súlyos romlást, amely ily rövid idő alatt megvalósult. A szerző beszámol sok nemzetközi

kutatásról és azoknak hasonló eredményeiről is.

„A világszerte tapasztalható sok kulturális trend és inger (így az alkalmi szex egyre nagyobb

elfogadottsága,

az internetes pornográfia elterjedése és hatásai,

a médiában látható

szexuális tartalmak explicit ábrázolása,

a szexualitással foglalkozó sikerkönyvek és filmek

előtérbe kerülése,

a kultúra szexualizálódása, s vele a BDSM

népszerűsége;

a női test

minden korábbinál erőteljesebb hangsúlyozása és tárgyiasulása,

új kapcsolati formák

megjelenése, mint amilyen a szexbarátság

), a globalizáció folytán mára szinte késedelem

nélkül jut el hozzánk.”

E hatások azonban a párkapcsolatok erejének gyengülésével és számuk csökkenésével

járnak. „A szexuális élettel való elégedettség is erőteljesen csökkent a tíz éves idő intervallum

Összefoglaló a jogellenes online tartalmak ellen fellépő szervezetekről. Nemzetközi Média és Hírközlési

Hatóság, Infomédia Szabályozási Főosztály 2012

Hevesi Krisztina: A szexuális működés egészségpszichológiája. Phd dolgozat. ELTE, Bp, 2015.

http://www.ppk.elte.hu/file/Hevesi-Krisztina-disszertacio.pdf

Pl.. Garcia és mtsai, 2012 A művek adatait lásd Hevesi Krisztina idézett művének irodalomjegyzékében

Pl. Attwood és Smith, 2014; Bridges, 2010;

Pl. Attwood, 2005

Pl. Tambling, 2002

BDSM Szado-mazochista, gyakran pornó filmek, amelyben általában a férfi áll a szadista oldalon, a nő az

alárendelt, elszenvedő. (Magyarországon ismert lett „A szürke ötven árnyalata”) Ha beírjuk a keresőbe, hogy

BDSM, azonnal megjelennek linkek, amelyeket megnyomva rögtön láthat egy gyermek is ilyen filmrészleteket.

Pl. Weinberg és mtsai, 2010

Pl. Maguire és Stanway, 2008;

Pl. Furman és Shaffer, 2011; Wentland és Reissing, 2011; Jonason és Richardson, 2011; stb.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 130 https://www.ecssz.eu

alatt: a nagyon elégedett és elégedett választ adók tábora együttesen 72%-ról 55%-ra esett

vissza, míg az egyáltalán nem elégedett válaszadók száma megduplázódott: 5-ről 10%-ra

emelkedett.

Jellemző a párkapcsolati formák változása is: 2002 és 2012 között a házastársi és élettársi

viszonyban élők aránya közel 1/5-ére csökkent, a barát-barátnői viszony azonban

megduplázódott, míg az állandó partner nélküliek száma is erős növekedést mutatott: 19-ről

33%-ra ugrott. Ez utóbbi adat kiváltképp annak tükrében érdekes, hogy míg az állandó

partnerek számának átlagos értéke szignifikánsan csökkent, a szexuális partnerek száma nem

változott szignifikánsan.

Fiatal nők pornófilm nézése 2002 és 2012 közt változott: a teljes elutasítás 67%-ról 58%-ra

csökkent, a rendszeresen fogyasztók aránya 1-ről 3%-ra ugrott. A szexuális tartalmú álmok,

fantáziák megjelenésére a „nem fordult elő” 41-ről 12%-ra csökkent, míg a gyakran és sokszor

választ a tíz évvel korábbi 23%-hoz képest a fiatal lányok 42%-a adta 2012-ben.

Hasonló mintázatot mutatott a fiatal lányok önkielégítése is (valószínűleg a felnőtt filmek

iránti nagyobb érdeklődéssel összefüggésben), a teljesen elzárkózók száma több mint felére

csökkent (76-ról 32%-ra), míg a gyakran választ adók száma 7%-ról 15%-ra nőtt, a sokszor

rubrikát megjelölőké pedig ötszörösére emelkedett (1-ről 5%-ra).

Összefoglalva: egyfajta erózió állt be a párkapcsolatok vonatkozásában. Ez a hétköznapi

életben a tapasztalatok szintjén is tetten érhető. „Ilyen mértékű problémát, kiváltképp az

úgynevezett „legegészségesebb” populáció esetében (fiatal egyetemista mintán, akiknek az

átlagnépességhez képest jobb jövőképük, általában stabilabb családi hátterük, magasabb

intelligenciájuk stb. van) nem vártam, dacára annak, hogy a szakirodalmi adatok ezt deklarálják.

Hiába a többlettudás, amennyiben ezt nem tudják gyakorlatba ültetni, és persze a trendekkel

szembemenni is nehéz.”

A mondottak rontottak az együttlétek minőségén (pl. rövidebbek lettek az aktusok, s az

előjáték ideje is kevesebb), gyakoriságában, illetve a kapcsolatok intimitási szintjén (pl.

ajándékozás, tartós romantikus párkapcsolat). Az ajándékkal kedveskedés kisebb arányban

figyelhető meg a 2011–2013-as mintán: a „nem fordult elő” választ adók száma 22-ről 39%-ra

ugrott, míg a „sokszor és gyakran” válaszok 39-ről 27%-ra csökkent.

– A 2012-es vizsgálat is

mutatja, hogy a magasabb pornóhasználat alacsonyabb párkapcsolati elköteleződéssel és a

hűtlenség magasabb arányával jár.

Szexualitás és agresszió kapcsolatában a kutatók gyakran a kultúra szexualizációjának és a

férfiak szocializációjának szerepét hangsúlyozzák,

mások szerint a személyiség jellemzői –

pl. agresszió-ellenségesség vonás – is közrejátszhatnak ebben.

c) A fiatalok körében népszerű zenék szexualitás- és erőszaktartalmának hatásai

Az Országos Kriminológiai Intézetben 2015-ben lefolytatott kutatás arra keresi a választ, hogy

a populáris kultúrát milyen mértékben uralja az erőszak és a szexualitás.

„Alapul véve azt az

általános percepciót, hogy a média egyre több és intenzívebb erőszakos és szexuális tartalmat

közvetít, megvizsgáltuk, hogy a mai tinédzserek körében népszerű zeneszámok, videoklipek

Vö. Hevesi K i. m. 73–74. old.

i. m. 74–75

Garner, 2012)

i. m. 109–110.old

Parti Katalin – Szabó Judit: Szex, erőszak, videó. A fiatalok körében népszerű zenék szexualitás- és erőszak-

tartalmának elemzése egy empirikus kutatás tükrében. 2016. Megtalálható az interneten – hatalmas

forrásanyaggal.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 131 https://www.ecssz.eu

milyen mértékű, intenzitású szexualitást és erőszakot tartalmaznak. Kutatásunk eredményeit a

népszerű vizuális kultúra szexualitással és erőszakkal kapcsolatos attitűdformáló erejét taglaló

kutatások megállapításaival párosítottuk.”

„Az internet megjelenésével az átszexualizált médiatartalmak növekedése nemcsak

mennyiségi, hanem minőségi szempontból is észlelhető. Reichert és munkatársai kutatása 30 év

vizuális reklámanyagait vizsgálta olyan népszerű magazinokban, mint a Cosmopolitan, a

Redbook, az Esquire, a Playboy, a Newsweek, valamint a Time. A szexualitás megjelent a

reklámokban, hirdetésekben az árucikkek és szolgáltatások széles skáláján, a szeszesitaloktól a

banki szolgáltatásokig.

Míg 1983-ban csak a hirdetések 15%-ának, addig 2003-ban már a

hirdetések majdnem duplájának, 27%-ának volt szexuális tartalma. A kutatók azt tapasztalták,

hogy a szexuális tartalom nemcsak népszerűbb marketingfogás lett, hanem explicitebbé,

radikálisabbá is vált az idők folyamán.”

„A legtöbb és legradikálisabb (explicit) szexualitást a népszerű zenei klipek hordozták (a

vizsgált klipek 40%-a), ezután következtek a kortárs filmek (12%-a), a televíziós műsorok

(11%-kal).

A zenei videók – és általában a médiatartalmak – egyik fő tematikus eleme a szexuális

cselekmények, a szexualitás, és különösen a nők ábrázolása, csábító és kívánatos szexuális

tárgyként. A szexualitás, mint meghatározó elem önmagában még nem volna problémás, ám a

szexuális objektifikáció annál inkább.”

A zenei klipeknek a szexuális erőszakkal kapcsolatos relevanciájára azok a kutatási

eredmények mutatnak rá, amelyek igazolják, hogy ezek milyen kedvezőtlenül befolyásolhatják

a nemi szerepekkel, a szexuális erőszakkal és általában véve a szexualitással, a szexuális

viselkedéssel kapcsolatos attitűdöket. A videoklipek erőszakos és szexuális tartalmának

kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. Sherman és Dominick például az általuk vizsgált

zenei klipek 57%-ában, Baxter és munkatársai pedig 53%-ában találtak erőszakos elemet.

A videoklipekben a férfiak inkább domináns és agresszív, a nők inkább implicite szexuális

és alávetett szerepben jelennek meg, gyakran, mint a szexuális tevékenységek tárgyai.

A szexuális erőszakkal kapcsolatos kutatások ma már felismerik a társadalmi-tényezők

szerepét az erőszakos szexuális bűncselekmények hátterében. A filmek, televízió műsorok, zenei

videók és egyéb médiumok által közvetített tartalmak alkalmasak a társadalmi értékek, normák

közvetítésére, a véleményformálásra, és így az egyén viselkedésének befolyásolására.

Több kísérlet igazolta, hogy az erőszakos zenei videók megtekintése fokozza az ellenséges

érzelmeket a vizsgálati személyekben.

Az erőszakos rap videók, a zenei videók sokszor

Reichert, Tom –Carpenter Childers, Courtney –N. Reid, Leonard: How Sex in Advertising Varies by Product

Category: An Analysis of Three Decades of Visual Sexual Imagery in Magazine Advertising. Journal of Current

Issues and Research in Advertising, 33 (June), 2012, 1–19; Székely Levente: A médiafogyasztás (át)alakulása az

ezredfordulótól napjainkig. In: Tófalvy T. –Kacsuk Z. –Vályi G. (szerk.): Zenei hálózatok – Zene, műfajok és

közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában. L’Harmattan, Budapest, 2011: 354–367.

Vö. Malamuth, N.M. – Impett, E.A. Research on sex in the media. What do we know about effects on children

and adolescents? In D.G. Singer – J.L. Singer (Eds.) Handbook of Children and the Media. Thousand Oaks:

Sage, 2011, 269–287; Parti Katalin: Gyermekpornográfia az interneten, Miskolc. Bíbor Kiadó, 2009.

Parti Katalin – Szabó Judit: i. m. 9

ld pl. Jones K: Are rap videos more violent? Style differences and the prevalence of sex and violence in the

age of MTV. Howard Journal of Communications, 8 (4), 1990, 343–356.

pl. Hansen, C. H. – R. D. Hansen, Rock music videos and antisocial behavior. Basic and Applied Social

Psychology, 1990, 11, 357–369; Johnson, J. D. – M. S. Adams – L. Ashburn – W. Reed: Differential gender

effects of exposure to rap music on African American adolescents’ acceptance of teen dating violence. Sex

Roles, 33, 1995, 597–605.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 132 https://www.ecssz.eu

egyoldalú és torz képet festenek a női szexualitásról, ráerősítve a nőket szexuális tárgynak

tekintő szemléletre.

A zenei videókat rendszeresen néző serdülő és fiatal felnőttek körében erősödnek a nemi

erőszaknak kedvező vélelmek, különösen a serdülőkorú fiúk, illetve fiatal férfiak körében.

Azt is több kutató megállapította, hogy a fiúk erős pornó nézése, függősége egy fokon

alkalmatlanná teszi őket a jó párkapcsolatra, házasságra.

Foglaljuk össze a pornó legdurvább hatásait, melyek az embert, a társadalmat, a házasságot

károsítják:

- Már a gyermekek lelkében is súlyos sérüléseket okoz.

- A házasság ellen hat, a szabad szex terjesztésével és a szexualitás hamis bemutatásával.

- Erősíti a nők elleni erőszakot, illetve terjeszti a látásmódot, mely a nőt tárgynak tekinti.

- Károsítja a kapcsolatok személyességét, intimitását, az egymásnak való örömszerzést.

- Gyöngíti a párkapcsolatok tartósságát, csökkenti az elkötelezettséget.

- Károsítja a fiúk személyiségét, sokukat alkalmatlanná teszi a házasságra, a jó

párkapcsolatra.

3. A szabad szexet propagáló eszközök lehetséges legnagyobb mértékű megfékezése

a) Keveset hallunk arról, hogy több ország szigorú intézkedéseket hozott már a pornóval

szemben. – A brit kormány egyik legújabb, Digital Economy Act névre hallgató jogszabálya

(2017-ben) kötelezi a pornóoldalakat, hogy minden látogatójuk esetében ellenőrizzék az

életkort, és csak a felnőtteknek engedjék felkeresni a honlapot. Nem úgy, hogy bárki egy

kattintással 18 éven felülinek álcázhatja magát, hanem pl. csak személyi számának megadása

által léphet be. Amely weboldal ezt az ellenőrzést elmulasztja, 250.000 fontig terjedő bírsággal

sújtható. A Brit Filmcenzorok Tanácsa dönt arról, mely oldalak tartoznak az extrém kategóriába

és kerülnek tiltólistára.

– A kormány előírásának támogatottságát mutatja, hogy a durhami

egyetem felmérése szerint a kérdezettek 86%-a támogatja, hogy a fiatalok körében korlátozzák

a pornográf tartalmak elérését.

A kínai kormány 2014. április elején indította sokadik központi kampányát a világhálón

terjedő pornográfia ellen, az országban illegális pornográf tartalmak kiiktatása céljából. A

kampány eredményeként április végéig a hatóságok 110 weblapot, több ezer hirdetést és 200

ezer internetes bejegyzést töröltek a világhálón. Több vállalatot, köztük az internetes piac egyik

legnagyobb szereplőjét, a Sinát több millió jüanos pénzbüntetésre kötelezték és publikációs

ld. Aubrey, J. S. – K. M. Hopper – W. G. Mbure: Check that body! The effects of sexually objectifying music

videos on college men’s sexual beliefs. Journal of Broadcasting & Electronic Media, 2011, 55, 360–379;

Conrad, Kate – Travis Dixon – Yuanyuan Zhang: Controversial rap themes, gender protrayals and skintone

distortions: A content analysis of rap music videos. Journal of Broadcasting and Electronic Media, 2009: 53 (1)

134–156.; Aubrey, J. S. – C. M. Frisby: Sexual objectification in music videos: A contentanalysis comparing

gender and genre. Mass Communication and Society, 2011: 14(4), 1–28.

pl. Ward, L. M.: Does television exposure affect emerging adults’ attitudes and assumptions about sexual

reationships? Correlational and experimental conformation. Journal of Youth and Adolescence, 2002: 31, 1–15.

Zimbardo, Philip –D. Coulombe, Nikita: Nincs kapcsolat – Hova lettek a férfiak? Libri Kiadó, 2016.

Zulehner, P.M. – Raizer, V.: Männer im Aufbruch. Schwabenverlag, 1999; Rohr R.: A férfi útja. Bp. Ursus

Libris, 2001. Vö. Parsons R.: A hatvan perces apa. Bp. Harmat, 2007.

Zimbardo. Ph Coulombe N.: (Man (Dis)connected. How technology has sabotaged what it means to be male (A

kikapcsolt férfi. Hogyan tette tönkre a technológia a férfi nemet?) London, Ebury Publishing, 2015.

Parti Katalin – Szabó Judit: i. m. 17– 18.

24.hu/tech/2017/05/09/a-brit-kormany-nekiment-a-pornonak/

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 133 https://www.ecssz.eu

engedélyeinek elvételével fenyegették a honlapjain elérhető pornográf tartalmak miatt –

számolt be a Csongsi Tiance Pao lap. A kínai pornóellenőröknek az írott anyagok mellett a képi

és audiofelvételeket is követniük kell. A kormány az SMS-üzenetekre is kiterjesztette

pornóellenes hadjáratát, amelynek során az év eleje óta a hír megjelenéséig összesen 1250

weboldalt zárattak be. A kifogásolt oldalak között olyan nagy portálok is voltak, mint a Google,

a Baidu vagy a Microsoft. A bezáratott oldalakon kívül több mint 3,2 millió pornográf vagy

egyéb, a „közerkölcsöt sértő” online tartalmat töröltek. A hatóságok eddig összesen 41 embert

vettek őrizetbe, akiket a pornográfia népszerűsítésével vádolnak.

Egyes államok teljesen betiltották a pornót, zárolták a csatornákat a család védelmében: így

Kínán kívül Oroszországban, a közel- és távol-keleti muszlim országokban és az afrikai

országokban minden pornográfiát tiltanak.

– A mormonok lakta amerikai Utah állam tiltja a

pornót, illetve az Egyesült Államokban elsőként a közegészségre ártalmasnak nyilvánította azt.

– Írországban nem adnak ki olyan domain-nevet, amely a pornográfiára utaló szót tartalmaz.

Indiában először a teljes betiltásra jelent meg rendelkezés, de a tiltakozások miatt végül csak

a 18 év alattiakat letiltó rendelkezések maradtak érvényben. - Izraelben a korábbi években

elbukott az általános tiltásra irányuló törvényjavaslat, de mostanra körvonalazódik az

egyetértés, hogy csak felnőtteknek és külön kérésre lehessen hozzáférni az online pornóhoz.

Ilyen hírek erőt adhatnak minden kormánynak, amely védeni akarja a házasságra készülő

fiatalságot, hogy ne féljen hasonló radikális intézkedéseket hozni az ifjúság és család

védelmében!

b). A fiatalokat a szabad szexbe sodró egyéb valóságok korlátozása

A pornó mellett társadalmunkban széles körben terjednek az egyéb valóságok, amelyek a

szabad szexbe sodorják a fiatalokat, és károsítják az elkötelezett házasságra való képességet.

1. Az imént idézett kutatások szerint a plakátok egyre nagyobb arányban ábrázolnak nőket,

lehetőleg szexis vagy kevéssé öltözött állapotban. A kutatások rámutatnak, hogy ez a tény is

hozzájárul a nőről alkotott kép tárgyiasításához, amelyet elsősorban a férfiak, de sok esetben

maguk a nők is magukévá tesznek. Ezek is károsítják a nőkről alkotott képet, s a jó házasságra

való készséget.

2. Számos írás, köztük a leghivatalosabb fórumok részéről is, jelent meg egyes hazai

gólyatáboroknak a fiatalokat, gólyákat a szexbe mintegy belekényszerítő vagy sodró

programjairól.

3. Ismételten hallunk a kollégiumi szobákban történtekről, különösen, ha egymás mellett

vannak lányok és fiúk hálószobái (és ez általános). (Megnéztem, ír-e erről az internet. A kereső

2014. május 5., hétfő 18:52 | MTI

Bár egy magyar cikk csóválja a fejét”: Már a netes pornó is tilos Oroszországban.

http://reset.hu/2016/09/18/mar-a-netes-pornó-is-tilos-oroszorszagban-mi-lesz-most; - A liberális erők másutt is

éreztetik hatalmukat. Két szlovák európai parlamenti képviselő nyújtotta be tiltakozását a pornó ellen 2013-ban.

Boris Zala támogatná a pornográfia nyilvános helyeken való betiltását, Záborská pedig az interneten terjedő

pornótól óvná a gyermekeket. Az Európai Parlament a nemek esélyegyenlőségéről szóló jelentés kapcsán

elutasította a pornográfiához való hozzáférést korlátozni akaró javaslatot. Vö. A pornótól féltik a gyerekeket az

EP-képviselők, 2013. március 23. SITA

Vö. Parti Katalin – Szabó Judit i. m.; vö: Vö. Malamuth, N.M. & Impett, E.A.: Research on sex in the media.

What do we know about effects on children and adolescents? In D.G. Singer – J.L. Singer (Eds.) Handbook of

Children and the Media. Thousand Oaks: Sage, 2001: 269– 287.

Az oktatási jogok biztosának jelentése a gólyatáborral kapcsolatban hivatalból indított vizsgálatról

500/2014/OJBIT ; Unyatyinszki György: Az oktatási jogok biztosa: Nyílt színi gruppenszex kezdődött, aki

odaért videózott. HVG 2015 I. 15;

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 134 https://www.ecssz.eu

szavakra, hogy kollégium és szex, itt is egy oldalnyi videó cím jött be ilyen címeken:

Gruppenszex a kollégiumban, szex a lánykollégiumban, dögös barátnőket kefélnek a

kollégiumban, tini-pornó, stb. Egy kattintással, minden 18 éves zárolás nélkül itt is megnyílt

egy tömeg pornó videó klip. Mennyi cím lehet még a keresőben, ahol ugyanígy jutnak

gyermekek pornó oldalakra, korhatár kiírása nélkül!

4. Naponta olvashatunk számos internetes szextanácsadást (olykor jóindulatúnak látszókat),

amelyek a házasság előtti szex-re buzdítanak, vagy legalább pettingre, önkielégítésre

biztatnak.

5. Nem illő, hogy kormányközeli oldalak is folyton hoznak szexes tartalmakat, meztelen női

képeket, mint az Origo vagy a Ripost. Sokan mondják, hogy meghazudtolja magát egy

kormány, amely családbarátnak sőt keresztény értékrendet vallónak mondja magát, és ilyen

képeket vállal, vagy épp ezekkel akarja lapjára csábítani az olvasókat!

c) Hűtlenségben – alkalmi kapcsolatok számában a magyarok világelsők

A szabad szex hazai házasságromboló hatásait bemutatják a hazai felmérések eredményei.

Sebestyén Tamás szexuálpszichológus mondja: a magyar férfiak húsz százaléka hűtlen a

párjához, amint ezt egy a névtelen felmérésben vallották, ami éppen duplája a csalfa nők

arányának, s így a „hűtlenségi világlistán” átvettük a vezetést. Mi több, a férfiak zöme

egyszerre több nővel is csalja a párját - olvasható a Borsban. "A válások esetében a nők hozzák

fel többször indokként férjük hűtlenségét.”

Dr. Nemes András válóperes ügyvéd szerint a nők, szexuális életük kezdetétől jellemzően hét

partnerrel létesítenek viszonyt, a magyar férfiak ennél háromszor több nővel kerülnek intim

kapcsolatba életük során. Mindkét szám dobogós hely a világrangsorban. - Bár a magyarok

nincsenek a 10 legtöbb pornót néző ország sorában, de a legtöbb pornó szereplőt adják.

d) Házasságbarát filmek, plakátok, kutatások, írások terjesztése!

A társadalmi nyomás összefüggésben van a környezettel, a filmekkel, a médiával. Amikor a

felnőttek és fiatalok döntő arányban a szabad szexet, házassági hűtlenséget stb. propagáló

filmeket látnak, ilyen beszámolókkal és tapasztalatokkal találkoznak, ez rendkívüli mértékben

hat rájuk. De az ellenkező irányban is hatna, ha találkoznának házasságbarát filmekkel,

hírekkel, vallomásokkal, kutatásokkal. Nyilván ezek terjesztése is nagy feladata egy család-

barát kormánynak.

A Családok Budapesti Világtalálkozóján 2017. V. 25–27 számos, a maga országában, vagy

világ-szinten is vezető szakember vett részt. V. 27-én a délelőtti nyitó szekcióülésen arról

beszéltek, miként ábrázolja a média a családot. Hangsúlyozták, óriási szerepe van a médiának

abban, mennyire lesz elfogadottá vagy elutasítottá a társadalomban a család, vagy a vele

kapcsolatos nézetek! – Utóbbi években látható, milyen lépésekben történt a család imázsának

tönkretétele a TV-n keresztül. Naidoo, a Family Policy Institute igazgatója, Dél-Afrikából

elmondta, hogy hazájában is harc folyik. A pornográfia is elárasztotta az országot. E háborúban

azért állunk vesztésre, mondta az előadó, mert nem tudjuk megmutatni az értékeinket,

felhasználni a médiát.

vö. http://www.tinivagyok.hu/temak/szex/item/beszeljuenk-szinten-a-pettingről

http://blikkruzs.blikk.hu/szerelem-es-szex/parkapcsolat/a-magyar-ferfiak-megcsalasban-vilagelsok/qbenrw9

http://hvg.hu/plazs/20111130_aids_kutatas_ferfiak_nok_megcsalas

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 135 https://www.ecssz.eu

III. A házasság védelme – és a házasság oszlopainak védelme

1. A már bevált modellek szélesebb körű támogatása és terjesztése

Világszerte végeznek kutatásokat, hogyan lehetne megelőzni a házasságok tönkremenetelét. E

kutatások egyik fontos iránya a jobb házassági felkészítést tűzi célul. Mindeme kutatásoknak,

illetve próbálkozásoknak vannak bizonyos eredményei, de valójában csekélyek.

A családok általános megroppanásával szemben korunkban az élő vallási közösségek azok,

amelyek megoldást kínálnak a tartós családoknak, a gyermekszámnak a megoldhatatlannak

tűnő társadalmi problémáira.

– Sikerességük lényegi eleme a szex-nélküli felkészülés a

házasságra, illetve, hogy hitből fakadó elvük a jó emberi- és párkapcsolatok építésére nevelés.

2. Szülők, családok, pedagógusok támogatása

a. Az anyák támogatása

Számos tanulmány igazolja, mit jelent a gyermek számára, ha az első éveiben a szerető anya

neveli őt.

– Az anya akkor töltheti be nevelő szerepét a családban, ha erre megfelelő

támogatást kap a társadalom, az állam részéről: hogy pénzhiány miatt ne legyen kénytelen

hamar munkába állni. Hazánkban rendkívüli jelentőségű a GYES és a GYED, de további

segítségre is szükség volna (különösen, ha többgyermekes családról van szó), hogy a családban

az egy főre jutó jövedelem közelítse a társadalmi átlagot. Szégyenteljes valóság, hogy a

gyermekgondozás idejét a magyar nyugdíjrendszer nem számítja az elszámolható időbe. Mintha

a sok gyermekes anya nevelésével nem „teljesítene” annyit, mint egy szakmunkás, vagy akár

magas társadalmi rangú személy.

b. Az apák támogatása.

Korunk szakirodalma a férfi- és apa nélküli társadalomról beszél.

Hogy mit jelent az apai

jelenlét hiánya a házasságban, s a gyermekek számára, arra a válasz ismét közhelyszerű:

rombolja a házasságot és sebzi a növekvő gyermeket.

Mit tehetne az állam a helyzet gyógyítása érdekében? – Segítség volna, ha a férfiaknak nem

kellene túldolgozniuk magukat, hogy maradjon idejük a családra. De a férfiatlanság oka sok

esetben a családi szocializáció. A társadalom férfi-képe is közrejátszik, hogy a fiatal- majd

érettebb férfi milyen képet alakít ki magáról. A kutatások pedig rámutatnak, hogy a média, a

feminizmus hatására is, több talpraesett nőt mutat be, mint férfit. Fontos volna a médiában az

A témához vö.: Benda József: A szakadék szélén – A népességfogyás Okai és Megállítása, Gondolat Kiadói

Kör, 2015

Vö. Job, Ann-Katrin – Bodenmann, Guy – Baucom, Donald H. – Hahlweg, Kurt: Neuere Entwicklungen in

der Prävention und Behandlung von Beziehungsproblemen bei Paaren – Aktueller Forschungsstand und

zukünftige Herausforderungen, Psychologische Rundschau 65/1, 1– 13. Hogrefe Verlag,Göttingen 2014

Kröhnert, S. – Klingholz, R.: Glaube, Macht und Kinder - Erobern religiöse Menschen mit vielen

Nachkommen die Welt? Berliner Institut für Bevölkerung und Entwicklung, 2010; Michael Blume: Religion und

Demografie. Warum es ohne Glauben an Kindern mangelt, Sciebooks Verlag, Filderstadt, 2014; Haberle, Lothar

– Hattler Hg, Johannes: Ehe und Familie – Saulen des Gemeinwohls, Paderborn, Schöningh, 2014; Székely

András – Lázár Imre: Vallásosság és kötődés In: Szántó Zs. – Susánszky É.: Magyar lelkiállapot, Semmeiweis,

Budapest, 2013, 63– 76.

Vö. Benda J. i. m.; Egyre több anya vállal munkát kisgyermeke mellett, 2016. http://eloben.hu/gazdasag/2016-

04-29/egyre-tobb-anya-vallal-munkat-kisgyermeke-mellett

Wassilios E. – Fthenakis Beate Minsel: Die Rolle des Vaters in der Familie. Schriftenreihe des

Bundesministeriums für Familie, Senioren, Frauen und Jugend. Verlag W. Kohlhammer, 2002.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 136 https://www.ecssz.eu

érett férfi-apa személyiségek bemutatása. Szükséges volna a férfi-apa szerep jelentőségének

jobb megismertetése az iskolai nevelésben. Más szakemberek az anyákat hívják, hogy

törődjenek jobban fiaikkal, férjeikkel.

A családok támogatásához tartozik a házaspárok lelki-emberi támogatása, amelyet jelenleg

kiemelten az egyházak, illetve az ún. család-mozgalmak gyakorolnak (bár ezek is csak a

házaspárok töredékét érik el). Ezeknek leggyümölcsözőbb tevékenysége, hogy a párokat baráti

csoportokba gyűjtik. E csoportok rendkívüli erőforrássá válnak számukra, és folyamatos

képzést is nyújtanak a párkapcsolat ápolásáról, a férfiak szerepéről vagy a gyermeknevelésről.

c. A pedagógusok támogatása

Ma iskoláink és társadalmunk szenved az egyre nagyobb számú sérült gyermek jelenlététől.

E gyermekek sebzett családjaikból, a szeretet- és elfogadás-hiányából hozzák sérüléseiket

(legyen az zárkózottság vagy agresszivitás, illetve számos egyéb beteges jelenség).

