Időszakosan megjelenő elektronikus folyóirat

I. évfolyam 2014. 1. szám

Európai Családtudományi Szemle ECSSZ

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

EURÓPAI CSALÁDTUDOMÁNYI SZEMLE

A folyóirat neve angolul:

European Family Science Journal

A Tudomány a Családért Egyesület folyóirata

Alapítás éve: 2014.

I. Évfolyam – 2014. 1. szám

Kiadó: Tudomány a Családért Egyesület

Székhelye: 1223 Budapest, Gyula vezér út 47/B

Kiadásért felelős személy: Czettele Győző

Főszerkesztő: Czettele Győző

Szerkesztőbizottság tagjai:

Bense László

Botos Katalin

Fekete Tamás

Feketéné Szakos Éva

Krajsovszky Gábor

Krúdy Tamás

Len Adél

Mihalec Gábor

Nagykáldi Zsolt

Perczel-Forintos Dóra

Pogány Erzsébet

Varga Zs. András

Szerkesztőség:

Czettele Győző

1223 Budapest, Gyula vezér út 47/B.

szerkesztoseg@ecssz.eu

A folyóirat honlapja:

www.ecssz.eu

Nemzetközi azonosítószáma:

HU ISSN 2064-8006

Európai Családtudományi Szemle ECSSZ

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

„A boldog családok jelentik a jövőt”

A folyóiratról

A nemiség, a házasság és a család témaköre az emberi élet legelemibb kérdéseit öleli fel. A

nemi szokásoknak életbevágó a jelentősége házasságra és családra nézve. Amilyen a házasság

és a család, olyan a kultúra. A nem a szereteten alapuló szexuális viselkedéstípusok

elterjedése, összezavarhatja az emberi létezés fő útjait. Amikor a szexualitás a szeretetre

irányul, akkor olyan boldog házasságokat, családokat és virágzó kultúrákat épít, amelyek

felismerik minden egyes személy végtelen értékét. Évtizedünkben Európában e kérdéskörre

meglehetősen eltérő válaszok lelhetők fel. E folyóirat felületet nyit azon érdeklődők és

szakemberek számára, akiknek fontos a család, akik szeretnék, hogy majd gyermekeik is

boldog családban élhessenek. E kiadvány nyelve egyelőre a magyar, tervezzük az angol

nyelvű megjelenést is.

Szerzőinknek

Az Európai Családtudományi Szemle (ECSSZ), mint elektronikus folyóirat, lehetőséget

biztosít a párkapcsolatok, a házasság és a család témaköreihez tartozó írások, tanulmányok és

szakcikkek megjelentetésére. Az ECSSZ célul tűzte ki a család körüli válság okainak és a

lehetséges kiutaknak a keresését, valamint elemzését. A publikálásra szánt anyagok lehetnek:

(i) a szerzők máshol magyarul még meg nem jelent saját írásai, (ii) már publikált anyagok

összefoglalói vagy fordításai, és (iii), beszámolók, ismertetők, vélemények, interjúk. A honlap

egy, a témához tartozó, irodalomgyűjteményt is tartalmaz.

A kéziratokat e Folyóirat sablonjának megfelelő formátumban e-mail-ben kérjük beküldeni

a szerkesztoseg@ecssz.eu e-mail címre. A cikk sablon a honlapról letölthető:

ECSSZ_Cikk_sablon.

A folyóirat jellegének megfelelő és közlésre alkalmasnak talált kéziratokat lektoráltatjuk.

A kéziratok leadási határideje folyamatos, a megjelenés a sikeres lektorálást követően

rövidesen megtörténik. A folyóirat egyes számait az abba eső első cikk megjelenésével

megnyitjuk. A megnyitott szám zárása a megfelelő számú cikk megjelenése után történik.

A kézirat beküldésekor a (levelező) szerzőnek javasolt egy kitöltött “Kézirat benyújtási

nyilatkozatot”-ot is csatolni. A nyilatkozat a honlapról letölthető.

Európai Családtudományi Szemle Tartalomjegyzék

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

TARTALOM

Tanulmányok

Pálhegyi Ferenc: A házasság szakítópróbái 6

Krúdy Tamás: Lehet egy testvérrel több? 12

Székely András: A családi állapot különböző fajtáinak nemzetgazdasági

vonatkozásai. Miért szükséges a válások gazdasági költségeinek becslése? 16

Czettele Győző: Javaslatok a családbarát munkahely kialakítására

és a munkahelyi stressz csökkentésére 26

Tárkányi Ákos: A munkahely és a párkapcsolat kölcsönhatásai 40

Tárkányi Ákos: Élettársi kapcsolatban élés, intim párkapcsolat és házasság

Magyarországon a 2009-es „Családi kapcsolatok”

országos vizsgálat alapján 54

Mayer Annamária, Balásházy Imre, Czettele Győző: Az alapvető nemi

normákról alkotott vélemények eloszlása és e vélemények

korrelációja a vallásossággal Magyarországon 2009-ben 89

Török Péter: A házasság és nemiség kérdésköre a buddhizmusban,

az iszlámban és a hinduizmusban 102

Bemutatkozások, Interjúk

Pogány Erzsébet: Erőteljes szlovákiai mozgalom bontakozott ki

a családok védelmében 121

Interjú Pogány Erzsébettel: A Felvidéki Magyar Családszervezetekről 123

Interjú Botos Katalinnal 126

Interjú Gáll Mártonnal 130

Csémi Szilárd: Bemutatkozik a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 132

Könyvszemle

Négy javasolt könyv 135

Európai Családtudományi Szemle Tanulmányok

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

Tanulmányok

Európai Családtudományi Szemle Pálhegyi  A házasság szakítópróbái

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

A házasság szakítópróbái

Pálhegyi Ferenc

Nyugalmazott főiskolai tanár

Hazánkban évente kb. 45 ezer házasságot kötnek, fele annyit, mint az 1980-as években.

Évente kb. 25 ezer válás történik. Ez több mint a házasságkötések fele. Az 1980-as években

346 válás jutott ezer házasságra, a 2000-es években 562.

Ezek a KSH „száraz” adatai.

De nem készül statisztika azokról a házasságokról, amelyekben a párok együtt maradnak

ugyan, de szerelmük régen kihűlt, kapcsolatuk inkább gazdasági közösség, nem beteljesülést

nyújtó szeretet-kapcsolat. Eltűrik egymást „a gyerekek miatt”, vagy más okból.

Talán a házasság ma már elavult intézménynek számít? De hiszen a Teremtő Isten „ötlete”

volt, Ő pedig nem változik.

A válságok korát éljük. Miért került válságba a házasság? Miért van napjainkban minden

házasság, sőt szinte minden emberi kapcsolat – még az elkötelezett barátság is –

szakítópróbának alávetve? Vagy nem is a házasság van válságban, hanem az ember?

Ezek a kérdések nyomasztóak. Ady: Kocsiút az éjszakában című verse tolul nyomasztó

kérdéseink fölé:

Milyen csonka ma a Hold,

Az éj milyen sivatag, néma,

Milyen szomorú vagyok én ma,

Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,

Minden láng csak részekben lobban,

Minden szerelem darabokban,

Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,

Utána mintha jajszó szállna,

Félig mély csönd és félig lárma,

Fut velem egy rossz szekér.

A 20. század elején született ez a vers, amikor a költő már érezte, hogy milyen „szellem”

bontakozik ki a közgondolkodásban: a természettudományok empirizmusát és a racionalitást a

posztmodern szellem homályos jövőképe váltja fel. „Minden Egész eltörött”, nincs többé

megbízható, abszolút igazság, mert minden viszonylagossá vált. Nincs jövőt építő lelkesedés

– „minden láng csak részekben lobban”, nincs igaz szerelem és hűség, mert azt darabokra töri

az önző testi vágy. Az ember élete olyan, mint egy rozoga szekér: nem lehet tudni, meddig

bírja a futást, de azt sem, hogy hová tart.

Európai Családtudományi Szemle Pálhegyi  A házasság szakítópróbái

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

Bizonyára sokan nem értenek egyet ezzel a verselemzéssel. Figyeljünk hát néhány aligha

vitatható tényre: milyen indítékok mozgatják ma az emberek többségét? Ha választ adunk erre

a kérdésre, talán illeni fog a válaszhoz a sötétben zötyögő szekér képe.

