Időszakosan megjelenő elektronikus folyóirat

III. évfolyam 2020. 1. szám

Európai Családtudományi Szemle ECSSZ

III. évf. 2020/1 2 https://www.ecssz.eu

EURÓPAI CSALÁDTUDOMÁNYI SZEMLE

A folyóirat neve angolul:

European Family Science Journal

Az Európai Családtudományi Társaság folyóirata

Alapítás éve: 2014.

III. Évfolyam – 2020. 1. szám

Kiadó: Európai Családtudományi Társaság

Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gólyahír utca 1.

Kiadásért felelős személy: Czettele Győző

Főszerkesztő: Czettele Győző

A jelen kötetet szerkesztette: Tárkányi Ákos, Balásházy Imre és Csabai Tiborné

Szerkesztőbizottság tagjai:

Botos Katalin

Csabai Tiborné

Farkas Péter

Fekete Tamás

Krajsovszky Gábor

Krúdy Tamás

Len Adél

Mihalec Gábor

Nagykáldi Zsolt

Perczel-Forintos Dóra

Tomka Ferenc

Zych Tymoteusz (Lengyelország)

Varga Zs. András

Szerkesztőbizottság elnöke:

Balásházy Imre

Szerkesztőség:

Czettele Győző

1223 Budapest, Gyula vezér út 47/B.

szerkesztoseg@ecssz.eu

A folyóirat honlapja:

www.ecssz.eu

Nemzetközi azonosítószáma:

HU ISSN 2064-8006

Európai Családtudományi Szemle ECSSZ

III. évf. 2020/1 3 https://www.ecssz.eu

„A boldog családok jelentik a jövőt”

A folyóiratról

A párkapcsolat, a házasság és a család témakörei az emberi élet legelemibb

kérdéseit ölelik fel. Az ember legmélyebb vágyait nem képes kielégíteni semmi, ami

kevesebb, mint a nő és a férfi egysége, és ez a párkapcsolati, házassági egység a

társadalom legfontosabb erőforrása. A párkapcsolati szokásoknak életbevágó a

jelentősége a házasságra és a családra nézve. Amilyen a házasság és a család, olyan

a kultúra. A másik tisztelete és szeretete nélküli szexuális viselkedéstípusok

elterjedése összezavarhatja az emberi létezés fő útjait. Amikor a szexualitás a

szeretetre irányul, akkor olyan boldog házasságokat, családokat és virágzó kultúrákat

épít, amelyek elismerik minden egyes személy végtelen értékét.

Az utóbbi évtizedekben Európában e kérdéskörre meglehetősen eltérő válaszok

lelhetők fel. E folyóirat felületet nyit azon érdeklődők és szakemberek számára,

akiknek fontos a család, s akik szeretnék, hogy majd gyermekeik is boldog családban

élhessenek. A folyóiratnak 2014-ben és 2015-ben megjelent már egy-egy száma

magyarul, 2020-tól megújult formában, immár magyarul és bizonyos mértékben

angolul is olvasható. Ebben a kötetben az utolsó magyar nyelvű tanulmány angolul

is olvasható.

Szerzőinknek

Az Európai Családtudományi Szemle (ECSSZ), mint elektronikus folyóirat, lehetőséget

biztosít a párkapcsolatok, a házasság és a család témaköreihez tartozó írások, tanulmányok és

szakcikkek megjelentetésére. Az ECSSZ célul tűzte ki a család körüli válság okainak és a

lehetséges kiutaknak a keresését, valamint elemzését. A publikálásra szánt anyagok lehetnek:

(i) a szerzők máshol magyarul még meg nem jelent saját írásai, vagy ha már megjelentek,

akkor e másodkiadáshoz az előző kiadó beleegyezése szükséges, (ii) már publikált

anyagok összefoglalói vagy fordításai, és (iii), beszámolók, ismertetők, vélemények, interjúk.

A kéziratokat e Folyóirat sablonjának megfelelő formátumban e-mail-ben kérjük beküldeni

a szerkesztoseg@ecssz.eu e-mail címre. A cikk sablon a honlapról letölthető:

ECSSZ_Cikk_sablon.

A folyóirat jellegének megfelelő és közlésre alkalmasnak talált kéziratokat lektoráltatjuk. A

kéziratok leadási határideje folyamatos, a megjelenés a sikeres lektorálást követően

megtörténik. A folyóirat egyes számainak megjelenési ideje egyelőre nem becsülhető pontosan.

A kézirat beküldésekor a (levelező) szerzőnek javasolt egy kitöltött “Kézirat benyújtási

nyilatkozatot”-ot is csatolni. A nyilatkozat a honlapról letölthető.

Európai Családtudományi Szemle Tartalomjegyzék

III. évf. 2020/1 4 https://www.ecssz.eu

TARTALOM

Tanulmányok

Bálint Balázs, Dr.: Keresztény Anyasági Központ 6

Csaba György, Dr.: Hormonális rombolók miatt fellépő szexuális és demográfiai

problémák 12

Deme Tamás, Dr.: Család – Koncepció, Késztetés, Készség

(Egy egészen apró tűnődés a Szülők iskolájáról – és a családi életre

nevelés megújításának több aktuális lehetőségéről) 21

Horváth Júlia Borbála, Dr.: A társadalmi nemi szerepek és a szélsőséges

gender ideológia 31

Horváth Júlia Borbála, Dr.: Hét perc alatt végzünk 35

Süle Ferenc, Dr.: A társadalom őssejtje a család 49

Tárkányi Ákos, Dr.: Örömök és bánatok érzelmi térképe Magyarországon

– avagy a szex több, mint „egy pohár víz”… 57

Tomka Ferenc, Dr.: A gender ideális és valós arca. Párbeszédben Perintfalvi Ritával 77

Tymoteusz Zych, Dr. és mások: Egyezmény a család jogairól 96

Tymoteusz Zych, Dr. et al.: Convention on the rights of the family 120

Riport

Szilvay Gergely: Épp elkélne egy kis pánik! – Bese Gergő iskolalelkész

a magyar családok állapotáról a Mandinernek 144

Európai Családtudományi Szemle Tanulmányok

III. évf. 2020/1 5 https://www.ecssz.eu

Tanulmányok

Európai Családtudományi Szemle Bálint  Keresztény anyasági központ

III. évf. 2020/1 6 https://www.ecssz.eu

Keresztény Anyasági Központ

Dr. Bálint Balázs

A szülészeti és nőgyógyászati ellátással kapcsolatos társadalmi elvárások fokozatosan

változtak, egyben felerősödtek az utóbbi évtizedekben. Az ezen elvárásoknak megfelelő

szakmai ismeret rendelkezésünkre áll, mert a világ több országában már gyakorlatban is

megvalósul az igények és szakmai lehetőségek összehangolása. Ehhez azonban

szemléletváltásra, támogató szakmai közegre van szükség. A keresztény tanításokat figyelembe

vevő, egyben a nemzetközi kutatásokra és eredményekre nyitott szemlélet olyan ellátást tesz

lehetővé, amely a szakmai biztonság mellett javítja a páciensek megelégedettségét. Ezek

figyelembevételével Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy az Egyházi Kórházak

Szövetségének kérését támogatva, két egyház két kórházában közösen hozza létre azt az új,

szülészeti és nőgyógyászati ellátást biztosító referencia intézetet, amely Keresztény Anyasági

Központként kezdi meg működését.

Keresztény Családi Centrum

A nőgyógyászati ellátás a Budai Irgalmasrendi Kórház (BIK) Keresztény Családi

Centrumában (KCSC) zajlik. Az ambuláns ellátás 2017 végén el is kezdődött. Itt elsődlegesen

azon párok jelentkeznek, akik tudatosan szeretnének a gyermekvállalásra felkészülni, illetve

azok, akik számára a gyermekvállalás nehézséget okoz. A meddőség kivizsgálásának és

kezelésének módja azonban valamelyest eltér a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó,

azaz in vitro fertilizációt (IVF) végző, ismertebb nevén lombik programban működő

centrumokban megszokottaktól. Az intézetet felkereső párok jelentős része azért választja a

BIK KCSC-t, mert a saját erkölcsi-etikai szemlélete miatt szeretné a lombik program

árnyoldalait elkerülni. Ennek megértéséhez érdemes néhány alapfogalmat, illetve a

termékenységi problémák előfordulásával és kezelésével kapcsolatos dolgokat tisztázni.

Fogalmak

Asszisztált reprodukcióról beszélhetünk, ha valamilyen orvosi beavatkozás vagy kezelés

nélkül spontán megtermékenyülés nem jön létre, de a szükséges kezelés és/vagy beavatkozás

ezt elősegítheti.

In vitro fertilizáció során a megtermékenyülés az anya testén kívül, laboratóriumi

körülmények között történik. Ezt az eljárást végzik azok a központok, amelyek lombik

programban dolgoznak.

In vivo fertilizáció során a megtermékenyülés külső segítséggel vagy anélkül, de

természetes közegben, azaz az anya testében megy végbe.

A meddőség előfordulása

Európai Családtudományi Szemle Bálint  Keresztény anyasági központ

III. évf. 2020/1 7 https://www.ecssz.eu

Meddő párokról akkor beszélünk, ha a gyermeket kívánó pár a nő 35 éves kora alatt 1 évig,

míg 35 éves kora felett 6 hónapon keresztül sikertelenül próbálkozik a fogantatással. A meddő

párok előfordulási gyakorisága egyes kutatások szerint világszerte 10-15%, mások szerint 15-

20%, de egyértelmű tendenciaként leírható, hogy a meddő párok száma fokozatosan növekszik.

Ennek egyik oka lehet az a társadalmi jelenség, hogy a nők egyre inkább tanulmányaik

befejezése, illetve egzisztenciájuk megteremtése után, az optimálisnál későbbi életkorban

kívánnak gyermeket vállalni. Az is igaz azonban, hogy a meddőség mind a női, mind a férfi

oldalon nagyjából hasonló mértékben mutatható ki, így ennek okai között szerepel a

mozgásszegény életmód, az egészségesnek csak óvatosan mondható táplálkozási szokások,

öltözködési szokásaink és még sok minden, ami egészségünkre, így gyermekvállalási

képességünkre is kihat. A statisztikai adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a meddő párok

esetén, mintegy 40%-ban a nő, 40%-ban a férfi, a maradék 20%-ban pedig mindkét fél érintett.

Ebből is látható, hogy a gyermeket kívánó párok ellátását komplexen, mindkét félre kiterjedő

módon kell megtervezni és végezni.

Az asszisztált reprodukció helyzete Magyarországon

Magyarország Kormánya a pozitív népesedéspolitikai célok elérése érdekében, a családok

gyermekvállalási kedvének növelése, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtése során

jelentős támogatást nyújt az asszisztált reprodukciós eljárásokat végző centrumok számára.

Ezek a centrumok elsősorban in vitro fertilizációs eljárásokat végeznek, az életkortól függő

hatékonysággal.

Minden centrum végez in vivo fertilizációt is abban az értelemben, hogy a meddőség okának

kivizsgálása, illetve az ennek során észlelt kóros állapot gyógyítása alapvetően megelőzi az in

vitro technikák alkalmazását. Jellemző módon a hosszabb időt, több ráfordítást igénylő

esetekben felajánlják azokat a terápiás lehetőségeket, amelyek nem az okot, hanem a tünetet

hivatottak kezelni. Ezzel nem az alapbetegség gyógyítása, hanem a női nemi szervek, első

sorban a petefészek működésének serkentése adja a megoldást abból a célból, hogy in vitro

eljáráshoz megfelelő mennyiségű és minőségű petesejtekhez juthassanak, azaz elsősorban

tüneti terápia alkalmazásával érik el a kívánt célt. Ezek az eljárások komoly tudást,

tapasztalatot, gyógyszeres és technikai hátteret igényelnek, az ilyen eljárásokat a centrumok

magas szinten biztosítják.

In vivo eljárások lehetősége

Az in vitro eljárásokra a társadalom egy része, illetve az egyházak, első sorban a Katolikus

Egyház, fenntartásokkal tekint. Ennek oka a megtermékenyülés mikéntje, illetve a

megtermékenyített, de az anya szervezetébe (méhébe) be nem ültetett embriók további sorsa.

Éppen ezért a keresztény erkölcsi-etikai aggályokat megfogalmazók igénye egyre nő az in vivo

fertilizációs módszerek, illetve az ezeket gyakorlatban is végző központok elterjedésére.

Az elsősorban keresztény erkölcs alapján gondolkodó és tevékenykedő, termékenységgel

foglalkozó központok és az azok által kifejlesztett módszerek egyre elfogadottabbak a világban.

Ilyenek például a női ciklus pontos megfigyelését és az az alapján szükséges terápia

megtervezését lehetővé tévő Billings, Creighton, FEMM, Sensiplan cikluskövető módszerek.

Ezek mikéntjét a témában képzést kapott oktatók tanítják meg az érdeklődő nőknek, akik pedig

a ciklusuk pontos megfigyelése, követése során észlelteket papíron, vagy újabban már

okostelefonon elérhető applikáció segítségével dokumentálják. Ezek az adott nő ciklusképét

Európai Családtudományi Szemle Bálint  Keresztény anyasági központ

III. évf. 2020/1 8 https://www.ecssz.eu

írják le olyan módon, amit a hasonló orvosi képzésben részesült orvosok értékelni tudnak,

jelentősen elősegítve a hormonális ciklus általánosan megszokotthoz képest pontosabb

kivizsgálását. Példaként kiemelhető, hogy a menstruációs ciklus második felében szükséges

kivizsgálást általában a menstruáció 21. napján kell elvégezni, ami elvben a középidőben

jelentkező hormoncsúcs utáni 7. nap. Azonban olyan esetben, amikor a ciklus 14. napján még,

vagy már nem vagyunk ennek a csúcsnak a közelében, úgy a 21. napos laborvizsgálat pontatlan

eredményt ad. Ugyanakkor, ha a nő valamilyen jól kidolgozott módszerrel követi a ciklusát,

úgy ez a néhány, vagy akár több nap eltérés kiküszöbölhető, azaz a laborvizsgálat jelentősen

több és pontosabb információt ad majd. A jelentősebb cikluskövetési módszerek alapján

működő orvosi ellátás a NaPro, FEMM, Neo fertility stb. Ezen módszerek alapvetően nem

törekszenek a női ciklus stimulálására, hormonális felülvezérlésére. Kutatásokkal alátámasztott

kivizsgálási módszerek és protokollok alapján keresik a meddőség okát mind a női, mind a férfi

szervezetben, majd az így feltárt betegség gyógyításával vagy az állapot javításával, azaz oki

terápiát végezve segítik elő a természetes körülmények között és természetes úton történő, azaz

in vivo fogantatást. Kiváló példa erre, hogy a megfelelően alapos kivizsgálással a meddőségek

nagyjából ¼-ében találunk olyan eltérést, amikor a tejelválasztást serkentő hormon

indokolatlanul termelődik, így gátolva a megtermékenyülést, míg ugyanezt hagyományos

protokollok alapján és hagyományos határértékekkel dolgozva csupán 4-5%-ban találnánk

meg.

Magyarországon kevés olyan orvos dolgozik, aki a fenti módszerek ismeretével rendelkezve

lát el meddőséggel hozzá forduló párokat. NaPro képzésben eddig 4 szülész-nőgyógyász, illetve

egy belgyógyász-endokrinológus orvos részesült. FEMM képzésen csaknem 40 szülész-

nőgyógyász és endokrinológus vett részt a 2019. áprilisban hazánkban megrendezésre került

orvosképzésnek köszönhetően, melynek során a tudományosan megalapozott, komoly kutatási

eredményekre alapozott FEMM protokollok használata terjedhet el hazánkban.

In vivo eljárást alkalmazó centrumok

In vivo eljárásnak tekintünk minden olyan módszert, amely során a fogantatás a női testben

történik meg. Ennek speciális módszere az inszemináció, amikor spermiumot művi úton

juttatnak az anyaméhbe azzal a szándékkal, hogy a petesejt megtermékenyülése már

természetes módon történhessen. Ezt az eljárást a Katolikus Egyház csak speciális esetben

támogatja, így ezt a csak in vivo fertilizációval foglalkozó intézetek jellemzően nem végzik.

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb keresztény egyház nem fogalmaz meg határozott

álláspontot a megtermékenyülés in vitro, illetve inszemináció útján történő módjával szemben,

azonban a megtermékenyített, de beültetésre nem kerülő embriók további sorsának tekintetében

egységes álláspontot foglalnak el.

A BIK KCSC működése

Hazánkban ma a Budai Irgalmasrendi Kórházban (BIK-ben) folyik a fenti értelemben vett

in vivo fertilizációs ellátás. Az ott működő Keresztény Családi Centrum (KCSC) európai

betegút-modellt működtetve, koordinátorok segítségével szervezi a meddő párok kivizsgálását,

ellátását, összehangolva a szükséges nőgyógyászati, andrológiai, endokrinológiai, hematológiai

és immunológiai, valamint labor és képalkotó vizsgálatokat, továbbá pszichológiai és

mentálhigiénés ellátást. A páciensek számára állandó kapcsolatot jelent a koordinátor személye,

akihez az időközben felmerülő kérdéseikkel is fordulhatnak.

Európai Családtudományi Szemle Bálint  Keresztény anyasági központ

III. évf. 2020/1 9 https://www.ecssz.eu

Az egyes szakterületeknek megfelelő ambulanciák működése külön-külön is eredményre

juthat, előfordulhat azonban, hogy a különböző szakambulanciák orvosai más-más véleményt

alakítanak ki, így eltérő javaslatokat fogalmaznak meg. Ez a jelenleg működő egészségügyi

rendszerben újabb, időt igénylő egyeztetéseket, konzíliumokat vonhat maga után. A

koordinátori rendszer segítségével az információk egy kézben futnak össze, ami az esetlegesen

megjelenő eltérő álláspontok közötti gyors és hatékony egyeztetésre ad lehetőséget.

Keresztény intézményként a cél az, hogy a párok (családok) olyan testi és lelki állapotba

kerüljenek, amely lehetővé teszi számukra, hogy a gyermekáldás otthoni körülmények között,

a legnagyobb eséllyel sikerüljön. Fontos, hogy nem a testi és/vagy lelki betegséggel küzdő,

gyakran nem megfelelő életmódot folytató embereket részesítjük tüneti terápiában ezzel

fizikailag alkalmassá téve őket egy gyermek megfoganására, hanem a kivizsgálások során

észlelt eltérések orvosi eljárásain túl a tudatos, egészséges életmód elérésével és a lelki háttér

megerősítésével válnak alkalmassá a párok arra, hogy gyermeket természetes úton

vállalhassanak. Kétségtelenül tény azonban, hogy bizonyos kórképek esetén ez a módszer nem

tud megoldást adni. Ilyen például az a helyzet, ha a petevezetékek teljesen átjárhatatlanok, vagy

korábbi problémák miatt eltávolításra kerültek. Ezen esetekben – a keresztény erkölcs alapján

–, elsősorban az örökbefogadást ajánljuk a párok számára. Ezzel nem csak őket segítjük ahhoz,

hogy szülői felelősséget vállalva tehessenek a jövő generációért, hanem egy, már máshol

megszületett, de valamiért nehéz sorsú gyermek számára is kiutat tudunk találni abból az

elhagyatottságból, reménytelenségből, amelybe önhibáján kívül jutott. A BIK nem foglalkozik,

de nem is foglalkozhat az örökbeadás folyamatával, ám a lehetőséget, mint megoldást

felajánljuk. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a családok egy része végül a saját, vér szerinti

gyermek reményében mégis az in vitro eljárások valamelyikét választja.

A BIK KCSC rendszere négy olyan tényezővel rendelkezik, amely a magyar egészségügyi

ellátásban jellemzően nem érhető el:

•

Betegút-menedzsment

A meddő párok a koordinációs központban, a koordinátoroknál jelentkeznek, akik az

egészségügyi és pszichés állapot felmérése után, a megfelelő protokollok alapján

meghatározottak szerint szervezik meg a meddő párok további kivizsgálását. A párok

számára biztosítják ezzel a személyes kapcsolattartás lehetőségét, az ellátás szempontjából

pedig csökkentik a felesleges adminisztrációt, ugyanakkor javítják a különböző

szakterületen tevékenykedő szakorvosok közötti konzultáció lehetőségét.

A segítő-koordinátori tevékenységet azonban a jelenlegi finanszírozási rendszerben

elszámolni nem lehet, így ezt a kórház az egyéb bevételeiből kénytelen kigazdálkodni,

éppen ezért a koordinátorok száma a bemeneti ponton jelent szűk keresztmetszetet az

intézetet felkereső, meddőség miatt jelentkező párok számára.

•

Lelkigondozók, pszichológusok, pszichoterapeuták és mentálhigiénés szakemberek

A párok pszichés gondozását végzik egyéni- és párterápia módszereivel is. Ennek

igénybevételére minden ide jelentkező pár számára lehetőséget biztosít az intézet, amelyet

a jelentkezők meglepően nagy számban vesznek igénybe. Ismert tény, hogy a

gyermekkorban elszenvedett trauma (pl.: szülők elvesztése vagy válása, esetleg

gyermekkori szexuális abúzus és még sok más is) olyan lelki sérüléseket okozhat, melyek

később testi tünetekben jelentkeznek (pszichoszomatikus tünetek) és akár

gyermektelenséget eredményezhetnek. Ezen problémák feltárása és feloldása önmagukban

is megoldáshoz vezethetnek.

Európai Családtudományi Szemle Bálint  Keresztény anyasági központ

III. évf. 2020/1 10 https://www.ecssz.eu

•

Életmód tanácsadás

A BIK KCSC alapvetően javasolja az egészséges életmód elérését, benne a megfelelő

mennyiségű testmozgással, illetve megfelelő étkezési szokások elérésével. Ennek

érdekében lehetőség van a kórház dietetikusával történő konzultációra.

Szükséges és jó lehetőség volna sport- és rekreációs szakember alkalmazása is, amihez

szükséges az anyagi háttér megteremtése. Ez a lehetőség egyelőre még nem érhető el, de

az intézet igyekszik megtalálni ennek a megoldását is.

•

Nemzetközileg elfogadott in vivo protokollok használata

A BIK KCSC állományában 2-2 olyan szülész-nőgyógyász és endokrinológus, valamint 1

segítő-koordinátor dolgozik, akik az in vivo fertilizációt előnyben részesítő eljárások

valamelyikében képzettséggel rendelkeznek (NaPro, FEMM). Jelenleg komoly

tárgyalások folynak arról, hogy a BIK ambulanciái között megjelenhessen egy FEMM

protokollok alapján működő, termékenységet javító ellátást biztosító rendelés. Az

együttműködés kidolgozása már megkezdődött, ugyanakkor a hazai kivizsgálási

módszerek mellett szükséges néhány speciális eljárás bevezetése is, amelyek folyamatban

vannak.

Összességében megállapítható, hogy a keresztény erkölcsi-etikai megfontolások a

meddőségi ellátás olyan megoldását keresik, találják meg és kínálják fel, amely a meddőség

okának feltárásával az in vitro eljárásokat folytató centrumok eredményeivel összemérhető,

ugyanakkor elkerüli azokat a helyzeteket, amelyek a megfogant embriók életben maradásával

kapcsolatosan jelenleg nem vagy aligha rendezhetők megnyugtató módon.

Családbarát szülészeti ellátás

A Keresztény Anyasági Központ másik lába a Bethesda Gyermekkórházban létrejövő,

családbarát ellátást biztosító szülészeti osztály lesz.

Az Egyházi Kórházak Szövetségének évekkel ezelőtt megfogalmazott célja volt a születéssel

kapcsolatos ellátás egyházi kórházban történő biztosítása. Emellett erős társadalmi igény jelent

meg a szülés-születés természetes voltának megélésével kapcsolatban. Hazánkban 2011 óta

legális lehetőség az otthonszülés, azonban a családok jelentős része igényli a kórház nyújtotta

biztonságot. Az „otthonszülés a kórházban” világszerte ismert szülészeti szemléletet jelent,

amely a kórházi háttér biztonságában teszi lehetővé a lehetőleg beavatkozásoktól mentes

szülészeti ellátást, azaz olyan szülés-születés megélését, amely otthoni körülmények között

lehetséges. A Kormány döntésének megfelelően, a Keresztény Anyasági Központ szülészeti

ellátását vállaló Bethesda Kórház az ebben a szemléletben működő, családbarát szülészeti

osztály kialakítását, illetve az itt dolgozni tudó és akaró szakemberek kiképzését kezdte el.

A fizikai építkezés elkezdődött, az új szemléletben működő szülészeti osztály, tervezetten,

2022-ben kezdi meg munkáját. Az új szemlélet valójában annyit jelent, hogy az elmúlt

évtizedekben kialakult orvos-beteg kapcsolatot egy egyenrangú kapcsolat váltja fel, ahol a

szakember a tudásával, a szakma szabályainak betartása mellett igyekszik a várandós, illetve

szülő nő jogos igényeit kielégíteni.

Alapvető cél lesz az Anya-Baba-barát szülészeti ellátás 12 pontjának bevezetése, amely igen

jelentős szakmai szervezetek (többek között a FIGO - Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati

társaság, IPA - Nemzetközi Gyermekgyógyász Társaság és az ICM - Nemzetközi Szülésznői

Társaság) álláspontját fogalmazza meg, amelyeknek tagszervezetei a hazai szakmai

Európai Családtudományi Szemle Bálint  Keresztény anyasági központ

III. évf. 2020/1 11 https://www.ecssz.eu

szervezetek. Az általuk javasolt 12 pontnak többek között része a megfelelő tájékoztatás, a

vajúdás és szülés során végzett beavatkozások minimalizálása, a szabadon választható

testhelyzet lehetőségének biztosítása szülés közben, az aranyóra lehetősége – azaz, hogy a

születést követően az újszülött legalább 1 órán keresztül az édesanyjával maradhasson, szoros

bőr-bőrkontaktusban – vagy például a teljes anyatejes szoptatás támogatása. A nagy nemzetközi

szervezetek által ajánlott pontok egyike-másika már ma is megjelenik a hazai szülészeti

ellátásban, ami nagyon jó és előremutató. Ugyanakkor szükség van arra, hogy ezek a

lehetőségek minél szélesebb körben legyenek elérhetők, amihez segítséget nyújt majd a

Bethesda Kórház referencia intézeti meghatározása, hiszen az ott tapasztaltak alapján más

szülészeti ellátást biztosító kórházak a már működő, magyar viszonyokra adaptált megoldást

vehetik át.

A családbarát szülészeti ellátás eredményeként várható a császármetszések számának

csökkenése, de legalább az emelkedés megállása. Az anyák maguk választhatják meg a vajúdási

és szülési pozíciót és azt, hogy a szülés során ki(k) legyen(ek) jelen. Várhatóan csökken az

egyéb szülészeti beavatkozások (pl.: gátmetszés), valamint gyógyszerek használatának (pl.:

oxitocinos fájáserősítés, illetve EDA, azaz a gerinc közelébe beadott fájdalomcsillapító)

gyakorisága is. Mindez nagy valószínűséggel közelebb viszi a szülést ahhoz az ideához, amely

az anyák fejében él, így nagyobb lesz a szülészeti ellátással kapcsolatos megelégedettség, ez

pedig segíthet a demográfiai viszonyok javításában, hiszen a szakirodalomban már bizonyított

tény, hogy a szülés élménye befolyásolja további gyermekek vállalását is.

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 12 https://www.ecssz.eu

Hormonális rombolók miatt fellépő szexuális és demográfiai problémák

Dr. Csaba György

Az emberi szervezet egyes komponenseinek összehangolt működését a központi

idegrendszer szabályozza, részben közvetlenül, idegek közvetítésével, részben a hormonális

(endokrin) rendszeren keresztül. Ez utóbbihoz tartozó mirigyek, illetve mirigysejtek

hormonokat választanak el, melyek a vérkeringésbe kerülnek, ezáltal a test különböző részein

elhelyezkedő szerveket (sejteket) elérik. A hormonokat tartalmazó vér tehát az egész

szervezetet átmossa, de csak ott hat, ahol a sejteken (sejtekben) jelfogók (receptorok)

helyezkednek el, mert csak ezek ismerik fel és kötik meg a hormonokat. A receptorok tovább

adják a jelet a sejt belseje felé, ahol kiváltódig a sejt válasza, tehát a hormon hatása, azaz beindul

a program, mely a hormon hatására jellemző. Ez az egyes hormonok esetében eltérő: a

pajzsmirigy hormonjai, a tiroxin és trijódtironin például az anyagcserét szabályozzák, a

hasnyálmirigy inzulinja (sok egyéb mellett) elsősorban a vércukorszintet, a here és petefészek

hormonjai (tesztoszteron, ösztrogének) a nemi működéseket. Bár a hatások a hormonok

természetétől függően eltérőek, abból a szempontból azonosak, hogy mindegyik hatásában

döntő a receptorok jelenléte és üzenet-továbbító szerepe.

Mindaddig, amíg a hormonok és receptorok a mindenkiben meglévő egyéni genetikai

program alapján találkoztak, egyes kóros, de ritka eltérésektől (betegségektől) eltekintve az

esetek túlnyomó többségében kiegyensúlyozott működés volt megfigyelhető. Az utóbbi időben

azonban a rendszerben egyensúlyzavarok léptek fel, mert külső tényezők avatkoztak be

endokrin dizruptorok (hormonális rombolók) formájában [1].

Az átruházott evolúció és a hormonális rombolók

Az ember külsőleg is észlelhető evolúciós változásai mintegy 40 000 évvel ezelőtt, a Homo

sapiens megjelenésével leálltak. Bár kisebb jelentőségű (mikro) változások azóta is történnek,

az ember döntő mértékben evolúcióját az általa készített eszközökre ruházta át és ebben fejlődik

tovább [2]. Nem alakulnak tehát gyorsabb és erősebb lábak, mert a mozgás átruházódott a

kocsira és a lóra, illetve az autóra, nem fokozódott a látási képesség, de megjelent a szemüveg,

a látcső és a teleszkópok, sőt bizonyos képességeink inkább romlottak, mert az eszközök

használata szükségtelenné tette a biológiai rendszer működését. Ennek példája az

immunrendszer gyengülése az antibiotikumok miatt, mert ez utóbbiak oly gyorsan pusztítják el

a kórokozókat, hogy nincs lehetőség immunitás kialakulására, így olyan betegségek, melyek

átvészelése korábban teljes immunitást biztosított, ma már esetleg többször is megkaphatók. Az

emberi evolúció átruházása eredményezte, hogy környezetünkben megjelentek olyan

mesterséges molekulák, melyek hormonokhoz hasonlítanak és ezek szervezetünkbe kerülve

valóban hormonszerű funkciót képesek kifejteni. Ez megzavarja az eddig programszerűen

működő endokrin rendszert és korábban előre nem várható problémákat okoz.

A hormonális rombolók túlnyomórészt az iparban és a mezőgazdaságban felhasznált

termékek, vagy azok alkotórészei, melyek az emberi (állati) szervezetbe jutva kapcsolódni

tudnak hormon-receptorokkal, ezáltal megzavarják a hormonális rendszer élettani működését.

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 13 https://www.ecssz.eu

Vagy a receptorokhoz kapcsolódva hormonális jelet adnak le ott és úgy, ahol és ahogy erre

nincs szükség, vagy éppen ellenkezőleg, nem engedik létrejönni a normális (élettani) hormon –

receptor kapcsolatot. Mindkét esetben kóros irányba tolódik el a hormonális (endokrin)

rendszer működése. Ehhez járul, hogy nem számítható ki, melyik eset lép fel a hormonális

romboló szervezetbe kerülésekor, és ezért csak a kóros jelenség fellépésekor lehet kapcsolatot

feltételezni a romboló és a kóros állapot között.

Az ember alkotta hormonális rombolók legnagyobb mértékben az iparban és a

mezőgazdaságban használódnak fel (nem beszélve egészségügyi felhasználásukról).

Legnagyobb mennyiségüket a műanyagipar hasznosítja. A legismertebb a biszfenol A nevű

vegyület szükséges a műanyagok lágyításához. Ezért minden műanyagtermék, a cumisüvegtől

az ételhordóig tartalmazza, és innen kerül be az emberi szervezetbe. A mezőgazdaságban a

növényvédő szerek többsége hormonális romboló és egyre nagyobb mértékben használódnak

fel, az emberiség növekvő tápanyagigénye miatt. Mindezt és a tendenciákat figyelembe véve a

hormonális rombolókkal való szennyeződés már most sem kerülhető el, és még inkább így lesz

ez a jövőben.

A hibás hormonális imprinting

Már az eddig elmondottakból is világosan látható, hogy a hormonális rombolók valóban azt

teszik, amit nevük is mutat. Még inkább így van ez, ha az emberi szervezet fejlődési állapotát

is figyelembe vesszük.

Az emberi szervezet fejlődésében, amely a fogamzástól a halálig tart, vannak kritikus

időszakok, amelyekben a szervezetbe kerülő kémiai anyagok az átlagosnál is károsabbak

lehetnek. Ilyen a terhesség első 3 hónapja, azaz az embrionális időszak, amikor egy kívülről az

anyai szervezetbe kerülő vegyület elpusztíthatja a fejlődő embriót, vagy súlyos, születéskor már

észlelhető fejlődési rendellenességet válthat ki. A terhesség későbbi – magzati – időszakában

történő ártalom esetén ilyen rendellenességek egyre inkább csökkenő mértékben lépnek fel,

viszont megjelenik a funkcionális fejlődési rendellenesség (funkcionális teratogenitás), mely a

születéskor nem vehető észre, viszont későbbi (felnőtt) életkorban jelenik meg olyan kóros

állapot, ami a magzati, vagy azt követő (korai posztnatális) korra vezethető vissza.

A hormon és receptorának első találkozásakor, a születés körüli (perinatális) időszakban jön

létre a hormonális imprinting [3], ami feltétlenül szükséges a receptor – hormon kapcsolat

későbbi normalitásához. Ezzel nem is szokott probléma lenni, a hormonális imprinting

programozottan megtörténik. Ugyanakkor ebben az időszakban a receptorok még nem teljesen

elkötelezettek (csak a találkozás után és annak eredményeként lesznek azok), így becsaphatók

hormonszerű saját molekulákkal (az adott hormon-család egyéb tagjai által), vagy a hormonális

rombolókkal. Ez esetben jön létre a hibás hormonális imprinting, mely a receptor kötési

képességének életre szóló megváltozásával, a sejt hormontermelő képességének

megzavarodásával és különböző kóros állapotok fellépésével jár. A perinatálisan a fejlődő

szervezetbe jutott hormonális romboló hibás imprintinget (bevésődést) hoz létre, ami egy

későbbi életkorban (rendszerint felnőtt korban) megmutatkozó rendellenesség (betegség)

fellépésével jár.

A szervezet egészének felépítése a génekben van tárolva éppúgy, mint az egyes szervek

(sejtek) működése is. A génekké rendeződött DNS tartalmazza tehát a szervezet működéséhez

szükséges információt. A gének összessége a genom, ez azonban azonos egy bizonyos egyén

összes sejtjében, tehát például a májban és a szemben is, ugyanakkor ezek a sejtek jelentősen

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 14 https://www.ecssz.eu

eltérő funkciókat valósítanak meg. Ezt az un. epigenom szabályozza, tehát meghatározza azt,

hogy valamely sejtben a program mely részei nyilvánuljanak meg, miközben (elsősorban

metilcsoportok felrakásával) lezárja azokat a géneket, melyeknek más sejtekben kell, hogy

legyen funkciója. Ugyanakkor azt is befolyásolja az epigenom, hogy ezek a funkciók milyen

mértékben nyilvánuljanak meg. A hibás hormonális imprinting epigenetikusan hat, tehát nem

okoz változást a DNS bázissorrendjében (nincs mutáció), de öröklődik az utódsejtekre és az

adott egyén utódgenerációira. Mivel a jelenleg már felismert hormonális rombolók szteroid

molekulák, ezek a szteroid hormonok receptorainak epigenetikai szabályozását zavarják meg

(életre szólóan és öröklődően), így számos már ismert és valószínűleg még ismeretlen betegség

előhívásában játszanak szerepet.

A nemi hormonok (tesztoszteron: férfi nemi hormon; ösztrogének: női nemi hormonok)

ugyancsak szteroid molekulák, melyek a sejten belüli szteroid receptor szupercsalád tagjaihoz

kötődnek, amely utóbbiak célhormonként felismerik a hormonális rombolókat és azok aztán

vagy hibás üzenetet adnak át nekik, vagy gátolják az élettani üzenet átadását egy olyan kritikus

életkorban, mely az adott egyén további egész életére hatással lesz – ráadásul negatív hatásukat

át is örökítik az utódokra. Ily módon befolyásolják a szexuális képességeket, az ivarsejtek

mennyiségét és minőségét, a születendő gyermekek nemi arányát éppúgy, mint a szülői

magatartást, ami alapvető az utódok magatartásának kialakulásában.

Hormonális rombolók hatása a nemiségre

A nemi arány

A humán genomot kétszer 22 (anyai és apai) kromoszóma alkotja, kiegészülve két nemi

kromoszómával (X,Y). Ez utóbbiak határozzák meg a születendő ember nemét, azaz, ha X

kromoszómát tartalmazó spermium termékenyíti meg a petesejtet, akkor nőnemű (XX), ha Y

kromoszómát tartalmazó, akkor hímnemű (XY) utód születik (mert a petesejt mindig X

kromoszómát tartalmaz). Ennek esélye elvileg egyenlő, mégis, a korábbi idők pontos vizsgálati

eredményei szerint a férfi/nő nemi arány a születéskor 1,06/1 volt, azaz több fiú, mint lány

született és ez előnyös is volt, a férfinem fokozott esendősége miatt. Az utóbbi időben ez az

arány megváltozott: több lány születik, mint fiú. A változást a hormonális rombolók

következményének tartják, melyek akár táplálkozás, akár légszennyezés következtében jutnak

be az anyai szervezetbe, de számításba jön foglalkozási ártalom is [4]. Erre a figyelmet felhívó

adatok olyan erősen iparosodott országokból származnak, mint az USA, Kanada, Dánia és

Svédország, tehát megbízhatónak tűnnek [5-7].

A serdülés (pubertás) problémái

A pubertáskor rendkívül érzékeny külső behatásokra és a fejlődési ablak, amelyben

perinatálisan a hormonális imprinting történik szintén nyitva van, tehát hibás imprinting jöhet

létre. Ennek hatása ugyancsak életre szóló, de kevésbé meghatározó, mint a perinatális korban

történő – inkább igazító hatása van, de sejtről sejtre és szülőről utódra öröklődik.

A pubertás egyénenként eltérő időpontban lép fel, de átlagosan lányoknál 8 és 12 éves kor

között, míg fiúknál később, 9 és 14 éves kor között. Időtartamában is vannak nemi különbségek:

lányoknál általában 3 év alatt zajlik le, míg fiúknál normálisan mintegy 4 évig tart. Jelentős

eltérések vannak azonban attól függően, hogy a pubertás jeleinek (herék mérete, nemi szőrzet,

menstruáció, emlők megjelenése és növekedése, magömlés) észlelése mikor történt. Korábban

a pubertás későbbi időpontban jelentkezett, napjainkban hamarabb. Egy részletes és alapos

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 15 https://www.ecssz.eu

felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államokban 1860-ban lányoknál 16,6 éves átlag-

életkorban kezdődött, 1920-ban 14,6, 1950-ben 13,1, 1980-ban 12,5 éves korban és végül 2010-

ben 10,5 éves korban, tehát folyamatos csökkenés volt megfigyelhető [8]. Figyelembe kell

azonban venni, hogy mit tekintünk a pubertás kezdetének. Ha az USA-ban a huszadik század

közepén mért értékeket hasonlítjuk össze a 2000 után mértekkel, akkor azt láthatjuk, hogy míg

az első menstruáció jelentkezése (menarche) esetében csak néhány hónap az eltérés a régi és

jelenlegi értékek között, addig az emlőfejlődés a régi adatokhoz képest 1 évvel korábban

jelentkezett [9,10]. Fiúknál hasonló mértékű volt a változás azzal a különbséggel, hogy

mindenütt körülbelül egy éves késéssel jelent meg. Számottevő eltérés volt azonban

megfigyelhető a különböző etnikumok esetében: afro-amerikai lányok esetében a pubertás

kezdete 1 évvel korábban volt (van), mint a fehér és ázsiai populációban. A pubertás kezdetének

koraibb voltát sokan a hormonális rombolók megjelenésének tulajdonítják. A genetikai

tényezők azonban éppúgy figyelembe veendők, mint a környezetiek, előbbiekre rakódnak rá az

utóbbiak.

A pubertás nem csak egy életszakasz a gyermekkor és a felnőtt kor között, de egy olyan

átmeneti életszakasz, amely meghatározó jelentőségű az utána következő periódusokra, sőt az

utódgenerációkra is. Alapvetően befolyásolja a további nemiséget, az élettartamot, magatartást

és mindent, ami utána következik. Hatalmas mértékű hormonális változások figyelhetők meg:

az agyalapi mirigy (hipofízis) két hormonjának szintje is megemelkedik, és hatásukra a

szexuálhormonok mennyisége 30-szorosra nő fiúkban, míg százszorosra lányokban [11], ami

visszahat az agy fejlődésére és a nemi működésekre, tehát ugyancsak befolyásolja a nemi

apparátus alakulását, a nemi működéseket és alakítja az agy struktúráját éppúgy, mint annak

érését. Ha hamarabb érik a nemi apparátus, mint az azt kontrolláló agy, annak súlyos

magatartási (például bűnügyi) következményei lehetnek, miközben az utódképzésben is

változások következnek be (fiatalabb kori lehetőség utódok létrehozására, a szülői

felelősségérzet kialakulása nélkül). Közben, éppen ezen változások hatására viharok lépnek fel

a magatartásban, ami jelentősen alakítja a kamaszról alkotott képet. Mindez a genetikai program

megvalósulását jelenti, ami azonban nem független a környezetben lévő molekulák (hormonális

rombolók) beavatkozásától.

A pubertáskorban történő hibás imprinting nyilvánvalóan meghatározza azoknak a

sejtvonalaknak későbbi működését, amelyek érintve voltak, így az agy és a nemi apparátus

működésére is kihat. A perinatális hibás imprinting nemcsak életre szólóan határozza meg az

érintett sejtvonal sorsát, de átadódik az utódgenerációkra (epigenetikusan öröklődik), ami azt

eredményezi, hogy közvetlenül nem érintett emberekben is megjelenik, sőt az újabb

generációkban érvényesülő újabb hatások már a megváltozott epigenomra épülnek rá. A

pubertáskori imprinting ugyanúgy öröklődik, mint a perinatális. (Utóbbi – állatkísérletek

tanúsága szerint – emlősökben bizonyítottan a 3. generációig, de egysejtű modellben 1000

generáció után is megfigyelhető [12], feltételezhető tehát a 3. generáció utáni öröklődés

emlősben is, csak ennek vizsgálatához a hosszú generációváltás miatt kevés az idő.) A nem-

perinatális (pl. pubertáskori) imprinting tehát lehet éppoly veszélyes az utódgenerációkra, mint

a perinatális. Az imprinting ugyanis nem életkorfüggő, hanem sejtfejlődési állapottól függő. A

kérdés ezek után az, hogy hol van az a határ, ameddig a sejtek hibásan imprintálhatók a

hormonális rombolók által? Az állatkísérleti eredmények alapján az mondható, hogy ilyen határ

nincs, mert mindenkor – öreg korban is – vannak olyan sejtek és sejtcsoportok (például a

csontvelőben) amelyek folyamatosan osztódnak és differenciálódnak, tehát az imprinting által

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 16 https://www.ecssz.eu

elérhetők. Nem biztos azonban, csak valószínű, hogy az ivarsejtek is ide sorolhatók, azaz, hogy

tartósan és folyamatosan tovább tudják adni a hormonális rombolók hibás üzenetét.

Megtermékenyítő képesség (fertilitás) és megtermékenyíthetőség (fekunditás)

A spermium termékenyít, a petesejt (ovium) megtermékenyül, aminek eredményeként

létrejön a zigóta, amiből az egész szervezet kialakul. Míg a nők fekunditása nem, vagy alig

változott a mérhető évtizedek alatt, addig a férfiak fertilitásában alapvető változások

következtek be. A férfiuralmi szempontok megváltozásán kívül ez látszik alapvetőnek abban,

hogy míg korábban mindig egyedül a nőt tették felelőssé a házasságban a meddőségért, addig

ma elsősorban a férfit vizsgálják.

A hormonális rombolók hatása főleg a férfinemben mutatkozik meg, ami egyrészt azzal

magyarázható, hogy az alapnem a női, melynek fejlődés közbeni irányváltoztatásához férfi

hormon (tesztoszteron) és bonyolult átalakulás szükséges, másrészt a hímnem fokozott

sérülékenységében, ami a hím-előnyt a születés utáni időszakban hátránnyá teszi. Ennek

köszönhető, hogy az utóbbi időben elszaporodott egyes (morfológiai) fejlődési

rendellenességek megjelenése, mint a kriptorchizmus (le nem szállt herék) vagy hipospadiazis

(hasadék a péniszen), éppúgy, mint a hererákok mennyisége [13]. De a látszólag normálisan

fejlődött herékben sem termelődik elegendő mennyiségű ondó, illetve, ha igen, a spermiumok

számával, vagy minőségével kapcsolatban, éppúgy, mint a tesztoszteron mennyiségével [14-

16] mutatkoznak problémák. Mintegy 5000 skandináv férfi részletes vizsgálata alapján csak

mintegy 60%-uk tartalmazott ondójában optimális spermium koncentrációt [17]. Egy másik,

összehasonlító vizsgálatban Franciaországban és Skóciában 1940 és 1990 között a spermiumok

száma 42%-kal csökkent, miközben az ondó mennyisége csak 18%-kal [18]. Párizsban 1973 és

1992 között, tehát mindössze 20 év alatt nem találtak különbséget az ondó mennyiségében, de

jelentős különbség mutatkozott a spermiumok számában és mozgási képességében, amely

indexek alapvetően befolyásolják a megtermékenyítés létrejöttét.

Nem szabad megfeledkeznünk az olyan súlyos betegségről sem, mint a hererák. Ennek

előfordulása (Dániában) évente 2-4%-kal nő az 50 évesnél fiatalabb generációban, ami azt

jelenti, hogy mintegy megkettőződött az utolsó öt évtizedben, ami ugyancsak nem kedvez a

termékenységnek.

A fertilitás és fekunditás esetében is vannak olyan esetek, amikor az állatkísérlet többet

mond, mint az emberen tett megfigyelések, és az eredmények alkalmazhatók emberre is. Így a

talán legjelentősebb ipari szennyező romboló, a biszfenol A esetében kimutatták, hogy szinte

nincs olyan része a női nemi apparátusnak, ami ne volna károsítva általa: a petefészek, a méh,

a petevezeték és az idegrendszeri szabályozók egyaránt károsodnak, ami a női

megtermékenyíthetőséget alapjaiban zavarja meg [19] és ezek a hatások öröklődnek is.

Növényvédőszerek keveréke csökkentette a teherbeesés és élve születés arányát, miközben

megváltoztatta a nemi hormonok előfordulását [20].

A romboló-szennyeződés módjai

A hormonális rombolók számos úton juthatnak be a szervezetbe és fejthetik ki hatásukat.

Benne vannak a levegőben, az emberi tevékenység közreműködése nélkül, mint a benzpirén és

dioxin, a vulkanikus tevékenység eredményeként, de emberi közreműködésre is, mint a

dohányfüst, fűtés, erdőtüzek. Benne vannak a városi ivóvízben, mely szennyezett

növényvédőszerekkel, hormonok végtermékeivel (pl. fogamzásgátlós vizeletből) az

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 17 https://www.ecssz.eu

élelmiszerként fogyasztott állatok húsában, és a tojásban, tejtermékekben. A csecsemőkbe

bekerül az anyatejjel, vagy tápszerrel (ami rendszerint szójából készül [21], tehát természetes

rombolót tartalmaz, éppen az imprinting szempontjából kritikus fejlődési periódusban). A

műanyagokból kioldódva is kerülnek a csecsemő szervezetébe, hibás hormonális imprintinget

kiváltva, és a felnőtt szervezetébe, akármilyen műanyag edényből kioldódva, legyenek azok

cumisüvegek vagy pillepalackok.