E gyermekek számára utolsó kilátás lenne a gyógyulásra: ha a pedagógusok tudnák

részesíteni őket abban az elfogadó, megértő szeretetben, amit a szülők feladata lett volna

megadni. Ha az iskola nem gyógyítja őket, ez később súlyos emberi-társadalmi

következménnyel jár: mint a pszichés megbetegedések, bűnözés, kábítószer függőség, továbbá

a jó emberi kapcsolatokra és a párkapcsolatok építésére való alkalmatlanság stb. - De ez a

törődő nevelés jelentős időbe kerül. Viszont az utóbbi évtizedekben a pedagógusok óraszáma

és a tőlük elvárt követelmények nagyon megemelkedtek. Az idővel versenyt futó pedagógusnak

(akit magát is várják otthon a házastársa és gyermekei) nincs elegendő ideje törődni a

gyermekek személyes gondozásával. (Szerencsére hallunk kivételekről is.

) Pedig, ha erre időt

fordíthatnának, ez anyagilag is rentábilis volna a társadalom számára.

A vészes tényhelyzetre tekintet nélkül a mai magyar iskola-rendszer az energiák 90%-át a

kognitív készség, az értelem-tudás, az IQ, fejlesztésére fordítja (kivéve egyes magán iskolákat).

Pedig az ember készség-együttesének e készség csupán mintegy 20%-át alkotja. Emellett ott

vannak az affektív, a szociális, a konatív készségek, és csak ezek közös kibontakoztatásával

lehetne egészséges – önmagukban, valamint személyes-emberi kapcsolataikban – érett

embereket nevelni.

Ezek híján sérült emberek jönnek ki az iskolákból. Ma ennek vagyunk

tanúi.

A gyermekek sebzettek a társas kapcsolatok építésének terén. Láttuk, milyen módokon

képesek az iskolások kínozni egymást (személyesen vagy a világhálón, pl. Sexting,

cyberbullying).

A gyermekkori sebzettségek tesznek képtelenné sokakat egy életképes

párkapcsolat megvalósítására, avagy általuk válnak házasságukban elviselhetetlen teherré

társuk és a gyermekeik számára.

Az iskola és a pedagógusok nagy feladata volna a gyermekeket elsődlegesen az

osztálytársaival (illetve közvetlen környezetével) való helyes kapcsolatra rávezetni, és általában

Zimbardo, Philip – Coulombe, Nikita D.: Nincs kapcsolat – Hova lettek a férfiak? Libri Kiadó, 2016.

Varga Júlia: Az iskolai szociális tér. 2017 https://prezi.com/xhevgngg_rpi/mesterprogram/ ; Kutatásában egy

kérdezett így vall: Az ELTE Gyógypedagógiai Kar gyakorlóhely, ahol „megtanulhattam, hogy az iskola nem

pusztán a tantárgyi tudás átadásáról kell, hogy szóljon, hanem egy olyan biztonságos, bizalmi légkör

megteremtéséről is, ahol a gyerekek bátran építhetik szociális kapcsolataikat, fejleszthetik önmagukat. Vö. Dr.

Suplicz Sándor, Dr. Fűzi Beatrix: A mentorálás pedagógiája. Óbudai Egyetem 2015 – Vö. 2.3. A szociális mező

fejezet. https://prezi.com/xhevgngg_rpi/mesterprogram/

Nagy Gabriella – Nagyernyei K. Gyula: Harmonikus emberi kapcsolatok. Kiadja: Guruló Egyetem, 2017.

Vö. Virág György – Parti Katalin: Cyber-bullying – Online kortárs bántalmazás iskoláskorú gyerekek körében

2014 in: Kutatási eredmények – 2014.

www.okri.hu/images/stories/KUTBESZ_UJ_2017/befkut_2014_hun.pdf

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 137 https://www.ecssz.eu

a jó emberi, társas kapcsolatokra nevelni. A nevelőknek a fent említett okok miatt erre sincs

ideje. Pedig korunkban a kreatív nevelésnek és oktatásnak számos új útját fedezték fel, amelyek

hatékonyabbak, mint a túlfeszített tananyag-átadás, és helyet adnak a kapcsolatok építésének

gyakorlására is.

d. A férfi pedagógusok hiányára is rámutatnak a neveléskutatók. A férfiak nagyobb arányú

jelenléte javítaná a nevelés kiegyensúlyozatlanságait, s pótolhatatlan segítséget nyújthatna sok

apa nélkül élő gyermek, különösen fiú talpra állításának terén is. Ezzel szemben az utóbbi

évtizedekben számos férfi pedagógusnak el kellett hagynia hivatását, és át kellett mennie egy

képzettségétől olykor idegen állásba, hogy ennek fizetéséből képessé váljon fenntartani

családját.

e. A tanterv és az óraszám átalakítása szükségesek felvetett kérdéseink megoldásához, hogy

egyrészt a tanterv megfelelő időt biztosítson a gyermekek-fiatalok nevelésére, másrészt

csökkenjen a pedagógusok óraszáma, s így maradjon idejük az emberi, kapcsolati nevelésre. A

megoldás feltételezi a pedagógusoknak olyan bérezését is, amely meghívóan hathat férfiakra.

Feltételezi továbbá a pályára jelentkezők nagyobb kiválogatását és időnkénti ellenőrzését, hogy

csak olyan személyek válhassanak-maradhassanak pedagógusok, akik valóban nevelők is.

IV. A házasságra való jó felkészítés és a szexuális nevelés

1. Kutatási központ létrehozása a házasság előtti szex kárának bemutatására

A Kormány 2017 márciusában elindította a Családbarát Ország Projektet, amelynek céljai

közé tartozik, hogy a társadalomban újra megerősödjön, általánossá váljon a családbarát

értékrend. A program része a családi életre való felkészítés, valamint a kapcsolati kultúrára

nevelés. - A Projekt keretében ezer pedagógus kiképzését tervezik a családi életre nevelésre. A

2017-es év március legvégén a Család- és Ifjúságügyért valamint az Oktatásért Felelős

Államtitkárság kérte az egyetemek és főiskolák vezetőségét, iktassák be képzésükbe a

felkészítést a családi életre és a kapcsolati kultúrára. Ez nagy lehetőség, hogy hazánk

elindulhasson a válságból kivezető úton.

Mindkét kezdeményezéshez, és általában a családi életre neveléshez, pótolhatatlan egy

kapcsolódó projekt elindítása, amely bemutatja a házasság előtti szexuális kapcsolatok kárát,

az ilyen kapcsolatoktól való tartózkodásnak házasságot erősítő hatását, és amely elősegítené a

tiszta párkapcsolatok tiszteletének és megélésének terjesztését. A szexuális szabadosság

veszélyének igazolása, bemutatása nélkül a fenti két kezdeményezés nem lehet sikeres, hisz a

mai pedagógusoknak, illetve azoknak, akik a családi életre való felkészítést ma végezhetnék,

nagy része nem ellenzi a szabados, házasság előtti, esetleg házasságon kívüli párkapcsolatokat.

Egy ilyen projekt eredményeinek társadalmi hasznosságát számos szaktudomány, és számos

új, elsősorban az USA-ban végzett óriás-felmérés igazolja, és a hazánkban honos egyházak is

elemi szükségét látják.

A szabad szerelem kárainak, valamint a szexuális kapcsolattól való házasság előtti

tartózkodás előnyeinek igazolásához és bemutatásához e projektnek több fontos munkát el

kellene végeznie. Ilyenek például a következők:

I. A témával kapcsolatos nagy külföldi kutatások eredményeinek összegyűjtése és

ismertetése.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 138 https://www.ecssz.eu

II. Az ifjúság-, a házasságra készülők-, valamint a családi élet számára javasolható

értékrend, illetve ajánlható életmodellek megfogalmazása a tudományos eredmények fényében.

III. Az eredmények terjesztése és megjelenítése tudományos fórumokon, a médiában, az

egyházakban, valamint pl. a civil szervezetek és az érdeklődők számára.

IV. Párkapcsolati típusok hatásainak felmérése szakemberek vezetésével, akik látják a

projekt célját.

V. Párbeszéd a másként gondolkodókkal.

2. A házasság előtti tisztaságra nevelés alapjai (Amoris Laetitia)

Jelen európai társadalmainkban és hazánkban, ahol eluralkodott a szexuális szabadosság

hamis szelleme, a házasságra felkészítő pedagógusoknak, munkatársaknak, szülőknek először

meg kell ismerniük azokat a tudományos kutatásokat, amelyek a házasság előtti szex kárait

tudományos nyilvánvalósággal bemutatják, hogy először is maguk értsék meg, mit és miért

oktatnak. Alapevő szükséglet ez egy, még a „szexuális forradalom” légkörében élő nevelői

gárdának, amelynek egy hasonló társadalmi légkörben nevelődött fiatalságot kell

felvilágosítania.

Összefoglalás a szexuális nevelés alapjairól

A katolikus egyház nagy világtanácsa, a püspöki szinodus (a világ minden országából

összejött püspökök és szakemberek tanácskozása),

és e tanácskozás eredményeit

összefoglalva Ferenc pápa jól leírta a szexuális nevelésnek ma legfontosabb alapelveit, az

Amoris Laetitia, avagy A szeretet öröme a családban c. pápai levelében. Ez felhívja a figyelmet

a követendő irányokra, valamint a veszélyekre és egyoldalúságokra:

281. „Semmit sem használ, ha adatokkal árasztjuk el a gyermekeket, de nem fejlesztjük ki

bennük a kritikai érzéket az ajánlatok inváziójával, a kontroll nélküli pornográfiával és a

stimulus-túltengéssel szemben, amelyek megcsonkíthatják a szexualitást.”

283. „A szexuális nevelés gyakran a „védekezésre”, a „biztonságos szexre” koncentrál.

Ezzel arra biztatják őket, hogy vígan használják a másik személyt, mint kísérleti tárgyat.

Felelőtlen minden felhívás a fiatalok felé, mely arra irányul, hogy játsszanak a testükkel és

vágyaikkal, mintha már rendelkeznének azzal az érettséggel, kölcsönös elkötelezettséggel és

célkitűzésekkel, amelyek a házasság sajátjai.”

280. „Nehéz a szexuális nevelés olyan korban, amikor banalizálják és el akarják szegényíteni

a szexualitást. Csakis a szeretetre (a másik nem és a nemiség tiszteletére) és a kölcsönös

önátadásra elvezetés keretében szabad megvalósítanunk ezt a nevelést.” – 283. A serdülő

korban meg kell tanítani „a szeretet különböző kifejezésformáinak, a kölcsönös

gondoskodásnak, a tapintatos gyöngédségnek, az értelemben gazdag kommunikációnak a

folyamatára. Mindez felkészít a teljes és nagylelkű önátadásra, amely a nyilvános elköteleződés

után a testi odaadásban fejeződik ki.”

Mi a nő és a férfi méltósága, életének küldetése?

A profán szakirodalom is figyelmeztet, hogy napjaink meghamisított szemléletének hatására a

lányokat már meg kell tanítani arra, mit jelent lánynak, nőnek, majdan édesanyának lenni. Mert

2013–2015-ben zajlottak e tanácskozások Rómában.

A következőkben a számok az Amoris Laetitia pápai-szinódusi levél pontjainak számát jelzik.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 139 https://www.ecssz.eu

a filmekben a lány, a nő gyakran azért van, hogy szexeljenek vele, hogy kielégítse a fiút és

önmagát. Hasonló benyomásokkal szemben kell a fiúkat is megtanítani arra, mi az igazi

férfiasság.

285. „A szexuális nevelésnek magában kellene foglalnia a két nem közötti különbség

tiszteletben tartását és megbecsülését. Saját testünknek a maga férfiasságában vagy

nőiességében való megbecsülése szükséges ahhoz, hogy megismerhessük önmagunkat a

másikkal való találkozásban. Így fogadhatjuk örömmel a másikat – fiút vagy leányt – mint

ajándékot, a teremtő Isten művét.” Így tanul meg a fiatal egy szép házasság és család távlatában

gondolkozni a párkapcsolatokról.

282. „A szexuális nevelés, amely megőrzi az egészséges szemérmességet, mérhetetlen

értékű. A személy természetes védekezése ez, amely oltalmazza saját intimitását, és kerüli,

hogy puszta (szexuális) tárggyá változzon.”

Meg kell védeni a fiatalokat a „környezet-szennyezésétől”: 281. „lehetőséget kell adni arra,

hogy számot vessenek a ténnyel, miszerint olyan üzenetekkel bombázzák őket, amelyek nem

javukat és érlelődésüket célozzák. Segíteni kell őket, hogy határolódjanak el mindattól, ami

eltorzítja szeretőképességüket”, illetve a nemiségről való helyes látásukat.

A diákszerelem és a serdülők

283. „Fontos megismertetni a fiatalokkal életkori törékenységüket és szexuális feszültségeiket,

és biztatni őket, hogy meg kell tanulniuk várni szeretetük kinyilvánításával, míg személyiségük

megérik.” – 284. „A vonzódás (a diákszerelem) egy adott pillanatra létrehozza az egység

illúzióját, de a beérett és egy életre elköteleződni képes szeretet nélkül ez az „egység” a két

embert meghagyja épp oly távolságban és idegenségben, mint korábban voltak. – „A szexuális

ösztön kiművelhető az önismeret megszerzése és az önuralom képességének kibontakoztatása

útján, amelyek segítenek az örömben és szeretetben való találkozás értékes képességének

beérlelésében.”

A pápa szavaival szinkronban mondta Novák Katalin államtitkár a Családok Budapesti

Világtalálkozóján (2017. V. 25–27.): A gyermekek nevelésének, oktatásának kulcsa: hogyan

beszélünk otthon és az iskolában a gyermekeknek az emberi méltóságról, az élet szentségéről,

a házasságról.

3. A pedagógusok és szülők képzése

a) A pedagógusok képzése

A házasság és szexualitás témája olyannyira átjárja a világot, a diákság kérdéseit, hogy így

kapcsolatban áll szinte minden tantárggyal. Nem elég csak a specializált tanárokat, az etikát

oktatókat és az osztályfőnököket kiképezni e kérdésben, hanem el kell érni, hogy a többi

(magyar, történelem, biológia, kémia, művészettörtének stb.) tanárok is részesei legyenek e

képzésnek. A kérdés megoldódhat, ha a pedagógus-képzésben általánossá válik a házasságra

felkészítés, mint tananyag.

b) A szülők képzése

A legelső feladatok közé tartozik a szülők képzése. Hiszen ők állnak legközelebb

gyermekeikhez, az ő szavuk és példájuk hat leginkább. Napjainkra a szülők is tökéletesen

elbizonytalanodtak e témában, és – hasonlóan a pedagógusokhoz – legtöbben félnek beszélni

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 140 https://www.ecssz.eu

erről. E helyzetben kell elvezetni őket a helyes látásmódra, hogy képesek legyenek jól irányítani

gyermeküket.

4. A felkészítés folyamata

a) Házasságra felkészítés és a szexuális nevelés jelen oktatási-nevelési intézményeinkben

A házasságra való felkészítéssel sok könyv, tanulmány foglalkozik.

2013-ban a családi

életre és a kapcsolati kultúrára nevelés helyet kapott a Nemzeti Alaptantervben.

Magyarországnak van egy kiváló erkölcstani tanterve, benne a házasságra való felkészítéssel.

De szakemberek és újságírók tapasztalata hasonló, hogy ezt a legkevesebben használják.

Eközben a komolyabb házassági felkészítést ajánló könyvek is gyakran ajánlják a szabad szex

veszélytelen módjait.

A házasságra felkészítés címen a legtöbb iskolában csupán az abortusz

elkerülésének módjait mutatják be a VIII. osztályosoknak, egy órában. Ez pedig félelmetesen

kinyitja a kaput, hogy ezek után minden 14 éves diáknak kedve támadjon kipróbálni, a most

már olyan biztonságos szexet. Ezeken az órákon gyakran egyetlen normális szó nem hangzik

el arról, hogy a szexualitás akkor tölti be célját, ha az életre szóló elkötelezettség, illetve a

házasság keretei között valósul meg. A YouTube csatornán megtekinthető egy ilyen felelőtlen

felvilágosítás, ráadásul egy elég szakszerűnek hangzó csoport neve alatt: a Budapesti

Orvostanhallgatók Egyesülete szervezésében.

Hogy a liberális államokban mit jelent a „felkészítés”, arról így számol be pl. Melvin

Anchell: „Az Egyesült Államokban az intézmények 75%-ában bevezették az óvodáskortól a

középiskoláig tartó kötelező, úgynevezett iskolai szexuális nevelést. De mi is a tartalma ennek

az új „tantárgynak”? Az alapvető anatómiai ismereteken túl megtanítják a gyermekeket és a

fiatalokat, hogy hogyan és milyen módon közösüljenek, hogyan tegyék túl magukat a

perverziókkal szembeni velük született gátlásokon, hogyan éljenek a fogamzásgátlás és az

abortusz lehetőségeivel, hogyan éljenek szexuális életet bűntudat nélkül (beleértve a szodómiát

is).”

Anchell, Melvin: Iskolai szexuális nevelés. Európai Családtudományi Szemle II. évf. 2015/1

http://www.ecssz.eu 86; Tárkányi Párkapcsolatra és házasságra nevelés Magyarországon és az USÁ-ban 2012

http://www.karizmatikus.hu/kapcsolatok/kozossegek/626-parkapcsolatra-es-hazassagra-neveles-

magyarorszagon-es-az-usa-ban.html; Grész Gábor: A családi életre nevelő programok fontosabb tartalmi elemei.

Mester és Tanítvány 27., 2010. augusztus, 51–60; Gerevich Tamás: Családi életre nevelés. Kézirat.

(Szakdolgozat, 2004. JPTE BTK, Szociológia szak); Gray, L. – Phelps, S.: A.C. Green’s Game Plan Abstinence

Program (Libby Gray and Scott Phelps/ Project Reality,2001); Új pedagógiai szemle 61. évf. 1-5. sz. (2011.)

Semsey Gábor: Mizsei Bernadett: Családi életre nevelés az iskolában, Új Köznevelés, 2013/10; Szexuális nevelés

a magyar gimnáziumokban – ahogy a diákok látják http://www.irisro.org/tarstud2016aprilis/69SemseyGabor.pdf

; dr. Simich Rita (Kutatásvezető:) Iskolai egészségfejlesztés – szexedukáció (Veszélyeztetett korú diákok

prevenciós igényei és szükséglete). Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010; Fábián Róbert–Dr. Simich Rita

Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése. (HIV/AIDS-

prevenció Az ifjúság biztonságos szexuális életre nevelése) Készült a Nemzeti Népegészségügyi Program

keretében - Kiadja az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2006.

http://kerettanterv.ofi.hu/

Pl. Fábián Róbert – Dr. Simich Rita: Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai

szexedukációs események értékelése. (Az ifjúság biztonságos szexuális életre nevelése) Készült a Nemzeti

Népegészségügyi Program keretében - Kiadja az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2006. Ők pl. a „túl korai”

közösülési törekvések helyett a petting-készségek elsajátíttatását javasolják oktatni (51.old).

https://www.youtube.com/watch?v=aVWuJqIHr5Y

Melvin Anchell: i. m.

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 141 https://www.ecssz.eu

b) Nemzetközi példák a tisztaságra nevelésről

A világ iskoláiban léteznek olyan házassági felkészítések is, amelyek a házasság előtti

tisztaságra, önmegtartóztatásra hívnak, bemutatva annak a házasságra vonatkozó hasznait.

100

tiszta felkészülésre vezetés kiemelten vallásos iskolákra jellemző.

101

Sok iskola vizsgálta e

készület hatékonyságát. Kutatásaik az általuk támogatott stratégia eredményeiről számoltak be.

Egyik szerint az ilyen nevelést kapott tizenévesek életében átlag 18 hónappal későbbre tolódott

az első nemi kapcsolat időpontja. Más csoportokban, a programban résztvevők a rákövetkező

3 év során 33%-kal kisebb valószínűséggel létesítettek nemi kapcsolatot, mint a más felkészítést

kapott csoportok tagjai.

102

Azok pedig, akiket bár a tiszta felkészülésre törekedtek vezetni, s

mégis létesítettek szexuális kapcsolatot, a másik oldalról elhangzó vádakkal ellentétben

ugyanolyan arányban használtak védekező eszközöket, mint azok, akik a liberális nevelés során

kiemelten a fogamzásgátlást tanulták.

Egy kaliforniai középiskolában az egyik tisztaságra nevelő program eredményeként két év

alatt a hetedére csökkent a várandós lányok aránya. Washington több iskolájában bevezettek

egy hasonló programot, amelynek hatására a diákok között a nemi életet élők aránya a

következő években 71 százalékról 3 százalékra csökkent, s a tizenévesek várandóssága a

huszadára.

103

A programot kritizálók, és a program vezetői egyaránt megállapították az utókövetéses

vizsgálatok eredményei alapján, hogy a képzésben résztvevők zöme 2–3 éves eltolódással

ugyan, de élt nemi életet a házasság előtt. Kitűnt tehát, hogy bármilyen hatékony is legyen a

program, annak a hatása idővel elhalványul a résztvevőkben, az életkori és a környezeti

változások eredményeképp. Ezért a tiszta készületre nevelés hatékonysága érdekében szükség

van későbbi megerősítő programokra (ha az első a 13–15. év táján volt, akkor a 17–19. év táján),

amelyek újra tudatosítják a fiatalban, amit korábban már megértett, illetve alkalmazzák a

korábban mondottakat az idősebb életkorhoz és körülményekhez. – Az is tény, hogy a

személyes belátás mellett szinte pótolhatatlan szükségük van e diákoknak baráti kapcsolatokra,

100

Témához vö. Tárkányi Á.: Családi életre nevelő és házasságra felkészítő iskolai képzések és tanfolyamok

külföldön. Új pedagógiai szemle, 2011, 61. évf. 1–5. sz. Családi életre nevelés az iskolában 135–161. E

tanulmány több bekezdését idézzük jelen írásunkban. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/csaladi-eletre-

neveles-az-iskolaban

101

Mahoney, A. et al.: Religion and the sanctification of family relationships. Review of Religious Research

2003, 44, 220–236.; Busby, D. M. et al. : Compatibility or restraint? The effects of sexual timing on marriage

relationships. Journal of Family Psychology 24, 2010, 766-774; Wilcox W. B. et al.: Focused on the family?

Religious traditions, family discourse, and pastoral practice. Journal for the Scientific Study of Religion 2004,

43, 491–504; Lambert, N. M. – Dollahite, D. C.: How religiosity helps couples prevent, resolve, and overcome

marital conflict. Family Relations 2006, 55, 439–449; Brown, E. et al.: Religiosity and Marital Stability among

Black American and White American Couples. Family Relations 2008, 57, 186–197; Lichter D. T. – Carmalt, J.

H.: Religion and marital quality among low-income couples. Social Science Research 2009, 38, 168–187.

102

Jemmott, J.B. et al.: Efficacy of a Theory-Based Abstinence-Only Intervention Over 24 Months: A

Randomized Controlled Trial With Young Adolescents Archives of Pediatric and Adolescent Medicine. 16 4

2010, (2):152–159).

103

Napier, K: Chastity Programs Shatter Sex-Ed Myths, 1997. http://www.policyreview.org/may97/thhome.htm;

Stammers, T. G.: Abstinence under Fire. http://pmj.bmjjournals.com/cgi/content/full/79/933/365; Bearman, P. –

Brückner, H.: Promising the future: virginity, pledges, and first intercourse.American Journal of Sociology,

2001, 106:859–912

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 142 https://www.ecssz.eu

közösségre, szociális védő-hálóra, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a közvélemény

elvárásaitól eltérő módon cselekedjenek.

104

5. A házasságra felkészítés lényegi eleme az emberi kapcsolatokra nevelés

Pótolhatatlanul fontos a gyermekek és diákok nevelése a humán kapcsolatokra,

magatartásra, hiszen sok a sérült család, és ezekben különösen is sérült a kapcsolati nevelés.

A fiatalok emberi és kapcsolati nevelése a vizsgálatok szerint számos pozitív eredményt

mutat fel. Nyugaton az egyik legismertebb középiskolai, házasságra nevelő program a

kapcsolati nevelést a felkészítés lényegi részének tartja. Ennek mérték eredményeit. Eszerint a

hatására nőtt a résztvevők fogalmi tudása a kapcsolatokról, csökkent az agresszió a randevúzó

kapcsolatokban, csökkentek a tizenéves terhességek, pozitívabb hozzáállásuk alakult ki a

házassággal kapcsolatban; növekedett a résztvevők önbecsülése, javultak szüleikkel való

kapcsolataik, kommunikációjuk. Növekedett ellenállásuk a szabad szexuális kapcsolatra

késztető csoportnyomással szemben;

105

kedvezőbb lett a házassági előkészítéshez való

hozzáállásuk; kevésbé tartották valószínűnek, hogy a házasság előtt együtt akarnak élni; többre

értékelték a házasságot és kevésbé tartották elfogadhatónak a válást.

106

Magyarországon számos iskola alkalmazza az ún. „Boldogság programot”, amelyet a

családjaikban sérült diákok gyógyítására hozott létre francia megalkotója.

107

Ez egy éves

program, melyben a gyerekek hónapról hónapra a másoknak való örömszerzésnek vagy saját

életük rendezésének egy-egy gyakorlatát ismétlik naponta, majd megosztják tetteik

eredményeit, örömét vagy sikertelenségüket a programvezetővel és társaikkal. Első év végére

a gyermekek szinte kicserélődnek, mondják a pedagógusok. A hangulatilag, személyiségükben

nyomott diákok derűssé válnak, megnő önbizalmuk, mert megtanultak kapcsolatot teremteni,

jót tenni és tapasztalták, hogy jót tenni jó.

6. A házasságra felkészítés és a szexuális nevelés lépcsői

A szexuális nevelés állomásairól részletes összefoglalások szerepelnek kötetünk más

tanulmányaiban,

108

ezért itt csak a legfontosabb szempontokat említjük.

A szexuális nevelésnek óvodás korban kell kezdődnie, majd folytatódni az alsós-, a felsős-

és a középiskolás korban. Ezután a jó párkapcsolatra vezetés következik, azaz a jegyesi

beszélgetés.

109

– Korunkban, amikor a filmekben, a pornóban, s az utcákon is a szabad szex

jelenik meg, elsődleges tudatosítani már a kisgyermekekben, hogy az emberi élet a

104

Vö: Tárkányi i. m. 2011, 141; Zsiros Emese – Arnold Petra – Huhn Zsófia – Költő András – Simon Dávid –

Németh Ágnes: Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban. Az iskola, a kortársak és a család szerepe a

magyar serdülők életmódjában. Kapocs 2013/4.

105

Rand Report – Adolescent Romantic Relationships as Precursors of Healthy Adult Marriages. A Review of

Theory, Research, and Programs; Karney, Benjamin R. – Beckett, Megan K. – Collins, Rebecca L. –Shaw,

Rebecca: Prepared for the Department of Health and Human Services. Rand Corporation 2007.

106

Pearson, M.: Can Kids Get Smart About Marriage? A Veteran Teacher Reviews Some Leading Marriage and

Relationship Education Programs. A Report for the National Marriage Project, The Next Generation Series,

2000; Gardner, S.P. et al.: Evaluation of the Connections: Relationships and marriage curriculum. Family

Relations, 2004, 53, 521–527.

107

http://boldogsagprogram.hu/tippek-a-napi-boldogsaghoz

108

Legáttekinthetőbben mutatja be ezt Hortobágyiné Nagy Ágnes: Családi életre nevelés az oktatásban,

Sapientia Hittudományi Főiskola, 2005. c kötete, melyre már hivatkoztunk.

109

A Katolikus Egyház Püspöki Szinódusa és annak eredményeit összefoglalva Ferenc pápa is részletesen

beszél e felkészítési fokozatokról: vö. AL 280-286

ECSSZ Tomka • A házasok erősítésének útja – a szabad szex megszüntetése

IV. évf. 2021/3 143 https://www.ecssz.eu

házasságban találja meg igazi boldogságát. Ezt a mai felmérések szerint ugyan még a magyar

fiatalok nagy többsége vallja (=életreszóló házasságot szeretne), de arról fogalmuk sincs,

hogyan jutnak el ehhez, és azt sem tudják, hogy szabad szexet gyakorló életükkel saját álmodott

jó házasságuk létrejöttét akadályozzák meg nagy eséllyel. Annál fontosabb már a gyermekekkel

beszélni erről, attól a kortól kezdve, amikor az első szabad-szexet hirdető eseménnyel, képpel,

vagy pornó filmmel találkoznak. Ilyenkor elég annyit mondanunk: „látod, akik így

cselekszenek, azokból lesznek az elvált házaspárok. Ugye nem szeretnéd, hogy egy rossz

családod, rossz házasságod legyen?” – A rossz házasságban élő gyermek is általában világosan

megfogalmazza, hogy ő nem szeretne rossz házasságban, rossz családban élni.

7. Példa értékű házaspárok, családok megismertetése a diákokkal

Sok fiatal azért sem hisz a jó házasságban, mert nem látott még ilyet. Rájuk megrázóan hat,

ha egy házasságra szex nélkül készült párt látnak, akik évek óta boldogan élnek együtt, több

gyermekükkel. Az ilyen párokat, családokat egyrészt meg kellene szólaltatni a médiában is,

másrészt közvetlen kapcsolatba kell hozni őket a diákokkal. Egy sokgyermekes párnak nem

könnyű megoldani, hogy bemenjen az iskolába tanúságot tenni az életéről, de ha az állami

vezetés belátja ennek jelentőségét, bizonyára meg tudja találni az útját, miként kamatoztathatja

azokat a kincseket, amelyeket egy ilyen pár birtokol, a gyermekek s az ifjúság nevelése számára

is.

Befejezésül

Kötetünk célja megfogalmazni, mit tehet az állam a házasságok, családok védelmében.

Tanulmányunk be szerette volna mutatni a sokféle kutatást, tanulmányt, amelyek a házasság

előtti szexuális élet kárait igazolják, és ebből kívánta levonni a következtetést: a jó házasságok

és az egészséges társadalom helyreállítása érdekében egyik első teendő, ismertté tenni a szabad-

szex kárait, házasság-romboló hatását, majd ezen elv szellemében képezni a családi életre

nevelésre a tanárokat és szülőket, és ezen elv alapján készíteni fel a diákokat a házas életre.

Akkor meg fog nőni a jó párkapcsolatok, házasságok száma, javulni fog országunk emberi-

egészségi állapota, és meg fog emelkedni nemzetünk népességszáma.