Míg a 19. század művelt fiatalságára jellemzők voltak Petőfi sorai:

Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek

Az emberiségért valamit! –

Korunk embere a boldogságot az anyagi jóléttől reméli. Élete értelmét abban látja, hogy

gazdaságilag biztosítsa helyzetét és jövőjét. Weöres Sándor ezt így fogalmazza meg:

Homo sapiens, kétlábú testvér,

de szerény, de koldus lett a vágyad:

hajdanában a tökélyre vágytál,

ma a boldogsággal is beérnéd -

és még ezt se képzeled nagyobbnak,

mint hogy bendőd bírja Marcsa főztjét

és ágyékod bizseregni tudjon

s legyen életedben holmi lim-lom

mit tiédnek, birtoknak becézhess. –

Evés-ivás, szex és birtoklás. Ezek a tényezők képezik korunk embere értékrendjének

centrumát. Ezekhez társul még a presztízs, a hírnév, a hatalom. Bizonyára ki lehet még

egészíteni ezt a felsorolást. De nyilvánvalónak látszik, hogy ezek mind a pénzzel állnak

összefüggésben, mert elegendő pénzzel mindezekhez hozzá lehet jutni.

Lehet, hogy a materialista filozófia napja leáldozott a közgondolkodásban, átadta helyét

misztikus és okkult hiedelmeknek (nem a bibliai gondolkodásnak), de ezzel együtt

fölerősödött a gyakorlati materializmus.

Persze jogos a felvetés: az emberek régen is szerették a pénzt. Kőmíves Kelemen a

feleségét áldozta fel „fél véka ezüstért, fél véka aranyért.” Jézust 30 ezüstért árulta el Júdás.

Igazat kell adnunk a Prédikátor könyvének: Nincs semmi új a nap alatt (1, 9). Ugyanakkor

észre kell vennünk, hogy napjainkban egyre csökken a maradandó értékek (szeretet, becsület,

hűség, önfeláldozás és hasonlók) vonzása, és szinte minden törekvést befolyásol és ural a

pénz. Nem csak azt a kérdést kell felvetnünk, hogy mit teszünk a pénzzel, hanem azt is, hogy

mit tesz velünk a pénz (Yancey, 2012). Az ősidőkben, az édenkerti tragédia alkalmából, mi

emberek elszakadtunk Teremtőnktől, az Élet Forrásától. Akkor indult el az a folyamat, amely

a maradandó értékeket múlandókra cserélte. Napjainkra ez a halálos értékcsere hatalmas

lavinává dagadt.

Értékrend és házassági válság

Valóban ez lenne a magyarázata annak, hogy napjainkban egyre több a házassági válság, a

válás, az elhagyott és üres „szeretet-tankkal” felnövő gyerek, hogy egyre több fiatal nem

vállalja a házasság és a család terhét? (Közben fertőz és terjed a depresszió, az öngyilkosság

és a terrorizmus is.)

Európai Családtudományi Szemle Pálhegyi  A házasság szakítópróbái

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

A válaszom: igen. Vagy legalábbis van összefüggés a házassági és családi válságok és az

értékrend átalakulása (az anyagiak központi értékké válása) között. Ahhoz azonban, hogy ez

világossá váljék, meg kell értenünk, hogy hol van a gyökere az anyagiasság uralmának az

emberek gondolkodásában, más szóval: az ok-okozati lánc korábbi tagját kell észrevennünk.

Veszélyzónává vált a Föld

Az a tőke, amihez a pénzimádat láncszeme kapcsolódik, így írható le: Veszélyzónává vált

lakóhelyünk a Föld, de nem tudunk elmenekülni, mint az állatok, ha jön az árvíz vagy ég az

erdő. Környezetszennyezés, túlnépesedés, klímaváltozás, terrorizmus… Mindezekről

konferenciákat rendeznek, de nem születnek hatékony tettek, amelyek megállíthatnák ezeket a

folyamatokat. Menekülni kellene, de nincs hová. De menekülünk mégis: a valóság elől – az

irrealitás világába (Pálhegyi, 1998).

A szorongás elaltatása

Freud óta jól ismert pszichés mechanizmus: amit nem szeretünk tudni, azt a tudattalanba

küldjük, más szóval elfojtjuk. Elfojtjuk a veszélytudatot. Nem jó a jövőre gondolni, ezért a

mának élünk.

A mának élés egyik módja a pénzszerzés. A pénz, ami eddig eszköz volt, lehetett használni

jóra és rosszra egyaránt, most céllá válik. Veszélyhelyzetünkben a biztonság illúzióját adja. A

pénz teszi lehetővé, hogy biztosítsuk magunk számára a komfortos életet: a kényelmes, szép

lakást, a kellemes körülményeket, a testi élvezetek sokféle formáját.

Veszélyt feledtető lehet a sikerért, dicsőségért, hatalomért folytatott küzdelem is.

Természetesen „nemes” ez a küzdelem, ha közösséget formáló erővé válik, azaz mások

számára is valamiképpen hasznos, mert alkotás, segítségnyújtás, gyógyítás, felemelkedés stb.

születik belőle. De ne feledkezzünk meg lehetséges rejtett indítékáról se.

A komfort, a siker, a hatalom – mindez valóságos. Mégis illúzió: a boldogság illúziója,

mert ezek egyike sem ad végleges megelégedést, belső békét. Mindig több és több kell

belőlük. Édes szörp, nem pedig szomjat oltó élő víz (Jn 4, 14). Az okkult mesék és praktikák,

melyek átszövik a mai ember életét, látszatra sem valóságosak, mégis sokan menekülnek

napjainkban ebbe a látszat-világba.

A menekülés szakítópróba a házasságban

Hogyan okozhat ez a veszélyzónából való menekülés szakítópróbát a házasságokban? Úgy,

hogy a boldogtalan ember nem testi-lelki társat keres a párjában, hanem olyan tárgyat, amely

kielégíti pillanatnyi szükségletét. Ha ezt a tárgy-szerepet a párja nem tölti be, menekül tovább:

munkába, kedvtelésbe, másik nőhöz vagy férfihoz. A bensőséges emberi kapcsolat iránti

szomja komfortos körülmények között is megmarad – kielégítetlenül. Agresszívan követel,

vagy hallgatagon, sértődötten visszavonul. Menekülési terület lehet az alkoholizmus, a

drogfüggőség és a játékszenvedély is. Mindez szakítópróba a házasságban.

Van még egy önbecsapó módja a veszélyes valóság elől való menekülésnek: a felelősség

elhárítása. Aki ezzel a pszichés technikával él, az nem akar lelkileg felnőni, igyekszik még a

házasságban is gyerek maradni. Függő viszonyban marad a szüleivel, vagy a házastársában is

anya- vagy apa-pótlékot keres. „Anyukám”-nak szólítja az ilyen férfi a feleségét, az asszony

pedig ezt mondja neki: „Kisfiam.” Minden döntést átenged az asszonynak. Ennek a

magatartásnak egyik jól ismert változata a papucs-szerep.

Európai Családtudományi Szemle Pálhegyi  A házasság szakítópróbái

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

Az egyre terjedő szingli-jelenség hátterében is a felelősség elhárítása áll. Azok a fiatalok,

akik nem akarnak házasságot kötni, a házassággal és gyerekneveléssel járó terheket és

felelősséget nem akarják vállalni. Ma a nők egzisztenciálisan nem függnek a férfiaktól, sőt:

függetlenül sikeresebbek lehetnek a szakmájukban. A férfiaknak sincs szükségük feleségre

testi szükségleteik kielégítéséhez, csak pénzre, beleértve ebbe a szexet is. A korszellem

hatására a társ ösztöntárggyá válik, a szexualitás pedig személytelenné. A pornó és a

prostitúció tovább fokozza a kapcsolatok személytelenné válását. Egyébként szingliként

viselkedhet valaki házasságban is.

A veszélyzónából való menekülés lehetséges útvonalait az 1. ábra mutatja be.

Veszélyzónává vált a föld, de nem tudunk elmenekülni

1. ábra A veszélyzónából való menekülés lehetséges útvonalainak vázlata

Házasságon belül az infantilis, a szingliként és a „papucsként” viselkedő házastársat

egyaránt nehéz éveken át elviselni. A „gyerek” nem tud dönteni, mellette nem érzi magát

biztonságban a társa. A „szingli” kiszámíthatatlan, időbeosztása és pénzkezelése átláthatatlan,

rá sem lehet számítani. A „papucs” csak látszólag kellemes társ, mert mindig szót fogad és

alkalmazkodik, de támaszt ő sem ad.

Nehéz éveken át elviselni azt a házastársat is, akinek a figyelme a pénz, a komfort, a siker,

a hatalom megszerzésére koncentrálódik, mert mellette a társa magányosnak és

elhanyagoltnak érzi magát.