A medicinális szennyeződés

A műanyagiparban a biszfenol mint lágyítószer kerül használatba, tehát az ipar műveléséhez

szükséges, azaz „mellékesen” rombol, de van olyan iparág is, mely tudatosan állítja elő a

rombolókat, azaz a szteroidhormonszerű anyagokat. Ez a gyógyszeripar, mely a beteg emberek

gyógyulása érdekében vagy az emberek fokozott kényelméért gyártja termékeit, melyek

azonban hormonális rombolóként is működnek. Számos gyógyszer rendelkezik hormon-jellegű

tulajdonsággal, melynek révén éppúgy a hormon receptorokhoz kapcsolódik, mint a rombolók

és ellátja ezt a funkciót is, amellett, hogy célzott gyógyszer hatása - ami miatt alkalmazzák - is

van. A két hatás általában nem független egymástól és szét sem választható: a receptoron való

hatás az egészségügyi cél, de ugyanez teszi rombolóvá. Ezek közül a leginkább működő a

fogamzásgátló tabletta, mely éppen az ösztrogén receptorhoz kapcsolódva éri el hatását, de

vannak egyéb - hasonló módon kapcsolódó - készítmények is [22]. Ez utóbbiak antihormonok,

tehát nem meglepő, hogy hormonális rombolók lehetnek. Mivel gyógyszerek is vannak

műanyagba (buborékfóliába) csomagolva, illetve az infúziós oldatok is műanyag zacskóban

vannak, ezekből is kerülhetnek hormonális rombolók (pl. biszfenol) a szervezetbe.

Mindezeknél veszélyesebbnek látszik azonban egyes, rutinszerűen alkalmazott, illetve recept

nélkül kapható vitaminok hibás imprintinget kiváltó hatása. Egyes vitaminokként számon

tartott anyagok ugyanis hormonok, mint az A és D vitamin, és hatásuk hasonlónak látszik, mint

a szteroid hormonoké. Ezek a „vitaminok” (exohormonok), éppúgy, mint egyéb imprinterek

igen alacsony koncentrációban is létrehozzák az imprintinget, miközben (orvosi javaslatra,

vagy anélkül) nagy koncentrációkban jutnak be a fejlődő szervezetbe. Mivel a vitaminok

általában és ezen belül a hormon jellegű vitaminok (A és D) nem recept-kötelesek, sőt akár

nem-gyógyszertári forgalmazásban is kapható „táplálék-kiegészítők”, elterjedésük, ennél fogva

imprintáló hatásuk széleskörű. Bár fontos lenne kiemelésük az egyébként valóban ártalmatlan

„vitamin” kategóriából, erre utaló intézkedések nem történnek.

A táplálkozási szennyeződés

Egyes ételként felhasznált növények hormonális rombolókat tartalmaznak. Ezek között

elsősorban a szója jön számításba, amely mint táplálék mintegy 5000 éves múltra tekint vissza

Ázsiában, azonban az utóbbi időben az európai (amerikai) konyhákban is egyre nagyobb

mértékben kerül felhasználásra. A leplezetlenül szóját tartalmazó ételeken (pl. tofu, szójaszósz)

kívül, benne van a felvágottakban, fagylaltokban, sőt egyre inkább a süteményekben és a

kenyérben is, termelése és felhasználása egyre nő. A szója genisteint és daidzeint tartalmaz,

tehát un. fitoösztrogéneket, amelyek - mint nevük is mutatja - szteroid receptorokhoz

kapcsolódó molekulák, azaz hormonális rombolók. Ezek a felnőttek szervezetében is hatnak és

befolyásolják a nemi tevékenységet, de még inkább okoznak hibás hormonális imprintinget,

annak messzeható következményeivel. A csecsemőtápszerek túlnyomó többsége ugyanis szója-

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 18 https://www.ecssz.eu

alapú, így hibás imprintinget provokál, miközben az ételekben szóját fogyasztó anyák is

fitoösztrogén tartalmú tejjel szoptatják a csecsemőket.

Nemcsak a szója fitoösztrogénjei jelentenek veszélyt a nemiségre, hanem a gombák termékei

(mikotoxinok) is. Ezek ugyanis jelentős ösztrogén aktivitással rendelkeznek és mint hormonális

rombolók lépnek fel. Egyik legismertebb képviselőjük az ochratoxin, amely megtalálható a

vörösborban éppúgy, mint a húsban és húskészítményekben. De hormonális rombolóként

léphet fel a zearalenol is, mely kötődik az ösztrogén, androgén és pajzsmirigy hormonok

receptoraihoz egyaránt. Egy, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat szerint

mikoösztrogének a 9-10 éves lányok vizeletében az esetek közel 80%-ában voltak

megtalálhatók [23] és befolyásolták a pubertás időpontját. Az ochratoxin a későbbi életkorban

befolyásolja a spermiumok minőségét és a szteroid hormonok képződését is.

A foglalkozási szennyeződés

Hormonális rombolók bárhol és bárkit elérhetnek, de ártalmaiknak fokozott mértékben

vannak kitéve bizonyos területeken dolgozók. Így nyilván a műanyagiparban dolgozók a

biszfenol-ártalomnak, de legalább olyan mértékben a mezőgazdaságban dolgozók is, akik

ugyancsak hormonális romboló tulajdonsággal rendelkező növényvédőszereket, rovarirtókat

alkalmaznak (permeteznek). A spermiumok mennyisége és minősége igen érzékeny ezekre a

szerekre, így csökken a spermiumok száma és mozgási képessége, ami negatív hatással van a

megtermékenyítő képességre [24,25], de csökken a nemi hormonok szintje is [26]. Amennyiben

a romboló hatása a fejlődésileg kritikus időszakban érvényesül, imprinting hatása életre szólóan

megmutatkozik [27].

Negatív, vagy pozitív?

Az elmondottakból egyértelműen negatív kép alakul ki, azaz annak tartjuk a hormonális

rombolók hatását hosszú távon, holott ezt semmi nem támasztja alá. Nincsenek ismereteink az

évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt élt ember hormonális rendszeréről, illetve az erre

zúduló hatásokról. Azt biztosan tudhatjuk, hogy hormonális rombolók már akkor is voltak, mert

fitoösztrogéneket fogyasztottak éppúgy, mint mikotoxinokat, mert működtek a vulkánok,

melyek benzpirént és dioxint okádtak a levegőbe, éppen csak nem tudjuk, hogy ezeknek mi volt

a szerepe az emberi szervezet olyanná alakulásában, amilyennek ma látjuk és nem tudjuk, hogy

ez a mai szervezet optimális-e, vagy átmeneti állapot, csak ezt szoktuk meg, erre vagyunk

beállítva és ennek átlagához mérjük a normalitást, vagy abnormalitást (kóros állapotot). A

hormonális rombolók tehát korábban is szerepet játszottak az emberi faj alakításában, mint

szelekciós tényezők, csak nem tudjuk, hogy ez pozitív vagy negatív irányban történt-e. Az

viszont több, mint valószínű, hogy csak napjainkban jelentek meg tömegesen az ember által

előállított „készítmények”, eszközök és vegyületek, és joggal félünk ezek mellékhatásaitól.

Most is lehetséges azonban, hogy ezek formálják a jövő emberét, azaz pozitív módon

szelektálják azokat, akik tűrik a kemikáliák özönét a környezetben és képesek alkalmazkodni

hozzá, miközben betegségekkel irtják az alkalmazkodni nem tudókat. Ennek eredményeként

megváltozik a „tankönyvi ember” fogalma, más indexeket fogadunk el normálisnak, mint

ahogy a normálisnak (élettaninak) tartott vérnyomás értékek is változnak, attól függően, hogy

mit mérhetünk a többség átlagaként. Persze ehhez a ma élő emberiségnek túl is kell élni a

környezet általi nyomást. Amikor felismerték, hogy milyen mértékben csökken az egészséges

spermiumok száma, az emberek megriadtak, feltételezve, hogy ha a tendencia ugyanígy

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 19 https://www.ecssz.eu

folytatódik, kihal az emberiség. De az „emberiség” gyűjtőfogalom, benne foglaltatnak a

technika által nagyon érintett emberek a gazdaságilag fejlett országokból, valamint afrikai

vadászó-gyűjtögetők és mindannyiuk túlélési esélyeit a környezet határozza meg, illetve az

ahhoz való alkalmazkodási képesség, tehát ha a túlcivilizált populáció ki is halna az említett

okok miatt, rendelkezésre áll a tartalék, azonban sok mindent elölről kellene kezdeni. Csak

hézagos ismereteink vannak arról, hogy milyen külső környezetben edződött az emberiség azzá,

ami ma képessé teszi a tehetségének túlnövekedése miatti aggódásra. És csak a távoli jövő tudja

majd – visszamenőlegesen – értékelni, hogy az aggódásnak valóban reális alapja volt-e vagy

nem, és ha igen, akkor az eredményben mi volt a szerepe a hormonális rombolóknak.

Mindenesetre jelenleg aggasztó kép tárul elénk, mintha minden összeesküdött volna a

civilizált emberiség kihalása érdekében. Miközben a gyermekvállalás időpontja társadalmi

okok miatt egyre jobban kitolódik, és ez önmagában csökkenti az egészséges gyermekek

megszületésének lehetőségét, csökken a megtermékenyítésre alkalmas ivarsejtek mennyisége,

amihez hozzájárul, hogy a hormonális rombolók miatt felnőtt korra károsodik az anyaméhben

fejlődő, illetve éppen megszületett gyermeki szervezet (növekvő mennyiségű funkcionális

teratogenitás). Vigasztalásul szolgálhat, hogy hasonló kataklizmák valószínűleg már voltak az

emberiség történetében és az emberiség mint egész ezeket is sikeresen túlélte. A hormonális

rombolók is leginkább a gazdaságilag fejlett országok lakóit sújtják, tehát egyelőre hiba volna

az egész emberiségre vonatkoztatni a problémákat. Ugyanakkor miközben rettegünk a

klímaváltozástól, a szükségesnél kevesebbet foglalkozunk a hormonális rombolókkal, melyek

gátlástalan szaporodása előbb-utóbb (legalább olyan) súlyos veszélyekkel fenyeget. Azonban a

klímaváltozásnál és a hormonális rombolóknál nagyobb veszély már most is fenyegeti az

emberiséget, mert korszerű fegyverarzenáljával gyorsan és sikeresen képes lenne kipusztítani

önmagát, azonban (reméljük) nem teszi, és így lesz ideje és ereje megtalálni a hormonális

rombolók elterjedésének ellenszerét.

Irodalomjegyzék

1. Csaba G: A hormonális rendszer válsága: ez endokrin dizruptorok egészségügyi hatásai.

Orv Hetil 2017, 158, 1443-1451

2. Csaba G: Thoughts on the cultural evolution of man. Developmental imprinting and

transgenerational effect. Riv Biol 2007, 100, 461-474

3. Csaba G: The biological basis and clinical significance of hormonal imprinting, an

epigenetic process. Clin Epigenetics 2011, 2, 187-196

4. Sifakis S. et al.: Human exposure to endocrine disrupting chemicals: effects of the male

and female reproductive systems. Environ Toxicol Pharmacol 2017, 51, 56-70

5. Tiido, T. et al.: Exposure to persistent organochlorine pollutants associates with human

sperm Y:X chromosome ratio. Hum Reprod 2005, 20, 1903-1909

6. Davis, DL et al.: Reduced ratio of male and female births in several industrial countries: a

sentinel health indicator? JAMA 1998, 279, 1018-1023

7. Radwan M et al.: Air pollution and human sperm sex ratio. Am J Men’s Health

doi.org/10.1177/1557988317752608

8. Chalabi M: Why is puberty starting younger? The Guardian 2013, nov 4

9. Mouritsen A et al.: Hypothesis: exposure to endocrine disrupting chemicals may interfere

with timing of puberty. Int J Androl 2010, 33, 346-359

Európai Családtudományi Szemle Csaba  Hormonális rombolók okozta problémák

III. évf. 2020/1 20 https://www.ecssz.eu

10. Biro FM et al.: Puberty in girls of the 21st century. J Pediatr Adolesc Gynecol 2012, 25,

289-294

11. Cédric P, et al.: The influence of sex steroids on structural brain maturation in adolescence.

PLoS one, doi org/10.1371/journal. pone 0083929

12. Kőhidai L et al.: Verification of epigenetic inheritance in a unicellular model system:

multigenerational effects of hormonal imprinting. Cell Biol Int 2012, 36, 951-959

13. Skakkebaek NE et al.: Testicular dysgenesis syndrome: an increasingly common

developmental disorder with environmental aspects. Hum Reprod 2001, 16, 972-978

14. Rouiller-Fabre V et al.: Effects of endocrine disruptors on the human fetal testis. Ann

Endocrinol (Paris) 2014, 75, 54-57

15. Drobniws EZ, Nangia AK: Male reproductive functions disrupted by pharmacological

agents. Adv Exp Med Biol 2017, 1034, 13-24

16. Viku J et al.: Associations of bisphenol A and polychlorinated byphenyls with

spermatogenesis and steroidogenesis in two biological fluids from men attending an

infertility clinic. Environ Int 2016, 89-90, 166-173

17. Jorgensen N et al.: Human semen quality in the new millenium: a prospective cross-

sectional population-based study of 4867 men. BMJ Open, doi 10.1136-2012-000999

18. Hollander D: Environmental effects on reproductive health: the endocrine disruption

hypothesis. Persp Sex Reprod Health 1997, 29, doi.org/10.1363/2908297

19. Ziv-Gal A, Flaws JA: Evidence for bisphenol A-induced female infertility: a review (2007-

2016). Fertil Steril 2016, 15, 827-856

20. Zama AM, Uzumcu M: Epigenetic effects of endocrine-disrupting chemicals on female

reproduction: an ovarian perspective. Front Neuroendocrinol 2010, 31, 420-439

21. Braw-Tal R: Endocrine disruptors and timing of human exposure. Pediatr Endocrinol Rev

2010, 8, 41-46

22. Csaba G, Karabélyos C: The effect of neonatal treatment (hormonal imprinting) with the

antihormones, tamoxifen and mifepristone on the sexual behavior of adult rats. Pharmacol

Res 2001, 43, 531-534

23. Bandera EV et al.: Urinary micoestrogens, body size and breast development in New Jersey

girls. Sci Total Environ 2011, 409, 5221-5227

24. Di Nisio A, Foresta C: Water and soil pollution as determinant of water and food

quality/contamination and its impact on male fertility. Reprod Biol Endocrinol 2019, 17,

doi:10.1186/s12958-018-0449-4.

25. Cremonese C et al.: Occupational exposure to pesticides, reproductive hormone levels and

sperm quality in young Brazilian men. Reprod Toxicol 2017, 67, 174-185

26. Dziewirska E et al.: Environmental non-persistent endocrine-disrupting chemicals

exposure and reproductive hormones levels in adult men. Int J Occup Environ Health 2018,

31, 551-573

27. Borrelli I: Endocrine disruptors: literature review on toxicology and application field in

occupational medicine. G Ital Med Lav Ergon 2007, 29, 526-528

III. évf. 2020/1 21 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

Család – Koncepció, Késztetés, Készség

(Egy egészen apró tűnődés a Szülők iskolájáról – és a családi életre nevelés

megújításának több aktuális lehetőségéről)

Dr. Deme Tamás

Koncepció kell (azaz foganás) és fogadtatás

Mari nénik, Józsi bácsik élettapasztalata szerint minden élő felnőtt valamikor élő gyerek

volt. Feltéve, hogy hagyták megszületni. A mesék, meg a népi vagy napi realitások persze azt

súgják, hogy néhány nagykorú még később is gyerek maradhat. Annak meg elhanyagolható a

valószínűsége, hogy bizonyos egyedek azonnal felnőttnek vagy öregnek születnének.

A józan ész azt állítja: jó, ha a kis rókáknak barlangjuk van, a madárfiókáknak fészkük, jó,

ha az emberfiának család adatik. A tapasztalat viszont azt állítja, hogy nem mindenki ismeri a

jó családot, és van, aki anélkül nő fel. Lépten-nyomon találkozunk olyan emberekkel, akik nem

tudnak élni, nem tudnak családot alapítani. Vannak, akik nem is akarnak családot. Vagy

egyszerre többet működtetnek. Ismerethiány van, a pozitív családi életre nevelés hiánycikk.

Hasznos lenne, ha bátoríthatnánk a jó családot nélkülözőket a fészek-öröm megépítésére.

Ám ehhez jól kellene megszólítani a nélkülözőket. Nem okoskodó, meg fellengzős

szónoklattal.

Az élet növeléséhez életismeret s életszerűség is kell. Ezeknek folyamatosan híjában

vagyunk.

Biztos, hogy könyvből nem lehet „megtanulni” a családot. A családalapítást, az

utódteremtést, felnevelést sem könyvvel a kézben képzelik el a fiatalok. De segítséget biztosan

adhatnak a családi életre nevelés gondolatai. Bízzunk benne: létünk végéig javítható az élet. A

család is.

A családi életre nevelésnek nemcsak múltja, de jövője is lehet. Mindez egypár kis tanulmány

feladatának túl nagy, ehhez elemző, döntéselőkészítő és javaslattevő könyvek lennének

alkalmasak. Jelen apró eszmefuttatásunkban csak a hangsúlyok kiemelésére teszünk kísérletet,

minduntalan hangoztatva, hogy nem az elmélet, hanem a valóságismeret és a gyakorlat adhat

segítséget. A megértéshez érthető beszéd szükséges.

A családi életre nevelés (CSÉN) mai helyzete kétarcú. Egyrészt „fény látszik az alagút

végén”. Örömhír, hogy a témakör „ajánlott” szempont a megújuló Nemzeti Alaptantervben.

Volt mód beemelni a tárgyat vállaló iskolák helyi tantervébe. Másrészt viszont még ma sem

kötelező tantárgy. Örömhír, hogy a jelenlegi családpolitika (2019) elkötelezett a család

értékeinek védelmében. Pozitívum, hogy országosan tapasztalható egy jelentős szülői igény a

témával való foglalkozásra, ám negatívum az a mai világkörnyezet, amelyben a gender

ideológiák fontosabbak a médiának, mint a családok erősítése. Pozitívum, hogy több társadalmi

és civil szervezet támogatja a család-ügyet, ám negatívum, hogy a globalizálódó, ál-modern

életforma nem tekinti fontosnak sem a házasságkötést, sem a család bevált, élhető formáit és

normáit. Ugyanakkor reménykeltő a társadalom, a pedagógusképzés és továbbképzés számára,

ha a családpolitika és a köznevelés szervezett tanfolyamokkal, tankönyvekkel terjesztheti az új

szemléleteket és választékot nyújt a neveléshez. Szerény gondolataink is ezt a célt szolgálják.

III. évf. 2020/1 22 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

Társadalmi léptékben

A családi életre nevelés tágabban értelmezett előzményeihez, történetéhez tartoznak:

- az egyházi intézmények szociális gondoskodásai; a katolikus, református, evangélikus,

baptista, adventista és izraelita közösségek szeretetszolgálatai, öregotthonai,

karitászmunkái, alkoholmentő- és drogmissziói, utcafelelősei; laikus önképzései;

- a civil önsegítő szervezetek, egyesületek, népfőiskolák, kollégiumok, anonim

alkoholisták klubjai, önkéntes családsegítők, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete

helyi csoportjai, a Házasság Hete rendezvények, családépítő klubok, szülők egyesületei;

szülők akadémiái;

- a professzionális szakmai csoportok (orvosok, szociális munkások, addiktológus

szakértők, bűnmegelőző aktivisták, mentálhigiénikusok, családterapeuták, etikatanárok);

- médiamunkások, családi tévésorozatok, rádiós, tévés, internetes családi riportok;

- nemzetközi példák, rendezvények, diák- és tanárcserék, közösségfejlesztő konferenciák;

- pedagógus-továbbképzések – olyanok, amelyek bővítésére a jelen kiadvány is készült.

Távlatban

Minden kultúraátadás, minden hatékony pedagógiai gyakorlat, példaadás, közösségi

élmény- és tapasztalat-megosztás a családi nevelés szolgálatában állhat.

A legősibb, leghatékonyabb családi nevelés előzményeinek példáit a folklorikus társadalmak

kultúrájában találjuk. (Családi szerepek, házasságra, születésre felkészítés, gyereknevelés.)

A hagyományos ünnepek (népszokások, jeles napok, táncházak) a természetes biológiai és

társadalmi nemi szerepek megerősítésének, megtalálásának színhelyei voltak. Az egyházi és

világi közösségi ünnepek szimbólumai (esküszövegek, húsvéti tojás, virágszőnyeg, locsolás,

leányvásár, lagzi, legénycsúfolás), az archaikus népdalok, párnahímzés-motívumok, szőttes-

jelképek alkalmat teremtettek a felnőtt élet, a család, a párválasztás, a nászéjszaka, fogamzás,

szülés, gyermeknevelés, nagylánnyá-érlelés, szoptatás, a családi elkötelezettség értelmének a

megvilágítására. Amint az évszázados szimbólumok, a népszokások is példát adtak a „familia

pauperum” gyakorlatban élhető modelljeinek elsajátítására. Az archaikus, törzsi kultúrák

beavatási szertartásai még a családi nevelés ősmintái voltak. A jelenkor életmód-kereteiben élő

felnőttek együttélése viszont ma már sokféle, a választás biztonságát nem garantálja közösség.

A hagyományos családmodellek felbomlása, a tájékozatlan és ezért manipulálható ifjúsági

rétegek sérülékenysége, szélsőséges választása igényli, sőt követeli az új családi nevelés

elfogadható, vonzó modelljeit. A mai konfliktusos ellentmondások feloldása csak a helyzet

megismerése által lehetséges. Korunk feszültséggel terhelt társadalma egy modern családkép

kidolgozását teszi szükségessé.

A probléma össztársadalmi. A javaslat az iskola melletti továbbképzést és a civil szférát

érinti.

1. Gond-leltár: HIÁNY és helybenjárás

1.1. A népesedési koncepció államszervezési, társadalompolitikai, orvosi és demográfiai

kérdés. Az összetett fogalom második szava a „koncepció”. Vagyis a foganás. Ez a

családra-készülés, a gyerekre-készülés, valamint a szülés és a gyereknevelés alapja,

előfeltétele. Ennek megfelelő, vagy ennek nem-megfelelő szemléletén fordulhat

(fordíthat) az élet. Fogantatás nélkül nincs élet. Előkészülés nélkül problémás a szülés.

III. évf. 2020/1 23 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

Ez mindenféle növekedésre, esetünkben a nevelésre is igaz. Az oktatáspolitika

többnyire nem szól az iskolás gyereket gondozó (mellesleg azokat „létrehozó”)

szülőkhöz és szervezett felkészítéssel, feladattal nem látja el őket. Egészséges,

társadalmat megszólító kezdeményezések már léteznek (a Három királyfi mozgalom,

a Népesedési Kerekasztal, az Európai Regionális Egyesület, a Magyar Rádió

különleges „Vendég a háznál” műsora, s két bátor egyetemen a Családi Életre Nevelés

témát érintő tantárgy említésre méltó). Jelentős támogatói a koncepciónak a SOTE

Magatartáskutató Intézete és több egyházi kiscsoport, bázisközösség. Jóllehet,

példamutató interjúk, konferenciák, tervezetek készülnek, de sajnos az iskolai

tantárgyakból, műveltségi területekből, valamint a felsőoktatási „képzők képzéséből”

ma még hiányzik a családi életre felkészítés és a gyakorló szülők (tovább) képzése.

1.2. A jó szándékú civil képzések elterjedtsége, hétköznapokba való beágyazódása csekély.

1.3. A pedagógusképzés hiánya a családi nevelés segítő készségeinek megtanítása.

1.4. Iskoláinkban fehér holló az iskola-pszichológusok rendszerszerű alkalmazása.

1.5. Egyetemeinken túlteoretizált tudományos kurzusok a pszichológiai tárgyak, hiányzik

a terepismeret és a mindennapok szintjén megszerezhető fejlődés-lélektani tapasztalat.

1.6. Ahol (egyházi segítséggel) téma lett a családpedagógia, a család védőfaktor jellege,

ott a leginkább csak a teljes, egész családok pozitívumai szerepelnek. Ez a figyelem is

fontos. Ám baj, ha csak azokról szól a történet, akik saját otthonukban, viszonylag

biztos körülmények között élik az életüket. Kik foglalkoznak rendszeresen az éppen

elválókkal, elváltakkal, sérültekkel, leszakadókkal, az integrálódni nem akarókkal?

Példaadók összegyűjtése folyik. A sebzettek, szenvedők mellett néha elbeszélünk.

1.7. Ki szólítja meg jól az életre felkészületlen családokat? Mely üzenettel adunk támaszt,

terápiát? Ki szólítja meg a szingliket, az elváltakat, a „kitaszítottak, nem jelentkezők”

csoportjait? Hogyan segítünk a gyereket egyedül nevelőknek, a sokszoros hátrányban

lévőknek? Meghagyjuk nehéz gondjaikat tévésorozatoknak, haveroknak, ezoterikus

szektáknak?

2. Intézményi szemléletváltást, támogatást igénylő reformlépések, korszerűsítések

A nevelési tanácsadások, családgondozó szolgálatok ma ad hoc, sürgős és konfliktusos

helyzetek segítségadó helyei. Mellettük szükség lenne olyan alkalmakra, amelyeken a szülők

közösségi (csoportos és egyéni) képzésbe kapcsolódhatnának, gyermekeik és önmaguk

egészsége, társas kapcsolataik fejlődése, fejlesztése érdekében. Jelenleg négy terület tűnik

alkalmasnak az intézményesen szervezett családgondozás, szülőkkel való nevelési kapcsolat-

fejlesztés, a korszerű FELNŐTTKÉPZÉS számára:

2.1. Modern, szülő-tanár-diák Kapcsolati Háló váltaná fel az iskolai tanuláshoz kapcsolt

szülői értekezleteket. A jelenlegi formális, üres „anyuka kérem” beszámolók helyett

(!) egyéni esetmegbeszélések, felkészítések, tanácsadások teremtenének

mentálhigiénés, közösségi „fogadást” az iskolában. Itt a hátrányos helyzetű (roma)

gyerekek szülőinek (!) gondozásától a kamaszok önismereti gondjain át a napi

családproblémákig kínálna segítő beszélgetést a Kapcsolati Háló,

iskolapszichológusok, tanárok ráképzése mellett. Végre megalakulnának a

diákképviselet mellett a szülői érdekképviseletek is, európai mintára.

III. évf. 2020/1 24 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

2.2. A Családi Életre Nevelés (CSÉN) új tantárgyként vagy a megújítandó, érthetővé

teendő Etika (Életmód!) tárgy révén, a NAT-ba épülhetne és vele együtt több,

hozzáértő szakmai műhely gyakorlati- képzési javaslata is. Ez új tartalmat, formát

hozna a köznevelés mindennapjaiba. A pedagógusképzés tananyagának kötelező

keretébe kerülne a CSÉN mentálhigiénét is bevonó elmélete, gyakorlata. Az egyetemi

szintre emelt óvódapedagógus, tanító, valamint általános- és középiskolai

pedagógusképzés szakmai gyakorlatai ehhez kapcsolódnának.

2.3. A Szülők Iskolája – teljesen új formát és terepet kínálna a társas kapcsolatok

képzéséhez, javításához. Bevált szervezetei (például a francia Association des Parents

d’ Éleves, az egyik legsikeresebben működő európai modell) hasznos minták lennének

a családi nevelési fórum létrehozására, a szülők megszólítására, bevonására, a velük

való együttműködésre. (Ezzel elkerülnénk a nem is olyan régmúlt egyik látványosan

hamis, képmutató hazai kudarcát, ahol a köznevelés felelőse lenéző modorban a

szülőket mintegy kizárta az iskola „pedagógiai szakmájából”, mondván, nem a szülők

kaptak diplomát a nevelésre.) A „Szülők iskolája” kettős alapra épülne. Egyrészt a

szülők önkéntes civil egyesületeit jelentené, másrészt felnőttképzési/andragógiai,

pszichológusi vezetőkre támaszkodna, gyakorló pedagógusokat tovább képezve adna

felkészítést (ráképzést) az új feladatokra.

3. Megvalósítási fokozatok a Szülők Iskolája továbbképzéseiben

Az új keretek kialakítása részben a tanévben valósulna meg, iskolákban. A továbbképzés

viszont a nyári szünidőt hasznosíthatná az egymást nem ismerő tanárok, szülők számára. A

nyári táborok az életmódról, családi életről szóló intenzív előkészítő képzést adnának. A

csoportvezetők képzését közösen vállalhatná az EMMI, a SOTE Magatartáskutató Intézete, az

egyetemek, főiskolák tanárképző intézetei, a köznevelés országos felelős intézményei (jelenleg

az OFI, KLIKK), valamint a megalakítandó civil szülői egyesületek a közösségi házak

mozgalmainak, s a helyi nevelési tanácsadóknak a bevonásával.

A Szülők Iskolája családsegítő feladataiba bevonható mai civilszervezetek ad hoc listája:

3.1. ERGO (Európai Regionális Egyesület) életvédő, család- nő- és gyerekvédelmi

szervezet.

3.2. PALFERI.HU, Az országosan népszerű mentálhigiénés, kapcsolatterápiához

kiválóan értő szakember több tízezres közönsége a párválasztástól a családi

konfliktusmegoldásig több témával foglalkozik előadásokban, táborokban,

tánctanulással, kiscsoportokban.

3.3 Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom hangsúlyosan családtámogató

mozgalom, amely az alapító Kopp Mária orvos-pszichológus programjában a

Népesedési Kerekasztallal, a „családbarát munkahelyek” akcióival, akadémiai és

egyetemi nagyelőadásaival ad témát, hátteret családsegítőknek, családpolitikának,

önkéntes egyetemistáknak, érdeklődőknek.

3.4. Házas Hétvége (HH) mozgalom. A nemzetközileg ismert HH képzés egy évtizedek

óta sikeres civil kezdeményezés a családok belső életének megújítására. Kerete két és

fél napos tréning, amelynek során felkészült team-vezetők (önképet bemutató

házaspárok) vezetik rá a résztvevő házasfeleket kríziseik harmonikus kezelésének,

megújításának módjaira.

III. évf. 2020/1 25 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

35. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség (MAMESZ) igen pozitív eredményeket

mondhat magáénak a családterápia és a konfliktuskezelés területén.

Együttműködésükre számíthatna az új kezdeményezés (nyári táborok, Szülők iskolája

esetében). Értékes tapasztalataik vannak a mentálhigiénés mozgalom terjesztésében a

határon túli magyarság körében is.

3.6. HÁLÓ; Kárpát-medencei közösségi hálózat, húsz éves közösségfejlesztési

tapasztalattal.

3.7. Emberi Méltóság Központja – a biológiai és társadalmi nemek kérdéseinek

egyensúlyba hozatalával, a nők és a megszületendő embriók jogaival foglalkozó

társadalmi egyesület.

3.8. Közösségfejlesztők Egyesülete, népfőiskolák egyaránt vállalták a családi nevelés

céljait.

3.9. A média korosztályos műsorai a családról. A jelzett törekvések támogatójaként,

közvetítőjeként számítani lehetne az elektronikus médiára. A televízióban (a korábban

létezett, de megszüntetett Iskolatelevízió nyomán) időt kaphatnának a Szülők Iskolája

és a Családi Életre Nevelés sorozatai. Szükség lenne a Három Királyfi, Három

Királylány Mozgalom havi sorozat-adásaira. Itt a felnőttek számára készített

beszélgetős műsorok, a jelenlegi „Vendég a háznál” rádiós adássorozat és a gyerekek

számára kínált MESE adna hatékony formát a szemléletformálásra. A felnőtt- és

gyerekműsorok között a „harmadik ablak” a különlegesen fontos, családalapítás előtti

adoleszcens réteg megszólítása lenne. Témánk különösen fontos a párválasztás s a

jövőtervezés időszakában. E műsorok háttérsegítői a végzett és végzős pszichológus-

hallgatók lehetnének.

3.10. Bázisközösségek a már említett egyházi megújulási mozgalmak otthoni csoportjaival.

3.11. Családtáborok, helyi és országos egyesületek szervezésében.

4. Anyagi háttér, költség, hatékonyság

A Szülők Iskolája (Akadémiája) koncepciói szerint a létrehozható új képzési s továbbképzési

formák jelentős részének csekély a költségigénye (NAT, felsőoktatási tárgyak létrehozása,

tanítása). A beindítandó továbbképzések, a képzők képzése, s a munkába állítható pszichológus

és mentálhigiénés szakemberek költségeihez elengedhetetlen az előzetes kutatások,

tervezések elkészíttetése az EMMI, az SE és az OFI intézményei által. A megalapítandó

intézményes formákhoz mind középtávú, mind hosszútávú tervek kialakítása szükséges. A

szakmai és társadalmi igény felméréséhez hasznos lenne a média bevonása a létező

kezdeményezések bemutatásával.

Utószó, avagy lábjegyzet

(Az előző századból kiemelt apró lépések – kis pozitívumok, nagy családtragédiák)

Az alábbi felsorolás csupán elnagyolt hangsúlyokkal, kiemelkedő paradigmákkal jelöl

néhány közvetlen és közvetett történést, amelyek a családi életre nevelési koncepció

előzményei lehettek. Nyilván szóba sem jöhet az előzmények összegző teljessége, a felsorolás

önkényes, részleges. Egy pár jellemző eseményt mutatunk fel a képzést indukáló történelemből,

hátha érthetőbb lesz a múltból a jelenünk. A lenti felsorolás összeállítása 2017-ben készült,

ezért hiányoznak belőle a legfrissebb adatok.

III. évf. 2020/1 26 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

2017. Budapesten megrendezésre kerül a Családok Világtalálkozója május 25 és 28 között.

Ez egyben a II. Budapesti Demográfiai Fórum, a Családok XI. Világtalálkozója és az

Egy Közülünk Európa szintű szervezet négynapos konferenciája.

2017. A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság, valamint az Oktatásért Felelős

Államtitkárság megkereséssel fordult az egyetemek és főiskolák felé, hogy az

egyetem szenátusa, illetve a főiskola vezetése iktassa be képzésébe a családi életre és

kapcsolati kultúrára felkészítést.

2016. A Szent István Társulat kiadja Ferenc Pápa Amoris Laetitia kezdetű szinódus utáni

apostoli buzdítását a családban megélt szeretetről.

2016. Az Emberi Méltóság Központ elindítja az Anya, Apa, Gyerekek – Európai Polgári

Kezdeményezést a házasság és a család védelmében.

2015. Budapesti Demográfiai Fórumot rendezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma,

amely egy háromnapos nagyszabású nemzetközi konferencia volt.

2015. Ferenc Pápa összehívta a Családszinódust, amely az év októberében három hét alatt

zajlott le Rómában. Ez volt a XIV. püspöki szinódus.

2015. A családok jövője – a jövő családjai címmel nemzetközi konferenciát szervezett a

Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Kárpát-medencei Családszervezetek

Szövetsége Brüsszelben, az Európa Parlamentben.

2015. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége a házasság hete alkalmából

nagycsaládos konferenciát szervezett az Országházban.

2014. Család Egyetem indult Szegeden. A Család Egyetem egy olyan sajátos tanulási,

fejlődési lehetőséget kínáló, komplex képzési program, amelynek elsődleges célja

elősegíteni a családok egészséges működését.

2013. A Kairosz Kiadónál megjelenik Gabriele Kuby: Globális szexuális forradalom című

könyve.

2013. Az Alaptörvény negyedik módosításában a családvédelmi törvény szintjéről

alaptörvényi szintre emeli a család fogalmának alapját, nevezetesen kiegészíti az

Alaptörvény házasság és család védelmét deklaráló L) cikkét, kifejezésre juttatva,

hogy az Alaptörvény a családi kapcsolat alapjának a házasságot és a szülő-gyermek

viszonyt tekinti.

2013. CSÉN-képzéseket indít a Károli Gáspár Református Egyetem akkreditált előadás-

sorozattal. Ezt megelőzően a Sapientia Főiskola Családpedagógiai Intézete szervez

budapesti, s vidéki közösségi és csoportképzéseket.

2013-14. A GYES és a GYED országosan jelentős anyagi támogatást kap, családos

kedvezmények születnek, a család-ügyet minden szinten tematizálja a média. 2013-

ban megszületik a GYED EXTRA.

2013. Öt parlamenti párttal közös deklarációt készít a Három királyfi, Három Királylány

Mozgalom „Nyilatkozat a kívánt gyermekek megszületéséért” címmel. A nyilatkozat

a családpolitikai „lobbizás” diplomáciai sikere, példát mutat a téma napi politikák fölé

emelésének szándékára.

2013. Pál Ferenc családterápiás, párkapcsolatról, családi konfliktuskezelésről szóló előadás-

sorozata tíz év után már online (élőben) is nézhető. A helyszínen több százan, az

interneten ezrek nézik rendszeresen. A kezdeményezés országos teret kap. A

mentálhigiénés akció önkéntes táborokban, párkereső rendezvényekben, karitász-

munkában folytatódik.

2013. A Nemzeti Drogstratégiát elfogadja a Parlament.

III. évf. 2020/1 27 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

2013. A SOTE akkreditációt szerez Mentálhigiénés családtudományi és családterápiás

mesterképzési szak indítására.

2013. Magyarországon a válások száma évi 23.000.-24.000., a válással megszűnt

házasságok aránya 45%, és az élettársi kapcsolatok 68%-a 5 éven belül felbomlik.

2012: Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig c. könyvének megjelenése.

2011. Magyarország népességszáma tíz millió alá csökken.

2011. „Az eltéphetetlen gyökér” (gyakorlati kapaszkodók elveszőfélben lévő családok

segítőinek) című Major – Mészáros – Tatárné kötet megjelenése.

2011. Az otthonszülés engedélyezésének törvényi szabályozásáról jogszabály születik.

2011. Az elmúlt 10 évben harminc százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartások száma, nő

a „kényszerszinglik” aránya.

2010. A Tudomány a Családért Egyesület munkatársai országos reprezentatív felmérésben

kutatási projekt keretében 2009-ben mérték a szabados szexualitás következményeit,

a válások szociológiai háttértényezőit és gazdasági kárait, az élettársi kapcsolatban

élés jellemzőit, valamint gyűjtötték a külföldi és hazai családi életre nevelési

kezdeményezések történetét, módszereit, majd ezen eredményeket 2010-ben

feldolgozták, elemezték és konferenciasorozaton ismertették. A családi életre nevelés

(CSÉN) hazai szakértői közös nyilatkozatban tettek javaslatot a CSÉN további

terjesztésének szakmai programjára.

2010. A magyarországi legális abortuszok számát (1956-tól mérve) 5 millióra becsülik.

2010. A magyar termékenység Európában az egyik legalacsonyabb (1,28). A 15-49 éves

nőkre jutó átlagos gyerekszám 1,11. A szülőképes korú nők magasabb életkorban

vállalják első gyermeküket. A két gyermeket vállalók aránya csökken elsősorban a

válások nagy száma miatt (a két gyermekes nők száma 24,7%). A házasok száma a

népesség 45,8 százaléka. A házasság halogatása, térvesztése, az élettársi kapcsolatok

népszerűségének növekedése, a párkapcsolatok növekvő instabilitása az utódok

számának radikális csökkenésében is megmutatkozik.

2010: A hazai élveszületések száma már csak 90 ezer fő/év. (1970-ben még 151 ezer fő

volt.)

2009. Dr. Kopp Mária elindítja a Három Királyfi, Három Királylány családsegítő

mozgalmat. Célja, hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyermekek, a média és a

szociálpolitika tettekkel segítse a házasság és a gyermekvállalás népszerűsítését,

valamint a családok anyagi-lelki boldogulását. A mozgalom nagy figyelmet kap a

fiatalok körében – népszerű előadók közérthető előadásaival.

2009. Népesedési Kerekasztalt alapít a Magyar Tudományos Akadémia, dr. Kopp Mária

előkészítő szervezésének köszönhetően. Célja: a rugalmas munkaidő, részmunkaidő,

otthoni távmunka lehetőségeinek megteremtése, rugalmas gyermekgondozási hálózat

kialakítása, gyermeknevelési szolgáltatás, családbarát munkahelyek,

önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, lakástámogatás, „fecskeházak”

gyermekes fiataloknak, társkapcsolati készségek fejlesztése, „kényszer szingliség”

csökkentése. Az interdiszciplináris munka nyolc tagozatban, önkéntesek és

országosan elismert tudósok, szakemberek részvételével kutatja a családi élet

problémáit, informálja a közvéleményt és társadalmi nyomásgyakorlással hat az

országos politikára.

2009. Bevezetik az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát legalizáló törvényt.

III. évf. 2020/1 28 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

2008. Megjelenik dr. Kopp Mária szerkesztésében a „Magyar lelkiállapot 2008” című

tudományos igényű alap-tanulmánykötet, amely a szociológia, pszichológia,

demográfia, statisztika adataival mutat rá a drámai népességfogyás okaira és hatalmas

erővel hívja fel a figyelmet a szociálpolitika, ifjúságpolitika, gazdaságpolitika és a

média felelősségére.

2007. Megalakul az Európai Regionális Egyesület (ERGO), az életvédelem,

családgondozás, nőoltalmazás hazai műhelye, amely Kárpát-medencei családi

nevelési feladatokat is vállal.

2005. Hazánkban a házasságkötések száma tovább csökken, ezzel ellentétben az élettársi

kapcsolatotok száma az együttélések arányában emelkedik.

2004. Évente családterapeuta képzés indul a Magyar Családterápiás Intézet szervezésében.

2002. Gary Chapman: Egymásra hangolva (a szeretetnyelvek kötetsorozat) hazai

megjelenése.

2002. Megjelenik Teleki Béla: Kézikönyv a családról I-II. című, családi nevelés kötete.

2001. Megalakul a Sapientia Családpedagógiai Intézet (SACSI). Családháló és

pedagógusképző, védőnőképző tanfolyamok indulnak az országban.

2000. A házasságkötések száma Magyarországon negyvennyolcezerre csökken. (1970-ben

még kilencvenhatezer fölött volt).

2000. Pálhegyi Ferenc: Házassági karambolok c. könyvének megjelenése.

2001. Nemzetközi konferencia Budapesten „Neveléssel a boldogabb családokért”. Ennek

előzménye: 1999-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar kiadja „A boldogabb

családokért” körlevelet.

2000. A házasok száma a népesség 52,6 százaléka. Az egyedülállók aránya 32,3%. Az

újszülöttek 40%-a házasságon kívül születik. Az év házasságkötési arányszámának

tartóssá válása esetén a nők több, mint fele de jure hajadonként fogja leélni az életét.

A házasságok 50 százaléka válással végződik.

2000. A Csökmei Kör újra kiadja Karácsony Sándor „Barátság-szerelem-hivatás” című,

családi nevelési témában hazai klasszikusnak számító könyvét.

1995. Komlósi Sándor főiskolai tanár szerkesztésében megjelenik a Családi Életre Nevelés

kézikönyve a Nemzeti Tankönyvkiadónál. A szerző évtizedekkel korábban tanított

tárgya, és pedagógiai szemlélete mestere, Karácsony Sándor életművének

ismeretében gyökerezik.

1995. Megalakul a Magyar Mentálhigiénés Szövetség (MAMESZ), családsegítő céllal.

1994. Megjelenik Gyökössy Endre: Ketten – hármasban c. könyve.

1994. Elindul Ross Campbell család- és lelkigondozó könyvsorozatának magyar kiadása.

1990. Megjelenik Jelenits – Tomcsányi: „Egymás közt egymásért” c. könyve a Híd

Családsegítő Központban.

1989. A Magyar Családterápiás Egyesület megalapítása.

1988-90. Rendszerváltoztató évek. A közvélemény a Magyar Köztársaság új kormányától

hatékony, modern, nemzeti családpolitikát vár.

1987. Megalakul a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) civil szervezet a

családosok érdekeinek védelmére, a család és a nagycsalád értékeinek

népszerűsítésére, a népességfogyás trendjének visszafordítására. Az egyesület 1989-

től kiemelten közhasznú minősítést kap.

1987. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok c. könyvének

megjelenése.

III. évf. 2020/1 29 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

1986. Buda Béla – Füredi János: A család szociál-pszichiátriája c. könyv megjelenése.

1986. Kippley, J S: A természetes családtervezés művészete c. kötet magyar kiadása.

1985. Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok szociológiája c. könyve

megjelenik.

1984-85. A GYED bevezetése.

1984. Erich Fromm: A szeretet művészete című, témához illeszkedő könyv magyar kiadása.

1981. Megindul a magyarországi népesség fogyása. A születésszám kevesebb a

halálozásoknál.

1977. A Polgári Törvénykönyv elismeri az „élettársi kapcsolatot”.

1977. (1957-től) az ország nem tudja elérni a népesség reprodukciójához szükséges szintet.

1976. H. Sas Judit: „Életmód és család” kötetének megjelenése az Akadémiai Kiadónál.

1973. Buda Béla – Hajnal Albert: „A család természetéről” c. tanulmánykötet kiadása.

1967. A GYES bevezetése.

1956. A magyarországi abortuszok rendeleti legalizálása.

1956 A forradalom és szabadságharc halottainak és menekültjeinek száma több, mint 200

ezer fő, az érintett családi veszteségek ennek sokszorosát teszik ki.

1953. 1945-től internálótáborokba, kényszerlakhelyre (Hortobágy, Recsk, stb.) több

százezer embert telepítenek ki családostul. A büntető jellegű munkatáborok fizikai és

lelki megfélemlítések.

1948. Újjáalakul a Lelki Egészségvédelmi Szövetség, amely a század elején kezdett

működni.

1947. Párizsi békeszerződés, az ország több milliós magyar lakosságvesztése,

menekültáradat, családok szétszakadása.

1947-48. A csehszlovák állam által kikényszerített lakosságcsere száztízezer magyart érint.

1946-48. A magyarországi svábok (200 ezer körül) kitelepítése, családok deportálása.

1945-47. A szovjet „malenkij robot”. A félmilliónyi magyar elhurcolt egyharmada elpusztul.

1944-45. A második világháború közel egymilliónyi magyar halottja, hadifogság, menekült-

sereg, családtragédiák.

1941-44. A holokauszt több százezer magyar zsidó áldozata, családok megsemmisülése.

1942. A Debreceni Egyetemen Karácsony Sándor professzor megalapítja a Társas lélektani

Intézetet, amely kora legmodernebb hazai pedagógiai szemléletének bölcsője lesz

(1950-ig).

1933. A Cserkész Világdzsembori Magyarországon, Gödöllőn. 30 ezer cserkész a táborban.

1926-28. Klebelsberg Kúnó miniszter törvénybe iktatja a népiskolák létesítését, ötezer tanyai

tantermet építtet, létrehozza a családi nevelést segítő olvasóköröket.

1920. Trianoni békeszerződés, több milliós lakosságvesztés, rokonok elszakadása.

1914-18. Az első világháború több százezer magyar halottja, sok százezer hadifoglya, az antant

és a kommün pusztítása, rokonságok, családok drámája.

1912-13. Megalakul a Magyar Cserkészszövetség, megvalósul a vági tutajút. A cserkészet

céljai közt szerepel a családi életre-, természetszeretetre-, emberszeretetre való

nevelés.

1904. Magyarországon megalakul az Országos Egészségvédelmi Liga, mentálhigiénés

céllal.

A fenti, kiragadott példák többnyire a XX. századból valók. A múlt szenvedés élményeit,

valamint elpusztíthatatlan hitét és élni akarását bízvást sorolhatjuk a családi életre nevelés

III. évf. 2020/1 30 https://www.ecssz.eu

Európai Családtudományi Szemle Deme  Család – Koncepció, Késztetés, Készség

gyökereihez. A csodának tartott életben maradás egyik záloga a család volt. Reméljük, az is

marad.

A család-történelmet vázlatosan áttekintve, kezdjük talán érteni, miért nevezték a XX.

századot az „emberiség leghosszabb századának”. (Szilágyi Domokos). Mindezzel együtt az

emberiség létezésének legtermészetesebb s legértékesebb együttélési, nevelési formája, jövőt

szolgáló biztosítéka túlélt minden válságot. Rajtunk múlik, hogyan adjuk tovább utódainknak!

Európai Családtudományi Szemle Horváth  A társadalmi nemi szerepek

III. évf. 2020/1 31 https://www.ecssz.eu

A társadalmi nemi szerepek és a szélsőséges gender ideológia

Dr. Horváth Júlia Borbála

e-mail: horvathjuliaborbala@gmail.com

A XXI. századi konzervatív-keresztény kultúra megfogalmazása egyre sürgetőbbé válik. Az

új kánon kialakításában a régi megfelelő mértékű megtartása, és az új mértéktartó beemelésének

aránya örök dilemmát okoz. A média-felületeken egymást érik az ugyanazon témában

megjelenő vélemények, amelyek közül nehéz kiválogatni a mérvadót. Ezek közé tartozik a női

érdekképviselet törvényi-, jogi kereteken inneni körülírása.

Mielőtt konkrétumok következnének, felmerül néhány etimológiai kérdés. Elsőként, hogy

miképpen kellene nevezni azon csoportot, amely szót emel a női képviseletért, de elutasítja a

feminista mozgalom túlkapásait? Vagyis azokat az embereket, akik nem eszmei, és nem politikai

módon közelítenek érdekeik képviseletéhez, mindössze saját boldogulásukat kívánják

biztosítani, illetve a szükséges és igazságos nemi egyenlőséget szeretnék érvényesíteni.

Továbbá életüket férfitárssal, vagy férjjel akarják élni, nem pedig valamilyen homo- vagy

transz-irányultságú partnerrel, továbbá nem kívánják a szélsőséges genderisták által terjesztett

identitás-ideológia problematikáját magukra venni.