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 144 https://www.ecssz.eu

Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére:

A szülői mesterség tapasztalati tanulása és a családi identitás erősítése

A szülők szupervíziója és a családi encounter

Török Iván

A programok innovatív jellegéről

Tanulmányom két olyan program megalapozását célozza, amelyek jelentősen

hozzájárulhatnának a családi élet válságának kezeléséhez, enyhítéséhez. Megvalósításuk esetén

ezek innovatív jellegű programok lennének, mert hazai viszonylatban még nem ismertek, és

külföldi példákról sincs tudomásom. Mégsem pusztán szabad fantáziatermékek, mert más

területeken sikeres gyakorlatra támaszkodnak – azokat adaptálom a családi életre. Az innovatív

programokhoz természetesen bizalom és bátorság kell, de a gyógyszerekkel kapcsolatos

sztereotip figyelmeztetés – „a kockázatokról és a mellékhatásokról” – itt fölöslegesnek tűnik.

Ugyanis – még ha válságkezelőként netán nem is bizonyulnának elég hatékonynak – a

részvevőkre semmilyen káros hatásuk nem lehet, vagyis teljesen kockázatmentesek.

A/ Szülők szupervíziója program

A szülők elbizonytalanodása

Az első program a szülői szerephez és a szülői kompetenciákhoz kapcsolódik.

Alaphipotézisem, hogy a családi élet válságának egyik oka és ugyanakkor következménye is a

szülők elbizonytalanodása a gyerekeikkel való kapcsolattartásban és nevelésben. Mindennapi

tapasztalatom a saját tágabb környezetemben, de pszichológusi, mentálhigiénés tanácsadói,

csoportvezetői tevékenységeim is ugyanazt a tapasztalatot igazolják, hogy az anyák és apák

nagy része, hasonlóképen a nagyszülőkhöz, teljesen bizonytalan abban, hogy miként nevelje

gyerekét vagy miként segítse unokája nevelését. A gyerekeikkel való kapcsolatuk alakításában

is a homályban tapogatóznak. Nehezen fogadják el a szülői szerepet, vagy zavaros a

szerepfelfogásuk. Ezek a jelenségek komoly problémákat okoznak a családok életében, gyakori

konfliktusok forrásai a szülőpár között, a szülők és a nagyszülők között, illetve a szülők és a

gyerekeik között. A zavarok és konfliktusok a családi élet diszfunkcionális működését

eredményezik. Ezért hozzájárultak és jelenleg is hozzájárulnak a családi élet általános

válságának kialakulásához. Demográfiai problémáinkban is szerepet játszanak azzal, hogy

sokan a szülői szerep általános társadalmi elbizonytalanodása, leértékelődése, a zavaroktól való

félelem miatt nem vállalnak gyermeket. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a más tényezők által

kiváltott válság befolyásolta a szülői szerep fellazulását, a nevelési és kapcsolattartási

Török Iván pszichológus szupervizor

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 145 https://www.ecssz.eu

bizonytalanság megjelenését, széles körű elterjedését. Ezért lehet jogos az a megállapításom, a

hogy a tárgyalt jelenség egyszerre ok és következmény.

A szülői mesterség

Másik hipotézisem úgy hangzik, hogy a szülői szerep és tevékenység szakmának, vagy

legalább kvázi szakmának, mesterségnek tekinthető, még ha hivatalosan nem is számít

szakmának.

A segítő szakmák csoportjába elsősorban a pedagógiai, a szociális és az egészségügyi

szakmákat soroljuk. Véleményem szerint azonban a szülői tevékenység jól illeszkedik ezek

közé, – annak ellenére, hogy erre sem elméleti, sem gyakorlati képzéssel nem készítenek fel, s

a szülő munkáját nem fizetik meg (bár vannak törekvések a főállású anyaság bevezetésére). A

Családi Életre Neveléssel (CSÉN) kapcsolatos törekvések biztatóak, a kerettanterv, az

óratervek, pedagógus felkészítés, a tankönyvek értékes kezdetet jelentenek. Ezekben is kevés

teret kap azonban az anyák és apák otthoni nevelő munkájának szakmai ismeretanyaga, a szülői

szerepre való tervszerű felkészítés. S még ha ez a képző, felkészítő munka tökéletes lenne is,

csak a felnövekvő nemzedékre irányul –, s mi van, mi lesz a már felnőtt szülőkkel? Sokkal

többen vannak (a nagyszülőkkel együtt), mint a ma ezt tanuló diákok. Az ő „szakmai

fejlődésüket, tanulásukat” is lehetővé kellene tenni. Sok évtizedes felnőttoktatási gyakorlatom

és az andragógia elmélete alapján állítom, hogy a felnőttek számára a leghatékonyabb tanulási

forma a tapasztalati tanulás.

Reflexió a pedagógiában

A reflexió a közelmúltban fontos kulcsszóvá vált a pedagógia területén, amely rokonítható

a családi neveléssel. Sok tanulmány, közlemény irányítja rá a figyelmet a pedagógiai reflexióra.

Ezekből az írásokból kiemelek néhány gondolatot. „A szakmai reflexió szándékos, céltudatos,

strukturált, az elméletet és a gyakorlatot összekapcsoló, tanulással kapcsolatos, a változást és a

fejlődést célzó, egy bizonyos cél elérésére irányuló gondolkodás.”

„A tapasztalat és a tanításban eltöltött idő még senkit sem tesz automatikusan kiválóvá vagy

’szakértővé’, ehhez reflexióra is szükség van.”

„Már Dewey megfogalmazta az olyan gondolkodás szükségességét, amellyel

elrugaszkodhatunk az ösztönös napi rutintól. A rutin cselekvést reflektív cselekvésre váltjuk

folyamatos önértékelés és fejlődés közepette. Dewey szerint a reflektív gondolkodást

valamilyen kétely vagy zavar indítja el. Amikor valami nem úgy megy, ahogyan szeretnénk,

valamit nem tudunk megmagyarázni, gyakran tehetetlennek érezzük magunkat. Ezekből a

helyzetekből is lehet azonban tanulni, éppen ezek kínálnak alkalmat a szakmai fejlődésre.”

„Schön szerint, amikor a tervezett tanulási folyamat éppen megvalósul, bármennyire is

benne vagyunk a folyamatban, kis távolságot tartva, kívülről is látnunk kell, mi történik. Ez a

reflexió arra ad lehetőséget, hogy szükség szerint módosítsunk az eredeti terven, vagy egyéb

módon avatkozzunk be még a folyamat során. A tevékenység utáni vagy a tevékenységre

vonatkozó reflexió pedig arra szolgál, hogy a megvalósult folyamatot elemezzük, értékeljük a

tanulás szempontjából is. Ennek eredményeként módosíthatunk a következő szakaszra vagy a

következő alkalomra szóló tervünkön.”

„A reflektív gondolkodás és magatartás a pedagógiai gyakorlatban akkor kezdődik, amikor

a frissen végzett pedagógus gyakorlati tapasztalatai nem egyeznek a tanultakkal vagy a

tanításról, tanulásról benne élő képpel, tehát ha eltérés van az elmélet és a gyakorlat között. Ez

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 146 https://www.ecssz.eu

a konfrontáció gyakran odáig vezet, hogy a pedagógus úgy gondolja, nagyon szép, amit tanult,

csak éppen nem alkalmazható.”

„A Kolb által kidolgozott tapasztalati tanulás négy lépésből álló ciklusa (gyakorlati

tapasztalás — reflexió — absztrakció /elmélet — aktív kísérletezés) a pedagógusok esetében

bármelyik ponton elindítható, de fontos, hogy minden fázis megtörténjen.”

Gibs azt írja, hogy „a reflektív magatartás magában foglalja a folyamat közben megtapasztalt

érzések megnevezését és elemzését is. Ha választ keresünk arra, miért éreztük tanácstalannak

magunkat, miért voltunk zavarban vagy mi dobott fel, nem csak érzéseink válnak tudatosabbá,

hanem megtanulhatjuk szükség szerint elkerülni vagy megismételni azokat a körülményeket.”

Újabban „több, újszerű értelmezéssel egészült ki a reflektivitás meghatározása. Előtérbe

került a reflexió kollegiális természete, hiszen leggyakrabban a kollégák közötti megbeszélések

adnak lehetőséget a reflektív gondolkodásra, más reflexiók, új viszonyítási pontok

megismerésére. Ezzel összefüggésben sokan olyan eszközként definiálták a reflektivitást, mely

lehetőséget ad az új gondolkodási, szituáció megítélési technikák kifejlesztésére, a rutintól való

elrugaszkodásra. Bizonyítottá vált, hogy a komplex reflektáló gondolkodási minták

megjelenését elősegítik a beszélgetések dialógusai.”

„A fiatal pedagógusok első tanítási évét az aggodalom és a bizonytalanság érzés magas

szintje jellemzi, melynek alakulásában (a reflektív gondolkodás kialakulásával egyetemben)

meghatározó szerepe van az első munkahelynek.”

Már a fenti idézetekben is könnyen behelyettesíthetjük a pedagógus helyébe a szülőt, az

iskolai tanítás helyébe pedig a családi életre nevelést.

Tapasztalati tanulás és a reflexió

A továbbiakban Dewey, Voller és Caroll reflexióval kapcsolatos gondolatait Dr. Nemes Éva

írását felhasználva foglaljuk össze.

John Dewey szerint nem a tapasztalatainkból, hanem a reflektált tapasztalatainkból tanulunk

– a tapasztalat önmagában nem elég. Mit jelent itt a tanulás, és mit jelent a reflexió?

A tanulást olyan komplex, összetett folyamatként határozza meg, ami végigkíséri életünket.

Ez jelentheti új ismeretek, tudások, kompetenciák megszerzését éppúgy, mint a régiek újra

gondolását, aktualizálását. Mindeközben személyiségünk is gazdagodik, és a tanulás fő

eredménye és célja, hogy könnyebben tudjunk alkalmazkodni a környezetünk folyamatos

változása által támasztott kihívásokhoz.

A hibáink, bukásaink tanítanak minket – ha igazán, mélyen elgondolkodunk és reflektálunk

a történtekre, legalább annyit tanulhatunk a bukásainkból, mint a sikereinkből.

A tanulásunk, fejlődésünk során a korábbi tapasztalatainkból, tudásainkból indulunk ki, és

ezekhez illesztjük az új tapasztalatokat, tudásokat. A megértést, a feldolgozást és az új

ismeretek integrálását egy reflektálási folyamat segíti, és mindezek eredményeként új

megoldást, modellt, tudást alakítunk ki. Közben változhat, más szintre kerülhet a helyzetről

alkotott értelmezésünk is.

A tapasztalati tanulás tehát folyamatos párbeszédet és reflexiót igényel magunkra, a

környezetünkre, a helyzetre, a körülményekre.

Mit jelent a tapasztalati tanulásban, fejlődésben a reflexió, a reflektív működés?

A „reflektálni” ige a latin re-flectere „visszahajlítani, visszafordítani” (ill. a latin „animum

reflectere” „a gondolatokat ráirányítani valamire”) származik.

Reflektálni tehát annyit jelent, mint megállni és gondolkodni – az azonnali, impulzív

reagálás helyett megállni, és az adott impulzust, cselekvési késztetést megvizsgálni több

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 147 https://www.ecssz.eu

oldalról is. Valóban ez a legmegfelelőbb az adott helyzetben? Milyen más cselekvési, reagálási

lehetőségeink vannak még?

Ahhoz, hogy valóban meg tudjunk állni és reflektálni tudjunk, érzelmileg el kell távolodnunk

a helyzettől, ki kell lépjünk egy időre – csak így tudunk gondolkodni a szituáción, ekkor van

lehetőségünk megfigyelni és értelmezni azt.

Időre van szükségünk ahhoz, hogy mind magunkra, motivációinkra, vágyainkra,

igényeinkre, mind az adott helyzetre, a többi szereplőre, dinamikákra, és a lehetséges más

perspektívákra, megoldásokra rá tudjunk nézni.

Voller megfogalmazása szerint a reflexió a gondolatokra, érzésekre, érzékelésre és

viselkedésre való célirányos fókuszálás, amelynek célja megtalálni a tapasztalás ezen

elemeinek jelentéstartalmát. Az ilyen reflexió eredménye egy újfajta megértés létrehozása, ami

a választási lehetőségek megnövekedéséhez, változáshoz és/vagy a zavarodottság,

bizonytalanság csökkenéséhez vezethet.

Dr. Michael Carroll szerint reflexió kíváncsivá tesz, új látásmódot, megváltozott érzékelést

eredményez, máshogy látjuk és végezzük munkánkat általa. Ha biztos vagyok valamiben, nincs

szükségem reflexióra – az elbizonytalanodás vezet el a reflexióig. Carroll a reflexiónak 4

szintjét különbözteti meg.

A reflexió 1. szintje a nem reflektív beállítottság.

Ezt a szintet a külső okokra figyelő, intellektuális válaszadás jellemzi. Nehéznek találjuk a

befelé figyelést, meglátni a szélesebb perspektívát. Feketén-fehéren látjuk a dolgokat, egyszerű

tényeken alapuló okokat keresünk, pl. „ez az oka annak, hogy az történt”.

Eredménye elakadás, megrekedés, amihez gyakran erős negatív érzelmek kapcsolódnak.

Leblokkolja a további reflexió lehetőségét – úgy érzem, nekem van igazam, félek kiengedni a

kezemből a hatalmat és a kontrollt.

A reflexió 2. szintje az érzelmi eltávolodás és a megértés kezdete.

Ez a szint már megenged valamennyi távolságot a történésektől, kezdjük egyre inkább a

megfigyelő, reflektáló nézőpontjából látni az eseményeket. Tudomásul vesszük, felismerjük a

másik érzéseit. Együttérzőbbek vagyunk, képessé válunk jobban belelátni, mi is történik a

másik emberben.

A reflexió 3. szintje a rendszerszerű nézőpont, a külső és/vagy belső párbeszéd kialakulása.

Megosztjuk egymással a nézeteinket, látásmódunkat, és kezdjük látni, hogy sok közülük

összefügg. A közös térbe mindketten saját történetünket hozzuk be, de közben képesek vagyunk

érzékelni, hogy mindketten felelősek vagyunk az együttműködésünkért.

A mélyebb reflexiót blokkolhatja, ha úgy látom, csak a rendszerben van a probléma, és nem

akarom észrevenni, hogy további személyes szintek is lehetségesek.

A reflexió 4. szintje a self transcendens – magamon áttekintő, önreflexiós nézőpont.

Kezdek magamra figyelni, hogyan kerülök bele mindig ugyanazokba a helyzetekbe.

Magamra, befelé fordítom a figyelmemet, ami teljesen új felismerésekhez, megoldásmódokhoz

vezet a saját működésmódom megváltozásával.

Ez a személyes felelősség pozíciója. Nekem vannak elakadásaim, problémáim, én tudom

megoldani őket. Eredménye egy belső dialógus kialakulása, melynek fő kérdése: Mi az én

szerepem ebben, hogyan jelenek meg benne? Mit szükséges megváltoztatnom ahhoz, hogy ez

a helyzet megváltozzon és a működési minta megtörjön?

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 148 https://www.ecssz.eu

A szupervízió funkciói

A szupervíziót már több mint egy évszázada használják a segítő szakmák gyakorlóinak

támogatására. Legalább három fő funkciója van:

• a segítő szakember szakmai fejlesztése, továbbképzése a tapasztalati tanulás útján;

• a segítő szakember saját lelki egészségének védelme;

• hivatásgondozás, a segítő szakember szakmai identitásának erősítésén keresztül.

A szupervíziós folyamatban ezek a funkciók egy hosszabb folyamat keretében a reflexióval,

illetve az önreflexióval valósulhatnak meg.

A szupervízió meghatározása

A szupervízió szó alapját a latin supervidere képezi, mely arra utal, hogy valamit felülről,

kívülről látunk, valamire rálátunk. A szupervízió eszerint abban segít, hogy a megszokottól

eltérő módon, más nézőpontból lássunk rá a segítő munkában való elakadásokra.

A szupervízió védett időt és teret biztosít a szakmai működés reflektálására. Támogatást

nyújt a döntéshozatali folyamatokban, illetve a kihívásokkal, nagy megterhelésekkel járó

szakmai helyzetekben és konfliktusokban. Támogatja a feladatok, funkciók és szerepek

tisztázását és azok kivitelezését, végrehajtását. Reflektív teret biztosít azon szakemberek

számára, akik kliensekkel dolgoznak, a szakemberek szakmai attitűdjének és teljesítményük

minőségének biztosítására és fejlesztésére. A szupervízió tehát olyan szabályozott tanácsadási

folyamat, amely segítő módon szolgálja a szakemberek személyes és szakmai kompetenciáinak

fejlesztését és a szakmai személyiség védelmét. Találóan a segítők segítésének is nevezhetjük.

A szupervízió csoportos formája 7–12 főből álló csoportok 1–2 órás üléseinek sorozatát

jelenti, amelyek így 1–4 hetes időbeli tagolással hosszabb folyamatot alkotnak (15–30 órában

megvalósulva). A csoportokban az aktuális ülésen problémát, témát, „esetet” behozó résztvevő

önreflexióját a szupervizor erre adott reflexiói és a többi csoporttag kapcsolódó reflexiói

ösztönzik, támogatják, árnyalják. Eközben az esethozón kívül a többi csoporttag is reflektál

önmagára. Így a folyamatban végbemegy egy meta-tanulás: mindnyájuknak fejlődik az

önreflexiós képessége.

Meg kell jegyezni, hogy a szupervízió nem esetmegbeszélés (bár néhány elemében

hasonlíthat rá), nem direkt szakmai tanácsadás, nem szakmai ellenőrzés, nem családterápia és

nem szociális családsegítés/családgondozás.

A szülők szupervíziójának lehetősége

Az innovatív terv egy széleskörű szülő-szupervíziós program indítására irányul. Mint már

fentebb említettem, a szupervíziót eddig elsősorban a segítő szakmákban dolgozó, segítő

hivatású szakemberek körében alkalmazták. Az újdonságot a szupervíziós formáknak és

módszereknek a szülői hivatásra való adaptálása jelenti, ezért állítottam, hogy a Szülők

Szupervíziója egy innovatív forma lehet (melynek a rövidítésből alkotott fantázia neve: SZÜ-

SZU).

A szülő a gyermekét táplálja, gondozza, neveli, segíti a fejlődését, megteremti a feltételeket

az elsődleges szocializációjához. A családi nevelést szakmai tevékenységnek lehet tekinteni, a

szülői szerepet pedig hivatásnak. E kvázi szakmában a hagyományos formájú szakképzés

helyettesítésére kitűnően megfelelne a szupervízió folyamatában megvalósuló tapasztalati

tanulás, amely a szülő gyakorlati tevékenységének reflexióján alapul.

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 149 https://www.ecssz.eu

A SZÜ-SZU program kapcsolódhat olyan (pályázati) témákhoz, mint a családalapítás előtt

álló fiatalok és fiatal szülők felkészítése a családi életre, konfliktuskezelési, életviteli,

életvezetési, válságkezelési kompetenciáik erősítésével; a gyermekneveléssel kapcsolatos

korszerű ismeretekkel rendelkező szülők és leendő szülők számának növelése; a munka és a

család összeegyeztethetőségével kapcsolatos ismeret és kompetenciafejlesztés; a családon belül

a generációk közti együttműködés javítása az idősebb generáció aktívabb bevonásának

elősegítésével. A SZÜ-SZU innovatív jellege miatt mintaprogramként is működtethető.

A Szülők Szupervíziójának célja elsősorban a szülők nevelési gyakorlatának reflexiója, s

eredménye a családi nevelési mesterség gyakorlásához szükséges szakmai tudás bővülése.

Másodsorban gazdagodhat, elmélyülhet a résztvevő szülők (szakmai) önismerete, fejlődhet

(szakmai) személyiségük, megerősödhet szülő-identitásuk. Harmadsorban a szupervízió a

szülők lelki egészségének megőrzését is szolgálhatja. A gyermek ugyanis nemcsak öröm,

hanem gond is, testi és lelki teher is, s a nagy teher veszélyeztetheti a szülő személyét, s a

szülőpár egymással való kapcsolatát. A szupervízió ezt a veszélyt csökkentheti, káros hatását

megelőzheti a gyermekekkel.

A szülői szupervízió – bővebb megfogalmazásban – a következő feladatok megoldásához

járulhat hozzá:

▪ a szülök nevelési tevékenységének tudatosítása;

▪ a szülők önismeretének bővítése, személyiségük fejlődésének előmozdítása;

▪ a szülői „hivatástudat” megerősítése, felelősségvállalásuk támogatása;

▪ a gyerekekkel, serdülőkkel való bánásmódra, kapcsolattartásra vonatkozó szülői

ismeretek gyarapítása tapasztalati tanulással;

▪ a szülői szerep érzelmi terheinek, distressz hatásainak kezelése, az anyák és apák lelki

egyensúlyának megőrzése;

▪ a szülőpár – mint a nevelésben „munkatársak” – harmonikus együttműködése.

A szupervízió célcsoportjai

A Szülők Szupervízióját meg lehet szervezni homogén összetételű, valamilyen szempont

szerint toborzott csoportokban, de lehetőség van vegyes összetételű csoportok szervezésére is.

Mindegyik változatban elképzelhető, hogy csak az egyik szülő vesz részt a csoportban, de még

hatékonyabb lehet a szülőpárok együttes részvételére épülő csoportok szupervíziója.

A célcsoportok a következők lehetnek:

▪ fiatal párok vagy várandós anyák, akik most várják első gyereküket;

▪ kisgyerekes szülők;

▪ serdülő gyerekük problémáival küzdő szülők;

▪ a gyerek leválási nehézségeivel szembesülő szülők;

▪ a „fészekhagyást” nehezen elviselő szülők;

▪ gyereküket egyedül nevelő szülők;

▪ fogyatékossággal élő, tartósan beteg, vagy sajátos nevelési igényű gyermekek szülei;

▪ a család és a munka összeegyeztetésének lehetőségét kereső szülők;

▪ elvált vagy kapcsolati krízisben élő szülők;

▪ nagyszülők, akik jelentős szerepet kapnak unokáik nevelésében;

▪ anyák szupervíziós csoportja;

▪ apák szupervíziós csoportja;

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 150 https://www.ecssz.eu

▪ a mozaikcsaládok szülői (akár a vérszerinti szülő és a pótszülő együtt, akár külön-

külön);

▪ a családtól külön élő szülők.

A szülői szupervízió gyakorlati megvalósítása

A szupervíziós folyamatban a szülőkből szervezett egy-egy csoport létszáma 7–10 fő között

mozoghat, a szülőpáros csoportok 4–5 párból állhatnak. A csoportok egy diplomás szupervizor

vezetésével 2 órás üléseken vesznek részt. Mivel a szupervízió hatása csak folyamatában

érvényesül, ezért üléssorozatokat kell tervezni. 10–15 (2 órás) ülésből álló sorozatot tartok

megfelelő szupervíziós folyamatnak úgy, hogy az ülések 1, 2 vagy 3 hetente követik egymást.

Így egy folyamat legrövidebb esetben másfél hónapig tarthat, a leghosszabb esetben 10

hónapig. A hosszabb folyamatokat (pl. 15 ülés 3 hetente) lehet tömöríteni, ilyenkor 4 óra

hosszáig tarthatnak az egyes találkozások.

A szupervíziós ülések középpontjában a speciális célcsoportok helyzetéből adódó

problémák állnak. De téma lehet minden, amit a résztvevők behoznak a családban folyó

neveléssel kapcsolatban. A csoport minden tagja (a szupervizorral együtt) szigorú titoktartást

vállal az ülésen elhangzott személyes megnyilatkozásokra vonatkozóan.

A csoporttagok egyrészt abból tanulnak, hogy a saját maguk által az ülésre behozott nevelési

gyakorlatuk nehézségeit, elakadásait, bizonytalanságait a szupervizor, illetve a csoporttársak

segítségével reflektálják, feldolgozzák. Másrészt abból is, ahogy más csoporttársaik

nehézségeivel, elakadásaival szembesülnek, részt vesznek azok reflektálásában,

összehasonlítják azokat a sajátjaikkal.

Családi életük későbbi szakaszában – amikor újabb nevelési nehézségeik, bizonytalanságaik

merülnek fel –, természetesen újabb szupervíziós folyamatokba kapcsolódhatnak be.

A program forrásai

A Szülők Szupervíziója programnak természetesen meg kell teremteni a személyi, dologi,

pénzügyi erőforrásait. A személyi erőforrások a Magyar Szupervizorok és Szupervizor

Coachok Társasága diplomás tagjainak bevonásával és az ő speciális felkészítésükkel

biztosíthatók. A költségeket állami, önkormányzati, egyházi, civil szervezeti és pályázati

forrásokból, valamint a résztvevők saját kisebb-nagyobb hozzájárulásából lehet fedezi (ez

utóbbi bizonyos esetekben csak szimbolikus jellegű lenne). A csoportülések helyszínéül meg

kellene nyitni a közösségi tereket, iskolákat, művelődési házakat stb.

A program résztvevőinek toborzása

A program indulásának első szakaszában a szülők szupervíziós szükséglete még

valószínűleg nem lesz explicit, ezért jelentős energiát kell fordítani a szükségletük

tudatosítására, a szupervíziós igényük felkeltésére. A szükséglet tudatosításában építhetünk a

szülőknek a neveléssel kapcsolatos kételyeire, zavarára, tehetetlenségére, aggodalmára,

bizonytalanságára (ahogy azt a pedagógusok esetében láttuk), arra, hogy nem értenek valamit,

vagy arra, hogy nem úgy működik a család, ahogy szeretnék. Ezekből értékes tanulási

motívumok alakíthatók, megbeszélési késztetések bonthatók ki. Itt láthatjuk a konstruktív

válságkezelés esélyét: éppen a szülök bizonytalanságából, zavarából, tehetetlenségéből

bontakozhat ki a tudatos szülőség terjedése a társadalomban, és a kvázi szakmából valódi szülői

szakmává, hivatássá alakulása.

Az első időben tehát jól felépített PR tevékenységre van szükség a SZÜ-SZU program

beindításához, működtetéséhez, később a program már feltehetőleg eladja önmagát.

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 151 https://www.ecssz.eu

B/ A Családi Encounter program

A család identitása

A családi identitás gyengülése vagy megszűnése a családi élet válságának itt tárgyalt másik

oka és egyúttal következménye – természetesen sok egyéb ok mellett. Ezért szükség lenne

családi identitást erősítő programra, amelynek alapja a családi encounter csoportok

működtetése. Ez a második innovatív terv.

Elsőként körüljárjuk az identitás, illetve a családi identitás fogalmát. „Az önazonosság

individuumra vonatkozó fogalma alkotja az identitás szó eredeti jelentését. Az identitás mai

társadalomtudományi fogalmának úttörő kidolgozója, E. H. Erikson is ennek megfelelő

definíciót adott. Az identitás: a személyes azonosság és folyamatosság szubjektív érzésének

megléte, amely egy közös világkép azonosságában és folyamatosságában való hittel párosul.

Az utóbbi kitétel burkoltan már jelzi, hogy a szubjektív állandóság a közösségben való egyéni

állandóság állapota vagy inkább folyamata is egyúttal, hiszen “az »ego« nem külön sziget”.

Ezért Erikson „szociális” identitásról is beszél, jóllehet ő maga nem érdeklődött a kérdés ezen

oldala iránt. A szociális identitás esetében nem az egyéni öntudat társadalmi eredete és társas

kondicionáltsága, hanem a társadalmi csoportok szupra-individuális azonosságtudata került a

tudományos érdeklődés homlokterébe, amely a kollektívumok egészként tekintett identitását

jelenti. Ilyen kollektív azonosságtudat, egyebek közt, a nemzeti, a nemi, a faji vagy az osztály

és rendi identitás” – de témánk szempontjából kiemelten a családi identitás fontos.

A családtörténetnek nélkülözhetetlen szerepe van a familiáris identitás alakulásában. A

családi gyökerek felfedezése és ápolása, a családi legendárium gondozása, továbbadása

szétszakíthatatlan szálakat építhet ki a családtagok között. Ha ezt a családi önérzet, a családi

teljesítményekre való büszkeség is átszínezi, akkor még erősebb lehet a familiáris identitás.

Maga a família szó is hordoz valami többletjelentést a családdal szemben. Ma a család

többnyire csak a két (vagy egy) szülőt és a gyereket/gyerekeket jelent. A famíliába viszont már

benne vannak a nagyszülők, esetleg már rég nem élő dédszülők, a hozzájuk fűződő emlékek,

sőt néha az oldalági rokonság is (itt akár nemzetségről, családfáról is beszélhetünk).

Az erős identitás és a lelki egészség összefüggése szerintem evidencia: ez mind a személy

lelki egészségének összefüggésében igaz, mind pedig a kis közösségek lelki egészségének

vonatkozásában. Ugyanakkor nem állítom, hogy erős lokális és familiáris identitás nélkül nem

lehet valaki lelkileg egészséges. És az ellenkezőjét sem állítom, nevezetesen azt, hogy aki

földhözragadtan, röghöz kötötten ragaszkodik szülőhelyéhez, lakóhelyéhez, vagy aki sok

gyerekkel s több generációs nagycsaláddal egy portán él együtt, az föltétlenül egészséges

lelkileg, s nem lehetnek akár súlyos lelki sérülései, torzulásai. Határozottan állítom azonban,

hogy akinél egyik vagy másik identitáselem gyenge, esetleg mindkettő hiányzik, azoknak

sokkal kisebb az esélyük a fenntartható lelki egészségre. Azt is állítom, hogy (akik nem

kötődnek egy helyhez, tájhoz, régióhoz), nem köteleződnek el egy családhoz, vagyis ebből a

szempontból gyenge, bizonytalan az identitásuk, azoknak sokkal több energiába kerül

megőrizni saját lelki egészségüket. A szülők, nagyszülők a familiáris identitást erősíthetik,

különösen a családtörténet, a családi legendárium átadásával, a családi emlékek gondos

őrzésével, átörökítésével. A lokális és familiáris identitás az identitáselemek közül a leginkább

kézzelfoghatók, a leginkább reálisan megragadhatók, szemben például a nemzettel, ami inkább

szimbolikus, virtuális, a gyerek számára nehezebben megragadható. Ugyanis a helyi és a családi

identitás legfőbb jellemzője a közelség, a személyközeliség, s éppen ez adja a fontosságát.