Hová vezet innen az út?

Erre a kérdésre kell megtalálnunk a választ.

Úgy tűnik: hármas elágazáshoz érkeztünk. Az útjelző táblán három irányba mutat a nyíl:

környezetszennyezés

klímaváltozás

terrorizmus

Elfojtjuk a veszélytudatot

A biztonság illúziója

Törekvés pénz, komfort,

siker, hatalom szerzésére

A felelősség elhárítása

infantilizmus

(jobb gyereknek lenni)

szingli magatartás

papucs-szerep

Európai Családtudományi Szemle Pálhegyi  A házasság szakítópróbái

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

 Vállajuk az évtizedeken át tartó szenvedést

 Elválunk

 Megoldást keresünk.

1. Vállaljuk a szenvedést. Nem biztos, hogy az Istenhez hűséges keresztyén embernek

kötelező ezt az utat választani. Az azonban biztos, hogy csakis azok képesek ezen az úton

járni, akik tudják, hogy a hívő élet nem mindig jár együtt komfort- és örömérzéssel.

Ugyanakkor az Úrral való bensőséges közösségük segít elviselni a mellőzést és a

megaláztatást.

2. Elválunk. A házassági válás minden esetben tragédia, a felek pedig mindig sérülnek lelkileg

valamilyen mértékben; akkor is, ha a válást a bibliai tanítás megengedi (paráznaság esetén Mt

19, 9; ha a hitetlen fél válni akar 1Kor 7, 15).

3. Megoldást keresünk. Ehhez a kereséshez Isten igéje ad útmutatást, az Ő jelenléte pedig

erőt. Hadd álljon itt biztatásul Pál apostol üzenete: „Isten hűséges, és nem hagy titeket

erőtökön felül kísérteni, sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el

bírjátok azt viselni”. (1Kor 10, 3)

Minden szenvedőnek figyelmébe ajánlom Dávid imádságát:

Várva vártam az Urat,

és Ő lehajolt hozzám,

meghallgatta kiáltásomat.

Kiemelt a pusztulás verméből,

a sárból és iszapból.

Sziklára állította lábamat,

megerősítette lépteimet.

Új éneket adott a számba,

Istenünknek dicséretét.

Sokan látják ezt, félik az Urat,

és bíznak benne.

Boldog ember az,

aki az Úrba veti bizodalmát,

nem igazodik a kevélyekhez,

és az elvetemült hazugokhoz.

(Zsoltárok 40, 2-5)

Az elején föltettük ezt a kérdést: A házasság van-e válságban vagy az ember?

A házassági válságok ijesztő mértékű növekedését abból a tényből vezettük le, hogy

veszélyzónává vált lakóhelyünk a Föld. Ennek pedig az az eredete, hogy válságba került az

ember, a földi élet pusztulásának okozója. A környezet szennyezésért, a klímaváltozásért, a

terrorizmusért pedig az Istentől elszakadt, megromlott szívű ember a felelős. A múlt század

egyik freudista filozófusa, Erich Fromm írta, hogy az emberiség puszta túlélése sohasem

függött olyan mértékben az emberi szív megváltozásától, mint napjainkban (Fromm, 1994).

Azt pedig Isten kijelentéséből tudjuk, hogy az emberi szív nem változik meg „magától”, sem

emberi erőfeszítés eredményeképpen, hanem csak Isten kegyelméből. Mintha kifejezetten

Európai Családtudományi Szemle Pálhegyi  A házasság szakítópróbái

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

házaspárok számára fogalmazta volna meg az isteni bíztatást Ezékiel próféta: „Egy szívet

adok nekik…” (Ez 11, 19). Tudnunk kell ugyanakkor: Isten kegyelme sem árad „magától”.

Azok részesülnek belőle, akik belátják, hogy a pénz, a komfort és a többi bálvány nem segít,

és bűnbocsánatra van szükségük, hogy a kegyelem átformálja az életüket: figyelmüket

önmaguk helyett Isten és a társuk felé fordítsa.

Isten ajándéka az a „hármas fonál”, amelyben két szálat a társam és az én szeretetem alkot,

a harmadikat pedig az Úr fonja bele a kapcsolatunkba. A harmadik szál miatt ez a fonál „nem

szakad el egyhamar”. (Prédikátor 4, 12)

Irodalomjegyzék

Fromm E. (1994): Birtokolni vagy létezni. Akadémiai Kiadó.

Pálhegyi F. (1998): A menekülő ember. Éjféli Kiáltás Misszió.

Yancey P., Stafford T. (2012): 180 nap alatt a Biblián át. Harmat Kiadó.

Európai Családtudományi Szemle Krúdy  Lehet egy testvérrel több?

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

Lehet egy testvérrel több?

Krúdy Tamás

Nők Lapja, Sanoma Média Budapest Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 9.

tamas.krudy@sanomamedia.hu

Úgy egy évvel ezelőtt történhetett, hogy ültem a fodrásznál és beszélgettem a fodrásznővel,

és amint ez ilyenkor lenni szokott, a család, a gyerekek is szóba kerültek. Nagy egyetértésben

elcsevegtünk hasonló korú gyermekeinkről, amikor a fodrásznő megkérdezte, hogy nekem

hány van, mert neki egy. Mondtam, hogy hat. Erre hirtelen felkacagott, amitől zavarba jött,

majd percekig nem bírta elfojtani ideges nevetgélését. Eleinte nem törődtem vele, nem

szokatlan az ilyen reakció, de ez most más volt és egy idő után kezdtem kínosan érezni

magam. Akkor és ott fordult meg először komolyan a fejemben, hogy mi van, ha ez tényleg

nem normális.

Nagykovácsiban élünk, ahol nem ritka a 4-5-6-7, de a 8 gyerekes család sem. Itt a

legmagasabb a népszaporulat az egész országban. (Szerintem a csapvízben lehet valami, ez

ugyanis megmagyarázná, hogy miért nálunk messze a legmagasabb a vízdíj szerte e hazában.)

Az ember pedig hajlamos ahhoz alkalmazkodni, amit maga körül lát. De mi van akkor, ha ez

az egész a mikrokörnyezet csapdája, és amit én meg a feleségem csinálunk tényleg

abnormális? Ilyesmiken töprengtem ott a székben, miközben a fodrásznő hasztalan próbálta

elfojtani hisztérikus nevetését.

Telt-múlt az idő, már kezdett halványulni a fodrászatban történtek emléke, amikor újabb

döfést kaptam, mégpedig egy nem várt helyről és formában. Éppen a kocsiban mentünk

valahova kettesben az egyik fiammal, amikor megkérdezte, hogy a gazdag családok gyerekei

miért kapnak karácsonykor több ajándékot. Okos gyerek vagy te, fiam, mondtam neki, ki

tudod találni, akik gazdagabbak, azoknak karácsonykor is több pénzük van. Na, de hát ezt a

Jézuska is figyelembe veszi? Nos… erre nem nagyon tudtam mit felelni, a Jézuska ugyebár

nem személyválogató.

Lehet, hogy tényleg jobban jártunk volna, ha csak egy gyerekünk van (vagy egy se)? Mert

akkor tényleg mindenkinek több jutna, és nem csak karácsonykor, hanem mindig, és nem csak

anyagiakból, hanem figyelemből és törődésből is? Folyamatosan azt érezzük én is és a

feleségem is, hogy elégtelenek vagyunk, mint szülők, nem tudunk senkivel sem annyit

foglalkozni, amennyit szeretnénk. A gyerekek szeretik is egymást, de veszekszenek és

verekszenek is eleget. De vajon milyen ennek a szaldója? Pozitív vagy negatív? Vajon

mindenki profitál abból, hogy többen vannak, vagy csak egyikük-másikuk, esetleg egyikük

sem? Nem szúrtunk-e ki valóban a gyerekekkel (és magunkkal), hogy ennyien vagyunk?

Költséghatékony testvérek

Itt tartottam töprengéseimben, amikor belebotlottam az angol Colin Brazier cikkébe

(Braizer 2013), aki maga is hatgyerekes édesapa, továbbá újságíró, akárcsak jómagam, és

szabadidejében ő is a szőnyegbe ragadt chocapic (egy fajta müzli) maradványokat szereti

Európai Családtudományi Szemle Krúdy  Lehet egy testvérrel több?

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

kiszedegetni, akárcsak én. Mr. Brazier ezen felül még tudományos munkát is folytat, hivatalos

megbízásból gyűjti össze a testvér-kutatásokkal foglalkozó tudományos eredményeket.