A kérdés valódiságát sok ezer nő érzi magáénak, mert a hazai és a nemzetközi

témafolyamban leginkább a liberalizált gender mint kizárólagos tematika szerepel a modern

feminizmus kérdéskörében.

Hová tűnt a valódi feminizmus?

A feminista mozgalom, majd az azt követően kialakuló feminista tudományág alig több

kétszáz évesnél. A kezdeti klasszikus elképzelések között szerepelt az egyik legfontosabb: a

szavazati jog megszerzése és egyéb törvényi-, jogi egyenlőség elérése. Azt viszont több olyan

további elképzelés követte, amely hatására a fogalom manapság negatív kicsengésű. A történeti

előzményeket ugyanis kevesen ismerik vagy már elfelejtették, holott a feministák eredetileg a

ma már természetes, funkcionális nemi egyenlőségért küzdöttek.

Az első női érdekképviselők közül: a XVIII. század végén nyaktiló által kivégzett Olympe

de Gouges (Marie Gouze),

és az alapelgondolást kimunkáló Mary Wollstonecraft.

A XIX.

század közepére női szervezetek alakultak, és a nők a politikai emancipációért harcoltak.

Megmozdulásuk hatására az 1918/19. számú törvénycikk rögzítette a nők jogait.

Gouges, 1791. Ld. még Olivier Blanc, 2003

A Vindication of the Rights of Man (1790); A Vindication of the Rights of Woman (1792)

pl. Lucy Stone vezetésével az American Woman Suffrage Association és a Susan B. Anthony irányításával a

National Woman Suffrage Association.

Európai Családtudományi Szemle Horváth  A társadalmi nemi szerepek

III. évf. 2020/1 32 https://www.ecssz.eu

Az 1960-as években a feminizmus megerősödött. Eleinte nőtörténeti leírások jelentek meg;

főbb témák: női munka, választási jogok, nevelés, nemi szerepek. A társadalomtudományok

fejlődésével női nézőpontú tanulmányok születtek (történelem, szociológia, nevelés, önképzés),

a nyugaton körvonalazódó women studies keretében pedig a nőkérdésről tartottak

konferenciákat. A nők történetének vizsgálata lassan önálló szakterületté vált.

Kezdetben a klasszikus feminizmus a nemek szembenállására alapozott, fókuszpontja a

hatalom megszerzésének technikája (kinél van a hatalom?), és gazdasági, politikai, kulturális

egyenlőség elérése volt. Az egyenlőség nem végcél, hanem eszköz ahhoz, hogy a nők

kibontakozhassanak, döntéshelyzetbe kerüljenek, és mérvadó tagjai lehessenek a

társadalomnak.

A törekvések fogadtatása nem aratott egyértelmű sikert, mert adó és vevő oldalon egyaránt a

feminizmus hatalomra irányuló narratíváit emelték ki. A legtöbben társadalomtörténeti

ismeretek nélkül kritizálták a mozgalom erősödését, vagyis nem voltak tisztában a nők

hányattatott és háttérben zajló történetével. Közben a feminizmus valódi értékei háttérben

maradtak, és sok esetben maguk az érintettek is elhatárolódtak harcosabb társaiktól.

A liberális feminizmus

A feminizmus radikális irányzatai – az 1970-80-as (posztfeminista) korszaktól – rendkívül

inspirálták a nőket. Az érvényesülés módja a nyilvános életben (életvilágban) begyakorolt

minták szerint zajlott, és a nők megpróbálták másolni a férfiak viselkedését. Az igyekezet nem

volt egyértelműen sikeres, s a mai napig akadályozza a saját női nézőpont és

tulajdonságrendszer kibontakozását. Néhány liberalizált elképzelés, ami hátráltatta a nők valódi

érdekérvényesítését:

Egyidejűleg a magánéleti- és a közéleti feladatok könnyedén teljesíthetők.

Az érvényesülés érdekében a férfias viselkedésmód átvétele szükséges.

A modern nőknek, anyáknak választaniuk kell család vagy munkahely kérdésében.

A nemek sztereotip szerepvállalásai nem egyenlő értékűek.

A nők az új hullám hatására eredeti sztereotip nemi feladataik mellett addig férfiasnak tartott

területeken is teljesítettek (döntéshelyzetek, képzés, karrier), de a nemi hierarchiában maradtak

a második helyen, ami dominancia- és validitás-deficitet jelentett számukra. Mivel szakmai

területeken és az érdekképviseletben jóval gyakorlatlanabbak voltak a férfiaknál, presztízsük

továbbra is alacsonyabb maradt, fejlődésük lelassult.

A szélsőséges gender ideológia

Holott a feminizmus alaptételei önmagában nem tartalmaztak negatív hozzáállást, a radikális

feministák eszméi közé tartozott a férfigyűlölet, a polgárpukkasztás, az egyházellenesség,

amivel megint csak háttérbe szorították a valódi elképzelést: a női érdekképviselet

megerősítését. A feminizmus, az oldalhajtások miatt mint tudományág is leértékelődött, amelyet

tetézett, hogy az 1980-90-es években a radikális szárny szövetséget kötött az erősen

újrafogalmazott gender-elmélettel.

Janne Haaland Matlary: A felvirágzás kora. CRS, 2002

Európai Családtudományi Szemle Horváth  A társadalmi nemi szerepek

III. évf. 2020/1 33 https://www.ecssz.eu

A gender kifejezés a nyugati, liberális kultúrkörben született, és már a kezdetkor zavarokat

okozott, mert keveredett az angol sex (neme: férfi vagy nő) kérdéssel. A magyar fordítás sem

volt képes megnyugtatóan visszaadni a jelentését: társadalmi nemi szerep szóösszetétel (gender

roles), ami viszont mégis pontosabb volt, s egyértelműen társadalomtudományi, és nem

biológiai kategóriát jelölt.

A biológiai nem relativizálása vagy tetszőleges megválasztása (és a több tucatnyi nemi

identitás létrehozása) kifejezetten a gender-ideológia sajátja lett.

A posztfeminista terjesztés

hatására a kétezres évekre szélsőséges eszmévé alakult, és bevonult a hétköznapi

nyelvhasználatba. Jelentése immár a szabadon választható, vagy akár tetszőlegesen váltogatható

nemi identitás szinonimájává vált.

A médiában a női tudományokat kevéssé ismerő médiaszereplők egyszerűen a feminizmussal

azonosították az irányzatot, és nem mulasztanak el rendszeresen hírt adni az un. genderista

túlkapásokról. (Ilyenek például nemileg semleges illemhelyek létrehozása, a várandós

asszonyokat ne kismamáknak, hanem várandós embereknek nevezzék; a 9-12 éves gyermekek

önállóan határozzanak nemi hovatartozásukról; apa-anya, nő-férfi nemi különbözőségek

kerülése a nyelvben; valamint a született nemiség és a fizikai képességek negligálásának csúcsa

a NOB 2016-os döntése, amely szerint átoperált férfisportolók is indulhatnak a női versenyzők

között.)

Holott a társadalomkutatók elenyésző része, és néhány aktivista csoport kivételével a nők és

a férfiak nagyobb része nem hajlandó elfogadni a biológiai nem szabadon választhatósága

elméletét. A feminizmussal összemosott gender-őrület újfent háttérbe szorította az eredeti női

esélyegyenlőség iránti igények megfogalmazását.

De mit jelent valójában a társadalmi nemi szerep?

A liberalizált gender eszme terjesztői rövid idő alatt a szabad identitásválasztást is

belekeverték ’tanaikba’. Először is már nem társadalmi nemi szerepekről (gender roles), hanem

társadalmi nemről (sex) beszéltek, amely szerint egy embernek a biológiai neme nem kell, hogy

megegyezzen az identitásával. Vagyis például egy született férfi szabadon megválaszthatja,

hogy a férfi vagy női identitást veszi fel, vagy bármit (például e kettő tetszés szerinti keverékét),

amit kitalál magának. Ez viszont egészen mást jelent, mint az, hogy a feladatok teljesítésekor

valaki sztereotipikusan férfias vagy nőies szerepkört vállal.

A nemiidentitás-meghatározások száma folyamatosan nő (napjainkban 50-70 közé tehető a publikált kategóriák

száma). Takács Boglárka, 2013. július 2.: https://www.nyest.hu/hirek/on-binaris-nemu;

Transvanilla, 2018. január 7.: http://transvanilla.hu/genderqueer/genderqueer-identitasok;

Tomka Ferenc, 2017 copyright: http://tomkaferenc.hu/alapkerdesek/hazassag-szerelem-szexualitas-tudomanyos-

szemmel/a-szexualis-forradalomtol-a-gender-forradalomig/ - A letöltések ideje: 2017. szeptember 20.

Vö.: Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szexuális irányultság, illetve nemi identitás alapján történő

diszkrimináció leküzdését célzó intézkedésekről szóló CM/REC (2010) 5. számú ajánlásának magyarországi

végrehajtásáról. Sport 13.3./Ajánlás: „Tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a transznemű és

interszexuális személyek választott nemük szerint vehessenek részt a sportban.” https://konyvtar.aeek.hu/cgi-

bin/egyszeru4.exe?a1=0&a2=0&a3=1&a4=10&a5=M&a6=T32009

Ld. pl. Gabriele Kuby, Janne Haaland Matlary

Európai Családtudományi Szemle Horváth  A társadalmi nemi szerepek

III. évf. 2020/1 34 https://www.ecssz.eu

A társadalmi nemi szerep fogalmán eredetileg „a nők és a férfiak közötti pszichológiai,

társadalmi és kulturális eltérések” értendők, amelyek valamely társadalmi ’doxa’ (vélekedés)

eredményeként jelennek meg.

A nemi sztereotípia szerint a nők feladata a házimunka, a

gondoskodás, az otthonteremtés; a férfiaké az alkotás, pénzkeresés, fizikai munka; valamint a

férfiak többnyire a kreatív közszférában, a nők pedig a gondoskodói háttérszférában

tevékenykednek (aktív kontra passzív).

Kétségtelen, hogy a társadalmi nemi sztereotípiák a gazdasági és társadalmi fejlődéssel

együtt változtak. A tanult, önálló nők a közéletbe léptek, és döntéshozói. illetve a férfiakkal

egyenértékű családfenntartói szerepbe kerültek. A teljesítéshez ’férfias’ viselkedés- és

gondolkodásmódot kellett átvenniük. Az ilyen értelemben vett sztereotípiák szükségképpen

megváltoztak vagy eltűntek.

A társadalmi nemi szerepek (és nem a biológiai nem!), tehát választhatóvá váltak, rendszerint

aszerint, hogy milyen feladatot kell ellátni. Például egy családban, ha éppen úgy alakul, vagy a

szülők abban állapodnak meg, az apa gondoskodik otthon a gyermekről, és az anya intéz

közéleti feladatokat, ami nem azt jelenti, hogy az identitásuk, és főképpen a biológiai nemük

megváltozna.

Illiberális gender

Napjainkban a társadalomtudományi koncepciók jelentős része sok esetben politikai erőnek

vagy érdekrendszernek a kiszolgálásához kötődik. Gyanítható, hogy ekképpen épült be a

gender-ideológia is a balliberális érdekképviseletbe, és megosztotta a politikai színteret

(liberális: genderista; konzervatív: anti-genderista); ezért keresztény-konzervatív értékeket

valló ember – noha egyetértene a női érdekképviselettel – nem lehet feminista, és nem érthet

egyet a feminizmus egyetlen pontjával sem.

Az illiberális gender (roles), vagyis a biológiai nemet nem relativizáló és a nemi identitást

nem liberalizáló társadalmi nemi szerep fogalma visszatérést jelenthet az eredeti koncepcióhoz,

illetve túlhaladhatja azt abban az értelemben, hogy leszögezi: nem létezik társadalmi nem, csak

született, biológiai nem, és a társadalmi nemi szerepek megválasztása nem biológiai, hanem

mentális esemény.

Interdiszciplináris, társadalomfilozófiai kérdés, hogy a gender ideológia a liberalizmus

természetének köszönhetően önmagát is pusztító állomás-e a társadalomtudományban, vagy a

társadalmi nemi szerepvállalás elmélete visszakanyarodik mértéktartó gyökereihez. Alternatíva

lehet, hogy a szélsőséges eszmét felváltja egy új irányzat, az intermentalitás.

Ld. Anthony Giddens: Szociológia. Osiris, 1995

Horváth Júlia Borbála: Relativizált nemi micsodák. Metszetek, vol. 8 (2019). No. 3

Az intermentalitás: A társadalmi nemi szerepek átvétele – a biológiai nem megtartása mellett – új

mentalitásformákat hozott létre, amelyek önmagukban lehetnek férfiasak és/vagy nőiesek is. Az egyénben a

feladatok elvégzése érdekében keverednek a viselkedés- és gondolkodásformák, miáltal körülírható a köztes- vagy

intermentalitás fogalma. Horváth Júlia Borbála: Lánylegény (2015)

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 35 https://www.ecssz.eu

Hét perc alatt végzünk

A párkeresési kultúra kulturálatlansága

(esetleírások nők szempontjából)

Dr. Horváth Júlia Borbála

horvathjuliaborbala@gmail.com

Bevezetés

Az ismerkedés, pártalálás örökzöld témája minden időben élénken foglalkoztatja az

embereket, akik tapasztalataikat szívesen megosztják egymással. A sikertörténetek mellett

jelentős mértékben panasz is elhangzik, amikor valamelyik fél a próbálkozásai alkalmával nem

azt kapta, amit szeretett volna, vagy nem megfelelően viszonyultak személyéhez.

A tapasztalatcserét követően biztos hódítási megoldás, bevált forgatókönyv azonban nem

születik, legföljebb tág határok között megfogalmazott tanács, amelyet az érdeklődők egyéni

módon értelmeznek.

A téma a kutatókat is időről időre megtalálja; számos kötet, tanulmány ad hírt a társkeresés

mibenlétéről és a hozzá kapcsolódó viselkedési ethoszokról. Érdeklődés a nem szorosan

kapcsolódó területekről is érkezik: gazdaság, pénzvilág, kereskedelem, kultúra szféráiból, s

több vezető cég honlapján társadalomtudományos fejtegetések, egyben trendi javaslatok

olvashatók, amelyekkel a vállalkozás látogatókat és jövőbeni vásárlókat próbál magához

vonzani.

A pártalálás ilyenformán funkcionális iparággá vált, miközben mindenki ismerkedik, ahogy

bír. Kérdés, hogy a rengeteg külső befolyás és a negatív élmények közepette az érintettek,

férfiak és nők figyelme mennyiben képes megmaradni az alaptörekvés mellett: igaz módon,

igazi társra lelni.

E tanulmány célkitűzése, hogy pillanatképet fessen az ismerkedési, illetve a párkeresési

kultúra fejletlenségéről, és a tartós kapcsolat, a majdani házasságkötés kialakításának

nehézségeiről, valamint felhívja a figyelmet a nők e téren tapasztalható kiszolgáltatott

helyzetére.

Az alábbi történetek, vélemények hagyományos élet-találkozások, valamint internetes

társkeresés útján létrejött ismerkedések és tanulságaik leírása. A párkeresés problematikájának

e szelete példákon keresztül jeleníti meg a kapcsolatra vágyó felek elképzeléseit, viselkedését,

s közli az általuk levont következtetéseket. Az adatok összehasonlíthatók korábbi kutatási

anyagok eredményeivel, amelyből kitűnik, változott-e és milyen irányban a párkapcsolati

kultúra a 30-49 éves korosztály tagjai között.

Az elemzés a Családtudományi Szövetség folyamatban lévő, azonos témájú kutatási

részeredményeiből, ill. korábban lefolytatott vizsgálatok összevetéséből áll. Az adatgyűjtés

keresztmetszeti vizsgálat részeként történt, s mint olyan nem reprezentatív. A teljes anyag

feldolgozása monográfia keretében lesz olvasható.

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 36 https://www.ecssz.eu

Feltételezések

Magyarországon a huszonévesek és a fiatal felnőttek körében az intim vagy „látogató”

párkapcsolat a legelterjedtebb; minden harmadik fiatal ilyenben él. Amellett szintén közel

egyharmadot tesz ki a partnerkapcsolatban nem élők csoportja (Tárkányi, 2014).

De vezet-e a könnyed együttlétekből út a tartós kapcsolat vagy házasság kialakulásához? A

jegyességet, családalapítást megelőző időszak többnyire esetleges, ritkább esetben célzott

ismerkedésekkel telik. Napjainkban leginkább közösségi oldalakon vagy specializált internetes

társkereső felületeken keresztül lépnek kapcsolatba egymással az emberek. A szimpátia

kialakítása is egyfajta versenyfutás, mert a regisztrált felhasználók minősíthetik egymást

(csillag, ’like’ /lájk/, szöveg), miáltal emelkedik/csökken az ázsió.

A párkeresés eredményessége szintén nyomon követhető. Mindkét ismerkedési fajtánál a

vonatkozó fórumok hemzsegnek a panaszos vagy pórul járt próbálkozók panaszaitól, akik

számára a pártaláló kísérletek sok esetben durva, bántó, vagy leminősítő stílusban értek véget.

(McKenna, 2002).

Például: ha a találkozáskor egyik fél nem azt kapta, amit a levelezésben előre jeleztek

számára – külalak, kor, státus, stílus, elképzelések tekintetében; ha az igények nagyobbnak

mutatkoztak, mint amennyit az illető adni kívánt; ha nem cél az elköteleződés; ha az ismerkedni

vágyó férfiak többsége csekély hajlandóságot mutat hosszú távú kapcsolat kialakítására

(Bogaert és Sadava, 2002)

Természetesen továbbra sem elhanyagolható az ismerkedés hagyományos vagy spontán

kialakuló formája sem (véletlen találkozás, bemutatás, stb.), amelynek kapcsolat kialakítására

és megtartására irányuló sokszor negatív konzekvenciái – mint látni fogjuk –, alig különböznek

az online-tapasztalatoktól.

Hipotézis 1: A párkeresési kultúra kulturálatlansága rontja a hosszútávra szóló ismerkedés,

pártalálás esélyét, és a kapcsolatok könnyebb felbontási hajlandóságához, illetve

promiszkuitáshoz, válásokhoz vezet.

Hipotézis 2: A párkeresési kulturálatlanság sekélyességét a felelőtlen, szabados

gondolkodásmód, az individualizmus előretörése, valamint a nemi egyenlőség helytelen

értelmezése okozza.

Hipotézis 3: a 2008-as vizsgálat eredményeihez képest, a 2016-2018-asok az ismerkedési

technikák bővülését és eredményességük javuló tendenciáit mutatják – összességében pedig

azt, hogy a párkeresési kultúra milyen irányban fejlődött vagy maradt el a korábbiakhoz képest.

Összehasonlító források

Forrás 1.

A Családtudományi Szövetség egyik tagszervezete 2009-ben végzett országos, reprezentatív

szociológiai felmérést (1493 fős minta), amely 15-61 évesek körében vizsgálta a párkapcsolatok

alakulását és az arra ható tényezőeket. A kutatás célja volt feltárni a párkeresési szokások és az

ahhoz kapcsolódó stabilitás meglétét vagy annak hiányát. Az eredmények alapján átfogó,

részletes, tényfeltáró leírás készült a magyarországi párkapcsolati helyzetről.

Külön elemzés tárgyát képezte az élettársi kapcsolatok tartósságának kérdése, a szülők

élettársi kapcsolatban élésének hatása gyermekeik attitűdjére, valamint az élettársi

kapcsolatban élés összefüggése a válás gyakoriságával. (Tárkányi, 2014)

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 37 https://www.ecssz.eu

Forrás 2.

Egy 2004 és 2006 között végzett kulturális antropológiai terepmunka 30-45 éves városi nők

élettörténeteit gyűjtötte össze (kb. 200 főét). Az életút-kutatás keretében célzott kérdések

szerepeltek, amelyek által megismerhetővé vált a női élet- és gondolkodásmód.

A kutatás tartalmazott a társadalmi elvárásokra és a nemi sztereotípiákra vonatkozó

kérdéseket is (pl. ismerkedési szokások, elköteleződési hajlam, illik/nem illik nemi

sztereotípiák), amelyek a férfias és nőies mintakövetési szokásokból kiindulva az újonnan

kialakult társadalmi nemi szerepek összehasonlítását is érintették (Horváth, 2008; 2015).

Forrás 3.

2016 és 2018 között zajlott esetek gyűjtése internetes társkereső oldalakon, fórumokon, és

magasan látogatott közösségi felületeken – például Facebook, Pesten hallottam, Randivonal,

Elit társkereső – aktívan jelenlévő nők és férfiak önként közreadott esetleírásaiból.

A kapcsolódó tesztek és életútinterjúk felvétele Geertz (klasszikus, illetve sűrű leírás),

valamint Marcus (többterepű, nyomkövető antropológia) módszerének alkalmazásával,

konceptualizált válaszadói kör megszólításával történt. (Geertz, 1994; Marcus 1995)

A megkérdezettek önleírásokban nyilatkoztak partnerszelekciós preferenciáikról, egyben

értékelték az általuk kiválasztott jelölteket (Vörös, Frida, 2004).

A témaajánlások a nyelvi jegyek és a nemi sztereotípiák követésére vagy éppen az attól

eltávolodás érzékelésére is irányultak, ami által azonosíthatóvá válhattak a nemek

mentalitásváltozására utaló jelek (pl. női és férfi szerepkörök felcserélődése) (Horváth, 2013).

Háttér

Az utóbbi években számos olyan elemzés látott napvilágot, amely több oldalról közelített a

társkeresés problematikájához.

Egy 2019. júliusában közreadott átfogó történeti vizsgálat

alátámasztotta a kiindulópontokat, s meglepő eredmények olvashatók benne az 1940-től 2017-

ig terjedő időszakban tapasztalt párválasztási szokásokról (Rosenfeld és mások, 2019).

Aszerint az internetes párkeresési hajlandóság a kétezres évekig nem volt jelentős, utána

viszont dinamikus növekedés indult. 2005 és 2009 között az online felületek e célú használata

stagnált, és az előrejelzések a személyes ismeretségek előnyeit taglalva azt jósolták, hogy a

’site-ismerkedések’ sohasem lesznek annyira népszerűek, mint az élő közegben történő

találkozások. Ezzel szemben 2013-ban az együtt élő párok közül nagyobb arányban mondták

azt, mint pár évvel korábban, hogy a megkérdezett valamelyik online-felületen ismerkedett meg

BCE (Budapest_2009): Párválasztás az interneten; TOP50 (2015): A párkereső oldalak látogatottsága.

http://ite.hu/top30-tarskereso-oldalak-parkereso-oldalak-latogatottsaga/);

Essex Egyetem-Bécsi Egyetem: The Strength of Absent Ties: Social Integration via Online Dating Philipp

Hergovich and Josu´e Ortega∗† First version: September 29, 2017. Revised: September 17, 2018._

https://arxiv.org/pdf/1709.10478.pdf); ELTE randi-app kutatás (2019); Tyro Partners (NY 2019)

https://gallery.mailchimp.com/2506bda6ca9a8b7ce8b3c54b4/files/1a8cc94c-6198-4f3d-b27d-

8a6060ed6c5d/Tyro_Dating_Market_Thesis_Final_For_Twitter_Pub_v2.pdf);

Mobil-applikációs alkalmazások: Tinder, Facebook, Snapchat

https://www.vice.com/en_us/article/paan77/a-new-feature-on-facebook-messenger-looks-an-awful-lot-like-

tinder) stb.

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 38 https://www.ecssz.eu

partnerével, mint baráti, ismerősi kör révén. Az online kapcsolatkezdeményezési lehetőség

előtérbe helyeződése azóta is gyors ütemben növekszik.

Társkereső felületen ismerkedni látszólag egyszerű feladat, hiszen a partnerek adatai,

irányultságai, motivációi azonnal rendelkezésre állnak, és az elképzeléssel sincs baj, hiszen

mindketten ugyanazt akarják: párra lelni. A kérdés: milyen céllal? Sokan előnyként, mások

hátrányként említik, hogy az udvarlási fázis ezáltal jelentősen szűkül, vagy teljesen elmarad.

Kevesebb a titok és az izgalom, viszont az un. fölösleges köröket jobban meg lehet úszni.

Gyakran felmerül a személyes információk valósságának kérdése. A félrevezetődés

mindössze kockázati tényezőnek számít (benne van a pakliban), amit a felek csak azért

vállalnak, hogy létrejöjjön a személyes találkozó. A leleplezést soha nem követi büntetés,

legföljebb abbamarad az ismerkedés. Mindezek ellenére adatok utalnak arra, hogy az ily módon

kialakított hosszú távú kapcsolatok tartósabbnak mutatkoznak a spontán találkozásoknál,

aminek oka lehet az adott esetben alaposabb és hosszabb megismerés, valamint a nagyobb

merítésből választás lehetősége (McKenna, 2002).

Szexualitás, kötődés

Az ismerkedés eredeti irányultsága a tartós párkapcsolat kialakítása lenne, amely a gépesített

társkeresésben háttérbe szorul. A kölcsönös szimpátia meglétének kérdésén túl a félreértések

legtöbbször a kapcsolatteremtés célja körül alakulnak ki. Az elkerülő kötődési hajlandóságú fél

szélsőséges szocio-orientációt mutat, és rövidtávú kapcsolatra és érzelmileg alacsony

motivációjú, kizárólag a szexuális aktusra irányuló viszony kialakítására törekszik. Körükben

magasabb a hajlandóság a későbbi, tartós kapcsolatban, házasságban elkövetett hűtlenségre is.

A biztonságos kötődésű személyek éppen annak ellenkezőjét akarják, és csalódottak,

sértettek lesznek, amikor kiderül, hogy mindössze futó kalandról lehet szó. Ugyanakkor, mivel

nem félnek interakcióba lépni másokkal és nem tartanak az elköteleződéstől, önképük stabil

marad, s képesek túltenni magukat a csalódáson, s akár új lehetőség irányába fordulni.

A laza, partnerváltogató viszonyt keresők viszont éppen a magasabb elkerülési szint

fenntartása miatt szoronganak. A több kísérlet miatt szexuális elégedettségük alacsony, amiből

alacsony párkapcsolati elégedettség következik. A szorongás depresszív hatású lehet, és az

önbecsülés tartós leértékeléséhez is vezethet, amelyet léhasággal, megbízhatatlansággal

lepleznek a másik fél előtt (De Wall, Knee, Cornweel in: Wallace, 2002).

A kezdeti „kóstolgatást” követően, az első személyes találkozótól általában tartanak a felek,

s noha félnek a csalódástól, mégis könnyen létrejövő, sokszor ismételhető lehetőséget látnak

benne. Kockázata, hogyha a virtuális ismerkedés alatt valamelyikük eltérő képet festett

magáról, mint a valóság, akkor a tapasztalható hiányokat élőben nehezen tudja megmagyarázni.

Ugyanígy a leendő partnerről alkotott idealizált elképzelés is veszélyes lehet; de ez utóbbi a

spontán találkozások alatt is előfordulhat.

Esély közös élet kialakítására

Az 1960-as évekbeli szexuális forradalom elterjesztette és aránytalan mértékben fölértékelte

a szabad szerelem eszméjét. Amellett proponálta ugyan a szexuális nemi egyenrangúságot, de

féktelensége miatt legalább annyit ártott, mert a szabadossággal éppen a nők

instrumentalizálását (pl. pornográfia; promiszkuitás), és a férfiak felelőtlenségét („legföljebb

abortusz”) erősítette (Nagl-Docekal, 2006).

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 39 https://www.ecssz.eu

Elterjedt a nem-házasodás és a gyakori partnerváltás divatja. A közös problémamegoldás,

belátás, türelem, szeretet helyett a könnyű válás lehetősége leértékelte a házasságkötéskor

kimondott „igen” jelentőségét.

Ötven évvel a hippi-korszak után, 2009-ben Magyarországon a 18-29 éves népesség 30%-a

nem élt párkapcsolatban, 56%-a párkapcsolatban élt, de nem élt házasságban, 14%-a pedig

házasságban élt. Az 56% párkapcsolatban élő 45%-a élettársi kapcsolatot vagy intim

párkapcsolatot tartott fenn. A bizonytalan jellegű kapcsolatok aránya még a harmincasok között

is 25% volt.

Jóval nagyobb volt az elváltak (első házasság) aránya azok körében, akiknek a leendő

házastárson kívül legalább két nemi partnere volt az első házasságkötése előtt, mint akiknél

csak egy ilyen partner volt, vagy egy sem). Előbbiek esetében (több partnerűek) 29% volt az

elváltak aránya, szemben a többieknél jellemző 21-23%-kal. Ezen utóbbi csoporthoz

kapcsolhatók azok, akik szintén egy-partneresek, de a házasságkötés előtti nemi életüket is a

leendő párjukkal élték. (Volt nemi kapcsolata a házastársával, de rajta kívül mással nem)

(Tárkányi, 2015).

Újnőkorszak, esettanulmányok

Az alábbiakban idézetek következnek az összehasonlításhoz használandó másik vizsgálati

anyagból (Horváth, 2008). Abban 30 és 45 év közötti, felsőfokú végzettségű, egyedülálló, vagy

gyermekét egyedül nevelő, városban élő nők adtak válaszokat, illetve életút-interjú alkalmával

meséltek viszonyulásukról a nemi szerepekhez, vélekedtek a társadalomban elfoglalt helyükről,

lehetőségeikről, önképükről, és beszéltek elképzeléseikről a másik nemmel kapcsolatban. A

témakörök megoszlása: munka, társadalmi tevékenységek, párválasztás, család, szabadidő.

A vizsgálat során felvett tesztekben a válaszadók nyitott kérdéssorra reagáltak és szabadon

kifejtették gondolataikat. A kérdések a gyerekkortól kezdve a felnőttkorig terjedő főbb

életútállomásokra tértek ki; első helyen a bemutatkozás és az alapcélok felvázolása szerepelt,

azután a tanulással, a munkával és a munkahellyel kapcsolatos terület, végül a párkapcsolat-

család témaköre. A tartalmi elemzés a válaszadók élethelyzeteiben előforduló, sztereotip nemi

szkriptekre, és azok változására fókuszált, valamint kitért a nyelvvel és a nyelvhasználattal

összefüggő jellemzőkre (Hochschild, 2012). Területek: gyermekkor, munka, család,

párkapcsolat, karrier.

Esetek (2006-2008)

Az életvilágban, közéletben megedződött nők párkapcsolataikban sokszor sikertelennek

vallják magukat. Szellemi kapacitásukat a munkában élik ki, szabadidejüket többnyire baráti

körben töltik, és egy kellemes összejövetel után visszatérnek ritkuló, új problémákat felvető

kapcsolataikba vagy egyszemélyesen is prosperáló háztartásukba. Néhányan kísérletet tesznek

megfelelni az elvárásoknak és visszatérnek a nemi sztereotípiákhoz. Többségük viszont

különböző fórumokon új alapokra helyezett ismeretséget, adott esetben tartós párkapcsolatot

kötne. A kitöltött tesztekben és az interjúkban a nők meséltek ez irányú próbálkozásaikról,

miáltal a történeteken túl felfedték személyiségük rejtett darabját is.

Limoncino, 32 éves hajadon, közgazdász, gyógyszerész

„Kipróbáltam az internetes társkeresőt, de hát elég egyforma fazonokat találtam ott. Tíz

hónap alatt kilencet elfogyasztottam közülük. Egyik sem tetszett igazán. Hogy majd

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 40 https://www.ecssz.eu

megszeretem, megtetszik – olyan nincs! Egyébként sem hiszek a férfi-nő barátságban, előbb-

utóbb valamelyiknek eszébe jut, hogy többet kellene. Éppen szólhatnék valamelyik éppen

aktuális próbálkozásomnak, hogy jöjjön velem, de á, nem, csak feszültség lenne belőle, mert

normálisan neki kéne engem vinnie.”

Pepita, 36 éves termékmenedzser, elvált, egyedülálló

„Néha úgy érzem, hogy más vagyok, mint a többi nő. Az átlagnál erősebb az intellektuális

oldalam, viszont az átlagnál kevésbé vagyok házias… A sikereimet fenntartásokkal fogadják

a férfiak. Sokszor okosabb, műveltebb, ügyesebb vagyok náluk, és ők kitérnek, ha rájönnek,

hogy túlnőhetek rajtuk. A segítőkészség, biztonság, befogadás női tulajdonságok, ezzel

szemben az önállóság és nyitottságban vagyok erős. Azt gondolom, a nőies tulajdonságokat

is erősíteni kéne magamban, különben nagy baj lesz!”

Cynderella, 33 éves ügyfélszolgálati ellenőr, elvált, két gyermek édesanyja

„Nálunk otthon édesanyám konkrétan nem nevelt semmilyen szerepre. Apám volt a

domináns, ezt elfogadtam, anyám pedig tiszteletben tartotta. Én egyenrangú partnerekkel

(apa-anya) képzelem a saját családomat. Nem lesz könnyű, mert a mai nő önállóságra képes,

határozott elképzelésekkel rendelkező, a férfiakkal önmagát egyenrangúnak tekintő, aki el is

várja, hogy egyenrangúként kezeljék. A férfiakkal eleinte jó a viszony, de később tartani

kezdenek tőlem. A barátnőimnek is ugyanez a problémája.”

Pántlika, 41 éves vállalatigazgató, elvált, látogatókapcsolatban él

„Nekem klasszikus értelemben vett családra lenne szükségem, de valahogy soha nem

kerülök ilyen helyzetbe. A munkahelyemen férfi-teljesítményt és határozott fellépést várnak

tőlem a beosztottjaim. Otthon meg gügyögést és gyámolítást vár tőlem a partnerem, és hogy

kimossam a gatyáit. Eddig azért nem lett gyerekem, mert nem találtam megfelelő apukát. És

ha belegondolok, hogy a gyerek mellett őt, a családfőt is rendszeresen „tisztába kell

tennem”, már nem is annyira vágyom rá.”

Countrygirl, 31 éves operátor, hajadon, kisfiát egyedül neveli

„A mai elnőiesedett pasik nem érzik eléggé férfinak magukat egyes nők mellett. Az biztos,

hogy amíg én is szexi cuccokban jártam, és még gondolataim is voltak mellé, féltek tőlem a

férfiak. Ezért most nem tudom, melyiket ne hangsúlyozzam. Talán a nőiességet, ami

egyébként nagyon kényelmetlen, és ma már megnézem, kinek a kedvéért veszek fel magas

sarkút!”

Milyen férfira vágynak a nők?

Zsuzska, 44 éves középvezető

„Eredeti elképzelés, 20 évesen: jóképű, elbűvölő, anyagilag stabil, szakmájában sikeres,

figyelmes hallgatóság, szellemes, jó kondíciójú, stílusosan öltözik, értékeli a minőségi dolgokat,

tele van kellemes meglepetéssel, fantáziadús, romantikus szerető.

(Többször) átdolgozott változat 40 évesen: nem túl csúnya (kopasz fej rendben), van állandó

munkája, időnként étterembe visz, nem indul el, mielőtt kiszállnék a kocsiból, figyel, miközben

beszélek hozzá, hétvégén általában megborotválkozik, elég jó karban van ahhoz, hogy segítsen

átrendezni a bútorokat, olyan inget visel, amiből nem lóg ki a hasa, nem felejti el lehajtani a

WC ülőkét.”

Következtetések (2006-2008)

A magánéleti problémakör taglalása szinte minden válaszadónál alapos kifejtést

eredményezett. Legtöbben klasszikus értékrendű családból érkeztek, ahol a sztereotípiának

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 41 https://www.ecssz.eu

megfelelően, a férfi volt a családfő. A válaszadó nők kifejtették, hogy többnyire a neveltetésük

révén helyezkednek az alárendeltebb fél szerepébe, s e megkülönböztetést maguk is a világrend

természetes részének tekintik. Szinte kivétel nélkül megjegyezték, hogy egyenrangú

partnerkapcsolatot szeretnének, amiről az egyik válaszadó így vélekedett: nem lesz könnyű,

mert a mai nő önállóságra képes, határozott elképzelésekkel. Az interjúk visszatérő mondata

volt, hogy: nekem klasszikus értelemben vett családra lenne szükségem, mely kijelentést

rendszeresen követte az új sztereotípia: eddig azért nem lett gyerekem, mert nem találtam

megfelelő apukát.

A megfelelő partner megtalálása minden körülmények között fontos szempont volt.

Visszatérő, állandósult kifejezés a látogatókapcsolat, ahogyan a válaszadók a nem-együtt-élős

viszonyukat nevezték. A megkérdezettek helyzetüket, problémáikat kiemelkedő lényeglátással

magyarázták. Az elvárandó tulajdonságokat jelző kollokációk a tradicionális férfitulajdonságok

közül kerültek ki (erős intellektuális oldal, önállóságra képes, határozott elképzelések, férfi-

szaktekintély, stb.).

A pártalálás nehézségeit igen plasztikusan írták le, kitérve a körülményekre, s a partner

elképzeléseinek elemzésére: ha képtelen morálisan is felnőni a feladathoz, és állandóan kibújik

a családalapítás alól, akkor nem az én emberem. Többen önmagukat is kritizálták (olykor

ironikusan), és képzettségüket, valamint a megváltozott mentalitásukat hozták akadályként,

amely nem vágott egybe a férfipartner sztereotipikus nőképével.

Esetek (2016-2018)

Tényként kezelendő, hogy a korábbi kutatási időszakhoz képest az Internet-használat

szervesen beépült a fiatalok és az idősebbek hétköznapi rutinjába. Bár az online társtalálás ma

még mindig kissé szégyellnivaló megoldásnak számít, mára olyan lehetőséggé vált, mint

bármely hétköznapi beszélgetés révén kötött spontán ismeretség. A kapcsolat kiépítésének

koreográfiája azonban másképp zajlik, mint a személyes alkalmak esetében. Az alábbiakban

idézett szövegek a fentieknél kb. tíz évvel később íródtak. A célcsoport maradt (30-45 éves,

városi nők), akik társkeresőkben vagy spontán lehetőségek alkalmával próbáltak társra lelni.

(Az összeállítás nem teljes, a következő kutatási fázisban tesztekkel és életútinterjúkkal

kiegészül.)

34 kísérlet, 28 éves egyetemi hallgató

„Azt tapasztaltam – női oldalról –, hogy a férfiak egy része nincsen tisztában sem magával,

sem azzal mit szeretne. Általános probléma a testmagasság, életkor, alkalmanként az

iskolázottság téves beállítása, miközben teljes meggyőződéssel próbál szó szerint lenyomni.

Irreális elvárások. Sok férfi keres babaarcú királylányt. Természetesen legyek szexis és

bizonyítsak is! És rendelkezzek számára megfelelő anyagi és társkapcsolati előélettel. És még

sorolhatnám.”

Korvinka, 34 éves óvónő, két gyermek édesanyja

„Még mindig ott tartunk, hogy ha egy nő nem kellőképpen simulékony (vagyis nem dicséri

eléggé a férfit, nem csüng minden szaván, nem kéri és tartja be tanácsait), akkor magára vethet.

Egyszer például bemutattak valakinek (egy mogorva férfinak), és nem mosolyogtam rá elég

szélesen, mire azt mondta: hű, de szigorú a kislány! És már minősítve is lettem! Hogy nem

vagyok elég nőies. A másik véglet, hogy ha nekem nem tetszik valaki, és elég volt az

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 42 https://www.ecssz.eu

ismerkedésből, aminek hangot adok, akkor simán egy beképzelt, bunkó liba vagyok – és akkor

sem mosolygok.”

She, 29 éves termékmenedzser

„Annyi hűséges, őszinte, becsületes, kedves és humoros férfit egy rakáson, mint amennyi a

társkereső oldalakon található, még soha nem láttam! Ugyanis az ismerkedés netes formáját

választó erősebbik nemnek a nagy része ilyen és hasonló jellemvonásokat sorakoztat fel a

bemutatkozó lapján. Ennyi csodálatos, lenyűgöző pasas flangál a világban? És nem találnak

egy nőt sem, aki ezeket a fantasztikus tulajdonságokat értékelné? Ha ez igaz, akkor hurrá, van

még esélye a szingli nőknek normális partnert találni! Vagy mégsem?”

Lujzi, 31 éves grafikus

„A legrosszabbak a kullancs-típusúak. Miután finoman közlöm, hogy mást gondoltam,

másképp szeretném, továbbra is jelentkezik. Ontja a leveleket, rosszabb esetben telefonálgat,

azután átmegy agresszívbe és sérteget. Olyankor hívom segítségül a fiú barátaimat vagy

apámat.”

Rondella, 43 éves ingatlanközvetítő

„Többször előfordult, hogy aki aktív, sportos figurának írta le magát, arról élőben kiderült,

hogy igazából csak ’sport-közeli’ személy: a meccsen sörivás közben, hatalmas hassal. Egyik

barátnőm véletlenül felvette vele a kapcsolatot, és a pasas neki ecsetelte, hogy csak a max. 55

kilós, szép arcú, légies nőkkel áll szóba. Így hát én ki is maradtam volna (70 kg vagyok).”

Iza, 33 éves szabadúszó

„Azt utálom a legjobban, amikor először randizunk, és két percen belül kiderül, hogy

mindössze az ágyig vezetne a közös utunk. Olyankor hiábavalónak érzem a több hetes

levelezést, a szépséges kerek mondatokat. Nevetségesnek érzem magam, hogy már megint azt

hittem, hogy most jött el a herceg. És akkor a diplomásnak mondott herceg azt mondja: dögös

vagy, anya, mindjárt megmászlak!”

Milyen férfira vágynak a nők?

Martina, 40 éves HR-munkatárs

„Alkalmas legyen egyenrangú párkapcsolatra, legyen megfelelő, önálló egzisztenciája, ne

hivatkozzon állandóan az előző feleségére, gyerekeire, ismerje el a nő értékeit, ápolt legyen,

csinos legyen, férfias legyen, ne akarjon konyhatündért faragni belőlem, képes legyen belátni

a hibáit, ne legyen agresszív (szóban sem), férfiként tudjak tekinteni rá, biztonságban érezzem

magam mellette, egyezzenek az igényeink, tudjunk együtt gondolkodni, beszélgetni. Jó szerető,

de akarjon tőlem gyereket is.”

Következtetések (2016-2018)

A magánéleti problémakör fontossága ugyanolyan súllyal szerepelt, mint a korábbi

szövegekben. A megfogalmazás ezúttal is korrekt, olykor ironikus hangnemben történt, több

helyen kiemelve a tradicionális nemi sztereotípiákat (pl. nőies nő, férfias férfi, biztonságra

találni egy férfi mellett, legyen hűséges társ, legyen erős, legyen képzett, ne hazudjon stb.)

Mivel ezúttal nem életútinterjúk elemzése történt, a nyilatkozók családi háttere mindössze

néhány utalás kapcsán ismerhető: a szüleim hagyománykövető szellemben neveltek, apám volt

a vezér otthon, a lányomat saját káromból tanulva megtanítanám önvédelemre, több gyereket

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 43 https://www.ecssz.eu

szülnék, ha megbízható férjre találnék, stb. Visszatérő, megerősítő véleménynek látszik az

egyenrangúság fontossága a párkapcsolaton belül.

Jó tulajdonságnak számít a férfi-kedvesség, okosság, ápoltság, a humor; feltétel a megfelelő

egzisztencia, a jó szex, a kiemelkedő szakképzettség és a hűség. Kizáró tényező az

alkoholizmus, az agresszió, a bántalmazás, a hazugság.

A kortárs nők közül többen határozottan említették, hogy kiállnak önmagukért és az

elképzeléseik mellett (pl. engem ne hülyézzen le senki), s néhányan önkritikusan bevallották,

hogy naivnak mutatkoztak, amikor elhitték a partnerjelölt állításait (nevetségesnek érzem

magam, hogy már megint azt hittem, most jött el a herceg).

A korábbi tapasztalatokhoz képest változás látszik abban, hogy a nők magabiztosabban

kinyilvánítják, mit szeretnének, ugyanakkor nem utasítják el teljesen a nemi sztereotípiákat;

legföljebb nem olyan mértékben teljesítik, mint korábban (pl. háztartásvezetés, a partner

kiszolgálása, döntési helyzetek önálló megoldása, biztonságosabb anyagi helyzet stb.).

Több eset elemzése arra utal, hogy zavar mutatkozik a nemi sztereotípiák változása, ill. a

régiek megtartása/elvetése között. Például kimondatlan férfias szerepkör meghívni a nőt italra,

vacsorára, vagy ajándékot, virágot vinni neki, amit a nő, szintén sztereotipikusan, azonnal vagy

majdan viszonozhat (pl. házimunka, szex vagy egyéb szolgáltatás).

Manapság az ismerkedési időszak alatt jelentős sztereotípia-keveredés érzékelhető. A nők

önállóbbak, stabilabb egzisztenciával, és sokszor a találkozók alkalmával a felek ki-ki alapon

fizetnek, vagy a nő hívja meg a férfit. Cserébe dönthet, óhajt-e folytatást vagy sem. Szexuális

téren viszont a régi reflex működik: az elutasítás valószínűleg frigiditást, beképzeltséget, de

mindenképpen elégtelen viselkedést takar. A férfiak anyagi helyzetük függvényében a

vendéglátást befektetésnek is tekintik, és előfordul, hogy számonkérik, ha számításaik nem

válnak valóra.

34 kísérlet

A kutatás empirikus szakaszának sajátos eseménye volt, amikor egy 38 éves nő átadta

korábbi sikertelen pártalálási kísérletei leírt gyűjteményét. A szövegek mindössze az

ismerkedés körülményeit és annak végkifejletét tartalmazzák, amelyek sok pontban

egybecsengenek a többi válaszadó történeteivel. (A teljes leirat megtalálható a CSTSZ kutatási

archívumában.)

Esetek, 28 éves orvostanhallgató

A legtöbb kislány álma, hogy megtalálja az életre szóló, igaz szerelmet. Aztán a legtöbb

kislánynak nem sikerül. Valami történik az odavezető úton.

Internet, társkereső rovat. Csinos, sportos nő keres korban, magasságban, érdeklődési

körben, stb. hozzá illő nemdohányzó társat. Nem zavar, ha van gyereked, de tudjad, én tervezek

sajátot, ami a továbbiakban: alapállás.

Netes levelezés után telefon, randi. Srác: magas, átlagos szövegláda: bankár, elvált. Egész

randi alatt a tökéletességét ecsetelte. Mindent megtesz értem, ő nem olyan, mint a többi férfi.

Egyik nőismerőse felment hozzá, mire beért a nappaliba a csajszi le volt vetkőzve. Ő

természetesen elküldte. És ezt senki nem tette volna meg rajta kívül! És mindenki után lemossa

hipóval a WC-t. Utánam is le fogja mosni, ha elmegyek hozzá. Remek. A szexbe bele sem merek

gondolni (…)

Helyes, összeszedett srác, jó egzisztenciával. Nekem akkor még főiskola 3 évfolyam,

kollégium. Helyes vagyok, helyes vagyok, de még fősulim sincs. B…szus! Ő sem egyetemi

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 44 https://www.ecssz.eu

diplomával született. Igen, de neki megvan, az enyém meg még nem biztos. Persze, időtöltésből

járok oda (lett diplomám és egzisztenciám is). Nem baj, szeretne velem találkozni, nagyon

kedves és tetszem is neki, itt és itt x időpontban. Srác sehol, telefon kikapcsolva.

Rövid levelezés után randi. Legalább magas. Rögtön a lényegre tért: ő a repülőtéren magas

beosztású biztonsági ember, és annyira jól csinálja a dolgát, hogy Franciaországba kapott

állásajánlatot. Neki most el kell döntenie, hogy a szerelem mellett dönt, vagyis mellettem, vagy

menjen ki, mert januárig (addig 6 hét van) nyelvet kell tanulnia nulláról. Szóval most döntsem

el, komolyak-e a szándékaim, mert akkor marad. Nem kellett nagyon megnéznem, ahogy láttam,

szerintem a reptéren maximum takarítófiú. Mindegy, menjen.

Tök helyes srác volt. Autószerelő, vékony, szálkás, nem szószátyár, de lehetett vele

beszélgetni. Egy napon születtünk. De valahogy nem igazán tudtunk találkozni. Meghívott, majd

sorra lemondta a randit, pl. mert a barátja szakított, és most depressziós és vele kell lennie.

Lehet, kitartóbbnak kellett volna lennem, de meddig?

Jóképű, jól öltözött, illatos, frissen borotvált. De jó! Végre! El is mondta az igényét: az előző

kapcsolatában találtak egy párt, akikkel négyesben szexeltek. Ő olyan partnert keres, hosszú

távra, aki ebben részt vesz. Ha ez tőlem idegen, akkor ne is beszélgessünk tovább, mert olyan

élményeket tapasztalt meg, amiről nem fog lemondani… Remek.

Sose felejtem el. Azt hiszem akkor féltem életemben először. Sajgó, lüktető foggal mentem az

orvoshoz. Vártam a villamost. Egyszer csak leszólított egy fekete srác, illetve egy fekete óriás.