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 152 https://www.ecssz.eu

Családok találkozása – családi encounter

Pszichológiai szempontból nagyon jelentősnek tartom minden család számára a más

családokkal való mélyebb találkozást. Miközben a család maga is a tagjai találkozásának

színtere, ugyanakkor mint egységnek, mint közösségnek neki is szüksége van mélyebb

találkozásokra. Ezek a közösségek közötti találkozások segítik elő leginkább a családok

magukra találását. A velük való bizalmas kommunikációban kapott visszajelzések reálisabb

családi önismerethez juttatják őket, felismerhetik egyedi és megismételhetetlen értékeiket, s

átélhetik családjuk méltóságát. Megérthetik azt, hogy mint családi közösség, fontosak mások

számára, így fogadják el őket feltétel nélkül. Megnyilvánuló belső egységük biztonságos

támpontot jelent környezetük számára.

Kimondhatjuk, hogy az egymással való mély találkozásokat átélő családoknak nagyobb

esélyük van arra, hogy lelkileg egészségesek legyenek, s hogy mint család magukra találjanak.

Sajnálatos helyzet, hogy ezekre a családok közötti találkozásokra jelenleg nagyon kevés a tér

és a lehetőség.

Az encounter csoportok

Az encounter csoportot másként találkozási csoportnak is nevezhetjük. Az angol szó

jelentése kettős: mélyebb találkozást és ütközést is jelent. A csoport tagjai személyként

találkoznak egymással, felszabadult, bizalmi légkörben, a mindennapi életben megszokott

álarcok, védő-páncélok nélkül. Kölcsönösen megérintik egymás személyiségének mélyebb

rétegeit, ráhangolódnak egymás érzéseire, őszinte visszajelzéseket adnak egymásnak és kapnak

egymástól. Így egymásra találhatnak, s ezen keresztül magukra találhatnak.

Az encounter mentálhigiénés célja a kapcsolatok fejlesztésén túl az, hogy megszűnjön vagy

csökkenjen a résztvevők elidegenedettsége, hogy közelebb kerüljenek igazi önmagukhoz, hogy

a csoporttársaktól és a facilitátortól való feltétel nélküli elfogadottságuk átélésén keresztül

eljussanak önmaguk pozitív elfogadásához. Az önleértékelés vagy túlértékelés helyett elérhetik

a reális önértékelést, önbecsülést, ami a pozitív értelemben vett lelki egészségnek egyik

alappillére.

Az encounter csoportmunka módszere a nem tematikus szabad beszélgetés (szabad

interakció), amelyet a csoportvezető nondirektív módon mozdít elő, ezért facilitátornak is

nevezzük. Megkönnyíti a csoporttagok megnyilvánulását, maga is ad visszajelzéseket, kíséri a

csoportfolyamatot, s ügyel a közösen elfogadott keretek betartására.

Téma lehet bármi, amit a csoporttagok behoznak, akár a munkájukkal, akár a

magánéletükkel kapcsolatban. A csoportmunka hatására gyarapodhat önismeretük is, javulhat

kapcsolatteremtő képességük, mélyülhet empátiájuk, s fejlődhet a társakra való figyelési

képességük.

Az encounter csoport optimális létszáma 12 fő körül van. Megengedhető ennél nagyobb

létszám is, de ott már megfontolandó két csoportvezető (facilitátor) alkalmazása.

Egy megvalósult családi encounter program

Tervezett programunk innovatív jellegét az adja, hogy az egyre szélesebb körben terjedő

„klasszikus” encounter csoportokat, amely személyek (egyének) találkozása, adaptáljuk a

családokra, vagyis a kisközösségek találkozására. A családi encountert 3 évvel ezelőtt már

kipróbáltam pilot program formájában egy Budapest közeli kis városban.

Ez a program az ép, „normálisan” működő családok felé fordult, mivel a konszolidáltnak

tűnő családoknak is szükségük van támogatásra, belső erőforrásaik feltöltésére, megújítására.

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 153 https://www.ecssz.eu

Ehhez a találkozást, a mélyebb találkozás előmozdítását tartottam a legalkalmasabb formának.

A fő célt két részcélra bontottam, mivel a találkozás többféle értelemben is megtörténhet.

Az egyik részcél az volt, hogy családon belül találkozzanak egymással a családtagok. Arra

törekedtem, hogy ez olyan belső találkozás legyen, amelyben igazán egymásra találnak, s ezen

keresztül önmagukra is találhatnak az egyes személyek. Tehát sajátos önismereti funkciója is

volt ennek a belső találkozásnak.

A másik részcélként azt tűztem ki, hogy komplett kisközösségként találkozzanak egymással

a különböző családok, nyíljanak meg egymás felé, osszák meg egymással családi életük

élményeit, tapasztalatait, örömeit és nehézségeit. Jöjjön létre párbeszéd az egyes családok

azonos generációkhoz és nemekhez tartozó tagjai között. Értsenek szót egymással a különböző

családokhoz tartozó szülők, illetve gyerekek, feleségek és férjek. Őszinte figyelemmel

forduljanak egymás felé, fogadják el egymást (olyannak, amilyenek) tisztelettel,

nagyrabecsüléssel és szeretettel. Feltevésem szerint saját önmeghatározásukat is megkönnyíti,

ha magukat más családokhoz viszonyítják, velük összehasonlítják.

Távlati célként azt határoztam meg, hogy a találkozó családokból kis „család-csokor” jöjjön

létre, akik tartós kapcsolatban maradnak egymással, s a rendszeres találkozásokon túl

kölcsönösen segítik egymást. Így mintát szolgáltathatnának a nehezebb helyzetben lévő

családoknak, esetleg azok mentorálásából is részt vállalhatnának. Ez azonban pilot programunk

szűk keretei közé még nem fért bele.

Olyan ép, teljes családokat választottunk ki, amelyek nem voltak aktuális krízishelyzetben,

és együtt éltek. A családok gyerekei is részt vehettek a találkozási alkalmakon. A kisebb (10 év

alatti) gyerekek is jelen lehettek a szomszédos teremben, szakszerű felügyelet és foglalkoztatás,

játék mellett. A közös étkezéseken velük is együtt voltunk. A tízes éveik elején lévő gyerekek

ugyan nem mindenben tudtak egyenrangúan részt venni, de mégis sokat jelentett nekik, hogy a

szülőkkel együtt figyelmet és lehetőséget kaptak, s ez nagyon jót tett az önértékelésüknek.

Saját megítélésem szerint és a résztvevő családoktól kapott visszajelzések szerint is bevált a

kezdeményezés. Egyhangúan úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt részt venni a két hétvége

találkozóin. Többen az önismereti elemekből profitáltak a legtöbbet: ki a személyes

önismeretében gyarapodott, ki a család belső önismeretében jutott új felismerésekre és

belátásokra. A családok közötti kapcsolat, mélyebb találkozás szintén többeknek jelentett

katartikus élményt. A generációk közötti kommunikációt is a találkozás hozadékaként

értékelték.

A facilitátor, animátor szakember közreműködését, aktív részvételét nélkülözhetetlennek

tartották. Nélküle össze sem jönne a családi találkozó, s a levezetéséhez is szükség van rá. Igaz,

hogy vannak spontán családi összejövetelek, de azok teljesen más jellegűek, másféle igényt

elégítenek ki. S ezekhez képest jelentősnek tartották azt az „újdonságot”, hogy a gyerekeikkel

együtt vettek részt a találkozón.

Abban is egyetértés alakult ki, hogy az ilyen találkozókat lehetőleg semleges térben kell

megszervezni. A családok otthonai többnyire nem alkalmasak erre, másrészt olyan

megterhelést jelentenének a befogadó családnak, amit nem lehet elvárni tőlük. Ez megerősíti

azt a törekvést is, hogy a településeken egyre több ilyen közösségi tér létesüljön és álljon

rendelkezésre a családi és egyéb közösségi mentálhigiénés programokra (ingyen!).

A program befejezése után szerveződött utótalálkozók és értékelések megerősítették azt a

véleményemet, hogy az encounter programot ki kell terjeszteni a családokra is – a családokra,

mint egységes kis közösségekre. Ez nemcsak a családtagok lelki egészségét szolgálja, hanem

megerősíti a családot is, különösen az identitását és a belső kohézióját. Ha a családtagok

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 154 https://www.ecssz.eu

magukra találnak, akkor könnyebben egymásra is találnak. S ha családok egymásra találnak,

akkor az egyes családok is biztosabban találnak magukra.

Beigazolódott, hogy felkelthető az igény a családokban az ilyen találkozókra, s időt is

hajlandók áldozni azokra. Kiderült, hogy megfelelő légkörben megmutatkozik az érdeklődésük

egymás iránt, s nem nehéz elérni azt sem, hogy együttműködjenek, segítsék egymást.

Családi körök hálózata

Bár a pilot programot nem tudtuk kiterjeszteni, úgy látom, hogy nagyobb számban kellene

támogatni önszerveződő családi körök létrejöttét, amelyekben a kapcsolódó családok minden

tagja – de legalább a szülők és gyerekek – egyaránt részt vesznek. Ezek a családi körök

képezhetik a családok egymással való találkozásának elsődleges kereteit. A családi körökből

hálózatot lehet képezni: családi füzéreket, szélesebb családi láncokat. Ezt a kört, kis közösséget

nevezhetnénk család-csokornak. 3–5 család alkothatna egy csokrot. A család-csokrok

rendszeresen összejöhetnének, s nyílt, őszinte, egymásra figyelő beszélgetésekben egyre jobban

megismernék egymást, miközben magukat is megismernék, a problémáik megoldásában

esetleg mintát vagy konkrét segítséget is nyújtanának egymásnak. Tehát úgy működnének, mint

a már évtizedek óta bevált önsegítő, kölcsönös segítő csoportok, de a fő témájuk a saját családi

életük lenne.

Az optimálisan működő családokból ki lehet emelni az arra vállalkozókat, hogy modellként

szolgáljanak más családok számára, bemutatva a családon belüli és a családok közötti

kommunikáció olyan formáit, eszközeit, amelyek – amellett, hogy segítik a mélyebb találkozást

– az elkerülhetetlen konfliktusokat is kezelhetővé teszik. Tanúságot tudnak tenni arról, hogy az

egészséges család nem statikus, nem az idilli béke szigete, hanem kisebb-nagyobb ütközések

drámai feszültségében éli mindennapjait, s az egymás iránti szeretet, elfogadás éppen ebben a

feszültségben edződik valódivá.

A program erőforrásai

A Családi Encounter programnak is meg kell teremteni a személyi, dologi és pénzügyi

erőforrásait, és ki kell dolgozni csoportok szervezési kereteit. Ilyen enconunter csoportot az

vezethet (facilitálhat), aki diplomával, legalább 10 éves csoportvezetői gyakorlattal, valamint a

Magyar Mentálhigiénés Szövetség vagy a mentálhigiénével rokon más szakmai testület

ajánlásával rendelkezik. A facilitátornak vállalnia kell egy előzetes felkészítő konferencián való

részvételt, valamint a saját szupervízió igénybevételét. A pénzügyi és dologi (helyszín)

erőforrások ugyanúgy alakulhatnak, mint ahogy a Szülők Szupervíziója programnál jeleztem.

Összefoglalás

Az innovatív programjaink eredményeként a szülői mesterségre felkészült, a szülői hivatás-

szerepben megszilárdult apák és anyák, ők és gyermekeik, mint magukra talált, egészséges

lelkületű családok boldogabbak lehetnek, mint az átlagos családok. Az egymással mélyebb

találkozást átélő családokban nagyobb az esély arra, hogy az egyes családtagok is lelkileg

egészségesen fejlődjenek, magukra találjanak – s megfordítva is igaz, egészséges lelkű tagok

alkotják a boldog családokat. A boldogabb társadalom csakis lelkileg egészséges, magára talált,

erős identitású, boldog családokból szövődhet össze. Vagyis a családi közösség, annak lelki

egészsége, boldogsága a tengelye a demográfiai problémáink megoldásának, valamint a családi

élet válsága kezelésének.

ECSSZ Török • Innovatív programok a családi élet válságának kezelésére

IV. évf. 2021/3 155 https://www.ecssz.eu

Irodalomjegyzék

A szupervízió és a coaching európai fogalomtára (MSZCT, 2015)

Nemes Éva: Összefoglaló a szupervízióról, kézirat, 2016.

Nemes Éva: Reflexió a segítői munkában és a szupervízióban, 2015.

http://norveg.vedonoi.antsz.hu/Tartalmak/Szupervizios_projektelem/Cikkek_es_aktualitas

ok_a_szupervizio_temakorebol/dr._Nemes_Eva_Reflexio_a_segitoi_munkaban_es_a_szup

ervizioban

Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, 2010.

http://tehetseg.hu/sites/default/files/04_kotet_net.pdf

Hunya Márta: Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat, 2014.

http://ofi.hu/publikacio/reflektiv-pedagogus-reflektiv-gyakorlat

Elblinger Csaba: A családi rituálék szerepe a családi identitás konstrukcióban, 2013.

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15183/elblinger-csaba-phd-

2013.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Gyáni Gábor: Identitás, emlékezés, lokalitás, 2000, 2008.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 156 https://www.ecssz.eu

Kötődési űr – érzelmi nevelés – elköteleződés

Uzsalyné dr. Pécsi Rita

Az ember boldogsága a vonatkozó kutatások egybehangzó eredményei nyomán a

kapcsolatokban van. Mégis, ma kötődésben akadályozott szülők nevelik ún. „kötődési űrben”

gyermekeiket. Több évtizede kutatom J. Kentenich organikus pedagógiáját, ami témánk

szempontjából sok releváns pedagógiai, nevelési, sőt életvezetési útmutatást nyújthat

számunkra, ennek alapján vizsgáljuk dolgozatunkban az érett szexualitásra nevelés kérdéskörét,

mint a boldogabb családok kapcsolati alapját.

1. Kötődési űr?

Gyermekeink, sőt egy szülői generáció is már felnőtt egy kötődési űrnek nevezhető

vákuumhelyzetben. Intézményi környezetben (bölcsőde, óvoda, iskola) sajnos nem kivételes

tapasztalat, hogy az anyai kötődés is sérült, nem beszélve a krónikussá vált apahiányról, még

azokban a családokban is, ahol „elvileg” van apa. A barátság, mint a kötődés és kapcsolódás

szinte megkerülhetetlen iskolája, amolyan ráadássá, úri időtöltéssé vált a közgondolkodásban

és a gyakorlatban is. Nem érték a hazához, szűkebb pátriához való kötődés, sőt szégyellheti

magát az a munkavállaló, aki nem eléggé „mobilis”.

Pedig a szaktudományok nem mai megállapítása, hogy az ember társas lény, szüksége van a

kapcsolatokból kialakuló megtartó gyökérzetre ahhoz, hogy szabad, szilárd személyiséggé

válhasson. A bizonytalan és az ambivalens kötődés megannyi sérülést okozó jelenségeit sokan,

sokféleképpen leírták. Ám a tudomány egyértelmű üzeneteit mintha nem hallotta volna meg az

élet, a gyakorlat. A kialakult állapot igen találó szimbóluma lehetne az a híd, ami rövidebb,

mint a két part közti folyómeder. Szép a hídfő, gyönyörű a híd íve – konferenciák, szakkönyvek,

kiváló szakdolgozatok, portfóliók, vizsgák és szigorlatok születhetnek a témában – egy apró

hiányossággal: a híd kicsit rövidebb, mint a folyómeder – az ismeretek nem érik el a

hétköznapokat, nem válnak életté.

2. A kötődés fejleszthető képesség

Mivel a kötődés fejleszthető, ezért a nevelőkre talán minden eddiginél nagyobb felelősség

hárul. Megszűntek a kötődést művelő természetes szokások, a normává építhető minták, így

jószerével „barkácsolás” zajlik e téren ilyen-olyan sikerrel. Az érzelmi intelligencia készségei

pedig kiválóan fejleszthetők, de nem azon az úton, ahogyan ezt a kognitív készségekkel

kapcsolatban megszoktuk. Magyarázattal, megértéssel nem, csakis élmény, tapasztalat és

Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác, Konstantin tér 1-5. e-mail: avkf@avkf.hu

Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága, Vác, Migazzi tér 1. iroda@ekif-vac.hu

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 157 https://www.ecssz.eu

azonosulás útján, hosszú időt és sok tapasztalatot nyújtva, tehát kisgyermekkortól kezdődően

organikus nevelésre lenne ezen a területen is szükség.

Az előző konferencia tényfeltárásai során is nyilvánvalóvá vált, hogy a kötődés tanulásának

legalkalmasabb színtere a család, amelynek szilárd és boldog párkapcsolat ad megfelelő

stabilitást. Ez azonban csak hosszú nevelési/önnevelési folyamat eredményeként jöhet létre,

amelyen azután a párnak – sőt a környezetének is – egész életük során dolgozniuk kell.

3. A párkapcsolat a teljes embert érintő és formáló életközösség, annak minden

dimenziójával együtt

Szellemi–lelki–testi/érzéki és spirituális nevelésre van tehát szükség.

A tanulmányban ezt a folyamatot nevezzük szexuális nevelésnek, s csakis ennek

gyümölcseként remélhetünk boldog, elköteleződést vállaló, azt örömmel megélő családokat.

Az ilyen légkörben nevelkedő gyermekek – és környezetük (!) – számára mintaként jelen lévő

szülőpár – a kötődés szempontjából erős hangsúlyt helyezve az apa jelenlétére is – erős

azonosulási lehetőséget is nyújt. A kötődés-elköteleződés probléma megoldása nyilván csakis

igen összetett folyamat eredményeként vázolható, ami az embert egész kapcsolatrendszerében,

organikus fejlődésben, az élet törvényszerűségeit figyelembe véve, a bizalom légkörében segíti

az eredeti eszménye kibontakozásáig. A legnagyobb és legnemesebb emberi erőket

megmozgató eszmény az az önmagát elajándékozó szeretet, és a másik embert teljességében

befogadó szenvedélyes szerelem, amit az emberi szexualitásban élhetünk át. „Semmi sem

hasonlít jobban Istenre, mint a házaspár, mégpedig a nemi egyesülés pillanatában.”

„Az élet

egymásba bújás. Már úgy jöttünk a világra, hogy ahhoz két ember kellett. És két sejt – egy nem

volt elég. És a két embernek és a két sejtnek egymásba kellett bújnia. Összeszeretnie egymást.”

Amennyiben tehát a szexualitás teljes emberségünket érintő odaadottság és befogadás

csúcskifejeződése, az erre vezető út sem lehet a lebutított, „fél-dimenziósnak” is alig nevezhető

felvilágosítás, és a végletekig szexualizált környezet, aminek szinte egyetlen üzenete a

„wellness, ami jár neked, csak nehogy élet keletkezzen!” A korai szexuális kapcsolatnak éppen

az az egyik legerősebb hátránya, hogy a fiatalok életegyesítő aktust élnek át, életegyesítő

szándék nélkül.

Mégis mindez a magától értetődő természetesség jelszavával, primitív érzéki élményeket

bőven ébresztve zajlik, minden elképzelhető és elképzelhetetlen színtéren. Meg sem lepődünk,

ha egy cukrászati alapanyagot egy kis furgonon háromszoros életnagyságú fekvő Vénusz

reklámoz, csakúgy, mint a jutányos autógumicserét. Ez persze nem ártalmatlan reklámfogás, a

látvány mélyen beivódik a tudatalattinkba, és nem az a baj vele, hogy túl sokat, hanem

éppenhogy túl keveset mutat a többdimenziós szexualitásból.

„Akiben a szex csak hormonális kérdés, olyan, mint a hegedűs, aki már csak annyit tud a

zenéről, hogy a lószőrvonót a bélhúrokon húzogatni kell.”

Attól pedig, hogy valamit természetesnek és ösztönösnek mutatunk meg, nem jelenti, hogy

ebben a formában kritikátlanul el kellene fogadnunk. Az éjjeli pille is természetesen és

ösztönösen vonzódik a fényhez, hiszen ez az ösztöne segíti a tájékozódását. Ám manapság

léteznek pille- és szúnyogcsapdák is, amelyek éppen ezt az ösztönt használják fel, és amint

KENTENICH, J.: Egy újkori pedagógia alapvonásai. Családakadémia-Óbudavár Egyesület; Óbudavár 2003.

MÜLLER Péter: Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről, Pécs, Alexandra Kiadó, 2011.

Müller: i. m.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 158 https://www.ecssz.eu

enged ennek a pille, szénné ég benne. A hasonlatnál maradva, biztosan meg kellene mutatnunk,

hogy hol vannak a boldog párkapcsolat tipikus csapdái!

4. Mit tehetünk a szexuális nevelés területén szülőként, intézményként, bármilyen

funkcióban dolgozó nevelőként?

Ezt a kérdést járjuk körül az egyes életszakaszokra bontva nyilván csak címszavakban,

iránytűszerűen vázolva a legszükségesebb teendőket.

4.1 Kisgyermekkor

– Ebben az életkorban a legfőbb teendők a személyes kötődések kiművelésén adódnak. A

jelenlét, a biztonságot nyújtó válaszadás a szükségletekre. Melyek ezek a szükségletek? Nem a

forgó- csörgő- szagos- beszélő zenélő- játékarzenál, nem is a Nike zoknicska, nem a menő

játszóház, hanem a fizikai fejlődését segítő ellátás és a család. Apa, anya, testvérek, nagyszülők

érzelmileg is elérhető jelenléte. A gyermekkori egészséges és biztonságos kötődés

meggyökerezéséhez kevés személy (és kevés tárgy, megismerhető állandó környezet)

állandóan elérhető jelenléte szükséges.

– Az önbizalom, a személyes értéktudat megalapozása. Ajándék a létem – légköre.

Szerethető vagyok akkor is, ha nem sikerült az alvás, az evés, a bilizés. Biztonságos, időtlen

próbálgatás a bátorító, fontos felnőttek figyelme által kísérve. Az önbizalom megerősítése a

szexuális nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű, ugyanis ennek híján nagyon

kézenfekvő a pótcselekvés: szexuális tárggyá válni, hogy értékesnek érezhessem magam.

– A szerethető, megközelíthető, megismerhető apa jelenléte. Az apa ugyanis a gyermek

életében az „első külső személy”, ezért apánk a kötődés tanulásának első legfontosabb mestere.

„A világ ismét az apák után kiált a természetes és a természetfölötti létben egyaránt.”

Nem kétséges és szinte közhely, hogy hiányoznak az apák. Vagy legalábbis nincsenek kellő

mértékben és minőségben jelen a felnövekedő gyerekek életében. Ennek következményeit

fájóan tapasztaljuk, de mégsem nevezzük meg elég világosan, így azután könnyebb újra és újra

valamelyest elfogadni: „A mai élet már csak ilyen!”

Az apa-szerep messze nem merülhet ki a háttérmunkában, nevezetesen a család

megélhetésének előteremtésében, és a szigor, a keménység időnkénti megjelenítésében. Az

apáknak legkésőbb az óvodáskorban be kell lépniük a nevelésbe, méghozzá meghatározó

szereppel. Ennek híján ugyanis nagy a veszélye annak, hogy nem fejlődik ki a kötődésképesség,

minden kötődéstől félni fog a személy, az életre szóló kapcsolatban pedig esetleg nem is mer

gondolkozni.

–Vágyteljesítés késleltetése. Ez egy igen széles transzferhatással is bíró készség, ami szintén

nevelhető, de kisgyermek kortól kezdve szükség is van arra, hogy rengeteg tapasztalattal

erősítsük meg. Kicsit várni, fokozatosan megtanulni, hogy nincs mindig minden. Az

önfegyelemnek, az önkontrollnak, a várakozásnak óriási jelentősége van felnőtt korban is, az

életünk minden területén. Szinte minden fontos eseményhez, jellembeli tulajdonság

kialakulásához köze van (indulatkezelés, együttműködés, pontosság, iskolai tanulmányok,

intellektuális teljesítmény, párválasztás, gyereknevelés, egészséges életmód, hitfejlődés stb.)

Kentenich: i. m.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 159 https://www.ecssz.eu

Az első lépéseket már kisgyermekkorban meg kell tenni. Apránként, teljesíthető mértékben.

Ezt az alapozást nagyon jól segítik a játékok, az örömteli légkörben következetesen

érvényesített szabályok, korlátok, a mértékletesség, az apró örömök megtalálása. Az indítékkal

való dacolás képességét lassan lehet felnövelni. 23 évesen nem kérhetjük senkin számon, ha

nem tanítottuk meg rá. Sajnos a mai korszellem teljes mértékben igyekszik kiküszöbölni a

várakozást. A fogyasztói piacon az lesz a befutó, aki a leggyorsabban teljesíti a vágyainkat.

„Azonnal! Most! Miért ne? Bármikor, amikor megkívánod! Éjjel-nappal!” Szinte nincsenek

már életkorhoz, életszakaszokhoz köthető juttatások, lehetőségek, nem kell semmire várni,

hogy „elérkezzen a nap”. Egy felmérés szerint a diákok olyan munkát szeretnének végezni, ami

már az elején nagy haszonnal jár. Az „életmunka” mint fogalom, ugyancsak idegen a számukra.

Nem kell túl sokáig vizsgálódnunk, hogy megállapíthassuk, hogy ezt a nagyon fontos készséget

tekintve óriási lépéshátránnyal indul a mai ember. Tipikus eset pl., amikor még szinte járni sem

tud gyermekünk, de már biciklit hozott a nyuszi… Még mielőtt a vágy megszülethetett volna,

már be is teljesült! Ebben az esetben tehát nem arról van szó, hogy bizonyos korlátokkal

kiszűrjük a negatív tényezőket (hiszen a kerékpár remek dolog, sőt szükséges is), hanem hogy

életünk természetes részévé válik-e, hogy adott esetben jó, és számunkra is elérhető dolgokról

is le tudjunk mondani egy nagyobb jó érdekében. Ezt szolgálja jó esetben minden böjtölés,

minden apróbb önfegyelmezési gyakorlat is, amelynek eredményeként, amikor tényleg le kell

mondani valamiről, akkor azt nem idegen, frusztráló helyzetként éljük meg, nem esünk

depresszióba tőle, hanem „edzett harcosként” megküzdjük a csatát önmagunkkal és a

körülményekkel.

Josef Kentenich például egy alkalommal elmesélte, hogy száműzetése idején egyik

legnagyobb öröme a posta érkezése volt. Ezért igen jó tréningnek találta, hogy a legkedvesebb

feladók küldeményét a kupac aljára tette, és azokat utoljára, néha csak este olvasta el.

Kiváló tanulási lehetőséget rejt a játék is. Játék közben sokféleképpen átélhetjük, hogy most

várni kell, pl. mert nem én jövök, akármennyire szeretnék is. Ki kell várni, amíg hatost dobok,

a bújócskában, amíg megtalálnak, a körjátékban, hogy engem válasszanak, a csapatjátékban,

hogy helyzetbe kerüljek stb. Amit játszva megtanulhat(na) minden gyermek, azt hiába

magyarázza később bölcsen az apuka: „fiam, tanuld meg, hogy vannak dolgok, amikre várni

kell, amit nem kapsz meg rögtön…”. Pedig de sokszor elmondjuk és el is várjuk a gyerekeinktől,

hogy amit egyszer elmagyaráztunk, az azután szépen, mindig úgy is történjék meg! A nagy

egyéniségek imponáló önkontrollja sem a 40 napos böjttel kezdődött!

Walter Mischel pszichológus a Stanford Egyetem alkalmazottai számára működtetett

óvodában a ’60-as években egy hosszú távú vizsgálatot indított el. Ez az azóta igen híressé vált

ún. „pillecukorteszt”. Négyéves ovisokat tettek próbára úgy, hogy a kísérletvezető felajánlotta

nekik, ha kivárják, amíg elintézi a dolgát, akkor, amikor visszajön, két cukrot kapnak, ha nem

bírják ki addig, csak egyet. „Néhány négyéves ki tudta várni a bizonyára örökkévalóságnak

tetsző tizenöt–húsz percet, míg a kísérletvezető visszatért. Hogy meg tudják állni, befogták a

szemüket, a karjukra hajtották a fejüket a megkísértetést kivédendő, vagy beszéltek, énekeltek

magukban, eljátszottak kezükkel –lábukkal, sőt esetenként próbáltak elaludni. A próba

diagnosztikai értéke tizenkettő, illetve tizennégy évvel később igazolódott, amikor a serdülővé

cseperedett kicsiket újra megvizsgálták. Érzelmi és társas élet terén drámai volt a különbség a

gumicukrot elmaró egykori négyévesek és a vágyteljesítést késleltetni tudó társaik között.”

GOLEMAN, D.: Érzelmi intelligencia, Háttér Kiadó, 1997.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 160 https://www.ecssz.eu

Hosszasan taglalja, melyek voltak azok a tulajdonságok, amelyek a későbbi években mérhetően

megmutatkoztak a kísérletben részt vevők személyiségvonásaiban. Amiért azonban most

felidéztük, az még egy ennél is meglepőbb tény, tudniillik, hogy az érettségi tesztekben jelentős

pontkülönbségben is érvényre jutott ez a képesség. A mohó óvodások verbális pontszáma átl.

524, matematikai pontja átl. 528; A késleltetni tudók verbális pontszáma: átl. 610, matematikai

pontja átl. 652; Összérettségi pontszámkülönbségük: 210. „A négyéves gyerekek

vágyteljesítéskésleltető teljesítménye kétszer olyan jó előrejelzés az érettségi eredményre

vonatkozóan, mint a négyéves kori IQ-vizsgálat. Ez arra utal, hogy a késleltetés képessége

nagyban hozzájárul az intellektuális teljesítőképességhez, magától az IQ-tól teljesen

függetlenül.” – vonja le a következtetést D. Goleman.

A késleltetett vágyteljesítés készségének kiművelése lassú folyamat, a megerősítéséhez erős

tapasztalati háttér szükséges, mert ennek híján, amikor pl. a szexualitást minden dimenziójában

használni szeretnénk, egyszerűen elképzelhetetlennek tűnik az az erőfeszítés, amit gyakorlat

híján meg kellene tenni a sikerért. Kivárni? Elodázni? Előkészíteni? A testi egyesülést a lelki

gyengédségekkel körülvenni? Időt hagyni? Ez valóban nem vállalható akkor, ha

kisgyermekkortól nem szerez valaki olyan tapasztalatokat, hogy igenis, kézben tartani a

vágyaimat lehetséges, jó, és képes is vagyok rá.

– A testem nem szégyen, de nem is kirakat. A természetes szégyenérzet csak a gyermekkor

vége felé lesz aktív, a testhez való hozzáállást is a családban tanuljuk, elsősorban mintákon. A

testi örömszerzés, a nemi szervek felfedezése is természetes jelenség, sokszor szorongásoldó

céllal. Fontos, hogy ne fújogás, de ne is ennek megerősítése legyen a felnőtt válasza.