Kezdjük is mindjárt a legérzékenyebb kérdéssel, az anyagiakkal. Nagy Britanniában úgy

becsülik, hogy egy gyerek felnevelése 240,000 angol fontba – kb. 92 millió Ft-ba – kerül

(Mail Online, 2014). A magyar gyerekek ennél olcsóbbak, számítások szerint a nagykorúság

eléréséig kb. 20-22 millió Ft-ba kerülnek a szüleiknek. Ez testvérek között is 1,1 – 1,2 millió

forintot jelent évente, amit itt én helyből cáfolnék, mert ha tényleg annyi lenne, akkor nekem

meg a feleségemnek már régen az adósok börtönében, a gyerekeknek meg valahol állami

gondozásban kellene lenniük. Szóval biztos, hogy nem költünk egyetlen gyerekünkre sem

ennyit, mégis megkapnak mindent, ami az egészséges fejlődésükhöz szükséges (azt hiszem).

Persze trükkök azért vannak. A kisebbek például egy kád vízben fürdenek, egyszerre vagy

egymás után, ugyanazt a hőmérsékletet élvezzük a házban, nem kell minden gyerek után

külön befűteni, sőt, az emberi test maga is jelentős hőtermelő. A ruhák és játékok java része

öröklődik, elég egyszer megvenni, meg rengeteg mindent kapunk másoktól is, akiknek már

nem kell. A gyerekvigyázás költsége is nulla, a nagyobbak felügyelnek a kisebbekre, amíg mi

odavagyunk. A kocsi ugyanannyit fogyaszt, amikor egy ember ül benne, mint amikor nyolc.

Nem is beszélve az egyre több helyen igénybe vehető családi kedvezményekről. (A MÁV-nál

például három gyerekkel 90%-os kedvezmény kapható.) Egyszóval minél nagyobb a

sorszáma, annál kevésbé költségigényes egy gyerek – és annál inkább megtérülő befektetés,

ahogy ez a már idézett Colin Brazier és a svéd kutatónő, Theresa Wallin közös munkájából

(Braizer and Wallin, 2013) is kiderül.

Az elhízás ellenszere

A megtérülés pedig szerteágazó. Kezdjük mindjárt az egészséggel. Az már régóta ismert

tény, hogy a testvérek – azzal, hogy elkapják egymás bacilusait és együtt indul be az immun-

reakciójuk – kimutatható védelmet jelentenek olyan atópiás (öröklődő) betegségek ellen, mint

az ekcéma és a szénanátha. De ahogy nemrég lefolytatott, úttörőnek számító kutatások

bebizonyították fokozott védelmet jelent az ételallergiákkal, a Sclerosis multiplex-szel és a

rák bizonyos fajtáival szemben is. És ez a hatás kifejezetten a testvérekre igaz, más

gyerektársaságokra – bölcsődékre, óvodákra, stb., ahol ugyanúgy folyik a bacilus-csere –

nem. Hogy miért, az még nem tisztázott.

Korunk egyik legnagyobb népbetegsége a kóros elhízás illetve a depresszió, ám minél több

testvérrel együtt nő föl valaki, annál védettebb lesz mindkettő ellen. Továbbá a világ minden

részéről származó jelentős kutatások mind egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy

minél több testvére van valakinek, annál vékonyabb lesz. Na persze, mondhatná most valaki,

mert kevesebb ennivaló jut, de nem, hanem mert a testvérek segítenek jobban elégetni a zsírt.

Egy amerikai kutatás szerint minden újabb testvér további 14 %-kal csökkenti az elhízás

veszélyét.

A testvérek száma a lelki egészségre is kihatással van. Colin Brazier szerint „ha hasonlót a

hasonlóval vetünk össze, akkor a családi háttértől függetlenül azok a gyerekek, akiknek

vannak testvéreik, általában jobb mentális állapotnak örvendenek, mint az egykék. … Az

olyan jelentős életesemények, amelyről az országok rengeteg statisztikai adattal rendelkeznek,

mint a szülők válása vagy halála, mind azt mutatják, hogy erős korreláció áll fenn (a pszichés

egészség és a testvérek száma között).” (Brazier, 2013) De józan paraszti ésszel is belátható,

hogy a szülők válása vagy elvesztése után felértékelődik a testvér szerepe, mint

Európai Családtudományi Szemle Krúdy  Lehet egy testvérrel több?

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

lelki/egzisztenciális támasz. Elvégre egy testvér egész életre szól, nem csak a gyerekkorra.

Ennek a fontosságát kezdik most felismerni Nagy Britanniában, például az idősgondozásban.

Önálló univerzum

Vannak, akik azt mondják, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogy hány gyereket

vállal – ha egyet, akkor egyet, ha egyet se, akkor egyet se – ebbe senkinek semmi joga sincs

beleszólni. És ebben teljesen igazuk van. A mai bizonytalan gazdasági és párkapcsolati

viszonyok között teljesen érthető, hogy egy nő megfontolja, hány gyereket vállaljon,

számolva azzal, hogy esetleg egy fizetésből kell majd felnevelnie (munkanélküliség vagy

válás miatt). Ugyanakkor mindenképpen fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a modern

társadalomtudományok kezdik lényegileg átértékelni a testvérek szerepét. Három évtizeddel

ezelőtt még tudományos körökben is az volt az általános vélemény, hogy egykének születni

egyet jelent egy lottó főnyereménnyel.

A legújabb kutatási eredmények viszont ennek éppen az ellenkezőjét látszanak

alátámasztani. Míg korábban azt gondolták, hogy egy gyerek személyiségfejlődésére csak a

szülők vannak hatással, ma már úgy látják, hogy a testvérek legalább akkora – ha nem

nagyobb – szerepet játszanak.

Csoportdinamikai szempontból teljesen más törvények érvényesülnek a több gyermekes

családokban – mondja Kanyó Györgyi gyermekpszichológus, aki hosszú évek óta foglalkozik

iskoláskorú gyerekekkel. A sokgyermekes családok gyermekei időben és észrevétlenül

sajátítanak el nagyon fontos ismereteket, miközben a szociális érzékenységük is fejlődik.

A pszichológus úgy véli, sok testvér között könnyebben oldódnak meg azok a problémák,

amelyek két gyerek esetén hatalmasnak tűnhetnek. Ilyen például a testvérféltékenység.

A nagycsaládokban a testvér-féltékenység sokkal ritkábban van jelen a szó hagyományos,

a szülői szeretetért versengő értelmében. A sok testvér ugyanis legtöbbször nagyon hamar

kialakítja a saját önálló, a szülő figyelmétől sokkal kevésbé függő társadalmát. Rivalizálás,

harc persze van a gyerekek között, de ez természetes. Mondhatni, az életre készíti őket.

Könnyen és hamar természetesnek veszik, hogy mindent – ételt, játékot, a szülő idejét – meg

kell osztaniuk egymással. Ez a lecke, amelyet folyamatosan tanulnak, felbecsülhetetlen érték.

Meggyőződésem, hogy bármilyen furcsa is ez, minél nagyobb a testvérlétszám, annál

könnyebb dolgunk van a neveléssel. Szakmai pályafutásom alatt sokgyermekes családból nem

voltak klienseim – ez sokat elárul.

Ezzel csengenek egybe a King’s College London professzora, Judy Dunn és

kutatócsoportja kutatási eredményei (Pike et al, 2009) is, mely szerint a testvérek között

felnövő gyerekek fejlettebb „puha képességekkel” (soft skills) rendelkeznek, ami olyasmiket

foglal magába, mint kommunikációs készség, szervezőképesség, rugalmasság, csapat-

orientáció, érzelmi intelligencia, motiválhatóság és kreativitás. Továbbá jobban tűrik, ha nem

elégül ki azonnal minden vágyuk, mert megtanulták, hogy ki kell várni a sorukat és a

motorikus képességeik – csúszás-mászás, járás, stb. is – is hamarabb fejlődnek ki, mint az

egykéké.

Nyomáscsökkentő

A legfrissebb kutatások pedig arra engednek következtetni, hogy a testvérek között felnövő

gyerekek jobb verbális képességekkel rendelkeznek, és jobban teljesítenek a vizsgákon,

felméréseken. Ez utóbbi az igazán forradalmi újdonság, ugyanis korábban éppen azt

Európai Családtudományi Szemle Krúdy  Lehet egy testvérrel több?

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

gondolták, hogy ezek a képességek elsősorban a szülőkön múlnak, és minél nagyobb szülői

figyelem hárul valakire, annál jobb eredményeket ér el. Ez azonban nem feltétlenül van így.