Oldalra fordultam és a szemmagasságom az óriás felkarjának első-második harmadának, az

un. sebészi nyaknak szegeződött. Izmos, kidolgozott, hatalmas test. Vastagabb volt a karja, mint

az én combom. Félelmetes volt. Azóta sem láttam ilyet. Nagyon kellett koncentrálnom, ne

bámuljam tátott szájjal. Majd erősen tört magyarral elmondta, nigériai és a nagykövetségen

dolgozik. Ja, én is. Alig bírtam lerázni, van barátom, hagyjon már békén.

Randi: Magas, az tuti. Nézem, öltözködés, stílus, mint apukám. Hozzá jött még a széles

karimájú western kalap. Elmondása szerint állatorvos valahol külföldön. Kapcsolati rendszere

jelentős itt Magyarországon (amit onnan nyilván könnyű felépíteni és fenntartani). Örülök.

Előállt mindenféle ötlettel, pl. elmehetnék hozzá hosszú hétvégére. Nekem korai erről beszélni,

főleg, hogy nem is nagyon tudok leendő társként gondolni rá. Leszámítva az apukás öltözködési

stílusát értelmes ember benyomását keltette. Kellemes beszélgetni, ennyi. Elengedtem a

történetet, elváltunk. Akkoriban hónapokig helyettesítettem, nagyon ki voltam hajtva, sokat

dolgoztam hétvégén, tél volt, betegen is menni kellett. Nem akartam és nem is tudtam ebbe az

emberbe energiát, időt fektetni. Ezt mondtam is neki, de csak győzködött, milyen csodálatos

vagyok, csak találkozzunk. Csúcs az egészben: menjek érte, mert nekem van autóm. Óriásit

balhézott a telefonba, hogy nem mentem. Amúgy meg aludtam a fáradtságtól. Néhány elég

kemény számonkérő sms-t még kaptam.

Randi, jól öltözött, ápolt helyes srác, fix munka, egy gyerek anyukánál. Magasság

megalkuvós, de próbáljuk meg. Szeretne újrakezdeni, oké. 2-3 randin meghallgattam a

panaszkodását, de mindenkinek lehet nehéz időszaka. De semmi más nem volt a téma, csak a

harc a láthatásért, amiben elég furcsa csavarok voltak, és a nehezen egyeztethető időpont, hol

a láthatás, hol a túlóra, hol az otthoni munka, hol a nem tudom, mi miatt, mindig, mindig volt

valami hatalmas baja. Elhiszem, hogy szeretett volna egy kapcsolatot, de láthatóan nem abban

a fázisban volt, hogy ezt felépítse. Meg is mondtam neki, hogy továbblépek. (Végül is nem volt

köztünk semmi, szerencsére. Egyszer mikor hazakísért megpróbált megcsókolni, de ez is csak

próbálkozás maradt.) Nem hallotta meg, így sms-ben is megerősítettem. Ezt úgy tűnt, olvasta,

mert nem írt.

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 45 https://www.ecssz.eu

Két hét múlva kaptam egy e-mailt, ne haragudjak, hogy nem jelentkezett, nem tűnt el, csak

kórházban volt a kislánya. Nem értem, beszéltük, írtam is, nincs folytatás. Nem szeretném. Nem,

ő be fogja bizonyítani a szerelmét, és hogy méltó hozzám. Elhatározta, nem enged el. Nem is

érti, miért reagálok így, miután „forrón, egymást átölelve hosszan csókolóztunk”.

Mi van?! Az nem én voltam, vagy álmodott… Itt már megijedtem, higgyem el, mindent megold

és minden rendben lesz, ő velem akar maradni. Hogy ezt bebizonyítsa, eljött, és kb. 20 percig

folyamatosan nyomta a kapucsengőt. Én nem engedtem be, de a társasházban valaki igen. De

jó, innentől az ajtómat verte kb. két órán keresztül. Nem reagáltam - baráti tanácsra. Végre

csend, elment, vagy leült? Ki merjek menni? Nem tudtam, félnem kell? Másnap korábban jött

és a ház előtt várt. Összeszedtem magam és tudomást sem véve róla bementem. Na, ez sikerült,

eléggé megdöbbenhetett, mert szólni sem tudott. Aztán jött a leb...ó e-mail.

Hétvégén újra kitartóan nyomta a kapucsengőmet. Szerencsémre idősebb ismerőseim épp

beugrottak hozzám, akikről azt hitte, a szüleim. Erre elment, majd újabb e-mail. Nem bírtam

tovább. Így vagy úgy, de le kell vakarnom ezt az embert. Nem vagyok rá büszke, de nagyon

csúnyán megfenyegettem. Ehhez felhasználtam, amit tudtam róla és megírtam neki, ha még

egyszer bárhol meglátom, az ügyvédem fog írni neki. Sikerült! Egy lánygyermek elhelyezési

perének kellős közepén nem hiányzott volna neki egy zaklatásról szóló feljelentés.

Csúszós út vidéken, az árokban találtam magam. Azóta sem tudom, mi történt. Időjárásnak

megfelelően a sor végén haladtam. Se irányváltás, se fék. Kétségbeesve próbáltam segítségért

telefonálni, az úton sehol senki. Egyszer csak egy magas, helyes, mosolygós srác kopog az

ablakon. Megsajnált, látja nagyon meg vagyok ijedve. Mondja, nincs gond, nyugodjak meg,

csak ki kell állni az árokból, nézzem meg, nem mély, nem kell vontató. Hát én erre akkor

képtelen voltam. Kijött az árokból. Kérdezi, van-e párom, mert szívesen találkozna velem. Így

mosolyog rám a szerencse? Ezt el sem hiszem. Oké, telefonszámcsere. Még gyorsan felajánlott

egy feszültség-levezetős szexet. Ez volt a vicc - gondoltam naivan, de később kiderült, nem

viccelt. Telefon, randi. Kiderült, van egy felesége, négy gyereke. Kettős életet él, ez az

életformája. A család mellett van szeretője, akivel szintén teljes életet él. Többször eljár vele

külföldre nyaralni stb. Csak ennek most lett vége, mert lebukott és a felesége épp totál kivan.

Az előző barátnője már emiatt nem jön vissza, amúgy jóban volt a feleségével. Most éppen új

barátnőt keres, és ha úgysincsen senkim, lehetnék én is. Nem, köszi, nem ezt keresem. Akkor

menjünk el a kulcsos házba, nincsen recepciós sem, minden automata, hét perc alatt végzünk.

Micsoda ajánlat! Köpni-nyelni nem tudtam.

Összegzés

A kutatássorozat alapkérdése az volt, hogy létezik-e ismerkedési kulturálatlanság, és ha igen,

az milyen mértékű, és kiket sújt leginkább. A hagyományos pártaláló lehetőségek mellett,

internetes társkeresőn keresztül próbálkozó válaszadók is megszólaltak. A kutatás, mivel a

kulturális antropológia eszköztárát használta, nem kvantitatív jellegű, hanem esetleírások és

kapcsolódó önértékelések begyűjtésére és azok kvalitatív elemzésére törekedett.

A két vizsgálati terület (életvilág, online) között az eredmények szempontjából nem

mutatkozott éles különbség, vagyis az ismerkedők hasonló problémákról számoltak be. Az

online-felület vonzerejét fokozza a kényelem (akinek van internet-hozzáférése, a világ bármely

pontján kezdeményezhet), továbbá, hogy a nyílt weboldalakon olyan emberek is kapcsolatba

léphetnek egymással, akik hagyományosan csak nagyon kis eséllyel találkozhatnának. Mindez

pozitívan hat a párok heterogenitására, ugyanakkor heterogámiára hajlamosít.

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 46 https://www.ecssz.eu

Az összevetésben megemlítendő, hogy amíg egy spontán kialakuló, élő találkozásban (utcán,

közösségben, baráti körben, szórakozóhelyen stb.) nem biztos, hogy mindkét fél fogadóképes

állapotban van, addig a társkereső rovatok használóinak mindegyike valamilyen kapcsolatot

keres. Kivételt képzett a két csoport esetében a szexualitásra irányuló törekvés vehemenciája,

mivel társkereső nők szinte mindegyike találkozott számos, kifejezetten csak a szexuális aktus

létesítésére specializálódott férfiakkal.

A hipotézisek közül az első beigazolódott, miszerint az ismerkedési kultúra sekélyes volta

befolyásolja a továbblépést, és nem alakulnak ki tartósabb kapcsolatok, és csak ritkán

házasságkötés. A férfiak és a nők eltérő elköteleződési hajlandósága (férfiak kevésbé, nők

többé), szintén eltéríti egymástól a párkeresőket, miáltal kialakul a sztereotípia: a nők többnyire

férjet fogni, a férfiak szeretőt szerezni próbálnak.

A nemi egyenlőség értelmezése annyit jelentett, hogy a férfi-ismerkedők elvárják, hogy a

nők ugyanolyan belevaló, szex-orientált közreműködők legyenek, mint ők; lehetőleg kevesebb

egyéni elképzeléssel. Több nő beszámolt arról, hogy csak nehezen tudott véget vetni az

ismeretségnek, és félelmet, fizikai fenyegetettséget érzett közben. Verbális agresszió-élménye

szinte mindegyiküknek volt. A kapcsolatszervezés koreográfiáját, ill. az ismerkedés menetét a

megszólalók többsége szerint továbbra is a férfiak irányítják.

A második hipotézis, amely sikertelen társtalálási okként az egyéni érdekek egyensúlytalan

előtérbe helyezését állította, szintén igazolódott. A nyilatkozó nők nagy része arról számolt be,

hogy a potenciális férfipartnerek egyértelműen közlik elképzeléseiket, és ha a nő természetesen

vagy kompromisszumkötéssel nem simul bele azokba, akkor a lehető leghamarabb módon

véget vetnek a folytatásnak.

Ezzel szemben a nők jóval belátóbban viselkednek. Például, ha testi adottságok,

egzisztenciális körülmények vagy más olyan tényező jelentkezik, ami nem illik a felállított

kritériumok közé, sokszor mégis adnak esélyt a következő próbálkozásnak.

A 2008-as és a 2018-as eredmények összehasonlítása ezúttal csak néhány lényegi kérdésben

hozott eltérő eredményt: pl. technika fejlődése, a nők határozottsága, a kritikai hajlam éleződése

mellett mintha újból megértőbbek lennének a nők, viszont visszautasítóbbak a férfiak a nők

megértésében, megismerésében, és a férfiak jobban ragaszkodnak a nemi sztereotípiákhoz. (Pl.

női teljesítmények elismerése, anyaság megfelelő mértékű felértékelése elmarad.). A

részletesebb kifejtéshez a személyes életútinterjúk, adott esetben résztvevő megfigyeléses

találkozások adhatnak egzakt támpontokat.

Annyi azonban kijelenthető, hogy a hagyományos ismerkedési technikák továbbra is

népszerűek, hiszen a véletlen helyzetben támadt szimpátiát nehéz virtuális izgalommal és

egyértelműséggel pótolni. Azon benyomásokat, metakommunikációs jeleket, testbeszédet, ami

ily módon szinte tudattalanul sodorja egymás felé, vagy taszítja a feleket, nehéz online térben

reprodukálni. A másik fél megismeréséhez új szempont pl. a helyesírás, a fogalmazókészség, a

pontosság követelménye, de a lényeg a személyes találkozón dől el.

Több eset arra utalt, hogy zavar mutatkozik a nemi sztereotípiák változása, ill. a régiek

megtartása között. Például kimondatlan férfias szkript meghívni a nőt italra, vacsorára,

ajándékot, virágot vinni neki, amit a nő, szintén sztereotipikusan viszonozhat (és leggyakoribb

elvárás az azonnali, vagy a belátható időn belüli szex).

A történetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatal felnőttek körében az ismerkedés

egyfajta szórakozási hajlam kiélését jelenti. A kapcsolatkezdeményeket amilyen könnyen

megteremtették, olyan lazán kezelik; nincs megfelelési, elköteleződési-tetszési vágy. A nők

körében viszont utóbbi szempontok markánsabban jelen vannak, s ha a másik fél részéről nem

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 47 https://www.ecssz.eu

mutatkozik hajlandóság komolyan venni az ismerkedést, azt sok esetben szó nélkül hagyják.

Már ha van lehetőségük. A férfiak ugyanis komolyabban veszik a beleölt munkát, vagyis

szeretnének valamit a befektetett energiáért vagy a kifizetett italért.

Többen beszámoltak arról, hogy miután kinyilvánították, hogy nem kívánnak többször

találkozni, a randevúpartner agresszívan követelte azt (levelek, sms, telefon, olykor személyes

megjelenés). Néhányan megemlítették, hogy bizonyos esetekben féltek a partner agressziója

miatt, és elsődleges céljuk volt elmenekülni, és külső segítséggel mihamarabb lezárni az

ismeretséget.

Dedukció: A demográfiai mutatók erőteljesebb emelkedését stabilabb párkapcsolatokkal, a

párkeresésben a felek tudatosabb és felelősebb hozzáállásával, a nők lelki stabilitásának

megerősítésével, a férfiak részéről pedig partnerük nagyobb mértékű megbecsülésével lehetne

elérni.

Plusz egy történet:

Harmincéves főnővér:

A belvárosba jártam iskolába, kollégiumban laktam. Minden héten egyszer 8 óránk volt, ami

elég későn ért véget. Mikor elindultam vissza a kollégiumba, megállt mellettem egy autó,

megkérdezte egy srác, mennyi az idő. Én persze mondtam, de mivel messze álltam, állítólag,

nem hallotta. Kérte, lépjek közelebb. Megtettem. Nem aggódtam, egészen a kocsi mellé álltam.

Mielőtt kinyöghettem volna, mennyi az idő, fura illatot éreztem, és egy ütést a tarkómon. Amikor

felébredtem, egy idegen szobában feküdtem egy ágyon, idegen férfihangokat hallottam. Az

egyik bejött, és hallottam, ahogyan kiszól valahova, hogy "Felébredt, játszhatunk végre".

Kiugrottam az ágyból, és próbáltam a sarok és az ablak felé menekülni. Nem sikerült. Hárman

voltak, bár akárhogy hadakoztam, végül legyűrtek. Közben előkerült egy kés is, amit a

nyakamhoz szorított az egyik, mondván, ha nem hagyom magam, elvágja a torkom.

Megtörtént... Mind a hárman megtették, amihez kedvük volt. Én pedig csak sírni tudtam. Két

hétig tartottak fogva.

Irodalom

Bogaert, A. F, Sadava, S.: Adult attachment and sexual behavior. Personal Relationships, 2002

Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Századvég Kiadó, 1994

Hochschild, Arlie – Machung, Anne: The second shift. Working Families and the Revolution

at Home. New York: Penguin Group, 2012 [1989]

Horváth Júlia Borbála: Újnőkorszak. L’Harmattan Kiadó, 2008

Horváth Júlia Borbála: Mítoszok tündöklése és bukása a nők történetében. Magyar Kulturális

Antropológiai Társaság. 2012. XI. 16. – konferenciakötet. Az intermentalitás – a nemek

köztes mentalitása. TNTeF 2013/1 stb.

Horváth Júlia Borbála: Lánylegény. L’ Harmattan Kiadó, 2015

Marcus, George E.: Ethnography in and of the World System. The Emergence of Multi-Sited

Ethnography. (Antropológiai kutatás a világrendszerben és a világrendszer etnográfiája. A

többterepű etnográfia elterjedése). Annual Review of Anthropology 1995

McKenna, Kathelyn Y.A., Green, Amie S., Gleason, Marci E.J.: Relationship Formation on the

Internet: What´s the Big Attraction? Journal of Social Issues 2002. Vol. 58. No.1

Európai Családtudományi Szemle Horváth  Hét perc alatt végeztünk

III. évf. 2020/1 48 https://www.ecssz.eu

Tárkányi Ákos (2014): Élettársi kapcsolatban élés, intim párkapcsolat és házasság

Magyarországon a 2009-es „Családi kapcsolatok” országos vizsgálat alapján. Európai

Családtudományi Szemle I. évf., 2014

Tárkányi Ákos (2015): A párkapcsolatok sikerességének és sikertelenségének okai a 2009-es

„Családi kapcsolatok” országos vizsgálat alapján. Családtudományi Szemle II. évf., 1. szám.

2015

Nagl-Docekal, Herta: Feminista filozófia (ford. Hell Judit). Áron Kiadó, 2006

Rosenfeld, Michael (Stanford University), Reuben J. Thomas (University of New Mexico),

Sonia Hausen (Stanford University): Disintermediating your friends: How online dating in

the United States displaces other ways of meeting. Proceedings of the National Academy of

Sciences. Volume 116, issue 36/2019

Vörös Miklós – Frida Balázs: Az antropológiai résztvevő megfigyelés története. In.

Településkutatás. (szerk. Letenyei László). L'Harmattan Kiadó, 2004

Wallace, Patricia: Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest, 2002

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 49 https://www.ecssz.eu

A társadalom őssejtje a család

Dr. Süle Ferenc

Dr. Süle lélekgyógyászati és képző Bt.

suledr@gmail.com

Kulcsszavak: őssejt analógia, családlélektan, népvándorlás, önszabályzó folyamatok, női

szerep

Összefoglalás

Technikai civilizációnk információáramlást és mobilitást felgyorsító hatása a kialakult

legkülönbözőbb kultúrák ütközését és harcát is eredményezte. A történelemi fejlődés szerinti

korábbi fázisban lévő országokban túlnépesedés, a fejlettebb országokban népességfogyás

alakult ki. A jelenség az adott helyi kultúra belső önszabályozó képességével függ össze,

melyben a családokhoz – az emberteremtés közvetlen megvalósítójához – való viszony

központi szerepet játszik. A családok, mint a szervezeteink őssejtjei, életforrásai működnek a

társadalomban végezve a megújító, hibakijavító funkciókat. A családok életében a nők jövőt

meghatározó biológiai és lélektani szerepe sajnos nem kellően tudatos és értékelt

társadalmainkban.

1. A probléma

Jelen világunkban mind a túlnépesedés, mind a népességfogyás jelensége súlyos gazdasági

és politikai problémává vált. A társadalmak történelmi fejlődése szerinti kezdetibb stádiumában

lévő népek túlszaporodnak a fejlettebb országok egészségügyi és részben gazdasági

segítségének következtében is. Csökken például a halandóságuk. Az élelmiszertermelés például

azáltal, hogy egyre nagyobb eredeti természeti területeket veszítünk el a mezőgazdasági

termelés fokozása érdekében, nem csak az egyes országok viszonyában, hanem az élő fajok

sokszínűségének, a biodiverzitásnak csökkentése által is gondot okoz. A fejlett országokban

pedig a túlzott anyagi jólét olyan degenerációs szociológiai folyamatokat okoz, amik a közösség

evolúciós értékét negatívvá teszik, még önmaguk reprodukciós képességét is csökkentik. E

problémák központi, dinamikus tényezője az emberteremtés helye, a család.

Amikor a család szerepét a társadalomban a szervezetünk őssejtjéhez hasonlítjuk, akkor az

élő szerveződés biológiai szintjét hasonlítjuk társadalmi szintű szerveződéséhez. Tehetjük ezt

azért, mert az ember közösségi szerveződése a biológiai voltára épül. Azt állítjuk, hogy amint

az őssejt a szervezetben minden megújító, hibakijavító, regenerációs folyamat egyik forrása,

úgy a társadalomban a családi élet az, ami hasonló funkciókat tölt be. Hogyan alakul ez ki, mi

teszi alkalmassá erre a családokat, erre a kérdésre keressük a továbbiakban a választ.

Kérdésünket a családok társadalomban való alapműködésének vizsgálatával kezdjük, majd

a családban az egyén kialakulásával és az egymáshoz való viszony szerepével folytatjuk, ezt

követően a családot, mint akadálymegoldó közösséget elemezzük, kiemelve a nők szerepének

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 50 https://www.ecssz.eu

különös jelentőségét és végül tárgyaljuk a társadalom egésze kultúrájának viszonyulását a

családok közösségen belüli szerepéhez.

2. A társadalmi szerveződés

2.1. Az élővilágban a legfőbb értéknek a fejlődést, az evolúciós értéket tekinthetjük. Az egyre

sokszínűbbé váló élők világa egyre differenciáltabb, fejlettebb formák kialakításához vezetett.

Az életről már sokat tudunk, de az igazi titkát, a kialakulását még nem értjük. Nem tudjuk,

hogyan lesz az entrópikusan működő élettelen anyagból negentropikusan működő élőlény.

2.2. Ahogy az élőlények fejlettebb formái biológiailag sejtekből épülnek fel, úgy az emberi

közösségek és a magasabb rendű állatok szociológiailag legkisebb és leggyakoribb integrált

szerveződési egységeit a családok jelentik. A család a közösség életforrása, a folyamatos

önfenntartása és megújulása ebből történik. Ez az egyedek társulásának a történelmünk során

bevált, legstabilabb, archetipikus szociológiai képződménye. A filogenezis során a

szaporodásnak az egyedek egymáshoz való viszonyának sokféle szerveződési formája alakult

ki a rovarok társadalmaitól, madarak fészekrakásán, az ivadékgondozáson és hasonlókon

keresztül.

A család, az emberteremtés fő helye a társadalomban, mint közösségi intézmény,

házasságként illeszkedik be. A párkapcsolat a közösség által elismerté, elfogadottá:

házassággá akkor válik, amikor az adott pár kinyilvánította, vállalta a társadalom előtt a

véglegesnek szánt összetartozási szándékát. A párkapcsolat alapja a pár egymás iránti szeretete,

ami egy mindenre kiterjedő összetartozást hoz létre. A párkapcsolat, a család akkor tölti be

egyik fő feladatát, amikor benne gyermek születik. Mint biológiai és szociológiai szerveződés

a család környezetével állandó belső és külső interaktív egyensúlyt fenntartva működik. Az

egyensúly megbomlása működését megzavarja és kialakulhat az egyensúlyban lévő

egészségesből a beteg család, ami akár felbomlásához is vezethet. Egy új házasság létrejöttével

egy „új világ”, egy új belső és külső sajátosságokkal bíró egyedi társadalmi képződmény jön

létre (Süle 2013). Így minden házasság egyben egy kreativitási próba is a felek számára. Nem

lehet a továbbiakban ugyanúgy például másokat vagy akár a Jóistent is hibáztatni az események

alakulásáért.

2.3. A családi kapcsolatok kialakulásának a pszichoterápiás gyakorlatunkban három fő

probléma tengelyét láttuk. Az első az, hogy a pár tagjai mennyiben váltak le lelkileg a saját

származási családjukról, elsősorban az ellenkező nemű szülőről. Mennyire dolgozták fel

lélektanilag az önállóvá válás problémáit. A második tengely azzal kapcsolatosan jön létre,

hogy a párkapcsolat az együttélés során mélyül, a személyiség egyre mélyebb bevonódását

eredményezi. A másik egyre mélyebb megismerése és egymás kölcsönös, szeretetben való

kezelni tudása így szükségszerűen egyre súlyosabb problémákkal szembesíti a feleket. Ezek

megoldása azonban egymás személyiségét fejlesztő hatású, ha jól működnek szinte egymás

„pszichoterápeutáivá” is válhatnak. A harmadik tengelyt a gyerekáldás hatásai jelentik. A

gyermekek fejlődésének megértése, az emberi fejlődéstörténet megértése. A velük való

empátiás kapcsolat a fejlődéstörténet újraélését eredményezi, amin keresztül szintén

személyiség fejlesztő hatások jelennek meg (Süle 2013). Mindez egyben a szülők hatalmas lelki

energiagenerátora is.

2.4. A biológiában őssejtnek nevezzük azokat a fejlődésünk egész korai szakaszából

származó sejtjeinket, melyekből lényegében még minden sejtforma lehet, pluripotensek,

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 51 https://www.ecssz.eu

melyek még képesek a szervezet igényeinek megfelelő különböző érett sejtekké alakulni. Amire

szükség van, azzá válnak, meghallják a hiány hívó szavát. A gyógyításban, a szervezet

megújulásában és fejlődésében játszott szerepük kutatása rendkívüli nagy jelentőséggel bír

jelenleg. A családból sokféle „új világ” keletkezhet (Süle 2013). A gyerekből is a szocializáció,

a nevelés, az epigenetikus hatások – környezeti hatások, amelyek módosítják az öröklődés

adottságait – következtében sok minden lehet. Ezért mondjuk, hogy a családok a társadalom

őssejtjeiként működnek.

2.5. A mai családok működésének problémáit a mai életünk rendkívül összetett körülményei

között szükséges vizsgálnunk. Korunk legjellegzetesebb meghatározója a technikai civilizáció

fejlődése által létrejött információ-áramlás és mobilitás fantasztikus felgyorsulása. Ez a

különböző kultúrák ütközését és harcát is fokozta. Számomra, mint pszichiáter számára ez a

betegeim, a lelki bajban lévők fokozott szellemi megterheléseként, mint sajátos zavar-jelenség

nyilvánult meg. A helyzet kezelésére hoztuk létre a Valláslélektani Pszichiátriai Osztályt

(VLPO-t), a nagyon különböző vallási kultúrájú betegeink pszichiátriai ellátásának terápiás

közösségét (Süle 2015). A családi élet és a korproblémák sokszínű keveredésével találkoztunk

és szinte korlaboratóriumként működtünk.

3. Az egyed kialakulása

3.1. Alapkérdésünk kellő mélységű vizsgálatát a társadalom legkisebb egységének az

egyénnek vizsgálatával, lélektani helyzetének megértésével kell kezdenünk.

Az élővilág fejlődése azt mutatja, már a növényi és állatvilág összehasonlításában is, hogy

minél egyszerűbb élőlényekről van szó, a túlélés szempontjából a mennyiségi szempontok annál

meghatározóbbak az egyedi különbözőséggel és az egyedi értékkel szemben. Az állatvilág fajon

belüli társulási megoldásait és azok teljesítményeit csodálhatjuk – például egy termeszvár

működésében – de a legsokfélébb és legdifferenciáltabb egyedi és közösségi társulások formáit

az emberek világában találjuk, ahol az egyediség jelentősége a kollektívvel szemben a

történelem folyamán egyre növekszik.

3.2. Az élőlényekre jellemző, hogy egyedek, de egy közösség, a faj termékei. Nézzük először

röviden az egyed létrejöttének, fejlődésének főbb sajátosságait! Az egyed két ellenkező nemű

egyén társulásának következtében jön létre. A megtermékenyített petesejtnek az anyai

szervezetbe, a méhbe be kell ágyazódnia, ez biztosítja további életét. Az élete zsigeri

tapasztalatának egyik alapélménye az, hogy mindent megkap környezetétől, mégpedig ingyen.

A másik alapélménye, hogy ezáltal fejlődik. Fejlődésének ez a méhen belüli szakasza minden

ember számára közös tapasztalat. Ebből az ideális helyzetből, meglehetős nehézségek során

születik meg egy egészen más világba.

Életét a belső fejlődési programnak való megfelelés és a szenvedéskerülés határozza meg.

Hogy mi a boldogság, arról mindenkinek tapasztalatai, zsigeri emlékei vannak abból az

időszakból, amikor mindent megkapott a fejlődéséhez. A környezeti segítség és a fejlődés

élménye a leghatalmasabb zsigeri alap élettapasztalatunk. A születést követően az anyai

szeretet tudatos gondoskodása ezt részben biztosítja, majd az egyednek fokozatosan meg kell

tanulnia a kapás passzív helyzetéből, a saját maga által aktívan megszerezni, magának

megteremtenie azt, amire szüksége van (Bálint 1994 és 1999). Ehhez akadályokkal kell

megküzdenie és a felmerülő problémáit meg kell oldania. A fejlődés élményét, ami boldoggá

teszi, azt az önállóságának, képességeinek, szabadságának és lehetőségeinek növekedése

jelenti. Fejlődésének irányát a megjelenő vágyai mutatják meg.

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 52 https://www.ecssz.eu

Felnőtt korára fejlődése lényegének egyéni és közösségi kérdései is fokozatosan

tudatosodnak benne. Foglalkoztatja, hogy mi az ő további útja, igazi fejlődése. A környezeti

hatásokra kialakult egóját felnőtt korára azonban már kezdi elégtelennek érezni. Tudatosul

benne, hogy sem a biológiai, sem a lélektani fejlődését döntően nem az egója vezérelte eddig

sem.

3.3. Az életünket – ab ovo mozgató – alaperőket nevezzük ösztönöknek, melyek hajtóerői

biológiai, lélektani és spirituális szinteken is működtetnek bennünket. Az önfenntartó és a

fajfenntartó alap életösztön kifejezések helyett ember esetében a tudatosság pozitív

visszacsatoló, felgyorsító hatása miatt pontosabbnak találjuk önfejlesztő és fajfejlesztő

ösztönnek nevezni a mozgató erőnket. A fejlődés kezdettől belülről irányított ösztönvezérelt

történés (Süle 2017). Ezt a folyamatot a környezet hatásai (un. epigenetikus hatások)

befolyásolják, majd a kialakuló éntudat szól bele fokozatosan egyre jobban. Az érett

személyiség döntéseit pedig már egyre inkább az éntudat határozza meg és az építi egyedi

életét.

Az éntudat kifejlődésére jellemző folyamat, hogy a belső készetetései között válogat és

fontossági sorrendet állít fel. Aktuálisan egyeseket elutasít, megtagad, másokat megél, ahogy

az önszabályzó képessége és az egyén személyisége fejlődik. Az elutasítás feszültséget okoz,

amit meg kell tanulni elviselni. Jó szimbóluma is ennek a hegymászó példája, akinek célja

érdekében fáradtságát, nehézségeit le kell győznie a haladásához. Az önuralom, az akaraterő

növelése külön értékké válik, ami minden komoly sportban és egyéb komoly erőfeszítésben

megjelenik.

Az éntudat fejlődését, lehetőségeinek és szabadságának növelését a biológiai szükségleteken

túl, a lelki, sőt szellemi szükségletekig ez a folyamat vezeti. Az emberiség fejlődésében a létért

való küzdelem fontos szerepet játszott és játszik ma is. „Az élet küzdelem és az élet célja e

küzdés maga” – mondja Madách Imre Az ember tragédiájában. A társadalmi fejlődésben

azonban megjelent egy, a modern életre jellemtő tévút, zsákutca: a túlzott jólét. Ez az

ösztönéletünk biológiai szükségleteinek túlzott kielégítését jelenti a materialista, politikailag

baloldali liberálisnak nevezett értékrend következtében, amivel elveszi a hajtóerőt a magasabb

lelki és szellemi szintektől. A fejlődés visszaszabályzó hatása ezt a folyamatot biológiai

szinteken is különböző torzulások létrejöttével állítja le. Ezt láthatjuk napjainkban Nyugat-

Európában (sőt, a liberális világban is) a nemi szerepeknek, a családi élet értékeinek

pervertálódásában (LMBTQ).

4. A máshoz való viszony

4.1. Alapösztöneink az egyedi és közösségi voltunkat elválaszthatatlanul összekapcsolják.

Az önállóság kialakulása után hatalmas erővel jelenik meg a személyiségben a fejlődés további

fázisát jelentő más utáni vágy, a szexualitás és a szerelem, a faj továbbélésének biztosítéka.

A fajfejlesztési ösztönfázis növekvő tudatosulása azonosulást, a „mi” tudat kialakulását

eredményezi, vagyis azt, hogy a többiek, a közösség növekvő boldogulását is akarom. Az

egészséges család a már említett (2.3 fejezet) hármas fő problématengelye, problémadimenziója

mentén alakul az ösztöndinamikából következő további út: azaz, a házastárs egyedi

boldogságának, fejlődésének, az utódok, valamint a társadalom fejlődésének a segítése.

Amennyiben ezt teszi, akkor működik jól, akkor egészséges.

Az egyedi fejlődés természetes útja tehát a párkapcsolaton, majd annak beteljesedett

formájának tekinthető házasságon és a családon keresztül vezet. A fejlődés során a különböző

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 53 https://www.ecssz.eu

mássághoz való viszonnyal már igen korai gyermekkorban találkozik az ember. Megjelenik a

mássággal való kapcsolat fejlesztésének törekvése is, amikor már nemcsak a saját, hanem a

másik érdekei is egyre fontosabbá válnak. Ez megjelenik az alaptársulás, a család helyzetének

a kialakításában, fejlesztésében, de lehet a közösség, a társadalom helyzetének különböző

jobbítása, fejlesztése is. Például hivatásra találás vagy aktív közéleti szereplés által. Az

ösztönélet kibontakozásának ez a fő útja.

Láttuk az egyedi élet indulásának, az alfa pozíciójának jelentőségét. Ugyanilyen fontos a

személyiségfejlődésben az életcélok kialakítása, az ideális állapot, a boldogság elképzelésének

kialakítása, ami felé haladni szeretnénk. Ez egy ómega pont létrehozásának szükségességét

jelenti. Törekvéseink végső célját a történelem során legvilágosabban a vallások dolgozták ki

és üdvösségnek, mennyországnak, nirvánának, taonak stb. nevezték. Az egyed és környezete

viszonyának szerkezete az alfa és ómega pontban azonos: az egyed mindent megkap életéhez,

fejlődéséhez, boldogságához, mégpedig ingyen, hasonlóan a keresztény ingyen kegyelem

üdvösségéhez. A különbség a tudatosság fokában van.

A fejlődés azonban gyakran az önfejlesztő fázisában elakad, ekkor a mássággal való

kapcsolat nem bontakozik ki megfelelően, sőt a másik ellenséggé válhat. Ezért mondhatja

Sartre: „A pokol a másik”. A liberalizmus eszmeáramlatának – ahogy manapság félreértelmezik

a kifejezést – ez az éretlen önzésberagadtság a tévedése és ezért rombolja a családi életet is.

A fiatalok nemi fejlődésében a titokzónák kialakulása amiatt szükséges esősorban, mert az

intimitást a személyiségfejlődés szempontjából oly jelentős regresszív szükségleteket, a

koragyerekkori élmények újraélését is lehetővé teszi, ami az egyedi fejlődés nagyon mély

eseménye. A mélylélektan is ezzel gyógyít. A promiszkuitás és a pornó azért is ártalmas, mert

a nemi életnek ezt az intimitás funkcióját teszi tönkre. Az egészséges szexben a teljes test, lélek,

szellem emberrel kívánunk kapcsolatba lépni. Ez az élet alfa, illetve ómega pozíciójának

élményét is felvillantja.

4.2. A társadalmi szerveződések kialakulása kezdetben az adott természeti környezethez

erősen kötődve, alkalmazkodva jött létre. Az adott lokalitás belső szerveződése

problémamegoldó, önszabályozó folyamatok segítségével alakította ki kultúráját és ennek

során vált egyre differenciáltabbá, kifinomultabbá. A fejlődés az önszabályozás durva és mai

szempontból kegyetlen módszerektől az egyedi ember tisztelete – még ha beteg vagy öreg is –

irányába haladt jelentősen (gondoljunk például a Taigetoszra, vagy a tolvajok kezének

levágására – nálunk már nem vágják le a kezét elég a pénzbüntetés vagy az elzárás is, stb.). A

társadalomban lévő problématudat termeli ki azt a feszültséget, amit meg kell oldani.

Mondhatjuk, ezért a problématudat jelöli ki a fejlődés útját.

A társadalmakban a kialakult önszabályozási, problémamegoldó kultúra és annak történelme

külön értékké vált az egyéb, például a természeti értékek mellett. A kultúra értékeit pedig az

adott lokalitás a fizikai határaival is védi. Az evolúciós érték szempontjából nézve tudjuk, hogy

az élővilág fejlődése a sokszínűség, a biodiverzitás növekedésével halad előre, az egyre

többoldalú kihívások következtében. Ezt a társadalmi fejlődés szintjén is igaznak érezzük.

Technikai civilizációs korunk nagy veszélye a globalizáció mindent összemosó hatása, ami az

egyedi helyi kultúrákra káros következményekkel is jár.

4.3. Az egyedi emberek nagyon különbözőek és a társadalmi szerveződéseknek ezt a kérdést

is meg kellett oldaniuk. Így jöttek létre például a kasztok, a társadalmi osztályok, rétegek, vagy

a különböző társadalmi hatalmi pozícióban lévők, az eltérő feladatokat ellátók, de a gazdagok

és a szegényebbek elkülönült csoportjai is. Mindegyikben azonban a szerveződés

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 54 https://www.ecssz.eu

legegyszerűbb, legalapvetőbb társulása a férfi és a nő kapcsolódásából kialakuló család, ami

az élet és kultúra újrateremtő forrása.

5. A család mint a legszélesebb sávú problémagenerátor és megoldó hely

5.1. Mi hozza létre a családok általános kialakulását a különböző társadalmi formákban és

rétegekben is? A család a társadalom legkisebb egymásért küzdő, megélhetési, önmegújító és

szórakozási ösztönvezérelt közössége. Az életünkben mégis, vagy épp ezért, a család a

legszéleseb spektrumú problémagenerátor. Mivel pedig a fejlődés a problémamegoldásokon

keresztül vezet, ezért az evolúciós szükséglet rajta keresztül érvényesül a legsokoldalúbban. A

Jóisten megteremtette a diót, de nem törte fel, ezt az emberre bízta (Goethe). A családi élet

szerepe a legtöbb pszichopatológiai jelenségben is igen jelentős, akár mint ok, akár mint

gyógyító tényező (Süle 2017).

Az utódok számára a fejlődésnek, az ellentétek integrációjának, tehát a

problémamegoldásnak alapmintáit is a szülők nyújtják a párkapcsolatuk alakulásán keresztül.

A fejlődésünk motorja és irányítója így az életprobléma, ami akadályozza, fenyegeti életünket

és jólétünket.

A közösség szempontjából jelentős emberek családját a társadalom általában kiemelt

figyelemmel kíséri. Ilyenek a politikusok, művészek, papok, pszichológusok, kiemelt

közszereplők. Lásd például az elnökválasztásokat. A történelem ezen családok történelméről is

tud, ami a közösségben létrejövő új családokra meghatározó jelentőségű.

5.2. A restart folyamatoknak, mint problémamegoldó eljárásoknak, az életben különös

regeneratív jelentőségük van. A fő pszichoterápiás eljárások is restart folyamatok. Egyébként

már az, hogy nap, mint nap este elalszunk, éntudatunk megszűnik és reggel felébredünk,

„feltámadunk”, sőt erővel feltöltődve következik ez be, az egy restart történés. A fogalom, amit

a számítógép használatából vettünk át, az életünkben is az újrakezdést jelenti, a feltöltődés, a

regeneráció folyamatát. „Elengedni, nem birtokolni, így megtartani” – mondja Lao-Ce. A

családban például a gyerekek fejlődését empátiával követve az emberi fejlődés alapfolyamatát

éljük újra át. A gyermekben megjelenik a remény, hogy ő majd jobban csinálja, neki jobb lesz.

A társdalom számára minden új család egy egészséges restart folyamatot jelent, egy új

lehetőséget, egy új világrend kezdetét (Süle 2015). A mélylélektani pszichoterápiákban is ez a

rekonstruktív újraélés a fő gyógyító tényező, az archaikus fejlődési minta újraélése. Azonban

az a tény, hogy a családok különbözőek, az választási lehetőségekként, próbákként,

kísérletekként is jelentkezik abban a sokarcú, összetett világban, amiben élünk.

6. A nők különös jelentősége

6.1. A nők szerepe a családban és a társadalom életében külön kiemelendő. A fejlődési

szükséglet munkálja a minél jobb körülmények kialakítását az utód felnövekvéséhez. A korai

anya-gyerek kapcsolat – mint láttuk – az utódgondozáson, a nevelés epigenetikus hatásain át a

génexpozíciót is befolyásolja. A nők szerepe azért kiemelkedően fontos, mert ezzel ők alakítják

a jövő alapjait, amire a későbbi társadalmi szocializáció épül. A feminizmus negatív formái

éppen ezt a rendkívül fontos női specifikumot is rombolják és fojtják el. Az egészséges

családban a szülők természetes hatása mind a házaspár, mind a gyermekek vonatkozásában,

mint fejlesztő, lélekgyógyító tényező működik, sőt a társadalom egésze számára is, mint

gyógyhely is működhet.

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 55 https://www.ecssz.eu

A szülés, az emberteremtés csodájának leértékelése, a nő anyaszerepének támadása, ez az

evolúciós értéknek a fejlődésnek, az élet alapelveinek rombolása.

Amikor a fiatal nők a gazdagabb, társadalmilag magasabb pozícióban lévő férfiakhoz

vonzódnak, akkor abban az is szerepet játszik, hogy a terhességük alatt és utána ez biztosítja

gazdaságilag az új lény és a család kedvezőbb helyzetét.

A szülés hatalmas erőfeszítésekkel járó kreatív élményével csak a nők rendelkeznek. A

családbarát szülészetek társadalmi jelentősége is igen nagy, mert az első szülés élménye

meghatározó tényező az újabb gyerek vállalásában.

7. A társadalom viszonya a családokhoz

7.1. Véleményünk szerint mai világunk fő baja nem anyagi, hanem lelki, szellemi természetű

elsősorban, illetve bajaink gyökere itt van. Az anyagi jólét végső értékké tétele a társadalomban,

mint tapasztalható, beteges, degeneráló hatású, mert a humán specifikus alapértékeket tagadja

meg. A társadalom egészséges vagy beteges volta az evolúciós értékével mérhető. Az

emberiség esetében az evolúciós érték már nemcsak a biológiai túlélést jelenti, hanem az

életminőséget is. Mindez szükségszerűen felveti azt a kérdést is, hogyan viszonyul a társadalom

egésze a családok létéhez és működéséhez, mert ez a fennmaradás, sőt a fejlődés forrása.

A családokhoz, a társadalomi szerveződés részéről egészséges és beteges, fejlesztő vagy

romboló viszonyulást és annak hatásait is tapasztalhattuk. A családok elleni társadalmi,

szervezeti támadások elsősorban a női specifikum elleni destrukciót jelentik. Mindezzel azért

is kell elmélyülten foglalkozni, mert a kérdésnek már politikai, a társadalom egészét érintő

vonatkozása is lett.

A nemzetek egymás elleni küzdelmében, sőt a nemzetek feletti gazdasági és politikai erők

számára nemkívánatos országok erejének csökkentésére új módszerek alakultak ki. A hatalmuk

gyakorlását, elképzeléseiknek másokra való rákényszerítését úgy is meg tudják oldani, hogy

egy nemzet egészének belső erejét, belső szerveződését, egyedeit természetellenes helyzetbe

hozzák. A belső rothasztás módszereinek formái az ópiumháborúk óta sokat ”fejlődtek”.

Destruktív társadalmi folyamatokkal nagyon hatékonyan lehet például a család belső vagy

külső egyensúlyi rendszerét megbontani. Lehet az egyedek természetes jellemzőit, például a

nemi szerepeket eltorzítani, vagy a személyiséget drogokkal rombolni. A túlnépesedést ma már

nem szükséges feltétlenül háborúkkal visszavetni.

Egy nemzet egészséges vagy beteg volta a családok működéséhez való viszonyulásban is

megjelenik. Betegnek akkor tarthatunk egy közösséget, ha önmagát nem tudja megfelelően

újratermelni, működésének hibáit nem tudja kijavítani és nem fejlődik, azaz nem lesz tagjainak

egyre jobb, nemcsak anyagilag, hanem lelki szellemi értelemben sem. Az egészséges közösség

fejlődik: belső szerkezete jobb hatásfokkal működik és tagjai szaporodnak, amit önszabályozó

folyamatokkal tart egyensúlyban. A születésszabályozás kérdése ma már technikailag

lényegében megoldott. A történelem során kialakultak olyan közösségi szerepek is például,

mint a papok, lámák, szerzetesek, némely tudósok, akiknek nem lesz családjuk, de akik

alapvetően a közösség fejlesztéséért is teszik erőfeszítéseiket.

A morális közfelfogásban a szexualitás biológiai vonatkozásainak túlhangsúlyozása más

humán értékek rovására, destruktív tendenciának tekinthető. Az így kialakuló „vaginokrácia” a

férfiakat devirilizálja (férfiatlanítja), mivel humán voltunk lelki, szellemi oldalát semmibe

veszi.

Európai Családtudományi Szemle Süle  A társadalom őssejtje a család

III. évf. 2020/1 56 https://www.ecssz.eu

A művi abortusz gyilkosságát, mint emberáldozatot a kéjért sok közösségben elfogadottá

tették, miközben a családtervezés, a fogamzásgátlás technikai formái már rendelkezésünkre

állnak.

További család és társadalmat romboló hatás jelentkezik a közfelfogás torzításán keresztül

például a nemi szerepek összezavarása által (lásd LMBTQ). Eddig a legkülönbözőbb

társadalmakban a nemi szerepek torzulásait, mint természetelleneseket, betegeseket

kerülendőnek vagy tiltottnak tekintettek, most ezek normálisnak minősítése, sőt támogatása,

dicsérete (lásd pride felvonulásokat) minden közösségben betegesnek tekinthető állapotot

eredményez.

A női alapszerepnek – szülés és kezdeti nevelés – meghamisítása annak leértékelését

eredményezte. Az egyenjogúság helyetti egyformaság hangsúlyozása azonban mégis,

bújtatottan az agresszív férfias értékrend egyoldalú uralmát jeleníti meg.

A gyermekek nevelésében az epigenetikus hatások kihagyása a fiatalok fejlődésének

szabotálását jelenti. A „majd ő eldönti, mit akar” ideológiája hazug. Az érett ember

kifejlődésében a szocializáció egyre hosszabb időt igényel, napjainkban mintegy 20 évet. Az

egyedi szabadságfok a döntésekben a felnőttkor eléréséig függő viszonyban jelenik meg.

Leválás és önállóság kialakulása: a bibliai ”elhagyja az ember az ő apját és anyját és

ragaszkodik a feleségéhez” hosszú és bonyolult történés, a házasságra való felkészülés

kultúráját jelenti.

Irodalomjegyzék:

Bálint M. 1994. Az őstörés. Akadémia Kiadó, Budapest.

Bálint M. 1999. Az elsődleges szeretet és a pszichoanalitikus technika.

Süle F. 2013. Egy új világ építése. Kairosz Kiadó, Budapest.

Süle F. 2015 Téboly Terápia, Spiritualitás. Kairosz Kiadó, Budapest.

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 57 https://www.ecssz.eu

Örömök és bánatok érzelmi térképe Magyarországon

– avagy a szex több mint „egy pohár víz”…

Dr. Tárkányi Ákos

Bevezetés

Az emberi kapcsolatok igen fontosak a lelki egészség és boldogság szempontjából. A

barátságok alakulásának vizsgálata ezért is lényeges, és ismerünk is erre, valamint általában az

interperszonális kapcsolatokra, társas támogatásra irányuló igényes hazai vizsgálatokat,

részletes eredményekkel (Albert, 1998, 2005, 2012). A párkapcsolatok, a házasságok pedig még

fontosabbak ilyen szempontból, mintegy az emberi élet tengelyét alkotják. Többek között a

Hungarostudy vizsgálat 2002-es hulláma is kimutatta, hogy a személyes boldogság

szempontjából milyen fontos a házasság, különösen a jó házasság megléte (Kopp, 2006).

Például 2002-ben a középkorú férfiak körében csak 56% mondta magát boldognak azok közül,

akik úgy érezték, nem számíthatnak házastársukra, míg 75% azok közül, akik nagyon

számíthattak rá. A barátoktól és más személyektől várható támogatás mértéke is a boldogság

fontos előre jelzője volt.

A ’Családi kapcsolatok’ survey vizsgálat országos reprezentatív kutatás volt 2009-ben

amely a párkapcsolatok alakulását elemezte a fiatalok és középkorúak körében. E téren igen

jelentős változások történtek világszerte, így hazánkban is az utóbbi mintegy fél évszázadban

(Tárkányi, 2008). Annak, hogy ezek hogyan érinthették az emberek életét az egyik legfontosabb

vonatkozása az érzelmi érintettség. Vajon a különböző demográfiai vonatkozású döntések –

mint amilyenek az élettársi kapcsolatnak vagy házasságnak a létrejötte vagy megszakítása vagy

a gyermekvállalással kapcsolatos döntések – hogyan befolyásolják az egyének boldogságát?

Milyen különbségek vannak e téren a férfiak és nők, a fiatalok és a középkorosztály között?

Módszertan

A következő adatok értelmezéséhez egy megjegyzés: Ezeket a kérdéseket a kérdező nem

személyesen tette föl, hanem egy kiegészítő, önkitöltős kérdőívet kaptak a válaszadók, amit

maguk töltöttek ki, és kitöltés után azonnal borítékba került, amit a kérdező le is ragasztott. E

módszer használata miatt valószínű, hogy nem lehet túl magas a tényeket még ilyen

körülmények között is inkább elhallgatók aránya – főleg, ha olyan, társadalmilag el nem ítélt

dolgokról van szó, mint a jó barátságnak, vagy a szerelem élményének az átélése. De a

negatívnak minősülő dolgok elhallgatása is viszonylag kevéssé valószínű, hiszen önként

vállalkoztak a válaszadásra, és előre megmondta nekik a kérdező, hogy ezeket a kérdéseket

nem ő fogja feltenni, és nem is fogja látni a rájuk adott válaszokat. Lehet, hogy például a 30-44

éves korcsoportba tartozó férfiaknak a 20%-a soha nem talált jó barátra (ahogyan a mért

eredmények mutatják), de az is lehet, hogy ezek egy része is átélt ilyen élményt, csak valamiért

A kutatás a Tudomány a Családért Egyesület megbízásából, egy INNOTARS kutatási pályázat keretében történt.