– Örülök, hogy fiú/lány vagyok. Ez is a környezeten múlik. Nem szerencsés sokadszor is

elmesélni egy kislánynak, hogy bár fiút vártunk, azért téged is szeretünk, „mondtam én, hogy

fölér ez a lány három fiúval is, olyan kis ördögfióka”. Ezt a folyamatot legjobban az azonos

nemű szülővel való azonosulás, és az ellenkező nemű szülővel való jó kapcsolat segíti a

legjobban. Erős mintának számít e tekintetben továbbá a szülőpár közti férfi-női kapcsolat

kisugárzása, légköre.

4.2. Iskolások

– A nemi identitás fejlődése szempontjából ez az életszakasz a szereptanulás ideje, ezért

ismét döntő fontossággal bír, hogy átélheti-e szülei természetes egymás iránti örömét.

A férj –

feleség között tapasztalható gyengédség, figyelmesség, játékos kedvesség még a hitéleti

formálódásukra is döntő hatással van. A szülők közti bensőségesség derűs légköre hihetővé

teszi Isten szeretetét. Szociológiai tanulmányok eredményei szerint a szülők egymás iránti

szeretetének átütőbb jelentősége volt, mint a rendszeres vallásgyakorlatoknak, vagy annak,

hogy katolikus iskolába jártak-e a gyerekek.

– A vágyteljesítés késleltetésének lehetőségeit továbbra is meg kell kapnia, hogy

növekedhessen ez a készsége. Nem elég a fegyelmezés és a mértékletesség gyakorlása, ezt a

készséget nagyon jól fejlesztik a társas és a csapatjátékok, a közös éneklés, a dalos játékok is.

– Jelentős hozadéka lehetne a szexuális nevelés szempontjából a szimbólumérzékenység

nevelésének is. Ez a képességünk manapság igen fejletlen, beteg, pedig nagy szükségünk lenne

rá. Jó lenne észrevenni, hogy pl. a szem a lélek tükre, hogy a testem az egész személyem

ROUSSEAU Mary F. – MALONEY, G. A., – WILCZAK P. F.: A megszentelő szerelem, Budapest, Márton Áron

Kiadó.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 161 https://www.ecssz.eu

vágyódását képes kifejezni, hogy a társam teste jel, hogy a gyengédség jelképe a

vonzódásomnak stb. Hogy a házasság nem csak egy papír vagy egy fémdarab, és nem is egy

praktikus szerződés. A személyessé váló szexualitás, amely képes a távolság adására és a

maximális eggyé olvadás közelségére egyaránt, többek között ezen a szimbólumérzékenységen

is múlik. Ennek kiváló eszköze a humor, a művészet megannyi ága. Ha jól belegondolunk az

intézményes és az otthoni nevelés mindennapjaiba, azonnal látszik, hogy a „teljesítmény”

bűvöletében és az idő szorításában éppen ezek a tevékenységek szorulnak legelőször a háttérbe,

majd maradnak ki az életünkből – sokszor végérvényesen.

– A személyesség megtapasztalása mindenben, az arctalan, tömeges és virtuális megoldások

helyett. A kapcsolatokban való elidőzésre lenne igazán szükség ahhoz, hogy a szexualitásban

is ez legyen a vezető igény. Beszélgetés, „csak úgy” együtt vagyunk, játék, közös étkezés, de

nem „munkareggeli”, baráti kapcsolatok ápolása stb.

– Az élet az iskolai teljesítményektől függetlenül is értelmes. Ez jó esetben egy lassan

kialakuló életérzés, ami kiműveli, hogy a személyiség több dimenzióban is felfedezze és

megélje identitását. Komoly gátja ennek a „te csak tanulj, fiam” gyakorlata. Egyenes az út a

munkaalkoholizmus felé, különösen akkor, ha a szülőket is csak „gürizni” látja. Ez az attitűd is

mintán és tapasztalatokon fejlődik ki. Időt hagyni a neki fontos dolgokra, felelősséget, önálló

kis feladatokat rábízni, a családi életben az ügyintézéseken kívüli tevékenységekbe belevonni.

– A birtoklás nélküli boldogságot jelentő gazdagság tapasztalatainak megszerzése. Nem

egyszerű szülői feladat. Sétálgatni a fiaimmal egy kikötőben, megcsodálni a hajók formáját,

kialakítását stb. és nem rögtön arról beszélgetni, hogy mennyibe kerülhet, persze ez sem

munkával kereste meg a rávalót. Ugyanígy lányommal kirakatokat nézegetni, kinek mi miért

állna jól, miért szép ennek a színe, a szabása stb. Nem azzal a céllal, hogy megvesszük-e vagy

sem. Ilyen élmények lehetnek a kirándulások, a baráti találkozók, egy-egy életpálya

megcsodálása, megörvendezése, mások ünnepein, vagy akár fájdalmában való részvétel,

vigasznyújtás stb. A fogyasztói társadalomban ez a kultúra is gyérülőben van. Tudatosan

kellene ápolnunk, mert a szexuális kapcsolatban a legjobb szándékainkat is képes a birtoklás

erős vágya beárnyékolni, sőt eluralni.

– Az önértékelés és az érzelmi intelligencia megszilárdítása az iskolai értékelés útján is.

Ennek kifejtése messzire vezetne, amit a jelen keretek nem engednek meg, annyit azonban

mindenképpen itt is meg kell említenünk, hogy sajnos a 12 éven át tartó iskolai értékelés

törvényszerűen beépül az önértékelésbe, ezért érdemes egy kicsit részletesebben körüljárnunk

ezt a folyamatot. A gyermek nem képes különbséget tenni a teljesítményértékelés és az énjét

ért minősítés között. Fokozza ezt az a mindennapi tapasztalat, hogy haza érkezvén az iskolából

a szülei is elsősorban arra kíváncsiak, hogy hogyan értékelték őt az iskolában. Gyermekünk

gyakorlatilag egész nap ezekben a tükrökben nézi önmagát. „Lássuk, mit gondoltok rólam, ki

vagyok én?” Azt biztosan megállapíthatjuk, hogy aránytalanul sok IQ-tükröt kap. Illetve az IQ-

nak sem az összes rétegéről, hanem a hétből többnyire mindössze kb. háromról, amelyek a

nyelvi-logikai, emlékezetbeli ismeretszerzésre vonatkoznak. Amikor hazaér, édesanyjának is

ez az első kérdése: „Mi volt? Feleltél? Hányas lett a dolgozat?” Ugyanígy a bizonyítványosztás

napján. Felemeli a tanárai által csiszolt tükröt. És szülőként további kommentárokkal,

jutalommal, büntetéssel tovább élesítjük ezt a tükörképet. Hogyha pedig a „fő” tantárgyakban

éppenséggel nem jeleskedett, mert esetleg nem kiválóak a verbális képességei, vagy nem olyan

gyors a felfogóképessége, akkor valószínűleg nem tudott olyan gyorsan kapcsolni az órákon.

Kimaradtak információk, és mire jelentkezett volna, két gyorsabb észjárású társa rég bekiabálta

az eredményt stb. Lehet, hogy sokszor ő is tudta volna a helyes választ, de egy idő után már

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 162 https://www.ecssz.eu

nem is jelentkezett, végül kettes lett. Mivel megy haza? „Hát ebben kihagytam egy példát, ezen

az órán rám szóltak, pedig csak azt akartam megkérdezni, hol tartunk, a dolgozatom majdnem

hármas lett, de az éppen egy olyan témazáró volt, ami három jegyet ért” Kettes, hármas,

közepes. Ebből már jól látható, hogy erőteljesen egyoldalú tükröt fogunk tartani. Lehet, hogy

bizonyos iskolai teljesítmények tekintetében ez reálisnak is mondható, de az a nagy baj, hogy

sajnos könnyen lehet, hogy ez lesz „az” értékelési tükre. Hiszen ezzel szembesül az őt minősítő

felnőttjei részéről szinte kizárólagosan! Pedig a jellem, amit az értékeléssel szeretnénk formálni

– sok kutatásnak összecsengő eredménye ez –, nem mutat összefüggést az intelligenciával.

Elvileg mindenki egyetért abban, hogy egy gyereknek vagy egy embernek nem csak az

intellektuális teljesítménye az érték. Ezt senki nem vonja kétségbe. Mégis az értékelő munkát

az IQ-tükrökkel kezdjük, azután ugyanezzel folytatjuk, és közben várjuk, hogy a jellem is

szépen alakuljon. Ezen az úton pedig biztosan nem fog megfelelően formálódni! EQ- (érzelmi

intelligencia) tükröket is kellene rendszeresen, nem véletlenszerűen adni, hogy a személyiség

kiegyensúlyozott visszajelzést kapjon. Ha csupán az iskolai teljesítmények mentén „állítjuk ki

a bizonyítványát”, nem csodálkozhatunk azon, ha az önértékelésében is ez jelenik meg majd!

Ha közepesnek vagy éppen csak elégségesnek ítéli meg majd magát(!) néhány év elteltével!

Holott jellemében bizonyára jó, jeles, sőt kitűnő vonások is vannak. Amikor tehát értékelésről

beszélünk, ezt mindig szem előtt kell(ene) tartanunk. Miden diák és szülő is jól ismeri a

tantárgyi jegyeket körülvevő kínkeserves magyarázkodást: tudod, Anya, 3,57-re álltam és azt

mondta a Tanár úr, hogy ez tulajdonképpen egy erős hármas, és a Kati néni megdicsért, hogy

én azért nagyon szorgalmas vagyok. Karinthy tolmácsolásában élvezzük is ezt a helyzetet, de

amikor velünk történik meg mindez kéthavonta, de legalább a félévi és év végi

bizonyítványosztáskor, akkor már nem olyan szórakoztató. Ez az „azt mondta a Kati néni:

nagyon szorgalmas vagyok”, ahhoz képest, ami a bizonyítványban megjelent, nagyon gyenge.

Sajnos, valójában a leírt értékelés számít igazán. Mondta Kati néni, de mi van leírva? Közepes.

Ráadásul nem minden gyerek ilyen beszédes, és sajnos nincs is minden felnőttnek ideje

meghallgatni a magyarázkodásnak tűnő „kísérőszöveget”. Valljuk be, nagy a veszélye annak,

hogy egy ilyen bevezetőre azt a választ kapná: látod, többet kellett volna tanulni, már a múltkor

is mondtam, hogy ha egy kicsit többet szánnál rá. Ennek a tükörnek az az üzenete, hogy valóban

közepes vagy, de ha erőfeszítéseket teszel, értékesebb lehetsz. Valami igazság lehet ebben is,

de lehet, hogy hiába fog azokon a területeken erőfeszítéseket tenni, soha nem kap közepesnél

jobb minősítést. Kívánatos lenne e helyett arra figyelni, hogy arányosan értékeljünk, az egész

személyiséget figyelembe véve. Tartsunk tehát EQ-tükröket is! Ha már közmegegyezés, hogy

nem kizárólag az IQ-t tartjuk értéknek egy emberben! Fontos lenne tehát pl. az önállóságot, a

pontosságot, a rendszeretetet, az önfegyelmet, a kitartást, a bírálat elfogadását, és a többi,

mindannyiunk számára fontos értéket ugyanígy, írásban is értékelni. Van olyan gyerek pl., aki

csupa ötöst kap általában, de hisztizik, hogyha egy „ötös alát” kap, mert nem bírja elviselni,

hogy nem ő a legjobb. Nála ezt is értékelni kellene. Kritika elfogadása: legfeljebb közepes! De

ugyanilyen pl. az érzelem megfelelő kifejezése is. Amikor valamivel kapcsolatban ellenérzése

van a gyermeknek, de ezt nem tudja megfelelően közölni. Pofákat vág, megjegyzéseket tesz,

megsértődik, másokat is befeketít stb., vagy lehet, hogy a tantárgyak zömében nem megfelelő

a teljesítménye, ám rendkívül érzékenyen, finoman tudja megfogalmazni érzéseit, ügyesen

képviseli esetleg az osztály érdekeit, szándékait. Ezt a bizonyítványt is lehessen hazavinni,

magyarázkodás nélkül átadni! Ez az egész életét alapjaiban meghatározó kapcsolati és

párkapcsolati létében messze fontosabb szerepet fog kapni, mint a többi készsége!

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 163 https://www.ecssz.eu

Meghatározó élményem volt az, amikor az akkoriban általam vezetett iskolában

megpróbáltuk megvalósítani ezt a fent leírt elvet. Írásban is visszatükröztük az értékelésben

mindazt, amit valóban értékesnek tartunk a tanulók személyiségében. Jelezve ezáltal, hogy így

tekintünk rájuk, tudásuk, emberségük, személyiségük értékeit is megjelenítve. Szülőként is

átélhettem, milyen gyönyörűség egy ilyen bizonyítványt kapni! Lehet, hogy nem minden ötös,

de mi is a siker? Mi minden segíti majd a boldogulását? Természetesen fontos a tudás, és

fontosak az ismeretek IS. Ám az érzelmi intelligenciára legalább akkora szüksége lesz a

jövőben, amikor társat keres, amikor munkatársként kell helytállnia, amikor jó emberként a

közösség javára kell felhasználnia mindazt, amit tud. Abban az évben nem sikerült neki

valamelyik tárgy olyan jól? Nem baj! Fontos, hogy akkor is építsük az önbizalmát és a bizalmat

a fejlődés, a változás lehetőségében. Ezért olyan fontos az értékelés által formált önértékelés,

az egészséges énkép fölépítése. Az önértékelés kialakításában a szülőknek mindenképpen

nagyhatalma van. Ne hagyjuk, hogy az iskola elrontsa a nevelésünket! Ha nagyon rossz is az

iskolai tükör, a szülőknek még mindig van lehetőségük arra, hogy kiegyensúlyozzák azt. Ez a

család feladata. És a baráti köré, hogy szociális tükörként ezeket az értékeket is bizony

rendszeresen visszajelezze. Meg kell teremteni az ehhez szükséges gyakoriságot, a visszajelzés

súlyát is. Azt írja Picasso: „Anyám mindig azt mondta, ha katonának mész, tábornok lesz

belőled. Ha szerzetesnek, egy napon te leszel a pápa. Én inkább festőnek álltam és Picasso lett

belőlem.” Látják, ki állt mögötte? Az édesanya „tükre” adta meg a biztonságát! Az értékelés

nagyhatalma a látszat ellenére annak a kezében van, aki látja azt is, „ami a szemnek

láthatatlan”.

– Akaratedzés – küzdeni tudás. Ennek ebben az életkorban a játék, az új, érdekes

tevékenységek, az izgalmas szellemi kihívások teremtik a legalkalmasabb talaját. Ilyen a

hangszertanulás, a néptánc, de a csapatjátékok, sportok is. Sokat segít a fantázia és a képzelet

fejlesztése, a mese, a dráma, – az akarat ugyanis a képzeletre támaszkodik! Az erőfeszítés abban

a tevékenységben jelenik meg a legintenzívebben, amit el tudunk képzelni! És bele kell állni.

Kellenek a konfliktusok, a kudarcok is, de nagyon sok újrakezdési lehetőség a folyamatos

minősítések nélkül! A gyors teljesítésigény és minősítési – osztályzási láz ezt a folyamatot is

nagyon gyakran leállítja, megkeseríti, pedig a párkapcsolati létben kiemelt fontosságú lesz ez a

képességünk.

– A tekintet edzése: észrevenni a rejtett szépséget. Természetben, eseményekben, tettekben,

emberekben, alkotásokban, nehézségekben. Ehhez is lassan járó időre lesz szükség, és valakire,

aki vezeti ezt az észlelést. Az elkötelezett, hosszan tartó szexuális kapcsolatban a

változatosságot, a más- és másféle formában megjelenő különlegességet felfedezni csak ezzel

a készséggel tudjuk majd.

– Pozitív testkép kialakítása. A nemi identitás megszilárdulásában is fontos szerepe van

ennek.

A kislányok kísérleteznek a nőiességet hordozó mozgásokkal (megjelenéssel – tűsarkú cipő,

körömlakk, kecses mozgás stb. – és a tevékenységekkel – nőies szerepek, hanghordozás stb.),

a fiúk pedig a férfias kinézettel, erőpróbákkal. Az ilyen korú fiúk a legérzékenyebbek arra, hogy

igazán férfias világban vehessenek részt. Birkóznak, versengenek, hencegnek, vagy egyszerűen

SAINT-EXUPÉRY A.D.: A kis herceg, Móra Ifjúsági Kiadó, 2018.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 164 https://www.ecssz.eu

büszkélkednek azzal, ha pl. apjuk beveszi őket abba a körbe, ami nyilvánvalóan férfias: favágás,

horgászat, autós dolgok, sport stb. Jó, ha mindezeket eleget csiszolhatja játékos formában, mert

így nem olyan feltűnő és fájdalmas, hogy még nem igazán ügyes! Ezáltal örömmel azonosulhat

a szerepmintával is, ami nagyon fontos. Ha nem kap erre lehetőséget, a közelgő serdülőkor –

amikor úgyis ő a legrondább a világon, és túl hosszú, túl vékony, túl dagadt, túl… a saját

szemében –, még inkább elbizonytalanítja őt. Ez csak akkor nem ölt olyan mértéket, hogyha

kisiskolás korban kialakul az az érzése, hogy „rendben vagyok, jó, hogy lány/fiú vagyok,

ügyesen bánok a testemmel, a mozgásommal, képes vagyok önállóan alkotni, alakítani a

világomon, ezt a nagyok is elfogadják, igénylik, sőt elismerik”. Most tehát kínáljuk meg

gyakran azzal az élménnyel, hogy valamit meg tud tanulni, pl. úszni, biciklizni, faragni, kötni

vagy horgolni, fára mászni, onnan leugrani, egyszóval ösztönözzük minél többet a pozitív

testkép megszilárdulásához szükséges gyakorlatokat, játékokat és tevékenységeket a kisiskolás

korban! A testfelépítése, az arányok is most a legalkalmasabbak erre. Érdemes rá sok időt

szánni. (Nem a versenysport lesz erre a legmegfelelőbb, mert az a sokszínű otthoni közös

tevékenység lehetőségét, és a sokféle játékban megtapasztalt különböző testi élményt

egyszerűen szervezési okok és időhiány miatt kiszorítja!)

– Lányokkal a szépséget művelni. A szépséggel vonzani, a környezetet széppé tenni, saját

szépségét is átélni, és ajándékul adni – női attribútum. A harmonikus nőiség nevelésében jó

eszköz a szépet művelni bármilyen formában. Stílusos öltözködés, kifejező, de nem tolakodó

ékszer és smink, harmonikus megjelenés, szép mozgás, a zenei szépség átélése, szép

lakásdíszítés, virágkötés, hímzés, terítés, ünnepvárás, költészet stb. Van-e erre otthoni, iskolai

időnk és igényünk?

– Döntésképesség, felelősségvállalás. Jó hír, hogy ez is nevelhető készségegyüttes, hosszas,

tapasztalati úton történő gyakorlása során kialakítható jellemvonás. Nyilván nem szorul

magyarázatra, hogy van-e szerepe a szexuális nevelésben. A fiataloknak árral szemben kell

majd megélniük a többdimenziós szexualitást a „lószőrvonó-bélhúrokon” környezet ellenére!

Sajnos tény, hogy a gyermek- és a diákévek során a fejlődő személyiség a tanulmányi

területeken kívül alig gyakorolhatja ezt a készségegyüttest, és az óráról órára való magolósdi

nyilván még ott sem segít. Maximálisan kiszolgált környezetben él, a következmények

vállalását a nevelői nem tudják/akarják követni, vagy csak a rövidpórázos büntetésig jutnak el.

Valakiért, vagy valamiért alig kell felelősséget vállalniuk: kisállatát szülei gondozzák, növényt

nem ápol, házi munkát nem kell végeznie, játékai sokszor magányosan használhatók és

gombnyomásra működnek. A döntésképesség rejtett pillérei fejletlenek: érzékeny észlelés, sok

beszélgetés során kialakuló helyzetértékelés, önálló véleményalkotás, önbizalom, a tévedés

vállalása, a reziliens személyiségjegyek hiánya. A szinte teljes mértékben külső motiváción

felnőtt – és továbbra is ilyen munkakörnyezetben működő – szülők is utasításfüggők, és így

meglehetősen erős döntésképtelenség mintát nyújtanak.

– Mi-élmények (együtt küzdünk, együtt teremtünk) a versengés helyett. Ebben az életkorban

alapozható meg az az igény, hogy jó dolog együttműködni. Az a tudat, hogy nem vagyok

tökéletes, és nem baj, ha te sem vagy az, de összefoghatunk, és kiegészíthetjük egymást. Az

együttműködést a versengés előtt kellene megtanulni, érzelmi biztonság is csak így jön létre, ez

pedig a versenyképes személyiségnek is a legerősebb bázisa. A szűkösség elve helyett a bőség

elvére támaszkodni. Ehelyett már óvodás korúak egyéni versenyeztetése folyik, az iskolák

akkor számítanak „erősnek”, ha sok versenyen vesznek részt, kiváló tanár sok intézményben az

lehet, akinek a tanítványai nyernek…

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 165 https://www.ecssz.eu

10–20 év múlva pedig csapatépítő tréningeket szervezünk, hogy észrevegyék a munkatársak

egymást, és párterápián próbáljuk meg elfogadtatni, hogy a párkapcsolat nem férfi kontra nő

mérkőzések sorozata, hanem a kiegészítés egyedülálló lehetősége, élménye, nagy kalandja.

4.3. Serdülők

Serdülőkorban a szexuális nevelésnek már a fentiek során elkezdett, sőt megerősített

alapokon kellene állnia. Mindazokat természetesen tovább kell művelni, mondhatni jártasság

szinten kellene már alkalmazni. Úgy, mint pl. a járás, futás, ugrás gyermekkorban még feladat,

gyakorlás, később pedig észrevétlenül alkalmazzuk már. A hasonlatnál maradva a szexuális

nevelés alapozó készségeit tekintve ez az életkor, majd a párkapcsolat harmonikus,

szenvedélyes, hosszan tartó művelése felér a gátfutással. (Kötődés, személyesség, döntés,

vágyteljesítés késleltetése, önbizalom, önbecsülés, pozitív testkép, birtoklás nélküli gazdagság,

felelősségvállalás.)

– Előtérbe kerül mindezek mellett a létrend megörvendezése és ápolása, saját énem igenlése.

Férfivá, illetve nővé VÁLNI kell, nem végzi ezt el a biológiai nemi érettség bekövetkezése. Az

identitás megszilárdulásához hozzátartozik az önértékelésnek ez a területe is. A személyes

eszményem konkrét kirajzolódása legalább annyira, mint a hivatásom megválasztása területén.

Nem az lesz az egyedüli és legfontosabb kérdésünk, hogy mi leszek, hanem, hogy Ki leszek?

Milyen férfi, milyen nő akarok lenni? Sőt, hogy férfiként, illetve nőként leszek mérnök, tanár,

fodrász, informatikus, vagy bárki. És kit keresek társamként, akivel szívesen kiegészülök, akit

teljesen befogadhatok, akinek oda szeretném adni magamat, úgy, hogy identitásomat

megtarthatom?

– A nemi ÉN-azonosság

Az Én-meghódításhoz szorosan hozzá tartozik a nemi identitás megszilárdulása és ennek

egyéni megnyilvánulása is. Nagy élmény a felfedezés is, hiszen nagyon mélyről jönnek az

impulzusok és az erotika – majd később a szexualitás –, felébredésével még erőteljesebb

lesz a saját nőiség/férfiasság tapasztalata.

A nevelői teendő az egyes nemi karakterek értékeinek felragyogtatása, hogy úgy

tudatosuljon az önazonosság, hogy az egyszersmind szerethető is lehessen számára.

Mit jelent ez? Azt az egyszerű biztonságérzetet, hogy jó, hogy nő vagyok, jó, hogy férfi

vagyok. Nyilván ehhez a felfedezés szakaszában meg kellett ismernie, hogy mit is jelent ez,

mi ebben a törvényszerű, mit lehet alakítgatni, és ebből lassan kirajzolódik, hogy én ebből

mit szeretnék kiformálni, sőt minek örülhetek. Ebben is jelentős szerepe van a mintáknak

és a példaképeknek. A családjáért mártírarccal és sóhajokkal önmagát folyamatosan

feláldozó anya, vagy a hajnaltól „kitudjameddig” stresszes hajtásban őrlődő apa nem éppen

vonzó. A fiatalosságukért kétségbeesetten küzdők is inkább szánalmat, mintsem ösztönzést

jelentenek majd.

Végül fel kell tenni a kérdést: én férfinak, nőnek tekintem-e magamat, saját eredetiségem

szerint is látom-e magamat, vagy inkább, mint mérnököt, lakatost, állampolgárt vagy felelős

egyesületi titkárt és így tovább? A döntő az lesz, szívesen vagyok-e férfi, örülök-e annak, hogy

nő vagyok, bármilyen feladat előtt állok is, függetlenül az aktuális társadalmi-családi

szerepeimtől.

– Megjelenik az erotika, ez az elsősorban lelki természetű(!) vonzás, aminek csupán az egyik

megnyilvánulása a testi gyengédség. Ennek know-how-ja sajnos mára szinte teljesen elveszett,

tudniillik ennek működési alaptörvénye, hogy minden élvezet a lemondásból táplálkozik. Ezen

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 166 https://www.ecssz.eu

keretek nem engedik meg a bővebb kifejtést, de a tendencia megállapítása ide kívánkozik: a

jóról való lemondás egy még jobbért minőségi növekedést eredményezne e téren is, ám a

fogyasztás- és wellnesskörnyezetben nincs ennek kultúrája. Az önmegtartóztatás

elképzelhetetlen erőfeszítést jelent annak a számára, aki gyermekkorától nem edzhette magát

különböző területeken. Így e helyett az élvezetek cserélgetését tudjuk csak felkínálni, attól

remélve a szenvedély fenntartását. Ez azonban törvényszerűen kiégéshez, csömörhöz,

elidegenedéshez vezet.

– Az egymással való hosszú kapcsolat építéséhez nagy szükség lenne az ismerkedés, az ún.

„lazázás”

lehetőségeire. A szélesebb körű társas együttlét körülményeire. A tartalmas

szórakozás változatos kereteit is megteremtő közösségekre. Kirándulások, táborok, társas

játékok, tánc, beszélgetési lehetőségek – nem csupán kettesben, szociális akciók, a közös

cselekvés és alkotás terepei. Érdemes lenne segíteni őket abban, hogy a saját „randi-

szabályaikat” kialakíthassák, hogy a testiség nagy hangja ne kiabálja túl a lélek halk

közelítéseit, hogy valóban meghallják egymást. Sajnos a fesztiválok erre enyhén szólva nem

alkalmas helyzetek. Az összeköltözést feltétlenül meg kellene előznie a szellemilelki

összehangolódásnak, és ebben a formában fontos volna kivárni a hormonális lángolás

csökkenését, tehát időt is kell nyerni a személyes, és a kapcsolati érési folyamatok számára

egyaránt.

– Indirekt értékragyogtatásra – és nem folytonos riogatásra – is égető szükség van ebben az

életkorban. Élményekhez kötve megmutatni boldog párkapcsolatokat, jegyespárokat. Életre

szóló elköteleződés igényével szövetséget kötő esküvőkön és lagzikon részt venni. Filmek,

megküzdött életpéldák irodalma.

– A személyes intimitás biztosítása. Az ábrándozás ideje, a belső munka tanulása ez az

időszak. Nem szabad mindent rögtön kibeszélni, kiönteni!

Befelé kell fordulnia, és őrizni kell a születő személyiség titkát mindaddig, amíg „vállalható”

nem lesz. Ezért nem szabad faggatózni, kutakodni, mert abban a pillanatban veszélyeztetettnek

érzi a belső várát, és megint csak védekezni kényszerül. Akár hazugsággal is, hogy még

gondolatban se férhessen senki a titkaihoz. Ne akarjon ott rajta kívül senki rendezgetni. Ezt

tehát messze kerüljük el! A tapintat és a tisztelet most fontosabb, mint valaha. Szüksége van

ilyen formában is az intimitásra, egy zárt belső térre, hogy a problémáit magában kicsit

átrághassa, a saját tempójában feldolgozhassa és megemészthesse.

Természetesen nem is mondja meg, ha alakulóban van egy kis kapcsolat, vagy hasonló. Mert

jól érzi, hogy ezt először magának kell feldolgoznia. Tehát ne másszunk bele a titkaiba, ne

faggatózzunk, hiszen erre is érvényes: a fontos dolgok rejtve zajlanak.

Hogyan segíthetünk? Jelezzük – természetesen nem kizárólag szavakban, illetve inkább csak

elejtett szavakban –, indirekt formájú közlésekben, gesztusokkal, hogy értjük, mi zajlik benne.

Ennek tartalma ilyesmi lehet:

„Nem vagyok megrökönyödve, ez így normális most, fáj a magányosság, azt sem tudod,

időnként miért van sírhatnékod, máskor meg szétvet a jókedv. Nincs semmi baj, ismerős a

helyzet, elbírunk vele. És azt gondolod a felnőttekről, hogy mind ellened vannak és végtelenül

korlátoltak. Úgy látod, hogy teljesen egyedül maradtál és te soha nem leszel képes kapcsolatot

teremteni. Úgy látod magadat, hogy borzalmasan ronda vagy. Szeretünk úgy, ahogy vagy, és

előre élvezzük, milyen nagyszerű felnőtt nő/férfi leszel nemsokára. Jó, hogy hozzánk tartozol.”

VARGA P.: Spílhózni, Magánkiadás, 2013.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 167 https://www.ecssz.eu

„Ne kérdezősködjenek, számoljanak azzal, hogy egy édesanya mindig túl kíváncsi. […] ha

válaszol is a kislány, azzal a saját személyiségének intimitását adja fel, amire pedig nagy

szüksége van… Ezért a nevelésben ez komoly hiba.

Szóval hazajön ez a szerelmes lány, kicsit mesél. Nos, a legjobb szinte éppen csak

meghallani. „Hallom is meg nem is” Érzik ezt a finom odafigyelést? Először akár azt is

mondhatják neki: ez nagyszerű, majd később még mesélj erről! Nem jó mindjárt részletesen

kitárgyalni ezeket az élményeket! Engedni kell, hogy a szívében dolgozza föl azokat.”