Több gyerek esetén a szülők figyelme természetesen megoszlik – a gyerekek nagy

szerencséjére, mert a szülő nem tudja saját maximalizmusát egyetlen gyerekre ráerőszakolni.

A mai teljesítmény-orientált és elvárásokkal teli világban sok szülő úgy gondolkodik, hogy ha

már csak ez az egy van, akkor az legyen tökéletes és teljes súlyával ránehezedik a gyerekére,

aki ki se látszik a sok különóra, sport, zene és miegyéb foglalkozás alól. „Megvan a veszélye,

hogy a gyerek megfullad a túl nagy nyomás alatt”, mondta egy interjúban Blaziernek Amy

Chua, a téma szakértője (Chua, 2011), a „The Battle Hymn of the Tiger Mother” (kb. „Az

anyatigris harci indulója”) című könyv szerzője, aki szerint a második (harmadik, negyedik,

stb.) gyerek megszületése egyszerűen kiveszi a célkeresztből az elsőszülöttet és jelentősen

mérsékeli a rá nehezedő pszichés nyomást.

Ez utóbbi megállapítással mélyen egyet tudok érteni. Minden szülőben benne van a

késztetés, hogy na, majd az ő gyereke megmutatja. Ám minél több gyereke van valakinek,

annál inkább hozzá kell szoknia, hogy nem mindenben lehet az ő gyereke a legjobb és ez a

felismerés visszahat a család minden tagjára. Sőt, akár a többi emberre is. Én például a saját

gyerekeimen – az ő kiszolgáltatottságukon, esendőségeiken, naivitásukon, álmaikon,

vágyaikon – keresztül tanultam meg közelebb kerülni a Másik Emberhez.

Ám a legfontosabb érvet, hogy miért jó a sok gyerek, a végére hagytam. Az igazság az,

hogy én nagyon szeretek játszani, és jelenleg olyan paradicsomi állapotok között élek, hogy

mindig van valaki, aki hajlandó velem leállni.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondok Kovács-Cohner Róbertnek.

A kézirat publikálását az NCSSZI CSP-KÖZG-13-12333 projekt is támogatta.

Irodalomjegyzék

Braizer C. (2013): Why having big families is good for you (and cheaper).

http://www.telegraph.co.uk/women/mother-tongue/familyadvice/10149910/Why-having-

big-families-is-good-for-you-and-cheaper.html, The Telegraph 2013. június 29.

Mail Online, News (2014): http://www.dailymail.co.uk/news/article-2544353/The-250-000-

cost-raising-child-Sum-gone-2-5-year.html, 2014. január 23.

Brazier C. and Wallin Z. (2013): Sticking Up For Siblings: Who's Deciding the Size of

Britain's Families? Civitias 2013. Augusztus.

Pike A., Kretschmer T., Dunn, J. F. (2009): Siblings - friends or foes?, 2009. június.

Psychologist 22, 6, 494 – 449.

Chua A. (2011): The Battle Hymn Of The Tiger Mother, The Penguin Press 2011. január.

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

A családi állapot különböző fajtáinak nemzetgazdasági vonatkozásai

Miért szükséges a válások gazdasági költségeinek becslése?

Székely András

szekely7@gmail.com

A házasságok, válások a társadalom legnagyobb részét érintik, így ezeknek gazdasági

következményei is vannak. Habár a házasság és a válás elsősorban erkölcsi és társadalmi

kérdés, ám ezeknek a kérdéseknek a gazdasági hatásai komoly döntésbefolyásoló tényezők

lehetnek

A gazdasági számítások azért igen fontosak, mert segíthetnek a politikai döntéshozóknak,

milyen módon érdemes változtatni a szabályozást, mely társadalmi folyamatok erősítése válik

hasznára a társadalomnak, mi az, amitől a gazdasági teljesítmény növekedése várható, illetve

milyen viselkedésforma, életforma az, amely nagyobb költséggel jár, akár az egészségügyet,

oktatást, vagy akár a bűnüldözést is figyelembe véve. Ehhez szükséges olyan mutatókat

alkalmaznunk, amelyek számszerűsíthetők. Jelen tanulmányban megvizsgáljuk, hogy a

szakirodalom milyen módon próbálta megbecsülni a családi állapotok, arányok változásának

hatását a társadalomra. Figyelembe kell venni az ilyen elemzések bizonytalanságát, az egyes

becslések pontatlanságát. Minden esetben azt a költséget próbáljuk meghatározni, amelynél a

tényleges költség valószínűleg csak magasabb lehet.

A három fő ok, amiért szükséges a válások gazdasági hatásának becslése:

 Annak kimutatása, hogy a válások elterjedése, elfogadottá válása milyen gazdasági

következményekkel jár.

 A családi állapot gazdasági vonatkozásainak megfelelő súllyal kezelése.

 Az elemzések segítséget nyújthatnak a szükséges beavatkozások, döntések

meghozatalában.

A Utah State Universty 2003-as elemzése (USU, 2003) szerint a válások költségei az USA-

ban éves szinten 33,3 milliárd dollárt tesznek ki. Ezek a költségek közvetlen illetve közvetett

formában jelentkezhetnek. A közvetlen költségek közé tartoznak a gyerekek támogatásával

kapcsolatos költségek, az egészségügyi ellátás költségei, segélyek, valamint a

családtámogatás egyéb költségei. A közvetett költségek a csökkent munkaképességből, a

szükséges költözködésből, jogi költségekből és egyéb kapcsolódó tényezőkből tevődnek

össze.

Ennél nagyobb költséggel számolt az Institute for American Values 2008-as elemzése

(IAV, 2008). Ez több szempontot is figyelembe vett, így megállapította, hogy a válások

költsége az amerikai társadalom számára legalább 112 milliárd dollárt jelent évente.

Elemzésük tételeit és eredményeit a 1. táblázat foglalja össze.

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

1. táblázat A válások éves költségei az USA-ban az Institute for American Values 2008-as

elemzése alapján

Költség típusa

Összeg

(milliárd dollár)

Jogi szolgáltatások

19,3

Családtámogatási szolgáltatások

5,1

Étkezési támogatások

9,6

Lakásfenntartási támogatás

7,3

Egészségügyi szolgáltatások

27,9

SCHIP (Gyermekek egészségügyi biztosítása)

2,8

Gyermekvédelmi szolgáltatások

9,2

Fiatal anyák támogatása

1,6

Energiatámogatás

0,7

Oktatási segélyek

2,7

Iskolai étkeztetés

3,5

Extra adóköltségek

25,8

Összesen

112,0

Az USA válással kapcsolatos költségeit figyelembe véve megpróbálhatjuk megbecsülni a

magyar állam hasonló ráfordításait is. Ez természetesen csak korlátozottan lehetséges, de

érdemes megnézni, a GDP arányában ezek a költségek milyen mértékűek lennének

Magyarországon.

A Utah State University becslése alapján:

USA: 33,3 milliárd dollár, Magyarország 59,1 milliárd forint.

Az Institute of American Values becslése alapján:

USA: 112 milliárd dollár, Magyarország 198,7 milliárd forint.

Költségek összetevői

A válások következtében különböző problémák léphetnek fel. Az elvált szülők gyerekeit a

kutatások szerint fokozott mértékben veszélyeztetik:

 mentális problémák,

 fiatalkori halálozás,

 egészségügyi problémák,

 magasabb bűnözési arány,

 szexuális visszaélések és a családon belüli erőszak egyéb formái,

 tanulási nehézségek,

 drogfogyasztás,

 krónikus betegségek,

 elszegényedés.

Ezeknek következtében a következő költségek növekedése mutatható ki:

 egészségügyi ellátás,

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

 felzárkóztatási és speciális oktatási költségek,

 segélyezés,

 gyerekek támogatása, szakemberek költségei,

 adminisztratív költségek,

 gyerekvédő szolgálatok,

 bűnmegelőzési költségek.

A válások és bűnözés kapcsolatáról érdemes külön is szólni. Amerikai kutatások azt

mutatják, hogy a fiatalkorú bűnözők közt magasabb arányban fordulnak elő azok, akik

házasságon kívül születtek vagy egy szülő neveli őket („The Taxpayer Costs of Divorce and

Unwed Childbearing”. Institute for American Values, Scafidi, 2008). Az is kimutatható, hogy

azok a fiatalok, akiknek jobb a kapcsolatuk a szüleikkel, vagy akiknek az édesanyja magasabb

végzettségű, kisebb valószínűséggel követnek el törvényellenes cselekedeteket. Fiúk közt

kimutatható, hogy azok, akiket az édesanyjuk nevel csak, vagy élettársi kapcsolatban élnek a

szüleik, kétszer akkora eséllyel követnek el bűncselekményt, mint akik normál, kétszülős

házasságban nevelkednek.