E kutatás alapján eddig már számos, annak eredményeit felhasználó, illetve összefoglaló publikáció (pl. Tárkányi

2012, 2014, 2015) jelent meg.

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 58 https://www.ecssz.eu

nem említette. Lehet, hogy az ilyen korú férfiaknak csak a 27%-a életében történt olyan

esemény, hogy nemi élettel nem járó szerelmi kapcsolatuk megszakadt (ami az általunk kapott

adat), lehet, hogy többük életében, csak nem mindenki említette. Annyit tudunk, hogy a feltett

kérdésre ennyien adtak ilyen választ.

Likert-skálával kérdeztünk rá arra, hogy érzelmileg hogyan érintette a kérdezettet egy-egy

tény, esemény. E skálán volt 0 érték is, ami azt jelentette, hogy „közömbösen” érintette. Ha

negatívan érintette, annak az intenzitását 1-től 5-ig terjedő fokozatokkal jelezhette a kérdezett,

ahol az 5-ös jelenti a leginkább intenzív tapasztalatot – és ugyanígy értékelhette a pozitív

élmények intenzitását is. Az elemzésben általában kiemelt figyelmet szenteltünk az igen

intenzív (5-össel jelzett) pozitív vagy negatív élményeknek, és főként ezek arányának

alakulására koncentráltunk.

Munkánk fő célja a főbb trendek, összefüggések feltárása, bemutatása volt, mintegy „érzelmi

térképkészítés” – e területen már ez is újszerű eredménynek mondható és további kutatások

alapjául szolgálhat.

Eredmények bemutatása

Eredmények I.: Barátság és szerelem

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában,

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Jó barátra találtam

Szerelmesek voltunk egymásba partneremmel

Barátommal megszakadt a barátságunk

Nemi élettel nem járó komoly szerelmi kapcsolat után szakítottunk

Szexuális kapcsolattal is járó komoly érzelmi kapcsolat után

szakítottunk

Ha jelentős különbség van vagy a két nem, vagy a két korcsoport adatai között, vagy valami

egyéb okból kiemelendő egy adat, akkor azt félkövér betűtípussal jelöljük a táblázatokban.

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Jó barátra találtam

Szerelmesek voltunk egymásba partneremmel

Barátommal megszakadt a barátságunk

Nemi élettel nem járó komoly szerelmi kapcsolat után szakítottunk

Szexuális kapcsolattal is járó komoly érzelmi kapcsolat után

szakítottunk

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 59 https://www.ecssz.eu

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény azok közül, akik közölték, hogy hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Jó barátra találtam

Szerelmesek voltunk egymásba partneremmel

Barátommal megszakadt a barátságunk

Nemi élettel nem járó komoly szerelmi kapcsolat után szakítottunk

Szexuális kapcsolattal is járó komoly érzelmi kapcsolat után

szakítottunk

Eredmények I. – ’Barátság és szerelem’ – részletes leírása és elemzése:

Ami a barátság témáját illeti, van időnként barátság eltérő nemű emberek között is, de

valószínű, hogy többnyire inkább azonos neműek közötti barátságról lehet szó a vizsgált

esetekben (Albert, 2012).

Nem tudni, hogy vajon a nők valamivel kisebb arányban szoktak jóbarátra találni vagy

valamiért kisebb arányban beszélnek erről. Mindenesetre a különbség a két nem között e téren

nem nagy – annál nagyobb viszont abban, hogy a nők mennyivel nagyobb része élte meg ezt

igen erősen pozitív élménynek. Ez utóbbi még a választ nem adók leszámítása után is nagy

különbséget jelent a nők javára.

Vajon miért ilyen nagy a különbség a nők javára a barátság öröme tekintetében mind a

két korcsoportban? Talán gyakrabban kötnek jó barátságot, mint a férfiak? Az adatokból nem

úgy tűnik – hiszen éppen nem nagyobb, hanem valamivel kisebb arányban számoltak be ilyen

élményükről a nők, mint a férfiak (mindkét korcsoportban). Akkor talán inkább az lehet a

magyarázat, hogy számukra a jó barátra találás jellemzőbben, gyakrabban jelent nagy örömöt,

mint a férfiak számára?

A férfiaknál és a nőknél a barátság élményéről beszámolók aránya a fiatalabb korcsoportban

felülmúlja a szerelem élményéről beszámolókét, az idősebbikben már alulmúlja azt. Talán

utóbbiaknál néha a szerelem helyettesíti a barátságot, vagy gyakrabban lesz a barátságból

szerelem? A szerelem az idősebbik korcsoportban jóval nagyobb arányban jelent erősen pozitív

élményt – e téren a férfiak mintegy „felzárkóznak a nőkhöz”, mert a „nagy szerelem” aránya a

fiatalabb korcsoportban még jóval elmarad a nők közötti aránytól, az idősebbikben viszont már

eléri azt (tehát köztük nagyobb az aránynövekedés, mint a nők között).

A nők vagy valamivel nagyobb arányban élik át barátság megszakadását, mint a férfiak,

vagy nagyobb arányban hajlandók vallani erről. A különbség e téren kicsi, viszont nagy azon a

téren, hogy a nők sokkal nagyobb arányban érzik erősen lesújtva magukat érzelmileg

barátságuk megszakadása miatt, mint a férfiak. A különbség a két nem között a kor

növekedésével némileg csökken, akárcsak a barátság létrejöttének öröme terén. De láthatólag

mind a barátság létrejöttének nagy öröme, mind a megszakadása miatti nagy szomorúság jóval

gyakoribb a nők, mint a férfiak között még a 30-44 évesek korcsoportjában is.

A szerelem esetében is azt tapasztalhatjuk, hogy legalábbis a fiatalabb korcsoportban a nők

nagyobb arányban számolnak be arról, hogy ez nagy örömöt jelentett a számukra. Ugyanakkor

azt is megfigyelhetjük, hogy nagyobb arányban említették egyáltalán ezt élményként. Mivel

szerelmesnek lenni „nem szégyen” a férfiak számára, ezért nem valószínű, hogy a férfiak egy

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 60 https://www.ecssz.eu

része elhallgatta volna ilyen élményeit – inkább az tűnik reálisnak, hogy kisebb arányban

élhették meg szerelemként ugyanazokat a kapcsolatokat, mint a női partnereik. A fiatal

férfiak számára tehát láthatólag a szerelem kisebb arányban volt felfogható, általuk megélt,

említésre méltó valóság, mint a fiatal nők számára, és lényegesen kisebb arányban jelentett a

számukra nagy örömöt (bár még így is minden második férfi számára azt jelentett ebben a

korcsoportban). Az idősebbik korcsoportban azonban szinte eltűnik ez a különbség, itt a férfiak

adatai csak hajszálra maradnak el a nőkéitől. Vajon jellemzően eddigre érnek meg érzelmileg

a férfiak? Vagy más lehet a tapasztalt trendek oka? Mindenesetre említésre méltó még az is,

hogy mindkét nemnél az idősebbik korcsoportban gyakrabban is említik a kölcsönös

szerelmet, mint a fiatalok között, és nagyobb arányban vannak azok is, akiknek ez nagy

örömöt jelentett (mindkét nem képviselői között).

Ami a nemi élettel nem járó szerelmi kapcsolat megszakadását illeti, alig látható különbség,

akár nemek, akár korcsoportok szerint tekintjük – legfeljebb annyi mondható, hogy a 30-44

éves nők között némileg nagyobb arányban vannak, akiket különösebben negatívan érint az

ilyesmi, mint az ilyen korú férfiak között. Megjegyzendő még, hogy míg a szerelem öröme

sokakat érint (a 15-44 évesek 50-70%-át), a megszakadása miatti szomorúság (legalábbis, amíg

nincs benne része szexuális kapcsolatnak is) keveseket (4-7%), de az is lehet, hogy csak ritkán

említik meg ezt.

Ugyanakkor a szexuális kapcsolatot is magába foglaló szerelmi kapcsolat megszakadása

a fiatal nők jelentős részének okoz nagy szomorúságot, míg a fiatal férfiakat jóval kevésbé

érinti. A nagy különbség csökken, de jelentős marad a 30-44 évesek között is. Itt a férfiak között

már a „pozitívan vagy közömbösen érintette” csoport aránya is megnő (lásd függelék), és

mélyen a nőké alá csökken azok aránya, akik negatívnak találják ezt.

A nők barátságai lehet, hogy gyakrabban bomlanak föl, mint a férfiakéi – legalábbis ez

lehet az egyik magyarázat arra, hogy nagyobb arányban említettek ilyen eseményt az életükből

mind a két korcsoportban. Ugyanakkor az is lehet, hogy nem a barátságok felbomlása gyakoribb

a nők között, hanem az ilyesmi nagyobb arányban jelent a számukra olyan eseményt, ami

fontos, emlékezetes, említésre méltó. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a nők jóval nagyobb

arányban említették, hogy egy barátság felbomlása nagy fájdalmat okozott a számukra,

mint a férfiak.

Érdekes, hogy amint a fiatal férfiak kisebb arányban emlékeznek arra, hogy kölcsönös

szerelmi kapcsolatban voltak, mint a fiatal nők, úgy arra is kisebb arányban emlékeznek, hogy

ilyen kapcsolatuk megszakadt. Vagy legalábbis kisebb arányban látják azt olyan jelentős

eseménynek, ami emlékezetes és említésre méltó. Legalábbis akkor, ha az nem járt nemi élettel.

A szexuális kapcsolattal is járó szerelmi kapcsolat megszakadását viszont ők is ugyanolyan

arányban említik, mint a nők. (Lehet, hogy a férfiak egy kis része talán csak akkor tekint

„szerelemnek” egy kapcsolatot, ha annak szexuális kapcsolat is része.) Ugyanakkor az is

figyelemre méltó, hogy míg ilyen eseményt közel azonos arányban említenek a két nemhez

tartozók, az ilyen, szexuális kapcsolattal is járó szerelem megszakadása a nőknek jóval

nagyobb arányban okozott komoly lelki fájdalmat, mint a férfiaknak. A nemi élettel nem

járó szerelmi kapcsolat megszakadása esetén is kissé nagyobb az emiatt komoly fájdalmat átélő

nők aránya, de a szexuális kapcsolattal is járó szerelmi kapcsolatok megszakadása esetén jóval

magasabb, mint a férfiak között.

Ezen kívül az is fontos és említésre méltó, hogy a szexuális kapcsolattal is járó szerelmi

kapcsolat megszakadása mindkét nemnek jóval nagyobb arányban okozott komoly lelki

fájdalmat, mint a nemi élettel nem járó szerelmi kapcsolaté. Ez a különbség a férfiaknál

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 61 https://www.ecssz.eu

is jelentős, de még nagyobb a nők között, különösen a fiatalabb korcsoportban (ahol több,

mint háromszor annyian említettek emiatti komoly fájdalmat, mint a nemi élettel nem járó

szerelmi kapcsolat megszakadása esetén). Tehát mindkét nem számára nagyobb arányban

bír komoly érzelmi fontossággal egy szerelmi kapcsolat akkor, ha annak szexuális

kapcsolat is a része – de ez különösen is így van a nők, és köztük főként a fiatalabb nők

között.

Megfigyelhető még, hogy a fiatalabb és az idősebb korcsoportban is a nők jóval nagyobb

arányban élik meg intenzíven pozitív élményként a barátságot és a szexualitással járó

szerelmi kapcsolatot is, mint a férfiak, és jóval nagyobb arányban intenzív negatív

élményként ezek megszakadását. Viszont a nemi élettel nem járó komoly szerelemi kapcsolat

megszakadása alig jelent erősebb negatívumot a számukra, mint a férfiaknak.

A férfiak egy téren érik utol arányban a nőket – az idősebb korcsoportban a szexuális

kapcsolattal is járó szerelem már közel ugyanakkora arányban okozott nekik intenzív örömöt,

mint a nőknek. Az ilyen kapcsolat felbomlása miatti erős szomorúság viszont itt sem gyakoribb,

mint a fiatalabb korcsoportba tartozó férfiak között, és itt is ritkább, mint a nők között.

Eredmények II.: Házasság és élettársi kapcsolat

Házasság vagy élettársi kapcsolat létrejötte és felbomlása

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában,

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Összeköltöztem élettársammal

Házasságot kötöttem

Élettársi kapcsolatunk felbomlott

Felbontottuk házasságunkat

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Összeköltöztem élettársammal

Házasságot kötöttem

Élettársi kapcsolatunk felbomlott

Felbontottuk házasságunkat

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény azok közül, akik közölték, hogy hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Összeköltöztem élettársammal

Házasságot kötöttem

Élettársi kapcsolatunk felbomlott

Felbontottuk házasságunkat

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 62 https://www.ecssz.eu

Házasság vagy élettársi kapcsolat boldog vagy boldogtalan volta

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában,

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Boldog élettársi kapcsolatban éltem

Boldogtalan élettársi kapcsolatban éltem

Boldog házasságban éltem

Boldogtalan házasságban éltem

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Boldog élettársi kapcsolatban éltem

Boldogtalan élettársi kapcsolatban éltem

Boldog házasságban éltem

Boldogtalan házasságban éltem

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény azok közül, akik közölték, hogy hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Boldog élettársi kapcsolatban éltem

Boldogtalan élettársi kapcsolatban éltem

Boldog házasságban éltem

Boldogtalan házasságban éltem

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 63 https://www.ecssz.eu

Az észlelt szexuális hűtlenség gyakorisága és súlya a különböző párkapcsolati típusoknál

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában,

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Rájöttem, hogy intim partnerem megcsalt

Rájöttem, hogy élettársam megcsalt

Rájöttem, hogy házastársam megcsalt

Rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett

arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Rájöttem, hogy intim partnerem megcsalt

Rájöttem, hogy élettársam megcsalt

Rájöttem, hogy házastársam megcsalt

Rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg egy ilyen tény azok közül, akik

közölték, hogy hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Rájöttem, hogy intim partnerem megcsalt

Rájöttem, hogy élettársam megcsalt

Rájöttem, hogy házastársam megcsalt

Eredmények II. – ’Házasság és élettársi kapcsolat’ – részletes leírása és elemzése

Korunkban gyorsan terjedt a fiatalok között az élettársi kapcsolatban élés gyakorlata, így

2009-re már a házasságkötések számottevő többségét élettársi kapcsolatban élés előzte meg a

leendő házastárssal (Pongráczné, 2009). Ezért számos olyan válaszadó lehetett, aki élettársi

kapcsolatban is élt és házasságot is kötött – és a legtöbbjük ugyanazzal a személlyel kötött

házasságot, akivel élettársi kapcsolatban éltek korábban. Ha nem lenne a két kategória között

átfedés, akkor például 111%-ot adna ki a 2009-ben 30-44 éves férfiak között az az 51%, aki

vallott arról, hogy milyen volt, amikor „összeköltözött élettársával” és az a 60%, aki ugyanezt

közölte a házasságkötéséről. A két párkapcsolatban élési forma között bonyolult kapcsolatok

és átfedések vannak, ezért nem lehet egyszerű következtetéseket megfogalmazni a kettő

viszonyáról. Annyit mondhatunk csak, hogy a fiatalok között nagyobb azok aránya, akik

élettársukkal való összeköltözésükről vallottak, mint akik házasságkötésükről számoltak be –

és csak az idősebbik korcsoportnál van ez fordítva. (Ami arra utal, hogy a huszonévesek között

nagyobb lehet az élettársi kapcsolatban élők, mint a házasok aránya.)

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 64 https://www.ecssz.eu

Mindkét nemnél és mindkét korcsoportban jóval magasabb százalékos arányok adódnak, ha

az élettársi kapcsolat felbomlásáról beszámolók arányát elosztjuk a válásukról beszámolók

arányával. Ez összefügghet azzal a közismert ténnyel, amit már számos kutatás kimutatott (ld.

erről pl. Tárkányi, 2014), hogy az élettársi kapcsolatok felbomlási aránya jóval magasabb,

mint házasságoké. (Még akkor is, ha ez a tapasztalat itt nem mondható „közvetlen

bizonyítéknak” erre, csak közvetettnek, mert bonyolult plusz számításokra lenne szükség ilyen

összefüggés direkt, bizonyítható kimutatására az adatainkból, ugyanis kohorszok párkapcsolati

történetét kellene ehhez feldolgozni.)

Az említett átfedés az érzelmi élmények arányát illetően is fennáll, vagyis lehetnek, akik

mindkétféle nagy örömöt vagy bánatot átélték. Annyi szembeötlő, hogy legalábbis a

házasságkötés a 30-44 évesek mintegy fele számára jelentett élete folyamán kifejezetten

nagy örömöt. Nagy bánatot viszonylag kevesen éltek át párkapcsolati ügyben, még a

leginkább a 30-44 éves nők a válásuk miatt – de köztük is csak 6%, szemben azzal a közel 60%-

ukkal, akiknek nagy örömöt jelentett a házasságkötés.

Ha azt vesszük szemügyre, hogy az ilyen élményükről vallók közül mennyire volt gyakori a

nagy öröm vagy bánat a különböző eseményekkel kapcsolatban, akkor az látható, hogy a 30-44

évesek és valaha is megházasodottak nagyobb részének okozott nagy örömöt élete folyamán a

házasságkötés, mint amilyen arányban az ugyanennyi idős valaha is élettársi kapcsolatra lépett

személyek számára az élettársi kapcsolatra lépés okozott. Vagyis leegyszerűsítve azt

mondhatjuk, hogy a házasságkötés általában valószínűleg nagyobb örömöt szokott okozni,

mint az élettárssal való összeköltözés. Ugyanez tapasztalható a 15-29 éves nők körében is –

csak a fiatal férfiaknál tűnik úgy, hogy nekik a házasságkötés jellemzően legalábbis nem

fontosabb az élettársi kapcsolatra lépésnél, talán még kevésbé is az.

Egy másik összevetés is érdekes itt, amikor felfigyelhetünk arra, hogy a fiatalok között a

nők számára jóval nagyobb arányban okoz nagy örömöt mind a két esemény, mint a

férfiak között. A 30-44 éves korcsoportban, viszont „feljönnek a férfiak”, csaknem a nők

szintjére, vagyis megnő közöttük azoknak az aránya, akiknek mindkét féle esemény nagy

örömöt jelentett, de azért a nők között még ebben a korcsoportban is többen örültek nagyon

ezeknek az eseményeknek, mint a férfiak közül. Ez a megfigyelés párhuzamos azzal, mely

szerint a szerelem által okozott öröm tekintetében is csak 30-44 éves korra „zárkóznak fel

a férfiak a nőkhöz”, és a fiatal férfiak számára ez jóval kisebb arányban jelent nagy

örömöt, mint a fiatal nők számára.

Ami a párkapcsolatok felbomlása miatti bánatot illeti, az ugyanúgy gyakrabban intenzív a

nőknél, mint a férfiaknál, bár az arány itt is megnő a 30-44 éves férfiak között is. A 30- 44 éves

korcsoportban mindkét nem számára gyakrabban okoz nagy örömöt a házasságkötés és nagy

bánatot a válás, mint amilyen gyakran az élettársi kapcsolat létrejötte vagy felbontása. A

házasság tehát, ha későbbre tolódik is a megkötése, még mindig fontosabbnak látszik

lenni, mint az élettársi kapcsolat – legalábbis a 30 fölöttieknek. Ugyanakkor a fiatal

nőknél is megfigyelhető ez, csak a fiatal férfiaknál bizonytalan.

A huszonévesek között gyakoribb az élettársi kapcsolatban élés, mint a házasság, amit az is

mutat, hogy jóval nagyobb arányban nyilatkoztak az előbbivel kapcsolatos jó vagy rossz

tapasztalataikról. A házasság viszont már gyakoribb a harmincasok között – emiatt is lehet,

hogy míg a boldog élettársi kapcsolat a 30-44 évesek mintegy harmadának, addig a boldog

házasság közel felük számára jelentett nagyon kellemes élményt.

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 65 https://www.ecssz.eu

A házasság nagyobb fontosságát mutathatja az is, hogy mindkét nem számára a jó

házasság gyakrabban jelent említésre méltóan nagy boldogságot, mint a jó élettársi kapcsolat,

a rossz házasság pedig nagy boldogtalanságot, mint a rossz élettársi kapcsolat.

Említésre méltó még, hogy a boldog házasság jóval gyakrabban jelent nagyon pozitív

élményt, mint az élettársi kapcsolat, azon fiatal férfiak körében, akik a nagyon pozitív

élményről tettek említést. Ez valamiképpen összefügghet azzal, hogy a fiatal férfiak között

még ritka a házasságban élés az élettársi kapcsolathoz képest.

A párkapcsolati típusok szubjektív fontosságára következtethetünk abból is, hogy mennyire

nagy arányban találják erősen negatívnak az abban élők, ha szexuális hűtlenséget tapasztalnak.

Amint az várható volt, többnyire a házasságtörés jelenti a leginkább negatív élményt – kivéve,

meglepő módon, a 30-44 éves nőket, akik körében az élettársi kapcsolatban élők még

nagyobb arányban élték meg nagyon negatív élményként a szexuális hűtlenséget, mint a

házasságban élők.

A fiatalok között a nők mindhárom kapcsolattípus esetén nagyobb arányban vallottak

ilyen esetben nagyon negatív élményről, mint a férfiak. A 30-44 éves korcsoportban viszont

csak az élettársi kapcsolatban élők körében volt ez így – a házas férfiak között is és a csak intim

partnerkapcsolatban élők között is nagyobb volt a megcsalást tapasztalók között az igen

boldogtalanok aránya, mint az ilyen kapcsolattípusban élő nők között.

Eredmények III.: Döntések a gyermekről

Megfogant gyermek vállalása vagy elutasítása

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában,

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Gyermekem született

Művi abortusz

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy negatívan (kék szín) érintette érzelmileg egy ilyen

tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Gyermekem született

Művi abortusz

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény azok közül, akik közölték, hogy hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Gyermekem született

Művi abortusz

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 66 https://www.ecssz.eu

Eredmények III. rész – ’Döntések a gyermekről’ – részletes leírása és elemzése

Ha gyermek fogan egy intim kapcsolatban, akkor az ő sorsáról való döntés mindkét

korcsoportban jóval nagyobb arányban látszik fontosnak lenni a nők, mint a férfiak

számára, mert jóval nagyobb arányban említik ilyen döntések érzelmi hatását. Gyermekének

születése a 30-44 éves korosztályban levők többségének az életében okozott már nagy

örömöt. Nagy bánatot okozott viszont a művi abortusz a 30-44 éves nők egy viszonylag

jelentős kisebbségének (13%).

A gyermek születését illetően hasonló trendet figyelhetünk meg, mint a házassággal és

szerelemmel kapcsolatban – a 30-44 éves korcsoportban már a férfiak közel akkora része

számára jelentett ez nagy örömöt, mint amilyen arányban a nők között, míg a 15-29 éves

korcsoportban (bár szintén gyakori), még jóval lemarad a gyermek születése miatti

boldogság aránya a férfiak között a nőkhöz képest.

A gyermek születésére való reagálás terén is van említésre méltó különbség a nők és férfiak

között, de a különbség ennél jóval nagyobb a művi abortusszal kapcsolatban. Kevés férfi

említi egyáltalán, hogy ilyenhez köze lett volna az életében – jóval kisebb arányban, mint

a nők –, és akik egyáltalán említik, azok között is jóval kisebb az emiatt erős bánatot érzők

aránya, mint a nők között. Az erről említést tevő nők többsége élt meg emiatt nagy

bánatot.

E két utóbbi téma fontossága miatt plusz elemzést érdemel, ezért ezek (valamint a válás)

részletes elemzésének még egy fejezetet szentelünk a későbbiekben.

Eredmények IV.: Nehéz az élet?

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában,

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Jó munkahelyen dolgoztam

Munkahelyemet elveszítettem

Munkanélküliség után munkahelyet találtam

Elkészült az új házam

Súlyos sérüléssel járó baleset ért

Rokkant lettem

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 67 https://www.ecssz.eu

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy negatívan (kék szín) érintette érzelmileg egy ilyen

tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Jó munkahelyen dolgoztam

Munkahelyemet elveszítettem

Munkanélküliség után munkahelyet találtam

Elkészült az új házam

Súlyos sérüléssel járó baleset ért

Rokkant lettem

Rendkívül pozitívan (piros szín) vagy rendkívül negatívan (kék szín) érintette érzelmileg

egy ilyen tény azok közül, akik közölték, hogy hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Jó munkahelyen dolgoztam

Munkahelyemet elveszítettem

Munkanélküliség után munkahelyet találtam

Elkészült az új házam

Súlyos sérüléssel járó baleset ért

Rokkant lettem

Eredmények IV. rész – ’Nehéz az élet?’ – részletes leírása és elemzése

A megkérdezettek nagyobb arányban vallottak arról, hogy milyen volt új munkahelyet

találni, mint munkahelyet elveszíteni – ez arra mutat, hogy a kellemetlen élményekről nem

mindenki akar vallani, még anonim kérdőíven sem.

Úgy tűnik, hogy az új ház elkészülte a nők számára gyakrabban bír említésre méltóan

nagy jelentőséggel – hiszen ésszerű abból kiindulni, hogy a két nemhez tartozók nagyjából

ugyanolyan gyakran szoktak új házba költözni, a nők mégis jóval nagyobb arányban említik ezt

az élményt, mint a férfiak. Ugyanakkor az új munkahely találása pedig az idősebbik

korcsoportban talán a férfiak számára bír nagyobb súllyal – de az is lehet, hogy körükben

gyakoribb a munkanélküliség és az új munkahelyre találás is, mint a nők között. A fiatal

generációban viszont a jó munkahely pozitívumként, a munkahely elvesztése

negatívumként látszik nagyobb arányban említésre méltó tényező lenni a férfiak, mint a

nők számára.

Lehetséges, hogy a férfiakat gyakrabban éri súlyos baleset, a nők mégis nagyobb arányban

válnak rokkanttá – de az is lehet, hogy a két nemhez tartozók közül a férfiak nagyobb arányban

az előbbit, a nők inkább az utóbbit tartják említésre méltónak.

Az idősebbik korcsoportban nagy örömöt főként az új ház, lakás, vagy az új, vagy jó

munkahely jelent, bánatot pedig a munkahely elvesztése. A fiatalabb korcsoportban

viszonylag ritkábban jelentettek ezek nagy örömöt vagy bánatot. Körükben bánatot a

munkahely elvesztése gyakrabban a fiatal férfiaknak, örömöt az új ház gyakrabban a

fiatal nőknek.

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 68 https://www.ecssz.eu

A nőket csaknem minden élmény jóval nagyobb arányban érinti erősen pozitívan vagy

negatívan, mint a férfiakat – kivéve a munkahely elvesztését a fiatalabbak között, mert az a

fiatal férfiak számára átlagosan fájdalmasabb élmény.

A munkahely a fiatalabb generációban csak a férfiaknak kiemelt fontosságú, az

idősebbikben már a nőknek is. Az új ház viszont a fiatal generációban még csak a nőknek

kiemelt fontosságú, az idősebbikben már a férfiaknak is.

Eredmények V.: Néhány fontos döntésről: házasság, születés, abortusz

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában,

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Felbontottuk házasságunkat

Gyermekem született

Művi abortusz

Válás

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Felbontottuk házasságunkat

A házassága felbontása ilyen módon és mértékben érintette érzelmileg a kérdezetteket az

összes, az adott kategóriába tartozó megkérdezett közül, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Nagyon pozitívan érintette (5)

Mérsékelten pozitívan érintette (1-4)

Semlegesen érintette

Mérsékelten negatívan érintette (1-4)

Nagyon negatívan érintette (5)

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 69 https://www.ecssz.eu

A házassága felbontása ilyen módon és mértékben érintette érzelmileg a kérdezetteket

azok közül, akik az adott kategóriába tartozó megkérdezettek közül megmondták, hogy

érzelmileg hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Nagyon pozitívan érintette (5)

Mérsékelten pozitívan érintette (1-4)

Semlegesen érintette

Mérsékelten negatívan érintette (1-4)

Nagyon negatívan érintette (5)

*: túl kicsi volt az esetszám ahhoz, hogy megbízható adatokat közöljünk.

Gyermeke születése

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Gyermekem született

Gyermeke születése ilyen módon és mértékben érintette érzelmileg a kérdezetteket az

összes, az adott kategóriába tartozó megkérdezett közül, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Nagyon pozitívan érintette (5)

Mérsékelten pozitívan érintette (1-4)

Semlegesen érintette

Mérsékelten negatívan érintette (1-4)

Nagyon negatívan érintette (5)

Gyermeke születése ilyen módon és mértékben érintette érzelmileg a kérdezetteket azok

közül, akik az adott kategóriába tartozó megkérdezettek közül megmondták, hogy

érzelmileg hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Nagyon pozitívan érintette (5)

Mérsékelten pozitívan érintette (1-4)

Semlegesen érintette

Mérsékelten negatívan érintette (1-4)

Nagyon negatívan érintette (5)

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 70 https://www.ecssz.eu

Művi abortusz

Közölte, hogyan érintette érzelmileg egy ilyen tény, az összes megkérdezett arányában, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Művi abortusz

Művi abortusz ilyen módon és mértékben érintette érzelmileg a kérdezetteket az összes,

az adott kategóriába tartozó megkérdezett közül, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Nagyon pozitívan érintette (5)

Mérsékelten pozitívan érintette (1-4)

Semlegesen érintette

Mérsékelten negatívan érintette (1-4)

Nagyon negatívan érintette (5)

Művi abortusz ilyen módon és mértékben érintette érzelmileg a kérdezetteket azok közül,

akik az adott kategóriába tartozó megkérdezettek közül megmondták, hogy érzelmileg

hogyan érintette őket, %

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Nagyon pozitívan érintette (5)

Mérsékelten pozitívan érintette (1-4)

Semlegesen érintette

Mérsékelten negatívan érintette (1-4)

Nagyon negatívan érintette (5)

*: túl kicsi volt az esetszám ahhoz, hogy megbízható adatokat közöljünk.

Eredmények V. rész – ’ Néhány fontos döntésről: házasság, születés, abortusz’ – részletes

leírása és elemzése

Van lehetőségünk mérlegelni statisztikai adatok alapján, hogy a kérdezett tényt, eseményt,

az azon valóban átesetteknek mekkora része említhette.

Az érdekes az, hogy a válásáról a 15-29 évesek többsége (!) nem szólt a kérdezőnek, amikor

az rákérdezett, hanem csak a zárt adatlapon írt róla, amikor az érzelmi hatására kérdeztek rá. Ez

főleg a fiatal férfiaknál volt így. (Náluk néhányan még a házasságkötésükről sem beszéltek,

hanem csak a zárt borítékba szánt lapra írtak róla.)

Úgy tűnik, hogy a kérdezett mintában – a 30-44 éveseknél, a férfiak között – az elváltak

aránya reális, vagyis az a társadalomra 2009-ben jellemző érték körüli. A nőknél viszont

valamivel kevesebben írtak (még zárt borítékban is) az érzelmi hatásáról, mint ahányan

„hivatalosan” megemlítették élő szóban az ezzel kapcsolatos kérdésre. Náluk tehát az elváltak

aránya (legalább) 21% lehet.

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 71 https://www.ecssz.eu

A 2009-ben 35-44 éveseknél 80-85% lehetett a már gyermekesek aránya (Kapitány, 2009)

a magyar társadalomban – de az ennél fiatalabbaknál olyan meredeken esik, hogy az ebben a

felmérésben kapott 75%-os átlag emiatt nagyjából reális lehet.

Ami az abortuszt illeti, avval kapcsolatban elképzelhető, hogy nagyobb lehet a valós arány

(mert amint már láttuk a munkanélküliséggel kapcsolatban, a számukra negatív dolgokról az

emberek kevésbé szívesen és a valóságosnál ritkábban nyilatkoznak). Bár 2009-re a teljes

abortusz arányszám már csak 40-50%-a lehetett a teljes termékenységi arányszámnak

(Kapitány, 2009). Úgyhogy, ha a fiataloknál reális a gyermek születését már átéltek aránya (és

az annak tűnik), akkor a művi abortusz tényéről nyilatkozók aránya is nagyjából

megfelelhet a valóságnak, és csak viszonylag enyhén lehet az azt valóságosan átéltek

aránya alatt.

Megállapíthatjuk, hogy a 30-44 éves korcsoportban a válás nagyobb arányban érinti

érzelmileg negatívan a nőket, mint a férfiakat, és jóval nagyobb arányban érinti őket

erősen negatívan. Ugyanakkor volt az erről nyilatkozó nőknek egy kisebbsége (14%), akik

erősen pozitívan élték meg a válást. A nők egy kis része számára feltehetőleg menekvést

jelenthet tehát a válás egy igen rosszul alakult házasságból – de ettől eltekintve mind a

férfiak, mind a nők zöme veszteségként, kudarcként éli meg a házassága fölbontását, nem

„vívmányként”.

Megfigyelhető némi hasonlóság ehhez a helyzethez akkor, ha összevetjük a gyermek

születésének és a művi abortusznak a megélését a két nem esetében. Az ezekről a kérdésekről

nyilatkozó 15-29 éves nőknek a 3%-át nagyon negatívan érintette a gyermeke születése, és a

12%-át „mérsékelten pozitívan” a művi abortusz. A 30-44 éves nőknek pedig 4%-át ugyancsak

„mérsékelten pozitívan” a művi abortusz, míg közülük senki nem élte meg negatívan a

gyermeke születését. Ugyanakkor az erről nyilatkozó nőknek 82%-a negatívumként, ezen

belül 53%-a erősen negatívan élte át érzelmileg a művi abortuszt. Az érzelmi mérleg a

művi abortusszal kapcsolatban még inkább negatívba fordul a 30-44 éves nőknél, ahol a

4% pozitívan megélővel szemben 91% negatívan megélőt látunk, és a 0% nagyon

pozitívan megélővel szemben 62% nagyon negatívan megélőt.

A gyermek születésével kapcsolatban éppen fordított a helyzet. Itt még a fiatal nőknél

is a 3%-nyi azt nagyon negatívan megélővel szemben a gyermeke születését 89%-ban

nagyon örömteli élményként megélőt látunk. A 30-44 éves nőknél pedig 0% nagyon

negatívan megélőt és 98% nagy örömöt átélőt.

A férfiak számára a gyermek születése ritkábban jelent nagy örömöt, de náluk is azt jelent a

nagy többség számára. A művi abortusz pedig mintha „nem létezne” jó részük számára, de aki

egyáltalán említi ezt, azok többnyire semlegesen vagy mérsékelten negatívan élték meg, nem

pozitívumként.

Összefoglalás

Nagy különbség tapasztalható a nők javára a barátságot nagy örömként megélők

aránya tekintetében. Ami a szerelmet illeti, a férfiak kisebb arányban élhették meg

szerelemként ugyanazokat a kapcsolatokat, mint a női partnereik.

A fiatal férfiak számára láthatólag a szerelem kisebb arányban volt felfogható, általuk

megélt, említésre méltó valóság, mint a fiatal nők számára, és lényegesen kisebb arányban

jelentett számukra nagy örömöt (bár még így is minden második férfi számára azt jelentett

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 72 https://www.ecssz.eu

ebben a korcsoportban). Az idősebbik korcsoportban azonban szinte eltűnik ez a különbség, itt

a férfiak adatai csak hajszálra maradnak el a nőkéitől. Vajon jellemzően eddigre érnek meg

érzelmileg a férfiak?

A szexuális kapcsolattal is járó szerelmi kapcsolat megszakadása mindkét nemnek

jóval nagyobb arányban okozott komoly lelki fájdalmat, mint a nemi élettel nem járó

szerelmi kapcsolaté. Ez a különbség a férfiaknál is jelentős, de még nagyobb a nők között,

különösen a fiatalabb korcsoportban (ahol több mint háromszor annyian említettek emiatti

komoly fájdalmat, mint a nemi élettel nem járó szerelmi kapcsolat megszakadása esetén). Tehát

mindkét nem számára nagyobb arányban bír komoly érzelmi fontossággal egy szerelmi

kapcsolat akkor, ha annak szexuális kapcsolat is a része – de ez különösen is így van a

nők, és köztük főként a fiatalabb nők között.

Csak a fiatal férfiaknál tűnik úgy, hogy nekik a házasságkötés jellemzően legalábbis

nem fontosabb az élettársi kapcsolatra lépésnél, talán még kevésbé is az. Felfigyelhetünk

arra is, hogy a fiatalok között a nők számára jóval nagyobb arányban okoz nagy örömöt

mind a megházasodás, mind az élettárssal való összeköltözés, mint a férfiak között. A 30-

44 éves korcsoportban, viszont „feljönnek a férfiak”, csaknem a nők szintjére, vagyis

megnő közöttük azoknak az aránya, akiknek mindkét féle esemény nagy örömöt jelentett, de

azért a nők között még ebben a korcsoportban is többen örültek nagyon ezeknek az

eseményeknek, mint a férfiak közül. Ez a megfigyelés párhuzamos azzal, mely szerint a

szerelem által okozott öröm tekintetében is csak 30-44 éves korra „zárkóznak fel a férfiak

a nőkhöz”, és a fiatal férfiak számára ez jóval kisebb arányban jelent nagy örömöt, mint

a fiatal nők számára.

A 30-44 éves nők körében az élettársi kapcsolatban élők még nagyobb arányban élték meg

nagyon negatív élményként a szexuális hűtlenséget, mint a házasságban élők. Vajon esetleg

azért, mert még nagyobb arányban fokozhatta a kapcsolat esetleges felbomlása miatti

szorongásukat, mint a házasságban élő nők számára?

A gyermek születését illetően hasonló trendet figyelhetünk meg, mint a házassággal és

szerelemmel kapcsolatban – a 30-44 éves korcsoportban már a férfiak közel akkora része

számára jelentett ez nagy örömöt, mint amilyen arányban a nők között, míg a 15-29 éves

korcsoportban (bár szintén gyakori), még jóval lemarad a gyermek születése miatti

boldogság aránya a férfiak között a nőkhöz képest.

A gyermek születésére való reagálás terén is van említésre méltó különbség a nők és férfiak

között, de a különbség ennél jóval nagyobb a művi abortusszal kapcsolatban. Kevés férfi

említi egyáltalán, hogy ilyenhez köze lett volna az életében – jóval kisebb arányban, mint

a nők –, és akik egyáltalán említik, azok között is jóval kisebb az emiatt erős bánatot érzők

aránya, mint a nők között. Az erről említést tevő nők többsége élt meg emiatt nagy

bánatot.

A nőket csaknem minden, a munkával vagy lakással kapcsolatos élmény jóval nagyobb

arányban érinti erősen pozitívan vagy negatívan, mint a férfiakat – kivéve a munkahely

elvesztését a fiatalok között, mert az a fiatal férfiak számára átlagosan fájdalmasabb

élmény. A munkahely a fiatalabb generációban csak a férfiaknak kiemelt fontosságú, az

idősebbikben már a nőknek is. Az új ház viszont a fiatal generációban még csak a nőknek

kiemelt fontosságú, az idősebbikben már a férfiaknak is.

A nagy többsége az embereknek a gyermek születését nagy örömként éli meg a kapott

válaszok szerint, míg a művi abortusz az elsöprő többség számára fájdalom – és különösen

így van ez a nők számára. Miért van akkor, hogy a gyermek születésének állami segítése nem

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 73 https://www.ecssz.eu

egyszer fanyalgást vagy gúnyos elutasítást vált ki állítólag a nők érdekeit képviselő, „szociális”

beállítottságú társadalomtudósokból, újságírókból, politikusokból? Az abortusz pedig, ha ilyen

nagy többség számára jelent ilyen nagy fájdalmat, akkor nem inkább minden módon

elkerülendő, komplex programokkal megelőzendő dolog kellene, hogy legyen – minden párt és

politikai irányzat számára –, és az elkerülésének elősegítése sok más ügyet megelőző

szakpolitikai prioritás? Miért van, hogy állítólag a nők érdekeit képviselő feministáknak ilyesmi

meg sem fordul a fejében, viszont az abortusz jogi lehetősége valamiféle legfőbb érték a

számukra – miközben ez a nők életében az egyik leginkább és a legnagyobb arányban fájdalmat

okozó tényezők egyike?

Ehhez hasonlóan a válás is kevesek számára valamiféle menedék, az érintettek zöme

számára fájdalmas kudarc. Mégis, ennek ellenére itt sem a segítő megelőzésen látszik lenni

a hangsúly a közvélemény formálói, szakpolitikák alakítói szemében. (Igaz, történtek már

kezdeményezések iskolai családi életre nevelés kialakítására, de a folyamat igen-igen lassú…)

Hivatkozott irodalom

Albert Fruzsina – Dávid Beáta: A barátokról. in: Társadalmi riport 1998. Budapest: TÁRKI.

Albert Fruzsina – Dávid Beáta: Férfiak és nők a családban egy kétgenerációs vizsgálat tükrében.

in: Nagy Ildikó és tsai (szerk.) 2005. Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről

2005. Budapest: TÁRKI.

Albert Fruzsina – Dávid Beáta: Az interperszonális kapcsolathálózati struktúra átrendeződése

Magyarországon. in: Kovách és tsai (szerk.) 2012. Társadalmi integráció a jelenkori

Magyarországon. Budapest: Argumentum.

Kapitány Balázs – Spéder Zsolt: Gyermekvállalás. in: Demográfiai portré 2018. Budapest: KSH

NKI.

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Kik boldogok a mai magyar társadalomban? in: Kopp Mária

(szerk.) 2009. Magyar lelkiállapot 2008. Budapest: Semmelweis Kiadó.

Pongrácz Tiborné: A párkapcsolatok jellegzetességei. in: Demográfiai portré 2009. Budapest:

KSH NKI.

Tárkányi Ákos: A második demográfiai átmenet néhány főbb tényezője a fejlett világban és

Magyarországon. in: Demográfia 2008/4.

Tárkányi Ákos: A munkahely és a párkapcsolat kölcsönhatásai. Munkaügyi Szemle 56.,

2012/I., 79-88.

Tárkányi Ákos: Élettársi kapcsolatban élés, intim párkapcsolat és házasság Magyarországon a

2009-es „Családi kapcsolatok” országos vizsgálat alapján. in: Európai Családtudományi

Szemle 2014/1.

Tárkányi Ákos: A párkapcsolatok sikerességének és sikertelenségének okai a 2009-es „Családi

kapcsolatok” országos vizsgálat alapján. in: Európai Családtudományi Szemle 2015/1.

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 74 https://www.ecssz.eu

Függelék

A következő példa bemutatja, hogy mennyi szempontot lehet – és adott esetben kellhet –

figyelembe venni az egy-egy kérdésre adott válaszok eredményeinek értékelésekor.

A kérdés:

Kérem, értékelje a következő eseményeket aszerint, hogy milyen hatással voltak Önre

érzelmileg!

Jó barátra találtam

Férfiak

15-29 évesek

Teljes válaszadó népesség száma: 205 fő

A kérdezett nem érintett ebben a vonatkozásban, hiányzó érték (missing): 0

Érintett: 205

Érintett a teljes válaszadó népesség arányában: 100%

Nem válaszolt erre a kérdésre: 23

Nem válaszolt erre a kérdésre a potenciálisan érintettek arányában: 11%

Közölte, hogyan érintette érzelmileg az esemény: 182

Közölte, hogyan érintette érzelmileg az esemény a potenciálisan érintettek arányában: 89%

Pozitívan érintette: 178

Pozitívan érintette azok közül, akik közölték, hogyan érintette őket: 98%

Közömbösen érintette: 4

Közömbösen érintette azok közül, akik közölték, hogyan érintette őket: 2%

Negatívan érintette: 0

Negatívan érintette azok közül, akik közölték, hogyan érintette őket: 0%

1-5 skálán közepesen vagy erősen pozitívan (3-5) érintette: 159

Közepesen vagy erősen pozitívan érintette azok közül, akik közölték, hogyan érintette őket:

87%

Rendkívül pozitívan (5) érintette: 88

Rendkívül pozitívan érintette azok közül, akik közölték, hogyan érintette őket: 48%

Közepesen vagy erősen pozitívan érintette érzelmileg az esemény a potenciálisan érintettek

arányában: 78%

Rendkívül pozitívan érintette érzelmileg az esemény a potenciálisan érintettek arányában: 43%

Közepesen vagy erősen pozitívan érintette érzelmileg az esemény a teljes válaszadó népesség

arányában: 78%

Rendkívül pozitívan érintette érzelmileg az esemény a teljes válaszadó népesség arányában:

43%

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 75 https://www.ecssz.eu

A szexuális kapcsolatot is magába foglaló partnerkapcsolat megszakadásának

tapasztalatairól egy részletesebb táblázat, az Eredmények I. részben bemutatottak

illusztrálására.

Szexuális kapcsolattal is járó komoly szerelmi kapcsolat után szakítottunk

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

(%)

Nők

(%)

Férfiak

(%)

Nők

(%)

Közölte, hogyan érintette érzelmileg az esemény a

potenciálisan érintettek arányában

Pozitívan érintette azok közül, akik közölték, hogyan

érintette őket

Közömbösen érintette azok közül, akik közölték, hogyan

érintette őket

Negatívan érintette azok közül, akik közölték, hogyan

érintette őket

Közepesen vagy erősen negatívan érintette azok közül,

akik közölték, hogyan érintette őket

Rendkívül negatívan érintette azok közül, akik közölték,

hogyan érintette őket

Közepesen vagy erősen negatívan érintette érzelmileg az

esemény a potenciálisan érintettek arányában

Rendkívül negatívan érintette érzelmileg az esemény a

potenciálisan érintettek arányában

Európai Családtudományi Szemle Tárkányi  Örömök és bánatok érzelmi térképe

III. évf. 2020/1 76 https://www.ecssz.eu

Házasság, válás, élettársi kapcsolatban élés által érintettek száma, arányai a

megkérdezettek válaszai alapján.

Említést érdemel, hogy a fiatal férfiak a házasságkötésre és az élettársi kapcsolatban élésre

is kétféle választ adtak két különböző kérdésre – az „érzelmi hatásra” kérdezve (önkitöltős,

lezárt borítékba kerülő kérdőíven) többen említettek egy ilyen tényt, mint az egyszerű tény

hivatalos, élő szóban való megkérdezésekor. A kétféle érték közül a kisebbik is szerepel a

megfelelő kockában, de zárójelbe téve. Ugyanezt lehetett tapasztalni, de még nagyobb mértékű

eltéréssel a fiatal generáció válásait illetően, de itt nemcsak a férfiaknál, hanem a nőknél is.

Ezért szerepelnek a „közölte, hogyan érintette a tény” sorok bizonyos kockáiban 100-nál

nagyobb, néha annak többszörösét jelentő százalékos értékek, kivastagítva. Példaként nézzük

az alábbi táblázat egy adatát: amikor a kérdezőbiztos azt kérdezte, a 15-29 éves férfiaktól, hogy

valaha is elvált-e, összesen egy valaki válaszolt igennel, viszont az önkitöltős kérdőíven

ugyanezen emberek közül heten írták le, hogy hogyan érintette őket érzelmileg a házassága

felbomlása.

15-29 évesek

30-44 évesek

Férfiak

Nők

Férfiak

Nők

Teljes megkérdezett népesség száma az adott kategóriában, fő

205

208

230

258

Házasságot kötött valaha is, fő

158

204

Házasságot kötött valaha is a teljes megkérdezett népességből,

(10)

Közölte, hogyan érintette érzelmileg a házasságkötés ténye, fő

136

106

A házasságot kötöttek közül közölte, hogyan érintette a

házasságkötés ténye, %

120

Elvált valaha is, fő

(1)

(4)

Közölte, hogyan érintette érzelmileg a házassága felbontásának

ténye az összes, a válás által valaha is érintettek arányában, %

700

250

100

Közölte, hogyan érintette érzelmileg az élettárssal való

összeköltözés ténye, fő

113

122

A házasságot kötöttek közül legalább egyik házasságkötése

előtt élettársi kapcsolatban élt együtt későbbi házastársával, %

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 77 https://www.ecssz.eu

A gender ideális és valós arca

Párbeszédben Perintfalvi Ritával

Dr. Tomka Ferenc

Egyetemi tanár, teológus, szociológus

Írásunk a tisztánlátás és tisztázás céljával született, a gender

– gender-mainstreaming

fogalmainak témájában, Perintfalvi Rita egy tanulmányának kapcsán. Ez hónapokkal ezelőtt

jelent meg számos honlapon, blogon ilyen címen: A genderellenes kultúrharc valódi arca

(Avagy egy újfajta politikai és vallási fundamentalizmus megjelenése Európában)?