Jó dolog például kellemesen elnyúlni a díványon, és elmerengve visszaidézni a délutáni

eseményeket. (Ez egyébként – életkortól függetlenül – a szellemi tevékenységek során is

hasznos módszer.) Leülni és még egyszer visszaidézni a felmerült ötleteket, megoldásokat,

kérdéseket, eseményeket, tapasztalatokat. Ehhez azonban csönd kell, és nincs szükség

társaságra sem.

Gyermekeink az ún. Y generációhoz tartoznak, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói és az

elektronikus társadalom szülöttei. Miután az internetes felületeken bármikor, pillanatokon belül

találnak valakit, akinek kitálalhatnak „online”. Így a feszültségeket, a szorongást sem kell többé

magukban hordozniuk, elviselniük, megharcolniuk. Ezt nevezzük „érzelmi inkontinenciának”,

ami az érzelmi élmények részleges, vagy teljes hiányát okozhatja. Ez sajnos nagymértékben

fékezheti a belső érést, az élményfeldolgozó, beépítő tevékenységet.

Konrad Lorenz már a 70-es években figyelmeztet bennünket a toleranciacsökkenés

veszélyére, amit a fogyasztói társadalom azonnali kielégülésre buzdító hatásai is ösztönöznek.

Lassan elfelejthetjük azokat az örömöket, amelyeket csak a kemény küzdelmek megvívása után

érhetünk el. Pl. a konfliktusokon megérett emberi kapcsolatok mély szeretetét, a hosszú ideig

„megvárakoztatott” pillanatok páratlan örömét, a lemondások és erőfeszítések árán megszerzett

javak értékét stb.

Mindezekről érdekes és tanulságos gondolatokat ír Tari Annamária Y generáció c.

könyvében, amelyből az alábbi összegzést is idézzük:

„A konstruktív megoldások megjelenéséhez szükség van arra, hogy átgondoljuk a

történteket, és tisztában legyünk érzelmeinkkel, saját személyiségünk képességeivel.

A valódi megértés tehát időigényes lélektani munka, ami alatt jó, ha az illető magában tartja

ezeket a lelki tartalmakat.

[…] Aki egy érzelmileg feszült helyzet után szinte azonnal „kiönti magából” a történteket,

ezt a szükséges zárlatot oldja fel, […] Ilyenkor az történik, hogy az őt érő ingerek szinte

feldolgozás nélkül futnak át rajta. […]

Az ilyen szituációkban a másik ember reakciója, véleménye, érzelmei látszólag segíthetnek,

ezek azonban mások gondolatai és érzelmei, amelyek túl gyorsan érkeznek, hiszen a

panaszkodó még át sem gondolta igazán, mi történt vele. És aki mások önértékelésére

támaszkodik, az valójában „kívül hordja” a sajátját, tehát nem önnön személyisége vezeti az

életben, hanem a megfelelés vagy a „hasonulás” vágya.

A „belső élet” olyan lelki munka, amelyben szembenézünk önmagunkkal, hogy egy

következő szituáció már ne védtelenül érjen minket, hanem felkészülten.”

BELLER, T.: Fontos vagy nekem. Családakadémia-Óbudavár Egyesület; Óbudavár, 2000. Úton Feléd, Kulcs a

muzsikához Kiadó, 2011.; UZSALYNÉ PÉCSI R.: Ma a szeretetnek más arca van. (Beszélgetés nevelési kérdésekről

P. Tilmann Bellerrel), Kulcs a muzsikához Kiadó, 2010.

Tari Annamária, Y generáció, Jaffa Kiadó, Budapest, 2010, 33– 35.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 168 https://www.ecssz.eu

Álértékek leleplezése

Mit értünk álértéken? Minden olyan értéknek látszó jelenséget, amely azt ígéri, hogy ki

fogja elégíteni a szükségleteinket, mondhatni maradandó boldogságot jelenthet majd, de

idővel rá kell jönnünk, hogy becsap.

Különösen nehéz a megkülönböztető mérlegelés során, hogy tulajdonképpen a legtöbb

dolog, érzés, törekvés álértékké válhat, ha nincs a helyén, vagy ha az arányok felbomlanak!

A szeretet lehet majomszeretet is, a szexualitás személytelen önzéssé válhat, a hatalom, az

anyagi jólét, a szórakozás, de még a munka is kelepcévé válik, ha nem tudjuk a helyükre

tenni.

–

Arány és helyiérték

Egy férfi bemegy egy exkluzív vendéglőbe és csigapörköltet rendel. A pincér csakhamar

ki is hozza. A vendég nekilát, kóstolgatja, majd újra hívja a pincért.

– Mondja csak! Nem sertéspörköltet hozott nekem véletlenül?

– Ugyan! Kedves Uram! De látom, maga igazi ínyenc! De ha már szóvá tette –

magunk között maradjon –, bevallom, hogy egy kis disznóhúst azért szoktunk

hozzá tenni, az igaz.

– Igen? És milyen arányban?

– Nem vészes! Úgy egy az egyhez…

Fodor Ákos: A

Ha a 0 a helyén áll, az igen helyes,

sőt, tiszta haszon, mit megszerezni érdemes,

mert hisz a 0 az 1-ből egyből 10-et csinál,

ha érdeme szerint szerényen a sor végére áll:

értékét meg-10-szerezi az a világ,

mely önnön 0-áinak elébe vág;

ámde minden tüstént 1/10-ére lappad,

hol a 0 arcátlanul az élre kaptat

ha 0-ánk a sornak e-végére áll,

az minden értéknek: 9/10 halál.

Fenti 10 sor arról szólt, hogy minek hol jó lenni

s ezek során tán kiderül, hogy a 0 nem épp semmi.

Vannak tipikus buktatók, amelyekre tanácsos felhívni a figyelmet, és legalább a gyanút

elültetni ezekkel kapcsolatban. „Vigyázat! Minden más, mint aminek látszik!” Pozitívan is

fogalmazhatunk persze: minden mögött van valami többlet, ami a szemnek láthatatlan.

Ilyenek pl. a szellemi és a természeti értékek, hiszen általában nem hangosan kínálják

magukat. Ezért szabad ezeket néha külön is hangsúlyozni, és meg kell tanulni észrevenni

őket. Gazdagok vagyunk, mert pl. tudunk egymásnak értékes, hasznos és vidám időt

ajándékozni, vagy legalább őszinte érdeklődéssel követjük egymás ügyeit. Nézzünk körül

együtt a kamaszunkkal és meg fogjuk látni, hogy ez egyáltalán nem magától értetődő!

Vannak barátaink, nemcsak munkatársaink és haverjaink. Gazdagok vagyunk.

„A lelki értékeket meglátni, kimondani. Fontos, hogy ezt a felnőttek is így csinálják!

Megcsodálunk egy szép autót – de nem kezdünk el rögtön sóhajtozni és az áráról beszélni!

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 169 https://www.ecssz.eu

Nem attól szép az autó! A szellemi értéket észrevenni. Ez egy tanulható, nevelhető képesség.

Érdemes odafigyelni rá.”

Más oldalról pedig kétes értékű lehet sokminden, ami a felszínen csábítóan szépnek

mutatkozik. Siker, hírnév, gazdagság, „kincs, hír gyönyör” – ha úgy tetszik. Megdöbbentő

háttere van pl. a sztárok áhított életformájának, egy-egy szórakoztató zenei produkciónak,

a médiahírek álvalóságának, a divatos márkák valódi értékének is.

Ugyanígy érdemes bepillantani adott esetben egy kívülről nem különösebben vonzó

körülmények között élő család boldog mindennapjaiba, és az irigylésre méltóak

vergődéseibe, vagy néhány emberfeletti erőpróbát kiálló ember sorsába, a megküzdött

harcok felemelő megelégedettségébe.

Sajnos tendenciává vált az az álérték is, hogy majd akkor vállalkozunk házasságra,

tervezünk gyermeket, ha egzisztenciálisan is ott tartunk. Ha lesz ilyen-olyan keresetünk,

karrierünk, házunk, utaztunk már stb. Ez valóságos helyiértékzavar, amit sok

élményközelbe hozott mintával, beszélgetéssel lehet jól megvilágítani, és a személyes

döntésre vezetni.

– A durva képek hatását, a pornográfia működési mechanizmusát tanítani kell. Nem elég

a rosszallás, a tiltás, mert nagy belső erőt kell az egyéni döntésekhez megmozgatni a

virtuális világ által szüntelenül és kéretlenül felkínált pillanatokban. Még felnőtt, érett

embereknek sem könnyű visszautasítani, kikapcsolni, nem rákattintani ezekre a

tartalmakra. Erős, objektív, világos érvrendszerrel kell segíteni ezt az ellenállást.

– Az önkielégítés körüli aggódás sem segít. A legjobb támasz lenne ebben az életkorban: a

ne magad körül forogj! – jelszava. Persze ez csak akkor fog sikerülni, ha már korábban is

megérezte annak az ízét, hogy mások felé fordulni, áldozatot hozni jó! További erő lehet a

nyafogás irtása, az állóképesség edzése, a kényeztetés sokféle zsákutcájának feladása. A

szeretet fájhat. Érdemes a szeretőképességet olyan területeken edzeni, ahol nehéz szeretni.

A személyiségnek így megszerzett súlyára nagy szükség lesz a párkapcsolatban. Az edzést

elviselhetővé, sőt némileg kalandossá teheti a kortárs közösség, a csapat, akikkel

összefogódzva vállalkoznak szolgálatra, kihívásokra.

Természetesen a fentiekben csak a legspeciálisabb – mégis gyakran rejtve maradó –

szükségletekre térhettünk ki, amelyek a szexuális nevelésben alapvető szerepet kapnak.

Vannak már elérhető és nagyszerűen kidolgozott önismereti, családi életet előkészítő,

szexuális nevelési programok (CSÉN, Ciklus-show, Titkos küldetés, Társsuli, Pour fashion,

stb.) Az időt, a garantált kereteket megteremteni a mi feladatunk. Nem várhatunk arra, hogy

majd „valaki” elmondja, megmutatja nekik a járható utat.

5. Érett, többdimenziós kapcsolatra csak az érzelmileg is intelligens, érett személyiség

képes.

Az érett szexualitás kötődés-intimitás-szenvedély hármas alappillére az érzelmi intelligencia

tartományába tartozó készségegyüttes. Sajnos a közgondolkodás, és az ezt leképező közoktatás

még mindig az IQ fejlesztés bűvöletében él, majd később „ártatlanul” csodálkozik, hogy okos,

Beller: i. m.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 170 https://www.ecssz.eu

ám döntés- és kötődésképtelen, kapcsolati és szexuális téren is teljesítményeket hajszoló,

versengő, önbecsülésében is sérült emberek kerülnek ki a „műhelyéből”. Megkeseredett ifjak

vergődnek kapcsolatról kapcsolatra, sérült családokban növekedő, „véletlenül” megszületett

gyermekek vágyakoznak élő, szerető kapcsolatokra.

Mindez azzal együtt megtörténhet, hogy évtizedek óta tisztában vagyunk azzal, hogy az

érzelmi intelligencia fejleszthető. Tudván tudjuk, hogy a fejlesztés útja az élmény, a tapasztalat

és az azonosulás átélése sok-sok mintán. Az élmények nyomán keletkezett idegrendszeri

minták megerősödnek és felidézhetővé, krízis helyzetekben is használhatóvá válnak.

Kulcsfontosságú felfedezés, hogy az értelmi intelligencia készségeit másképpen kell

fejleszteni, mint az érzelmi intelligencia készségeit.

A kognitív készségek fejlesztési módja: magyarázat, megértés, belátás. Egyszeri megértés

után nincs több kíváncsiság az emberben, hogy pl.: meghallgassa a Pythagorasz-tétel

magyarázatát még egyszer. Amennyiben nem ad új információt egy következő magyarázat,

érdektelenné, unalmassá válik a közlés.

Az érzelmi intelligencia fejlesztési módjai

Az EQ készségei magyarázattal, belátással, tehát kognitív módszerekkel NEM

fejleszthetők. Pedig legtöbbször ezt gondoljuk és így is teszünk. Pl.: „Igazán jobban menne a

matek, ha egy kicsit érdeklődőbb volnál!” De ki tudja magában az érdeklődést parancsra

felszítani? „Nem veszed észre, hogy átgázolsz mindenkin? Legyél már kicsit együttérzőbb!”,

stb. – hallani sokszor. Kognitív módszerekkel próbálunk érzelmi intelligencia készségeket

megtanítani gyermekeinknek. Ez az, amikor „prédikálunk”. „Hogy lehet így viselkedni, mikor

már százszor megmondtam?” Kétszázszor is megmondhatjuk, mert az EQ-készségek belátásos

úton nem nevelhetők! Az értelmi megvilágítás („Ez így nem jó. Tudod, ez így nagyon sokakat

megbánt, így nem lehet viselkedni. Nem lehet csak úgy beszólni valakinek, tudod, ez olyan sértő,

stb.”) csak megerősíthető lehet, ha van már tapasztalati alap. Erre világít rá egy kedves történet

Böjte Csabától:

Volt egy lány az otthonban, aki annak ellenére, hogy nagyon sokat foglalkozott vele a

nevelője, megbukott a 8. osztályban. Csaba testvér nem akarta annyiban hagyni, beszélni akart

vele a jövőjéről, a továbbtanulásáról. Mivel azonban máshová kellett sietnie, magával vitte az

autójában, gondolván, hogy útközben majd elmagyarázza neki, hogy milyen fontos lenne, hogy

tanuljon. Mikor már percek óta beszélt a lányhoz, észrevette, hogy ő csak mered maga elé az

autóban. Megkérte, hogy őszintén mondja el, éppen mire gondol. A felelet a következő volt:

„Számolom a felezővonalakat. Ezerhétszázvalahánynál tartok.”

Körülbelül ennyit ér az értelmi ráhatás. (A leány egyébként azóta az oxfordi egyetemen

doktorált, de nyilván nem a prédikáció hatására.)

Akkor hogyan lehet fejleszteni az EQ-készségeket?

Átélt élménnyel, megélt mintával, tapasztalattal, alkotó tevékenységgel. Érzelmi

megérintettség, átélt élmény nélkül nem tudnak fejlődni. Az érzelmi készségek formálása a

mozgáskészségekéhez hasonlít talán legjobban. Erről pedig mindannyian sok jól felidézhető

tapasztalattal rendelkezünk. Az úszás mikéntjét sokáig magyarázhatom, ha a gyermek nem

tapasztalhatja meg és nem próbálhatja ki „igazi” vízben, méghozzá sokszor, újra és újra, néha

el-elmerülve, akkor nem jut semmire. Vagy: Amikor a kisbaba járni tanul: édesanyja nem

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 171 https://www.ecssz.eu

magyarázza neki, hogy hogyan kellene, azt sem mondja neki, hogy „indulj, meglátod hasznos

lesz! Az életnek tanulsz…” Ehelyett mi történik?

a) Először is sok jó mintát lát. Mindenki, akit szeret, aki számít, jár! Ez vonzó, de emellett

még a megfigyelés valós idegrendszeri tapasztalatokkal is jár.

Az érzelmi tanulás során hatalmas jelentősége van a mintának. Mindenki keresi az érzelmi

mintát, s ha egy gyerek a szülőktől csak magyarázatot kap, akkor az lesz számára a mérvadó,

amihez később igazodni fog, amit esetleg a tv-ben látott, mert érzelmileg az érintette meg. Ez

azért olyan lényeges, mert krízishelyzetben nem az értelem szerint döntünk, hanem a belénk

ívódott minták szerint viselkedünk, reagálunk. („Mindenki úgy haragszik, mint az övéi” – szól

a mondás, hacsak nem tanították meg utána sok más tapasztalattal másképp viselkedni, mert

ezek az idegpályák átírhatók, de csak tapasztalattal.)

Nem feltétlenül szükséges, hogy a mintaadó élmény mindig valóságos, a saját életünkben

átélt eseményhez kapcsolódjon. Más emberek megrendítő sorsának átélése is fejlesztő hatású

lehet. Ezért van a művészeteknek (irodalom, mese, színház, zene) nagy szerepe. A

katarzisélmény tulajdonképpen ez: olyan mélyen átélem a másokkal történteket, hogy az

sajátomként, mintegy mintaként elraktározódik. Pl. a mesében azonosulni tud a kisfiú azzal az

érzéssel, hogy „Én vagyok a szegénylegény, vagy a legkisebb királyfi, aki neki mer menni a

sárkánynak”. A számára mintaadó részek lesznek a legfontosabbak, amelyeket újból és újból

meg akar hallgatni. Nem fárad bele, hogy tízszer, százszor kérje, hogy azt a bizonyos részt

meséljük el, de pontosan ugyanúgy!… „Na, gyere te sárkány, most megküzdök veled!” Azzal

azonosul, hogy ez a kicsi legény bátran nekimegy a hatalmas sárkánynak. Megküzd ezzel az

óriási problémával, mert tud bízni abban, hogy győzni fog! Mindez kognitív módszerekkel

elmagyarázva szinte banális lenne, és hiába is magyaráznánk neki: „Fiam, meg kell küzdeni a

problémával, még ha legyőzhetetlennek is tűnik. Nem szabad feladni!, stb.” – biztosan nem

akarná ezt a szöveget minden este meghallgatni. A művészi kifejezésben rejlő rendkívül gazdag

tartalom azonban lehetőséget nyújt arra, hogy sokszor átélje ezeket a mintává sűrűsödő

tartalmakat, sőt élvezettel várja az élmény megismétlését. Így válik a katarzisélmény a

problémamegoldás eszközévé, hiszen krízishelyzetben ezeket a mintákat alkalmazzuk. Ezért

van kiemelkedően nagy jelentősége a mesének, a művészeteknek, a szülői mintának, a

környezetnek, a megtekintett, vagy éppen kiiktatott tv-műsoroknak.

b) Visszatérve a példának idézett járni tanuláshoz, nézzük, mi a folyamat következő

láncszeme! A mama elérhető, tehát nem túl távoli helyről kedvesen hívogatja őt: gyere! Már

előre „kinézi” belőle a teljesítményt, s ha kell, szinte észrevétlenül segít.

c)1A következő fokozat: a sokszoros elesés. Mégis, minden kicsi sikert óriási örvendezés,

biztatás követ: „Nézd csak! Már jár a mi Józsikánk! Ügyes vagy, gyere! Sikerülni fog! Máris

felhívjuk a Nagymamát! Nahát! – És ugye, egyszer sem mondjuk neki: „Már ezerszer

megmondtam, hogy állva kellene maradnod, hát nem érted? Figyelj oda! Egyensúlyozz!”

d) Ezután nincs más hátra, mint a folyamatos megerősítés, a különböző „terepeken” szerzett

tapasztalatok által. Sokat jár, egyre ügyesebb. Végül már észre sem veszi, hogy jár.

A ritkítás elve

Az élmények az idegpályák összekapcsolódása (szinapszis) által raktározódnak.

Gyakrabban átélt élmények erősebb szinapszisokat hoznak létre. Az idegrendszerben

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 172 https://www.ecssz.eu

rendszeres időszakonként ritkítás történik. Ekkor a leggyengébbek törlődnek, csak a többször

használt kapcsolatok maradnak meg. A pubertás idején van a legnagyobb ritkítás.

Ezért fordulhat elő a következő helyzet: „Biztosan elmondtam már neki, érthetetlen, hogy

mégsem azt csinálja!” Természetesen. Egyrészt, mert csupán a megértés nem hozza létre a

szinapszist, másrészt pedig, ha volt is kapcsolódó élmény, de csak egyszeri, az valószínűleg

nem volt elég erős a megmaradáshoz. Törlődött: „mégsem azt csinálja.” Egy élmény nem

élmény, hacsak nem annyira erőteljes, hogy „életre szólónak” nevezhetjük. Csak a sok,

élményszerűen átélt hatás lesz maradandó.

Ez az érzelmi tanulás folyamata: ha a minták a használat során megerősödnek, a ritkításkor

nem törlődnek, így hosszú távon is előhívhatók lesznek.

Bölcs és előrelátó volt a Teremtő, amikor úgy alkotta meg az embert, hogy amire olyan nagy

szükségünk van – a többszöri átélés élménye –, azt nem kell erőlködéssel, keserves munkával

megteremteni, hiszen a művészi tartalmakat szívesen éljük át akár sokszor egymásután is,

legyen az zene, színház, irodalom, tánc vagy képzőművészet. Így a „szép” egyúttal hasznossá,

sőt táplálékértékűvé is válik.

Összegezve tehát, mindaddig, amíg a szexuális nevelés és az érzelmi nevelés „pántlika” a

kalapon – a családban, a magánéletünkben és az intézményeinkben –, addig éppen a lényeget

hagyjuk el, amitől az ember EMBER, és amitől boldog lehet az ember. Ameddig ennyire

kihangosítjuk a teljesítményt, az egymás legyőzését, ezáltal a „szűkösség” kultúráját terjesztve

a „bőség” művelése helyett, nem fogjuk meghallani a Teremtő halk szavát.

Másnap az Úr visszament, hogy szemrevételezze a Művet. Akadt még néhány tennivaló itt-

ott.

Szép kövek hevertek a folyók ártereiben, szürkék, zöldek, pöttyösek. De a föld alatt csak

megtört, szétlapított köveket lehetett volna találni. Isten megérintette ezeket a köveket, és

belőlük születtek a gyémántok, a smaragdok és a többi milliónyi drágakő ott lenn a mélyben.

Az Úr megnézte a virágokat, az egyik szebb volt, mint a másik.

– Valami hiányzik – gondolta, és szellőt fújt rájuk, s íme a virágok illatosak lettek.

Egy szürke, szomorú madár repült a kezére. Isten füttyentett neki valamit, és a csalogány

trillázni kezdett.

Mondott valamit az égnek és az ég elvörösödött örömében. Így született a napnyugta.

De mit suttoghatott az Úr az ember fülébe, hogy az ember ember legyen? Azon a réges-régi

napon azt suttogta az ember fülébe:

– „Szeretlek!” – Így született a kapcsolat.

Irodalomjegyzék

Beller, T.: Fontos vagy nekem. Családakadémia-Óbudavár Egyesület; Óbudavár, 2000. Úton

Feléd, Kulcs a muzsikához Kiadó, 2011.

Goleman, D.: Érzelmi intelligencia, Háttér Kiadó, 1997.

Gottman, J. M. – DeClaire, Joan: Gyerekek érzelmi intelligenciája, Jaffa Kiadó, 2016.

Kentenich, J.: Egy újkori pedagógia alapvonásai. Családakadémia-Óbudavár Egyesület;

Óbudavár 2003.

Müller Péter: Szeretetről, szerelemről, szeretkezésről, Pécs, Alexandra Kiadó, 2011.

ECSSZ Uzsalyné dr. Pécsi • Kötődési űr – érzelmi nevelés - elköteleződés

IV. évf. 2021/3 173 https://www.ecssz.eu

Rousseau Mary F. – Maloney, G. A., – Wilczak P. F.: A megszentelő szerelem, Budapest,

Márton Áron Kiadó.

Sue, G.: A szükséges szeretet, Oriold és Társa Kft., 2012.

Saint-Exupéry A.D.: A kis herceg, Móra Ifjúsági Kiadó, 2018.

Tari A.: Y generáció, Budapest, Jaffa Kiadó, 2010.

Uzsalyné Pécsi R.: Ma a szeretetnek más arca van. (Beszélgetés nevelési kérdésekről P.

Tilmann Bellerrel), Kulcs a muzsikához Kiadó, 2010.

Uzsalyné Pécsi R: A nevelés az élet szolgálata. Kulcs a muzsikához Kiadó, 1–6. kötet, 2010,

2011, 2011, 2012, 2013, 2017.

Varga P.: Spílhózni, Magánkiadás, 2013.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 174 https://www.ecssz.eu

Családteremtés

A család új felfogása és a családfejlesztés új irányai

Varga Csaba

I. Az új családkép és családfejlesztés

1. A család nem köztársaság, mert nem közpolitikai alakulat; a család nem közgazdasági

vállalkozás, mert nem piaci szervezet; a család nem életmentő segélyszervezet, mert nem

szociális szolgáltatás. Ebből nem következik, hogy a család nem önszervező közösség, hogy

nem családi vállalkozás, vagy nem szociális védőháló. Éppen ellenkezőleg. A család szuverén

életközösség, avagy potenciális szeretetközösség; a család így tudatos életfenntartás, avagy

szeretetéletmód; a család biztonságos lélekotthon, avagy meleget árasztó szeretetkályha. Ám

mindez főként csak külső szerepe és életvitele, de már ez sem írható le a család belső

létformájának megértése nélkül.

2. A család új felfogása tisztán megkülönbözteti a Külső Családtól (a család külső

szerepeit, funkcióit, működéseit összekapcsoló családlétezés-komplexumtól) a Belső Családot,

ami a család valódi lényegegyüttese,

az igazi családi Én „entitás”, ami a család szíve, lelke,

tudata. Ez a család a szeretetcsalád. Azért ne legyen félreértés: a család ugyanakkor például

gazdasági és gazdálkodó közösség is, jelképesen a családi ökoház és ökokert teremtője, s

változatlanul a tudatos öngondoskodás közössége.

3. A Külső és a Belső Család leírásához a fogalmakat az új emberképet megjelenítő

szemléletből és értelmezésből vesszük át. Ez a törekvés vezet az új antropológiához és az új

családtanhoz.

4. A Belső Család (ami a család belső lényege) meglehetősen nyilvánvaló. A család nem

lelki menhely, nem szellemi szükséglakás, nem szeretetpótlék-fogyasztó csoport, nem

fájdalomfokozó „büntetőhely”. Mindenekelőtt és mindenekfelett Belső Család, a szívek és

lelkek boldog összeforrása, olyan magas szintű lélek- és tudattér, ami valóságosan és

potenciálisan szeretetpalota. Nevezhetjük közös családi Felső Énnek, ami összefogja a sokrétű

és békés érzelmi-, lelki- és szeretetközösséget. Ez a Belső Család az igazi létező és ezért is

létezik, jobban és teljesebben, mint a Külső Család a fizikai valóságban. A család gyökere a

több generációs lélekcsalád, ami láthatatlanul áramló közösségi időtér, és így már tágabb és

Varga Csaba szociológus, Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft vezetője

Hegel a családról: 158§ „A családnak, mint a szellem közvetlen szubsztancialitásának meghatározása a

szeretet, az, hogy a szellem érzi a maga egységét. Az ember érzi, hogy egyéniségének öntudata ebben az

egységben, mint magán- és magáértvaló lényegiségben van, nem mint a magáért való személy, hanem mint tagja

az egységnek.” Hegel, G.W.F: A jogfilozófia alapvonalai, Akadémiai Kiadó, 1971, 186–187.

A család egyik egyszerű definíciója: „A család, az egy férfi és egy nő házasságán alapuló életközösség, a

házaspár már családot alkot, a család tagja lehet a feleség, a férj és gyermekeik; ezenkívül család minden szülő

és gyermeke vagy gyermekei közössége; a gyermek lehet vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha és nevelt

gyermek.” Balásházy Imre, 2016.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 175 https://www.ecssz.eu

több is, mint a klasszikus családmodell. A Belső Család lelki alapja a házasság, s a valódi

házasság csak szerelemben köttetik, akár egyházi esküvő nélkül is szent szövetség. A belső

családlét belső-külső csúcsa a gyermekek születése és szeretetben való felnevelése. Ez a család

egyúttal szellemi haza is, hagyományt tanító és új tudást teremtő. A Belső Család magasztos

család, mert valódi lényege a lélekszentesítő szeretetközösség, így ez a belső otthon és a

hazatalálás földi mennyországa.

5. A család normális esetben mindig külső-belső univerzum, szintén mindig szakrális,

avagy spirituális „intézmény” volt és lesz. A család Isten igazából Isten bensőséges lakóhelye,

a házasságban élő pár Szerelemháza, a szerelmesek gyermekeinek erdei tisztása, a családot

alkotó Szerelem/Szeretet Emberpár legnemesebb közös életteremtése, amelynek végső

eredménye a boldogan „lélegző”, érzelmileg-lelkileg felboríthatatlan Szeretetcsalád. Ez a

felismerés már az új antropológiára mutat.

6. A mindenkori családok „lábain” áll minden település közössége, helyi társadalma, amint

Magyarország egészét pedig a települések-kistérségek „lábai” tartják meg. A lokalitások, s a

lokalitások szívei, a családok nélkül nincs fennmaradás.

7. A Belső Család feltárása most elengedhetetlen ahhoz, hogy már a Belső Családnak is

ártó, a családot romboló atlanti világrend összetett és egyúttal nem könnyen tetten érthető

hatáscsoportjai ellen védekezni lehessen. Ha nem értjük (és nem éljük) a valódi szerelmet, az

igazi szeretetet, a boldog szerelem-házasságot, a valódi szeretetcsaládot, vagy a gyermekáldás

csodáját, ha ugyanígy nem értjük (és nem tapasztaljuk) a születő új ember, s egyúttal a

földbolygó elindult kardinális és katartikus változásait, akkor… Akkor a jelenlegi

valóságillúziók foglyaként szükségképpen észlelni és érteni sem tudjuk a családok valódi

helyzetét és vergődéseit, így nem találhatjuk meg az igazi megoldásokat hozó cselekvéseket és

nem lesz sem nekünk, sem a magyar társadalomnak, sem a kormányzatnak tényleges cselekvési

terve.

8. A családi teremtés-önteremtés „útvonala” cáfolhatatlan: valódi szerelem →

szerelemházasság → szeretetcsalád → szeretetélet. Nem az a kérdés most már, hogy a nő és a

férfi párkapcsolata, hivatalos házassága (egyházi esküvő esetén is), vagy családalapítása és

családi életgyakorlata szinte a többség többségénél miért nem az a minőség, ami valóban

lehetne. A jelenlegi európai civilizációban már nincs szó magas minőségű szerelemről, szent

szövetséget jelentő házasságról, isteni minőségű családközösségről, vagy egyáltalán

szeretetközpontú családi életről. Ez nem vallási kötődéstől, nem kulturális értéktől, nem méltó

elhivatottságtól függ, noha mindegyik sokszor egy-egy szeretetcsalád domináló identitása.