Fontos kérdés természetesen, hogyan kapcsolódik a családi állapot a magasabb bűnözési

arányhoz, mi okozza a kimutatható különbséget? Előfordulhat ugyanis, hogy fiatalok közt egy

nem tervezett gyerek esetén a házasság a szülők rossz anyagi helyzete, kilátásai miatt nem jön

létre, és így a nagyobb esély a bűnözésre természetesen fakadhat a rosszabb

életkörülményekből is.

Meg kell említenünk a bűnözéssel kapcsolatban azt is, hogy egyes kutatások („The

Taxpayer Costs of Divorce and Unwed Childbearing”. Institute for American Values, Scafidi,

2008), amelyek fiatalkorú bűnözőket vizsgáltak, megállapították, hogy azok, akik közülük

megházasodtak, a későbbiekben kisebb valószínűséggel estek vissza és követtek el újabb,

társadalomellenes cselekedeteket.

Milyen módon lehet megbecsülni a válás költségeit?

Amikor a válás költségeinek becsléséről beszélünk, azt próbáljuk meghatározni, mennyit

takarítana meg egy gazdaság, amennyiben az elváltak nem váltak volna el, vagy ugyanolyan

mutatókkal rendelkeznének, mint a házasságban élők. Természetesen egyéb szempontokat is

lehetne vizsgálni, miszerint a különállók, szinglik mutatóit hasonlítjuk össze mind a

házasokéval, mind az elváltakéval, de ez nem célja ennek a tanulmánynak. A költségek

becsléséhez meg kell határoznunk, melyek azok, amelyek felmerülnek, és azok közül

kiválasztjuk azokat, amelyekhez rendelkezünk megfelelő adatokkal.

 Egészségügyi ellátás költségei

o Betegnapok száma

o Kórházi napok száma

o Betegségekhez kapcsolódó költségek.

 Munka költségei – elmaradt haszon. Itt azokat az összegeket próbáljuk megbecsülni,

amelyek kiesett haszonként, el nem végzett munkaként jelentkeznek

o Munkából kiesett napok száma.

 Nem-pénzügyi költségek – jóllét, illetve annak hiánya. Ide azok a mutatók tartoznak,

amelyekkel az egyén közérzete, érzései, jólléte, boldogsága írható le. Ezek nem

pénzügyi költségek közvetlenül, mivel például a rendszeres fejfájás nem váltható át

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

pénzre, azonban a következményei – az előző tényezőkön keresztül – mindenképpen

anyagi hatásúak is. Ám nem csupán az anyagi vonzat miatt, de a társadalomnak érdeke

és kötelessége arra áldoznia, hogy ezek a problémák csökkenjenek, kevesebben

éljenek rosszul, rossz mentális állapotban.

A rossz házasságok

A Hungarostudy adatbázis (Hungarostudy, 2006) kutatásai alapján azt találtuk, hogy

érdemes figyelembe venni a rossz házasságban élők mutatóit is. Az eredmények azt mutatják,

hogy bár a jobb házasságban élők általában kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek, mint az

elváltak, ám a rossz házasságban élők még náluk is rosszabbakkal. Ez azt jelenti, hogy azok,

akik rossz házasságban élnek, azok sok szempontból javulást mutathatnának fel, ha

elválnának. Ez a következtetés azonban félrevezető, hiszen egy rossz házasság megjavítása

még nagyobb javulást okozna. Bár jogos a feltételezés, hogy a rossz házasságok azok,

amelyeknek egy jelentős része előbb vagy utóbb a válások statisztikáját fogja gyarapítani – és

ezáltal javulni fognak a mutatók –, ám ha megpróbálunk a házasságok javítása felé tenni

lépéseket, az sokkal nagyobb haszonnal járna mind a személy, mind a társadalom

szempontjából. Erre a nemzetközi gyakorlatban sok példa van, hiszen az interneten keresztül

sok olyan segítő, nevelő szándékú honlap érhető el, amely segít a házasságok tipikus

problémáinak megoldásában, vagy legalábbis csökkentésében.

Az eredmények alapján, ahol lehetséges, mindenképp érdemes a rossz házasságoknak a

társadalomra gyakorolt hatását, költségét is megvizsgálni.

A GDP és a családi állapot összefüggése

A válások, illetve a házasságok minősége és a gazdasági teljesítmény összefüggéseinek

vizsgálatára – a rendelkezésünkre álló adatok alapján – a legkönnyebben számszerűsíthető

mutató, az a különböző munkaképtelenségek miatt bekövetkezett teljesítmény kiesés hatása a

GDP-re.

A legkézenfekvőbb megoldás a betegállományban töltött napok száma alapján történő

becslés lenne. Ez az út azonban több okból is félrevezető lehet:

 A dolgozók jelentős része nem megy betegállományba. Hazánkban sajnos a

munkaerőpiaci helyzet gyakran nem teszi lehetővé, hogy az alkalmazottak

betegszabadságra, betegállományba menjenek. Annak ellenére, hogy ez a munkaadó

számára sem éri meg – fertőzés veszélye, alacsonyabb teljesítmény, rosszabb

munkamorál –, mégis elég elterjedt gyakorlatnak tekinthető.

 Nagyon sokan dolgoznak feketén, nem hivatalosan, így ők akkor sem mennek

betegállományba, amennyiben mégis kimaradnának a munkából – bár ez az előbb

leírtak szerint még kevésbé valószínű.

 Betegállományba csak az alkalmazott státuszban dolgozók mehetnek, holott a GDP-

nek, ha nem is közvetlenül, de mindenképpen a részét képezik pl. az otthon elvégzett

munkák. Ez természetesen egy ilyen kimutatásban nem szerepel, ahogy az alkalmazott

státuszúak otthon végzett munkája sem.

A felmérésünk alapján választ kaptunk arra, ki hány napig nem tudta ellátni feladatait az

előző évben. Ez a kérdés sokkal jobban megmutatja az egészségi állapot és a gazdasági

teljesítmény összefüggéseit, mint a betegállományban töltött napok száma, mivel a kapott

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

válasz elvileg a fent említett problémák kiszűrésére is alkalmas. Habár ez a mutatószám is

csak közelítő érték meghatározására alkalmas, de abban segíthet, hogy legalább

nagyságrendileg megbecsüljük a házasságok minőségének a gazdaságra gyakorolt hatását.

Ez akkor is igaz, ha nem határoztuk meg pontosan, milyen feladatok ellátásáról van szó,

ahogy azt sem, hogy ez csak a munkanapokra vagy a pihenőnapokra is vonatkozik-e. Ám a

GDP-re gyakorolt hatás becslésénél figyelembe kell venni azt a munkát is, amit otthon,

hétvégén végzünk el, illetve azt, hogy a feladatink ellátásában való akadályoztatás a későbbi

munkát jó eséllyel akadályozza.

A felmérések adatai alapján a mutatók a 2. táblázatban foglaltak szerint alakultak. Az itt

bemutatott adatokban a nem, az életkor és a végzettség módosító hatásai kiszűrésre kerültek.

2. táblázat Betegség miatt hány napig nem tudta ellátni feladatait az elmúlt évben? Nem,

életkor és végzettség szerint korrigálva. N a vizsgált személyek száma.

Családi állapot

Napok száma

Elvált

27,36

254 (7,78%)

Élettársi kapcsolat

13,4

320 (9,80%)

Rossz házasság

19,31

328 (10,05%)

Jó házasság

15,82

2362 (72,37%)

Összesen

16,83

3264

Láthatjuk, hogy a legrosszabb mutatókkal az elváltak rendelkeznek, őket követik azok,

akik rossz házasságban élnek. Jelentősen jobb értékekről számolnak be azok, akik jó

házasságban élnek, és azok is, akik élettársi kapcsolatban vannak.

A családi állapot gazdaságra gyakorolt hatásának becsléséhez a legegyszerűbb módszer, ha

megnézzük, hány napot változna ennek az átlagnak az értéke, ha az elváltak és a rossz

házasságba élők is jó házasságban élnének (3. táblázat).

Amennyiben az elváltak és a rossz házasságban élők átlagos munkaképtelen napjainak

számát behelyettesítjük a jó házasságban élők munkaképtelen napjaival, az átlag értéke 1,25

nappal kisebb lesz. Ez alapján, feltételezve, hogy a munkaképtelenség miatti napok

mindegyike egyenlő arányban csökkentette a GDP összegét, a becsült GDP különbség 86

milliárd forint évente.