Sok hasonló írás jelent meg évek óta, magától a szerzőtől is és más magyaroktól is,

de úgy

tűnik, Perintfalvi írása most szélesebb körökhöz eljutott és kérdéseket vetett fel többekben.

Ezért láttuk fontosnak, a Családtudományi Szövetség tagjaival, a reflexiót avagy a párbeszédet,

melyet maga Perintfalvi is igényel.

Perintfalvi megnyilvánulását egy katolikus vagy keresztény olvasó számára figyelemre

méltóbbá teszi, hogy a szerző mindvégig keresztény érvelést használ, és ez érthető, ha neve

alatt olvassuk egyrészt a szakismeretére, másrészt vallási hovatartozására utaló megbízatásait,

és hivatalait: „A katolikus teológus, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének

elnöke, a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Fakultásának óraadó tanára, az European Society

of Women in Theological Research vezetőségi tagja.” (A következőkben kiemeljük Perintfalvi

Rita írásából a legfontosabbnak tűnő témákat, és azokra reflektálunk. Amikor a teológusnő

gondolatait felidézzük (többnyire idézzük) – akkor a nevét PR betűkkel , a gondolataihoz fűzött

„megjegyzéseket” pedig M betűvel rövidítjük.)

1. Párbeszédben Perintfalvi Ritával a Gender témában

PR sürgeti (bár kissé éles hangnemben) a dialógust: „A fundamentalista szűklátókörűség és

ítélkező mentalitás legfontosabb megelőző gyógymódja: a párbeszéd. Ezért a dialógus

elengedhetetlen az egyház számára, mely soha nem zárkózhat el attól, hogy párbeszédet

folytasson annak a kornak a kultúrájával, tudományával, gondolatrendszereivel, ami körülveszi

őt, amint ezt a II. Vatikáni zsinat Gaudium et spes (Az Egyház a mai világban) c. konstitúciója

is tanítja. A folyamat abszurditása, hogy miként lehet a szeretet vallását felhasználni arra, hogy

bizonyos embercsoportokból, gondolatrendszerekből – akiket és amiket talán alig ismerünk –

félelmetes ellenségképet kreáljanak.” „Mivel az Atyaisten mindenkinek kezdete és célja,

valamennyien a testvériségre vagyunk hivatva.”

Az írásban rendszeresen használt ’gender’ angol nyelvű szó, magyarul „dzsendernek” ejtendő, jelentése: nemi

szerep (vagy ’társadalmi nem’). (Szerk. megj.)

Jelentése: „a nemek közötti (esély)egyenlőség (általános) érvényesítése” vagy másként fogalmazva „a nemi

szerepekkel való foglalkozás legyen alapvető szempont”. (Szerk. megj.)

Hasonló írás: Hergell Mónika: Keresztény szeretetlenség – avagy a genderszemléletről. Egyházfórum, 2018/4,2-

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 78 https://www.ecssz.eu

M: A párbeszéd valóban lényegi, mert a vitákban képesek vagyunk egyoldalúan saját igazunkat

bizonygatni. Több, Perintfalvi által idézett gender kutató kívánja a párbeszédet, például a

teológus Gerhard Marschütz is, miközben azonban ő megvallja, hogy a gender tanítás több

kérdést is felvet, de a párbeszéd mégis növekedési lehetőséget biztosíthatna az egyház számára.

A párbeszéddel és „a gender-témával kapcsolatban alá kell húznunk: hogy a világ számos

keresztény felsőoktatási intézményében létezik gender tanszék, például a mi Pázmányunkkal

együttműködésben álló amerikai Notre Dame Egyetemen, a jezsuita alapítású tengerentúli

Regis Egyetemen, az Ausztrál Katolikus Egyetemen vagy a chicagói Loyola Egyetemen. E

helyeken általában a keresztény emberkép alapján közelítenek a kérdéshez. Mivel azonban a

gendernek a keresztény világban is többféle értelmezése megjelenik, egyes helyeken olyan fokú

eszmei ’nyitottsággal’ taglalják a kérdést, ami máshol talán már meghaladná egy katolikus

intézmény profilját.” A kérdés ezért nem annyira az, hogy legyenek-e tudományos műhelyek a

„társadalmi nemek” tanulmányozásának céljával, hanem hogy ezeket a kereteket kik és mivel

töltik meg.

A magyar és keresztény Kopp Mária, miután elvállalta az Egészségügyi Világszervezet, a

WHO Gender és Egészség Kelet-Közép-Európai Munkacsoportjának vezetését, így

fogalmazott: „Kemény érdekütközés zajlik annak meghatározására, hogy mit értsünk genderen.

A legveszélyesebbnek azt tartom, ha átengedjük ezt a terepet a szélsőséges liberális köröknek.

[…] Most még rajtunk múlik, hogy milyen irányba alakítjuk a gender kérdését. Már csak azért

is fontos ez, mert a gender kutatásokra a nemzetközi szervezetek komoly pénzeket szánnak. És

nem mindegy, hogy ezeket az összegeket a férfiak idő előtti halálozásának megelőzésére, a

gyermeket vállaló fiatalokkal szembeni diszkrimináció csökkentésére, vagy a transzszexualitás

támogatására fordítják.”

– „A nők napjainkban a társadalomban is komoly szerepet játszanak,

sok esetben családfenntartókká válnak. Ezért ma a férfiaknak is másfajta szerepelvárásoknak

kell megfelelniük. Emiatt is izgalmas és fontos a genderkutatás."

Kopp Mária professzorasszony többször nyilatkozott a gender és a kereszténység

kapcsolatáról: „A kereszténység nem azonos egy konzervatív állásponttal. Veszélyesnek

tartom, amikor konzervatív egyházi körökben a gender ügyet elítélendő dolognak tekintik.

Jelenleg kurzusokat tartok, mert föl kell készíteni a fiatalokat az új helyzetre, arra, hogy mit

jelent a férfi és a női szerep a mai világban – a genderkutatás erről szól. Az igaz, hogy vannak

szélsőséges körök, amelyek próbálják más területre fókuszálni a kutatást, mondjuk a

homoszexualitás propagálására.”

Mindez jelzi, hogy vannak szakemberek és egyetemi tanszékek, akik, illetve amelyek a

„gender tanulmányok” címszó alatt valóban elsősorban a férfiak és nők egyenlőségét és a nemi

szerepek társadalmi aspektusát hangsúlyozzák és kutatják. S ha csak hazánkra gondolunk, van

még tennivaló a teljes egyenlőség megvalósításának érdekében (még akkor is, ha az újabb,

családot és anyákat védő törvényekkel nagyot léptünk előre e téren – amennyiben sikerül ezeket

meg is valósítani).

Gerhard Marschütz: Zur Kritik an der vermeintlichen Genderideologie: Wachstumspotenzial für die eigene

Lehre. Herder Korrespondenz 68 (2014) 457–462

Szőnyi Szilárd: A Párbeszéd Háza honlapon: parbeszedhaza.hu

Kopp Mária: Veszélyes, amikor konzervatív egyházi körökben a genderügyet elítélendő dolognak tekintik. HVG

2018. aug. 16.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 79 https://www.ecssz.eu

Sötét témák a Gender oktatásában:

Ugyanakkor a szélsőséges gender-szemlélet jelenlétére is gyakran fény derül, mint például

hazánkban az ELTE Gender tanszékének létrehozásakor. A CEU egyetem gender tanszékének

vezetője, akit az ELTE tanszékére meghívtak, úgy nyilatkozott, hogy náluk is csak a férfiak és

nők egyenlőségéről lesz szó, amint így volt ez a CEU-n is. Egy nyilvános vita során Frivaldszky

Edit rámutatott, hogy ezzel szemben a tanszék honlapján az ajánlott irodalomban bőségesen

szerepel a szélsőségesen liberális gender irodalom is.

Figyelemre méltó beszámoló szól azokról a tapasztalatokról, amelyeket egy írás szerzője az

ELTE Társadalomtudományi Karának féléves gender kurzusán szerzett 2015 tavaszán.

Így ír:

„Az interneten közzétett féléves terv 11 témája közül 8 foglalkozik az LMBTQI

egy vagy több

betűjével. - A kurzus kötelező irodalma mindenki számára elérhető.

Hadd idézzek közülük:

„A társadalomtudományi kutatásban a történetileg és kulturálisan változó genderfogalom

legfőbb vonzerejét éppen az adja, hogy – legalábbis analitikusan – megkülönböztethető a

»rögzítettnek« tűnő biológiai nemi jellemzőktől, és velük akár szembe is állítható.” - „A queer-

elmélet, legyen tárgya a transzvesztita performance vagy az akadémiai dekonstrukció rámutat,

hogy nem létezik semmiféle »természetes« szexualitás, s megkérdőjelezi még az olyan látszólag

problémamentes terminusokat is, mint a »férfi« vagy a »nő«.” „A közelmúltban született

szexuális identitás-elméletek elfogadják, hogy a »nő« kategóriája – akárcsak a »férfié« – nem

alapvető igazság, hanem »csak képzeletbeli formáció«.”

„A meleg-felszabadítás a társadalmi értékek radikális megváltoztatásának szükségességét

hirdette. A melegek felszabadítása csak akkor volna lehetséges és tartós, ha eltörölnék a

biológiai és társadalmi nemi kategóriákat.” (Jagose, Annamarie: Bevezetés a queer-elméletbe.

Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2003. Bevezetés) - A tankönyv „ötödik és a hatodik fejezetében

a leszbikus és a meleg párok gyermekvállalásának Magyarországon is egyre aktuálisabbá váló

kérdéseivel foglalkozó tanulmányok szerepelnek.” Vö. Takács Judit (szerk.): Homofóbia

Magyarországon. L’Harmattan, Budapest, 2011.

2. A gender kutatás fő témája a nők és férfiak egyenlősége?

PR: „A cikkem középpontjában álló, a „nemek társadalmi egyenlőségét” hirdető eszmék,

célja a férfiak és a nők társadalmi egyenlőségének megvalósítása – ami egyáltalán nem

ellentétes az egyház testvéri egyenlőségre építő jézusi ideáljával.” - A „legveszélyesebb

szcenárió talán az lenne, ha a gender studies-t és a gender mainstreaminget támadó kultúrharc

oda vezetne, hogy nem lehetne többet beszélni a férfiak és nők társadalmi egyenlőségéről, hogy

Heti Válasz, 17-20. oldal - Összemos-e férfit és nőt, és tudomány-e a gender? Frivaldszky Edit vitája Pető

Andreával, a Közép-európai Egyetem (CEU) társadalmi nemek tanszékének professzorával

Zaymus Eszter: Tapasztalatok az ELTE gender kurzusán. Tényleg a férfi és női szerepek tudományos

vizsgálatáról lenne szó? Vö. Mario Imperatori SJ: Sfide filosofico-teologiche de corpo sessuato. La Civiltà

Cattolica 2014.05.03

LMBTQI – ez a ’Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű, Queer és Interszexuális’ kifejezést rövidítő

betűszó. A ’Transznemű’ a magukat biológiai nemükkel „lelkileg” ellentétes neműnek gondolókra utal, a ’Queer’

(jelentése ’furcsa’) és az ’Interszexuális’ pedig különböző, pszichésen a férfi és női nemi identitás között csúszkáló,

„lebegő”, bizonytalan nemi identitású egyénekre utal. Más definíció szerint „az interszexuális emberek olyan

biológiai nemi jellegzetességekkel rendelkeznek, amelyek nem sorolhatóak be kizárólagosan tipikus női vagy férfi

kategóriába, vagy mindkettőnek megfelelnek.” (Szerk. megj.)

http://eutud.tatk.elte.hu/?course=tarsadalmi-nemek-20142015-2

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 80 https://www.ecssz.eu

bizonyos embercsoportok – szexuális orientációjuk miatt – még az eddigieknél is súlyosabb

kirekesztés áldozataivá válnának.”

M: Az ilyen gondolatok alapján folyamatosan úgy tűnik, mintha a gender irányokat ellenzők

a férfi és női társadalmi egyenlőséget tagadnák. Persze PR soraiból is kitűnik, hogy „bizonyos

embercsoportokról” is szól, akik „szexuális orientációjuk miatt a kirekesztés áldozataivá

válhatnak”. Ezzel szemben a PR által idézett írók közül is többen megállapítják, hogy a gender

ellenes világmozgalom általában nem tagadja a férfiak és nők társadalmi egyenlőségét, a

szembenállásnak más vagy mélyebb okai vannak.

A PR által idézett írásokban sem csak a férfiak és nők jogairól van szó, hanem szélesebb

körű követelések jelennek meg: olyanok, mint a homoszexuálisok joga a házassághoz, az

örökbefogadáshoz, a béranyák igénybe vételéhez stb.

A jogok hangoztatását-követelését

hallva eszünkbe jut az egyéb jogoknak, pl. a nők abortuszhoz való jogának egyre radikálisabb

követelése, illetve ennek olyan következményei, mint pl. az a 2019. januárjában New York

államban megjelent törvény, mely szerint a nőnek joga van az abortuszhoz még a 9. hónapban

is, a gyermek megszületésének pillanatáig. Hiszen – mondják – az abortusz a nők abszolút joga

– míg a gyermek élethez való jogáról nem ejtenek szót.

M: A párbeszéddel és Perintfalvi Rita szemrehányásaival vagy tételeivel kapcsolatban még

való igaz, hogy katolikusként vagy lelkipásztorként törekednünk kell megérteni korunkat, és

azt a helyzetet és szemléletmódot, amelyben a nemiségükben el nem fogadott, illetve

megzavarodott emberek élnek.

Ha a „szabad szexet” valló társadalomban élők természetesnek tartják a szexuális

együttélést, akkor a homoszexuálisok egyenlőségét védők – érthetően! – hasonló jogokat

követelnek az azonos neműek számára. Ha a heteroszexuális párok élhetnek együtt törvényes,

avagy váltakozó párkapcsolatokban, akkor hasonlóképp élhetnek a homoszexuális párok is.

Amikor a családokkal foglalkozó szinódus, majd Ferenc pápa szinódusi buzdítása arra hív,

hogy ne ítéljük el azokat sem, akik úgy élnek, hogy az „gyökerében ellentmond a keresztény

eszménynek”, akkor ez vonatkozik a homoszexuális és egyéb párokra, illetve személyekre is

(Amoris Laetitia (továbbiakban: AL) 292). És rájuk is vonatkozik az – akik saját akaratukon

kívül egy ilyen szemléletbe születtek vagy sodródtak bele –, hogy az Egyháznak és a

keresztényeknek fel kell ismerniük „hogy Isten kegyelme az ő életükben is működhet”, és adhat

nekik képességet a jó megtételére (vö. AL 291), illetve, hogy a keresztény szeretet segítségükre

lehet, hogy felismerjék az életükre vonatkozó isteni tervet. De az irgalmas odafordulás azt nem

jelentheti, hogy megváltoztatjuk a keresztény látásmódot a szexualitás rendeltetéséről.

A párbeszéddel kapcsolatban jó azt is tudni, hogy több kérdést különbözőképpen látunk,

mint PR. Ő egy interjújában pl. azt állítja, elég sajátos megokolásokkal, hogy a Bibliában nincs

szó a homoszexuális kapcsolat elítéléséről: „Ha a szövegek környezetét megkapargatjuk,

láthatjuk, hogy egyik sem az azonos neműek szerelmi párkapcsolatát ítéli el, hanem valami

mást, egy szöveg pedig – bár ennek értelmezése megosztja a kutatókat – kifejezetten arról

tanúskodik, hogy két férfi szerelme nem bűn.”

Vö. Pl. Kováts Eszter & Soós Eszter Petronella: Félelem a dominó-elvtől? i.m.

Vö. Kormos, Nikolett. 2014. „Előszó: A ‘genderideológiáról.’” Replika 85-86, 2014/1-2: 7-11, valamint a

Replika folyóirat idézett Gender száma; Kováts Eszter & Soós Eszter Petronella Félelem a dominó-elvtől?A

gender-ellenes európai mobilizáció jelensége Francia esettanulmány és magyar kilátások.

http://www.academia.edu/12780114/F%C3%A9lelem_a_domin%C3%B3-elvt%C5%91l_A_gender-

ellees_eur%C3%B3pai_ mobiliz%C3%A1ci%C3%B3_jelens%C3%A9ge.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 81 https://www.ecssz.eu

Dávid így siratja meghalt barátját/kedvesét: „Jaj nekem miattad, testvérem, Jonatán. Te

nagyon kedves voltál a számomra. Csodálatosabb volt a Te szerelmed,

mint az asszonyok

szerelme” (2 Sámuel 1,26). Perintfalvi Rita szerint: „Az antikvitás korabeli embernek a

homoszexualitással kapcsolatban azzal volt problémája, hogy nem képes utódnemzésre. De

Dávid esetében ezzel nincs probléma, hiszen bőven nemzett utódot nyolc feleségével, így abból,

hogy egy férfit is szeret, senki nem csinált problémát.

”

- A Teremtés 19. fejezete és a Bírák 19. fejezete párhuzamos szövegekben: a férfiak egy

csoportja akarja megerőszakolni férfiak egy másik csoportját. A klasszikus értelmezés szerint

ez Szodoma bűne, pontosabban a férfiak közti testi kapcsolaté. A feminista – és történetkritikai

– olvasatban azonban a szöveg csak a nemi erőszakot ítéli el, nem azt, hogy két férfi között

történik.

- A Leviták könyvének kijelentéseit (18,22 és 20,13) – ahol ez olvasható: „ne hálj férfival,

ahogy asszonnyal szokás, ez gyalázatos dolog” – Perintfalvi így értelmezi: „A héber Biblia itt

sem két férfi kapcsolatától határolódik el, hanem a kultikus prostitúciótól.” - „Hasonló a helyzet

a pederasztia gyakorlatával is. (Az ókori görögöknél a tanító nemcsak a tudományokba vezette

be kiskorú tanítványát, hanem a szexuális életbe is

– Cs. E. E.)

- Az újszövetségi szövegekben az 1 Korinthusi levél 6,9-11 és az 1 Timóteushoz írt levél 1,9

éppen a pederasztia gyakorlatát, vagyis a felnőtt és kamasz fiú közti szexuális viszonyt ítéli el.

Arról itt sincs szó, hogy két felnőtt férfi kölcsönös beleegyezésen alapuló testi kapcsolata bűn

lenne

– szerinte.

- Utoljára marad a Rómaiaknak írt levél 1,26, ami arról beszél, hogy a férfiak abbahagyták

az asszonnyal való természetes életet és egymás iránt gerjedtek vágyra. Ez az egyetlen szöveg

a Bibliában, ami a felnőtt férfiak – erőszakmentes – szexuális együttlétéről negatívan szól, de

ennek az az oka, hogy az együttlét nem képes utód nemzésére és nem egyéb erkölcsi probléma

áll a hátterében. Ráadásul ez – ahogy Dávid esetében is láthattuk – könnyen feloldható volt a

gyakorlatban, és ha ez a téma annyira fontos lett volna, bizonyára nem csupán egyetlen szöveg

A Perintfalvi által vett idézetben „szerelemnek” fordított szó a héber eredeti szövegben az ’ahabah’. Ez nemcsak

testi szerelmet jelentett, hanem általában bármilyen szeretetet. Például ezt használja az egyik zsoltár (Zsolt 109,

5), ahol arról van szó, hogy „szeretetem gyűlölettel viszonozzák” a hálátlan és gonosz emberek. Vagy a

Példabeszédek könyvének egy részlete szerint (Péld 10, 12) „veszekedést kelt a gyűlölet, de a szeretet fátyolt borít

a hibákra”. Így a szóban forgó részlet inkább úgy fordítandó, hogy „csodálatosabb volt a te szereteted, mint az

asszonyok szerelme” – vagyis egyszerűen a baráti szeretet magasztalásáról van szó. (Szerk. megj.)

Sehol nincs szó a Szentírásban konkrét homoszexuális kapcsolatról Dávid és Jonatán között – ha ezt

problémátlannak, bűntelennek tekintették volna (ahogyan Perintfalvi sugallja), akkor említették volna, hiszen

konkrét heteroszexuális nemi kapcsolatokról számtalan esetben van benne szó. Tehát a részéről hamis, téves állítás

az, hogy köztük ilyen kapcsolat lett volna. (Szerk. megj.)

Az ókori görögöknél valójában helyenként és koronként eltérőek voltak a felfogások mind a homoszexualitás,

mind a pederasztia megítélése terén. Athénban például élesen elutasították a pederasztiát, míg Kréta szigetén

bizonyos körülmények között elfogadott volt. A felfogás koronként is változónak tűnik – sőt, még Platón, a

filozófus is a saját életműve alkotása során változtatott a felfogásán, ugyanis fiatalon eszményítette a

homoszexuális kapcsolatot, idősebb korában viszont elutasította erkölcsileg. Lásd erről például James Davidson

brit történészprofesszor cikkét (angolul): https://www.theguardian.com/books/2007/nov/10/history.society

(Szerk. megj.)

Lásd ezzel kapcsolatban Mayhall ellenérvét: az 1 Kor 6, 9 igeversben található ’arszenokoitai’ szó a

Szeptuagintából (az Ószövetség akkor már létező görög fordításából) vett szavakból Pál apostol által alkotott új

kifejezés volt a homoszexuális kapcsolat minden fajtájának leírására. Vagyis minden fajtáját elítélte.

https://www.equip.org/article/is-arsenokoitai-really-that-mysterious/ (Szerk. megj.)

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 82 https://www.ecssz.eu

beszélne erről. Ez igaz a leszbikus kapcsolatokra is, hiszen azokról egyetlen említést sem

tesznek a bibliai szent szövegek”

– írja Perintfalvi.

3. A „biológiai nem” (sex) és a „társadalmi nem” (gender) fogalma

PR így ír a témáról: „Mivel írásom egy olyan jelenséget kíván bemutatni, amely mögött

bizonyos fogalmak félreértése, ill. félremagyarázása húzódik meg, fontos, hogy tisztázzunk

néhány alapvető fogalmat, amelyeknek megértése szükséges ahhoz, hogy megértsük, miről is

van szó:

A „sex” nem más, mint a férfiak és nők közti biológiai, anatómiai különbségek összessége.

Ezzel szemben a „gender” a férfiak és a nők közti társadalmilag kialakult különbségeket

jelenti. A gender függ továbbá a kultúrától, származástól, vallástól, társadalmi osztálytól, de a

földrajzi, gazdasági környezettől is. Ezek a különbségek nem velünk születnek, hanem a

szocializáció során tanuljuk meg őket. Lássunk egy példát! Jóllehet kizárólag a nők képesek

gyermeket hozni a világra, ez mégsem határozza meg, ki nevelhet fel egy gyermeket vagy

láthatja el a háztartásbeli feladatokat. Az előbbi biológiai nemünkből fakadó tulajdonság, míg

utóbbi a gendertől függő viselkedés.

Aki azt állítja, hogy egy nő pusztán azért nem lehet politikus, tudós, üzletvezető, mert ő nő,

az diszkriminálja a nőket. Örömteli jelenség, hogy a nők társadalmi és egyházi életben való

szerepvállalásának fontosságát a Katolikus Egyház is felismeri, és Ferenc pápa számtalanszor

hangsúlyozza.”

A „gender equality nemek közötti egyenlőséget” jelent, melynek lényege, hogy a nők és

férfiak különböző viselkedését, helyzetét és szükségleteit egyenlően értékeljék és kezeljék.

A „gender mainstreaming” a nemek közötti egyenlőség szempontjának fősodorba

helyezése. A férfi és a nő egyenlő, mert Isten képmását hordozza. Minden törekvés, ami ezt

megkérdőjelezi, Isten teremtői akaratát hagyja figyelmen kívül.”

„Az úgynevezett gender mainstreaming módszer a nemi egyenlőségre épül, melynek célja

az egyenlőség megteremtése és annak elérése, hogy ez a társadalomban meghatározó

gyakorlattá váljon. Ennek a szemléletnek meg kell jelennie a tervezés, a végrehajtás, az

ellenőrzés és az eredmények kiértékelésének fázisában is, azért, hogy a „nemek” társadalmi

egyenlősége megvalósuljon.”

M: Az idézett részek

ismét csak a férfiakról és a nőkről beszélnek – majd ezt követően,

mintegy mellékesen „a nemek egyenlőségéről”. A témában nem járatos olvasó itt ismét csak a

férfi- és női nemre gondolhat, míg a gender-szakember eleve többféle nemre!!!

Nyilván egy „ideális” gender-kutató, -gondolkodó valóban a férfiak és nők egyenlősége

mellett áll. Ilyen értelemben foglalkozik a gender-kérdéssel számos katolikus vagy egyéb

egyetem, tudományos intézmény. Ilyen gender fogalom mögé sorakozik sok pozitív

kezdeményezés, amelyek a nők egyenjogúságáért vagy a homoszexuális hajlamú emberek

hátrányos megkülönböztetése ellen küzdenek. Az ő alapvető célkitűzéseikkel minden humán és

keresztény gondolkodású ember egyetérthet.

Magyarországon is megjelent több tanulmány, amely vallja ugyan a gender pozitív fogalmát,

de elhallgatja vagy elködösíti, hogy a fogalomból (s arra hivatkozva) sokféle hamis ideológiát

gyártó irányzat is létrejött, melyeknek szemlélete világszerte számos ország törvényhozásában

Magyar Narancs: „Nem tudnak mit kezdeni a szexualitással” - Dr. Perintfalvi Rita katolikus feminista teológus.

2016. 04. 07.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 83 https://www.ecssz.eu

vagy rendelkezéseiben megnyilvánul.

Elfeledkeznek arról is, hogy egyidejűleg hazánkban is

megjelent már a nyilvánosság előtt a „heterofóbia”, amely nem tűri, hogy kifogást támasszanak

a gender szélsőségeivel szemben.

A gender fogalom eltorzításai

A radikális gender-feministák, illetve a meleg szervezetek liberálisabb része egy új ember-

és társadalom-modellt akarnak megvalósítani: Szerintük a „nem” (gender) teljességgel a

társadalom terméke. Az ember nem születik férfinak és nőnek (még ha biológiailag rendelkezik

is ilyen adottságokkal), hanem csupán a család és társadalom elvárásai nevelik őt férfivá és

nővé. (Ennek megfogalmazását láttuk már imént az ELTE idézett tananyagában is!)

Ezen gender ideológia szerint az ember valamiféle semleges lénynek születik, akinek

alapvető joga és képessége, hogy maga határozza meg nemét, szexuális kapcsolatainak

formáját. (Az utódok létrehozatalának pedig, szerintük nem egyetlen útja a hagyományos

házasság.) A gender-ideológia így eljut a nemek és a család tagadásáig. Pontosabban: szerintük

a nemek közötti egyenlőség elérésének feltétele a férfi és a női nem, illetve a házasság és család

megszüntetése. (E modell érthetőbb, ha tudjuk, már Marx és Engels is kijelentették, hogy az

emberiség, illetve a nő elnyomásának központi helye a család. A teljes egyenlőség elérése,

szerintük is, a család megsemmisítése által volna elérhető.)

Fel kell figyelni arra is, hogy a gender témáról szólva a gender szakemberek gyakran

mennyivel árnyaltabban beszélnek Perintfalvinál. Idézzük egy neves magyar szakember

véleményeit, Kovács Eszterét, aki a Friedrich-Ebert-Stiftung kelet-közép-európai

genderprogramjának vezetője,

s akinek írásaira Perintfalvi többször hivatkozik:

Kovács Eszter megállapítja, hogy sokszor érthető a gender fogalmával szembe kerülők

magatartása, hiszen a szereplők, akik „a gender fogalmát a munkájuk és aktivizmusuk során

használják, egészen különböző jelentésekben használják azt. Hasonlítsuk csak össze a Női

Érdekérvényesítő Szövetség biológiai nemre és társadalmi nemre vonatkozó definícióit, a

Transzvanilla Egyesület honlapjának genderqueer szócikkével, vagy gondoljunk a gender

studies-on belüli különböző elméletek közötti vitákra.”

Kovács azt is megállapítja, hogy hibás az állítás, amely Perintfalvinál is megjelenik, mely

szerint „a gender equality csak férfiak és nők társadalmi egyenlőségét jelenti. Az ilyenek

nemcsak, hogy nem győzték meg ellenfeleiket, de gyakran más progresszív szereplők, kutatók

vagy aktivisták haragját is magukra vonták.”

Hiszen ezt az egyenlőséget a legtöbben nem

tagadják – állapítja meg Kovács Eszter.

Dr. Perintfalvi Rita: A genderellenes kultúrharc valódi arca, avagy egy újfajta politikai és vallási

fundamentalizmus megjelenése európában? 2018. Olvasható számos honlapon. - Hasonló írás: Hergell Mónika:

Keresztény szeretetlenség – avagy a genderszemléletről. Egyházfórum, 2018/4,2-19

vö. Kiállás Bagdy Emőke egészséges pszichológiai nézetei mellett

https://www.peticiok.com/kiallas_bagdy_emke_egeszseges_pszichologiai_nezetei_mellett

Alább szólunk a TV5 témával kapcsolatos műsoráról és az ellene való támadásokról

Oscar Alzamora Voredo: A gender ideológia: veszélyek és lehetőségek. Embertárs, 2008/1, 11-23

Eötvös Loránd University Budapest, Institute of Political Science, PhD student Political Science - Responsible

for the gender programme of the Friedrich-Ebert-Stiftung for East-Central Europe

Vö. A ”gender”, mint ellenségkép Európában: kihívások és lehetőségek a feminista és az lmbt+ mozgalmak

számára http://sex.gender.hu/images/A_gender_mint_ellensegkep_Europaban_Kovts.pdf

Idézve i.m.

Vö. i.m.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 84 https://www.ecssz.eu

Kovács megfogalmazásában: „A gender fogalmában többféle bonyolult jelentés sűrűsödik

össze: pl. az identitás kulturális komponense; az a hatalmi rendszer, ami férfi-női identitások

alapján szerveződik a társadalomban; az ezekre a kérdésekre vonatkozó reflexió maga, és mint

politikai követelés.”

A gender fogalomnak, valamint a nemek szabadságát is védő tudományoknak és a körülötte

zajló vitáknak összetettségébe egy kis betekintést nyerünk, ha beírjuk az internetes keresőbe a

gender szót. Nemcsak fogalmak és fogalmi viták fognak előkerülni, hanem sok közérdekű, és

a témából következő, az LMBTQ jogokat védő, illetve az érintett embereknek minden

eszközzel segítséget nyújtani kívánó politikai rendelkezés, valamint társadalmi esemény és

ezek összetettsége is.

Megvilágítják a kérdést az események, amelyek közben a világban zajlanak:

- 2019-ben jelent meg a hír, hogy Franciaországban mától nem lehet Anyának és Apának hívni

a szülőket: az új elnevezés hivatalosan 1-es szülő és 2-es szülő. A hagyományos, emberi

elnevezést (Anya, Apa) a meleg szülők érdekeinek védelmében törlik például az

osztálynaplókból is. Sok nagy ember is tiltakozott a törvény ellen.

– Más országokban, pl.

USA egyes államaiban már sok éve bevezették a szabályt: 1-es és 2-es szülő van beírva a

bizonyítványokba, útlevelekbe, anyakönyvekbe.

- A Brit Orvosi Kamara útmutatója szerint a várandós nőket ne kismamáknak, hanem várandós

embereknek vagy terhes személyeknek kell nevezni, mivel a várandós anyák kifejezés sértő

lehet a transznemű "férfiakra", vagyis az olyan nőkre nézve, akik férfiként határozzák meg

magukat.

- Az Olimpiai Bizottság döntése alapján 2016 óta egyes számokban indulhatnak ’transzgender’

személyek: azaz biológiai alkatukban férfiak indulhatnak a női sportolók versenyszámaiban.

Azóta több ’transzgender’ férfi nyújtott kiemelkedő teljesítményt a női sportolók között.

Egyrészt világszerte jelentős volt a felháborodás, a „férfiak?” jogtalan győzelmei miatt, más

újságok diadallal ünnepelték az eredményt.

- Egy másik ide kapcsolható, és jellemző hír 2018-ból, mely utal a helyzet abszurd voltára: a

rákkutatók európai társasága (European Society for Medical Oncology - ESMO) konferenciát

tartott Svájcban, azokról a kutatásokról, amelyek mutatják, milyen különbség van a férfiak és

a nők megbetegedése, ennek okai, gyógyítása, illetve gyógyszeres kezelése között; valamint

hogy az onkológia feladata vizsgálni e különbségeket. – Több újság felhívta a figyelmet, hogy

mekkora érdeklődést vált ki ma egy kutatás, amely két nemről beszél, és nem több nemről.

4. Hány nem létezik?

PR szerint a gender kutatásának fő célja a férfi és a női nem kettősségének és egyenlőségének

kutatása.

M: A szerző egyéb írásaiban viszont, valamint azon szerzők írásaiban, akikre tanulmánya

hivatkozik, más nemek is megjelennek!

Kezdettől fogva a gender-, illetve a nemi egyenlőség témához tartoztak a homoszexuálisok,

leszbikusok, majd a trasszexuálisok, transzvesztiták, queerek, interszexuálisok stb. A nemek

száma azonban idővel növekedett.

ORIGO, 2019.02.13.

https://www.bma.org.uk/about-us/equality-diversity-and-inclusion/information-and-guidance

https://www.repubblica.it/oncologia/news/2018/11/30/news/cancro_il_sesso_fa_la_differenza-213060307/

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 85 https://www.ecssz.eu

Közben megjelentek a témával kapcsolatos rendelkezések, törvények is: Az Egyesült

Államokban, a toalett használata körüli vitákat követően New York város egészséggel és

mentális egészséggel foglalkozó ügyosztálya kijelentette, hogy azok számára, akik nem a

klasszikus női vagy férfi identitással azonosítják magukat, s ez igazolhatóvá válik, az

anyakönyvükbe írt nemük átjavítható egy „harmadik nemre”. Vajon ez a máig emlegetett mind

az 58 nemet jelenti? Hiszen ma ennyire nőtt a nemek száma.

- 2014-ben jelent meg pl. Olaszországban számos portálon a hír, hogy az olasz Facebook

amerikai mintára úgy alakult, hogy nem csak két nemet lehet megjelölni a névjegyekben,

hanem 58-at.

- A Repubblica újság londoni tudósítója egyidejűleg arról irt, hogy Angliában is felfigyeltek

arra, hogy nagyobb elfogadással kell fordulni a nemi sokszínűség felé, és tudomásul kell venni,

hogy a leszbikus, biszexuális, homoszexuális és transszexuális nemek mellett vannak még

’queerek’, ’nemet keresők’ és más csoportok is.

- Arról is tudunk, hogy Kanadában évente ünneplik az ’LGBTIQQ2SA’ társadalmi

kategóriába tartozók jogait, akik a leszbikusok, biszexuálisok, transszexuálisok,

interszexuálisok, és még a ’queerek’, a „kérdésesek” és a „két-lelkűek” (’two-spirited’).

5. Gyermeknevelés

PR írása idézi a szlovákiai püspökikar egy körlevelének vádját: „A „nemek azonosságának”

aktivistái nem adják fel, hanem a megfelelő alkalmat várják arra, hogy az ideológiát

bevezethessék az iskolai és óvodai nevelésbe. Olyan nevelési folyamatról volna szó, amely nem

adná meg azt a lehetőséget a gyermeknek, hogy érett férfivé és nővé fejlődjön. Ezért ez ellen

minden józanul cselekvő állampolgárnak, valamint felelős szülőnek kötelessége fellépni.”

„Hiszen ez végül a nemek összemosásához, a férfi és nő, valamint a család identitásának

megszüntetéséhez, a kisfiúk lányruhába öltöztetéséhez stb. vezet.”

PR így válaszol a vádra: „Természetesen ez a félelem alaptalan, de hatékony az a retorika és

az a politikai stratégia, ami erre épít.” „Miről is van szó? Mit is jelent a gendertudatos nevelés?

Arról a tényről van szó, hogy mivel az emberek fejében nincsen benne, hogy mit is jelent a férfi

és a nő társadalmi egyenlősége, ezért erre őket először meg kell tanítani. Véleményem szerint

egy társadalom fejlettségének igen fontos fokmérője, hogy miként viszonyul a férfi és a nő

társadalmi egyenlőségének kérdéséhez. Ahol ezt a fajta érzékenységet még nem szívták az

anyatejjel együtt magukba az emberek, ott a nevelés az egyetlen eszköz, amivel eredményeket

lehet elérni. Itt konkrétan arról lenne szó tehát, hogy a nemi viselkedési sztereotípiák erősítését

kerülni kell a nevelésben. Ez aztán felnőttkorban elősegíthetné a nemek társadalmi

egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. De nézzünk ehhez egy egyszerű példát!

Gondoljunk arra, hogy a főzés, a gyereknevelés, a másokról való gondoskodás hagyományosan

női szerepnek számít. Ezzel szemben, ha egy komolyabb cég vagy bank, párt, egyház vezetői

pozíciójáról van szó, akkor ahhoz kapásból egy férfit társítunk.”

„Emellett érdekes lenne eljátszani egy olyan vízióval, ahol a nők sokkal erőteljesebben jelen

lehetnek a társadalmi, gazdasági, politikai és egyházi élet formálásában. Vajon milyen lenne az

a társadalom, az a közélet, ill. az az egyház? Tényleg félni kell attól, hogy mindaz, amit Isten a

https://www.tempi.it/arrivano-anche-in-italia-i-58-gender-di-facebook-ma-il-vero-dramma-e-capire-se-uno-e-

lgbt-o-lgbttiqq2sa/; http://www.sopralanotizia.it/?p=26916

https://ricerca.repubblica.it/repubblica/archivio/repubblica/2014/07/04/sesso-allitaliana-anche-femminiello-

nelle-50-sfumature-scelte-da-facebook27.html

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 86 https://www.ecssz.eu

nőknek adott, rossz irányba vinné a dolgokat? Ha valaki a férfi és nő istenképűségét (Teremtés

könyve 1. fej. 26-28-as versek és 2. fej. 4b-25), a nekik adott áldást és a közös hivatást a föld

felett való uralom gyakorlására komolyan veszi, az nem kételkedhet abban, hogy mi is volt

Isten eredeti terve az emberrel. Valójában csak ott valósul meg Isten terve, ahol a férfi és nő

egyenlő társként vesz részt a társadalmi, politikai és egyházi élet formálásában. Amíg ez nem

történik meg, csak úton vagyunk ahhoz, amit Isten megálmodott ezzel a világgal.

Visszakanyarodva hát az ovihoz: Mit okozna, ha az oviban a fiúk is főzőcskéznének, ill. a lányok

is focizhatnának? Tényleg annyira fenyegető ez a vízió? Érdemes lenne ezt az egészet a

Teremtés könyvének üzenete alapján még egyszer újragondolni.”

M: Valójában – ahogy a tények mutatják – ez a téma is összetettebb, mint ahogy PR

bemutatja:

- Anglia, Bécs és Bajorország egyes óvodáiban megszüntették a lányos, illetve fiús játékokat,

illetve bevezették, hogy a fiúkat lányos, a lányokat fiús játékokra tanítsák, hogy így „nemi

identitásukat” kiegyensúlyozottá tegyék. – Emellett világszerte egyre több úton-módon

(iskolai oktatásban, filmekben, írásokban, törvényekben) mutatják be a gyermekek számára a

homoszexualitást és „a többi nemet”, mint választható természetes alternatívákat.

- Újabban Angliában megjelent egy iskolai útmutató, amely arra utasítja a tanárokat, diákokat

és szülőket, hogy hagyják abba annak a nyelvnek a használatát, amely két biológiai nemet

feltételez, azaz ne használják pl. a "fiúk" és a "lányok" kifejezést sem!

- ENSZ: Az UNESCO 2018-as, Nemzetközi szexuális nevelésről szóló szakmai útmutatójának

a Gender szociális konstrukciója és a gender normák c. fejezetben a 9-12 évesek oktatásáról

szóló részében ez olvasható: „Az, ahogy az egyének magukról gondolkodnak, vagy mások

számára leírják magukat a GENDERÜK szempontjából, az egyedülálló számukra, és

tiszteletben kell tartani." Majd kifejtik, hogy a 9 éveseknek tanulniuk kell arról, hogy gender

identitásuk nem feltétlen azonos biológiai nemükkel.

- Az olasz kormány 2014-ben előírta, hogy az oktatásban minden diáknak és pedagógusnak

tanfolyamon kell részt vennie, hogy tegyék nyitottá őket a homoszexuálisok és „más neműek”

felé, és ezek párkapcsolatai felé.

Majd elkezdték bevezetni a tartományi óvodákban a

megfelelő nevelést.

- Egy hír 2017-ből: A brit óvodásokat meg kell tanítani a homoszexuális, leszbikus, biszexuális

és transznemű emberek elfogadására, terjesztette elő a tanárok szakszervezete az Egyesült

Királyságban. A tervezetet benyújtó tanárok szeretnék, írja a London Telegraph, ha minden

tanár kampányolna a korosztályoknak megfelelő LMBT-párti tananyag biztosításáért, minden

szinten, az óvodától kezdve.

Gay & trans sex education may be taught to FIVE-YEAR-OLDS in England – report 2019.02.26

https://www.rt.com/uk/452301-gay-trans-sex-education-children/

Vö. Ecco cosa insegnerà ai nostri figli. In: TEMPI 2014.02.03

La follia dei "giochi gender" bimbi travestiti da bimbe, - Il Gornale.It 2015.03.10

http://www.ilgiornale.it/news/politica/follia-dei-giochi-gender-bimbi-travestiti-bimbe-1103363.html

Családháló, 2017. május 4.

https://csaladhalo.hu/hatter/keteves-ovodasokat-tanitananak-az-lmbt-ideologiara-britek/

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 87 https://www.ecssz.eu

- 2019-es hír, hogy a brit kormány bejelentette: 2020-ban elkezdik a liberális gender oktatást

(a szexualitás fajtáiról stb.) minden iskolában. Általános iskolás korban a szülők kivihetik az

óráról gyermeküket, de középiskolásoknak kötelező lesz.

- Találkoztunk 2010-ben egy hazai kezdeményezéssel is. Az MSZP-SZDSZ kormány előírta

az óvodáknak „hogy a jövőben az óvónők tudatosan kerüljék a nemi sztereotípiák erősítését”.

Ezen előírást ugyanez év őszén visszavonatta a hivatalba lépő Fidesz-KDNP kormány.

- Újságokban, interneten évek óta találkozhattunk elszórt példákkal, hogy egy kislány fiú akart

lenni vagy fordítva. Nyilván ennek hasonló okai vannak, mint a homoszexualitás

kialakulásának. De az újabb időben félelmetes minőségi ugrást észleltek e területen néhány

országban.

Az USA-ban a Deed Poll Services szerint az elmúlt 5 évben megugrott azoknak a szülőknek

a száma, akik a gyerekeik címét (Miss/Master) meg akarják változtatni, mert a gyerekük már

nem a születési neméhez tartozónak érzi magát. A Deed Poll Services egy olyan szolgáltatás,

amely segít a névváltoztatásban. Viszont ahhoz, hogy elindítsák a folyamatot, a gyerekeknek

legalább a 16. életévüket be kell tölteniük. Itt jönnek a képbe a szülők. Louise Bowers ilyen

névváltoztató dokumentumokkal foglalkozik. A The Sunnak elmondta, hogy míg korábban alig

néhány ilyen kérelmet adtak be, addig most hetente 7-10 érkezik hozzájuk. A kérelmező

gyerekek többsége pedig csak 14-15 éves, de vannak köztük 10 évesek is. A hivatalos adatok

szerint „nemátalakító kezelésen” – beleértve a hormoninjekciós kúrákat is – még csak 97 gyerek

vett részt 2009-10-ben, de 2017-18-ra már 2519-re nőtt a nemátalakító kezelésen átesett

gyerekek száma.

Penny Mordaunt esélyegyenlőségért felelős miniszter tavaly vizsgálatot rendelt el, amelyből

kiderült, hogy 4415 százalékkal (!!) növekedett azoknak a lányoknak a száma, akiket nemváltó

kezelésre utaltak be. - Chris McGovern, a brit kormány korábbi tanácsadója szerint egy egész

ipar épült rá a nemváltásra. „Emberek abból építenek karriert, hogy arra biztatják a gyerekeket,

kérdőjelezzék meg a nemüket, abban az életkorban, amikor még csak gyerekeknek kellene

lenniük" – mondta. Hozzátette, hogy amikor a tanárok felhozzák ezeket a témákat, a gyerekek

összezavarodhatnak, vagy különböző traumákat élhetnek át.

- Ez az a jelenség, amelytől sokan

félnek, s amely érthetően bekövetkezhet egy tervek szerinti gender nevelés gyümölcseként.

Létezik olyan, hogy gender ideológia?

PR fogalmazásában: „Amikor a genderszemléletet próbálják bírálni, a „genderideológia”

kifejezés vált elterjedtté mind a politikai támadásokban Szlovákiában és Lengyelországban,

mind az egyházi nyelvezetben szinte egész Kelet–Közép-Európában. A „genderideológia”

fogalommal az a legnagyobb probléma, hogy nem takar semmilyen konkrét valóságot.

Tulajdonképpen egyáltalán nem létezik olyan, hogy „genderideológia”. Olyan létezik, hogy

genderszemlélet, gender studies azaz genderelméletek (többesszám!), gender mainstreaming,

feminizmus, feminista teológia, feminista etika etc. etc. Mindezek a fogalmak különböző

Gay & trans sex education may be taught to FIVE-YEAR-OLDS in England – report 2019.02.26.

https://www.rt.com/uk/452301-gay-trans-sex-education-children/

https://888.hu/article-rekordszamu-transznemu-gyerek-van-az-egyesult-kiralysagban

Enrica Perucchietti, Gianluca Marletta: Unisex - Versione aggiornata: Cancellare l'identità sessuale: la nuova

arma della manipolazione globale. Kindle 2017.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 88 https://www.ecssz.eu

valóságokat írnak le és mégis sok ponton találkoznak szemléletükben, de egyiket sem lehetne

„genderideológiának” nevezni.”

Kovács Eszter árnyaltabban fogalmaz, s jobban rávilágít a kérdés hátterére. Szerinte a

világon sokféle gender meghatározás létezik, és sokfelé mást-mást értenek a fogalom alatt:

Bizonyára éppen emiatt is a „gender fogalmát részben teljesen eltérően használó szereplők,

mint a liberális, zöld és baloldali politikusok, a nőjogi aktivisták, az LMBT+-aktivisták, a

minisztériumok gender szakpolitikákért felelős tisztviselői, vagy a gender studies kutatók

mindannyian a „gender-ideológus” vagy „genderista” dobozába kerültek. A korábban

egymással nem, vagy alig (együtt)dolgozó szereplők a támadások hatására több országban

elkezdtek szervezetten együttműködni, ezzel egyébként önbeteljesítő jóslatként alátámasztva a

mozgalmak érvelését egy „gender-összeesküvés” meglétéről (Kuhar & Paternotte 2015).” Majd

megjelentek rendelkezések vagy javaslatok ENSZ, EU vagy országos szinteken, melyek

ugyancsak a nevezett közös gyökérből származnak, s ez tovább erősítette a gender-ideológia

megnevezés használatát.

Kovács mindehhez hozzáfűzi, hogy „bár a felszínen ezek a mozgalmak a nemek társadalmi

egyenlőségét és/vagy az LMBT+– jogokat támadják, valójában mélyebb válságnak a tünetei,

amelyben a „gender” nem a végcél, hanem egy sok kérdést magába sűrítő szimbolikus kapocs.

Így a “gender-ideológia”, “genderelmélet” vagy “genderizmus” címke alá látszólag össze nem

tartozó ügyek kerülnek.”

A gender-ellenes mozgalmakkal kapcsolatban „léteznek kutatások, amelyek feltárták a

diskurzus eredetét csakúgy, mint azokat a torzításokat, amelyeket a “genderelmélet” vagy a

“gender-ideológia” kifejezés tesz a gender studies-ban és a nemek egyenlősége szakpolitikában

használt fogalmakkal (Carnac 2015, Garbagnoli 2014).”

Kovács a háttérben működő valóságok között keresgélve rámutat arra, hogy „a gender-

ellenes diskurzus legtöbb országban kapcsolódik az imperializmus vádjához is.” Mivel pl. az

ENSZ vagy az EU gyakran a nemzeti szuverenitást sértő, a nemzeti jogokat felülírni akaró

rendelkezéseket hoz a gender „érdekében”, a gender ellenzői nem ok nélkül róják fel a „gender-

ideológia” ilyen terjesztését, illetve a nemzeti hagyományoknak vagy a nemzetnek gyengítését

ezáltal.

6. Világméretű összeesküvés a gender kifejezés ellen?

PR írásában több kutató vádját idézi: Ily módon „a gender kifejezés mobilizációra alkalmas

ellenségképpé vált, ami által nem csupán a nemek társadalmi egyenlősége került össztűz alá,

hanem átértelmezték – alapos torzítással félreértelmezték – azokat az alapfogalmakat,

amelyekről a bevezetőmben írtam. A gender fogalmáról korábban csak egy kisebb szakmai

közönség tudott, most pedig hirtelen különböző kifejezések révén, mint pl. „genderideológia”,

„a genderelmélet”, „gender-totalitarizmus”, „genderizmus”, nyelvi és definíciós küzdelem

indult, mégpedig széles körű társadalmi mozgalmak keretében.