9. Már a többség esetében az sem nagyon segít, hogy a kereszténység tudatosan

családpárti, mert arról széles körben nem (vagy alig) mutat mintát és nincs gyakorlati

élettanítása, hogy az ember miképpen váljon istenemberré,

s ennek révén és eredményeként

hogyan tanulja meg a magas minőségű szerelmet, vagy például egy-egy család hogyan válhat

ténylegesen szeretetcsaláddá. A magyar állam és önkormányzat változatlanul családpárti, de

„Amikor a haladó szellemű antropológia újra felfedezi a homo religiosus értékét, az oktatás, a püspökségek és a

katekézis felelőseinek másutt kell keresniük modelljeiket, nem a „felvilágosodás, a pozitivizmus, a

pszichoanalízis vagy akár a marxizmus” meghaladott episztheméjében.” Ries, Julien (szerk.), A szent

antropológiája, , Typotex, 2003, 334–335.

Az istenemberség értelmezéséről és jelenlegi lehetőségeiről nemrég könyvet publikáltam: Varga Csaba:

Istenemberré válás, Budapest, Stratégiakutató Intézet, 2016.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 176 https://www.ecssz.eu

sem a kormányzati, sem az önkormányzati intézményi rendszer ugyanúgy nem (vagy alig)

tudja, s nem tanítja az előbbi kérdésekre adható válaszalternatívákat. Minden ítélkezés nélkül,

ez sokszor látványos tudatlanság vagy bizonytalanság, holott szinte mindenki tisztában van a

kétségbeesett családi vergődések sokaságával és belső állapotuk megoldatlanságával. Még

csoda, hogy a társadalom mélyében változatlanul léteznek különböző szeretetcsalád példák.

10. Korunkban mindenki elfogadja, hogy mindenki belenyugszik a változtathatatlanságba:

a ma embere ugyanis tömegesen nem válik Emberré (Szeretetemberré), a családok többsége

pedig nem gazdagon élhető, szeretetben létező családminőséggé.

11. Ez az esszé nem foglalkozhat azzal, hogy az elmúlt évezredekben honnan indultunk, s

milyen hullámvölgyek után és miért jutottunk el az emberek többszörös elidegenedéséig, vagy

a mindennemű kisközösségek (jobb esetben) fogyasztói csoporttá züllesztéséig. Ennek ellenére

egy korai, óind családfelfogást röviden bemutatunk. Az időszámítás előtti Indiában született

Manu törvénykönyve a családról ezt mondja: „Az a család, melyben a feleség mindig a férj

kedvét keresi, a férj pedig a feleségét, állandóan boldog lesz.” „A családi, háztartási és vallási

kötelességek elmulasztása, továbbá meg nem felelő foglalkozások által elpusztul a család.”

Nem mondhatjuk tehát, hogy a szeretet alapú család nem ősi minta.

12. A látlelet ma is félreérthetetlenül látható. Benda József (A szakadék szélén című)

könyvének legfőbb üzenete szerintünk az, hogy egyrészt Magyarországon (is) azért születik

kevés gyermek, mert fogantatáskor, születésekor és életének első éveiben a családban nem kap,

vagy nem kap elég vagy elég jó minőségű szeretetet, másrészt a gyermek az iskolában, az

iskolai osztályban szintén nem kap, s ezért nem éli meg a szeretetet, tehát nincs

szeretetközössége sem. Ha mindehhez azt is hozzátesszük, a felsorolt bajok alapvető oka az,

hogy sem az emberek, sem a családok (nagyobb része? nagy többsége?) nem éli, s nem ismeri

a belső szeretet-állapotot és a feltétlen szeretetadást, akkor talán képesek vagyunk felismerni,

hogy a valódi okok hol, miért, s miben keresendők, amelyek így hangoznak: világunk nagy

részében ma nincs szeretetcsalád, nincs iskolai szeretetosztály, vagy egyáltalán nincs

semmilyen szeretetközösség.

13. Ha a család minőségét elsősorban a külső, társadalmi-gazdasági körülmények, s a

családtagok külső magatartásformái és szerepei határoznák meg, a kormányzat vagy az

intézményrendszer elég könnyű helyzetben lenne, mert csak a külső viszonyokat és

körülményeket kellene javítani és fejleszteni. Ez az ismert fizikai, anyagi, intézményi fejlesztési

modell. Az elmúlt évtizedek viszont tisztán mutatták, sőt szinte markánsan igazolták, hogy

elsősorban nem (csak) a „kétszeres külső mátrix” (a családot alkotó személyek és a családok

külső létformája) a perdöntő ok a remélt változások elmaradásában.

A Manu törvényei című könyvet 1915-ben adták ki Budapesten. A törvények nyolc házasságkötés formát

különböztetnek meg. Az egyik például a brahma-szertartás szerinti házasság, de kettő is van olyan, ami az anyagi

ellenszolgáltatások szerinti. Az érdekes azonban ez: „a jegyesek önkéntes egyesülése szerelemből eredményezi a

gandharra-házasságot.” (Volt tehát akkor is szerelemházasság!)

„Az Európai Unió jogrendjében a családjog a szociális jogok körébe tartozik, s mint ilyen a szociális biztonság

része. A nemzetközi jog általános értelmezésében"a szociális biztonság olyan politikai eszköztárat jelent, amely

az egyén élete során felmerülő számos szociális kockázat bekövetkeztekor jelentkező pénzügyi következmények

fedezésére szolgál. Olyan rendszer, melynek keretében a társadalom védelmet nyújt az egyének számára a

gazdasági veszteségek veszélyeivel - és azok speciális költségeivel szemben, a társadalmi szolidaritás

megvalósulásával". Ez a felfogás ugyancsak megnehezít minden olyan megközelítést, ami a családot, mint

entitást kívánja a társadalmi szolidaritás célkeresztjébe állítani. Egy olyan családpolitika ugyanis, amely a

családot alkotó individuumokat megcélzó szociális keretrendszerben valósul meg, már eleve alkalmatlan a

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 177 https://www.ecssz.eu

14. Az elmúlt évtizedekben nemcsak kevesebb gyerek született, hanem párhuzamosan a

családok állapota drasztikusan romlott, sőt a helyi közösségek „széttépett” társadalommá

váltak. Ahogy a családok többsége is „széttépett család” lett. A bomlás most már mindenben

„belül” történik. Mintha nem vennénk észre, hogy ez a globális világrend az embert belül

rombolja szét, akkor is, ha számos gazdasági-társadalmi mutató javult Európában is. A növekvő

szegénység, vagy az alacsony bérek nem magyarázzák, mondjuk a szenvedélybetegségek vagy

a mentális betegségek esztelen növekedését. Nem hiába mondják egyes kiváló szakemberek,

például Bagdy Emőke,

hogy ma a többszörös elidegenedés (a többszörös anómia

) teszi

beteggé a jelenlegi társadalmakat is.

15. A megvilágosító logika! Nézzünk szembe azzal, ahogy a mai civilizáció romlása

minden irányból láthatatlanul végbemegy. A széttépett nemzet oka a széttépett társadalom, a

széttépett társadalom oka a széttépett helyi társadalom, a széttépett helyi közösség oka a

széttépett család, a széttépett család oka a széttépett házasság, a széttépett házasság oka a

széttépett szerelem, a széttépett szerelem oka a BELÜL széttépett ember! A „széttépettség

mátrix” közepén, avagy a szívében a család van. A család „széttépése” az ipari forradalommal

és az urbanizációval kezdődött. Nyilván a széttépés-gépezet „felülről”, a globális szintérről is

„kaszált”, de a világfolyamat újdonsága az, hogy az embert belül (a Belső Embert) szaggatta

szerte-széjjel. És a folyamat úgy haladt „lefelé-befelé”, hogy nemcsak a nemzetet kívánja

szétzilálni, hanem a családot, a családot alkotó házasságot, s a házasság alapját jelentő

szerelmet. Végül: a Belső Embert. Ebből is következik a legsúlyosabb felismerés, hogy a család

újrakomponálása, újrateremtése elsősorban az emberen belülről kezdődhet.

16. Ahhoz, hogy ezt a belső „felőrlést” megértsük, értenünk szükséges azt a belső

mindenséget, ami a széttépettség tudattalan-tudatos tárgya az elmúlt közel száz évben. A földi

ember egyszerre Külső és Belső Ember;

a Külső Ember az egyén külső világa, interakciója a

környezetével, személyes és közösségi szerepei, viselkedési mintái stb. A Külső Embert is,

bármennyire meglepő, a fizikai-biológiai test „mögött” létező egyik komplexuma irányítja,

amelynek közepén az Én (a Kis én, avagy hamis Én), az elme, s az ego van. Ez azért van így,

mert az Ember belül kettős lény, hiszen egyszerre Külső és Belső Ember. Ezt a különös

kettőséget ősidők óta ismerjük, de a tudomány megismerő szándéka egyelőre tehetetlen, mert

a normál tudomány racionális mérő és értelmező rendszerével ez a valóság elérhetetlen. A Belső

Ember komplexumának a szívében az Önvaló, a Felső Én, vagy többek között a Felső Elme

van. (Erről részletes képet rajzolok legutóbbi könyvem több fejezetében.)

családnak, mint közösségnek a védelmére. Az egyéni biztonságból ugyanis a való világban nem következik

automatikusan egy közösség, nevezetesen a család biztonsága.” Ugrin Emese: Platón álma a mi rémuralmunk,

Arca 5. szám. http://www.arcafolyoirat.hu/bent.php?o=c5a

http://tudnodkell.info/bagdy-emoke-nem-kertel-ez-az-oka-depresszionak-es-a-lelki-bajoknak

Az anómia „a modern társadalmakban tapasztalható jelenség, amelyben a hagyományos normák és szabályok

úgy lazulnak föl, hogy nem képződnek helyettük újak, és a társadalmi élet egy adott területén a szabályok nem

világos volta miatt elvesztik a társadalmi normák befolyásukat az egyének viselkedésére.”

http://www.kislexikon.hu/anomia.html#ixzz4l0CKzWXu

A Belső Embert hívhatjuk Edmund Husserl által bevezetett fogalommal, a transzcendentális szubjektummal.

Csakhogy ennek semmi köze a transzcendentális egóhoz, s egyszerre magas minőségű szubjektum és ugyanilyen

magas minőségű tudat. (Semmilyen indokot nem találunk arra, hogy a transzcendentális ego létezik.)

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 178 https://www.ecssz.eu

1. ábra Az ember kettős modellje

17. Ha valaki esetleg nem értené, hogy ki ez a Belső Ember, s mi az ember Belső útja, azaz

milyen a Belső Emberré válás útja, javaslom, hogy vegyük elő újra a Hegyi Beszédet a Máté

evangéliumból. Ebben ezeket az igéket olvashatjuk: „Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas

az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik bemennek azon.

Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik

megtalálják azt.”

A széles út a Külső Ember útja, a keskeny út a Belső Ember útja. A szoros

kapun belépve indulhatunk el a Belső Úton, amely életre visz.

18. Most jutottunk el talán a legmeghökkentőbb paradigmáig. Ez a világrend nemcsak azért

rombol ilyen sikeresen, mert a földbolygó külső gazdasági-társadalmi, sőt politikai és

kommunikációs terét nagyon koncentrált és gazdag eszköztárú hatalmi komplexum uralja. A

világtörténelmi titok nem ebben keresendő. Az eltorzult, liberálisnak definiált uralkodó

szemlélet az egyént arra ösztönözte és kényszerítette, hogy szemben az elmúlt évezredekkel

önmagát individuumként értelmezze és „használja”. Avagy tudva vagy tudatlanul, az egyént

pusztán Külső Emberként tételezte és istenítette. Ezért a fókuszba a kis Én, az elme és az ego

került, s ez a Külső Ember tökéletesen végrehajtotta a Külső Világ „parancsait”. Ez

természetesen úgy is felfogható, hogy ma a világrend semmi más, mint a Külső Ember globális-

univerzális kivetülése, amit ráadásul az emberiség kollektív tudatának „alsó” szintje, a kollektív

ego mintegy „isteni erővel” támogat.

19. Most számunkra nem az érdekes, hogy milyen a jelenlegi civilizáció természete, mert

az újradefiniálás – szinte rémületes – tárgya az, hogy a Külső Világ és a Külső Ember az egyes

személyeket látszólag tökéletesen „elvágta”, „elzárta”, „eltépte” az igazi lényüktől a Belső

Embertől. Ebből következik, hogy korunk embere szüntelenül fél, szenved, tele van

Máté evangéliuma 7:13–14

„Nem születhettél volna jobb korba, mint épp a mostaniba, amelyben mindent elveszítettünk.” Simone Weil:

Jegyzetfüzet II. Emberhalász Könyvek, Hatodik Síp Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, 138.o.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 179 https://www.ecssz.eu

fájdalommal, szeretetlen és jövőt vesztett. A végeredmény a tökéletesen önző civilizáció, a

személyes és kollektív hamis Én uralma, aminek részben oka, részben következménye a

piacgazdaságot durván önérdekű hatalomgazdasággá, a polgári demokráciát látszatdemokrácia-

színházzá alacsonyító világállapot. (A kommunikációs világháborúban ebből annyit fognak fel,

hogy az elitek és a népek egyre drámaibban szembe kerülnek.) A Belső Embertől eltépett egyén

szükségképpen sem igazi önmagával, sem személyes családjával nem képes boldog viszonyban

létezni. A korábbi életpótlékok, örömhelyettesítők, például a fogyasztási „mámor” vagy a

szexuális „habzsolás” már nem fedi el az egyén belső haldoklását.

20. Hátra van még egy-két újabb meghökkentő paradigma. Noha az elmúlt száz évben a

szociológia is kénytelen-kelletén majdnem mindig csak a társadalom „külső” mátrixát kutatta,

most már egyre nyilvánvalóbb és meggyőzőbb, hogy ennek a Külső Világnak ugyanúgy van

„Belső Világa”, mint az embernek. A földbolygó történetében ez a Belső (sőt Felső) Mátrix

szintén évezredek óta cáfolhatatlan, csak az elmúlt száz évben szerettük volna a létezését

letagadni és megtagadni. A helyzet közben azért is komplikáltabb, mert az utóbbi két

évtizedben egyre egyértelműbb, hogy a Külső Világnak is van egy magasabb rendű „valósága”,

azaz a külső világmátrixnak szintén léteznek „magasabb entitásai”: a kollektív tudatmező, a

kollektív intelligencia mező és végül a két téregyüttes „felett” is az egyesült forrásmező,

avagy az isteni esszencia-mező. Ebben a lassú kollektív megvilágosodásban jól látható, hogy

ez a világrend mind az egyes embert, mind a társadalmakat igyekezett „eltépni” Istentől, s

minden magasabb szubsztanciától, mert utólag úgy látszik, hogy a mai világrend azt képtelen

volt elfogadni, hogy Isten (nevezzük bárhogy is) egyaránt létezik mindenben, főként a Belső

Emberben és a Belső Világban. Ezért a Tőle való elszakítás végrehajthatatlan.

21. Mindenesetre az a konklúzió, hogy a világrend hatalmi érdekeit egyfelől gyönyörűen

kiszolgálta az emberen belüli Külső Ember, s a világon belüli Külső Világ természete, csakhogy

másfelől a Külső Ember csak úgy győzheti le a Belső Embert, vagy a Külső Világ a Belső

Világot, ha tökéletesen, tehát nem pusztán fizikailag pusztítja el. Ez csak globális és totális

atomháborúval érhető el, ahol minden létező elpusztul. Jobb esetben kivéve néhány zöld leveli

békát, vagy pápaszemes lepkét. Miután ez a gigantikus önpusztítás aligha történik meg, noha

az ősi hírek szerint már több emberi faj elpusztította önmagát, a jelenlegi világrendet maga ez

a pillanatnyi világrend számolja fel, remélhetőleg a lehető legbékésebb eszközökkel. És éppen

azért teszi ezt, hogy utat nyisson az Új Kornak, vagy Aranykornak.

22. A földi civilizáció elkezdődött – remélhetőleg folyamatosan békés – újrateremtése tehát

egyszerre, sőt már most párhuzamosan történik a Belső Ember, a Belső Család, a Belső Nemzet,

vagy akár a Belső Civilizáció felfedezésével, s újrateremtésével.

Ennek sok katartikus felismerés az eredménye. A külső világ létéhez kötött, s a külső világnak kiszolgáltatott

Külső Család huszadik századi története jól mutatja a gazdaság-társadalom aktuális rendjének a rombolását,

kezdve a nukleáris család elterjedésétől a család teljes elvetéséig és az individuum leértékelő felértékeléséig.

David Wilcock: A forrásmező felfedezése, Angyali Menedék, 2016. A könyv egyik fejezete összefoglalja az

ősi és a legújabb tudományos kutatásokat a tobozmirigyről, amelyek például azt tanítják, hogy a tobozmirigy az

összekötő kapocs Isten és ember, Forrásmező és ember, sőt a test és a lélek között, stb.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 180 https://www.ecssz.eu

2. ábra A család kettős modellje

23. Hogyan is lehetne jellemezni és tapasztalhatóvá tenni a Családlélek legfontosabb

elemét, a Belső Családot? Ahogy az új emberkép, az új családkép is abból indul ki, hogy a

család egyszerre két valóság, a funkcionális (vagy Külső) és a szubsztanciális (vagy Belső)

Család. A Külső Család mindig a család külső, funkcionális komplexuma, amelyben tisztán

látható és figyelhető a családén, a családego, vagy éppen a családelme. Talán nem szükséges

jelezni, hogy a családtagok együttes, összefonódott, „mezővé” szerveződött külső „lénye” több

és más, mint bármelyik családtag Külső Ember állapota. A külső családén arca természetesen,

mint a Külső Emberé is, az adott családközösség külső látványa; lényegében azonos azzal a

képpel, amilyennek és ahogy látszik az adott család a társadalomban. A családról alkotott külső

kép nyomasztóan tükröződik is a családénben. A Külső Család szükségképpen a család érdekeit

követi, a családelme és a családego uralkodik benne, ami miatt a családot körbe vevő mikro-

társadalmi közeget gyakran ellenségesnek ítéli. A Külső Család szintén szenvedés-központú,

dominál benne a fájdalomtest, a reménytelenségérzet, vagy éppen a tehetetlenséggel párosuló

jövőtlenség állapot. Ezért nagyon is egyértelmű, hogy a Külső Család nem azonos a valódi

családdal, azaz a Belső Családdal. Ez a nem azonosság az egyik oka a súlyos széttépettség

állapotnak, hiszen a család tudva-tudatlanul felismeri, hogy a Külső Család elszakadt a Belső

Családtól. Ez a tartós, erős kettéválasztottság a legdrámaibb elidegenedés okozója.

24. A Belső Család komplexumában a családtagok, még a normális családoknál is,

elsősorban a közös családszívet és a családtudást ismerik fel és belső identitásuk jobbára

ezekhez kötődik, különösen azért, mert a finom, bensőséges, óvó családszív és családtudás őrzi

és tartja fenn a családhagyományokat is. Ma a családokat alapvetően a családérzelmek, a

kölcsönös együttérzések és a szeretet megnyilvánulások tartják össze, s fordítva, a családok

széttépettségét viszont markánsan jelzik a családérzelmek kiüresedései, az együttérzések

elhidegülései, vagy a szeretet megnyilvánulások elmaradásai. Az anómia talán legsúlyosabb

mutatója, ha a családok nem tudnak a családmagról és az ebben lévő család-önvalóról és a

család felső énről. A családmag körül eredendően belső szeretettér van, amelyet évezredek óta

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 181 https://www.ecssz.eu

azokban a családokban is őriztek, amelyek nem szerelemen alapuló házasságból születtek. Ez

a szeretettér a Belső Család szubsztanciájának a kivetülése. Talán mondanom sem kell, hogy a

Belső Család helye mindig is a családtudat (családi tudatmező) ölében van. Végül pedig nem

rejthetjük véka alá, hogy a családokban az életút, a változás pálya a Külső Családból vezet a

Belső Családba. Ezt nyugodtan nevezhetjük a családok Belső Útjának.

25. Felvethető az a kérdéscsoport, hogy ez az új emberkép és családkép túlságosan

bonyolult, nehéz eligazodni a sokrétű összefüggések között, s a sok új fogalom miatt komoly

erőfeszítést követel az elmétől. Pedig ebben az értelmezésben még nem ástunk le további

mélységekig. Gondoljuk csak végig, mi lenne akkor, ha az emberi testet alkotó szervekről még

nem tudnánk, hogy többek között molekulákból állnak, s a molekulák atomokból, s az atomok

szubatomi „elemekből”, s ha idáig eljutottunk, még szintén nem ástunk le a fizikai anyag nem

fizikai jellemzőiig. Az új családkép sem törekszik másra, mint a felszín mögötti-alatti

„valóságot” kezdi feltérképezni.

26. A legnehezebb definíció a szeretetcsaládot bemutatni, ami nem más, mint a Belső

Család megteremtése és folyamatos fenntartása.

Minden korlátozott életismereten és

családfelfogáson túl szinte csillagként világít az a bizonyosság, hogy a mindenkori család

mindenkori központja a családlélek és családtudat, aminek a rejtett közepe a Családi Önvaló,

ami nem más, mint az Isten jelenléte. Ezt a családmagot veszi körbe az első „gyűrű”, avagy a

családok lényege, talpazata, szubsztanciális értékei. Ebben van a nő és a férfi szerelme, a test

és a lélek extázisa, a szerelemházasság, a gyerekek születése és felnevelése, a szeretet központú

élet, s például a Család Út tudatos vezetése. Mindezt kívülről övezi a második „gyűrű”, amit

szívesen hívunk a család belső szövetének. Ebben legalább tizenkét fontos „szereplő” van,

például az, hogy a család érzelmi és szellemi közösség, egyszerre szabadság és elkötelezettség,

értékrend őrzés, bölcs konfliktuskezelés, a családi öngyógyítás gyakorlata, a családi írott és

íratlan tudástár, a családi hagyomány folytatása és megújítása, vagy a tudatos (és változó)

családi munkamegosztás és az ökológiai családi házépítés. A következő „gyűrű” a család körüli

szövet, avagy a Külső Család, amely minimum ismét tizenkét elemből tevődik össze. Többek

között az élelmiszer és energia önellátás, az ökológiai gazdálkodás, a tervezett családi

fogyasztás, a nagycsalád-rokonság-komák, a családok közösségei, a vallási közösség, a családi

kultúra és a családi identitás és például a szeretetbeszéd gyakorlata. Nem marad ki az önkéntes

településfejlesztés vagy a nemzeti identitás fenntartása. A szeretetcsalád tehát (1) szeretet

tanítás, (2) szeretet otthon és (3) szeretet élet.

27. Mi következik ezekből a tézisekből? Milyen kezdeti felismerések is válnak láthatóvá az

új antropológia vagy az új családmodell révén? Az új emberkép látszólag nem foglalkozott az

emberrel úgy, mint fizikai-biológiai testtel és mint társadalmi-közösségi szereplővel? Csakhogy

az ember fizikai teste, sem az ember társadalmi „teste” nem érthető meg önmagában a testből,

s önmagában a társadalomból, ráadásul a társadalom lényege szintén nem a társadalom fizikai

természete, hanem a társadalmi tudat, a társadalmi lélek, a társadalmi Felső Én, (stb.). Ráadásul

a posztmodern társadalomban az egyén „széttépett ember”, s a társadalom szintén „széttépett

társadalom”. Ezért is tud az emberben a „Külső Ember”, avagy az elme-ego-hamis én

komplexum totálisan uralkodni, hiszen az ember és a társadalom egyaránt elválasztódott a

Belső Embertől, s egyúttal a társadalom, valamint a család saját „belső lényegétől”. A

Írásunk második részében részletesebben körbejárjuk a szeretetcsalád minőségét és annak ősi és mai fontosabb

ismertető-jegyeit, s a jövő szempontjából kardinális feladatait.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 182 https://www.ecssz.eu

társadalomban így szintén a kollektív-ego és a kollektív hamis én „uralkodik” láthatatlanul.

28. A posztmodern, felületes szellemi önámítás folytatható-e még? A jelenlegi

világszemlélet változatlan egyoldalúsága aligha tartható fent továbbra is. A mai valóságvesztő

közvélekedésnek szükségképpen oka az is, hogy a posztmodernizáció tovább élteti új

„elméleti” ruhában a racionális, materiális valóságképet. Akármennyire is nem látszik

evidensnek, a jelenlegi tudományos felfogások és közgondolkodási minták miatt a stratégiai

tervezésben is egyoldalú emberképet és többek között egyoldalú családképet használunk. A

klasszikus kereszténység ugyan tud az Belső Ember entitásról, noha ennek a minőségnek a

részletes kibontása egyelőre töredékes, ám sem a normál tudomány, sem a teológia nincs készen

az új antropológiával vagy többek között az új közösségelmélettel. Nem véletlen, hogy a

családtudomány nem beszél „Belső Családról”. A jövő világközössége alapvetően függ attól a

szellemi fordulattól, hogy több változatban szülessen meg az új antropológia, s az új

közösségtan részeként is az új családkép.

29. A következő években hogyan indulhat el az újabb szellemi újjászületés? Ennek

érdekében milyen szellemi forrásokhoz is nyúljunk? A tudományhoz, a teológiához, vagy

együtt a kettőhöz, sőt a magasabb szintű elmélethez, a metafilozófiához?

Azért (is) vagyunk

bajban tehát, mert sem az újragondolt és egyesített embertanunk (antropológiánk), sem az

ugyanilyen közösségtanunk nincs készen. Ami elérhető kiindulópont, az a súlyosan racionális,

materiális ember- és közösségtan és ennek különböző változatai. Egyelőre a régi szemléletben

jórészt csak régi paradigmák vannak, szerencsére azonban az új elméleti fizika vagy az új

elméleti biológia már posztnormál tudomány, avagy inkább metafilozófia. Szellemileg ezért

tartunk ott, hogy elsősorban csak a hagyományos fizikai, pszichológiai, kulturális antropológia,

szintén a jórészt egyoldalú biológiai, szociológiai és kulturális közösségkonstrukció van. Így

mindnyájan érezzük az alapjaiban új és komplex felfogások hiányát, ám egyelőre a nyilvános

gondolkodásban még alig van szellemi változás.

Jelenleg továbbra is nincs valódi párbeszéd

tudomány és teológia között sem, s ugyanígy nincs igazi dialógus a normál és posztnormál

tudomány között sem. Miután nincs érvényes és elfogadott embertan és közösségtan,

szükségképpen nem értjük (vagy csak a fizikai szinten véljük érteni) az embert és közösségeit,

így a családkomplexumot is. Ez aztán messze nemcsak elméleti krízis. Miután nem, vagy csak

részben értjük az összetett, sokrétegű valóságot, minden tervezett változtatás, intézkedés csak

a fizikai-biológiai síkra (a társadalomnak is csak a fizikai- és intézményi felületére) vonatkozik.

30. Ennek ellenére nincs veszve semmi.

Mit értünk boldog családon? A boldog család

nem más, mint a Belső Család minőségének realizációja. A Belsővé vált Család valóságosan és

potenciálisan szeretettér, amelyben a családmag garantálja a családközösség minőségét. A

Külső Család állapotából fokozatosan teremtett Belső Család jelenti a családlétezés

Varga Csaba: A metafilozófia gyönyörűsége, Kairosz, 2008; Unified Theories, Edited by Csaba Varga, István

Dienes, Richard L. Amoroso, The Noetic Press, Orinda USA, 2008, Metaelméletek és új paradigmák,

szerkesztette Garaczi Imre, Varga Csaba, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2010; stb.

A Lélekenciklopédia (Gondolat, 2016) megjelent kötetei, különösen a II. kötet (Filozófia, tudomány,

paratudomány) azonban már több mindent megfogalmaznak az érlelődő új paradigmákból.

Már elég biztatásként a magyar családtörténetre gondolni: „A férj hatalmát azonban nemigen érezték az

asszonyok, mert azt a kölcsönös szeretet és szerelem elviselhetővé tette, kiegyenlítette. Harag, ízetlenség, féltés

a ritkaságok közé tartozott. A XVI. és XVII. század levelezéséből láthatjuk, mily benső igaz vonzalommal és a

legkisebb dolgokig kiterjedő figyelemmel voltak egymás iránt a házasfelek.” Radvánszky Béla: Magyar

családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, Helikon, 1986, 152. Hasonlóan fontos könyv és gyönyörű

tanítás: Molnár V. József: Az emberélet szentsége, Ős-kép Kiadó, 2015.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 183 https://www.ecssz.eu

boldogságát. Ez a meghitt állapot mintegy egyszerre érzelmi-, lelki- és szeretetcsalád, amelyben

a családszív szeretete mindenkit boldogsággal tölt el. Ez a legmélyebb és legelragadóbb

családidentitás: az egymás iránti elkötelezettség a szabadság öröme. A család változatlanul több

generációs lélekcsalád, aminek megtisztulása utáni belső harmóniája végleg láthatatlan közös

erőteret hoz létre. A család alapja szintén változatlanul a házasság

, de a valódi házasság

mindig is csak szerelemben, szerelem által köttetik, ezért a szerelem-házasság maradandó szent

szövetség.

A családlét belső-külső csúcsöröme, csúcsboldogsága a gyermekek születése és

aztán pedig szeretetben való felnevelése. Ma már látható, hogy a család ismét szellemi haza,

amely hagyományt tanító és folyamatosan új tudást teremtő. A Család valódi lénye a

szeretetközösség, így belső lelki otthon és a hazatalálás földi mennyországa is. Ez az, ami a

sokszoros széttépettség miatt felfoghatatlan és látszólag elérhetetlen. A létező család ennek

ellenére most is szakrális vagy spirituális „intézmény” volt és lesz.

31. A család az élet megóvása és szüntelen újrateremtése. A család ezért a boldog élet kertje,

az otthonos nyugalom háza, a feszültségek kezelésének terápia műhelye. A család óvja a

házaspár szerelmét, közben a szerelmes szeretet tanítója, ami miatt a család szerelemcsalád is,

amelyben a feleség és férj tudatosan osztja meg a családlélek építő, a családközösség teremtő

szerepeket. A Belső Család sikeres lelki-tudati ápolása, folyamatos megtartása és állandó

újrateremtése szükségképpen belső közösségükben történik, ami a család szüntelen

öngyógyítását és lélekerősítését is lehetővé teszi. A család fenntartása persze csak érzelmi, lelki

és tudati közösségként történhet (a család-elme, család-ego, család hamis én, stb. leépítésével

és a család belső terének tudatos erősítésével, a családi Felső Én irányításával). A család a

mindennapi élet fenntartását ötszörös közös önellátással végzi (az élelmiszer, energia, egészség,

tudás és szeretet önellátással). A Belső Család „kívül értéktudatosan édenházat, léleklakást

teremt, ami jobb esetben az önellátásra és pihenésre alkalmas kerttel, valamint az etikus

gazdálkodáshoz szükséges melléképületekkel egészül ki. Mindebből az is következik, hogy a

teremtés fokozatosan, több lépcsőben történik, ezért mondjuk, hogy minden családnak van

egyszerre Belső és Külső útja, amelyeken minden családtag egyaránt jár.