3. táblázat A betegség miatt mulasztott napok átlagának számított változása, ha az elváltak

és a rossz házasságban élők is jó házasságban élnének

Családi állapot

Napok száma

Elvált

15,82

254 (7,78%)

Élettársi kapcsolat

13,4

320 (9,80%)

Rossz házasság

15,82

328 (10,05%)

Jó házasság

15,82

2362 (72,37%)

Összesen

15,58 (-1,25 nap)

3264

Ez a számítás nagyon sok feltételezést és bizonytalanságot tartalmaz, de arra bizonyos

mértékig alkalmas, hogy megmutassa, komoly gazdasági következményei lehetnek a családi

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

állapotnak. Megvalósíthatatlan, hogy minden házasság jó házassággá váljék, vagy

megszűnjenek a válások, emellett az a feltételezés sem igazolt, miszerint a hiányzó napok

különbsége a családi állapot következménye lenne. Azt azonban a becslés alapján

feltételezhetjük, hogy a családi állapot és a gazdasági teljesítmény közt van kapcsolat, és

ennek mértéke tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelent a gazdaságnak.

Egyéb költségnövelő változók a családi állapottal kapcsolatban

Érdemes számba venni azokat a mutatókat, amelyeknek ugyan a költségvonzatát pontosan

nem tudjuk számszerűsíteni a rendelkezésünkre álló adatok alapján, de mindenképp számolni

kell velük. A különböző átlagok, eltérések számításánál az eredményeket minden esetben

korrigáltuk nem, életkor és végzettség szerint.

Kórházi ellátás

A Hungarostudy (Hungarostudy, 2006) kérdőívekben rákérdeztünk a kórházban eltöltött

napok számára. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy az elváltak a jó házasságban élőkhöz

képest 2 nappal, a rossz házasságban élőkhöz képest 1,5 nappal többet töltöttek kórházban.

Mivel a kórházi ellátás költségei nagyon függnek a kezelt betegségektől, ezért ez alapján csak

annyit állapíthatunk meg, hogy az elváltak jelentősen több forrást igényeltek, ahogy a rossz

házasságban élők is többe kerültek.

Önkárosító magatartásformák

Az önkárosító magatartásformák közül a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást

érdemes megvizsgálni, amelyeknek a hosszú távú egészségromboló hatása egyértelmű. A

dohányzás tekintetében azt találjuk, hogy a rossz házasságban élők szívják el naponta a

legtöbb cigarettát (17,23), őket követik az elváltak (16,81), majd az élettársi kapcsolatban

élők (16,35). A legkevesebbet a jó házasságban élők szívják naponta, 15,86 szálat. (Ezek az

átlagok csak a dohányzókra vonatkoznak.)

A sörfogyasztás tekintetében az elváltak vezetik a listát, jelentősen lehagyva a többi

csoportot, míg borfogyasztásban az élettársi kapcsolatban élők állnak az élen.

Ezeknek a tényezőknek a társadalmi költségvonzata egyértelműen kimutatható. Mind a

dohányzás, mind a túlzott alkoholfogyasztás olyan költségeket jelent az egészségügy és az

egész gazdaság számára, amelyek jelentősen felülmúlják az élvezeti cikkek adótartalmából

befolyó bevételeket.

Mentális problémák

A mentális problémák esetén is egyértelmű összefüggés mutatható ki a különböző családi

állapotokkal. A legjobb mutatókkal minden esetben, ahol kimutatható a kapcsolat, a jó

házasságban élők rendelkeznek, a rossz házasságban élők és az elváltak felváltva állnak a

legrosszabb helyen. A mentális problémáknak a testi egészségre gyakorolt hatásával nagyon

sok tanulmány foglalkozik, egyértelmű, hogy hosszú távon azok, akiknek magasabb a

depresszió értékük, többet szoronganak, nagyobb költséget jelentenek a gazdaságnak. Ez

egyrészt a kezelési költségekből, gyógyszerekből adódik össze, másrészt megjelenik a

csökkent munkaképesség. Az idő előtti halálozás pedig kieső munkát jelent, azaz az egyénbe

fektetett energia és tudás idő előtt vész kárba.

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

Különböző betegségek miatti munkaképtelen napok száma

Amikor a különböző betegségek miatti munkaképtelen napok kapcsolatát vizsgáltuk a

különböző családi állapotokkal, a kapcsolat ott is egyértelműen kimutatható volt. Megfelelő

alapadatok birtokában akár a pontosabb kórházi költségek is becsülhetők lennének,

feltételezve, hogy a két tényező közt összefüggés található.

Az elváltak esetében volt a legmagasabb a munkaképtelen napok száma:

 daganatos betegségek,

 szívinfarktus,

 szembetegség.

A rossz házasságban élők közt volt a legmagasabb a munkaképtelen napok száma:

 májbetegség,

 pánikbetegség,

 depresszió (együtt az élettársi kapcsolatban élőkkel),

 allergiás betegség.

Élettársi kapcsolatban élők közt volt a legmagasabb a munkaképtelen napok száma:

 cukorbetegség,

 depresszió (rossz házasságban élőkkel együtt),

 pszichiátriai betegség.

Láthatjuk, hogy a családi állapot és a különböző testi és lelki betegségek gyakorisága közt

kimutatható a kapcsolat. Adataink annak eldöntésére nem elegendőek, hogy vajon a családi

állapot változása az oka-e ezeknek a betegségeknek, például a rossz házasságban élők a

magasabb házastársi stressz, illetve az otthoni problémák elől menekülnek az alkoholhoz, és

ezért számolnak be több májbetegségről. Azt sem tudhatjuk, nem fordított-e az összefüggés,

vajon a túlzott alkoholfogyasztás – és a vele járó májbetegségek – okoznak-e magasabb

házastársi stresszt és rontják el a házasságot? Emellett nem kizárható egy harmadik, közvetítő

tényező megléte sem, amely egyszerre vezet mind az alkoholfogyasztás növekedéséhez, mind

a házasságok megromlásához.

Annak ellenére, hogy helytelen lenne a konkrét betegség összekapcsolása a családi

állapottal, azért jól látszik, hogy bár a kapcsolat bonyolult, az mégis létezik a különböző

betegségek és a családi állapot közt. Ki kell emelnünk azt is, hogy a jó házasságban élők sehol

sincsenek a fenti betegséglistákon az élen, még ha nem is minden esetben bizonyult a

legbiztonságosabbnak, a kapcsolatnak ez a fajtája.

Ezeknek a tényezőknek, ahogy a fentiekben említettük, igen komoly gazdasági hatásai

vannak. A májbetegségek miatti magas érték a fokozott alkoholfogyasztásra utalhat, ami nem

csak a közvetlen költségeket jelenti a kezelés esetén, mert nem szabad elfelejtkeznünk az

alkoholfogyasztással összefüggő kriminalisztikai költségekről sem.

A munkahelyi stressz gazdasági következményei

Bár ennek a tanulmánynak nem célja, hogy a munkahelyi stressz gazdasági

következményeit vizsgálja, ám mindenképpen említést kell tenni róla, mivel a kapcsolat a

házastársi stressz és a családi állapot, illetve annak minősége közt nyilvánvaló. A stressz

gazdasági hatásaival, a munkaidőre, a munkaképességre vonatkozó következményeivel

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

számos tanulmány foglalkozott. Angliában csak 2003-ban 12,8 millió munkaóra esett ki a

permanens stressz, depresszió, aggodalom egészségkárosító hatása miatt (Piac és Profit,

2005). A munkával kapcsolatos stresszről kimutatták, hogy több millió európai dolgozót érint,

minden foglalkozási ágazatban. Például, az Európai Alapítvány 1996-os a

„Munkakörülmények Felmérése az Európai Unióban” című munkája szerint (Európai

Alapítvány, 1996) a dolgozók 28%-a számolt be stresszel kapcsolatos egészségügyi

problémáról (a hátfájás után a stressz a második leggyakrabban említett probléma). Ez azt

jelenti, hogy minden évben körülbelül 41 millió európai dolgozót érint a munkával

kapcsolatos stressz, és ez sok millió elveszített munkanapot fog jelenteni (a munkával

kapcsolatos egészségi okok miatt EU-szerte körülbelül 600 millió munkanap veszik el

évente). Ez jelentős aggodalomra adhat okot és kihívás, nemcsak az egyes dolgozók

egészségére gyakorolt hatása, hanem a vállalkozások költségei és a rájuk gyakorolt gazdasági

hatás, valamint az európai országokban a szociális költségek miatt is.