Ezek az önkényesen torzító átértelmezések ahhoz vezettek, hogy egy olyan hamis – sokszor

démonizált és karikaturizált – jelentéstartalom jelent meg a gender fogalma mögött, amelyben

„sem a gender szakpolitikákkal foglalkozó szakemberek, sem a társadalmi nemek

tudományának képviselői nem ismernek magukra.” Ebben a torz és meghamisított értelemben

Kovács Eszter A "gender" mint ellenségkép Európában: Kihívások és lehetőségek a feminista és az LMBT+

mozgalmak számára. In: Mikecz D.- Tóth Cs. (szerk.): Az LMBTQ+ mozgalom helyzete – Társadalmi attitűdök

és politikai környezet. Republikon Intézet. Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheit. pp. 68-87.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 89 https://www.ecssz.eu

a gender szinonimájává lesz „a homoszexualitás propagálásának, a nem és a szexuális

orientáció szabad megválasztásának, a nemek felszámolásának, a pedofíliának, a gyerekek

szexualizálásának, a halál kultúrájának.”

M: PR nem szól arról milyen sok súlyos esemény zajlott időközben, amelyek kiváltották a

gender ellenességet. Lássuk erre, az imént bemutatottak mellett még néhány példát:

- Az Európai Parlamentnek egyik alszervezete lett a Nemzetközi Leszbikus és Meleg Szövetség

(NGO). Tehát olyan adottságban részesült, hogy helyzeténél fogva hivatalból képviselheti az

Európai Parlamentben úgymond a „civil társadalomnak”, valójában az LMBTQ lobbynak az

érdekeit.

- 2000-ben az EU készített egy új, emberi jogokról szóló dokumentumot az EU számára, az

„Európai Unió Alapjogi Chartáját”. Ennek 9. paragrafusában egy alig feltűnő „kis” változást

eszközöltek a család meghatározásában, az Emberi Jogok Egyetemes Chartájával szemben.

Ez így hangzik: „A házasságkötéshez és családalapításhoz való jogot az eme jogok

gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint kell biztosítani.” (A „kicsi” változás, hogy

kimaradt, miszerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége.) Ilyen összefüggésben is

érthető, hogy Magyarországnak sok támadásban volt része, amikor – az ENSZ Emberi Jogok

Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően –, beletette alkotmányába, hogy a házasság egy

férfinek és egy nőnek a szövetsége.

- Az Európai Unió Alapjogi Chartájába, a 21. cikkelybe bekerült, hogy a diszkrimináció egyik

területe lehet a „szexuális irányultság”.

- Ebből már logikusan következett, hogy 2006.

január 11-én az Európai Parlamentben elfogadásra került a homofóbiáról szóló határozat,

mely arra szólít fel, hogy Európa országaiban váljék büntetendő cselekménnyé, ha valaki

félelemmel, „idegenkedéssel szól a homoszexualitásról, illetve a leszbikus, meleg, biszexuális

és transznemű személyekről, mert ez a rasszizmushoz, az idegengyűlölethez, az

antiszemitizmushoz hasonló magatartás”. – Azon személyek számára pedig, akik nem értettek

egyet a nemek átstrukturálásával, megalkották az ilyen megbélyegző neveket: „homofóbok”,

a „homofóbia” képviselői, a „heteroszexisták”,

vagy egy újabban megjelent megbélyegzést,

mely szerint ők a „két-neműség-mátrix” képviselői.

- Az EU számos javaslata, döntése igazolni látszik a gender-diktatúrát: vagyis a gender

szemléletnek hatalmi eszközökkel való terjesztését.

- Példák erre az – ugyan elvetett –Estrela képviselőnő által beterjesztett jelentés, majd a

Lunacek képviselőnő által előterjesztett és el is fogadott javaslat:

Az Estrela-jelentés elsőnek mondja ki, hogy a biztonságos abortusz minden nőt megillet,

illetve szót emel – látszólag csak az abortuszok száma csökkentésének érdekében – a szexuális

felvilágosítás mellett. A jelentéssel kapcsolatban a legnagyobb felháborodást az váltotta ki,

hogy az abortuszhoz való korlátlan jogot propagálta, amely szerint pl. a serdülő gyerekek szülői

hozzájárulás nélkül mehetnek magzatelhajtásra. – Abban a kérdésben, hogy milyen legyen a

Perintfalvi Rita Az ún. gender ideológia elleni mozgósítás Kelet-Közép-Európában – Veszélyek és lehetőségek

a feminista mozgalmak számára”. TNTeF (2014) 4.2 Vö. KOVÁTS Eszter/SOÓS Eszter Petronella, „Félelem a

dominó -elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások”, in:

Társadalmi Nemek Tudománya e-Folyóirat, 2014/2, 106-124.

Vö. Maciel Golubiewski: Europe’s Social Agende. Why is the European Union Regulating Morality? Chatolic

Family, Human Rights Institute. 2008.

Közös állásfoglalásra felhívó indítvány: Eu 2006. I. 11. RC-B6-0025/2006.

Vö. a témához: Az Emberi Méltóság Központ állásfoglalása: „Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása a gender

ideológia trójai falovát jelentheti Magyarország számára.” - https://go.citizengo.org.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 90 https://www.ecssz.eu

megkívánt szexuális felvilágosítás, egyedül a nemzetközi egészségügyi szervezet, a WHO

egyik – sokat bírált – dokumentuma tekinthető hivatkozási alapnak. A szexuális nevelés

irányelvei Európában című anyag pedig részletezi a különböző korcsoportoknak oktatandó

témákat. Ebben az is szerepel, hogy a 4-6 éves korosztálynak javasolt megtanítani a saját test

érintéséből fakadó örömet, sőt a maszturbációt, és az azonos nemű emberek iránt érzett barátság

és szerelem tematikája is képbe kerül.

Az Ulrike Lunaček osztrák zöldpárti EP-képviselőnő nevével fémjelzett Jelentés 2010-ben

a „leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek” megkülönböztetésének felszámolását

tűzi ki célul „az oktatás-, az egészség-, a menekült-, a foglalkoztatásügy és a családpolitika”

eszközeivel. Azt szorgalmazza, hogy az EU egységes szakpolitikát alakítson ki az érintett

személyek „alapvető jogainak” védelmére. A javasolt eszközök az egynemű párok

házasságának engedélyezése, számukra a gyermek-örökbefogadás lehetőségének a biztosítása,

a mesterséges megtermékenyítés lehetővé tétele leszbikus párok számára, illetve a béranyaság

igénybevétele a homoszexuális párok részéről.

A Jelentést kritizálók legfontosabb kifogásai:

1. A 2000/78 irányelv biztosítja, hogy minden munkavállalót egyenlő bánásmódban kell

részesíteni, de mindezt csak az LMBT munkavállalók esetében kell szigorúan ellenőrizni. És

ha az LMBT személyek jogai ütköznének mások jogaival, ők élveznek elsőbbséget. –

Ellenzői tiltakoztak, mondván, hogy ez nem egyenlőség, hanem az ellenkezője: hiszen itt az

alapvető jogok egy társadalmi csoportra szigorúbban vonatkoznak, mint másokra.

2. A jelentés nem tér ki a szülők jogainak védelmére, miszerint őket illeti meg a választás, hogy

hogyan neveljék gyermeküket. Lunacek képviselőnő visszautasította ezt a kritikát mondván,

hogy „gyermekeinknek el kell mondanunk, hogy LMBT személyek léteznek a Föld minden

pontján”. A képviselőnőnek nincsenek gyermekei. Olyan értékeket szeretne közvetíteni a

gyermekek felé, amelyek nincsenek feltétlenül összhangban a szülőkével, hanem a gyakran

gyermektelen politikusoktól származnak.

3. Egyik alapvető javaslata egy olyan „mainstreaming” mechanizmus felállítása, amely

biztosítja, hogy különleges figyelmet kapjanak az „LMBT érdekek” a jogszabályalkotás és a

döntéshozatal minden területén. Meg kell vizsgálni minden jogszabályt, hogy egyezik-e az

LMBT érdekeivel és jogaival. Ilyen kiváltság egyetlen más társadalmi csoport számára sem

elérhető.

A mondottakhoz kapcsolódnak napjainkig zajló események, amelyek megvilágítják a

„másneműek” mindenáron való védelmezésének súlyosan ellentmondásos voltát. Négy ilyen

példát már bemutattunk a 4. fejezet végén: (i) nem lehet anyának és apának hívni a szülőket

Franciaországban, (ii) a Brit Orvosi Kamara útmutatója szerint nem lehet várandós nőkről,

hanem csak várandós emberekről beszélni, (iii) az Olimpiai Bizottság 2016-os döntése szerint

a ’transzgender’ személyek indulhatnak női versenyszámokban, és (iv) hogy a Rákkutatók

Európai Társasága szerint más terápia kell nőknek mint férfiaknak, majd nagy érdeklődés

mutatkozott ezen kutatás iránt, mert csak két nemről beszélt.

8. Igaz-e, hogy az ENSZ, az EU és egyes kormányok diktatórikus eszközökkel propagálják

a gender-, illetve az LMBT jogokat?

PR: „Az ún. „genderideológia”, amit csak idézőjelben használhatunk, mégpedig a nemek

társadalmi egyenlőségét ért támadások által önkényesen torz tartalmakkal felruházott fogalom

megjelölésére, fenyegető világméretű összeesküvés (benyomását kelti), amelynek

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 91 https://www.ecssz.eu

propagálásért állítólag az ENSZ, az EU és a nemzeti kormányok felelősek. Ez a feltételezett

összeesküvés le akarja rombolni a demokráciát.”

M: A valóság, hogy az ENSZ és az EU nemcsak melléje állnak a gender szemléletből fakadó

kezdeményezéseknek, hanem büntetésekkel sújtják azokat az államokat, amelyek nem követik

ezeket (noha több kérdésben nincs joguk beavatkozni az országok belső döntéseibe).

- Mint fent már említettük 2006. január 11-én az Európai Parlamentben elfogadásra került a

homofóbiáról szóló határozat. Ez arra szólított fel – mint már említettük –, hogy Európa

országaiban legyen büntetendő cselekmény, ha valaki félelemmel, „idegenkedéssel szól a

homoszexualitásról, illetve a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyekről, mert

ez a rasszizmushoz, az antiszemitizmushoz hasonló magatartás”. – Azon személyek számára

pedig, akik nem értettek egyet a nemek átstrukturálásával, megalkották a megbélyegző

neveket: ők lettek a „homofóbok”, a „heteroszexisták”,

vagy egy újabban megjelent

megbélyegzés szerint: a „két-neműség-mátrix” képviselői. - Az idézett EU javaslat sürgeti a

tagállamokat, hogy tartsanak tájékoztató oktatásokat, és a homofóbia elleni kampányokat az

iskolákban, az egyetemeken és a médiában, továbbá közigazgatási, bírósági és jogalkotási

eszközök révén erősítsék a homofóbia elleni harcot. – Hasonló határozatot hoztak 2012-ben,

amelyben harcra hívtak a homofóbia ellen, illetve az egyneműek házasságát elutasítók ellen.

- Amikor Litvániában 2010-ben megtiltották a gender irányú tananyagok oktatását az

iskolákban, az Európai Parlament két elítélő határozatot is kiadott ellenük.

- Magyarországon is tapasztaljuk, mennyi támadás sújtotta és sújtja hazánkat a család védelme,

illetve a gender mainstreaming bizonyos elveinek (homoszexuálisok házassága, a gender

oktatás) el nem fogadása miatt; s hazánk lejáratása az egész európai sajtóban megjelenik.

- Lengyelország Magyarországhoz hasonló utat jár, és hasonló reakciókat tapasztal.

- Egy katolikus ügynökségnek, amely örökbeadással-fogadással foglalkozott

NagyBritanniában, mivel homoszexuális párok esetében nem vállalta a közreműködést, be

kellett zárnia.

- Kanada Ontario tartományában 2017-től egy törvény alapján kiemelhetik azokat a

gyermekeket a családjukból, akiknek szülei ellenzik a gyermek által választott gender

identitást.

- Afrikának a gender-elvek által megvalósuló helyzetéről Palmer-Buckle ghánai érsek

nyilatkozatát közölte az Új Ember (2018.05.13): „Európa elárulja a kereszténnyé lett Afrikát!

Választás elé állít minket az ENSZ és a Világbank: vagy elfogadjuk és törvénybe iktatjuk az

egyneműek házasságát, a nőknek az abortuszhoz való jogát, vagy nem adnak pénzt a

fejlesztésre, gyógyításra stb. Az eredmény, hogy sok fiatal elkezd vonzódni a Boko Haram

terrorszervezethez és az iszlámhoz, sőt annak szélsőségeihez, mert azok megőrzik

erkölcsünket.”

- Olaszország Tolentino tartományában is elkezdték bevezetni a gender oktatást az iskolákban,

de a szülők összefogása megállította ezt, majd az igazgatók is melléjük álltak, hivatkozva az

emberi jogok nyilatkozatának 26/3 cikkelyére, amelynek alapján a szülők joga meghatározni,

milyen nevelésben kívánják részesíteni gyermekeiket.

- Angliában is megjelentek a tiltakozások 2019 februárjában a gender oktatás kötelező

bevezetésével szemben, de a vezetés nem akart nekik engedni.

Közös állásfoglalásra felhívó indítvány: Eu 2006. I. 11. RC-B6-0025/2006

https://www.telegraph.co.uk/education/2019/02/21/pupils-should-taught-children-have-two-mummies-two-

daddies-ofsted/

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 92 https://www.ecssz.eu

- Olaszországi, egy kisebb kört érintő, de a konkrét helyzetet jellemző hír. Egy milánói

pszichoterapeuta arról tartott előadást, milyen konstitutív szerepe van a családban az apának

és az anyának a gyermek növekedésének folyamatában. Giancarlo Ricci ő, aki 40 éve

dolgozik kutatási területen, bíró a milánói kiskorúak bíróságán és több tucat szakmai

tanulmányt írt. Nemrég pszichológusok, akik a helyi LMBT munkájában részt vettek,

feljelentették, és a Lombardiai Pszichológusok tanácsa elé idézték. A vád, hogy szavaival

megsértette nemcsak a homoszexuális szülők gyermekeit, hanem mindazokat, akiknek

családjában az apa és anya közötti egyensúly megromlott.

- Fontos említeni a témával kapcsolatban, hogy vannak országok, tartományok, egyesületek,

amelyek szembeszállnak a kötelező gender oktatással, a gender szellem terjesztésével.

Ez is

jelzi a diktatúra létét, és hogy komoly harcokra van szükség a szembeforduláshoz.

- Egyes tartományokban egyesületek fogtak össze, hogy a gender szemléletet közvetítő

gyermekkönyveket kiszűrjék az iskolai könyvtárakból. A munkában résztvevők felháborodva

számoltak be, milyen nagy mennyiségben és széles skálán találtak ilyen könyveket, filmeket:

homoszexuális meséket, elbeszéléseket, homoszexuális kapcsolatokról, szivárvány

családokról stb.

Sok országban vagy tartományban a homoszexuális párok örökbefogadásával szálltak

szembe, szemléletük tudományos megokolásával.

9. Gabriele Kuby a vádlott

PR: „Ha azt vizsgáljuk, milyen írások biztosítanak szellemi táptalajt a „genderideológia”

elleni hadjárathoz Szlovákiában, Lengyelországban és Horvátországban (és Magyarországon),

akkor gyorsan eljutunk Gabriele Kuby két írásához, amelyekben ezt a problémát taglalja.

Kuby nem rendelkezik semmiféle teológiai végzettséggel, így nem is ismeri a modern

morálteológiai szakirodalmat, mely ezeket a kérdéseket tudományos igényességgel és a kor

kihívásaira nyitottan próbálja tárgyalni.”

„Mit gondol a teológia tudomány a gender és a teológia, a gender és vallás kapcsolatáról?

Sajnos Magyarországon ennek a szakirodalomnak a nagy része nem hozzáférhető, és csak kevés

tanulmány lett magyar nyelvre lefordítva. Így érthető Kuby könyvének népszerűsége. Itthon

bizonyos egyházi körökben Kuby könyve vált etalonná.”

M: De a német püspököknek, a pápának, és az ő szakértőiknek van lehetőségük széleskörű

irodalmi áttekintésre, és Kuby könyvének mérlegelésére. És PR is beszámol arról, hogy Kuby

nagy dicséretet kapott könyvéért egyházi vezetőktől. És bár igaz, hogy a legnagyobb befolyása

https://www.avvenire.it/attualita/pagine/madri-e-padri-essenziali-processo-allo-psicologo 4 Maggio 2017

https://www.ariannaeditrice.it/articolo.php?id_articolo=52483

https://www.modenatoday.it/politica/libri-gender-biblioteche-modena-platis-fornza-italia-2019.html;

https://picchionews.it/cronaca/no-secco-di-fratelli-ditalia-al-gender-nelle-scuole-di-tolentino

https://www.osservatoriogender.it/emilia-romagna-no-alle-adozioni-lgbt-e-le-opposizioni-vincono; Vö. Enrica

Perucchietti: Unisex: Cancellare l'identità sessuale. Italicum 23/11/2015;

https://www.documentazione.info/adozioni-gay-il-no-degli-esperti.

Vö. Gabriele Kuby: A nemek forradalma, Bp. Kairosz, 2008; Uö: Globális szexuális forradalom. Bp, Kairosz,

2013; vö. még Uő: Adj esélyt a szeretetnek! Bp, Kairosz 2010;

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 93 https://www.ecssz.eu

Kubynak van Magyarországon, azért Kubyn kívül is eljutott hazánkba nem kevés egyéb

szakirodalom.

PR: „A posztkommunista országokban a katolikus egyház többnyire konzervatív teológiát

művel és szemléletében, önértelmezésében, valamint a világhoz, a modern kor emberéhez való

viszonyulásában ez a konzervatív vagy ezen túlmenően reakciós, ultrakonzervatív beállítottság

jellemzi.”

– „A katolikus papok soha nem találkoztak tanulmányaik során a gender studies

tudományos eredményeivel. Sőt, feltételezésem szerint sokan nem is hallották pozitív

kontextusban a gender kifejezést.”

M: Igaz, hogy létezik hazánkban a konzervatív egyházi szemlélet, de évtizedek óta jelen

vannak már legfelsőbb és külföldi végzettséggel rendelkező papok is, akik nem ilyen „reakciós

és ultrakonzervatív” képzettségűek és beállítottságúak.

PR: „Kuby írásaiból úgy tűnik, hogy a nemek társadalmi egyenlőségéért folytatott harc

valójában egy homo-, bi- és transzszexuális összeesküvés. Amely már nem azért küzd, hogy

ezek az emberek ne legyenek a társadalmi kirekesztés áldozatai, hanem most már ők akarják

átalakítani a többségi társadalmat olyannyira, hogy ez a „kisebbség” most már a „többség”

normalitását és létét fenyegeti. De hogyan lenne erre valaha is képes bármiféle „kisebbség?”

M: Bizony mindnyájan tapasztaljuk, hogy a „kisebbség” nagyon is képes fenyegetni a

többség normalitását, amint írásunknak eddigi legtöbb példája ezt igazolja.

PR: Kuby állásfoglalásában fundamentalista keresztény beállítottságú. Ultrakonzervatív

politikai viszonyulását egyértelművé teszik ENSZ- és EU-ellenes megnyilvánulásai.

M: Vajon az „ENSZ- és EU-ellenesség” elegendő igazolása ultrakonzervativizmusának? Ezt

bizonyára sokan másképp látják.

Vö. A Család Pápai Tanácsa: Családlexikon (Külön fejezetekkel a gender szemléletről) Bp. SzIT. 2012;

Burggraf, Jutta. A gender. Embertárs, 2008. (6. évf.) 1. sz. 4-10. CHRISTL RUTH VONHOLDT A női

homoszexualitás megértése EMBERTÁRS 2011 / 1; Frivaldszky János: A házasság és család jogfilozófiai

szempontból (Részletesen a genderről), in: Balásházy, Major, Farkas (Szerk.): Boldogabb családokért és ifjúságért.

Bp. L’Harmattan, 2018, 165-2016; Ugyanott: Fülöp Dániel: A kersztény házasság megtámadása, 217- 260;

Frivaldszky János: A házasság intézményének védelme egykor és ma – Konferencia (PPKE JÁK, 2008. május

14.) A házasság és a család: elnyomó hatalmi viszonyok, avagy a jog relacionális jellegének prototípusai? Iustum

Aequum Salutare IV. 2008/3. 5–29; Klenk Dominik: A nemek összezavarása. Bp. Kairosz, 2009; Nimberg P..

Nikolosi J. A szeretet illúziója (Gyújtópontban a homoszexualitás), Bp. Ethos, 2000; Krudy Tamás: Majd 18 éves

korában eldönti? https://www.dijg.de/magyar/nemi-identitas-szex/; Laun Andreas (szerk.) Homoszexualitás

katolikus szemmel. Bp., Jel Kiadó 2007; Nicolosi Joseph: Szégyen és kötődésvesztés (A helyreállító terápia

gyakorlata), Bp. Harmat, 2013; Joseph Nicolosi·Linda Ames Nicolosi: A homoszexualitás megelőzés. Bp. SzIT.

2016; Dale O’Leary: A gender mainstreaming női szemmel. In: Ékes Ilona (Szerk) Női identitás Európában, Ergo

kiadás 2018, 25-60. Vö. az egész kötet; Sípos Ete Álmos, dr. Falus András, Dr Pálhegyi Ferenc: Homoszexualitás

keresztyén szemmel (Éjféli Kiáltás Misszió, Bp. 1999); Sípos Írisz: Gender-ember avagy férfi és nő? Vigília

2007/7; Ruth C. Vonhold: A gender mainstreaming, és az arra adható keresztény válasz. Vigília, 2015. ápr. 17;

Ruth C. Vonhold: A „gender mainstreaming” és a genderideológia. Szerző Deutsches Institut für Jugend und

Gesellschaft igazgatója. http://www.ojc.de/dijg.de/pdf/gender_ideologie.pdf.; Szőnyi Szilárd: Föltámadott a

gender – Családbarát megfontolások a nemek forradalmáról c. könyv körül. Szív 2017. júl.-aug; Tomka Ferenc

A Szexuális forradalomtól a gender-forradalomig, 2009-07-11 IGEN http://igen.hu/2009/07/11/a-szexualis-

forradalomtol-a-gender-forradalomig/; Tomka Ferenc: Hazánkat és Európát a jó családok menthetik meg. (A

szabad-szex mint fő akadály). In Balásházy, Major, Farkas (Szerk.): Boldogabb családokért és ifjúságért. i.m.

Perintfalvi hozzáfűzi: De ebből nem szabad levonni azt a következtetést, hogy maga a világegyház

összességében ilyen szemléletű lenne. Pl. az osztrák egyházat, a Bécsi Teológiai Egyetemet jellemzi a progresszív,

haladó teológia képviselete, és még a konzervatív irány is párbeszédképes, nyitott, gondolkodó, azaz semmiképpen

nem fundamentalizmusba hajló.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 94 https://www.ecssz.eu

PR: Kuby sokszor arra építi következtetését, hogy egyik-másik szerző meleg, s ebből

következően az ő érveléseik meleg vagy leszbikus-feminista érdekeket képviselnek.

M: Valóban ez nem elegendő igazolás, de a Magyar Narancsban megjelenő egyik írásában

Perintfalvi is hasonlóképpen érvel, csak ellenkező irányból: „Furcsa helyzet, hogy cölibátusban

élő emberek tanítanak a házasságról és szerelemről. Egy olyan személy, akinek nincsen

tapasztalata a szexualitás és a párkapcsolat terén, hogyan beszélhet másoknak hitelesen ezekről

a dolgokról?” – Tehát PR is meghatározónak tartja a személyes létet. – A teljességhez tartozik,

hogy napjainkban már egyházi előírás az, hogy például a jegyes tanfolyamokra, a szexualitásról

való előadásokra, illetve a teológiai oktatásba is hívjanak meg nőket és házas embereket, mert

azok hatékonyabban tudnak tanúságot tenni a témában.

10. A katolikus egyház

PR: „Én vezetőségi tagja vagyok az ESWTR-nek (Teológiai Kutatásban Érintett Nők

Európai Egyesülete), amely jelenleg mintegy 600 tagot számlál Európában. Ezek a nők

javarészt teológia kutatást végeznek, teológiai fakultásokon tanítanak stb. Tehát azt gondolni,

hogy az egyház és a feminista gondolkodás (vagy gendertudatos szemlélet) között eredendő

összeférhetetlenség van, meglehetős szűklátókörűségre és tájékozatlanságra vall.”

PR másutt így fogalmaz: „A katolikus Egyház ősellensége a genderforradalmároknak, a

genderügy minden együttműködőjének. Kap is érte a médiától. Az ENSZ-en belül a

genderaktivisták újra és újra megkísérlik a Vatikánt kizáratni az ENSZ-ből. Mindeddig nem

sikerült.”

Kovács Eszter ezt írja: „A vonatkozó kutatások a Vatikánban találják meg a gender-ellenes

diskurzusnak és magának a “gender-ideológia” kifejezésnek eredetét. - 1995-ben zajlik az

ENSZ Negyedik Nők Világkonferenciája Pekingben, amely többek között megfogalmazza a

gender mainstreaming stratégiáját. Ez azt az igényt fogalmazza meg, hogy az esélyegyenlőséget

– köztük a nemek esélyegyenlőségét – a politikai döntéshozatali szervek minden politikai

döntésük részévé tegyék. A konferencián a Vatikán képviselői is részt vesznek, és ezek után

kerülnek be szentszéki dokumentumokba olyan fogalmak, mint „gender feministák”, „gender

agenda”, majd megszületik a Család Pápai Tanácsa nevű vatikáni testület megbízásából „A

családdal és az élettel kapcsolatos vitatott fogalmakról és etikai kérdésekről” (al)című lexikon

formájú könyv.

Ebben fejti ki a Vatikán álláspontját olyan fogalmakról, mint gender, és ekkor

fogalmazódik meg a „genderelmélet” illetve „gender-ideológia” kifejezés is. A lexikon releváns

bejegyzései II. János Pál pápának „A test teológiája” és „Levél a nőkhöz” című írásaira

hivatkoznak. Ezekben nagy szerep jut a komplementaritás fogalmának, és az emberi természet

relacionális voltának, vagyis hogy a férfi a nőhöz képest, a nő a férfihoz képest létezik. Ezek a

fogalmak képezik alapját a gender fogalmában meglévő tartalom elleni érvelésnek, mind a

nemek egyenlőségével, mind a homoszexualitással kapcsolatban.” „Olyan elemzők, akik

nemcsak ismerik az egyház tanítását, de bele látnak a tanításokról és a hatalmi struktúrákról

folyó vitákba, elismerik az egyház döntő szerepét abban, ahogy a gender-ellenes diskurzussal

hogyan járul hozzá a gyűlöletkeltéshez és a kirekesztéshez (pl. Marschütz 2015, Perintfalvi

2015).”

Vö. Ferenc pápa szinódusi családlevele: A családban megélt szeretet öröméről 203-204.

Magyarul megjelent, Családlexikon címmel. Szent István Társulat, 2012.

Európai Családtudományi Szemle Tomka  A gender ideális és valós arca

III. évf. 2020/1 95 https://www.ecssz.eu

M: Figyeljünk fel Kovács Eszter két gondolatára. – Egyik: hogy Perintfalvi Ritára

hivatkozik, mint aki bemutatja, hogy „az Egyház hogyan járul hozzá a gender-ellenességhez és

gyűlöletkeltéshez”.

A másik: hogy a férfi és nő komplementaritásának tanítása szemben áll a gender felfogásnak

minden nemet egyenlőnek ítélő szemléletével. - Valóban jól látja, hogy az egyház felfogása a

szexualitásról, annak jogos és szent voltáról kapcsolódik a komplementaritás nevezett

szemléletéhez. De ez rámutat arra, hogy a radikális gender szemlélet nem egyeztethető össze a

keresztény felfogással.

11. Összefoglalás

Perintfalvi Rita írására reflektáló gondolatsorunk fő megállapításait így foglalhatnánk össze:

1. Keresnünk kell a párbeszédet a gender-kutatókkal, hogy lássuk meg ennek az iránynak

helyes vonulatát. De ne feledjük, hogy a világ jelentős részén a szélsőséges gender-ideológia

uralkodik, amelyben „már át akarják alakítani a többségi társadalmat olyannyira, hogy ez a

(LMBTQ) kisebbség most már a többség normalitását és létét fenyegeti,” amint ezt az idézett

példák is bemutatták.

2. Hordozzuk szívünkben a nemeknek, a nőknek és férfiaknak egyenlőségét, s képviseljük

a nők jogait, pl. hogy az anyaság feladatkörének betöltését ismerjék el mindenféle egyéb

munkával egyenlőnek (s ennek megfelelően részesedjenek az anyák fizetésben, nyugdíjban

stb.), valamint hogy a nőknek legyen módjuk igényeik szerint eljutni a szakmai-társadalmi

kibontakozáshoz is.

3. Ne ítéljük el a homoszexuális – és magukat egyéb szexuális meghatározottságúnak tartó

személyeket, hanem törekedjünk Krisztus szeretetével tekinteni rájuk, és így építeni velük a

kapcsolatot és a párbeszédet: de természetesen az evangéliumi erkölcs által megszabott

kereteken belül.

4. Vigyázzunk gyermekeinkre, és ne engedjük megzavarni őket a gender-elvek oktatásával,

tudva, hogy a gyermek nagyon érzékeny és sérülékeny. Közben legyünk annak is tudatában,

hogy a férfi és a női nemtől való eltérés – pl. a homoszexualitás – nem genetikus adottság

(ahogy ez ma már egyre általánosabb véleménye a pszichológusoknak), hanem a szocializáció

során szerzett sebek hatására létrejött sérülés. És akik akarják, azokat a helyreállító terápiák

többségükben ki tudják gyógyítani ebből

(bár a gender diktatúra következményeként erről sok

országban nem szabad beszélni).

5. Így leszünk a keresztény szeretet és párbeszéd tanúi (ha nem is abban az értelemben,

ahogyan azt a liberális feminista és gender irányok elképzelik).

Vö. AL szinódusi családlevél 250-251; vö. Sípos Ete Álmos, dr. Falus András, Dr Pálhegyi Ferenc:

Homoszexualitás keresztyén szemmel (Éjféli Kiáltás Misszió, Bp. 1999).

Vö. Nicolosi Joseph: Szégyen és kötődésvesztés (A helyreállító terápia gyakorlata), Bp. Harmat, 2013; Joseph

Nicolosi·Linda Ames Nicolosi A homoszexualitás megelőzés. Bp. SzIT. 2016; Cohen Richard : Coming Out

Straight: Understanding and Healing Homosexuality, OakHill Press, 2000; Cohen, Richard (2008). "Healthy touch

in the healing process, part I. Counselor training program manual" (PDF). Change is possible. International

healing foundation, Newsletter winter 2008.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 96 https://www.ecssz.eu

Egyezmény a család jogairól

Bevezetés

Dr. Tymoteusz Zych

(Lengyelország - Instytut na rzecz Kultury Prawnej Ordo Iuris

A házasság és a család példátlan támadások pergőtüzébe került nemzetközi intézmények

részéről, amelyek anélkül, hogy joguk lenne rá, világszerte keresik a módját, hogy aláássák az

országok törvényes és társadalmi rendjét.

Az utóbbi évek során számos ideológus „ügyesen” formált jogot arra, hogy a család és a

házasság fogalmát megkérdőjelezze, mondván, hogy az erőszak és megkülönböztetések ellen

harcol. Állításuk szerint az erőszak strukturális jelenség, amely amiatt marad fenn, hogy a nők

és férfiak társadalmi szerepei különböznek. Ezek a különbségek állítólag a férfi és a nő

szövetségeként értelmezett hagyományos családból és házasságból származnak.

A család véd az erőszak ellen

A valóság azonban egészen más, hiszen az erős családi kötelékek hathatós védelmet

nyújtanak minden családtagnak az erőszak és minden más negatív jelenség ellen is, így ezek

kevésbé gyakoriak a házasságra alapozott családban, mint a más típusú együttélés esetén. Ezt

számos különféle felmérés igazolja.

Nincs kétség afelől, hogy az egyetlen férfi és egyetlen nő házasságára alapozott család segíti

legjobban az emberi egyéniség kifejlődését, és védelmezi legjobban a nőket és a gyermekeket

is. A statisztikák szerint azok a gyermekek, akik olyan családban nőnek fel, amelyben a szülők

nincsenek összeházasodva, gyakrabban lesznek otthoni erőszak áldozataivá, éppúgy, mint

ahogy a nők is sérülékenyebbek a házasságon kívüli párkapcsolatokban. Ezt erősíti például az

amerikai Igazságügyi Minisztérium tanulmánya az 1993–2010-es évekről, amely szerint ezen

időszakban a hajadonok sokkal többet szenvedtek partnereik erőszakoskodásától, mint a

See e.g. C.T. Kenney, S.S. McLanahan, Why Are Cohabiting Relationships More Violent than Marriages?,

‘Demography’ 2006/43; G. Kline and others, Timing Is Everything: Pre-Engagement Cohabitation and

Increased Risk for Poor Marital Outcomes, ‘Journal of Family Psychology’, no 2 (2004); R.E. Billingham,

Courtship Violence: The Patterns of Conflict Resolution Strategies Across Seven Levels of Emotional

Commitment, ‘Family Relations’, no 36 (1987), p. 283-289; J.S. Rogers, R. P. Amato, Is Marital Quality

Declining: The Evidence from Two Generations, ‘Social Forces’, no 3(75) (1997), p. 1089-1100; P.R. Amato,

A. Booth, A generation at risk: Growing up in era of family upheaval, Harvard University Press, Cambridge

1997, http://marripedia.org, (accessed on: 13.06.2018); W. Bradford Wilcox, R. Fretwell Wilson, The best way

to end violence against women stop taking lovers and get married, html/posteverything/wp/2014/06/10/the-best-

way-to-end-violence-against-women-stop-taking-lovers-and-get-married/, (accessed on: 13.06.2018); L.J.

Waite and M. Gallagher, The Case for Marriage: Why Married People Are Happier, Healthier, and Better off

Financially, New York 2010, Broadway Books, review by R. Niolon,

http://www.psychpage.com/family/brwaitgalligher.html, (accessed on: 13.06.2018); P. Fagan, K. Johnson, R.

Rector, Marriage: Still the safest place for women and children, Washington 2004,

https://www.heritage.org/marriage-and-family/report/marriage-still-the-safest-place-women-and-children,

(accessed on: 13.06.2018).

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 97 https://www.ecssz.eu

férjezett nők

. 2010-ben az Egyesült Államokban négyszer annyi partneri erőszak fordult elő a

nők ellen házasságon kívül, mint házasságon belül. Egy ilyen különbség még szembetűnőbb,

ha gyermekek is vannak: az intim partneri erőszak áldozatává válás közöttük tizenkétszer

gyakoribb a házasságon kívül, mint házasságban. Az amerikai hatóságok által megrendelt

egyéb felmérések is hasonló következtetésekre vezettek

, és hasonló eredményre jutott a nők

elleni erőszak gyakoriságáról a Kanadai Igazságügyi Statisztikai Központ tanulmánya 2014-

ben

. Eszerint a nem férjezett nők kétszer olyan gyakran szenvednek el erőszakos

cselekményeket partnerüktől, mint a férjes asszonyok. Lengyel és magyar tanulmányok azt is

mutatják, hogy az erős családi szálak komoly védelmet adnak a párkapcsolati erőszak, az

alkoholizmus és a drogozás ellen is.

Itt az ideje a család népszerűsítésének

Az országok gyakran engednek az erős nemzetközi intézményi nyomásnak, és elfogadják

az alaptalanul rájuk kényszerített ideologikus diktátumokat. Mindaddig, míg nincs erős

nemzetközi szövetség a házasság, a család és az emberi élet megvédésére, a radikális

ideológiák további térnyerésére számíthatunk egyre több országban.

Az európai országok kezdjék el népszerűsíteni a családi élet pozitív típuspéldáit, felhagyva

azzal, hogy a számos nemzetközi szervezet politikai nyomásának engedve egyre több

engedményt tegyenek, amelyek aláaknázzák a család jogi státusát.

Ennek érdekében szükség van egy nemzetközi szervezetre, amely képes lesz

megakadályozni:

• a család autonómiájának további aláaknázását, amely miatt egyre több gyermeket vesznek

el a szüleiktől igazolhatatlan ürügyekre hivatkozva;

• a nő és férfi szövetségét és a nemek és a szülői lét természetes fontosságát kifejező család

leértékelését, továbbá a család, a nemek és a szülői lét értelmének kétségbe vonását;

• a társadalmi intézmények, pl. iskolák felhasználását elzüllesztésre és ideológiai átnevelésre;

• az erőszaknak, főként a családon belüli formájának a család kárára való elszaporodását.

Bár az erőszak elleni küzdelem genderre alapozott modellje rendkívül kevéssé hatékony, az

Európa Tanács tagállamaira mégis rákényszerítik. Ezt ellensúlyozni kellene az erőszak elleni

küzdelem egy hatékony modelljével, amely a meghatározó okokat helyesen azonosítja.

Azokban az országokban, amelyekben az Isztambuli Egyezmény modelljének ajánlásait évek

U.S. Department of Justice: S. Catalano, Intimate Partner Violence, 1993–2010, U.S. Department of Justice,

2012 (revised 2015), p. 2, http://www.bjs.gov/content/pub/pdf/ipv9310.pdf, [accessed on 13.06.2018].

P. Fagan, K. Johnson, R. Rector, Marriage Still the Safest Place for Women and Children, available under the

link: https://www.heritage.org/marriage-and-family/report/marriage-still-the-safest-place-women-andchildren,

[accessed on 13.06.2018].

Canadian Centre for Justice Statistics, Family violence in Canada: A statistical profile, 2014, 2016, p. 15,

https://www150.statcan.gc.ca/n1/en/pub/85-002-x/2016001/article/14303-eng.pdf?st=2bE60dPd [accessed

on 13.06.2018].

Lásd pl. Vademecum skutecznej profilaktyki problemów młodzieży, Przewodnik dla samorządów i praktyków

oparty na wynikach badań naukowych, eds. Szymon Grzelak, Warsaw 2015, p. 82, p. 83, p. 98; Tárkányi Ákos,

Élettársi kapcsolatban élés, intim párkapcsolat és házasság Magyarországon a 2009-es ‘Családi kapcsolatok’

országos vizsgálat alapján. p. 54-88; Mayer Annamária, Balásházy Imre, Czettele Győző, A helyesnek tartott

alapvető nemi viselkedéstípusok eloszlása és annak kapcsolata a vallásossággal Magyarországon 2009-ben, p.

89-101.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 98 https://www.ecssz.eu

óta alkalmazzák az erőszak leküzdésére, a probléma egyre nő ahelyett, hogy csökkenne. Az

EU Alapjogok Hatósága (FRA) nyilvánosságra hozta egy nők elleni erőszakról szóló felmérés

eredményeit, amelyre szerte az EU-ból 42 ezer nő válaszolt.

Ebből kiderül, hogy az EU-n

belül Lengyelországban legkisebb az erőszakot megtapasztalt nők aránya (19%), az EU átlag

pedig 33%. Azon országokban, amelyekben az erőszak fő okának a nemi szerepek

hagyományos különbségeit tartják, a nemi alapú erőszaknak 2,5-szer több áldozata van

(Dániában 52%, Finnországban 47%, Svédországban 46%, Hollandiában 45%).

Ugyanebben az évben egy másik nemzetközi szervezet – a Gazdasági Együttműködési és

Fejlesztési Szervezet (OECD)

– megerősítette, hogy Lengyelországban a nők elleni erőszak

kevésbé elterjedt, mint azokban az országokban, amelyek régóta alkalmazkodnak az Isztambuli

Egyezmény által elfogadott feltételezésekhez. Ez a felmérés is úgy találta, hogy a nők elleni

erőszak aránya Lengyelországban a legalacsonyabbak között van (13%). Sokkal kevésbé

gyakori, mint Svédországban (28%), Finnországban (30%) és az Egyesült Királyságban (29%).

Mindez indokolja, hogy megfogalmaztunk egy új Családjogi Egyezményt (CRF). Ezt az

ideológiai alapú Isztambuli Egyezmény alternatívájának tartjuk és a család, a házasság, a

nemek és a szülői szerepkör természetes fogalmainak meghamisítása elleni tiltakozásnak

szánjuk.

A CRF valódi védelmet kíván nyújtani embertársainknak az erőszak ellen, továbbá

rámutatva az erőszak alap-okaira, megóvni kívánja a társadalom természetes rendjét.

Egy nemzetközi családvédelmi platform lehet az egyetlen hatásos eszköz a család és a

házasság megóvására mind nemzeti, mind nemzetközi keretben. A dokumentumban foglalt

intézkedéseket az emberi jogok védelmére szolgáló egyezmények bőséges eredményeiből,

vívmányaiból, pl. az ENSZ Emberi Jogok Általános Nyilatkozatából, a Gyermekek Jogairól

Szóló Egyezményből és az európai országok legjobb alkotmányos módszereiből merítettük.

Több rendelkezés ismételten megerősíti a családok jogainak más egyezményekben már

elfogadott garanciáit. A CRF az Isztambuli Egyezményben szereplő erőszak elleni eszközöket

átveszi és ismétli – kihagyva abból az ideológiailag elfogult megoldásokat.

A CSALÁD JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY DIÓHÉJBAN

A család jogairól szóló egyezmény (CRF) 52 cikkelyből áll, amelyek pontosan kifejtik, mit

kell érteni a gyermek legjobb érdekén, a nemek, a házasság, a család, az erőszak és a családon

belüli erőszak fogalmán.

A gyermekek

European Union Agency for Fundamental Rights, ‘Violence against women: an EU-wide survey. Main results’,

Luxembourg 2014, Art. 12 par. 1, fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/fra-2014-vawsurvey-main-results-

apr14_en.pdf, [accessed on 13.06.2018].

The Organisation for Economic Cooperation and Development, Violence against women (indicator). doi:

10.1787/f1eb4876-en, https://data.oecd.org/inequality/violence-against-women.htm#indicator-chart, [accessed

on 13.06.2018r.].

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 99 https://www.ecssz.eu

Ahhoz, hogy teljesen és harmonikusan kifejleszthesse személyiségét, a gyermeknek

természetes családi környezetben, a boldogság, szeretet és megértés légkörében kell

felnőnie.

A CRF biztosítja a gyermekek alapvető jogait, nevezetesen:

• garantálja, hogy a gyermekek kapjanak speciális törvényi garanciát mind születésük előtt,

mind utána (5. cikkely);

• az állami tevékenység minden területén óvó rendszabályokat hoz legjobb érdekeik szem

előtt tartásával (23. cikkely);

• biztosítja elsősorban az anya és az apa jogát arra, hogy fölnevelhessék a gyermeket, vagy –

szükség esetén – a közvetlen család lehessen a nevelő (27. cikkely).

A CRF leszögezi, hogy a család, mégpedig annak a legközelebbi rokon tagjai alkotják az

ifjú ember számára azt az egyedülálló közösséget, amely fejlődését legjobban elősegíti, és

amely hatásosan véd az erőszak és egyéb patologikus jelenségek ellen.

A házasság

A CRF definíciót ad a házasságra, és speciális védelmet nyújt a házasságnak, a családnak

és a szülői státusznak, erősítvén a család sértetlenségét. Ugyanakkor törvényileg nem

ismer el azonos neműek közötti, poligám és vérfertőző kapcsolatokat.

• Egyenlő jogokat és kötelességeket rendel a házastársaknak (13. cikkely);

• Garantálja, hogy a nagycsaládok, a szülők, különösen a fiatal anyák nem szenvednek

hátrányt (14. cikkely).

Család és szülői viszonyok

A CRF megalapozza a nagycsaládok társadalmi elismertségét és támogatását, valamint a

szülők társadalmi elismerését és támogatását, és tiszteletben tartja a szülők azon jogát,

hogy gyermekeiket saját hitük szellemében neveljék fel. A gyermekek felnevelése főként az

ő felelősségük.

• Megerősíti a szülői jogkör garanciáinak tiszteletét (16. cikkely);

• Szabad kezet ad a szülőknek, hogy iskolát és nevelési módszereket válasszanak

gyermekeik számára (19. cikkely);

• Elismeri a szülők elsőbbségét, hogy döntsenek gyermekük felneveléséről (20. cikkely).

Erőszak

A CRF védelmet nyújt az otthoni erőszak ellen és az olyan erőszak ellen, amely

megmérgezi a családi életet. Diagnózist ad az erőszak valóságos okairól, és bőséges

támogatást nyújt az áldozatoknak (pl. jogi és pszichológiai tanácsokat, pénzbeli és

lakhatási segítséget).

A CRF módszereket ajánl az erőszak leküzdésére és segítséget az áldozatoknak (35.

cikkely):

• jogi, pszichológiai és nevelési tanácsokat és pénzt ad, és segít lakást és munkahelyet

keresni;

See the Preamble to the Convention on the Rights of the Child adopted by the UN General Assembly on 20

November 1989. (Polish Journal of Laws of 1991, No. 120, item 526 as amended).

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 100 https://www.ecssz.eu

• egészségügyi és hivatásos áldozatsegítőket kerít;

• elegendő számú, megfelelő és könnyen hozzáférhető menedékhelyet kerít, ahol

biztonságban megszállhatnak, és segíti az áldozatokat, kivált a nőket és gyermekeiket;

• elegendő megfelelő és könnyen hozzáférhető áldozatsegítő központról gondoskodik nemi

erőszak áldozatai számára, ahol orvosi és jogilag kötelező vizsgálatoknak vethetik alá

magukat, és trauma utáni segítséget és tanácsokat kaphatnak;

• ellátja az áldozatokat a nemzeti társadalombiztosítás szerint ingyenes jogi tanácsokkal.

A CRF ezen kívül egy új módszert is bevezet: egy országos, mindenütt hozzáférhető

ingyenes portált, amely az ország összes hivatalos nyelvén és minden nemzeti és etnikai

kisebbség nyelvén információs forrásként szolgál az erőszak minden formájáról, a megelőzési

módszerekről, az erőszak áldozatainak jogairól és az erőszaktétel feljelentésének módjairól.