32. Összefoglalás helyett igyekszünk megjelölni a család (mindenekelőtt a Belső Család)

régi-új kiemelt küldetéseit. Először is a mai, uralkodó világrend belső lélekrombolását tompítja,

ellensúlyozza és védi. Közös életük során a család tagjainak magas minőségű emberré válását

segíti, erősíti. A fennálló világ értékrendi pusztítása ellen, de a romlástól függetlenül is a valódi

értékrend (sőt az erkölcsi törvények) visszatanítója. A mai családok többségek azért zilálódik

szét, mert sem a belső, sem a külső kríziseket nem képes megoldani. A szeretetcsalád viszont

az elvadult belső feszültségek sikeres kezelője, s ezzel párhuzamosan az öngyógyítás

visszatanítója.

33. A család alapvető funkciója, hogy a családtagokkal megismerteti és átélhetővé teszi a

szerelem és szeretet minőségi életgyakorlatát. A szeretetcsalád tudatában van annak, hogy

Hegel ezt mondja a házasságról: „A házasság, mint a közvetlen erkölcsi viszony először is természetes

elevenség mozzanatát tartalmazza, mégpedig mint szubsztanciális viszonyt az elevenséget a maga totalitásában,

nevezetesen, mint a nem (Gattung) valóságát és folyamatát. De az öntudatban másodszor a természetes

nemeknek csak belső, vagyis magánvaló s éppen ezért egzisztenciájában csak külső egysége szellemi, öntudatos

szeretetté változik át.” Hegel, G.W.F: A jogfilozófia alapvonalai, Akadémiai Kiadó, 1971, 188.

A sok lehetséges gyönyörű idézet közül egyet ajánlok: „A szerelemben nem valamit adunk: önmagunkat adjuk

oda. Ha csak a testünket adjuk oda, az nem szerelem. Egész lényünket kell odaadnunk mindenestől,

végérvényesen, visszavonhatatlanul.” Boulad SJ, Henri: A halálban úgyis megszületünk, Szeretet, szerelem,

feltámadás, örök élet, Bp. 2017, 87. (A cím az ego halálára utal.)

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 184 https://www.ecssz.eu

Istengyermekként neveli fel a gyermekeket, s család-, nemzet- és Istenszeretet ad át nekik. A

munkavégzés szándékának gyakori hiánya miatt a család ma és holnap újra képessé tesz munkát

végezni, felelősséget vállalni, egyúttal az öngondoskodás és az önellátás műhelyévé válik. A

normál család is a gazdasági és/vagy szociális bajok esetén életmentő, életvédő szerepet tölt be.

Mindebből következik, hogy a tágabb és a közeli külvilág életveszélyes hatásai ellen egyre

inkább képes „védővár” lenni. Visszatanítja az ünnepeket, a családi összeborulásokat, a szent

élet mindennapjait, az ősi kultúrát ugyanúgy, mint például az Isten-ember kapcsolatot. Az

elkötelezett családteremtéssel élővé, fenntarthatóvá teszi a szakrális család minőségét.

34. A családteremtés néhány új iránya már megfigyelhető az új horizonton. A

nemzetstratégiai cél természetesen azonos azzal, hogy a család sokrétű küldetésének minden

szintű (családi, települési, nemzeti) teljesítése az adott lehetőségeken felül végbe menjen. Ez a

célegyüttes a nemzet talán legnagyobb próbája. Logikus, hogy a próbatétel csak akkor sikeres,

ha széles körben támogatjuk a szeretetcsaládok létrejöttét. Ám ez elsősorban közösségi feladat,

amit a mindenkori állam szeretettel segíthet. A megszólított felelősök a családok és a most

családot alapítani szándékozók. A családok belső elkötelezettségből, önmaguk

életminőségének megteremtéséért minden központi akarat vagy ösztönzés nélkül is

megteremthetik saját családjuk magasabb létminőségét. Ezt a folyamatot sok tudatos

családszervezet ösztönözheti, többek között szép idea a Nemzeti Szeretetcsalád Szövetség

megalakítása. Minden ötszáz lélek feletti településen jöjjön létre önkormányzati támogatással

a közösségi Család Ház, karöltve például a tervezett Öngyógyítás Házakkal.

35. Sokat beszélünk a képzésről, csak az nem világos, hogy milyen tematikájú, milyen

módszerű képzés éri el tömegesen a családok lelkét. Azt javasoljuk, minden nagyobb faluban

és városban a tervezett lélek- és közösség-fejlesztő felnőttképzési egyetem helyi tagozata

működjön, s először is szerelem és szeretet „képzések” induljanak. Kiemelt lecke, hogy

falvakként egy, városokban több családgyógyító és családteremtést segítő önkéntes közösség

gerjessze a Belső Családok születését. Van persze épeszű állami feladat is, például minimum a

védőnők és a családfejlesztő szakemberek megkettőzése minden járásban. Aztán évtizedes

(vagy évszázados) hiány a család- és társadalomfejlesztő „közösségi minisztérium” létrehozása.

(Hosszan folytathatnánk a javaslatok kimondását.)

36. A Belső Emberré

és a Belső Családdá válás módszertana jól körvonalazódik. A

családi-közösségi életút tervezés megjelenítésére is kidolgoztunk egy „hatpár evezős

életcsónak” modellt. Az életcsónak szimbólum a tizenkét legfontosabb családteremtési

módszercsoportot foglalja össze. A tizenkét módszercsoportból néhány kevésbé ismert vagy

elterjedt életgyakorlat: reggeli esti közös imák és/vagy meditációk, a családélet tudatos

figyelésének gyakorlása, a családelme, családego, családén lecsendesítése, a családesemények

közösségi tükörként való használatának megtanulása, a családi pokoljárások megértése és

kezelése, a családi lelki egyensúly megtartásának elsajátítása, a családi öngyógyítás alapos

visszatanulása, a tudatos szeretet-életmód technikáinak gyakorlása, a családi szeretet-

bölcsesség elérése, a közös szeretetbeszéd megtanulása, a család kommunikálása a spirituális

entitásokkal, együttműködés a család önvalóval és felső énnel, a rendszeres családteremtés

„[…] a belső ember az, aki kellene, hogy legyek, de aki még küszködik a bűnnel, az árnyékkal, az ó-emberi

szokásokkal, indulatokkal. A Krisztussal való kapcsolat ereje által azonban naponként van lehetőség a

megújulásra.” Kálmánchey Márta: A belső ember növekedése, az önismeret útján a hit és a pszichológia

segítségével, Kálvin Kiadó, 2016.

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 185 https://www.ecssz.eu

módszertárának használata és többek között a napi családi öröm és harmónia elérésének

gyakorlása. Leghamarább hét-tíz éven belül a települések még egészséges családjainak, s

válságos „családtörmelékeinek” többsége kölcsönösen taníthatja és fejlesztheti egymást.

(Külön kihívás a jórészt elpusztult, vagy félig totálisan tönkre ment, vagy éppen életellenes

tevékenységet folytató „családok”, „családtöredékek” már-már reménytelennek látszó

gyógyítása.)

37. A megfigyelő szemlélő évtizedek óta eltöprenghet azon, hogy a településeken vagy a

városok kerületeiben tömegesen miért nem jöttek létre Család Házak. A családok hosszú

évtizedek óta tartó szétzilálása senki előtt nem lehetett titok. Elég lett volna bármikor, akár most

megkérdezni húsz-harminc védőnőt és családsegítőt, hogy rendszerezve hozza nyilvánosságra

személyes tapasztalatait a családok belső állapotáról. Tartok tőle, hogy ezt a drámai látleletet

aligha merné bármelyik családpárti média is publikálni. Ezért az elmúlt hónapokban

kidolgoztuk egy közösségi intézménynek, a Család Háznak a koncepcióját s műkődési

modelljét.

Ennek alapvetése úgy hangzik, hogy minden településen a legjobb családok (a

szeretetcsalád minőséget megközelítő családok) önkéntes képviselői egy közösségi

intézményben, a Család Házban a legváltozatosabb módszerekkel családtól családig kezdjék el

a családok életének gyógyítását és a családteremtés elveinek és módszereinek gyakorlati

visszatanítását. Természetesen a családsegítő önkéntesek felkészítése szisztematikusan

elindulhat, ami érthetően az új emberkép és családkép közérthető feltárásával indul. A Család

Házban egyaránt lesz a családi krízisek kezelése, a családélet új minőségeinek sokrétű tanítása,

a szeretet alapú családfejlesztés minták bemutatása, a szerelem- és szeretet tanítások elkezdése,

rendszeresen a családállítások szervezése, a női és férfi szerepek türelmes visszatanítása, vagy

akár a családtudat megfigyelése és egyensúlyba hozása – a sort nagyon hosszan folytathatnánk.

38. Miért nincs a földbolygón gyökeres változás? Különösen azok után, hogy ez az önmaga

ellen forduló civilizáció elkezdte a földbolygón a maga globális-lokális mélyrepülését.

Egyszerűen felfoghatatlan, hogy akár a konzervatív, sőt akár a liberális szellemek miért nem

ismerték fel, hogy a többszörös elidegenedés futótűz-szerűen terjed. Micsoda univerzális

függöny lebeg a világtársadalom szemén, hogy a globális szereplők, a nemzetközi vállalatok,

vagy akár az egyének elszabadult önzése, elvakult önérdeke, ökológiai ártása, vagy éppen lelki

pusztítása folytathatatlan! Felfoghatatlan a világrend illúzióinak folyamatos luftballonná

dagasztása, miközben az illúziók fenntartása globális megacirkusz keretében látványcivilizációt

teremt. Nincs más, mint a nyugalom helyreállítása, visszatérés a szeretethez, a közharsogások

lecsendesítése és visszatérés az élet megbecsüléséhez. Ennek egyik feladata, a széttépett

családok „összeragasztása”, elsősorban a családok akaratából. Nyilván ezt szolgálja az is, hogy

újra minden családnak lehessen normális életlehetősége.

39. Egyszerű a végső üzenet: aki boldogságra vágyik, az csak családban lehet boldog. Ha

valaki szeretetember szeretne lenni, igazán a családban juthat el a szeretet égi minőségéig. A

családot lehet szidalmazni, akár nevetve megkérdőjelezni vagy szorongva hárítani, csakhogy a

törvény az törvény, a zavart elutasítás, a családnak való hátat fordítás egyúttal a Belső

Embernek és a Szerelempár boldogságának az elvetése. Nincs boldogság boldog család nélkül.

Hamarább dől össze ez a világrend, minthogy a szerelmet végleg sárba tiporja, vagy a családot

kiselejtezze. Aludjunk nyugodtan!

Lásd a Kristályvölgy Faluközösség szeretetfalva programját: http://www.kristaly.nhely.hu;

www.http://strategiakutato.hu/kristalyvolgy-falukozosseg-szeretetfalva-program

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 186 https://www.ecssz.eu

40. A jövő a szeretetcsaládé.

II. A szeretetcsalád rajza

1. A szeretet ok és feltétel nélküli szeretetadás. A szeretet éppen ezért összeköt és körbe ölel.

2. A szeretet az embert belül összeköti Igazi Énjével, a Belső Emberrel és így kiárad belőle.

3. A szeretetcsalád ezért azzal kezdődik, hogy tagjaiból árad a szeretet, s az áradás meg-

megszakadása csupán szeretetcsend. Ezért a szeretetcsalád szükségképpen szeretettér, ahol a

szeretetotthonban szüntelen a szeretettanulás és szeretetgyakorlás, amely kiterjed a családon

túlra is.

4. Ha a szeretet árad a családban, s körbe öleli a család tagjait, attól erősödik belső

szeretetállapotuk, s ez a folyamat teremti magát a szeretetcsaládot. A szeretetcsalád magja vagy

talpazata a családlélek és a családtudat, ami egységben van Istennel.

5. A szeretetcsalád szíve a házaspár, a nő és a férfi szerelme, így a szeretetcsalád nem lehet

más, mint szerelemcsalád. A szerelemházasság egyúttal egyesülés a magasabb, spirituális

lényünkkel, ami ugyanakkor házasság a család tagjainak közös Igazi Énjével, avagy

Önvalójával és Felsőbb Énjével. Ez a Belső Család.

6. Az egyén spirituális lénye természetesen azonos a személyes Istennel, ami független a

személy vallásától, spirituális felfogásától, s nem befolyásolja az ateizmus sem. A családnak is

van viszont spirituális belső dimenziója, amit ugyanúgy tekintsünk meghatározó lényegként,

mint az egyes ember esetében.

7. Ha a szerelmes nőben és férfiban, valamint egyesült lényükben a szerelmes egyetemesség

él, szükségképpen egyre mélyebben tapasztalják meg a szeretkezés magasabb dimenzióit, a

gyönyör isteni teljességét. A szeretkezés nem csupán testi összeolvadás, hanem határtalan

lélekextázis. Ami létextázis is.

8. A szerelemcsaládban a szerelem testet öltése a gyerekek megszületése és felnevelése. A

gyerekek iránti szeretet a legmagasabb minőségű összeköttetettség és szüntelen körbe öleltség.

A gyerekek alkotják a szerelemcsalád jelképes kupoláját, s minden kupola, a gyerekek magasba

emelését szolgálja.

9. A szeretetcsalád belső modellje a családtalapzattól megkülönbözteti a család belső és külső

„szövetét”. A családmodell ábrája tisztán mutatja, hogy a családtalapzat és a család belső

szövete együtt alkotja a Belső Családot, amely aztán „kivetül a szeretetcsalád külső övezetébe

és a külső szeretettérbe. A Belső és a Külső Család között sokrétű, összetett interaktív viszony

van.

10. A belső szövet két domináns eleme a nő és férfi szerelme, s a szerelemházasság. A

szerelemházasság nyilvánvalóan feltárja, láthatóvá teszi a szerelmesek valódi személyiségét,

belső elkötelezettségét, s összehangolt égi-földi életprogramját. Ez a felismerés támogatja az

egymásra figyelő tudatosulásukat. Mindez elvezet az örömközpontú életig.

11. A szeretetcsalád nemcsak az édesanya és az édesapa, valamint az édesgyerekek

közössége, hanem változatlanul a tágabb nagycsalád, s a rokoncsaládok családja is. Ez akkor is

igaz, ha az elmúlt száz év gazdasági-társadalmi változásforgatagai szaggatták, sőt

szétszakították a családszöveteket. Az elemi egymásra figyeléseket és a kölcsönös egymás

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 187 https://www.ecssz.eu

iránti elkötelezettségeket is.

12. Az egyén akkor képes szeretetre, ha belső munkája révén egyre jobban megszabadul a

szenvedésállapotokból és a fájdalomérzetekből. Ez mindenekelőtt akkor történik meg, ha a

Belső Úton folyamatosan halad előre, majd a Tű Fokán való „átkelés” után az egyén

mindenekelőtt Szeretet Ember lesz. A belül szeretet-központú ember szükségképpen átalakítja,

újrateremti külső életrendszerét. Ez pedig egyúttal a személyes Külső Úton való átlényegülés

csoda-tapasztalata.

13. A szeretetcsalád a Belső Út tanítója, vagy tágabban „láthatatlan” iskolája. A Belső Úton

minden ember haladhat, gazdag módszertana ma ismét megtanulható. Nem függ iskolai

végzettségtől, munkamegosztási helytől és társadalmi státusztól sem. Az egyes ember a Belső

Úton való haladás nélkül semmilyen közösségben nem talál otthonra. A Belső Családban sem.

Fontos felismerni még, hogy a családtagok Belső Útja segít felismerni és tervezhetővé tenni a

Tudatos Család Utat.

3. ábra A szeretetcsalád modell

14. Az egyénben a fokozatos belső újjászületés és felszabadulás belső nyugalmat teremt,

ami később kibillenthetetlenné teszi. A szeretetcsalád így az önismeret megszerzésének, s a

belső változás tanulásának ideális helye és ösztönző forrása. Ez teszi lehetővé a szeretet

központú családi életet.

15. A család külső szövetében az egyik fontos feladat az öngyógyítás megtanulása és

gyakorlása. A magas szeretetminőségben a család tagjai könnyebben gyógyulnak ki az elme és

az ego okozta látszólag legyőzhetetlen, lelki-fizikai betegségekből. A család tagjai közül valaki

előbb-utóbb gyógyítóvá válik, aki aztán tudását folyamatosan fejlesztheti. A szeretetcsalád így

az öngyógyítás tanulása és gyakorlata.

16. A szeretetlenség tudata (is) betegség. A szeretet nem bántható meg, nem sérülhet meg

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 188 https://www.ecssz.eu

végletesen, s nem válhat önmaga ellentétévé. Az elvadult szeretetlen állapotok mélyén is jelen

van a megszüntethetetlen transzcendens szeretet. A tökéletes szeretetlenség érzete vagy

tapasztalása pusztán az elme illúziója, ami szintén orvosolható.

17. A szeretetcsalád erős védőernyő is. A szeretet-, avagy szerelemcsaládot semmilyen

külső vagy belső félelem nem teheti tönkre. A család szeretettartalma miatt a normális napi

feszültségek mosolyterápiával fokozatosan kezelhetővé válnak. Ezt nevezhetjük bölcs

konfliktuskezelésnek.

18. Az egyéni lélek a szeretetcsaládban is olykor a mélybe zuhanhat, hiszen korábbi

szeretetsebeinek nagy száma traumagyűjtemény és ezért belső fájdalomsugárzása indokolt és

megérthető. A szeretetcsaládban azonban minden belső krízis az odaadó szeretettel,

elfogadással, segítő-simogatással gyógyítható. Minden fájdalomkitörés a gyógyulás kezdete.

19. A szeretetcsalád, mint érzelmi és szellemi közösség, hétköznapi életgyakorlatában

mindenki folyamatosan jelzi s kifejezi aktuális belső állapotát, ami szorongás, ellenérzés vagy

elutasítás nélkül megnyilvánulhat, sőt együttérző fogadtatásra és szeretetgyógyításra számíthat.

A körbe öleltségnek ez nagyon fontos jellemzője és eredménye.

20. A szeretetcsalád szükségképpen a szeretetbeszéd és a szeretet-kommunikáció családja,

amely a feszültségeket egyre gyakrabban feloldja, kisimítja, kiegyenlíti. Ezért a problémák

vagy a félreértések kimondhatók és empátiával összekapcsolva megoldhatók. Már azért is, mert

a szeretetcsaládban a tagok eljutnak a Belső Hangjukkal való folyamatos „párbeszédre”. Így

érkeznek el a Belső Ember felfedezéséig is.

21. A szeretetcsalád egyúttal a tudás, a bölcsesség közössége. A szeretetcsalád a belső

(lelki-szellemi és transzcendens) és a külső (tudományos és tudományon túli) tudások

megbecsülése és folyamatos gyarapítása, mert az egyéni, sok életen át fennmaradt

tudatlanságok a türelmes szellemi építkezéssel átfordíthatók életbölcsességgé, létezéstudássá.

Ez egyben a valódi kultúra.

22. A belső szeretetcsalád maga is tudásbölcső, ami a személyes és közös életük igazság

gyűjteménye. Ennek révén a családtagok tudatállapotának emelése és megtartása is könnyebb.

Ezt szolgálja a tudatos értékrend őrzés.

23. A szeretetcsalád is szükségképpen közös, ötvözött családtudat, amely az előző

nemzedékek családtudatát is megőrzi, s ez a tudattér észrevétlenül mentális szabályzómezőként

funkcionál. A szeretetcsalád azonban egyre inkább megismeri, sőt kiismeri az örökölt

családmintákat, a felesleges lelki kötöttségeket, s a szeretetgyógyítással a közös karmákat is

oldja.

24. A szeretetcsalád Közösségi Út is, ami a család külső szeretetterében történik. Ha az

egyes embernek szükségképpen alapvető feladata végig menni a Belső Út stációin, a

szeretetcsalád életét ugyanígy felülírja az a közös élettevékenység, hogy a családi Közösségi

Út fejlődési stációin szintén végig haladjon. Ehhez tudnunk kell, hogy a családnak, mint

közösségnek szintén van közös elméje, jól megfigyelhető a családi egoja. Azért is léptünk új

világkorszakba, mert az egyéni-családi belső és külső utak ismét megismerhetők, s az ezeken

való tudatos előre haladás akadályai elháríthatók.

25. A szeretetcsalád és minden szeretetközösség is önálló létező. Ha a földbolygót már

Gaiaként fogjuk fel, akkor minden egyes családra is Gaiaként tekinthetünk. Minden egyes

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 189 https://www.ecssz.eu

szeretetcsalád önálló, saját arcú, lélekkel rendelkező lényként, entitásként létezik, mintha

jelképesen egy kedvünk és lelkünk szerint épített szeretetház lenne. Most már tehát

felismerhettük, hogy a család „lénynek” szintén van Család Önvalója és Felsőbb Énje,

amelynek magját a Családlélek és a Családtudat adja.

26. Elhihető-e, hogy a család belső lényege, a Belső Család az igazi család? Elhihető-e,

hogy a szeretetcsalád Örömpalota? Ha a Belső Család, azaz a szeretetcsalád minden jellemzőjét,

tulajdonságát, lételvét és létezésgyakorlatát egyben látjuk, akkor az egyedi szeretetcsalád saját

önfejlődése révén kézzelfogható Égi-Földi Szeretetpalotává válik. Ezt segíti a család szív!

Magas rangú nyelvi kódokkal ez úgy fejezhető ki, hogy a Boldogságpalotában Istennőként és

Istenférfiként boldog életet élnek a földi szeretet-királylányok és -királyfiak.

27. A szeretetcsalád így nem csak alvóhely, nem csak fogyasztói csoport, nem pusztán erős

védvár, hanem lényegét tekintve valódi szeretetotthon. Egyrészt az egyetlen Otthonhaza családi

megtestesítője, másrészt a családtagok belső Szívotthonának kivetülése. Ezért nemcsak lakás

vagy családi ház, nemcsak jurta, vagy lakókocsi. A szeretetcsalád alapvetően a szeretetet élő

családtagok közös szeretettere, s ennek eredményeként a mindennapi életük boldogság-

létezésminőség.

28. Még nem tartunk ott, ám lassan felismerhető lesz, hogy a szeretetcsaládnak a Család

Önvaló és Felső Én által vezetve van Belső (közös lelki-szellemi-érzelmi) Útja. Most széles

körben világossá válhat, hogy a boldogtalan (szenvedésekkel teli, félelmekkel zsúfolt,

kiszolgáltatott, stb.) szeretetnélküli, s szeretethiányos (akár brutálisan felforgató, megalázó,

kétségbeejtő, önzésre alapozott) családokból hogyan válhat szeretetcsalád. A családjukat

vesztett emberek is megteremthetik új – most már szeretet alapú – családjukat. Ebben segít

nekik az új emberkép és az új családtan is.

29. A szeretetcsalád hagyományosan ökológiai csoda is. A családi szeretetotthon

élethelyként való felépítése az ökológiai és a spirituális elvek szerinti ház- vagy lakásépítés,

amely optimális esetben ismét családi (akár nagycsaládi) közös teremtés. A házépítés-

lakásépítés és saját édenkertjük létrehozása az együttes önkifejezésük magasiskolája, s

ugyanakkor belső világuk külső ellátását és védelmét is szolgáló szeretettér fizikai valóra

válása.

30. Ha ma mindent energiaként értelmezünk, kimondhatjuk, hogy a családtagok

folyamatosan közös energiatereket hoznak létre. A családház ezért ugyanúgy energiasűrítmény,

energialény, ami szintén ugyanúgy lelki-szellemi létező, mint egy-egy gondozott kert.

31. A szeretetcsalád kertje tehát reménybeli édenkert, amely a családi élet alapvető fizikai

és lelki életfeltételeit is megteremti. A szeretetcsalád természetes módon – függően a

lehetőségektől – önellátó, önkiszolgáló és önfenntartó rendszer. Az önellátás egyszerre

élelmiszer, energia, szellemi és egészségi önellátás és öngondoskodás. Mindez társul az

ökológiai családgazdasággal, a hangsúlyozottan etikus családi vállalkozásokkal.

32. A szeretetcsalád együtt él a természettel. A növények, a fák, az ágyások, a kövek, a

szerszámok, a pincék vagy a kerti gyalogutak, sőt az eső vagy a hó mind-mind lélektestvérek.

A természetben semmi nem halott, így minden él, minden bizalmat és együttérzést, avagy

szintén feltétel nélküli szeretetet vár és kaphat.

33. A szeretetcsalád tagjait így nem elsősorban az életkor, a foglalkozás, a ruházat, a

munkahely vagy a fogyasztás jellemzi és minősíti, hanem családjának és hétköznapi

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 190 https://www.ecssz.eu

létmódjának szeretetállapota és szeretettel való működtetése. Ez teremti meg a család kultúráját

és identitását. Akármennyire is meglepő és nehezen elhihető: a szeretetcsalád minősége így

láthatatlan módon megoldja, javítja, gazdagítja, vagy egyszerre megmenti és megváltja a

családtagok külső életét. Ettől lesz jobb és teljesebb a munkája, jövedelme, vagy akár a

becsülete.

34. A szomszédos szeretetcsaládok, az együtt élő, vagy egymással viszonyban lévő

családok, így az utcaközösségek, a bérházak lakóközösségei, sőt egy-egy település, vagy akár

városrész családjai rejtett, láthatatlan családhálók. A szeretet tehát tágabb körben is egyre

inkább ismét összeköt és körbe ölel. A szeretetcsalád ebben az értelemben is, szimbolikusan

nagycsalád, noha a jelenlegi világállapot a közösségi hálók tartóoszlopait is feldöntötte. Az

egymásra utalt, egymáshoz kötődni kész családok alkotják majd a lokális családközösségeket.

35. A szeretetcsalád a nemzet talpazata is. A magyar nemzet akkor és annyiban élő

szeretetnemzet, ha többségében szeretetcsaládokra épül, s ezek adják a szellemi és közösségi

minőségét. Ez a nemzetminőség ráadásul békésen tolerálja, s nem támadja az érdekalapú, a

személyes individuum „szabadságára” koncentráló, különböző együtt létezési formákat. A

szeretet nem válaszol szeretetlenséggel a család elutasítására sem. A szeretetcsaládok közös,

kollektív tudata pedig egyrészt megjeleníti, másrészt viszont erősíti a magyarság téridő feletti

kollektív tudatminőségét.

36. A szeretetcsalád tehát, ami elsősorban a Belső Család s az ehhez kötődő azonosság-

tudat, mindig szerelemben születik. Ennek következményeként belül és kívül egyaránt

szeretetalapú, szeretetet adó családi létezés lesz, amelyből önkéntes, szabad, korlátoktól

mentes, értékképviselő és érték-megtartó szerves szeretetközösség születik. Védett

mindennemű kiszolgáltatottságtól és ugyanakkor tudatosan nem törekszik mások alávetésére

sem.

37. A szeretetcsalád nem a múltra hangolt közösség, noha a teremtő-megtartó múltat

becsüli, hanem – ismét jelképesen kifejezve – a kertek alatt érkező aranykorra, új életre készül.

Ez az irányultság a valódi újjászületés esélyét adja, már azért is, mert a szeretetet kereső

családoknak is önkéntes támogatója.

38. A szeretet nemcsak összeköt és körbe ölel, hanem egyúttal szeretetfény, avagy fénylő

szeretet. A szeretetcsalád így világít, oszlatja a sötétséget, láthatóvá és kezelhetővé teszi a

gyengeségeket, sőt szereti, elfogadja a kudarcokat, amelyek csak az elme szerint kudarcok.

Folyamatosan a szenvedések fölé emel, amíg aztán megnyugszik belső mindenségének

békéjében.

39. Az élet szépségének és szépsége megújításának teremtője.

40. A szeretetfény-dinamóként működő szeretetcsalád a lokalitás, a nemzet és az emberiség

szüntelen fényforrása is.

Irodalomjegyzék

Bagdy Emőke – Mirnics Zsuzsanna – Vargha András: Egyén – pár – család, Animula, 2008.

dr. Benda József – Víghné Kulcsár Krisztina (szerk.): Családi életre nevelés, 2017.

Bernád Ilona: Isteni folyamat, Gyermekáldás, bábaság a magyar néphagyományban.

(Marosvásárhely, 2012.)

Európai Családtuodmányi Szemle Varga • Családteremtés

IV. évf. 2021/3 191 https://www.ecssz.eu

Bíró Lajos: Szerelem: Isten, Magánkiadás, 2010

A boldogabb családokért!, Magyar Katolikus Püspöki Kara, 1999.

Boulad SJ, Henri: A halálban úgyis megszületünk, Szeretet, szerelem, feltámadás, örök élet,

Budapest, 2017.

Böjte Csaba: A szeretet bölcsője, Helikon Kiadó, 2012,

Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek, Budapest, Gondolat,

1979.

Farkas Péter: A szeretet és az élet bölcsője, Budapest, L’Harmattan, 2013.

Fichte, Johann Gottlieb: A boldog élet útmutatója, avagy a vallás tana, Szent István Társulat,

2010.

Hamp Gábor – Kelemen Gábor (szerk.): A család, Balassi Kiadó–Magyar Pax Romana, 2000

Hegel, G. W. F.: A jogfilozófia alapvonalai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971.

Kálmánchey Márta: A belső ember növekedése, az önismeret útján a hit és a pszichológia

segítségével, Kálvin Kiadó, 2016.

Karácsony Sándor: A Hegyi beszéd, A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1991.

Laczkó Sándor (szerk.): A szerelem, Lábjegyzetek Platónhoz 11., Pro Philosophia Szegediensi

Alapítvány, 2013.

Manu törvényei (Buchler Pál ford.), Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1915.

Molnár V. József: Az emberélet szentsége, Ős-kép Kiadó, 2015.

Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma, Christianus Orpheusz, 1991.

Varga Csaba: Istenemberré válás, Budapest, Stratégiakutató Intézet, 2016.

Varga Csaba: Megváltó Szerelem, Veszprém, VHTA, 2018.

Varga Csaba: Új Aranykor kapujában, SKI, 2018.

Európai Családtudományi Szemle Vége a 2021/3. számnak

IV. évf. 2021/3 192 https://www.ecssz.eu

„A boldog családok jelentik a jövőt”