Eredményeink alapján látható, hogy a házastársi stressz és a családi állapot, illetve annak

minősége közt kimutatható az összefüggés. A hatás azonban kétirányú, körkörös. A magasabb

házastársi stresszből rosszabb kapcsolat, rosszabb kapcsolatból pedig magasabb házastársi

stressz következik. Ez alapján a beavatkozás is kétféleképpen képzelhető el, két ponton

érdemes csökkenteni a káros hatást. Egyrészt a kapcsolatok javításával pl. tájékoztató

programok, tanácsadás révén, ugyanis a kapcsolatok javításával a stresszszint csökkenthető.

Másrészt a munkahely és a család összeegyeztetését segítő szabályozórendszerrel. Utóbbival a

kapcsolatok megőrzése érdekében tehetünk fontos lépéseket. A házastársi stressz pontos

gazdasági hatása csak becsülhető, pontosan meghatározni nem lehet, ám az EU fenti

becsléseit figyelembe véve nyugodtan feltételezhetjük, hogy itt is több milliárd forintos

gazdasági hatásról van szó.

Családtámogatási rendszer

A válások hatása a családtámogatási rendszeren keresztül közvetlen költséget jelent az

állam számára. A támogatások egy részénél az egyedülálló szülők kedvezőbb elbírálásban

részesülnek, illetve egyes támogatások nekik könnyebben ítélhetők meg. Ezáltal az elváltak

több támogatást vesznek fel, ami bár többnyire indokolt, a helyzetüket figyelembe véve, ám a

válások számának csökkenése e támogatások csökkenését eredményezné.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Ez a támogatás annak a szülőnek jár, aki gyermekét egyedül neveli, valamint az egy főre

jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 130%-át, Magyarországon jelenleg a 37.050,- Forintot. A támogatás annak is jár,

akinek tartósan beteg, illetve fogyatékos gyerek van a családjában – ugyanezt a

jövedelemszintet figyelembe véve –, illetve egyes más esetekben is, így csupán ezen kifizetés

éves összege nem alkalmas a válások költségének a becslésére. Emellett ez a költség az

önkormányzatokat terheli, így összesítő adat erről nem található.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Ez a támogatás nem kifejezetten az elváltaknak címzett támogatás, de nagy

valószínűséggel gyakrabban veszik fel az egyedülálló szülők, amikor olyan helyzetbe

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

kerülnek, hogy ennek igénylése szükségessé válik. Ez a költség is az önkormányzatokat

terheli.

Családi pótlék

A gyermekét egyedül nevelő szülő magasabb összegű családi pótlékot kap. Ennek összege

1500 forinttal magasabb gyermekenként 3 gyerek alatt, 3 gyerektől gyermekenként 1000

forinttal emeli e családi állapot a kapott összeget. Ez az adat lehetővé teszi, hogy egy

hozzávetőleges becslést végezzünk a kapcsolatos költségekről.

A Hungarostudy adatbázis 2006-os adatai alapján igen nehéz a pontos gyerekszámokról

adatokat kapni, mivel a felmérésnek nem volt célja a hasonló számítások alátámasztása. Ám

némi közelítésre így is módunk van. A számításoknál minden esetben lefelé kerekítünk, hogy

a becslésünk minden esetben inkább alacsonyabb legyen a tényleges költségeknél.

A válaszadók közül 1535 fő nyilatkozott úgy, hogy van kiskorú vagy nappali tagozaton

tanuló gyermeke. Ezen válaszadóknak 8,34%-a, azaz 128 fő nyilatkozott úgy, hogy gyermekét

egyedül neveli, vagyis ők jogosultak az emelt családi pótlékra, míg 1407 fő nem egyedül

neveli gyerekeit. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy hány gyerekük van a két csoportba

tartozóknak. Bár azt nem tudjuk, hány évesek a gyerekeik, a kérdéssorunk alapján a gyerekek

számáról van információnk. Az gyermeküket egyedül nevelők közt – akiknek van kiskorú

gyermekük – az átlagos gyerekszám 2,01, míg a gyermeküket nem egyedül nevelők közt 2,07.

Ha ezt a két értéket figyelembe vesszük, akkor 8,12%-ot kapunk azokra, akik egyedül nevelik

gyermeküket.

Ebből azonban nem tudunk pontos gyerekszámot megállapítani, ezért felhasználtuk a KSH

által nyilvánosságra hozott gyerekszámot. Ez alapján 2009-ben a 0-19 éves lakosság száma

2103 ezer volt. Igaz, hogy ebben a 19 évesek is benne vannak, ám hiányoznak a nappali

tagozaton tanulók, így ez a szám kiindulásnak felhasználható. A 2103 ezer gyerek 8,12%-a

170 ezer fő, azaz ennyi gyerek után igényelhetnek emelt szintű családi pótlékot az egyedülálló

szülők. Ez havi 1000 forinttal számolva – amennyiben legalább három az eltartott gyerekek

száma – is több éves szinten, mint 2 milliárd forint.

Állami kezességvállalás

2005 óta a gyermeküket egyedül nevelő szülők állami kezességvállalást igényelhetnek

bizonyos feltételek megléte esetén. Ennek alapján az állam készfizető kezességet vállal

lakáscélú ingatlan megépítéséhez, vásárlásához igényelt kölcsön egy részére. Ennek a

következményei, költségei nem számszerűsíthetők, csak ha tudjuk, milyen mértékben hívták

le ezt a fajta kezességvállalást. Figyelembe véve azonban, hogy az egyszülős családok

jövedelme bizonytalanabb, az ilyen családok sorsa kiszámíthatatlanabb, feltételezhetjük, hogy

erre gyakran sor kerül.

Gyermektartásdíj

A gyermektartásdíj, bár elsősorban azt terheli, aki külön él a gyermekeitől, a valóságban,

sok esetben az államra hárul. Az állam, hogy könnyítsen az egyedülállók gondjain, a késésben

lévő tartásdíjat átvállalja. Igaz, hogy ezt az állam a későbbiekben megpróbálja behajtani, ám

ennek sikere kétséges, nem minden esetben kerül vissza a pénz az államkincstárba.

Európai Családtudományi Szemle Székely  Válások költségei

I. évf. 2014/1 http://www.ecssz.eu

Összefoglalás

A családi állapot különböző fajtái – és különböző minőségei – vizsgálata során

megállapíthattuk, hogy a gazdasági vonatkozások igen jelentősek. Az általunk

megvizsgálható, rendelkezésre álló adatok alapján látható, hogy a hatás összetett, sok

tényezőn keresztül befolyásolja a gazdasági teljesítményt. Megállapíthatjuk, hogy az elérhető

becslések alapján meghatározott, legalább 50, de akár csaknem 200 milliárd forintos éves

veszteség valós lehet, habár az összetevők pontos meghatározásához nagyon sok részletes

statisztikai és egészségügyi adatra lenne szükség. Az azonban kétségtelen, hogy mindenképp

érdemes a szabályozás illetve a tájékoztatás, ismeretterjesztés területén lépéseket tenni a

család, a jó házasságok megvalósításának érdekében. Mindez akkor igaz, ha a családok

minősége, a házasságok sikere vagy sikertelensége, a családi élet fontossága elsősorban

morális kérdés, ám ez nincs ellentétben azzal, hogy kimutassuk, a morális kérdéseknek

komoly gazdasági vetületük is van.

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány a Tudomány a Családért Egyesület által elnyert OMFB-00701/2009 számú

NKTH INNOTÁRS projekt támogatásával készült, melynek címe: A gazdasági fejlődésnek és

a magyar társadalom egészségi állapotának kapcsolata a családok stabilitásával.

A kézirat publikálását az NCSSZI CSP-KÖZG-13-12333 projekt is támogatta.

Irodalomjegyzék

Európai Alapítvány (1996): www.ommf.gov.hu/letoltes.php?d_id=1483, European Agency

for Safety and Health at Work 8.

Hungarostudy (2006): Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Kutatóintézet, In: Kopp

M, Kovács M (szerk) A Magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis

Kiadó, Budapest.

Institute for Amercan Values (2008): www.americanvalues.org/html/coff_mediaadvisory.htm

Piac és Profit (2005): http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=42086, 2005.

augusztus 5.

Scafidi B. (2008): The Taxpayer Costs of Divorce and Unwed Childbearing. Institute for

American Values, http://www.americanvalues.org/search/item.php?id=52

Utah State University (2003): http://utahmarriage.org/htm/facts/the-costly-consequences-of-

divorce/