Európai Családtudományi Szemle Horváth Hét perc alatt végeztünk
III. évf. 2020/1 44 https://www.ecssz.eu
diplomával született. Igen, de neki megvan, az enyém meg még nem biztos. Persze, időtöltésből
járok oda (lett diplomám és egzisztenciám is). Nem baj, szeretne velem találkozni, nagyon
kedves és tetszem is neki, itt és itt x időpontban. Srác sehol, telefon kikapcsolva.
Rövid levelezés után randi. Legalább magas. Rögtön a lényegre tért: ő a repülőtéren magas
beosztású biztonsági ember, és annyira jól csinálja a dolgát, hogy Franciaországba kapott
állásajánlatot. Neki most el kell döntenie, hogy a szerelem mellett dönt, vagyis mellettem, vagy
menjen ki, mert januárig (addig 6 hét van) nyelvet kell tanulnia nulláról. Szóval most döntsem
el, komolyak-e a szándékaim, mert akkor marad. Nem kellett nagyon megnéznem, ahogy láttam,
szerintem a reptéren maximum takarítófiú. Mindegy, menjen.
Tök helyes srác volt. Autószerelő, vékony, szálkás, nem szószátyár, de lehetett vele
beszélgetni. Egy napon születtünk. De valahogy nem igazán tudtunk találkozni. Meghívott, majd
sorra lemondta a randit, pl. mert a barátja szakított, és most depressziós és vele kell lennie.
Lehet, kitartóbbnak kellett volna lennem, de meddig?
Jóképű, jól öltözött, illatos, frissen borotvált. De jó! Végre! El is mondta az igényét: az előző
kapcsolatában találtak egy párt, akikkel négyesben szexeltek. Ő olyan partnert keres, hosszú
távra, aki ebben részt vesz. Ha ez tőlem idegen, akkor ne is beszélgessünk tovább, mert olyan
élményeket tapasztalt meg, amiről nem fog lemondani… Remek.
Sose felejtem el. Azt hiszem akkor féltem életemben először. Sajgó, lüktető foggal mentem az
orvoshoz. Vártam a villamost. Egyszer csak leszólított egy fekete srác, illetve egy fekete óriás.
Oldalra fordultam és a szemmagasságom az óriás felkarjának első-második harmadának, az
un. sebészi nyaknak szegeződött. Izmos, kidolgozott, hatalmas test. Vastagabb volt a karja, mint
az én combom. Félelmetes volt. Azóta sem láttam ilyet. Nagyon kellett koncentrálnom, ne
bámuljam tátott szájjal. Majd erősen tört magyarral elmondta, nigériai és a nagykövetségen
dolgozik. Ja, én is. Alig bírtam lerázni, van barátom, hagyjon már békén.
Randi: Magas, az tuti. Nézem, öltözködés, stílus, mint apukám. Hozzá jött még a széles
karimájú western kalap. Elmondása szerint állatorvos valahol külföldön. Kapcsolati rendszere
jelentős itt Magyarországon (amit onnan nyilván könnyű felépíteni és fenntartani). Örülök.
Előállt mindenféle ötlettel, pl. elmehetnék hozzá hosszú hétvégére. Nekem korai erről beszélni,
főleg, hogy nem is nagyon tudok leendő társként gondolni rá. Leszámítva az apukás öltözködési
stílusát értelmes ember benyomását keltette. Kellemes beszélgetni, ennyi. Elengedtem a
történetet, elváltunk. Akkoriban hónapokig helyettesítettem, nagyon ki voltam hajtva, sokat
dolgoztam hétvégén, tél volt, betegen is menni kellett. Nem akartam és nem is tudtam ebbe az
emberbe energiát, időt fektetni. Ezt mondtam is neki, de csak győzködött, milyen csodálatos
vagyok, csak találkozzunk. Csúcs az egészben: menjek érte, mert nekem van autóm. Óriásit
balhézott a telefonba, hogy nem mentem. Amúgy meg aludtam a fáradtságtól. Néhány elég
kemény számonkérő sms-t még kaptam.
Randi, jól öltözött, ápolt helyes srác, fix munka, egy gyerek anyukánál. Magasság
megalkuvós, de próbáljuk meg. Szeretne újrakezdeni, oké. 2-3 randin meghallgattam a
panaszkodását, de mindenkinek lehet nehéz időszaka. De semmi más nem volt a téma, csak a
harc a láthatásért, amiben elég furcsa csavarok voltak, és a nehezen egyeztethető időpont, hol
a láthatás, hol a túlóra, hol az otthoni munka, hol a nem tudom, mi miatt, mindig, mindig volt
valami hatalmas baja. Elhiszem, hogy szeretett volna egy kapcsolatot, de láthatóan nem abban
a fázisban volt, hogy ezt felépítse. Meg is mondtam neki, hogy továbblépek. (Végül is nem volt
köztünk semmi, szerencsére. Egyszer mikor hazakísért megpróbált megcsókolni, de ez is csak
próbálkozás maradt.) Nem hallotta meg, így sms-ben is megerősítettem. Ezt úgy tűnt, olvasta,
mert nem írt.