Végül létrehoz egy Családi Jogok Nemzetközi Bizottságát, amelynek az a feladata, hogy

figyelemmel kísérje, hogy a szerződő államok mennyiben emelték hazájukban a családjog

és családvédelem színvonalát.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 101 https://www.ecssz.eu

Egyezmény a család jogairól

Ignacio Arsuaga (Spanyolország - Citizen Go Elnöke)

Imre Balásházy (Magyarország – Családtudományi Szövetség)

Tomislav Cunovic (Horvátország - Vigilare Foundation Alelnöke)

Győző Czettele (Magyarország - Európai Családtudományi Társaság)

Dragan Dagić (Bosznia-Hercegovina - Foundation For Life)

Jan Gregor (Csehország - Aliance pro rodinu)

Marek Jurek (Lengyelország - Prawica Rzeczypospolitej)

Joanna Krupska (Lengyelország - Związek Dużych Rodzin 3 Plus)

Jerzy Kwaśniewski (Lengyelország - Instytut na rzecz Kultury Prawnej Ordo Iuris)

Marian Piłka (Lengyelország - Prawica Rzeczypospolitej)

Kazimierz Przeszowski (Lengyelország - Centrum Życia i Rodziny)

Grégor Puppinck (Franciaország - European Centre for Law and Justice)

Andrej Ralbovsky (Szlovákia - Nadácia Slovakia Christiana)

Abp Zbigniew Stankiewicz (Lettország - Katolicki Metropolita Ryski)

Aleksander Stralcou-Karwacki (Fehéroroszország - Pro Baltia Christiana et Latina Foedus)

Jan–Aage Torp (Norvégia - Kristen Koalisjon Norge)

Pavel Vilcek (Szlovákia - Slovensky Dohour za Rodinu)

Varro Vooglaid (Észtország - Foundation for the Protection of Family and Tradition)

Pastor dr Mateusz Wichary (Lengyelország - Przewodniczący Kościoła Chrześcijan Baptystów RP)

Dr Tymoteusz Zych (Lengyelország - Instytut na rzecz Kultury Prawnej Ordo Iuris)

A jelen Egyezményt aláíró államok (a továbbiakban aláíró államok)

Figyelembe véve azt, hogy a család az egyik legnagyobb emberi érték;

Figyelembe véve azt, hogy a család a társadalmi rend alapja, a társadalom alapegysége,

amely az állammal szemben elsődleges és természetéből adódóan független az

államhatalomtól;

Figyelembe véve azt, hogy az emberiség jövője függ attól, hogy jól működnek-e a családok;

Figyelembe véve azt, hogy a szülők, gyermekek, nagyszülők és minden vérrokon és házasság

útján szerzett rokon egy olyan egyedülálló közösséget alkot, amely az egyén fejlődése és

védelme szempontjából a lehető legjobb környezetet biztosítja az erőszak és más veszélyek

ellen;

Figyelembe véve azt, hogy az emberi szubjektivitás tisztelete megköveteli többek között a

család szubjektivitásának védelmét, különösképpen a szülők jogainak és a gyermekek

jogainak védelmét;

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 102 https://www.ecssz.eu

Figyelembe véve azt, hogy a család a társadalmi értékek elsődleges és semmi mással nem

helyettesíthető iskolája, amely az egyes társadalmak civilizációs, nemzeti és spirituális

önazonosságának hordozója;

Figyelembe véve azt, hogy az állam a családok részvétele nélkül nem tudja a köz javát

szolgálni;

Aggodalmukat fejezve ki az olyan kísérletekkel szemben, amelyek aláássák a család, a

házasság, a nemek és a szülők fogalmának alapvető természetes felfogását;

Figyelembe véve azt, hogy az alapvető erkölcsi értékek tiszteletben tartása különösen fontos

a személyiség egészének fejlődése szempontjából és minden emberi közösség számára;

Figyelembe véve azt, hogy a család nélkülözhetetlen erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a

tagjainak, különösképpen a legfiatalabb és a legidősebb családtagoknak;

Észrevéve, hogy a világ számos régiójában eddig soha nem látott demográfiai válság alakult

ki, amelynek fő oka a család természetes felfogásának aláásása, valamint a házasság és a

család társadalmi feladatának figyelmen kívül vétele;

Az aláíró felek elleneznek minden olyan intézkedést, amely a család fontosságát gyengíti,

vagy a család szétbomlasztását segíti elő; ellenzik, hogy megkérdőjelezik a szülők azon jogát,

hogy gyermekeiket saját meggyőződésükkel összhangban neveljék; ellenzik a szülői

kapcsolatokba való aránytalan mértékű beavatkozást, amely meggátolja a családokat abban,

hogy (erkölcsi) értékeiket átadják utódjaiknak; ellenzik, hogy közintézményeket használnak

ideológiai átnevelés céljára a szülők meggyőződésével szemben, valamint az olyan

gyakorlatot, amely az élet legkorábbi szakaszában az emberi méltóságot nem tiszteli, és nem

becsüli a megfogant új emberi élet értékét;

Meggyőződéssel vallják, hogy a szülőknek, a házastársaknak és a gyerekeknek szükségük

van jogaik védelmére és szabadságuk megerősítésére;

Figyelembe véve azt, hogy a család a házasságon alapul, és hogy házasságon egy férfi és egy

nő szövetségét kell érteni;

Megerősítve azt, hogy a házasság és a család egyedi és természetes intézmények;

Figyelembe véve azt, hogy elsősorban a szülők felelősek gyermekeik felneveléséért;

Észrevéve, hogy a házasságban a férfi és a nő egymást kiegészítő szerepe biztosítja a család

egészének a lehető legjobb fejlődését;

Felismerve, hogy a gyermeknek a saját személyiségének teljes és harmonikus fejlődése

érdekében családi környezetben kell felnőnie, ahol boldogság, szeretet és megértés veszi

körül;

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 103 https://www.ecssz.eu

Felismerve, hogy a kapcsolati erőszak rombolja a családi életet, és veszélyt jelent a család

egészére és tagjaira;

Észrevéve, hogy a szexuális erőszak és a szexuális erőszaknak bármely kulturális

vonatkozású előmozdítása rejtett veszélyt jelent a házasságra és a családra, és aláássa

ezeknek a társadalomban kifejtett természetes szerepét;

Észrevéve, hogy a családnak a társadalomban betöltött természetes szerepe és önállósága, a

családtagok egymás iránti kölcsönös elköteleződése, valamint a család természetes mivolta is

egyre nagyobb mértékben aláaknázódott, ezáltal meggyengült az az alapvető társadalmi

infrastruktúra, amely véd az erőszak ellen, ezen belül a párkapcsolati erőszak ellen is, és ez

hozzájárul az erőszakos viselkedés erősödéséhez.

Felismerve az egyes államok, nemzetközi szervezetek és társaságok közötti együttműködés

fontosságát a legintimebb emberi értékek hatékony védelme érdekében a napjainkban

jelentkező veszélyek ellen,

egyetértettek a következőkben:

I. Fejezet

Meghatározások

1. Cikkely

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

a. a „házasság” szabadon létrehozott állandó és kizárólagos szövetség egy nő és egy férfi

között, amely az ország törvényeinek kitüntetett védelme alatt áll;

b. a „család” olyan emberi közösséget jelent, amelynek tagjai egymással házassági, vér

szerinti vagy örökbefogadás útján létrejött rokonságban állnak;

c. a „nem” olyan biológiai (genetikai és egyéb) jellegzetességek együttesét jelenti, amely

lehetővé teszi a férfi és a nő objektív megkülönböztetését;

d. a gyermek „legjobb érdekének” fogalma azon összes feltételt jelenti, amely a gyermek

megfelelő fizikai, lelki, érzelmi és értelmi fejlődéséhez szükséges, magába foglalva a

családi köteléket; a család sértetlenségét; a kiskorú gyermek életének és egészségének

oltalmazását, ami megóvja őt a nélkülözéstől, tiszteletben tartja a gyermek kulturális

önazonosságát, életkorának és érettségének megfelelő szinten véve figyelembe a

gyermek véleményét az őt érintő kérdésekben; valamint olyan körülményeket teremtve

a családban, amelyek a gyermek érdekeit szolgálják; ahol pedig a szülői nevelés nem

biztosítható, ott – a jelen Egyezménynek megfelelően – törvényes nevelőszülők

gondoskodnak a gyermekekről;

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 104 https://www.ecssz.eu

e. az „erőszak” olyan egyszeri vagy ismétlődő szándékosan elkövetett cselekmény az élet,

az egészség, a fizikai sértetlenség, a személy szabadsága vagy vagyona ellen az egyén

jogainak megsértése céljából, amelyet az állam tilt;

f. a „párkapcsolati erőszak” a fentiekben definiált olyan erőszakos cselekedet, amelyet

családon, vagy háztartáson belül a házasfelek, volt házasfelek, vagy együtt élő felek

(élettársak) követnek el, függetlenül attól, hogy az elkövető együtt él-e az áldozattal

vagy sem;

II. Fejezet

Általános szabályok

2. Cikkely

1. A házasság, a család, valamint az anyaság és apaság minden egyes aláíró állam különleges

védelme alatt áll.

2. Ha az ország saját törvényeit kell alkalmazni, az ennek során felmerülő kétséges esetekben

a családok sértetlenségének javára kell dönteni.

3. Cikkely

1. A gyermek különleges jogi védelem alatt áll születése előtt éppúgy, mint születése után.

2. Semmilyen kártérítés nem követelhető a gyermek fogantatása vagy születése okozta károk

miatt.

3. Minden fogyatékkal élő személynek, fogyatékosságának okára való tekintet nélkül, joga van

az aláíró államok szolidaritására.

4. Cikkely

Az aláíró államok vállalják, hogy biztosítják és elősegítik a jelen Egyezményben foglalt és

garantált összes jogok és szabadságjogok teljes megvalósítását. Az aláíró államok tehát

vállalják, hogy:

(a) Foganatosítanak minden olyan megfelelő jogi, adminisztratív és más intézkedést,

amelyek a jelen Egyezményben elismert jogok és szabadságjogok megvalósítását

szolgálják;

(b) Megtesznek minden megfelelő intézkedést, beleértve a törvényhozást is, hogy

módosítsák vagy eltöröljék az olyan létező törvényeket, szabályokat, szokásokat és

gyakorlatokat, amelyek diszkriminálják a család, a házasság, a nem, valamint az apaság

és anyaság természetes felfogását;

hogy érvényesüljenek minden eljárás és program során;

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 105 https://www.ecssz.eu

(d) Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől vagy gyakorlattól, amely nem áll

összhangban a jelen Egyezmény tartalmával, továbbá biztosítják, hogy a hatóságok és

intézmények a jelen Egyezmény szellemében intézkedjenek;

(e) Megteszik a megfelelő intézkedést a családok és szülők ellen irányuló minden olyan

diszkrimináció megszüntetése érdekében, amely bármely személynek, szervezetnek

vagy magánvállalkozásnak kezdeményezésére a házasság és a szülői kötelességek ellen

irányul;

(f) Vállalják és előmozdítják a társadalomtudományok és az egészségtudomány kutatását

és fejlesztését a család, a házasság, a nemek, valamint az anyaság és apaság természetes

felfogásának szellemében;

(g) Olyan oktatási programokat támogatnak, amelynek célja az, hogy a gyermekeket és az

ifjúságot a család, a házasság, a nemek, valamint az anyaság és apaság természetes

felfogásának szellemében oktassák;

(h) Ösztönzik a magánszektort, a civil szektort, az információs és kommunikációs szektort,

valamint a médiát, hogy olyan intézkedéseket, útmutatásokat és irányelveket

támogassanak, amelyek a család, a házasság, a nemek, valamint az anyaság és apaság

természetes felfogásának szellemében születnek.

5. Cikkely

Az örökösödési törvények tartsák tiszteletben a családtagok jogait és szükségleteit.

6. Cikkely

1. Senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy foglalkozásszerűen gyermeket nevel.

2. Az aláíró államok célja, hogy a társadalombiztosítás elismerje, a gyermeknevelés

ugyanolyan értékű munka, mint a teljes fizetéssel járó foglalkozás.

7. Cikkely

Az aláíró államok tiszteletben tartják minden személy azon jogát, hogy támogassák a jelen

Egyezményben szavatolt jogokat és szabadságjogokat, akár egyénenként, akár közösen,

országon belül vagy nemzetközi szinten.

8. Cikkely

1. Az aláíró államoknak joga van nem elismerni olyan belföldi és külföldi családjogi

intézmények jogi intézkedését, amelyek ellentmondanak a jelen Egyezmény alapelveinek.

2. Az aláíró államoktól nem várható el, hogy elősegítsék olyan családjogi intézmények jogi

intézkedéseit, amelyek a jelen Egyezmény alapelveinek ellentmondanak.

9. Cikkely

Az aláíró államok nem avatkozhatnak bele a házastársak, szülők és gyermekek azon jogainak

és szabadságának gyakorlásába, amelyeket a jelen Egyezmény szavatol, kivéve, ha az ilyen

beavatkozás összhangban áll a törvénnyel és megtétele a nemzet biztonsága, a közbiztonság,

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 106 https://www.ecssz.eu

az egészség védelme szempontjából az igazságos erkölcsi követelményeknek megfelelve

indokolt, vagy pedig a jelen Egyezményben foglalt jogok és szabadságok védelmének

érdekében fontos.

III. Fejezet

A családnak, mint csoportegységnek jogai

10. Cikkely

Minden családnak joga van arra, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben a függetlenségét. Az

állam és a család viszonya a szubszidiaritáson alapszik, amelynek értelmében egy magasabb

szintű közösség nem avatkozhat bele egy alacsonyabb szintű közösség belső életébe, hogy

megfossza az utóbbit működési terétől, hanem ellenkezőleg, szükség esetén támogatnia kell és

segítenie abban, hogy tevékenységét össze tudja hangolni más társadalmi tevékenységekkel a

közjó érdekeinek figyelembe vételével. Az államnak a család életébe való bárminemű

beavatkozása kivételes legyen, nem pedig szokásos.

11. Cikkely

1. A hatóságoknak semmilyen módon nem szabad befolyásolniuk a termékenység csökkenését,

sem pedig nehezíteniük, hogy a családoknak gyermekeik szülessenek.

2. A hatóságok biztosítsák a nagycsaládosok társadalmi elismerését és különleges figyelmet

fordítsanak a három- vagy többgyermekes családokra.

3. A hatóságoknak közbe kell lépniük, ha a munkáltató szülői kötelességük teljesítése miatt

bünteti a szülőket, különösen a nőket.

12. Cikkely

A házasság útján létrejött családokat semmiféle olyan hátrány nem érheti, amely

megakadályozná, hogy a családi kedvezményekhez, adókedvezményekhez és másfajta

köztámogatásokhoz hozzájussanak.

III. Fejezet

A házastársak jogai

13. Cikkely

Minden egyes házasulandó korú férfinak és nőnek joga van megházasodni és családot alapítani.

14. Cikkely

1. Az aláíró államok szavatolják, hogy minden érvényes házasság a felek önkéntes

hozzájárulásával jön létre.

2. Az erőszakkal megkötött házasságok érvénytelenek.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 107 https://www.ecssz.eu

15. Cikkely

A házastársaknak egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, beleértve a gyermeknevelést is.

IV. Fejezet

A szülők jogai

16. Cikkely

1. Az aláíró államok tiszteletben tartják az apának és az anyának a gyermekek feletti szülői

jogkörét.

2. A szülői jogkör magában foglalja a szülőknek gyermekük taníttatásához való jogát, amelyet

saját meggyőződésük, különösképpen vallási, lelkiismereti és erkölcsi meggyőződésük szerint

választhatnak meg, beleértve a gyermek fejlettségéhez illő szülői nevelési módszereket,

továbbá az oktatási intézmény helyének, formájának szabad megválasztását, valamint minden

olyan egyéb jogot és szabadságot, amely ezen egyezményben benne foglaltatik.

3. A szülőt szülői jogkörétől csak akkor foszthatják meg, vagy szülői jogkörét csak akkor

korlátozhatják, ha ez a megfosztás vagy korlátozás nem helyettesíthető más intézkedésekkel,

és a végső döntést független bíróság hozza meg.

4. A szülői hatáskör elvétele vagy korlátozása csak olyan esetekben fordulhat elő, amikor a

szülő

1) a gyermek sérelmére bűncselekményt követ el,

2) jogilag alkalmatlannak bizonyul,

3) elhagyja a gyermeket,

4) valamilyen bűncselekmény miatt hosszú börtönbüntetésre ítélik,

5) vagy a gyermek életét és egészségét komoly veszélynek és károsodásnak teszi ki.

5. Független bíróság külön intézkedéseket tehet a gyermek érdekében a bírósági eljárás és a

körülmények megállapításának időtartamára a 4. bekezdés értelmében.

6. A szülői jogkör megvonása vagy korlátozása vagy a szülői jogkört illető feltételes

intézkedések alkalmazása bírósági végzés esetét kivéve tilos. A nemzeti jogszabályok

értelmében a hatóságok csak akkor vehetik el azonnali hatállyal a szülőtől a gyermeket, ha a

gyermek élete veszélyben van, vagy ha a gyermek egészsége olyan károkat szenved, amelyeket

másképp nem lehet megakadályozni. Ilyen esetben az eljárások idejére a szülői jogkörtől való

megfosztásra vagy korlátozásra szóló bírósági döntés késedelem nélkül lépjen életbe.

17. Cikkely

Minden szülőnek joga van arra, hogy az őt megillető legitim elvárásokat megvédelmezze. Az

aláíró államok garantálják, hogy a családokra és családtagokra vonatkozó törvények

összhangban állnak a tisztességes törvényhozás elveivel: a világos és pontos rendelkezések

előírását, a megszerzett jogok védelmét, a jogbiztonságot, a visszamenőlegesség kizárását és

az illuzórikus jogok alkotásának tilalmát.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 108 https://www.ecssz.eu

18. Cikkely

1. Minden személynek joga van a szülői, gyermeki és házastársi jogok és szabadságjogok

kérdésében független és nyilvános kihallgatásra elfogadható időn belül független és részre nem

hajló törvényszék előtt.

2. A szülői jogkörtől való megfosztás vagy korlátozás kivitelezése, továbbá a szülői jogkört

illető feltételes rendelkezések alkalmazása során a hatóságoknak azon vélelem alapján kell

eljárniuk, hogy a gyermek érdekét saját vér szerinti családja szolgálja legjobban.

19. Cikkely

1. A szülőknek jogukban áll meggyőződésük szerint szabadon megválasztani az iskolát és

olyan más törvényes intézkedésekhez folyamodni, amelyek gyermekeik oktatásához

szükségesek.

2. A szülőknek joguk van az iskolai oktatás alaptantervének összeállításában közreműködni.

3. Az aláíró államok megállapodnak abban, hogy az anyagi támogatások elosztása során

figyelembe veszik az otthon iskoláztató szülők igényeit is.

4. Az aláíró államok tiszteletben tartják az egyházi és más magániskolák önállóságát,

garantálva szabadságukat alaptantervük kialakítása során, amelynek mindazonáltal az (állami

oktatási) intézmények által előírt nemzeti alaptantervek minimumkövetelményeihez

alkalmazkodniuk kell.

20. Cikkely

1. A nevelést az iskolákban és más oktatási és gyermekgondozási intézményekben a szülői

irányvonalat és ellenőrzést szem előtt tartva kell végezni.

2. Lehet vallásoktatás az iskolákban.

3. A szülőknek jogukban áll, hogy maguk döntsenek gyermekeik részvételéről az erkölcsi

felfogásukat befolyásoló órákon.

21. Cikkely

A szülőknek elsődleges joga, hogy gyermekük fejlődésével törődjenek.

22. Cikkely

A szülőknek jogukban áll kultúrájukat és anyanyelvüket is magába foglaló nemzeti identitást

átörökíteni gyermekeiknek.

V. Fejezet

A gyermekek jogai

23. Cikkely

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 109 https://www.ecssz.eu

1. Az aláíró államok arra törekednek, hogy a gyermekkel kapcsolatos minden ténykedésük

során a gyermek legjobb érdekét szolgálják.

2. Az aláíró államok megfelelő törvényes intézkedésekkel a gyermek jólétének érdekében,

vállalják a gyermek védelméről és a róla való gondoskodásról szóló különleges jogi garanciát,

továbbá a gyermek életének és egészségének legmagasabb szintű védelmét, figyelembe véve a

szülők, nagyszülők vagy más, a gyermekért jogilag felelős személyek jogait és kötelességeit,

továbbá a gyermeket illető minden kérdésben hangsúlyt fektetnek a gyermek saját

véleményére, életkorának és érettségének megfelelően.

24. Cikkely

A gyermeknek joga van a kegyetlen, bántalmazó, megalázó és embertelen bánásmód elleni

védelemhez.

25. Cikkely

A törvény előtt minden gyermek egyenlő. A gyermek elleni bármiféle diszkrimináció életkora,

fogyatékossága, neme, genetikai tulajdonságai, rassz szerinti hovatartozása, bőrszíne, nyelve,

vallása, etnikai, nemzeti hovatartozása vagy az életben elfoglalt helye alapján tilos.

26. Cikkely

Minden gyermeknek jogában áll, hogy saját szüleit ismerje. Ezt nem lehet alapul venni a szülői

jogok korlátozására, ha a szülők a gyermeket nehéz élethelyzetben együtt anonim módon egy

más megbízható személy vagy intézmény gondoskodására bízzák.

27. Cikkely

1. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egy apa és egy anya nevelje fel. Amennyiben a

gyermek elveszíti anyját vagy apját, akkor jogában áll, hogy a törvény által kijelölt más

családtagok neveljék fel.

2. Az árván maradt vagy a szülői gondoskodást nélkülöző gyermeknek joga van a hatóságok

által nyújtott speciális segítségre. Az aláíró államoknak kötelességük, hogy lehetővé tegyék az

arra képes családoknak, hogy befogadjanak olyan gyermekeket, akik időszakos vagy állandó

segítségre szorulnak.

28. Cikkely

Az olyan gyermeknek, aki külön él egyik vagy mindkét szülőjétől, joga van személyes

kapcsolatot fenntartani és rendszeres közvetlen kapcsolatban lenni mindkettőjükkel, ha ez nem

ellenkezik a gyermek érdekével.

29. Cikkely

A gyermek korlátozása abban, hogy szüleivel saját nyelvén beszéljen, tilos.

30. Cikkely

1. A bírósági szerveknek tisztelettel és barátságosan, életkoruknak és érettségüknek

megfelelően kell bánniuk a gyermekkel.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 110 https://www.ecssz.eu

2. Ahol mód van rá, az aláíró államok kötelesek figyelembe venni a gyermek véleményét a

gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően az ő jogait és érdekeit érintő minden

dologban.

31. Cikkely

1. Az aláíró államoknak meg kell védeniük a gyermeket attól, hogy tárgyként kezeljék őket,

hogy bűncselekmények, szexuális élvezetek, szexuális kizsákmányolás tárgyává váljanak, meg

kell védeniük őket a bántalmazástól, a demoralizálástól és a káros szenvedélyektől.

2. Minden olyan cselekmény tilos, amelynek során a gyermeket egy személy vagy személyek

csoportja fizetségért vagy más megfontolásból átadja egy másik személynek vagy személyek

csoportjának.

32. Cikkely

A mozgássérült gyermekek megfelelő fejlődésük érdekében speciális segítségre jogosultak. Az

aláíró államok minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő

gyermekek ugyanolyan mértékben élvezzék az emberi jogokat és az alapvető

szabadságjogokat, mint más gyermekek.

33. Cikkely

Elhunyt gyermek testéből tilos bármilyen szervet vagy szövetet eltávolítani szüleinek akarata

ellenére.

VI. Fejezet

A párkapcsolati erőszak és a családi életet károsító erőszak megelőzése és leküzdése

34. Cikkely

1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és közösségi életében, kivált a családban ne

kelljen erőszakot elszenvednie.

2. Az ebben a fejezetben leírtaknak nem céljuk megakadályozni a hatóságok törvényes

kényszerintézkedéseit.

35. Cikkely

1. Az áldozat jogainak biztonsága, támogatása és tiszteletben tartása érdekében, a

segítségnyújtás érzékeny voltára és szakmai megalapozottságának szükségére tekintettel az

aláíró államok tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, ellensúlyozzák és

jóváteszik a természetes vagy jogi személyek által elkövetett erőszakos cselekményeket,

nevezetesen:

1) olyan jogi és lelki tanácsadást, anyagi segítséget, menedéket, oktatási és képzési támogatást

nyújtsanak, amely lehetővé teszi, hogy az áldozat leküzdje a párkapcsolati és kapcsolati

erőszak hatásait, továbbá segítséget nyújtsanak abban is, hogy szükség esetén lakhatást, iskolát,

munkát találjon;

2) egészségügyi ellátást nyújtsanak az áldozatnak;

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 111 https://www.ecssz.eu

3) olyan nevelési programokat támogassanak az elkövetők számára, amelyekkel személyes

kapcsolataikban elsajátítják az erőszak nélküli magatartást, hogy ezáltal megelőzzék a további

erőszakot;

4) a bűnismétlés megakadályozása céljából az erőszak, különösen a nemi erőszak elkövetői

számára kezelési programokat támogassanak;

5) támogassák olyan szakemberek intézményes képzését, akik a bűn áldozataival, a bűn

megelőzésével és kinyomozásával, az áldozatok szükségleteivel és jogaival, továbbá a

megtorlások megelőzésével foglalkoznak;

6) gondoskodjanak róla, hogy az áldozatok tudomást szerezhessenek a helyi és nemzetközi

egyéni és közös panasztételi eljárásokról, és élhessenek velük;

7) törekedjenek rá, hogy mindenütt rendelkezésre álljon azonnali, rövid és hosszú távú segítő

szolgálat az erőszakos cselekményeket elszenvedő áldozatok számára;

8) törekedjenek arra, hogy elegendő számú megfelelő és könnyen hozzáférhető menedékhelyet

tudjanak nyújtani az áldozatoknak, valamint, hogy az áldozatokat, elsősorban a nőket és

gyermekeiket, a baj megtörténte előtt el tudják érni;

9) törekedjenek arra, hogy elegendő számú, megfelelő központ működjék, ahol a nemi erőszak

áldozatait segítik, és lehetőség van orvosi és törvényszéki orvostani vizsgálat elvégzésére,

trauma kezelésére és tanácsadásra;

10) nyújtsanak megfelelő védelmet és támogatást mindenfajta bűncselekmény gyermek

tanúinak, beleértve a pszichoszociális és társadalmi segítséget is a gyermek áldozatok részére;

11) működtessenek országos 24 órás ingyenes telefonos segélyszolgálatot az ezen

Egyezményben szereplő mindenfajta erőszak áldozatai számára, amely a hívót tanáccsal látja

el, és kilétét bizalmasan kezeli;

12) általános hozzáférést biztosítsanak ingyenes országos tájékoztató portálokhoz az aláíró

államok minden hivatalos nyelvén és az etnikai kisebbségek nyelvén, ahol minden információ

megtalálható az ezen Egyezmény keretében szereplő erőszakos cselekmények formáiról,

megelőzésükről, az erőszakos cselekmények áldozatainak jogairól, a hatóságok felmerülő

kötelességeiről és az erőszakos cselekmények eseteinek bejelentéséről;

13) szavatolják, hogy az erőszakos cselekmények következtében súlyos testi sérülést vagy

egészségkárosodást elszenvedett áldozatoknak jogukban áll a bűnelkövetőktől a károsodás

mértéke szerint kártérítést követelni úgy, hogy a kárt nem más forrásból fedezik;

14) az illetékes hatóságokat ruházzák fel olyan hatalommal, hogy közvetlenül veszélyes

helyzetekben elrendelhessék az erőszakos bűncselekmény elkövetőinek egy bizonyos időre

szóló kilakoltatását az áldozat vagy a kapcsolati erőszak veszélyének kitett személy lakásából,

és hogy a bűnelkövetőnek megtilthassák, hogy az áldozat vagy a veszélyben lévő személy

lakásába beléphessen vagy vele kapcsolatba lépjen;

15) szavatolják, hogy megfelelő korlátozó vagy védelmet nyújtó rendeletek álljanak az

erőszakos bűncselekmények áldozatainak rendelkezésére, lehetővé téve az arányos büntetőjogi

vagy más adminisztratív megtorlást. A korlátozó vagy védő rendelkezések nyújtsanak azonnali

védelmet az áldozatot terhelő fölösleges anyagi vagy adminisztratív teher nélkül; ezek a

rendelkezések meghatározott időre szóljanak, vagy ameddig nem módosítják vagy nem

szüntetik meg őket; amennyiben szükséges, azonnali hatállyal egyoldalúan lépjenek életbe;

ezen intézkedések minden más jogi eljárástól függetlenül vagy azok mellett legyenek

elérhetők, és legyenek használhatók az ezeket követő jogi eljárásokban;

16) az áldozatoknak legyen joguk ingyenes jogsegélyre a nemzeti jogrendszerben foglalt

feltételek szerint;

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 112 https://www.ecssz.eu

17) legyenek nyilvánosak az erőszakos cselekmények megelőzésére szolgáló információk; és

18) legyenek az erőszak megelőzésére szolgáló olyan programok, amelyek középpontjában a

családok és a családtagok védelme áll, azon elv alapján, hogy a családtagok a hatóságok

partnerei az erőszak megelőzésében, hiszen a család nyújtja a legmegfelelőbb védelmet az

erőszak ellen, különösen a nők és gyermekek számára.

2. Az 1. bekezdésben foglalt intézkedések tervezése, végrehajtása során az aláíró államok az

illetékes társadalmi szervezetekkel működjenek együtt.

36. Cikkely

1. Az aláíró államok kísérjék figyelemmel a mindenfajta erőszakos eseteket különösképpen:

1) rendszeres időközönként gyűjtenek be friss, részletes statisztikai adatokat;

2) támogassák az erőszak, tartalmazva a párkapcsolati erőszak területén folytatott kutatásokat,

és terjesszék eredményeiket abból a célból, hogy tanulmányozzák az erőszak okait, hatásait,

gyakoriságát, az ítéletek arányát, valamint az ezen Egyezményben foglalt intézkedések

hatékonyságát;

3) rendszeres felméréseket végezzenek a népességben annak céljából, hogy felbecsüljék a jelen

Egyezmény területére tartozó erőszakos viselkedési formák előfordulását és tendenciáit.

2. Az aláíró államok a jelen Egyezmény értelmében a Bizottság részére gyűjtsenek információt,

– ahogy a 43. Cikkelyben erről szó van – a nemzetközi együttműködés támogatása és a

nemzetközi összehasonlító elemzések céljából.

3. Az összegyűjtött adatok az 1. bekezdésben foglalt intézkedések szerint a nagy nyilvánosság

számára is elérhetőek legyenek.

37. Cikkely

1. Az aláíró államok gondoskodjanak róla, hogy az erőszaktevők büntetőjogi felelősségre

vonásban részesüljenek, bűntettükkel arányos hatásos és elrettentő büntetést kapjanak az alábbi

szándékosan elkövetett cselekményekért:

1) súlyos lelki sértés kényszerítés vagy fenyegetés által,

2) más személyre irányuló, ismétlődő, félelmet okozó vagy másnak a biztonságát fenyegető

viselkedés,

3) más személy ellen irányuló fizikai erőszak,

4) beleegyezés nélküli szexuális természetű cselekedetek egy másik személlyel szemben,

5) harmadik személy bevonásával elkövetett beleegyezés nélküli szexuális természetű

cselekedetek egy másik személy ellen,

6) nemi erőszak jóváhagyása és szorgalmazása,

7) felnőtt vagy gyermek házasságra kényszerítése,

8) az aláíró államok vagy más állam területére csalni felnőttet vagy gyermeket azzal a céllal,

hogy ott házasságra kényszerítsék,

9) kényszeríteni vagy rábírni egy nőt arra, hogy körülmetélésnek, infibulációnak, a

szeméremajkak, vagy a nagyajkak, a kisajkak vagy a csikló teljes vagy részleges csonkításának

vesse alá magát, továbbá ösztönözni, kényszeríteni vagy rábírni egy lányt arra, hogy a fenti

cselekményeknek alávesse magát,

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 113 https://www.ecssz.eu

10) olyan műtétet végezni nőkön vagy férfiakon, amely megfosztja őket természetes

reprodukciós képességüktől előzetes tájékoztatásuk és a beleegyezésük nélkül vagy az eljárás

megértetése nélkül.

2. Bármilyen segítségnyújtás vagy ösztönzés az 1. bekezdés 1–10. pontjában foglalt

bűncselekmények elkövetéséhez, valamint olyan bűncselekmények elkövetésének a

megkísérlése, amelyeket az 1. bekezdés 3–10. pontja tartalmaz, büntetőjogi felelősségre

vonással jár.

3. Az aláíró államok vállalják, hogy a zaklatásnak bármely formája, amelynek célja vagy

eredménye egy személy méltóságának megsértése, különösen, ha félelemkeltő, rosszindulatú,

lealacsonyító, megalázó vagy támadó légkörben teszik, büntetőjogi vagy más jogi megtorlást

von maga után.

4. Az aláíró államok vállalják, hogy az alábbi körülményeket az ország jogszabályaival

összhangban, mint súlyosbító körülményeket veszik figyelembe az ítélethozatal során az ebben

a Cikkelyben szereplő bűntettek kapcsán:

1) a bűntettet – az ország törvényei szerinti – korábbi vagy jelenlegi házastárs vagy vele együtt

élő személy ellen követi el egy olyan családtag vagy az áldozattal együtt élő személy, aki durva

bánásmódban részesítette őt,

2) ha a bűntettet vagy azzal társult bűntetteket ismételten elkövették,

3) ha olyan személy ellen követték el a bűntettet, aki bizonyos körülmények folytán

sebezhetővé vált,

4) ha a bűntettet gyermek ellen vagy gyermek jelenlétében követték el,

5) ha a bűntettet ketten vagy annál többen együttesen követték el,

6) ha a bűntettet rendkívüli erőszakos cselekmény előzte meg vagy társult hozzá,

7) ha a bűntettet fegyver használatával, vagy a fegyvert fenyegetésként használva követték el,

8) ha a bűntett komoly fizikai vagy lelki sérülést okozott az áldozatnak, és

9) ha a bűnelkövetőt már korábban is elítélték hasonló bűntett miatt.

5. Az aláíró államoknak olyan elévülési szabályokat kell hozniuk, amelyek elegendőek és

arányosak a szóban forgó bűntett súlyosságával, s ha a bűntettet kiskorú gyermek ellen

követtek el, vegyék tekintetbe, hogy miután az áldozat elérte nagykorúságát, hatékony büntető

eljárást kezdeményezzenek.

6. A bűnelkövetőnek az ebben a Cikkelyben megfogalmazott felelősségét nem lehet

semmisnek tekinteni vagy csökkenteni olyan alapon, hogy a bűnelkövető és az áldozat között

rokoni kapcsolat áll fenn.

38. Cikkely

1. Az aláíró államok ismerjék el bíráskodási jogkörüket a jelen Egyezményben tárgyalt

bűntetteket illetően, ha a bűntettet:

a) saját területükön követték el;

b) a saját zászlójukat viselő hajón követték el;

c) a saját törvényeik szerint nyilvántartott repülőgépen követték el;

d) saját honfitársuk követte el; vagy

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 114 https://www.ecssz.eu

e) olyan személy követte el, aki életvitelszerűen az ő területükön él.

2. Az aláíró államok vállalják magukra, hogy megtegyék a szükséges törvényhozói vagy más

intézkedéseket annak érdekében, hogy eljárhassanak a jelen Egyezményben foglalt olyan

bűnök ellen, amelyeket honfitársuk ellen vagy olyan személy ellen követtek el, aki

életvitelszerűen az ő területükön él.

3. Az aláíró államoknak biztosítaniuk kell, hogy a 37. Cikkely 1. paragrafusa 4., 8. és 9.

pontjában foglalt bűncselekmények elleni bűnügyi eljárás során igazságszolgáltatásuk ne

legyen alárendelve olyan feltételeknek, amelyek szerint a bűntetteket azon a területen ítélik el,

ahol azokat elkövették.

4. Az aláíró államok biztosítják, hogy a 37. Cikkely 1. paragrafusa 4., 6., 8. és 9. pontjában

foglalt bűncselekmények elleni bűnügyi eljárásban a 38. Cikkely 1. paragrafus d és e

bekezdésekre vonatkozó jogi eljárása nincs alárendelve annak a feltételnek, hogy a bűnüldözés

csak akkor kezdődhet meg, ha az áldozat a bűncselekményről bejelentést tesz, vagy az állam

információval szolgál arról, hogy a bűncselekményt a területén hajtották végre.

5. Az aláíró államok jogszolgáltatást nyújtanak a 37. Cikkelyben foglalt bűncselekmények

ügyében annak az aláíró államnak, amelynek a feltételezett bűnelkövető a polgára és a

kiadatását nemzetisége alapján megtagadták, vagy (a bűnelkövető) az aláíró állam területén

marad, és semmilyen döntés nem születik kiadatása érdekében. A felkért aláíró állam, abban

az esetben, ha a másik résztvevő állam kéri, az illetékes hatóságoknak benyújtja a bírósági

eljárás kezdeményezését azzal a szándékkal, hogy a bűnelkövető ellen a bűntett mértékének

megfelelő intézkedést hozzanak, amely miatt a kiadatását kérvényezték.

6. Olyan esetekben, amelyekben nem csak egy aláíró állam kíván eljárást indítani a 37.

Cikkelyben foglalt bűncselekmények ügyében, a szóban forgó aláíró államok szükség esetén

konzultáljanak egymással, és határozzák meg a legmegfelelőbb büntető eljárást.

7. Jelen Egyezmény nem zárja ki, hogy a bűnügyi jogszolgáltatást az aláíró államok a

nemzetközi jog általános szabályaira vonatkozó előítélet nélkül saját nemzeti jogrendszerükkel

összhangban gyakorolják.

39. Cikkely

Az aláíró államok adjanak lehetőséget nemzeti bíróságaiknak arra, hogy saját ítéletük

meghozatala során figyelembe vegyék egy másik aláíró állam bíróságának végső ítéletét a 37.

Cikkelyben foglalt bűncselekményekkel kapcsolatban.

40. Cikkely

1. Az aláíró államoknak védeniük kell az áldozat jogait és érdekeit, beleértve az áldozat

speciális igényeit a nyomozás és a bírósági eljárások során, mégpedig az alábbi módokon:

1) nyújtsanak védelmet az áldozatoknak és családjuknak, valamint a tanúknak a

megfélemlítéssel, bosszúval és ismételt megtorlással szemben;

2) tájékoztassák az áldozatot, legalábbis, ha az áldozat és családja veszélyben forog, pl. ha a

bűnelkövető elmenekül vagy időlegesen, vagy végleg szabadon engedik;

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 115 https://www.ecssz.eu

3) országuk jogának megfelelően tájékoztassák az áldozatokat az őket megillető jogokról és

szolgáltatásokról, a panaszbejelentés utáni nyomon követésről, a vádakról, a nyomozás vagy

az eljárások lefolytatásáról, ebben az ő saját szerepükről, valamint az ügyükben hozott

döntésről;

4) a nemzeti eljárásjognak megfelelően hallgassák ki az áldozatokat, hogy előtárhassák

bizonyítékaikat, véleményüket, s igényeiknek és aggodalmaiknak közvetlenül vagy közvetítőn

keresztül hangot adhassanak, hogy ezeket figyelembe vehessék;

5) megfelelő támogatást nyújtsanak az áldozatoknak, hogy ők jogaikat és érdekeiket pontosan

terjeszthessék elő, és azokat figyelembe is lehessen venni;

6) gondoskodjanak róla, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek védik az áldozat

magánéletét és imázsát;

7) biztosítsák, hogy – ha csak lehet – kapcsolat az áldozat és a bűnelkövető között a bíróság és

a törvény végrehajtó szerveinek területén ne jöhessen létre;

8) az áldozat részére szakképzett és független tolmácsot rendeljenek ki, amikor az áldozat részt

vesz a bírósági eljárásban, és amikor előadja bizonyítékait;

9) hazájuk jogviszonyainak megfelelő kommunikációs eszközök segítségével lehetővé kell

tenni az áldozatok számára, hogy a bírósági tárgyalóteremben anélkül tegyenek tanúvallomást,

hogy jelen lennének, vagy legalábbis az állítólagos bűnelkövető jelen lenne.

2. A gyermek sértetteket, valamint erőszakos cselekmények vagy a párkapcsolati erőszak

gyermek tanúit az ő érdekükben alkalmas módon meg kell védeni.

41. Cikkely

Az aláíró államok ezen Egyezmény rendelkezései, valamint a polgári és bűnügyek kezelésére

kötött nemzetközi és regionális megállapodások értelmében működjenek együtt, és

törvényhozásuk lehető legnagyobb összehangolásával és hazai törvénykezésük alapján

hozzanak intézkedéseket abból a célból, hogy

1) megelőzzék, leküzdjék és üldözzék azon erőszakos cselekményeket, amelyekről ez az

Egyezmény szól;

2) megvédjék az áldozatokat, és segítséget nyújtsanak nekik;

3) az ebben az Egyezményben foglalt bűncselekmények leleplezésére nyomozást és bűnügyi

eljárást folytassanak, és

4) végrehajtsák az aláíró államok bírói szervei által ilyen ügyekben hozott polgári és

büntetőjogi ítéleteket, beleértve a védelmi intézkedéseket is;

2. Az aláíró államok vállalják, hogy a 37. Cikkely 1. paragrafusában foglalt olyan bűntények

esetén, amelyeket egy aláíró állam területén, de nem a sajátjukén hajtottak végre, az áldozatok

számára lehetővé teszik, hogy saját országuk illetékes hatóságai előtt tehessenek

panaszbejelentést.

3. Ha egy aláíró állam, amely jogsegélyt nyújt bűnesetekben egy másik aláíró állam által

meghozott kiadatási végzések vagy polgári és büntető ítéletek végrehajtásában, amelyek ezen

Egyezmény létét feltételezik, egy harmadik államtól, amellyel nem kötött ilyen egyezményt,

hasonló jogi együttműködésre kap felkérést, akkor ezt az Egyezményt tekintheti a jogsegély

alapjának bűnügyekben, kiadatási ügyekben és a másik aláíró állam által meghozott polgári

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 116 https://www.ecssz.eu

vagy bűnügyi ítéletek szabta olyan kényszerintézkedések ügyében, amelyek ezen Egyezmény

hatáskörébe tartoznak.

VII. Fejezet

Nemzetközi Családjogi Bizottság

42. Cikkely

Az aláíró államok a jelen Egyezmény alapelveit és rendeleteit gyermekekkel és felnőttekkel

egyaránt széles körben ismertessék meg.

43. Cikkely

1. Az aláíró államok egy „Nemzetközi Családjogi Bizottságot” állítanak fel, azért hogy

megvizsgálják, a jelen Egyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtásában mennyire

haladtak előre.

2. A Bizottság az aláíró államok számával azonos számú szakértőből fog állni, amely szakértőt

minden résztvevő állam maga nevezi ki 5 éves időtartamra az 5. bekezdésben foglaltak

értelmében.

3. A szakértők magas erkölcsi szinten álló és az Egyezményben szereplő területeken elismert,

alapos jártassággal bíró szakemberek. Minden egyes aláíró állam egy bizottsági tagot nevez ki

saját polgárai közül, figyelembe véve annak szükségét, hogy jogi gyakorlattal rendelkező

személyek is legyenek köztük.

4. Mielőtt feladatukat elvállalnák, a Bizottság tagjai egyhangú nyilatkozatot tesznek a Bizottság

nyílt ülésén azon célból, hogy feladatukat becsületesen és részrehajlás nélkül végzik.

5. Ha a Bizottságnak valamely tagja elhalálozik, lemond vagy kijelenti, hogy bármilyen más

ok miatt nem tudja tagsági kötelességét ellátni, akkor az az aláíró állam, amely a tagot kijelölte,

egy másik szakértőt fog saját honfitársai közül kinevezni a fennmaradó időre. A hivatali

terminus végeztével egy új bizottsági tag kerül kinevezésre a jelen Egyezmény szabályainak

értelmében.

6. A Bizottság többségi döntéssel saját eljárási szabályokat hoz a tagság legalább felének

jelenlétében.

7. A Bizottsági üléseket általában ............................................. tartják, vagy bármely más, a

Bizottság által meghatározott, alkalmas helyen. A Bizottság legalább évente egyszer ülésezik.

8. A Bizottság feladatainak hatékony ellátása érdekében Végrehajtó Titkár gondoskodik a

munkatársakról és egyéb szükséges eszközökről.

9. A jelen Egyezmény szellemében a Bizottsági Tagok a Végrehajtó Titkár jóváhagyásával a

hivatali forrásokból fizetést is kapnak, melyet a Hivatal jóváhagyott költségvetéséből fedeznek.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 117 https://www.ecssz.eu

44. Cikkely

1. Az aláíró államok tegyenek jelentést a Végrehajtó Titkáron keresztül a Bizottságnak arról,

hogy milyen intézkedéseket foganatosítottak az itt elismert jogok érvényre juttatására és arról,

hogy mennyit haladtak előre e jogok ügyében:

a) az egyes államok az Egyezmény érvénybe lépését követően két év múlva,

b) azt követően négy évenként.

2. A jelen Cikkelyben említett jelentés szóljon azokról a tényezőkről és esetleges

nehézségekről, amelyek a jelen Egyezményben foglalt kötelezettségek teljesítésének fokát

befolyásolják. A jelentés szolgáljon elegendő információval a Bizottságnak arról, hogy az

Egyezmény tartalma a végrehajtás során annak átfogó értelmezésében valósuljon meg az egyes

aláíró államokban, különös figyelmet fordítva az Egyezmény 36. Cikkelyének 1. bekezdésében

foglalt információra.

3. Az aláíró államok közül azoknak, amelyek korábban már benyújtottak átfogó jelentést, nem

szükséges megismételniük e Cikkely 1. bekezdése b pontja szerinti alapvető információkat.

4. A Bizottság az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos, a tárgyhoz tartozó további

információt kérhet az aláíró államoktól.

5. A Bizottság minden második évben jelentést küld a Végrehajtó Titkárnak a tevékenységéről.

6. Az aláíró államok az 5. bekezdésben foglalt jelentésüket a nyilvánosság számára széles

körben elérhetővé teszik.

VIII. Fejezet

A Végrehajtó Titkár Hivatala

45. Cikkely

1. A Végrehajtó Titkár, hivatala segítségével, felelős az Egyezményben foglaltak

terjesztésével, végrehajtásával és előremozdításával kapcsolatos ügyek összehangolásáért,

valamint a Nemzetközi Családjogi Bizottság adminisztratív támogatásáért és a Bizottság

tagságának megválasztásával kapcsolatos szervezési feladatok ellátásáért.

2. A Végrehajtó Titkárt az aláíró államok hat évre választják meg saját honfitársaik közül

megegyezés alapján, ha azonban nem lehet konszenzust elérni, úgy a szavazatok abszolút

többsége dönt.

3. A Végrehajtó Titkár vezeti a titkárságot, és hivatali feladatainak elvégzéséhez munkatársakat

nevezhet ki, akik segítik a feladatok elvégzésében. A munkatársak kinevezésekor és a

munkakörök betöltésekor a hatékonyságot, szakmai rátermettséget és megbízhatóságot kell

figyelembe venni. Figyelembe kell venni a munkatársak érdekeltségét is a legtágabb földrajzi

alapon.

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 118 https://www.ecssz.eu

4. A Bizottság az aláíró államokkal konzultálva fogadja el a költségvetést. Az Aláírók kötelezik

magukat a Hivatal fenntartására.

5. A Végrehajtó Titkár hivatalának helye: …………………….

IX. Fejezet

Végső Rendelkezések

46. Cikkely

1. A jelen Egyezmény végrehajtásakor vagy a ratifikáció eszközeként való benyújtáskor

bármely Aláíró Állam kikötést tehet az Egyezmény egyes rendelkezéseit illetően olyan

mértékben, amelyben a saját területén érvényes jog nem egyezik az Egyezmény szövegében

feltételezettel. Az 1-4., 10-14., 16., 18., 23-24., 27., 29. és 31. Cikkelyben foglaltakhoz

semmilyen kikötés nem tehető.

2. A Végrehajtó Titkár kapja meg és küldi ki az aláíró államok részére a kikötések szövegét a

ratifikáció vagy a hozzájutás idején.

3. A kikötést tevő aláíró állam az e cikkely 1. bekezdése alapján a Végrehajtó Titkárnak tett

értesítéssel bármikor visszavonhatja a kikötését, aki ezt követően valamennyi aláíró államot

tájékoztat erről.

47. Cikkely

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását vagy értelmezését érintő bármely vitát az

aláíró államok először tárgyalás, békülés, bírói eljárás útján vagy bármely más békés úton

rendeznek kölcsönös egyetértés alapján.

48. Cikkely

1. A jelen Egyezmény aláírása minden állam számára nyitva áll.

2. A jelen egyezmény ratifikáció tárgya. A ratifikáció okirata a Végrehajtó Titkárnál lesz

elhelyezve.

3. A jelen Egyezmény bármely állam számára hozzáférhető lesz. Az erre szolgáló iratok a

Végrehajtó Titkárnál lesznek elhelyezve.

49. Cikkely

1. A jelen Egyezmény a Végrehajtó Titkárnál való letétet követő három hónap lejárta után az

azt követő hónap első napjától lép hatályba a ratifikáció és belépés negyedik okirataként.

2. Minden állam számára, amely ratifikálja az Egyezményt vagy csatlakozik hozzá, a negyedik

ratifikációs vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után az Egyezmény hatályba lép a letétbe

helyezést követő hónap első napján.

50. Cikkely

Európai Családtudományi Szemle Zych és mások  Egyezmény a család jogairól

III. évf. 2020/1 119 https://www.ecssz.eu

A jelen Egyezmény gondozására a Végrehajtó Titkár van kijelölve.

51. Cikkely

A jelen szöveg hiteles másolata az Egyezmény eredetijének, amely a Végrehajtó Titkárnál van

letétbe helyezve.

Ennek hiteléül a teljes hatáskörrel felruházott, a saját kormányuk által felhatalmazott

személyek írták alá az Egyezményt.

European Family Science Journal Zych et al.  Convention on the rights of the family

Vol. 3, 2020/1 120 https://www.ecssz.eu

Convention on the rights of the family

Introduction

Dr. Tymoteusz Zych

Poland - Instytut na rzecz Kultury Prawnej Ordo Iuris

Marriage and family have become the target of an unprecedented attack from international

institutions which, while lacking legal mandate, seek to undermine fundamental social and legal

structures of countries across the world.

Over recent years ideologues have instrumentally used the right to call to combat violence

and discrimination with a view to push through their demands which question the notions of

family and marriage. As they claim, violence is a structural phenomenon which persists due to

differences in the social roles of women and men. These differences stem allegedly from the

traditional family and marriage understood as a union between a man and a woman.

Family protects against violence

The reality is very different though, as the family gives each of its members an effective

protection against violence. Strong family bonds ensure a strong protection against the

occurrence of negative phenomena, which tend to be less frequent in the family founded on

marriage than in other types of human relationships, including cohabitation. This is confirmed

by various social surveys

There is no doubt that the family founded on marriage between one man and one woman is

the best space to foster human development, and to protect women and children alike.

Statistically, children brought up in a family in which parents are not married, more often

become victims of domestic violence, just as women in extramarital relations are more